DR. VARGA JÓZSEF és GEORGEVICS GYÖRGY:
Magyar Gyapjúfonó— és Szövőgyár
ELEMZÉS A VÁLLALATI STATISZTIKÁBANt
A termelés elemzése
A gyapjúipar (jellegének megfelelően) termelésének elemzését a döntő 'keresztmetszeten, a szövődén keresztül kívánjuk bemutatni. (Az összes többi üzemrészek operatív számvitele'és elemzése lényegében azonos a szövő- déével,_úgyhogy azokat külön taglalni felesleges.) Az elemzés céljaira be- mutatunk két statisztikai táblázatot, melyek egy elképzelt üzem termelését tüntetikftel a tárgyhó huszadik munkanapján és a hó eleje óta. A két táb—
lázat ugyanazt a termelést Ölelí fel, az egyik gyártmányonkénti bontásban, a másik pedig művezetőnként csoportosítva. Az egyszerűség kedvéért a tábr lázalokat úgy állítottuk össze, hogy AA és BB gyártmányt csak ,,A" főmű—
vezető csoportja; CC, EE és FF gyártmányt ,,E" föművezető csoportja; míg DD gyártmányt ,.I"_ töművezető csoportja termeli. Ezzel szemben, hogy többféle következtetés levonásának módját tudjuk ábrázolni, az elképzelt gépparkot úgy állítottuk össze, hogy többféle géptipus legyen képviselve
(lassú—, közép— és gyorstordulatú).
Az első, amit vizsgálnunk kell, a tervteljestte's. A napi és a kumulált (hó elejétől számitott) tervteljesítés cikk'enként, művezetőnként és g'obáli—
san közvetlenül leolvasható. Ám a_napi és a kumulált tervteljesités viszo- nyából további következtetések vonhatók le. AA gyártmány termelése egyen- letes; alapos, 10%-os tervtúlteljesités van, tehát más'gyártmány javára nyugodtan csökkenthető a foglalkoztatott gépszám. Különös jelentőséget ad ennek BB gyártmány nagyméretű lemaradása, két okból is. Először azért, mert mindkét gyártmányt egy csoport termeli és a csoportnak (,,A" főmű- vezető) lemaradását a BB gyártmánynak a lemaradása eredményezi, másod—
szor pedig az üzem tervszerűségéi alaposan lerontja, hiszen ez az egyetlen gyártmány, melyben nincs tervteljesités.
Az a tény, hogy a napi terv BB gyártmányban lO%-kal túl van telje- sítve. már nem nyújt lehetőséget a havi terv teljesítésére, hiszen a hónap- ból már csak öt munkanap van hátra, melynek terve 30.000 ezervetés, a lemaradás ugyancsak 30.000 ezervetés, tehát a hátralévő öt napon 20000—os tervteljesités volna szükséges, hogy a tervet teljesítsük. Ez természetesen a gépi adottságok miatt lehetetlen. De enyhith—etünk a helyzeten, ha a gép—
számot AA, CC vagy DD gyártmány terhére növeljük és amellett a gyárt—
mány termelékenységet is fokozzuk.
* Részlet az "Elemzés a vállalati. statisztikában" c. díjnyertes pályázatból.
,!
VARGA—GEORGEVICS: ELEMZÉS A VÁLLALATI STATISZTIKÁBAN 219
CC gyártmánynál, éppen fordított a helyzet. Ott a kumulált tervtelje—
sítés jó, mig a napi terv nincs teljesítve. Itt már feltétlenül fontos, hogy a' hiba közvetlen okát megkeressük. Az a tény, hogy az egész hónap folya—'.
mán ll2,5%—os tervteljesítést tudtunk elérni, bizonyítja, hogy a gyártmány műszakilag megfelel a géptípusnak, amelyen term—éljük, másutt kell tehát keresnünk a hibát. A hiba további felkutatását III. táblázatunknál fogjuk
ismertetni. _ ' ' '
Csaknem azonos a helyzet DD gyártmánynál, mely már oly nagyfokú napi lemaradást mutat, hogy annak elemzése minden valószínűség szerint már a statisztika körén kivül esik és alkalmasint a műszaki vezetőség köz- vetlenül is fel tudja tárni a hiba okát, (pl.a gyenge minőségű fonal, lég—
nedvesség hiánya, stb.).
