Három megnyilatkozás; mindegyik a statisztika érdekkörét szorosan érintő

(1)

] EGYÉB TARoYÚ TANULMÁNYOK

Három megnyilatkozás; mindegyik a statisztika érdekkörét szorosan érintő.

Trois exposés, touchant de prés Za sphére d'intéréts de la statistigue.

I. Hozzászólás a hivatalos statisztikának az 1942. évre vonatkozó munkatervében!)

Remargues sur le plan de travail, relatif a 1942, de la Statistigue officielle hongroisef) Résumé. Les résultats des investigations sta—

tistigues sont particulierement propres á mettre en lumiere les rapports de la vie de ltEtat et de la vie sociale, et a tirer, logiguement, des enseignementsi (Jest pourguoi nous voyons avec plaisir gue nos Iois re'centes et leurs exposés des molifs sont fondés, convenahlement, sur des statistigues soun- vent trés amples, aecompagnées de remargues judicieuses. Dans ltactivité des nzinisteres, des autres services et des associations professionnelles,

également, ces

temps, un róle notable. (_)ue le gouvernement ait soin gue ce progres favorahle s'accentue encore!

Pour cela, on devrait se servir, le plus parfaitement, des documents statistigues disponibles et dtexplorer

les statistigues avaient derniers

les domaines gui ne sont pas encore mis statistigue—

ment en lumiere,

Sans des renseignements statistigues éclairant le passe' et le present, on ne saurait résoudre les guestions gui se posent maintenant, et dont Fim- portance grandira encore. Le plan de travail en vigueur de notre Statistigue officielle permet á celle-ci de déployer une activité de plus en plus magnifigue.

Le champ d'investigation, en general vaste, de la statistigue syélargit toujours par de nouveauir terrains. Le plan de travail právoit par exemple une enguétc pour mieux mettre en lumiére les conditions des fonctionnaires. Or, une telle enguéte donnera non seulement un tableau exact des fonc—

tionnaires, elle facilitera aussi Ia besogne des auto- rítés gui ont soin des fonetionnaires.

Ouant aux ouvriers, c'est une des táches les plus importantes de la Statistigue officiellc de rendre compte, en detail, des conditions de cette partie de la population. Le puissant changement gui, ne' en Ilongríe dans la seconde moitie' des annécs 20 du siecle, a développé la grande industrie,

1) Elhangzott az országgyűlés képviselőháza egyesített pénzügyi s közgazdasági és közlekedési bizottságának ülésén 1942 márciusában. —— Discours prononce' dans une séance, tenue en mars 1942, par les Commissions des finances, des guestions d'économie politigue et des communications de la Chambre des députe's.

et gal, apres une régression passagére, a pris un nouvel élan depuis la fin des années 30, nous oblige a faire développer

les statistigues des

au plus haut degré ouvriers. Dans la Hongrie actuelle, la classe ouvriére a une importance bien supe'rieure a celle guielle avait autrefois. Pour les salaires et les conditions diexistence des ouvriers et pour la guestion de savoir comment ils dépen—

sent ce gutils gagnent, nos statistigues ont encore guelanes lacunes.

Les statistigucs des ouvriers ne doivent pas se borner aux travailleurs de la grande industrie;

ii' faut étudier encore, statistiguement, avec une chaude sympathie, les problemes des artisans et des ouvriers agricoles. Chez nous, sur ces derniers, on a fait jusgu'ici peu diinvestigations statistigues. Ce sont les ehiffres de Plastitut Général dík'tssurance Agricole, ceux, de peu de valeur, des enguétes faites sur les agricoles, les statistigues dues au grand denombrement agricole de 1935, et les Recensements décennaur gui offrent des renseigne—

ments sur les ouvriers agricoles. Or, ces renseigne—

salaires

ments sont insuffisants non seulement au point de vue des ouvriers, mais aussi pour dtimportantes táches de politigue agraire. Et comme la structure dite professionnelle a change ces derniers temps, cela e.tige certaines modifications dans Itagricul- ture; il est donc indispensable, pour cette raison aussi, gue la Statistigue indigue, par le menu, les conditions des ouvriers agricoles.

Le plan de travail en guestion prévoít encore une enguéte sur 800 a 900 entreprises commer- ciales diune certaine importance, pour en

gistrer les employe's, les affaires, les dépenses et les capitaux. On voit, par lá également, ltintérét crois-

enrc—

sant gue le gouvernement porte au commerce.

Ilinnovation apportée, sous ce rapport, au plan de travail ouvre presgue une nouvelle voie pour Factivité statistigue; elle doit étre fort apprécie'e aujourdtliui ou il faut concentrer toutes les forces nationales. D*ailleurs, seule, une telle concentration pourrait assurer le fonctionnement, exempt de perturbations, des éléments de notre e'conomie et par la la tranguillíte' de la vie nationale.

::—

13

(2)

4. szám —-—194—

A magam részéről is szíves örömmel és meggyőződésesen csatlakozom az előadó úrnak, Benes Zoltán t. képviselőtársam—

nak nagyszerűen felépített fejtegetéseihez, melyek középpontjában a magyar hivatalos statisztikai Szolgálatnak és a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal munkásságá- nak dicsérete állott.

