A sommások munkabére

(1)

SZOCIÁLIS VISJZXONYOK

A sommásbk munkabére.

Les mmm des ouvm'ers dits á somme en Hongrie.

Rébumé. D'aprés 1204 contrats passés pour 1940 et relatifs a 51 .396 ouvríers dits á somme, nous allons parler des conditions de salaires des ouvriers de cette sorte.

, Parmí nos travailleurs agricoles, les ouvriers Lá somme forment une catégorie spéciale. Ce gui les _caractérise, c'est gu*ils sont pour la plupart des ouvriers migrateurs gui, conduits par des chefs choisis par eux, slengagent par groupes, pour plus d'un mois, en vue de certains travaux saisonniers.

Tandis gue les batteurs sont des hommes faits et gue la moitié des moisonneurs sont des enfants et des femmes, un tiers á peine des ouuriers á somme sont des ouvriers de Ire classe. Les ou- _vriers auxiliaires figurant dans les contratsasomine

'Ont été engagés par les patrons ( contrairement aux ouuriers auxíliaires (Pautre sorte, guí sont pris par Ldes ouvríers de [te classe, d*aprés une loi spécíale).

_ En calculant la valeur des salaires dits d

*sbmme, nous avons évalué, par mois, d'aprés les 'Ldonnées d'une autre étude faite par nous, la nou'r—

(are fourníe' par les patrons dő pengős, respective-

ment a 30 pengős. Nous avons également tenu

mpte des 1.231 personnes, engagées pour faire la

cuisineldes ouvtíers a somme, gui ont tegu une

* renibutionfd'envaon 87.000 pengős.

_ Sí Pan oonsídére' Iesdits salaires comme frais éploitati'on, il 'faut compter' aussi ta paye des

hommes surveillant les ouvríers, les depenses effec- ' pour recruter, faire venit- et toger les ouvriers,

"a! si alte l'asSura'nce sociale et les frais po'u'r s'oins édiéaux Let'remédés. Mais ces dépenses ne fi- ién't pasidans les" releve's ci4dessous, car pour une

§rande patt elles ne sont pas connues

te ámde, la valeur des salaires contractuels.

,Notúíábleauier indigue, saívant les comitats d'oü t venu's les'fouvriers, les moyennes des 'rétribu—

tions payées en ar ent, en froment et en seigle. Le ' a composition des salaires () imme— lés plus fréguents. Ces données manit-ent

idioersité des rétribuiions stipulées.

'Áfin d*indigue"r en argent, dans nos tablea'ux, valeur des salaires en guestion, nous aoons mé le'rendement des'terres patronales cultivées mi profit des ouvriers a 15 pengős ' par 100 toi'ses, tenant compte pour la campagne de ",1940 des

moyens á la production.

_ On voit, par notre cattogramme, gue presgue , maiti'é *(les owners á samme sont, 'etnbauche's

_ culture est intensive.

Nous faisons cannaítre avant tout, dans la pré—L ,

pour la Transdanubie, et gue parmi les comitats, le comitat Fejét est celui oil on emploie le plus d'ouotiers de cette sorte. —— Dans 5 comitats, oü le nombre des .travaílleurs agricoles est particuliére- ment _élevé, les salaires a somme sont au-dessus de la moyenne. :D'aprés le tableau 3, ani indigue les contrats en guestton suioant les comitats ;ou on emploie des oavriers () somme, on les pays: mieux dans l'Ouest gue dans liEst et dans le Nord—Est.

Dans les comitats oil travaillení les ouoriers a somme, les salaires sont en, moyenne supéríeurs aux salaites des comitats foumissant de tels ouvrt'ers.

(C'est dans la Transdanubie et dans la Petite Plaine gue les salaires () somme sont les mieux réglés. Lá, les 3 modes de _payement (uniguement en argent, uníauement en céréales,_r en partie en argent et en partie en cére'ales ) different, en géné—

ral, moins on*aílleurs; entre les classes d'ouvriers, les differences sont paralléles, et pour chacune de ces classes, (es salaires montrent peu d'e'carts.

Diapres le tableau 4, gui índigue les salaítes á somme suioant l'importance des exploitations, ces salaires sont les plus élevés dans guelgues pro—

priétés ayant moins de 100 arp. cad., mais oil la—

On voit par ee tableau gue

(Pane _catégorie d'exploitatíona l'autre, les salaiz'esi moyens ne montrent pas d'écarts réguliers et gue les écarts y sont peu considérables. _

Des ouoriers a somme, plus de la moitié s en- vgagérent pour 4 a 6 mois, et le tiers, pour moins de 2 mois. On voit grandir, suivant l'ordre des _re'gions, la proportion des' salaires des ouvriers engagés pour le temps le plus court. Uaprés le

tableau 5, dans la Irerrcatégorie de temps contrac—

taels 'de travail, les salaires sont bien inférieurs a

ceux des autres catégoriesfsauf dans la Petite

Plaine ou l'on produit de la betteraue a sucre).

Il zfest point orai gue les salaires sont _d*autant plus grands gue le temps contractuel de , service

est plus court. A

En examinant les tétributions partiaites et forfaitaires, stipulées en dehors des salaíres men- suels, on ne voit pas de régularités particuliéres.