' EE gyártmány termelése meglehetősen egyenletes, azért itt is fontos a napi termeléscsökkene's okának kivizsgálása, hogy a további hibák elejét vegyük.
F F gyártmány termelése mind ter'vteljesítési, mind ütemesse'gí szempont—
ból mintaszerű.
_ Az egész üzem tervteljesitése kumulálva nagyon szép eredményt mutat a tervhez ke'-pest. a napi tervteljesités azonban jelentkező hibákra vall, melyek feltárása és kiküszöbölése feltétlenül szükséges, ahhoz, hogy további hibák- nak elejét vegyük.
A tervszerűség vizsgálatánál kiderült, hogy csak egy gyártmányban van lemaradás, mely vagy arra mutat, hogy a hónap során már súlyos mulasztás történt e gyártmány termelésénél, vagy arra, hogy a gyártmány az üzem gépprofiljának nem megfelelő, tehát az áruproítlt helytelenül ala—
kították ki. , , . ,
Ha ugyanezeket a kérdéseket_művezetőnként csoportosított II. tábláza- tunkon vizsgáljuk, a következőket elemezhetjük ki:
,,A" főművezető csoportja két gyártmányt termel, melyek közül az egyik, mint fentebb már ismertettük, *jól .megy, mig a másik rosszul. Va'ó- szinűleg ez a helyzet a három egymást váltó művezetőnél is, de fel kell figyelni arra is. hogy az egyik művezető napi és kumulált tervét is teljesi- . tette, tehát ezt tovább kell boncolnunk abból a szempontból, hogy a terv- teliesités csak AA gyártmány alapos túlte'iesitéséből ered-e, vagy pedig
BB gyártmány tervét is teljesítették-e? Ez utóbbi esetben azt a következte'ést kell levonnunk, hogy ,,d" művezető megtalálta a helyes módszert, melyet BB gyártmány előállítása megkíván. lly esetben ,,b" és ,,c" művezetőknek is át kell adniok ezt a munkamódszert.
,.E" főművezető csoportiai CC, EE és FF gyártmányokat termelik.
Mindhárom művezető kumulált tervét teljesítették, azonban a napi tervnél ,.f" és ,,g" művezetőknél már hiba csúszott be, sőt azt is megáflapilhatjuk, hogy a lemaradást CC gyártmány okozza, hiszen a másik két gyártmány napi tervét teljesítették. Tehát annyiban szűkítettük a kört, hogy CC gyárt—
mány termeléscsökkenésének okát ,,h" művezetővel szemben ,,f" és ,,g"
művezetőkne'l kell vizsgálnunk. Itt két eset valószínű. Vagy a szövők terme-
lése körül van valami hiba, vagy gépi hiba esetén a délelőtti műszakban
történt valami, ami défutánra már javult és éjjelre teljesen rendbejött, úgy—
* hogy további utánjárást nem igényel. A
44!
220 , , VARGA JÓZSEF—GEORGEVICS GYÖRGY
,,l" főművezetőnél a nagymértékű kumulált tervteljesítés mellett ugyan- csak nagymértékű napi lemaradás mutatkozik, melynek elemzése azonos DD gyártmány lemaradásának elemzésével.
Megállapíthatjuk az': is, hogy az üzem gépparkja nincs teljesen let/m$?—
nálva, hiszen ,,I" fömíívezetőnél csak két műszak dolgozik. Ugyancsak ,,d"
művezetőnél 10 gép valamilyen okból állt. Ha ezeket a gépeket be lehet állítani BB gyártmány lemaradásának behozásárapmáris sokat javítottunk a tervszerűségen (30 X 90.000 —t- 10 X 20.000 vetés öt napon keresztül, az 14.500 ez'ervetés, tehát majdnem a lemaradás fele).