Nemcsak mint az utóbb említett hiva—

talnak egykor tisztviselője és a statisztikai kutatásnak már egy jó emberöltőn keresz- tül hűséges katonája hangoztatom ezt a felfogásomat. Mint a magyar közéletnek oly sok vonatkozásában a statisztika szol—

gáltatásainak örökös fogyasztója állapítom meg a tényt, melyet egyébként a tudomány régóta ismer, a gyakorlat pedig újra meg újra megerősít. Melyik ez a tény? Az, hogy az állami és társadalmi élet összefüggé- seinek világos feltárására s a tanulságok logikus leszűrésére a módszeres statisztikai vizsgálódás gondosan megrostált ered—

ményei különösen jó alkalmat nyujtanak.

Éppen ennek az igazságnak a felisme-

rése —— és mindenkor képviselése —— tesz azonban kötelességemmé valamit. Annak hangsúlyozását, hogy a statisztikai szolgá—

lat készségének az igénybevétele nem tör—

ténik meg olyan mértékben, mint ahogy az kívánatos volna s mint ahogyan az ren—

delkezésre áfll.

Aki figyelemmel kísérte .a multban azt, hogy a törvényjavaslatok előkészítése során a statisztikai megalapozás milyen mostoha elbánásban részesült, az örömmel jegyez—

hette fel azt a kedvező változást, amely ebben a tekintetben az utolsó esztendők- ben mutatkozott. Nem egy törvényjavasla—

tunk indokolásában komoly statisztikai adattárhoz kapcsolódó fejtegetéseket ol—

vashattunk. De a minisztériumok, egyéb hatóságok és hivatalok s az érdekeltségek tevékenységében is mindinkább szóhoz ju—

tottak a számok, amelyek mellett azelőtt gyakran érzéketlenül haladtak el azok.

Úgy érzem, hogy a mai alkalmat is meg

kell ragadnam s felhívnom a t. kormány figyelmét, mennyire fontos volna az, hogy a jelentkezett kedvező változást mélyítse ki és tegye még gyümölcsözőbbé. A közel—

multban a miniszterelnök úr a képviselő- házi bemutatkozó beszédében a magyar kormány munkaprogrammjának az előké—

szítés állapotában levő problémái között az átmenetgazdasági kérdésekkel való foglal—

1942 kozást is kiemelte. Alighanem jó nyomon járok akkor, amikor erről a helyről is fel—*

hívom a miniszterelnök úr figyelmét arra, mennyire fontos — sőt szinte nélkülöz—

hetetlen —-— része lesz ezeknek a munkála—

toknak a statisztikai alapvetés, valamint háttér, amely má—ris kézben van, vagy amelyet minden erővel össze kell gyűjteni és egyre gazdagítani.

A jövő képe mindenkor a jelen, illető- leg a mult adataiból rajzolódik ki. Ez az, oka annak, hogy fokozottabban, semmint valaha, szükség van arra, hogy a magyar statisztikai szolgálat mindazokat az adato—

kat gyűjtse és tartsa készenlétben, amelyek gazdaságtársadalmi életünk fejlődésére és jelenlegi állapotára vonatkoznak. Az egy——

másután következő adatsorok mindmeg—

annyi olyan útjelzők, amelyek nélkül a valójában máris előttünk álló és fontossá—

gukban a háború vége felé egyre növekvő- gazdasági problémák megoldása terén,, egyetlen tapodtat sem tehetünk.

A probléma lényegét azonban, amely ebben a tekintetben a hivatalos magyar statisztikai szolgálatra vár, nemcsak abban látom, hogy szedjük össze a trianoni és az immár megnagyobbodott Magyarországnak minden statisztikai anyagát. A lehetőség- hez képest ki kell dolgoznunk és illetékes.

helyre t—ovábbitanunk mindazoknak a terü- leteknek gazdasági és társadalmi statiszti—

káját is, amelyeknek Magyarország sorsá- nak alakulásával bármi néven nevezendő kapcsolatuk van.

Statisztikai szempontból így nyer a miniszterelnök úr progralmmjának ez a—

részlete nagy jelentőséget. Nem gondo—

lok arra, hogy a statisztikai szolgálat kü- lönleges tervezetet dolgozzon ki a most, érintett munkakörére nézve. Ez a kor——

mányzat egyéb szerveinek kötelessége. A statisztikai szolgálat-nak viszont az anyag—' szakszerű összeállítás—árvai újabb meg újabb Ösztönzést kell nyujtanila a kormányzat tényezői számára.

A miunkatervhez kapcsolódó ez a gon—- dolat általános jellegű. A másik szempont,, amelyre a figyelmet fel kívánom hívni, bár bizonyos tekintetben szintén össze—

függésben van a miniszterelnök úr bemu- tat—kozó beszédével, ianább konkrétum és szoros összeköttetésben áll a hivatalos sta—

tisztikuai szolgálat 1942, évi munkatervének bírálatával.

(3)

4. szám

Ez a munkaterv az elmúlt évekéhez képest egyre grandiózuwsabb tevékenység kifejtésére nyujt lehetőséget. De valahogy úgy vagyunk a statisztikával, hogy bár—

milyen sokszor hallunk annak nagy terje—

delmével s látszólag túlzott érdeklődésével szemben észrevételeket, valójában az élet mindig újabb meg újabb kérdések felé

vezeti annak kutatásait: olyanok felé, amelyeket eddig nem tudtunk, vagy leg—

alább elegen—dő mértékben nem tudtunk felderíteni.