Mais on constate de forts écarts pour les salaires _ moyens des ouvriers des 3 comitats fournissant

le plus d'ouoriers a somme (tableau 7). —— Les

salaires des ouvriers du comitat de Borsod *dépas- sent bien ceux des ouvriers du comitat de Zala,- c'ela menti-e ani—en dehors du lieu de travail, 'ciest

24

(2)

- 6.szám

le lieu d'origine du travailleur gui compte le plus pour le salaíre

Finalement, en analysant les guesiíons de détaíl des dispositions prises pour régler les sala!"- res, nous iaisons ressortir, dans la présente étude, gue d'apres les chi/fres recueíllis par nous, les sa—

laites minima á somme fixés different peu des salaíres moyens.

*

Időszaki mezőgazdasági munkásaink egy jelentékeny részét az általános szó- használat sommás munkásoknak nevezi.

A sommások jogi meghatározása ugyan bizonyos nehézségeket okoz, ) azonban

—— átmeneti csoportjaikat leszámítva, ——

az érdekeltek tudják milyen munkásokat fed ez a fogalom és így gazdasági szoká- saink alapján pontosan megjelölhetjük, kik a sommások és könnyen megkülönböztet—

hetjük őket egyéb munkásosztályainktól.

Nagy részük vándormunkás, azonban az hogy lakhelyüket elhagyják nem minden esetben jellemzi őket, mert sokszor helybe is szegődnek, vagy a közvetlen kö—

zeli községek gazdaságaiban állnak mun—

kába. Ezenfelül a vándormunkások kö—

zött is találunk igen sok nem sommás mun—

kást: kubikosokat, bércséplő—, arató-, szőlő- munkásokat, dinnye-, dohánykertészeket, részes munkásokat, stb.

A sommások mindenesetre idénymun—

kások, akik írásba foglalt szerződéssel, meghatározott, —— rendszerint hosszabb időre kötik le munkaerejüket. Amint később látni fogjuk, munkásszerződésük időtar- tama igen különböző, de az egy hónapot majdnem minden esetben meghaladja. lel- lemzi őket, hogy a ritka kivételtől eltekintve, többedmagukkal szegődnek el, sa- ját parancsolóik ,,gazdáik" vezetésével, úgynevezett ,,bandákba" tömörülve. A sommásszerzödésekben az aratási szerző- dések jó részével ellentétben, a munkaadó a segédmunkásokkal is közvetlen jog viszonyba lép, ugyanis a segédmunkásokat nem a férfimunkások fogadják fel, hanem azokról a munkáltató gondoskodik és maga köti le őket az egész munkaidényre. A sommások tehát, rendszerint mindkét nem-

1) Az idénymunkásokról az 1898211. t.-c. ren—

delkezik és annak megfelelő intézkedése szerint kötik meg írásba foglalva szerződéseiket is, de a sommásokat több hatásköri bírósági döntés (Hb 89—914, 58—916 stb.) az 1907 :XLV. t.-c.' hatálya alá vonta, hogy bizonyos fokig a cselédtörvény haladottabb munkásvédelmében részesíthesse őket.

*— 382 —

bérmegállapításra kötelező

1944 _

hez tartoznak és I., II., III. osztályiimint kások.

Az idénymu'nkások' osztályozás—án k' rendszerét az 1941. évi gazdasági metrika——

irányelvekről"

alkotott 167. 000/1940. F. M. számú rende—- leti. §—a pontosan előírja. Az 1940. évre kötött és alábbiakban ismertetett sommás— _ szerződések a munkásokat nem 'mindíg osztályozták így. Az irányelvek az osztályba sorozást részben nemhez, életkorhoz, rész—

ben a munkabírás fokához kötik. Szerintük , l. osztályú munkás csak 19—60 éves, nehéz munka kifejtésére képes férfi lehet, 11.083—

tályú munkások a teljes munkabírású Ila—55 éves nők, illetve 16—19 éves gyermekek továbbá az életkoruk alapján az I. oSztályh'a tartozó azok a férfiak, akik nehéz mun- kára nem alkalmasak. III. osztályú munká—

sok a 16 évnél fiatalabb fiúk, illetőleg a 17 évnél fiatalabb lányok és a 60 évnél idő—

sebb tér-fiak, illetve az 55— ik évüket betöl—

tött nők. A gyermekmunkások életkorát régebbi, más jogszabályok határozták meg úgy, hogy mezőgazdasági munkára 12 éven aluli kiskorút nem szabad alkalmazni.