Összegezve az elemzések eredményét, megállapíthatjuk, hogy az üte—
messiég csak AA és FF gyártmányoknál kielégítő, EE-nél csökkenő, míg CC és DD gyázrtniányoknál komolv bajokvannak, CC gyártmánynál a további
elemzés kimutatta. hogy a hibát kiküszöbölte'k, tehát teljes figyelmüket DD
gyártmánynak szentelhetjiik, különös tekintettel ,,b" és ,,c" művezetőkre. 'Igen alkalmas a további elemzésre a III. sz. statisztikai gyűjtőtáblánk, amelyen az egyes művezetőkhöz beosztott dolgozók termeleset foglaljuk össze. Lényege, hogy a termelés gépenként, dólgozónként, gyártmányonként és műszakónként van csoportosítva. Ennek a táblázatnak a segítségével tehát a hibakeresést levihetjük egészen a munkaeszközig és a do.gozokig.
Nézzük először az 1—4. sz. gépen elért teljesítményeket. A délelőtti műszak- ban dolgozó Kovács Ferencné 166, a déltgtános Gergely Ferencné 136, az éjjeles Völgyesi János 167 ezervetést ért el, Tekintve, hogy Gergelyné telje—
sítménye mind a négy gépen gyengébb volt, mint felvátOié, joggal vonhat- juk le azt a következtetést, hogy _itt nem a gépben, vagy az áruprofilban
"van hiba, hanem a dolgozóban. Ha ez több napon át is ismétlődik, akkor nemcsak alkalomszerű indiszpozícióról, hanem munkamódszerbeli hiányos-*
ságról van szó. Ez esetben fontos, hogya dolgozóval egyéniíeg foglalkoz—
zunk, megtanítsuk az élenjáró munka módszerére, megkérdezzük, hogy véle- ménye sZerint lemaradásának mi az oka. Egyszóval segítségére kell len- nünk, hogy termelése megj avuljon.
Az 5—8. sz. gép-en dolgozó éjjeles Csabai Ilona teljesítménye a 7-es gépen csak fele az átlagosnak, ez vagy géptörésre, vagy egyéb műszaki okból bekövetkezett gépáliásra mutat. Ettől eltekintve, az egymást váltó dolgozc'k teljesítménye nagyjából egyenlete-s és megüti az átlagos szintet. A 9—12.
sz. gépen dolgozóknál szembeötlő, hogy a 9—es gépen mindhárom dolgozó-, nál kb. 10%-kal alacsonyabb a termelés, mint a többi gépeken. Itt a statisz- tika nem árul el többet, de ha a helyszínen megvizsgáljuk a gépet, bízo—
nyára megtaláljuk a lemaradás okát, hibás beállítás, kisebb műszaki hibák,
stb. A 13—46. sz. gépeken csaknem hasonló az eset, csak fokozottabb mér-
tékben, mivel itt a kiesés kb. 30%—os. Itt már nagyobb mértékű műszaki hibáról lehet szó, esetleg generáljavítást kell elrendelni. A hiba kiküszöbö—lése azért is fontos és sürgős, mert mindhárom dolgozó teljesítménye az át'agon fölül van és az üzem érdeke,—_ hogy ne veszítsük el azt a húzóerőt, melyet az élenjárók teljesítménye nyújt. A 17—49. sz. gépen az a feltünő, hogy AA gyártmány a 17—18. sz. gép-eken mindhárom műszakban gyenge eredményt mutat. Ez arra enged következtetni, hogy vagy mindkét gép rossz állapotban van, vagy nem felelnek meg a gyártmány elöáliítása kívánalmai- nak, vagy esetleg elhelyezésük rossz. A 17-es gép délelőtti műszakban a
ELEMZÉS A VALLALA'I'I STATISZTÉRABAN 221:
többinél is gyengébb teljesítményt mutat, ennek oka az, mint a táblázat alján láthato, hogy 2 óra gepállása volt, törés miatt.
Végül a 20—22 es gepen Bucsi Imréné teljesítménye élenjáró, de fel?
váltójánál már valami hiba van, sőt az éjjeles dolgozó egyáltalán nem jött be és így teljesítménye a műszak számára elveszett, ami okozója lett annak, hogy ezen a napon sem a műszak, sem a gyártmány terve nem lett telje- sítve.
