A munkabérek a magyar mezőgazdaságban

A munkabérek a magyar mezőgazdaságban.

Les salaires payés dans l'ogriculture hongroise.

Rémmé. L'auteur fait oonmzitre en premier lieu les nouveaux sataires indica-a

life entrée en vigueur le Ier maxi 1947 dans

?;agrieulture, en les groupant par catégories d'ouvriers (journatiere, táoherons, culti- vateura sommairement oeeupés, oolons par- tiaires, etc.), et en oaleulant tes gains to—

taua- dea dtverses categories sur la base des journées de travail et des price officielle- men-t déterminés ll constate gue les salai—

res agriooles représentant une augmentation effective de 30 a !;0% par rapport au ni—

veau d'avant-guerre. Et, en faisant une oompwraison entre les salaires des ou'vriers agrieotes et des ouvriers de Findustrie, il diablit gue Za difference (lui ezistait aupa- meant auto tarts des travailteurs agrieobes est entioremeut disparue. Car, tandis gue le niveau moyen des salaires industriels nlat—

teint aotueltement gue 8()% a peu prés de

celui des temps de paia', le niveau oles salaires dan—s Pagriculture est passé a 120 ou 140%.

En ewaminant le point le plus urdu de la gues—

tíon ouvriere agrieole: l'emploi suffisant, il doit eonstater aue ta solution radicate de ce problemo toujours tres grave pour la grande oatégorie des eolons partiaires et jourmtt-ters

depend du redressement de l'agrioulture,

tombée dans des conditions déplorables.

Ltétude rend en outre compte des mesu- res out, en dehors de Paugmentation des sataires, son: appelées a corriger le niveau

d'ewistenea des travailteurs de l'agriculture.

En votei les essentietles: égalisation du

travail des femmes atvec celui des hommes;

journée de 10 heures avec 2 heures de repes dont une demíwheure nai/ée ; prime de %%

le jour et de 50% la nuit pour les heures

mpplementa-ires ; epres un service de aim mois, coupe page progressif de 6 a 12 jours ; a partir du Ier avrt! 1947, tous les avanta—

ges de Paussurance sociale entiérement aux frais de t'emplopeur.

!

mi

1947 május 1—től a mezőgazdaságban a készpénzmunkabérek emelkedtek. Az erre

vonatkozó rendelet 1947 április hó 22-én

jelent meg. Időszerű már az átfogó tájéko—

zódás eddigi hiánya miatt is, hogy beszá- moljunk a mezőgazdasági munkabérek új fejlődéséről.

' A következőkben az új iránymunkabére ket ismertetjük. Ugyanis az egyes várme-

gyekben ezelo határai között kell megálla- pitani a munkabéreket. Amig a természet- beni munkabérek egységesek (fixek), addíg x a liészpénzbéreknél lehetnek eltérések. Amint

azt az újabb tapasztalatok alapján előre lehetett látni, a legtöbb vármegyében (külö—

nösen a Tiszán túl) felfelé állapították meg

a, béreket. * ,

A földreform után jelentőségében növel kedett a napszámos—munka órabére: átlagos munkánál 90—10'5, nehéz vagy szakszerű munkáná1 1054—135 aratási és eséplés1 munkánál pedig 135—146 fillér.

A szakmányos munkabérek- a napszámos ótabérhez igazodnak Minden órára ennek megfelelő összeg vétetik számitásba Niinti hogy a szakmánymunka végzése gyorsabb, a munkásnak 30—40%—os megtakarítása van.

A gazdálkodók erőfeszítésével arányo- san növekszik a sommásmunka jelentősége is. A sommásmunka havibére a főidényben:

élelmezés nélkül 250 kg gabona és 80—95 Ft, élelmezés mellett pedig 180 kg gabona és 45—60 Ft. Ez a munkabér napi 10 és

fél órás munkának felel meg. Állatok, sze-

mélyfogatok stb. mellett a sommás elfog—

laltsága ennél több, ezért neki külön havi 40 Ft pótlék jár. Ha aratást és eséplést is végez, erre az időre a sommás a megállapí-

tott részbért kapja. A téli sommásbér kii-

lön 'van szabályozva.