A legtöbb átvizsgált szerződés a mun- kások osztályba sorolásának rendszerét részletesen nem szabályozza, hisz a munka—

adó, vagy megbízottja többnyire ismeri, vagy legalább látja a szerződést aláíró munkást és ha az nem felel meg néki, nem alkalmazza. Néhány gazda írásban köti ki, hogy a munkások osztályozása nem a szerződés aláírásakor, hanem a munka- helyen történik, esetleg csak 15 napi munka elvégzése után. Több szerződés a munká- sok megkívánt életkorára vonatkozó meg- állapodást is tartalmaz. Ezek az I. osztályú munkások életkorát felfelé, az irányelvek—

hez viszonyítva szűkítik, mert csak 46—50 évnél fiatalabb munkást fogadnak el, lefelé viszont a 20———21 éves korhatár mellett, néha 16, 18, 19 évvel is megelégszenek. A ll, osztályú munkások alsó életéveit rend—

szerint fiúkra, nőkre egységesen 15—18 tesztendőben jelölik meg. Majdnem min—dig megkívánják azt, hogy a munkások erősek, egészségesek, a gyermekek jól fejlettek legyenek; az I. osztályú férfiak kaszahirók, zsákolni tudók, a II. osztályúak sarló—, kapabírók, kévét hányni, gyüjteni tudók, női munkára alkalmasak legyenek, Sok—

szor előírják azt, hogy csak olyanokkal szerződnek, akik eddig is mezőgazdasági munkát végeztek, tehat az aláírók között cigány vagy iparos nem lehet. Néha külön-

(3)

6. szám

leges szakképzettséget (pl. cukorrépa—

munkában való jártasságot) kívánnak meg.

Az aratószerződésekben az I. osztályú munkások száma többnyire egyenlő a II.

és III. osztályú munkások tömegével. A cséplőmunkások között a teljes munka- bírású férfiak túlnyomó többségben van- nak. A sommásszerződésekben ez az arány már más, itt ugyanis az összes munkások- nak egyharmad részét sorolják az I. osz- tályba. A vizsgált szerződések sommásai—

nak 36-47%—a I., 61-98%—a II. és 1-55%-a

lll. osztályú munkás. Az I. osztályú mun—

kások aránya a Kisalföldön és a Dunán-- túlon a legkedvezőbb (46, illetve 41'9%),

az Északi Dombosvidéken a legkedvezőt-

lenebb (19'4% ). Pontosan fordított az arány (52'6, 56'9, illetve 79'6%) a II. osztályú munkásoknál, míg a legtöbb III. osztályú sommást (5'5%) a Duna—Tisza közén talál—

juk. A szerződések időtartamát tekintve az a törvényszerűség jelentkezik, hogy minél hosszabb időre kötik meg azokat, annál több teljes munkabírású sommásra, illetőleg annál kevesebb II. osztályú munkásra vo—

natkoznak. így az I. és II. osztályú mun—

kások megoszlása a két hónapnál rövidebb időre kötött szerződésekben 144 és 8495,

"a hat hónapnál hosszabb lejáratú megálla—

podásoknál pedig 493, illetve 48'9%. A szerződéseknek a munkaadók birtoknagy—

sága szerint való vizsgálata már nem mutat ilyen határozott irányt, bár az 500 kat.

ho'ldnál nagyobb birtokok munkaadói az átlagnál egy árnyalattal több I. osztályú

(3770) és kissé kevesebb (62'9%)— egyéb ' osztályba tartozó munkást foglalkoztattak.

A néhány 100 kat. holdnál kisebb üzem alkalmazta —— ezzel is II. osztályú mun—

. kásai számát szorítva háttérbe, —— arány- lag a legtöbb gyermekmunkást (6'()5%).

Az 1940. évre kötött szerződésekben felsorolt munkások vizsgálat alá vett mun—

kabére, —— mint már említettük, —— nagy—

részt havonként fizetett időbér. Ez a fize-

— tési mód jellemző a sommásokra, bár szer- ződésük tanúsága szerint, időbérüket gyakran szakítja meg olyan külön megnevezett mezőgazdasági munka, amit rész-, vagy _szakmánydíjazásért teljesítenek. Az egyes vidékeken otthonos és megint más munka- viszonyok között élő, úgynevezett állandó napszámosok fizetése és a sommásoké kö—

zött, több átmeneti fizetési módot találunk.

Ezekből az egyéb hasonlóság alapján több szerződést a sommásokhoz soroltunk, 'hisz a sommásbért is az időbérért tényleg telje—

—-—383— 1941

sített munkanapok alapján számítják ki.

Azok a munkaadók, akik sommásaikat nem hónapszám, hanem napszám szerint megállapított bérrel lizetik,_gyakran fel—

vidékiek, vagy néha eredetileg nem mező-- gazdasági foglalkozást űztek.

A megfigyelt sommásszerződések terje—

delmesebbek a bércséplőmunkások szerző- déseinél, de az aratószerződéseknél több—

nyire szűkszavúbbak. A 2m—6 géppel írt ol—

dalon szövegezett sommásszerződésekből rendszerint hiányzik az aratószerződésekbe felvett és bizonyos munkálatok menetére, elvégzésük módjára vonatkozó kikötések nagy része. Az aratók részért, vagy szak—

mányban dolgoznak, a munkaadó velük szemben szükségesnek látta a munkára vonatkozó részletes utasítások írásbafogla- lását. Ez az aratók által teljesített munka elvégzésének időtartama szempontjából is fontos volt. A sommásokat viszont, mint láttuk, főleg időbér szerint fizetik és ilyen—

kor a munka irányítása teljesen az uradalmi parancsoló feladata.