Ha a termelés elemzéséről eddig elmondottak alapján összefoglalót készítünk, meg kell állapítanunk, hoi a helyes módszer az, hogy először a gfobátis teljesitmény hiányosságait eressük meg, boncolgatva azt, hogy a ,hiba melyik műhelyben, melyik gyártmánynál keletkezik, majd tovább víve, a műhelyne'l kell megkeresnünk, hogy hibák mely munkapadon, mely dolgozónál, melyik gyártmánynál fordulnak elő. Megállapíthatjuk azt is.
hogyaz elemzéssel a statisztika tulajdonképpen a műszaki és gazdasági vezetés segítségére siet és feltárja számára a hiba forrását Lényegtelen , ebből a szempontból az, hogy ezt a munkát személy szerint ki Végzi el.
Kisebb üzemekben vagy üzemrészeknél az üzemvezető, vagy műszaki vezető maga is el tudja végezni, nagyobb üzemekben pedig a statisztikai osztály- tól már kiszűrve, kellően csoportosítva kapja a műszaki vezetés a szüksé—
ges adatokat, úgyhogy számára már csak a helyszíni kivizsgálás munkája marad.
Fejtegetéseink közben többször kitértünk arra is, hogy nem elég a hibákat megkeresni, hanem gondoskodni kell azok megszüntetéséről is.
Ez a kérdés természetesen már nem a statisztikus feladata, de azt hang—, súlyoznunk kell, hogy feltétlenül szerves része az elemzés-nek és enélkül úgy az elemzés, mint a hozzátartozó statisztikai táblázatok értelmetlen és feles- leges papírdarabokká válnak.
Végezetül még csak annyit kívánunk elmondani, hogy itt egyetlen nap' termelésének eredményeiből vontunk le számos következtetést. Ha ezt a munkát minden nap rendszeresen elvégezzük, előbb— utóbb ol yan áttekintést **
fogunk nyerni az egész üzem felett, mely az elemzést és a hibák kiküszö- böl ésének munkáját rendkívül megkönnyíti Meg fogunk ismerkedni minden dolgozóval minden művezetővel és minden egyes géppel. Tudni fogjuk hogy altkalomadtán mit várhatunk tőlük és így mit várhatunk az egész üzemtő
Az anyagfelhasználásr elemzése
A szocialista gazdasági rendszerben az anyaggazdálkodázs is előre meg—
határozott tervek szerint történik. A tervek teljesítésének e téren fokozott je'entőséget ad az a koru meny, hogy az ipari anyagell átás folyamatábin igen sok a kölcsönös kapcsolat, melyek részben az egyes vá',lalatok rész ben az egyes iparágak, valamint az ipar és a népgazdaság egyeb ágai között állanak fenn. Tudjuk, hogy milyen nagy jelentősége van az anyag- mérlegek elkészítésének és mennyire fontos, hogy a vállalatok betaitsák azokat a keretszámokat ame lyek iparáganként összesítve a népgazdaság anyagmérlegeibe bekerültek
Az alapanyag megmunkálásától kezdve a végtermék előállításáig, amely —— közvetlen fogyasztásra, vagy beruházásra alkalmas —— az' egyes üzemek a termelő munkának egy-egy részét végzik el és termékeiket
222 VARGA JOZSEF—GEORGEYICS' GYÖRGY
egy másik üzemnek adják át további feldolgozásra így a termék, amelyik az egyiik vállalatnál készárunak minősül a másik válla atnál anyagként log szerepelni. Ezek után magától érthetődő, hogy az anyagellátás tervszerű megszeiveze'se terén mutatkozó hibák nemcsak egyes vállalatok, hanem egész iparágak tervteljesítését hátráltatják.
Fontos feladat tehát, hogy a vállalatok anyaggazdálkodását és anyag- felhasználását a legnagyobb aapossággal elemezzük.
Most pedig hadd szóljunk egy pár szót az anyagterv kidol gozásának módszereiről és főbb szempontjairól Az anyagterv kidolgozása, mint már _ említettük, a mérlegmunkán alapszikyA mérlege'lv, mint tudjuk, nem más, mint a szükségleteknek a fedezettel való mindenkori következetes egybe-.
vetése és egyensúlyba hozása Ezek a mérlegek tárják fel az aránytalan—
ságokat.