Nagy Örömmel olvastam végig a mun—

katervnek azokat az oldalait, amelyek a tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottak statisztikai kérdőívet fog—

lalják magukban. A közszolgálati alkalma—

zottak, a megnagyobbodott országterüle- tünk és közigazgatásunknak is szakadat- lanul növekvő terjedelme folytán, a hazai társadalom felépítésének olyan különleges jelentőségű rétege, amelynek statisztikai észlelése felé a legnagyobb várakozással tekinthetünk. Különösen azért, mert a mun- katervben közölt kérdőívben határozott törekvés—t látunk arma nézve is, hogy mint—

egy a közszolgálati alkalmazottak miliő—

rajzanak kontúrjai állapíttassanak meg.

Ebben az irányban a felvételi mzinta anya- gát a jövőben talán még bővíteni is lehet.

Mégis a mostani, úgy emlékszem: második kísérlet eredményei alighanem nem csu—

pán sok értékes adattal fogják gazdagítani statisztikai ismereteinket, hanem meg- könnyítik a közszolgálati alkalmazottak ügyeit intéző hatóságok gondoskodását is.

Mikor azonban a közszolgálati alkal—

mazottak [statisztikájáról megemlékezem.

el nem mulaszthatom egy másik, vélemé- nyem szerint nagy jelentőségű munkálatra is felhívni a mélyen tisztelt bizottság figyelmét. Ez a munkáskérdésnek, a mun- kásdk viszonyainak intenzívebb statiszti—

kai feltárása.

Különböző felvételekben szétszórtan gyűjtjük hosszú idők óta a magyar Amun- kássá—g életviszonyait megvilágító adato- kat. A gyáripari statisztikának egyik része a gyáripari munkásság munkabérét s tu—

lajdonképpen foglalkoztatását is tángyalja.

Reprezentatív jellegű felvétellel megyünk utána a munkabérek hullámzásának, közös

síkon a gy—áripart és a kézműipart érdek—

lőleg. A munkások foglalkoztatását a munkaptiacnak a hatósági munkaközvetí—

—195—— 1942

tőkrö—n keresztül való megfigyelésével is iptarkodlunk nyilvántartani. A ma termé—

szetesen szóvá nem jöhető munkabeszün- tetéseík és a munkwáskizáirások statisztikája is régóta nagyon ,becses munkaterület. A társadalombizto—sítás szerveinek statisztikai adatszolgáltatása révén gazdag és mind tanulságosabban feldolgozott anyag birto—

kában vagyunk a biztosítási ágazat körébe bevont mxunkálsnépünk szociális gondozá- sáról. Budapesten 1930-ban a Székesfővá- rosi Statisztikai Hivatal rendkívül nagy—

szabású felvételt hajtott végre, csaknem 200000 ipari m—unkácsről. Ugyancsak ez a jeles hivatal már egy évtized óta egyes munkáscsaládok háztartásáról gyűjt ada—

tokat, s ezáltal érdekes bepillantást nyujt a munkásság életkörülményeibe, A mun—

kásság megélhetési viszonyait, megélheté—

sének idővel megkönnyebbülését, vagy megnehezülését is nyomon követhetjük így.

Régebbi statisztikai munkaterveink em- lítést tettek a gyári statisztikának olyan irányú kibővítéséről, amelyhez hasonló egyébként már a mult világháborút meg—

előzőleg is 'végrehajtatott; a munkásjóléti intézményeknek messzemenő célú felkuta—

tásáról. Úgy tudom, hogy, sajnos, ez a fel—

vétel máig sem hajtatott végre. Az a ha—

talmas nagy gazdaságtársadal—mi átalaku—

lás azonban, amely Magyarországon a hu—

szas évek második felében indult el s a gyáripart soha nem sejtett mértékben kli—

bontakoztatt—a, s amely átmeneti megrop—

panás után szinte új szárnyakat kapott a 30-as évek vége óta, újra élesen előtérbe helyezte azt a kötelességünket, vizsgáljuk meg, hogy a munklásstatisztika terén a hivatalos statisztikai szolgálat elérte-e már fejlődésének elérhető és kívánatos maxi—

mumát.

A válasz negatív. Negatív azért, mert bár az országos társiadalombiztosítás ügyé—

vel kapcsolatban két alkalommal is történt tagőssz'einás, csaknem másfél évtized óta az ipari *muntkásságra vonatkozólag ilyen szerényebb igényű észlelés is hiányzik és különösen hiányzik az olyan értelmű ész—

lelés, amelynek megszervezését előbb- utóbb el kell végeznünk.

Az ipari és különösen a gyáripari mun—

kásság jelentősége a mai Magyarországun-

kon tökéletesen más, sokkal nagyobbára- nyú, semmint előbb. A jövő biztosítása

13*

(4)

4. szám

érdekében azonban törekednünk kell arra, hogy a munkássságnak ne csupán belső Összetételéről, nem csupán a különböző foglalkozásokban való elhelyezkedés-érő], hanem keresetéről, megéllhetéséről, kere- setének felhasználásáról és életkörülmé—

nyeirőlbelható adatgyűjtést hajtsunk végre, amelynek birtokában a kérdést a kor szel—

l'exmtében lehet előkészíteni.