A jelentős számú parasztgazdaságban jutnak foglalkoztatáshoz a bentlcosztos at;

kalmazotta'c. Ezeknek évibére a teljes ella;

táson, elhelyezésen és mosáson kivül mini;

mum 6 (; gabona, 2 (; árpa, 1 pár bakancs és

talpalása, 1 kocsi szalma, 1 (lb 40 kg—os süldő és külön havonkint 30 Ft készpénz,

maximum a felsoroltakon kívül 8 (1 csöves- tengeri, 1 öltözet munkásmha és havi 30 Ft helyett 40 Ft késménz.

Bár a konvenciós (tilalma/totta? (cselé- dek) száma a földreform következtében l.)—.

20.0001'e zsugmodott, keresetük :) if-namlo ságok tartalmánál és állandó foglilkozta—

totlságuknál fogva jelenleg is kieme kedő.

Évibérük 14 (]"abona, 4 (1 árpa, 1600 n.—bl tengeriföld, 400 n.-öl kertföld, telión— és

566. szám,

, (

borjútartás (vagy ehelyett napi 1—2?) liter tej), 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának tartása, %aromfitartás, 20 kg só, 20 kg sza- lonna, 20 liter petróleum, 1 pár bakancs, a szükséges tüzelő, lakásős külön havonkint

30—35 Ft (szőlőművelő Vincellérnek

85 Ft) készpénz—. Az állatgondozó cseléőnek a ló és szarvasmarha szaporulat után— pré—

mium is jár, és pedig darabonkint a. vá—

lasztáskor 10—10, vagy 1 eves korban 20.—

20 Ft. Megemlítést kíván, hogy a községi

alkalmazottak—(basztam mezőőr, hegyőr) is

ezt az évibért kapják. Számuk 15—l20.000 főre tehető.

Megjegyzendő, hogy 'a feltüntetett pénz- bérek és készpénzjárandóságok közepes bé—

reknek tekintendők, amelyektől a felek le—

felé és felfelé 10%—kal eltérhetnek. Az el—

térés inkább felfelé érvényesül.

AL részes (terményben fizetett) bérek sze-

repe hazai viszonyaink között mindig szá—

mottevő volt. További térfoglalasuknalk tu-

lajdonítható, hogy az intenzív gazdálkodás

bértípusa. a szakmánybér már alig szerepel.

A téli kenyérsziikséglet szempontjából döntő aratási kereset (aratás,x bordás és asztagolás fejében) jobb földön a termés 11——12.5%—a, gyengébb földön pedig 12.41..—

14%—a. Ezenfelül az előírt élelmezés is jár.

A 'biztosíték kat. lioldankint 70—85 Lkg gabona.

,

A cséplósi részbér elevátor mellett tő, relevátor nélkül pedig 5.5%. A cséplőgép mellett alkalmazott etetőket külön a gép—

tu1ajdonos fizeti.

'A munkást megillető termény/rész az ösz—

szes kézimunkák elvégzése esetén jobb és

gyengébb föld szerint burgonyánál 1/3—

2[5, 'tengerinél 1/3—2/5, cukorrépánál 2/5,

mkármányrépánál, ciroknál és napraforgó—

nál 1/3. Csak a- betakarítás és behordás

munkája fejében a. részbér ipari" burgonyá—

"nül *1/6, étkezési burgonyánál 1/7, tengeri-

"nél pedig 1/8—1/7. A részelés természete-

sen a mellékterményekre is vonatkozik.