Az anyagszükséglet helyes felmérése az anyagmérlegmunka egyik leg fontosabb fe adata
A szükséglet megállapítása nem történhet az igények gépies összesí—
tése útján Ezt a feladatot csak a következő alapvető tényezők figyelembe- vételével lehet sikeresen megvalósítani:
A) A fel használó iparágnak az Ország gazdaságában betöltött szerepe.
B) A Pártnak és a kormánynak az anyagfelhasZnálás módját, irányát meghatározó technikai politikája.
C) Az adott iparág földrajzi elhelyezkedése és az iparág üzemeinek helyi anyagforrásai.
D) Különös tekintettel a vezetőiparágak szükségleteire.
E) A felhasználás mennyiségének megállapítása haladó normák
alapján. _
Az anyagfelhasználás elemzéséről általánosan szólva. a következő kér—
déseket kell megvizsgálni: ' ]. Fajlagos anyagfelhas'ználás
A fajlagos anyagfelhasználás vizsgálata a tervhez és az előző idő-
szakokhoz viszonyítva történik. Külön kell kielemezni, hogy a vállalat
vegrehajtotta- e az anyagtakaiékossági rendel etet, milyen intézkedést tetta xállalat ennek étdekében és hogyan hajtották azokat végre. Ki kell mutatnia a válla at által megtakarított anyagmennyiség mértékét, természetes mérték—
egységben és értékben is.
2. A döntő anyagok készleteinek alakulása
A készletalakulás vizsgálatánál meg-kell állapítani, hogy meg van—e a vállalatnak a megállapított törzskészlete, van-e inknrrens készlete és hogy a zárókészfetek hány napra elegendők, Ki kell térni arra is, hogy a beszá- molási időszak alatt voltak-e nyersanyagellátási nehézségei a vállalatnak 3. Az anyag minősége
Meg kell vizsgálni, hogy a vállalat rendelkezésére bocsátott anyagok
minőségi szempontból megfelelők voltak—e. Ha nem. mit tett a vállalat ennek kiküszöbölése érdekében.
ELEMZES A VALLALATI STATISZTIRABAN 223
4. Importanyagok felhasználása
Meg kell vizsgálni minden, a vállalat által felhasznált importanyagot abból a szempontból, hogy hazai jóminőségű'anyaggal helyettesíthető-e.
Meg kell néznünk, hogy ezen a téren milyen eredményt ért el a vál- lalat és fel kell mérnünk a további teendőket. Fel kell hívnunk az újítók figyelmét ennek a kérdésnek a fontosságára.
Alanti példánkon kísérjük figyelemmel egy hármas vertikális tagozó- dású gyapjúgyár anyagfelhasznáasát, lonóda, szövőde, kikészítő bontás—
ban. Ha egymás mellé állítjuk nyersanyag-fajtánként a tervezett és tény- leges felhasználást, meglátjuk azt, hogy a tervezetthez képest mennyi anyagot használtunk fel. Ez önmagában nem sokat mutat az elemzés szá- mára, mert a gyártott mennyiségek összetétele is eltolódhat a tervezetthez képest. Tervezzünk három gyártmányt az alanti ielállításban:
,,A" gyártmány . . . . , 1000 kg (90% hozam) ,,X" anyag . . . . . , . 600 ,, 0.600 g/egység ,,Y" anyag' . . . . . . . 700. ,, 0.700 g/egység ,,B" gyártmány . . , , . 2000 ,, (92% hozam) ,,X" anyag . . . , . . . 800 ,, 0,400 g/egyse'g ,,Y" anyag . . , , . . . 600 ,, 0.300 g/egység
,,Z" anyag . . .. . . 1000 ,, 0.500 g/egység ,,C" gyártmány . . , . . 1500 ,, (94% hozam) ,"x" anyag . . . . , . 500 ,, 0380 g/egység
,,Y" anyag . . . . . . . 600 ,, 0,44O gyegység .,Z" anyag . . . . . . . 650 n,, 0430 g/egység
Az egészet összesítve, 4500 kg fonallioz
,,l " anyagból . . . . 1900 kg—ot ,,Y" anyagból . . . . 1900 kg-ot ,,Z" anyagból . . 1650 kg-ot
Összesen . . . . , 5450 kg