Mikor a mélyen tisztelt Bizottság figyelmét erre felhívom, azt hiszem, nem kell különös nyomatékkal rámutatnom arra, hogy az a munkásstatrisztika, amelyre gondolok, nem merülhet ki a gyáripari munkasok viszonyainak kipuhatolásában.

Annak a nagy munkásstatisztikának, amelyre .a 'hivatalos statisztikai szolgálat—

nak fel kell készülnie, meleg szeretettel és érdeklődéssel kell (fordulnia a kézműves—

ipani, de az agrámnunkásság felé is, amelynek statisztikai gondozása még elhanya- goltabb vagy pedig egyáltalán nem is lé telik.

A mezőgazdasági munkásságunkat ille- tőleg, legfőljebb az Országos Mezőgazda- sági Biztosító Intézet bizonyos közléseire, továbbá a mezőgazdasági munkabéreknek még ma sem kielégítő gyűjtésére, valamint az 1935—ben végrehajtott mezőgazdasági álltalános összeírás munkásstatisztikai adataira s természetesen általában a nép- számlálások közléseire támaszkodhatunk.

Az így kezünk ügyébe eső anyag azonban lényegesen kevesebb, mint amennyit előbb vagy utóbb meg kell szereznünk, nem csupán a mezőgazdasági munkásság érde—

kében, hanem egyéb agrárpolitikai célok szolgálatában is.

Nyilvánvaló, 'hogy akkor, amidőn Ma- gyarország erős iparosodása a mezőgaz- dasági, vagy helyesebben falusi népesség fölösleget egyre nagyobb arányokban vonja el az őstermelő munkától, mező- gazdaságunk bizonyos átvép-ítését is meg kell majd ejtenünk, —— a munkáskérdés napról—napra nehezedő szempontjai miatt is. Az átszervezés nem történhetik meg anélkül, hogy ne csupán hivatalos akták feljegyzéseiből, általánosságban mozgó je—

lentésekből, vagy akár részleges felvéte—lek—

ből ismerjük meg végre a mezőgazdasági munkásság státusát, hanem rendszeres statisztikai felvétellel közelítsünk feléje és

-——- 196 ——-—

1942 minden irányban összegezzük annak ere—d—

ményeit V

Komoly méltánylással kell fogadnunk

a munkatervnek azt az újítását, hegy a nagyobb kereskedői vállalatok 1942. évi működéséről külön felvétel végrehajtásá—

hoz kéri az országgyűlés jóváhagyását. Ez a felvétel függeléke az 1941. évben végre- hajtott népszámláláshoz kapcsolódó 5 ,a kereskedőkre vonatkozó megfigyelésnek, de a nagyobb kereskedelmi vállalatokat illetőleg mélyebben szántó igényekkel lép fel, semmint az általános kereskedői sta- tisztikából látjuk. Kb. BOD—900 nagyobb kereskedelmi vállalat megkérdezéséről van szó: alkalmazotti kőrük s forgalmuk, adatai, költségeik alakulása, tőkeviszo—

nyaík stb. azok a szempontok, amelyeket illetőleg a felvétel kérdéseket tesz fel, ér—

demben szinte új utat nyitva meg a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal munkaprogramm—

jában. A kérdőív annyiban is különös jelen- tőségű, mert a statisztikai szolgálaton ke- resztül jelzi az államhatalom fokozott érdeklődését a kereskedelem munkája iránt — egyelőre a nagyobb kereskedelmi vállalatok munkája iránt.

Az ú. n. irányított gazdálkodás kereté- ben a kereskedelmi vállalatok munkássága

—— jól tudjuk —— más vonatkozásokban is hatósági ellenőrzés alá került. Az a tény azonban, hogy a statisztikai szolgálat a nagyobb kereskedelmi vállalatokról a jel- zett keretekben új felvételi rendszert dol—

gozott ki, előfutárja lehet annak az érdek- lőd—ésnek, amelyet a kormányzatnak a kereskedelmi tevékenységgel szemben tanusítania kell olyan időkben, amikor a gazdasági és tánsadalmi életnek minden vonatkozását közös egységbe kell fogni, mert csak ez biztosíthatja a nemzetgazda—

ság erőinek zavartalan funkciója-t és azon át a nemzeti élet nyugalmát.

Szükségesnek véltem ezeket a szem- pontokat a hivatalos statisztikai szolgálat 1942. évi munkatervének bizottsági tárgya- lásával— kapcsolatban előadni. Az az érzé—

sem hogy gondolataim megszíivlelése nem csupán a magyar statisztikai szolgálat munkásságát tenme' termnékenyeblbé, hanem Magyaronszág gazldasáigtársadalmi élete életbevágóan fontos problémáinak vizsgá—

latát más vonatkozásokban is elő—segítené.

(5)

4. szám ——197— 1942 II. A közellátás és a statisztika háborús kapcsolatai?)

Le rapport du ravitaillernent avec la statistitlue en temps de guerre?)

Résumé. La guerre a mis en relief le rapport du ravitaillement avec la statistigue.