A szőlő részesmívcláséért a munkás a termés 50%—át kapja. Hasonló rész willetl

"(neg az éVeS dohánykertészt, aki ezenfelül

1400 n. öl földjárandóságot, tehén, sertés

és baromfitartást, lakást és tüzelőjárandó—

ságot, valamint palz'intanevelésért 40 Ft—ot

xélvez. '

"Érdeklődésre tarthat számot, hogy ilyen munkabérek mellett mennyit tehet ki a mun—

kás összkeresete. A kalkuláciőban a hiva-

tálos munkaidővel" és a hatósági árakkal számolunk, de hogy a valóság ellen ne vét—

156 0 "*

65—'

26, rozsnál 221535 árpánál 26 Ft

1947?

sünk, nem 40, hanem 60 Ft—os búzaárból és ezzel arányos terményárakból, végül a jobb terméskilátásra 'tekintettel búzánál

6.25, rozsnál 5.80, árpánál őszi 6.54, tavaszi

0.10, burgonyánál 30, tengerinél — 7.50, cn—

korrepánál 70, takarmányrépánál 85 (; kat.

holdan'kint vett termésátlagokból indulunk

ki.

Ezen az alapon 'a napszámos napi kere-

sete a főidényben (április-szeptember) át-

lagos munkánál 9.90—11.55, .nehéz vagy szakszerü munkánál 11.55—1435, aratási és

cséplési munkánál pedig 17.55—1898 Ft (óra—

kereset: 90—105, 1105—435, iletőleg 135—

146 fillér). Ezeket az engedélyezett 10.%—

kal magasabban is fizetik;

a som/másmunkás havikeresete a főidény- ben élelmezés nélkül 227—242p élelmezés

mellett pedig 259474 Ft (órakereset:

JOG—113, illetőleg 121—128 fillér). Állatok gondozása, személyfogatok mellett még havi

40 ,Ft pótlék;

a bentkosztos[alkalmazott évibére 2.000—

3.360 Ft (órakereset: 76—99 fillér);

a konvenciós alkalmazott évibere 3.289—

3349 (szőlőművelő vincelle'r' 3.709—3L949)

Ft (őrakereset: 97499, illetőleg lom—116

fillér); '

az amtók'ereset páronkint (egész és fél—

részes) és kat. boldankint (aratás, bordás

és asztagolás fejében) jobb és gyengébb

föld szerint búzánál 81—90, illetőleg 69—77

Ft,, rozsnál 72—79, illetőleg 61—58 Ft, ár- pánál 55—58, illetőleg 47—53 Ft. Ezen—

felül van még az élelmezés (órakereset:

búzánál 307—339, illetőleg 264—296 fillér, rozsnál 270—349, illetőleg 232—260 fillér, árpánál pedig 271—300, illetőleg 249—265

fillér) ; ' '

a cséplési részkeréset naponkint és páron—

kint (egész és félrészeslelevátor mellett búzánál 30, rozsnál 25, árpánál 30 Ft, ele- vátor használata nélkül pedig búzánál

.(óra—

kereset: elevator mellett búzánál 223, rozs—

nál 194 és árpánál 192, elevátor használata nélkül pedig búzánál 206, 'rozsnál 171 és

árpánál 203 fillér); : *

, a részeskereset lér'téke kat. holdankint

_összes munkák fejében jobb és gyengébb föld szerint burgonyánál 285, illetőleg 253,

kukoricánál 282, illetőleg 256, cukorrépámil

881. (cukorár csökkenése esetén természe-*

tesen kevesebb), takwrmányrépánál 212,

*napraforgónáz 158 Ft; csalira betakarítás és behordús munkáj'a fejében pedig ipari bun—_

gonyánál 120, étkezéSi burgonyánál 92, ku—

(

5 —-— 6. szám

koricánál 104, illetőleg 88 Ft (órakereset:

*bnrgonyánál 113, illetőleg 111, kukoricánál 153, illetőleg 143, eukorre'pánál 225, takar- ,mányrépánál 72, napraforgónál 71 fülét);

a szakmánymimloabérek az összes kézi-

munkák fejében kat. holdankint burgonyá- núl (ültetéstől vermelésig) MZ ten—

gerinél (első kapálástól knpolásig) 228—286,

—cukorrépánál (sarabolástól kupacbarakásig)

1525 ¹⁹⁴⁷

A fejlődés nemcsak a munkabérek effek- tív emelkedését eredményezte. Más vonalon ( is történt fejlődés.

A női munka egye'njogusíttatott a férfi munkával. Vagyis a női munkás ugyanazért a munkáért megkapja az I, osztályú férfi munkás bérét. Ezzel a munkásesalád kere- sete bővül.