nyersanyagot használtunk fel. A fonal és nyersanyag közötti veszteség 950 kg, mely két tényezőből tevődik össze, A ionási veszteségből, melyet a hozam fejez ki, valamint az előkészítés veszteségéből, mely any-agonkent más és más,
Ugyanezen időszak tényszámait vizsgálva, az alanti képet kapjuk:
Termeltünk
,,A" gyártmányból ... 1050 kg—ot ,,B" gyártmányból ... 2000 kg—ot ,,C" gyártmányból ... 1400, kg-ot Összesen ... 4450 kg-ot
és ehhez felhasználtunk
,,X" anyagból ... 1880 kg-ot ,,Y" anyagból ... 1880 kg-ot ,,Z" anyagból ... 1640 kg-ot Összesen ... 5400 leg-ot
' 224 ' * VARGA Joz—sEv—omoaen'vms"Gwen? , ,
A felhasználást gyártmányonként. vizsgálva, a következő képet kapjuk:
,,A" gyártmány 1050 kg termelés (%% hozam) ,.X" anyag 630 kg O,57O kg/egység
" anyag 750 kg 0,660 kg/egység Y
.B" gyártmány 2000 kg termelés (92% hozam) ,,X" anyag 750 kg 0,375 kg/egység
_,Y" anyag 550 kg 0272 kg/egység ,.Z" anyag 950 kg 0,475 kg/egység
C X
Y,!
,, " gyártmány 1400 kg termelés (91% hozam)
" anyag 500 kg 0,355 kg/egység ,, anyag 580 kg 0,415 kg/egység ,,Z" anyag 690 kg O,483 kg/egység
, A tervezésnél az anyagnormában előírt fajlagos egységeket használtuk. *, A tényszámok összehasonlításánál a következő következtetéseket vonhat—
juk le:
,,A" gyártmányból 50 k'g—mal, vagyis 5%-kal többet termeltünk az elő-
irányzottnál, mégis az anyagfelhasználás 80 kg-mal több a tervezettnél, holott a norma szerint csak 65 kg-mal lett volna szabad többet felhasz- nálni. Ez annál is feltűnőbb, mivel a fonási hozam 90%—ról 93%—ra emel- kedett. Tehát az előkészítő műveletek vesztesége sokkal magasabb az elő—irányzottnál. Ennek okát meg kell keresnünk. Ki kell kntatnunk, hogy a fel- dolgozott anyag minőségében van-e a hiba, vagy esetleg a feldolgozó gépek- ben. Az anyagoknál előfordulhat, hogyőa szennyeződések a szokványosnál nagyobb mérté—kben fordulnak elő, ilyen esetben arról is kell gondoskod- nunk, hogy az átvétel a megfe-lelő minőségi engedményekkel történjék. Meg kell vizsgálnunk azt a kérdést is, hogy mi okozta a fonásí hozam várat- lanul nagy emelkedését. Lehetséges, hogy éppen a magas előkészítési velsz—
teségek folytán oly nagymértékben tisztult'meg az anyag, hogy jobban
fonbató.
,,B" gyártmánynál a fonódai hozam megfelel a tervezettnek, mégis van anyagmegtakarításunk, mertaz előkészítő műveletek hozama növe"
kedett. Ugyanazon anyagokról lévén szó, mint ,,A" gyártmánynál, termé—
szete—sen meg kell nézni, hogy miért van aregyíknél javulás, a másiknál rosszabbodás a normához képest. Lehet, hogy az előkészítő műveletek nem azonosak, de az is lehet, hogy a műveletek sorrendisége okozza a külön—
bözetet. ,,C" gyártmánynál lOO kg-mal kevesebbet termeltünk az előirány- zatnál és fonási hozamunk is csökkent. Ugyancsak romlottak a fajlagos anyagfelhasználás viszonyszámai. Ez esetben ki kell vizsgálnunk, hogy a rosszabbodás oka kizárólag a fonási *hozam csökkenésének, vagy pedig részben az előkészítő műveletek hozamcsökkenésének tudható—e be. Mint pél- dánkon látszik, a tervezett 1500 kg fonalhoz' 9400—05 hozam mellett 1595 kg keverékre van szükséguA ténylegesen gyártott 1400 kg fonalhoz pedig 9l% hozam mellett 1540 kg keverék szükséges. Tehát 100 kg—mal keve—
sebb lonalhoz mindössze 55 kg-mal kevesebb keverék volt szükséges. Viszont a tervezett. 155 kg előkészítői veszteséggel szemben 230 kg veszteség lépett fel. Itt tehát mind a két kérdést külön ki kell vizsgálnunk.