Ily a des problemes de ravitaillement non seulement en temps de guerre; il y en a aussi en temps de paix. Et c,est avant d'avoir la guerre guyon doit se préporer á la lourde táche dlassurer le ravitaillement pendant les hostilite's. Les rapports presgue amicauac gui ont été cre'és, en temps de paix déja, entre le ravitaillement et la Statistigue, se resserrent encore guand on a la guerre; et on se rend compte alors (Iue sans statistigues, on ne saurait ni organiser, ni diriger le ravitaillement du pays.

On a reconnu, che: nous, pendant la guerre de 1914—18 déja, cette nécessité absolue de la statis—

tigue. Notamment, a partit de 1915, on a du compter, a plusieurs reprises, la population civile.

et enregistrer le cheptel, ainsi one les résultats des battages (d,aprés le rendement des batteuses).

KOffice de Statistiaue a fait encore alors des relevés sur diffe'rcnts métaux et alliages, fournissant en outre des documents pour la creation de I, Assis—

tance aux familles des soldats mobilisés et a cer—

tains mobilisés, et enregistrant, dans Finte'rét de lyordre public, les tziganes vagabonds.

La guerre de 1914—18 a impose aussi a la Statistigue des táches non conneaces au ravítaille- ment. On a du établir, notamment, les intéréts matériels étrangers, et faire des relevés relatifs aux impöts sur le revenu et sur la fortune, aux biens ussujettis a ces impóts et

des impóts.

aux reeettes provenant

Des travaux intéressant fort la guestion du ravitaillement ont été faits par notre Statistigue, pendant la premiere guerre mondiale, pour établir, pour la premiere fois ehez nous, des indices du coűt de la vie, lesguels devaient avoir plus tard une grande importance.

l),aílleurs, méme en temps de paix, la Statis- tigue a toujours un grand role dans les travaux faits pour satisfaire raisonnablement les besoins publics. Pour orienter l'activité économigue, la poli—

tigue économigue doit toujours connaitre les biens produits, la maniere de mettre en vente ces produits, les conditions de prix et la répartition des revenus.

Les statistigues du commerce exte'rieur sont, depuis longternps déja, faites ehez nous avec beaucoup de soin. Pour juger de la balance com—

merciale et de la balance des payements, il est

1) A IX. Közigazgatási Továbbképző Tanfolya—

mon 1942 március 20—án tartott előadás. —— Con- férence faite, le 20 mars 1942, au IXe Cours de perfectionnement administratif.

indispensable de connaitre les statistigues du commerce extérieur, On sait gue la guestion de savoir si un pays peut faire venir des marchandises e'trangéres depend de la balance commerciale.

II y a une dizaine dlannées déja, on a pu prévoir la guerre actuelle, guerre a outrance motivée par des raisons e'conomigues et idéologi—

gues. (Pest pourguoi jiai insiste' sur la néces- sité de se préparer a cette grande e'preuve, et j'ai recommandé alors gue dans la gestion des affaires publigues, le róle de la statistigue fűt mis au premier plan.

Cette preparation a commence' par la moderni—

sation du Service de statistiguet Elle a continué lorsguyon a determine, d'aprés des considérations dues () la statistigue, le róle et les táches des exploi- tations publigues. C'est dans ce but gu,on a établi liordre djimposition des charbonnages, (Papres les chiffres de statistigue fournis par eux, ce gui a oblige, pour ainsi dire, ces éléments importants de notre e'conomie a parfairé leurs services de relevés d*eacploitation. J'ai mis les statistiaues au service de lyanalyse des prix; et pour maintenir lléauilibre relatif du niveau des prix, de larges travaux de statistiaue ont commencé sur les prix, et des specia—

Iistes, pr'opres a cette táche, ont été formés.

Ces actes furent les conditions préalubles nécessaires et les parties organigues du Ravitaille—

ment actuel. On comprend mieuac cela si on con—

sidére le ravitaillement non seulement au point de vue de Palimentation du pays, mais a un point de vue bien plus large. On se rend compte alors gue le ravitaillement a d'etroits rapports avec tous les éléments de ljéconomie nationale. (fest en prenant le ravitaillement dans ce sens plus large gu,on [,a organise' en Hongrie.

Bien entendu, le ravitaillement ne peut étre satisfaisant gue s*il resserre, aussi étroitement gue possible, les Iiens gifil a avec le Service de statistigue.

Pour les raisons gue je viens de dire, les guestions du rauitaillement sont multiples, et bien diverses. Parmi elles, figurent l'alimentation publi—

gue et le fourragement, et les prix y relatifs.

Toute politigue judicieuse des prix tend a ce gue la production et la consommation se lassent dyune maniere rationnelle. Il faut veiller sans cesse a ce guc la production des biens atteigne, autant gue possible, son maximum. Pour voir si la production est suffisante, pour se rendre compte des lacunes gu,on devrait faire dans la production pour les combler, il faut éventuelles et des transiormations

des statistiaues süres. Par exemple, afin de se

(6)

l

; l;

;

l

4. szám

rendre compte, pour 93 on 95%, de la production des grains panifiables, it a fallu obliger, chez nous, chacun á indiguer, sur une feuiIIe spéciale, les grains panifiables gu'il avaít; et cette opération a été comple'te'e par une enguéte statistigue, gut a établi, par profession, le nombre des sans-ressource.