A munkások osztályozásánál a korha—

3'331—1/306, , takarmányrépánál, 224—280, tár 1, illetőleg 2 évvel lesz-állíttatott, tehát

napraforgónál (első kapálástól kúpolásigi ennyivel hamarabb bejutnak a magasabb 268—329, szőlőnál (nyitástól fedésig) kö-

tött talajon 789—1037, homokos talajon

pedig 647—869 Ft (órakereset: 90—105 fil—

hír, de ido—%% időmegtakarítás).

A munkabérek békebeli szintjét szociális

oldalról a multban kritika illette. Nem ér-

dektelen tehát, ha ebből a szempontból is 'megvilágítjuk az átlagos helyzetet.

A napszámoskereset 1 órára eső része át—

lagos munkánál békében 1.2 kg búza árá—

nak felelt meg. A jelenlegi készpénzórabér (60 Ft-os búzaárral számolva) ennél közel

40%-kal magasabbngyanez'áll a felemelt

napszámbérekre és a készpénzben megál- lapított szakmányhérekre is.

A. havi semmásbér, amely a második vi—

lághá'ború előtti békeidőben is elfogadha-

tóbbnak számított, az élelmezésre és kész-

pénzre eső rész emelése után mintegy 12%-

"ban haladja meg a békebeli szintet.

Az éves cselédbér (fokozottan ax konven—

ciósbér) mind a természetbeni, mind a kész—

pénzjárandóságok jelentős emelése folytán

30 (konvenciósnál 40) %-kal magasabbra tehető a békebeli szintnél. Ezt az előnyt fokozza az, hogy a cseléd a naturáliákkal házigaz'dálkodást folytathat és így legalább ' 33.3%-os többletre tehet szert. Másszóval az évi átlagos 3.300 Ft—os keresetből 4.400

*Fteot hozhat ki.

A. részesbérek emelkedése is számottevő.

A. teljes ama/MMM 8—10%-_ról 11M14%4ra emelkedett; az átlagos emelkedés 30%—os.

A cséplési részkereset eleváton mellett 3.5, elevátor nélkül 4% volt; jelenleg ezx 5, illetőleg 5.5%. Az emelkedés tehát 33%-"os.

A human/ya, tengeri és répa békebeli 1/47—

1/8 részek helyébe 1/3—2/5 részek léptek;

ez átlagosan 25%-os emelkedés. Ezzel szem-

fizetési osztályba (I. osztályba 18, II. osz—

tályba férfinél 15, nőnél 16 éves kor betöl- tése után).

A II. osztályú munkás 80, a III. osztályú pedig (%%-át kapja az I. osztályú nap—

számosórabérnek. Ez 5, illetőleg 10%—kal

több, mint a háború előtt. Az élelmezés

mellett alkalmazott sommások, valamint a bentkosztos és konvenciós alkalmazottak

csoportjában a ll. és a III., osztályú alkal—

mazott keresete 70, illetve 50%-os.

A munkaidő szabályoztatott (átlagosan nem több napi 10 óránál). A pihenőidő napi 2 óra, a főidényben 2.5 óra, nehéz/munká—

nál 3 óra. Ebből a főidényben % óra fize—

tett pihenőidő.

Túlóraipótlék jár a rendes munkaidőn túl vegzett munkákért és pedig 25%—os, éjjel és munkaszüneti napon végzett munkáért

pedig 50%-os. ,

Az élelmezési járandóság egységeSen és bőven méreteztetett.

A termény/kereset havzaseállitása. teljesen a munkáltatót terheli, ami a jelenlegi fuj varköltségek mellett jelentős.

Fizetett szabadságidó' jár már 6 hónapos szolgálat után (sommásnak is) és pedig évi 6 'nap, amely folytonos szolgálat mellett évenkint 1 nappal,' maximum 12 napig emel—

kedik.

A túrsadalombiztositds összes előnyeit élvezik 1947. évi április hó 1-től kezdve a mezőgazdasági munkavállalók is. Ennek

költségét, ami a munkahét-kereset 10%—ára

tehető, teljes egészében a munkáltató viseli.