A helyes készletgazdálkodás elősegítése végett, minden hó végén a döntő fontosságú nyersanyagokból táblázatos összeállítást készítünk, melyen
ELEMZÉS A VÁLLALAU STATISZTIRABAN 225
feltüntetjük mind a beérkezett, mind a felhasználásra került nyersanyagok mennyiségét, valamint a nyitó- és zárókészleteket Fel szoktuk tüntetni hogy a készlet hány napra elegendő, hogy ezzel is elősegítsük az anyag- beszerzés gyakorlati munkáját. Szövődei vonalon az alapanyag-felhasználás elemzése hasonló módon történik, mint a nfonódánál, azzal a különbséggel, hogy itt még nagyobb gondot kell fordítani a fajlagosan felhasznált meny- nyise'gre, mert itt a hibák kijavítása csak bizonyos számú tételek legyártása után lehetséges. A gyártmány sűrűségét és folyómétersúlyát állandóan vizs- gálnunk kell, hogy azok megfelelnek--e a szabványnak
Kikészítői vonalon súlyveszteség csak igen csekély mennyiségben for—
dul elő, ellenben a területveszteség _gyapjúáruknál igen nagy mértékű. Ennek a kérdésnek vizsgálata nemcsak technikai, hanem anyagfelhasználási szem- pontból is fontos, habár itt anyagveszteségről nem beszélhetünk, mert amit az áru területben veszít, azt — azonos súlyról lévén szó —— vastagságban visszanyeri. A kérdésnek jelentősége akkor lép elő, ha ez a vastagság- növekedés' túlzott mértékű, tehát az egységre eső súly a megengedett, vagyis a norma fölé emelkedik. Ilyenkor természet—esen az áruba befektetett min- den anyag és munka a túllépés mértékében veszteségként lép fel.
Beszélnünk kell még a közvetett anyagok felhasználásának ellenőrzé- séről és elemzéséről is. A közvetett anyagok normáját úgynevezett termelési jellemzőkre szoktuk megállapítani. Termelési jellemzőnek valamely anyag- nál azt a termelt mennyiséget nevezzük, mely egyenes arányban van az anyag" felhasználásával. Például a vetélő felhasználására a termelt vetés a jellemző. Az elemzés megkönnyítésére célszerű a normák ellenőrzését minél kisebb egységekre felbontani, például a vetélő esetében minden művezető csoportjának felhasználását külön vizsgálni. E célra igen alkalmas az úgy-
nevezett limitkártya, mely fejrészében tartalmazza a tervnek megfelelő nor- maíizált segédanyag—mennyiségeket egy hónapra. A művezető erre a lapra
mindaddig akadálytalanul vételezhet, míg a normát ki nem merítette, ezután
pedig új kontingenst kell kérnie és indokolnia kell, hogy mi okozza a több- let-felhasználást. Ez már önmagában véve is egyik formája az elemzésnek Az anyagfelhasználás elemzését célszerű nemcsak rövid hónapos vagy negyedéves viszonylatban elvégezni, hanem jó eredményre vezet, ha hosszú évek eredményeit tudjuk egymással szembeállítani. '
TÁBLA-MELLÉKLETEK
!. sz. láb/a
A mai napon A mai napig
Gyártmány Havi terv _tÉÉ', _ ! telj. ! 0/ terv .,j teli; _! 0/
1006 vcrésíen 0 iooovvtéshen "
AA . . . . 250 000 10 000 5 l 1 000 ] 10,— 200 000 220 000 l 10,—
BB ... 150 000 6 000 1 6 600 l 10,——— 120 000 90 000 75,—
CC ... 100 000 4 000 i 3 400 85,—— 80 000 90 000 ] l2,5
DD . . . . 100 000 4 000 3 000 75,——— 80 000 lOO 000 l25.—;
EE ... 150 000 6 000 6 000 lOO,— l20 000 130 000 108,—
FF ... 50 000 , 2 000 2 000 lOO,— 40 000 140 000 IDO.—
Összesen 800 ooo 32 ooo ! 31 ooo %,9 640 000 ! 670 000 1 104,7
VARGA—GEORGEVICS: ELEMZES A VALLALATI STATISZTIKABAN
226
, 11. 32. láb!!!