Pour gue le Ravitaillement assure les produits nécessaires á ces derniers, nous avons fait acheter par un service compétent la guantité exigée dans ce but, afin de la distribuer selon des instruc—

tions méthodigues. En outre, pour assurer Pappro—

visionnement en uiande, on a dü recenser le cheptel, el ce recensement a servi encore de base á la distribution des réserves de fourrages. La statistigue a en, en outre, an rőle pour le ravitaillement en chaussures, en pétrole et en sucre; pour assurer, guant d [temploí des matieres, l'intérét public contre les intéréts particuliers, etc.

Dans le ravitaillement en temps de guerre, le tőle de la statistigue consiste á voir clair et á faire noir clair; par Id, elle contribne á ce gue l'opinion publigue ait de la bonne volonte': condition pré—

alable pour aue le ravitaillement se [asse d*nne maniere satisiaisante.

.

Az az előadás, amelynek megtartására a közigazgatási továbbképző tanfolyam nagyérdemű vezetősége felkért, -—- úgy vélem —— a legszorosabban beleillik a tan—

folyam anyagába, amely ezúttal a hon—

védelem és a közigazgatás kapcsolatait

tárja fel és közli a hallgatósággal, Örülök

annak, ez alkalommal talán még inkább, mint máskor, hogy módom van bekapcso- lódni az előadás-sorozatba, amelynek kere—

tében én a közellátás és a statisztika háborús kapcsolatairól kívánok beszélni.

Előadásom gondolatmenetének kiépíté- sében azt a módszert követem, hogy: a kérdés lényegének kötrvonalazása után, elsősorban a történeti fejlődés útjait vázo—

lom fel és azokon átmenve, foglalom össze a jelen problémái közül a legjelentőseb—

beket.

Közellátási problémák nemcsak hábo- rúban wannak; nemcsak a háború idején merülnek fel. Megvannak azok a béke évei- ben is s a statisztika a közellátás kérdései- nek megoldásában akkor is olyan szerepet játszik, hogy valóságban akkor kellene megszereznie azt a biztonságot, határozott—

ságot, amelyet a háború éveiben fokozott mértékben kell gyakorolnia.

Valóban: a közellátási problémák, pl.

a népesség legszélesebb köreinek életfenn—

tartása érdekében legszükségesebb javak

—— 198 ——

1942 előtere'mebésének, forgalomba hozásának és szétosztásának kérdései élnek, mozognak s lüktetnek eleven erővel akkor is, ha az ország népe nem áll háborúban. Aligha túlzás az, hogy a béke nyugodt légkörében még mélyrehatóbban és szakszerűbben le—

het foglalkozni ezekkel a dolgokkal, mint amikor a fegyverek döreje veszi át a döntő szót az ügyek intézésében.

Más kérdés persze az, hogy azok a bensőséges —— sokszor szinte baráti —— kap—

csolatok, amelyek a közellátás és a statisztikai közigazgatás között kialakultak a nyugalom éveiben, sok tekintetben új értelmet kapnak a háború tartama alatt.

A hadviselés szükségleteinek biztosítása érdekében t. i. ezek a kapcsolatok még erősebbekké válnak. Kiderül és kikerülhetet- len valósággá válik az, hogy a közellátást statisztikai nyilvántartások és azokon fel- épülő mérlegelés és elosztás nélkül sikere—

sen nem lehet végezni.

Ez a parancsoló szükségesség a közellá- tás vonlalán jelentkezik. De másrészt a statisztikának is szinte egyik legfontosabb munkaterületévé válik ilyen esetekben azoknak a kérdéseknek a megragadása, amelyek az ellátás gondolatkörébe kap- csolódnak.

Nem csak ma van így. Mikor az első világháború folyt, szükségessé vált, hogy Magyarországon is megállapítsák a nyers- anyagklészleteket és figyelemmel kísérjék azok változó adatait. Az előző háború folyamán, amelyet különben a mai helyze- tet mérlegelve, talán nem is helyesen ne- vezünk világháborúnak, kezdettől fogva és lépten-nyomon találkozhattunk olyan in—

tézkedésekkel, amelyek jelezték, hogy a közellátási problémákat az 1914——18. évek alatt is nemcsak megérezték, hanem statisz—

tikai vonatkozásaikat is tisztán felismerték.

Jól emlékszem ezekre a munkálatokra.

Mint a Központi Statisztikai Hivatal tiszt—

viselője, a háborús statisztikai munkálato—

kat csaknem kivétel nélkül én vezettem, vagy legalább jelentős részem volt azok lebonyolításában. Újra meg újra meg kellett ejteni 1915-től kezdve a polgári lakosság összeírását, hogy a rendelkezésre álló élelmiszenkészleteket szét lehessen osztani.

S ugyanakkor meg kellett állapítani az állatlétszám adatait is; máskép nem lehe- tett volna gondoskodni a takarmánykész—

letek gazdaságos felhasználásáról. Ponto-

san emlékszem arra, mennyire, szinte

forradalmi újításként hatott, hogy —— 1915-

(7)

4. szám

—199—4

¹⁹⁴²

ben először — a csépl—ési eredményeket a csépllőgépek teljesítmény—ei alapján kellett bejelenteni. Ezáltal a termésbecslésnek bizonytalan adataiba olyan magot vetet-

tünk el, amelynek révén a magyar föld háborús esztendőkben mutatkozó hozadé- kát megbwízbatóbban tudtuk megismerni, semmint korábban.