Anélkül, hogy a sommásszerződések tü- zetesebb ismertetésébe mélyednénk, csak azt jegyezzük meg, hogy azok a munka- bérre vonatkozó kikötéseken kívül még számos megállapodást tartalmaznak, amelyek mintegy húsz csoportba sorozhatók.

A szerződések 1. a munka megkezdéséről, időtartamáról, esetleges megszakításáról és a távozás körülményeiről intézkednek.

2. A sommás részben fentebb már ismertetett személyi tulajdonságait, 3. szerszámait szabják meg. 4. A sommások munka- feladataira utalnak. A munka elvégzésének módját tüzetesen körülírják akkor, ha a szerződés a havibéren kívül részért, vagy szakmánybérért teljesítendő munkákat is magában foglal. 5. Az állatok, vagy gépek mellett teljesítendő, 6. az egyéb rendkívüli munkákat külön említik fel. 7. A munka- időt, étkezésik szüneteket és éjjeli munkát szabályozzák. 8. A vasár- és ünnepnapi munkáról intézkednek, megállapítva, hogy a sommás ilyenkor elhagyhatja-e munka—

helyét. 9. A főzés, 10. az elszállásolás, 11.

a szállítás körülményeit tisztázzák. 12. A sommás betegsége és helyettesítése esetén előálló tennivalókról rendelkeznek. 13.

Leszögezik azt, hogy a munkás kinek kö- teles engedelmeskedni. 14. A kártérítést

szabályozzák. 15. Tilalmakat állítanak fel.

16. Néha büntetések kiszabását helyezik kilátásba. 17. Külön jutalmakról intézked—

nek. 18. A bérfizetés módját, 19. a munkás

24*

(4)

^{* 6.} ^szám

gazda körülményeit és végül 20. a hatósá- gok illetékességét szögezik le. Szabályai—k még mindig elég sokszor helyezkednek szembe az 1898 : ll. t.-c. munkásve'dő ren-

delkezéseivel

A szerződések itt felsorolt kikötései ter—

mészetesen sokszor módosítják a sommá—

sok járandóságának mérvét, az alábbiak—

ban azonban az egyes megállapodások za—

varó hatásától eltekintve, elsősorban a munkabérre vonatkozó közvetlen és álta- lános jellegű kikötéseket vettük figyelembe.

Az adatok szerint a sommásbér kiala—

kulását különösen hat tényező szabjameg.

Elsősorban a sorom—ások munkabírása, neme, életkora, vagyis az, hogy személyi körülményeik alapján I., II., illetve 111. osz- tályba voltak sorozhatók. Másodszor mun- kahelyükön, a vidék szokásai szerint ki,—

alakult be'rkínálat. Ez nemcsak a termelő- teriilet viszonyaihoz simult, amit az aláb- biakban a szerződések törvényhatóságok szerint való rendezésével igyekeztünk - ki- fejezésre juttatni, —— hanem az a körül—

mény is befolásolta, hogy a munkaadó birtoka milyen birtoknagyságcsoportba tartozott. Szükségesnek tartottuk tehát az anyag ilyen irányban való feldolgozását is.

Negyedszer a munkások lakhelye szerint meghatározott munkabérigény kivizsgálása végett a legfontosabb munkáskibocsájtó megyékből származó sommások szerződé—

seit vetettük egybe. Az is valószínűnek látszott, hogy egész más feltételek mellett egyeznek meg a szerződő felek akkor, ha,

rövidebb időre kötik le a munkaerőt, illető—

leg biztosítják a munkalehetőséget, mint akkor, hala munkaszerződés tartama hosz- szabb. Ezért az ötödik feldolgozást a mun—_

kások alkalmazásának időtartama szerint hajtottuk végre. Végül az adatok egy ré—

szének átvizsgálása alapján kísérletet ltet- tünk annak a megállapítására—is, hogy be- folyásolja—e a havibér nagyságát a közben, részes— vagy szakmánydíjazás mellett vé—

geztetett munkák szerződésbe foglalása.

Ezek, a munkabérmódosító tényezők kétségen kívül igen jellemzőek a munkás—

kereslet és —-— kínálat, tehát a munkabér—

piac kialakulász'ira, azonban korántsem merítik ki annak minden hatóelemét. A munkabérstatisztikának viszont már nem közvetlen feladata az, hogy a munkabér- piacot részletesen ismertesse. Megemlítjiik, hogy az 1940—es esztendő munkásviszo—

nyait erősen megzavarták azok a katonai intézkedések, amelyek, a hazánk területi

-— 334 ——_—

gyarapodásával kapcsolatos feladatok meg '

oldása végett elkerülhetetlenek vél? : Mindez azonban inkább a sommásslérizö

dések teljesíthetőségét befolyásolta, de szerződések megkötése 1dőpont3ában ali§; — éreztette hatását. Legfeljebb a katonakote—

les féríimnnkások alkalmazásában vez betett alig észrevehető csökkenésre amit azonban előző adatok hiányában nem mu—

lathatunk ki. —

A sommások járandóságát mint idő— __

bért, az egyéb mezőgazdaságimunkadüw;

zásokhoz viszonyítva, ,,arányl'ag konnyíi T 7

kiszámítani. Haeltekintünk azoktól a? meg—'—

figyelésektől, amelyek -——— tényleges WáSáÉlÓ—

ereje alapján __ a juttatás reálbér—értékére

vonatkoznak, a Sommásbér névleges nagy;—'!