! , , A mai napon__ 1 A mai napig ; ; , _ _ ,
N é v Havi terv Terv. [ Te!]. 0/ __ Terv ! Tuj. ? §
_— IODO vvtésben " 1000 vetésben "
A fömv. 400 000 16 000 17 600 1 10,—— 320 000 310 000 96,9
B műv. . 133 333 s 333 6 000 . 114,5 106 666 100 000 94,6
c műv. ... 133 333 5 333 6 200 1162 106 666 102 700 962
D műv. .. 1133 333 5 333 5400 1002 106 666 107 300 1005
E főműv' 300 000 12 000 11 400 95,_. 240000 260 000 108,3
F műv. .. . 100 000 4 000 3 500 87,5 80 000 86 000 1075
0 műv. . 100 000 4 000 3 900 97,6 80 000 86 000 107,5
H—műv. .. 100 000 4 000 4 000 100,-— 80 000 88 000 — 110,—
1. főműv. 100 000 4 000 3 000 75,-— 80 000 100 000 125,—
_] műv. . 50 000 2 000 1 500 75,— 40 000 — 50 000 125,—
K műv. . . 50 000 2 000 , 1 500 75,— 40 000, 50 000 1251—
L. műv. . . — , __ , _ 1
Összesen 900 000 32 000 !! 31 000 969 640 000 ! 670 000 ! 1047
117. sz'. tábla
Gé ___I. mfífíalf— y , "% [u.mú'iak ,
51536 N e v JÉJWBB 1 Ögsz. N é v AA 1 BB 10352. N 6 v 55.54 1, 3-6 mm
vetés , vetés _ Vvetés *
1. 40 , 35 39
2. Kovács 42 Gergely 32 Völgyesi 43
3. Ferencné 39 ! Ferencné 30 I János 4! , .
4. 45 166 * 39 ' 136 445 167
s. 40 I 41 ! 39
6. Nagy 40 Deák 41 ( Csabai 42
7. Istvánné 38 ! Gyöngyi ! 40 Ilona 20
, 8. 43 161 ! 40 162 40 141
,9. 35 I ! l 37 ; 038
10. Molnár 40 Bertók 43 Mátrai 42
1 1. Mária 41 Tiborné 45 Olga 46
12. 42 158— 46 171 45 171
13. 30 32 1 31
14. Németh 45 ! Katona 45 Olaszí- 44
15. "én 44 ; v11ma 46 Györgyné ,45
16. 44 163 43 166 46 166
17. ., ., 25 36 _ 37
18. Torok 35 Moson 36 Kiss Ella 38
_19.__ Olga 45 105 Imréné 46 118 46 121
20. 45 35 *
21. Bucsi Imréné 45 Vadas Hana 36 Szirmai
22. 45 135 37 108 Emébet
Összeseh [ 461 I 427 [ sss 428 ] 433 [ 861 348 ) 418 1 766
- w
" .,A A" ,.BB" Osézes gépállás gép/szövő ____ 33
Muszak , . . Vetéx/SZÖVÖ :: 14.900
; telj. terv I m;. terv * ten. [ óra
* Vetés é -.—_— 40000
!. 461 400 427 832 888 2 gépálgspgg :, 5.6
", 428 400 433 832 86l — Át). fura/perc : [20
111. 348 400 418 832 , 766 28
i 1237 ! 1200 ! 1278 I 2498 ' 2515 1 30 BM gíphatásfak :, 593117,
GÉPÁLLÁSOK RÉSZLETEZÉSE
7-es gép III. műszak 4 óra szer-gés
17433 ,, I. ,, 2 ,. geptör'és
21133 __ III. ,, 8 ,, szövő hiány
21—98 ,, m. ,, 8 .. .. .,
22-63 .. m. " 8 ,. " "