Vajjon a mezőgazdasági munkabérek még mindig alatta vannak-e az ipari munka—

berek—nek?

ben a földreform után a termésátlagok A gyártparbanl) irányadó ór'abérek a szak—

20—30%—kal visszaestek. f mai beosztás szerint

a) a segédmunkások részére: l'. II. HI. IV. V.

jelenleg forinlfillérben ... . ... 73—100 ez-—99 63——89 — 59—85 56—18 ,.19391ben pengőfillérben ... 32-46 29——45 27—40 25—48 23m35

b) a szakmunkások részére; '

Jelenleg forinlíillérben ... L .... 89—135 SSH-126 79" 116 ("()—108 79——9l

(41939an pengőmlérben ... .. 43—55 40—61 38—66 SEM-52 32—44 ) ' *) Időközben 194? augusztus lvtől az ipari munkabérek 15'10 altal/emelkedtek.

5—6. szám

Az ipari órabérek tehát átlagosan szá—

mítva a békebelinek 50%-át teszik ki, ha a pengő és a forint 'értékarányát 1:4—ben

vesszük. Az összkereset, szempontjából a

munkások helyzete ennél kedvezőbb, mert akkordrendszer alapján és a felemelten dí- jazott túlórákkal a keresetüket növelhetik és családipótlékot (gyermekenkint havi 18 Ilt) is élveznek Ilzen az alapon keresetük a békebelinek mintegy TO—SOU/b-ára megy fel. Termeszetesen a városban lakó ipari munkásoknak magasabb megélhetési költ- ségekkel kell számolniok. Ez nemcsak az élelmezési, hanem a jelentős adótételt ina—

gukban foglaló lakbér-, közlekedési és köz-

üzemi (gáz, villany) kiadásaikra is áll. A megélhetésüket azonban biztosítja az, hogy foglalkoztatásuk újabban állandójellegü, ami újjáépítési szempontból már ered—

mény.

Ha összehasonlítjuk a kimutatott 'ipgari munkabére/cet * az ismertetett mczőgtwda- sági munkabérekkcl, a következőket alla- píthatjuk meg.

Amig (az ipari átlagos munkabérszint a békebelinek 70—80%-át teszi ki, addig ugyanez a mezőgazdaságban 120—140%-os.

A különbség a mezőgazdasági munkás szá- mára nagyobb, ha számításba vesszük, hogy a munkabérek nagyobb részét a mező- gazdaságban még mindig na'turáliákban fizetik és szabályozott (rendes) munkaidőn túl a mezőgazdaságban is érvényesül a fel—

emelten díjazott órabér. Az iparban viszont a/ munkabér csaknem tisztán készpénzbé-r.

Ennélfogva a munkabérszint az iparban inkább nominálisnak, a mezőgazdaságban inkább reálberszintnek tekinthető. A mező—

gazdasági munkások hátrányos helyzete te—

hát gyökeresen megváltozott.

Abszomtszámokban is a mezőgazdasági munkás órabér-keresete megállja ;az össze-

hasonmást. Az ipari segédmunkás órabé-

rét a mezőgazdaságban az átlagos munkák órabér-ével, az ipari szakmunkás órabér?t

pedig a nehéz, vagy a szakszerű munkák

órabérével vehetjük azonoSoknak. Az össze- hasonlítás, ha azt az 50%—os ipari óra- bérek alapján tesszük meg, a mezőgazda—

sági munkásra nézve kedvező. Nem hagy—

hatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az ipari munkás megélhetési költségei átlago—

san 30%—kal magasabbak. Órabérre vonat—

koztatva ez azt jelenti, hogy ha a mező—

gazdasági munkás egy órára 1 forintot ke—

res, az ipari munkásnak 1.30 forintot kell kapnia, hogy ugyanúgy élhessen. Ez alapon

(,

158 1947

pedig a mezőgazdasági órabérkeresetek abe

szolutszámban még a 70—80%—0s ipari

órabérkereseteket is meghaladják. A mező"

gazdaságban tehát a nagyobbrészt idényjelw legűnek tekinthető munkák után határo-m zottan érvényesül a magasabb keresetre im.

nyulő igény.