A legkülönbözőbb fémek és ötvözetekre vonatkozólag anyagbejelentési kötelez-ett—

séget mondott ki a háborús idők gazdálko- dása; hoszú időn át a bejelentések feldol—

gozását is a statisztikai hivatal végezte.

Akkor, amidőn a csonkított és béna kato—

nákat gondozó biz-ottság felállíttatott -—

avégből, hogy a háború szerencsétlen rok- kantjai, akik a haza érdekeiért hoztak áldozatot, nyerjék vissza legalább részben munkaképességüket és vezettessenek vissza a gazdasági életbe —— a statisztikai szolgá—

lat nagyobbszabású és állandó felvételi rendszert épített ki. így előre meg volt az alapja annak a későbbi elhatározásnak, mely az Országos Hadigondozó Hivatal felállításához vezetett. Különleges jellegé- nél fogva érdemel figyelmet az a statisztikai adatgyüjtés, amelyet a háború idején különösen veszedelmessé vált kóbor cigá—

nyok megfékezése érdekében folytatott le a Központi Statisztikai Hivatal.

Mindezeknek a munkálatoknak végre- hajtásában többé-kevésbbé —- inkább többé, mint kevésbbé —— jelentkeztek azok a kapcsolatok, amelyek megvilágítására előadásomban törekszem. De távolabbi értelemben áll ez egy-éb háborús statisztikai munkálatokra is.

Megvetettük az alapját az osztrák Sta- tis-tische Zentralkomissionnal való együtt—

működés alapján olyan felvételnek is, amely a háborús gondoskodásnak a társa- dalorm legkülönbözőbb rétegeire való ki—

terjesztését célozta volna. Kár, hogy a fel- véte—l végrehajtására már nem került sor.

A háborús ipari, valamint az átmenet- gazdasági s nem utolsó sorban a Magyar- ország külföldi vagyonérdekeltségeinek kiderítésére irányuló felvételek, bár nem tartoztak közvetlenül a közellátás gondolat- körébe, de mégis máig jelzik azt, hogy háborúban a statisztika milyen friss ösz- tönzéseket kap.

A pénzügyminisztérieum jogos büszke—

séggel gondolhat arra a kiad-ványsorozuatra, amely 1927 óta a képviselőház határozatá-

ból folyólag minden évben az országgyűlés elé terjesztendő ,,Adóstatisztika" címmel.

Az adóstatisztikia anyaga egyre gazdagabbá válik s a magyar gazdaságkutatásnak már napjainkban is felbecsülhetetlen értékű adattára. De amikor —- a Wekerle-féle adóreform rendszeréből kiemelve -— a jövedelem- és vagyonadó 1915—ben előlSZöl' érvényesült adóztatásunkban, az adóköte—

lesek jövedelem- és vagyonadótárgyainaak s másnészt uaz adóbevételeknek statisztikai feldolgozása is olyan problémák voltak, amelyekkel foglalkozhatván: módom nyí- lott arra is, hogy mind jobban meggyőződ- jek arról a rendkívül nagy haszonról, amelyet a statisztikai szolgálatnak a hábo—

rús gazdaság irányában álló kibővítése

jelent. 1 : '

Szorosan a közellátás és a népesség széles rétegeit érintő lépésnek kell máig minősítenünk azt, hogy 1915—ben a Sta- tisztikai Hivatal megkezdte a munkásság megélhetési indexszámainak készítését, A később olyan nagy jelentőséghez jutott megélhetési indexszámítások első kísérletei Magyarországon a XX. századeleji nagy háborús megrázkódtatás korszakába estek.

Mindebből világosan kiderül, hogy a gazdasági élet, ill. a közellátás problémái és a statisztika között a mostani világháborút megelőző másik háborúban is valóban intim összefüggések állottak fen-n.

Nem ok nélkül. Ha ki is kapcsolódunk a háborús gondolkodásból, könnyen ért—

hető az, hogy a közszükségletek helyes kielégítésére irányuló munkákban — akár a magángazdaságnak engedjük át azokat, akár hatóságok kötelességévé tesszük -———, a statisztikának mindíg nagy szerepe lesz.

Szükség volt arra olyan időkben is, amidőn a közgazdaság keretében az egyéni gazda—

ságok szabadabban fejtltették ki működé—

süket; a magángazdaságok és a magán- gazdaságokból összetevődő közgazdaság szempontjából egyaránt. Mert a közgazda—

ságra bármilyen vonatkozásban hatást gyakorló gazdasági politikának ismernie kell az előállított javak tömegét; nyomon kell követnie azoknak forgalombahozatalát s tudnia kell azt is, hogy a fogyasztók milyen árfeltételek mellett szerezhetik meg a termelvényeket. Éppen így tájékozottnak kell lennie arra nézve is, hogy a társada—

lom különböző rétegei hogyan osztozkod—

nak —— és milyen rendben —— a közgazda- ságban kialakuló jövedelmeken.