ságáról végzett tudományos számítások eredményei között is sok eltérést tapasze talhatunk. A mezőgazdasági nominálbér pénzértékét két, egymástól bizonyos fokig

különböző adatsor segítségével kell kiszá—

mítani és két összegben kifejezni. Egészen más ugyanis a som—másbér fizetési—, mint használati értéke. Az egyik a munkaadó- nak a munkateljesítés ellenében felmerült minden üzemköltségét foglalja magában, a másik Összeg amunkabér fizetési értéké—

ből viszont csak azokat a tételeket veszi figyelembe, amelyeket a sommás közvet—

lenül fordíthatott saját hasznára.

A sommások legnagyobb része ottho—

nától, saját családi tűzhelyétől elszakítva él, ezért mint egy előző tanulmányban ki—

mutattukll a szerződések 7ő%—a teljes élelmezésükről gondoskodik és a munká—

soknak csupán 5—7 % —a nem részesül semmi—

félek élelmiszerjárandóságban. Megállapí- tásunk szerint a sommások részleges élel—

mezésének havi átlagértéke 6 pengőre tel—

jes élelmezésüké pedig 27 31 pengőre te—

hető Alábbi számításunkban ezeket az összegeket úgy vettük figyelembe, hogy a teljes élelmezés pénzértékét a munkaadó által juttatott tüzelőre való tekintettel 30 pengőre kerekítettük ki.

MiVel az ételek elkészítési költségeire a járandóság kiszámításánál úgy az, üzem—

költség, mint a használati érték szempont—

jából tekintettel kellett lennünk, a szakács—

nők és konyha-személyzet bérét is figye—

lembe vettük. Ezek a szerződések szerint.

ugyanolyan fizetést kaptak, mint a megfe—

lelő munkásosztályokba sorolt sommások.

1) V, 6. Heller András dr.: A som—mások élel- mezése. Magyar Statisztikai Szemle, 1941. évf. Lsz.

(5)

6. szám

_385__ 1941

A sommások konyhaszemélyzete'nek adatai:

I' I 11. 1 In. Összes konyha-

Országrész osztályú fizetéssel szerződtetett konyhaszemélyzet személyzet

ardóaák " dóaak ' dó ak ardóaaak

szama tetteiért "? szama átitatta 71?) sem liftttérfái ?? szama tartsa ?,,

Kisalföld ... 118 9.059'28 ! 168 10. 417 70 ] 4 22089 290 19.697'87 Dunántúl ... 349 25.639'31 807 21 .044 71 13 815'66 669 47.499'68 Duna-Tisza köze . . . . 27 2.412'43 32 2.465 60 3 15828 62 5.036'81 Tiszántúl ... 24 1.806'85 118 8.026'17 1 59-95 143 9.892'97 -Eszaki Dombosvidék . . 27 231819 37 2.619'10 2 124'-—— 66 5.061'29

Kárpátalja ... 1 8143 —— _- , — -— , 1 8143

Összesen . . . 546 41.317'49 662 44.573'28 23 , 1.378'78 1.281 87.269'55

Az átvizsgált szerződésekben a munka- adók összesen 1.231 főnyi konyhaszemély- zetet (szakácsnőt, konyhalányt, vízhordót) alkalmaztak és részükre az alább ismertetett elvek szerint kiszámítva, mintegy 87.270 pengő értékű járandóságot fizettek ki. Ezeken kívül a munkások maguk is vi- selték összesen 5 szakácsnő fizetésének terhét, aminek adatait természetesen nem soroztuk ide.

A konyhaszmélyzet száma a sommások számához viszonyítva az országrészek sorrendje szerint csökken. A munkavállalók közül aránylag a Kisalföldön a legtöbb, az Északi Dombosvidéken a legkevesebb a konyhaszemélyzet. Az első öt országrész- ben ugyanis 29'43, 3521, 65-70, 69'47, ille- tőleg 80'99 munkás jut a konyhaszeinély—

zet egy tagjára. A szerződéseket időtarta- muk szerint csoportosítva, azt látjuk, hogy a rövidebb lejáratú megállapodások kevesebb szakácsnőre vonatkoznak. A két hó- napnál rövidebb időre kötött szerződések- ben 7264, a kettő-négy hónaposakban 4919, a négy-hat hónaposakban 33-55 és a hat hónapnál hosszabb időtartamra kö- tött szerződésekben 35 4 munkásra jut eüy tőzőalkalmazott. A konyhaszemélyzetból a munkaadók közül a legkisebb és legna—

gyobb üzemek birtokosai alkalmazzák a legtöbbet, a iOO——500 és 1.000—2.000 kat.

holdas gazdák pedig a legkevesebbet (aki, 3777, illetve 51'37 és 4540 sommásra

egyet).