Ezekután a mezőgazdaságban a munkás kérdéssel kapcsolatban legfogasabb kérdáx a:

kielégítő foglalkoztatás(problémája. A hely-

zet semmi kívánni valót nem hagy hátra ar

gazdasági cselédeknél. Évi közel 3400)!

munkaórára számitott keresetük igen elő—

nyös megélhetést biztosíta munkáscsalád számára. A 6 hónapos sommás a közel 1.300- n'mnkaórára szamitott keresettel, különö—

sen abban az esetben, ha aratási és cséplési munkát is végez, még nem kerül veszélyes helyzetbe. A cselédek és sommások elhelyez"

kedése azonban a földreform után csak szűk

határok között állhat fenn.

A munkavállalók nagyobbrésze a mező- gazdaságba/n, mszcs és napszámos mun/tám van utalva. Ezek mellett a foglalkoztatott—

ságok, keresetük, vagyis a megélhetésük alakulása különböző tényezőktől, úgymint az elérhető napszámmunka mennyiségétől, a, kapható részesterület nagyságától, valamint attól is függ, hogy a földreform során sikea rült—e néhány hold területhez hozzájutniokt Igy természetesen azok, akiknél ezek a tényezők a helyi adottságoknál ,fogva ked—

vezőtlenül jelentkeznek, mind súlyosbodóé—

helyzetbe kerülnek. A helyzetük változása a mezőgazdaság helyzetének javulása nélkül—

nem is remélhető,

A mezőgazdaság helyzete változatlanul nem

héz. A háborús kárai súlyosak, a szociális?—

éslegyéb terhei jelentős mértékben megnö-

vekedtek, a szűkebb keretek közötti rentábi- lis gazdálkodás feltételeit pedig eddig még.

nem lehetett biztosítani. Megindult ugyan a termeléshez szükséges zöldhitel folyósítása, de ez még nem elegendő. Mindezek következtében a helytállás a mezőgazdaságban ma ember"

feletti erőfeszítést kíván a termelőtől, an- nak ellenére, hogy a saját és családtagjai munkaerejét teljes mértékben befekteti. A munkaintenziv növények termeléséhez (ina

tenzív,,gazdálkodáshoz) egyedül a munka- erő az, ami bővebben rendelkezésre állw

de ennek költségeit számottevően csak ott vállalhatják, ahol a gazdálkodási viszo—

nyok különösen kedvezőek. Ahol ezek kedve—

zőtlenek, ott a termelés külterjes irányt:

vesz és a munkanélküliek száma emelkedik A fejlődés érdekében pedig az eddigi szo—v—

l

5—6. Számi

[ciális eredmények állandósitására és a fog-

lalkoztatottság jelenlegi keretének bővíté—

sére kell törekednünk. Ezért van ma feszült Érdeklődés a kormánytervek és intézkedések

159 —x ' 194? *

iránt, amelyek az intenzív gazdálkodás

feltételeit biztosíthatják.

Nádujfaloy József dr.

A magyar gabonatermesztés jövője.

L'avenir de la culture de céréales en Hongrie.

Résumé. Lm production, conforme a

a'l'opporlunité, aua: terres arables en Hongrie doit se greffer sur la reduction de la culture des oéréales, jusgu'ioi hypertrophiée, au niveau striotement reauis pour pouvoir en approvísionner sans encombre et dans tou- tes eireonstances le pays, tout en affrancnis—

sent la lvie eommmigue hongroise des souois

d'éoouler les emoédents destinés á Pewporla- tion. Dans la moyenne de la derniere décade (comprise entre 1931 et 1940), les types d'ez- ploitation de l'époaue ont oonsacré 52.470 :des terres enables a la culture des oéréttles.

