Nemcsinov, V. S.: A mérlegmódszer alkalmazásának néhány kérdése az interdependens dinamikus gazdasági rendszerek statisztikájában

1070

bontásban. Végül a IV. (a magyar mérleg—

ben kitöltetlen) rész a nemzeti jövedelem újraelosztásának ábrázolására szolgál. A mérleg 65 ipari és 9 egyéb ágazatot fog—

lal magába.

A természetes mértékegységben össze—

állított ágazati kapcsolati mérleg eltérő felépítésű. A mérleg sorai a 180 terméket (termékcsoportot) tartalmazzák, oszlopai három részre tagolhatók. Az I. rész a for- rásokat (termelés, import stb.), a II. rész a termelői felhasználásokat (a 180 termék, illetőleg termékcsoport szerint), *a III.

rész pedig a felhalmozás, fogyasztás és export céljára történő felhasználásukat mutatja.

A mérleg felépítésének egyik fő prob- lémája az ágazatok kijelölése, a megfelelö agregálás; ennek vizsgálata jelenleg a mérleggel kapcsolatos kutatások egyik legfontosabb feladatának tekinthető. A mérleg összeállítható egy elmúlt időszakra a tényszámok alapján, továbbá megfelelő tervezési számítások alapján valamely tervidőszakra. A ténymérleg összeállítá- sához a statisztika jelenleg nem tudja szolgáltatni valamennyi igényelt adatot, ezért reprezentatív felvételekre, külön—

böző elemző és közelítő számításokra is szükség van; a cikk az utóbbiakra egy sor példát mutat be. A továbbiak a teljes ráfordítási mutatók kiszámításával és szerepével foglalkoznak, s e mutatókra az Intézetnek 24X24-es kisérleti mérlege alapján néhány példát is adnak.

Végül a cikk harmadik része azagazati kapcsolatok ímérlegének fő felhasználási lehetőségeit jelöli meg. Rámutat arra, hogy a ténymérleg adja az elemzések és a terv—mérleg összeállításának alapját. A tervezés során az ágazati kapcsolatok mérlege segíti a szükséges arányok meg- állapítását a népgazdaság különböző ele—

mei között, továbbá számítások végzését az anyagi termelés célszerű struktúrájára vonatkozóan. A teljes ráfordítási muta- tók lényegesen megkönnyítik a tervek összhangjának biztosítását, a variánsok összehasonlítását, az adott nagyságú és összetételű nemzeti jövedelemhez szüksé—

ges társadalmi termék megállapítását stb.

A termelés célszerű szerkezetének vizsgá—

lata az ágazati kapcsolatok mérlege alap- ján még alapos kutatásokat igényel, de

ezen a vonalon is feltétlenül értékes ered—

mények várhatók.

(Ism.: Román Zoltán)

STATISZTIKAI mamam": Raum

"P" D,

Nemcsinov, V.f,_.s.:——

A mérlegmódszer

néhány kérdése az iuteutepmdma dinamikus gazdasági rendszerek

statisztikájában — _,

(Some aspects of the balance sheet mailto:!

as applied in the statistics of int-eme dys"

namic economic models.) -— Bulletin de ,?me __

tut International de statistiaue.Bruxellea.1m, SV. küt.813——834.p.

A szerző abból indul ki, hogy egy—egy ország népgazdasága interdependens Igaz—

dasági rendszert alkot, melyben a társa—,- dalom és a gazdaság legkülönbözőbb—ele—

mei meghatározott kölcsönhatásban an—

nak egymással. A továbbiakban a szocia—

lista országok gazdaságát s ezel; egyikf' alapvető vonását, a tervezést jellemzi—. A tervezés lényegét abban foglalja üzenet hogy az meghatározott arányok tudatos, megfontolt biztosítása mind a társadalmi gazdasági struktúrában, mind a népga- dasag fejlődésében Ezek az arányok elő,—

re megállapított irányban változó mozgó arányok, vizsgálatuk a szocialista statisza- tika egyik legdöntőbb feladata