A konyhaszemélyzet fizetési osztályba való sorozása a munkások osztályozásától teljesen független törvényszerűse'gek szerint alakul. A főzőszemélyzet 44'27%—a I., 53'86%—a II. osztályú szakácsnő, tehát az I. osztályú fizetés aránya kedvezőbb a sza—

kácsnőknél, mint a munkásoknál. A konyhaszemélyzet tagjai között az l. osz- Iályú szakácsnők aránya a legnagyobb

Dunántúlon, a kettő—négy hónapos szerző—

dúsekben az 1.000 kat. holdnál kisebb gazdaságokban, —— ezzel szemben a legki—

sebb az Északi Dombosvidéken, a hat hó—

napnál hosszabb időre kötött szerződések—

ben és a 3.000 kat. holdon felüli gazdasá—

gokban.

A sommásbér pénzérte'kének kiszámítá—

sánál, ha azt mint üzemköltséget vizsgál- juk, a munkaadónak a munka felügyele- tére, közvetlen irányítására fordított kiadá—

sait is figyelembe kell vennünk. A magyar viszonyok szerint kialakult időszaki mnnkaszokásaink a munkáscsapat kebelé- ből kivált munkavezető szerepét majdnem mindig elismerik Az arató és más részes, meg szakmánymunkáknál a bandagazdák díjazása igen sokszor a munkásoknak a teljesítményhez, vagy a munka eredme—

nyéhez szabott járandóságát terheli és a munkaadó a gazdákat rendszerint csak prémiumszerű juttatásban részesíti. Időbér esetén, —— tehát a sommásszerződésekben is, ——a munkafelvigyázás és irányítás kolt- segei már majdnem teljesen a munkaadóra hárulnak. A gazdaságok sommásaik mun- káját vagy az uradalmi cselédek közül meg—

bízott parancsoló, vagy a sommásokhoz tartozó bandagazda által ellenőrzik. Az erre a célra használt uradalmi parancsolók számát és viszonyait természetesen csak különleges adatgyűjtés tisztázhatná. A ban- dagazdák száma azonban teljes pontosság- gal, az aratószerződések szövegéből sem állapítható meg, mert a munkaadó gyakran külön szerződésben köti le a bandagazdát, vagy csak szóban állapodik meg vele. Több sommásszerződés utal erre, viszont igen sok meg sem említi a bandagazda létezését.

Az átvizsgált 1204 sommásszerződésnek csak alig felében szerepel 580 bandagazda.

Ezek, a szerződések szerint törzsfizetésként az I. osztályú munkások járandóságait él-É

(6)

6. szám

vezik, ezért az alábbiakban az I. osztályú munkások közé soroztuk őket. Kikötött külön járandóságaikat nem vettük figye—

lembe. A szerződésekben szereplő gazdák Száma egyébként nagyjából [az országrészek sorrendje szerint csökken és míg az összes

szerződéseknek alig 49%-ában van gazda,

addig az 1000 kat. holdnál kisebb gazda—

ságok sommásszerződéseinek 59%-a említi a band—agazdát. Tehát a sommásparan—

csolók költsége látszólag a nyugati ország- részeket és a kisebb üzemeket a többieknél aránylag jobban terheli.

Szociális munkásviszonyailnk egészsé—

gesebb alakulását jelzi az, hogy a munkahely felkutatásának költségeit nem a som- mások viselik. Ezzel szemben régebben pél- dául megszervezésük előtt a kubikosok munkabérének nagy részét felemésztették munkakeresésük kiadásai. A sommások fogadására fordított kiadások a munkaadó üzemköltségét emelik. Az intézők vagy munkásvállalkozók által lebonyolított to—

borzás költségeit, a gazdák úgynevezett ,,talpalópénzét" és a hasonló kiadásokat külön adatgyűjtés során lehetne megálla—

pítani. Ugyancsak a munkaadó iizemkölt—

ségének terhére esik a munkások szállítá- sának (személy— és csomagszállításr fuva—

rok) jelentős kiadása, amit külön tanul—

mány keretében fogunk megvilágítani.

A sommások elszállásolása a kérdés közgazdasági és jogi rendezetlensége követ—

keztében szociális szempontból legtöbbször még számos kívánnivalót hagy maga után.

Az elszállásolás mint munkabér, az üzem—

költség oldalán a sommáslakások létesíté—

sére és fenntartására fordított kiadásoktól függő összeg. Bár végeredményben a mun—

kás számára is munkabér-szerti juttatás, mégsem értékeltük fel s az alábbi számítá—

sokból kihagytuk, mert a sommásszerzödé—

sek vonatkozó adatai bizonytalanok s mert a vándor-munkások rendes lakhelyiikön téli lakásukat aligha adhatják fel.

Nem volt adatunk a sommásokra ese—

tenként fordított törvényszerű orvosi— és gyógyszerköltségekről sem, amelyek a biz—

tosítási járulékkal együtt —— ha nem is oly mértékben, mint a cselédekre jutó hasonló kiadások —— de némileg bizonyára emelik a fentemlített mindkét szempontból kiszá- mítható munkabériiket.

A sommások járandóságának gerincét a részükre havonta teljesitett pénz— és gabonajuttatások képezik. Szakirodalmunk eddig a sommásbérnek rendszerint csak ez!