Or, la structure des ewploitations a, depuiS,

vessentiellement change et aujourd'hui lm pro- duction Garactéristiaue ouz- ohamps kibon—

rables se fait a peu d'emceptions prés ear—

olusioement dans'les fermes d'une contenance [de moins de 100 wrpents aadastra/uw. Et ces types dyewploitation uoaient encore embltwe' de céréales, dans la moyenne gu'lnguennarle 1934—1938, leurs terres umbles jusaulár cow ourrenee de 54.l,%. Il est probable one, les faeteurs restreignant á beauooup d'égards lm production une fois eliminés, l'ensemble de la. culture de oéréales hongroise se transfor—

mem a l'instar de la rotation adaptee dans lesdites ewploitations wu—dessous de 100 on).

cad. En eonséouenee, les superfieies con—

saorées mua- oéréales en général augmente— ' mient presgue de 200 et celles destinées (mm

oles pa/nifiables de 300 mille arp. cad. Aun huit wnnées préoédant la. seconde guerre mondiale, liagrioulture hongroise izmait, en oe're'ales a pain et en farines, 5.536 millions de guintauw métrigues de surplus ewportable, ohiffre gut, done les cas ou l'alternat des

maltures particulier auw fermes de moins de 100 arr). edd. jouerait á plein, alélöverait—

xen dépit duf faible rendement'moyen de celf les—ei .— a 6.07 millions de a. C'est aue la consommation inte'rieure de oéréales pani- fiables ne dépaesera. guere en Hongrie la moz/enne anrmelle habituelle de 21, millions tie guintaur. D,ou s'ensuit gue liagrioulture hongroise, produiaant relatioement cher, nfcmra. pas de chances faoorables (ma: mar, ellés mondiauw en presence de la redoutable ooncurrence a attendre. Tout compte fait, ou lieu de muloir faire monter, par suite de be structure d'ewpltntations modifiée, a l,2.7%

tes superfioies destinées aux céréales, et tout .glwrticulierement celles consaorées aux oles v

panifiobles (dont le pourcenhoge félünk a

89.970 dans le' décade oonsidérée), la Hon-

grie devrait merne rédui/re lo superfieie pre-

mierement mentionnée a 35 on 86% des

terres ara—oles.

*

Köztudomású, hogy szántóföldi termelé—

sünk korszerüsítésének elengedhetetlen fel- tétele túlméretezett gabonatermelésünk visz- smfejlesztése arra a színvonalra, amely amellett, hogy az ország gabonaellátását ugyan minden körülmények között biztosítja, de megszabadítja gazdasági életünket a ga—

bonakiviteli feleslegek értékesítési gondjá- tól. Igaz, hogy a háború befejezése óta ilyen gondjaink még nincsenek, de ismerve gazda—

népünk gabona—, főként kenyérgabonater4

niesztési hajlandóságát, biztosra vehetjük.

hogy a termelési feltételek javulása maga után vonná a gobonatermesztésnek nemcsak a háború előtt kialakult vetésterületekre való emelkedéséth hanem a földreform ha—

tásaként még ennek fokozását is.

Az 1931—1940. évek átlagában a magyar gabona,.termelés a következőképpen alakult:

Vetésierülct Termés kal. hold a szántó átlagosan

Terme'nv 0/0:ában ! kat. hol: összesen.

' don _

. a

Búza ... 219125? 28'6 7-9 21,956.688 Rozs A 1.101.839 113 65 ?,nsmó Árpa 806939 8'4 7'8 6,279.530

Zab . 400549 4-1 7 r 235553

5,1oo.5s4 52-4 38,210.293 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a ga- bonatermelés ilyen módon való alakulása a: akkorixgaedeságnagyságmegoszláenak fe— *

lelt meg. Az azóta végrehajtott földreform !

az üzemek nagyságse'erinti megoszlását lé—

nyegesen megváltoztatta,, s a szántóföldi ter- melés __ kevés kivételtől eltekintve, __ ma már úgyszólván kizárólag 100 kat. holdnal kisebb gazdaságokban folyik. Szántóföldi termelésünk jövő alakulására nézve nem lehet ugyan jóslatokba bocsátkozni, de a leg- nagyobb _Á valószínűséggel feltehető, hogy *a termelést korlátozó tényezök megszűnésével, szabadjára hagyott mezőgazdasági termelé—

sünk nagyjából a 100 kal". holdnál kisebb ga:-