Szerző a következőkben a társMalmi haladás és gazdasági fejlődés alapratö feltételeit, valamint a bővített újratiarine—

lés főbb vonásait, azok között a tennelő—

eszközök és a fogyasztási cikkek terme-

lésének mozgó arányait elemzi. Rámutat

chasztikus összefüggésekkel írhatok le,,a- szocialista tervgazdaság működését kani—

zális összefüggések alapján kell, vizsgálg—

nunk. A népgazdasági mérlegek egy—ütt- hatói, 'a legfontosabb népgazdasági ara- nyok, a szükséges és a többlet— termék, a felhalmozás és a fogyasztás stb. között, kauzalitáson nyugszanak, ugyanakkor a szocialista gazdaság más jelenségeinél, mint például a lakosság keresletében, a kolhozpiaci árak alakulásában stochasztiw kus összefüggések is fontos (de nem domi—

náló) szerephez jutnak. A statisztikai vizsgálatok módszereinek alkalmazkodni kell a vizsgált gazdasági jelenségek ter-*

mészetéhez. A reprezentáció módszere, a korreláció—elemzés, a regressziós egyen- letek s más hasonló eljárások statikaila- tikus kapcsolatok vizsgálatára alkalma—

sak, a szocialista tervgazdaságban viszont más módszerekre van szükség; indenszá—

mitásokra, tényezők és források program

mozására, mérlegmódszerre. A' továb,—

biakban a szerző a mérlegmódszer kér-—

déseivel foglalkozik.

A szerző leszögezi, hogy a gazdaság fejlődésének elméleti modelljét legáltalá-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1071

nosabb formában a bővített újratermelés marxi sémája, modellje jelenti. Ez a mo- dell megkülönbözteti

mék termelésének két (különböző) osz-—

tályait — a termelőeszközök, valamint a fogyasztási cikkek termelését —, továbbá a társadalmi termék három értékelemét:

a társadalmi ter-_

a" termelőeszközökben megtestesülő holt—

munkát, a társadalmilag szükséges (ele—

ven) munkát és a többletmunkát. A szo—

kásos input-output táblákból ezek az alapvető összefüggések nem olvashatók ki, ehhez előbb azokat a következőkép—

pen kell átalakítani:

Termelőeszközök termelése FOSYMZf—áai cikkek

termelése Ö

ssze-

Lakos- Ex ort

Munka- Készle— Bem- Össze— ság fo- Közü— Össze- p sen tárgyak tek A háló—Si gen gyasz- leti fo- sen

javak meg, gyasztús

Anyagi ráfordítások (c) Mezőgazdaság ...

Bányászat ...

( A munka. által létrehozott új érték (ea—m)

lnakabérek (v) , ...

Tnbblettermek (m) .. . ...

Összesen

A szerző az 1950. évi angol input—out—

put táblát közelítő számításokkal átül- tette a fenti rendszerbe s ennek alapján néhány alapvető összefüggés (így például a v:m arány) elemzését is elvégezte. A következőkben a szerző a gazdasági fej—

lődés hosszú távra szóló modelljével fog—

lalkozik. A gazdaság fejlődését a szerke- zeti arányok és a fejlődési együtthatók határozzák meg, melyek között interde- pendencia áll fenn. A legfontosabb fej- lődési együtthatók: a munkatermelékeny—

ség növekedési üteme és a népesség ala- kulásának demográfiai mutatói. A társa- dalmi termék és a nemzeti jövedelem dinamikája nagymértékben strukturális jellemzőktől függ: a tőke és a munka ága- zatok közötti elosztásától, továbbá a nem—

zeti jövedelemnek a társadalmi termék- ben képviselt hányadától. E strukturális jellemzők mozgó arányokat fejeznek ki, ismernünk kell tehát változásuk irányát és rátáját. Viszonylag állandó strukturá—

lis együttható az mm; arány és a felhal—

mozás aránya a nemzeti jövedelemben.

Befejezésül a szerző a perspektivikus ter-—

vezés kérdéseivel, valamint a szovjet ter—

vezés és a tőkés állami költségvetések

9$

különbségeivel foglalkozik. Rámutat arra, hog a szovjet tervek, tervmérlegek a tervszerű arányos fejlődés törvényen alapulnak, s ennek folytán igen ponto—

sak. Nem okoz aránytalanságokat a ter—

vek túlteljesítése sem, mert a szükséges arányokat a tervek túlteljesítése kereté- ben is biztosítják.

A cikk három függeléket is tartalmaz.

Az első az egyensúlyban levőíbővített új—

ratermelés egyenleteit tartalmazza, a marxi újratermelési egyenletek kiegészi—

tése alapján. A felírt egyenletek segítsé—

gével az egyensúly-hiány különböző ese- tei (túltermelés, alul— és túlberuházás) is vizsgálhatók. A 2. függelék az 1950. évi angol input—output táblát, ennek átülte—

tését, magyarázatát és néhány, a mérleg—

ből számított összefüggés leírását tartal- mazza. A 3. függelék az első input—out—

put táblát, a szovjet népgazdaság 1923—

24. évi összefüggéseit leíró, 1926—ban köz—

zétett mérleget ismerteti és rámutat arra, hogyan használta fel, és mennyiben fej—

lesztette ezt tovább — Walras és Dimit—

riev munkái alapján — Leontief rend- szere.

(Ism.: Román Zoltán)