——386 —— 1941

az összetevőjét méltatta figyelmére és a g-abonajárandóság pénzértékének megálla- pítására vonatkozóan is eltérő gyakorlatot folytatott. Ennek a járandóságnak az alakulását csak úgy tudjuk helyesen meg—

állapítani, ha a sommásszerződéseket pusz—

tán technikai okból három csoportba soroz—

zuk. Az átlagok képzése végett ugyanis szét kell választanunk a csak pénz-járandóságo—

kat tartalmazó szerződéseket azoktól, ame- ' lyek bérét egyedül gabonában szabták meg és Végül külön kell vennünk azokat a meg- állapodásokat is, amelyekben a p-énz— és gabonajuttatás egyszerre fordul elő.

A sommásszerződe'sek munkabéradatai alapján képzett átlagokat az 1. számú táb- lázaton :) munkahely törvényha'tóság—a és a fenti hármas osztályozás szerint ismertet—

jük. Ezek az átlagok igen változatos képet alkotnak és sokszor a készpénz—* gabona—

vagy vegyesbér magassága egy törvény—

hatóságon belül is nagy eltéréseket mutat.

Az egyes bérfizetési módok szerint meg—

állapított juttatásokat természetesen a gabonajárandóságok pénzértékének kiszá—

mítása előtt alig hasonlíthatjuk össze.

A sommások járandóságának itt kimuta—

tott átlagai között Pest, Zemplén és Fejér megyékben a legnagyobb, Nógrád, Gömör—

Kishont, Esztergom és Vas megyékben a legkisebb az eltérés. Országosan az I. és II.

osztályú vegyesbér átlaga az egyéb díja- zási módok'nál egyenletesebb alakulást mutat, nyilván azért, mert azt nagyobb mun- kástömegek kapják, amely számszerű tény az adatsorra a szilárdabb átlagképzés szem—

pontjából előnyösebb hatást gyakorol.

Az 1. számú táblázat átlagai képezik a lo vábbi számítások alapját, azonban mint láttuk, az Összehasonlítás szempontjából nem sokat jelentenek. Gyakorlati hasz- nálatra sokkal nagyobb jelentőségük van a szerződésben tényleg megállapított járan—

dóságok gyakorisági adatainak. Azokat a 2. számú táblázaton a szerződéseknek ugyancsak a munkahely szerint való eso—

portosításla alapján mutattuk ki. Megyén—

kint annyi a szerződésekben tényleg sze—

replő sommásbért soroltunk fel, amennyit abban a törvényhatóságban foglalkoztatott munkásoknak legalább a fele élvezett, a táblázaton jelzett arányban.

A leggyakrabban fizetett munkabérek adatai a sommásjárandóságok sokféleségét bizonyítják. A legelterjedtebb fizetést, a II.

osztályú sommások 30 pengős pénzbérét, az összes munkásoknak csak 5'6%-a kapja.

(7)

6. szám ——387—-—

1. A sommásszerződések munkabéradatai (átlagbérek).

Salaires (moyens), selon les contrats dits á somme.

1941

Munkabératlag egy hónapra—Salaires _

csak kés7pénzjárandósággal csak gabonaiárandóságlgal készpénz és gabonaiárandósággal uníguemoegárígrgrímt, pour uniíigíűegávíírgéáía Es en argent et en cérc'ales, pour ouvn'ers de

1. 1 11. [ m. 1. I II. 4 111. l 1. 1 11. I m.

A osztályú munkások részére —— classe, en mayeune, par mois

' v: v; v: va v:

Országrész, vármegye § * § *; § ; § § § § § § § § § § ; § a'É § .§

-_ : 'n * *— '— _ 'v— a * _ "* m '. * u '1 .

Régionsetcomítais §: agg Éngá Én?; f: ;; $$$ ; %% .;oág §§ .§o§_§a§ ége §§

Má wá §§ %sá csá § sg Sas- ao gwfgg 15:

H § §§§1§§3§§§§§§§z§§§ zi§ "$$$ % H §; gsm rá ..a

346134g§3wg§§w§§av§§§u§§ 8v %% , ag .

WS m$ a ? w— a! m— N'É o-—— am a'" av 0"— u '3 bér % § ber a ber

443 "Sün csau GSMMnSMunEMx—opgxu MN 14§

a— A:... nk wgzk—ounxs aksgnkgg r:!)- 113 5—8

same 5-5 Dunn—ü ama-ama zammzawwsa 35 g§

BÉ M EÉ EÉ EÉ EÉ SÉÉEÉ P—1.kg. Se P-I. kg.EeP—!. kg.

me—I.*)aa P-f s: P—t es: kg 5: kg 5: kg. es: ag N*

l. Kisalföld

Patüe Plaíne -

Bars és Hont 338 37'— 377 32'— 7 18'—- 1 266 15 200 — — 69 3524 91 67 3225 91 —— —

Esztergom . 34 35'52 56 4060 —— —— — — —— — — — 37 627 210 26 338 144 — —— -—

Győr és Moson 232 43' 33 424 3313 28 2889 63 292 148 244 14 203 62411'57 202 863 782 153 —— —- — Komárom . 334 52 20 303 4980 —- 58 355 55 295 5 200 1.39111'19 166 1.405 8'84 131 2 7— 92

Nyitra és Pozsony 37 34'— 3616'— — —— — _ —— — —— _ 40 25-05 130 60 2256 93 —— ——