Közgazdasági érdekek, mégpedig saját- lagosan a lakosság ellátásának és élet—

fenntartásának érdekei követelik meg azt

(8)

4. szám

is, hogy a nemzetgazrdalságban forgalomba kerülő összes jószágok s nem csupán a belső termelés termelvényei tartassanak szemmel. A közellátás vitel—ének egyik támaszrpO—ntja az idegen nemzetgazdaságok—

ból származó áruk importja, illetőleg fel—

használása. A magyar statisztikának is régóta nagyon kiművelt és megbecsült munkaterülete a nemzetközi árucsere—

t'orgaalomban szereplő áruk mennyiségei- nek és értékeinek szemmel tartása. Ennek a statisztikai területnek gondos ápolása azonban nem csupán a termelés és a fo—

gyasztás szem—pontjából volt mindig jelen—

tő—s Magyarországon; a kereskedelmi mér—

leg megítéléséhez is biztos alapot nyujtott.

A kereskedemi mérleg adatainak ismereté- ben tudott Magyarország árukat vásárolni, vagy pedig egyéb e—ngagement-jainuak fede- zésére fizetuési eszközökhöz jutni.

Mindezek a statisztikai munkálatok, amelyekhez joggal sorolhatjuk azt a neve—

zetes kísérletet, amelyet az 1910-es évek

legelején Bud János végzett a Központi Sta—

tisztikai Hivatal megbízásából és a semmi- ből megteremtette az árstatisztikát, szerin- tünk a — hogy úgy mondjuk —— ,,lát'hatat- lan" közellátási gondoskodás napirendjébe tartoznak.

A század negyedik évtized—ének kezde- tán nem volt kétséges az, hogy annak vége felé Európa s a világ gazdasága és fejlődése súlyos válság korszakába jut el. Mind határozottabban és élesebb nyomással jelentkeztek azok a hatalmas gazdasági erők s másrészt a világnézetek különböző- ségéből származó. gyakran pedig erkölcsi erők, amelyek a világ népeinek egymás—

közti viszonyát szabályozza'xk s amelyek egymással ellentétbe kerülve hova—tovább egymással szemben a világ népeit felvonul—

tatták.

A figyelmes szemlélő és a gondolkodó elme előtt nem volt kétséges, hogy ezek a népek széles tömegeit átható erők előbb-utóbb elkerülhetetlenné teszik a fegyveres erőpróba kirobbanását. Olyan küzdelemét, amelynek eredményeképen a közel és távolabbi jövő eldöntődik s az is.

hogy micsoda alapelvek fogják majd irá- nyítani a népek érintkezését.

Mindenkor nagy örömmel gondolok vissza arra a munkásságra. amelyet magam végezhettem a most jelentkezett s egyre inkább érvényesülő nagy átalakulás idején.

Örömmel gondolok arra, hogy részt vehet—

tem olyan munkákban, amelyek sok tekin—

———200— 1 942

letben szintén előkészítői voltak a Magyar—

ország önrei'idelkezésé—ért vívott és még végét nemlátjuk harcnak.

Mindig az volt a véleményem, hogy a nagy küzdelem hatályos előkészítésében, majd annak vaskövetkezetességű végre—

hajtásában, a statisztikának döntő szerepet kell juttatni. A sors véletlenül megadta nekem azt az alkalmat, hogy gyakran szinte észrevétlenül képviseljem azt az álláspontomat, hogy a közügyek intézésé- ben a statisztika szerepét mindinkább elő- térbe kell hozni.

Annak a tevékenységnek rövid áttekin—

tését, amelyre magam hivatkozlhatom, nem azért illeszteni bele előadásom keretébe, mintha a személyes kapcsolatnak ebben a tekintetben bármilyen jelentősége lett volna. De azért, mert más szakember is,.

aki helyettem vállalta volna feladataimnak intézését, hozzám hasonlóan dolgozott volna, felismerve a statisztikának az idő—

szerű problémák megoldása körül jelent- kező szerepét, s a távolabbi jövő problé- máival is —— mint utólag kiderült —— szoros kapcsolatát. Különböző munkakörök soro- zatában végzett munkák megmutatták azt, hogy az országos kérdések jó megoldása nem szűkölködhetik statisztika nélkül,

Czért vállalkoztam annakidején arra,.

hogy, mint az Országos Statisztikai Tanács.

tudmnányos bizottságának elnöke, a sta—

tisz—tikai szolgálatnak a modern idők köve—

telményeiihez képest átszervezését elő—

készítsem és javaslataimban gondoskod- jam arról is, hogy a Központi Statisztikai Hivatalon kívül történő statisztikai felvéte—

lek és munkálatok szakszerűségét biztosit—

suk s az adatok közlésébei'i is teremtsük meg a rendet. Jó hat (évig tartott ez a pro—

gramm, amíg a statisztikai tanácsbeli mun- kásságomnak búcsút mondhattam.

Amidőn hatósági megbizás folytán az ú. n. közüzemek tevékenységét vizsgáltam t'eliil —---— úgy városok-ét, mint községeket ——

abból a szempontból. hogy a közüzemek működési körét milyen keretek között lehet meghagyni, hol kell hátrább szorí—

tani, vagy esetleg megszüntetni, a statisz—

tikai kutatás és mérlegelés segítsége nélkül nem tudtam volna feladatomat dülőre vinni. Mert az a magasabb közérdek, amelynek irányadónak kell lennie efajta kényes munkák végzésében, világosabbá válik az előtt, aki a hangulatok hatásától mentuesiilve, az objektív statisztikai kutatás adataira támaszkodva hozza meg itéletét.