Sopron. 75 39 28 135 36 98 —— —— 61 244 63 150 — — 53518'36 142 4581710 114 56 2219 92

1.050 42-11 1.33136'87 35 2671 183 295 281 221 19 202 2.69613'46 168 2.87910—73 133 5822'—— 92

N. Dunántúli Dombosvidék Transdanubie, région

de collínes

Baranya 13 49'—— 59 3783 —- —— —— -— — — — — 864 986 168 832 7'43 134 10 9'—— 60

Fejér 719 44'87 1.743 3665 83 23'14 99 432 253195 —— — 1.863 929 191 2.191 592 149 42 717 135 Somogy 26 5892 337 25'84 —— —- 72 225 106 121 -— —— 2.514 952 177 3.104 7'87 145 51 618 141

Tolna ' 263 5245 528 38'40 -— — 9 122 — ——- —— —— 95615'24 170 1.003 931 134 2 2'— 120

Vas . 64 46'84 109 3384 — — — —— —— —- —— — 25514'—— 172 51012'61 126 52 4'— 150

Veszprém 218 4654 53138'81 — — 88 173 87 149 12 107 1.20810'01 190 1.372 6'97 147 13 5'84 94

Zala 55 45'36 57 35'35 853'—— 29 308 45 200 4 140 52411'92 171 492 915 134 12 495 93'

1.358 47-43 3.364 36'—— 912576 297 284 491 180 16 116 8.18410-56 180 9.504 7-72 142 182 5-79 131

III. Duna-Tisza köze Entre le Danube et

la Tisza

Bács—Bodrog . 20 6650 39 44.-—— 15 35'—— — — —- — — — 13910'——— 210 123 6.—— 160 — —— — Pest—PiliS—Solt—Kiskun 608 6490 1.672 42 05 163 27-70: "1 400 65 125 —— —— 5701714 194 _!)051036 147 54 683 81

628 6496 1.71142'11 178 28'31 1 400 65 125 —- -— 70915'74 128 728 962 149 54 6'83 81 IV. Tiszántúl

Au dala de la Tisza

Békés . . 192 31'14 688 30'92 48 26'— — —- 38 205 —— -— 207 8'50 181 365 3'50 130 27 1' 65

BeregésUgocsa _ —- .— .— — _ _ __ .. __ _ __ , _. __ __ _. _. —

Bihar . 24 35'— 26126'85 -— — 58 204 60 130 —— -— 370 820 197 279 566 146 2 4' 100

CsanádArad ésTol'ontál 437 4212 6513487 — —— — — —— —— —— —— 33610— 210 506 792 150 -— —- ——

Csongrád . — — 50 39'— — — 1 350 234 153 — —— 139 573 160 225 331 129 —— —— ——

Hajdu . 460'—— 2113298 ——- —— 42 200 40 160 —— — 108 876 206 64 937 144 — ——

Jász-Nagykun—Szolnok. 138 4729 1755 31'56 32750 42 329 344 181 — —— 188 854 175 412 719 126 2010'— 100!

Szabolcs . . 613950 507 3077 —— —— 12 275 224 204 — —— 131 907 169 226 6-62 142 —— — —

Szatmár 160'— 942'-— —— —— —— — —— _— — —— 8612'78 177 96 778 141 16 82. 112

857 40'83 4.132 31'34 5125'94 155 243 940 176 _— —— 1.565 882 189 2.173 618 138 65 565 89

V, Északi Dombos—

videk

Nord, région de collines

Abaúj-Torna 22 5249 63 37—06 —— — — —- —— -— —— —— — — 11 2.—— 150 — —— ——

Borsod . 84 5159 406 5222 232— —— — 39 183 - —— 121 7' 7 212 189 574 166 22 1'—— 140

Gömör és Kishont 136— 32 33'— — —— — —- —— —— —— — 57 684 211 20 4'—— 150 — — ——

Heves . 88 54*—— 984 3916 — —— 8 200 21 183 — —— 28011'97 194 934 696 150 5 8'— 150

%Ograd 60 39'10 777 45-44 — —— —— —— —— — —— —— 16312'58 164 187 937 102 ——

n.. ———————__—.———_—.—————————-—-

Zemplén . 98 83'62 33140— 19 72— -— — 41 150 —— —— 58 985 198 221 3'37 166 —— — _—

551'1'1 ., '. (. . __ _ a( . 2 _f'2 .; 1._ .

Vsttgíál'pátalja 3)? 69 99 259? 4? 08 216919 8 200 101 170 (179 10 79 19 laő 603 147 27 230 142 carpalhie

Beregi közig. kir.—— Seat.

ad;/(inístr. de Bereg. —— — _ _ — _ .— _ __ _ _ __ 21 10-_ 185 _ * — __ , _

___—_,—_________ 2110'——185———————————

!

Magyarország ösz— ;

szesen (orsz. átlag) é

Hongrie entiére [

(moyemus générales) 4.246 48110 13.131 3695 376 2945 644 277 1.878 182 35 163 13.85411'20 180 16.846 801 141 386 805 112

' l

*) P—f.: en pengr'ís et en fillérs.