-— 36 — ' 1932
A szomszéd államok állatállománya.
Le olzeptel des pays limitrophes de la Hongrie.
Résume'. En Tche'co-Slovaguie, en Roumanie, en Yougoslavie, la population rurale out, depuis la guerrc, de fortes pertes du fait de la diminution du cheptel. Clest FeH'ectif des moutons de Tche'co—Slo—
vaguie (lui a le plus diminué (——5á%), mais les per- tes subies pur Feffectif des porcs en Roumanie (w38'8%), en Transylvanie (———48'8%) et en Yougo- slavie (—30'8%) sont encore plus graves. Le nombre des bétes () comes a particulíéremenl baisse' en Ttansylvanie (——34'3%); en Roumanie, il a iléchi de ' 33'6%; en Yougoslavie, de 23'1%. Sauf lc Bánság
(la Voivodina), les anciens territoires hongrois ac- cusent, sous ce rapport, une plus ferto régression (Iue les pays auxmzels ils sont annexes.
aie
Cseh—Szlovákia.
Az agrárreforin végrehajtása során gyakran használt érv volt, hogy ha a birtokok felaprózása folytán gabonaneműekben talán visszaesés is fog bekövetkezni, viszont az állattartás, tehát az állat—
állomány növekedni fog.
A cseh-szlovák statisztikai hivatal most közölte az 1930. évi állatszámlálás eredményeit. Ha ezeket az adatokat kiegészítjük az 1925. és 1920. évi, vala—
mint a békebeli (1910, illetve 1911. évi) számokkal, úgy a következő képet nyerjük?)
Szarvas marhaállomány.
EV Szlovákiában Ruténiában Az egész köztárs—ban
(A cseh-szlovák forrás szerint az 1920. évi sertés—
állomány statisztikája hiál'iyos, amennyiben az egy évnél idősebb vágósertések nem szerepeltek az ,,egyéb sertések" rovatában, Az összehasonlító %—ot*
ennek figyelembevételével számította ki a cseh-szlo—
vák forrás.)
Mint a közölt számokból megállapítható, az ál- latállomány nemcsak hogy nem tartott lépést a la—
kosság növekedésével, de jelentékeny csökkenést mutatott fel, amely csökkenés nagyobb méretű Szlo—
vákiában és Ruténiában, mint az egész köztársaság—
ban általában. Csupán a juhállomány csökkenésében közelíti meg az egész állam Szlovákiát, ami azon—
ban onnan ered, hogy a juhállománynak több mint
2113 része éppen Szlovákiára esett.
Románia.
A román statisztikai évkönyv a régebbi évekre- vonatkozólag évenkint közli az állatállomány ada—
tait, az 1930. éviek a ,,Buletinul Statistic al Roma—
niei" 1931'. 2. sz. 107. Oldalán találhatók. A béke—
úllományra vonatkozólag összehasonlításul Erdély-' ben az 1911., az egész államra vonatkozólag 1913..—
évi adatok szolgálnak.
Szarvasmarhaállomány.
EV Erdélyben Egész Ronniniíiban _ Különbség Különbség
1911-hez 19 1-hez
1000 viszonyítva 1000 viszonyítva;
O/o-bzm 'f'o—ban
1911 2.066 5.780 —
Jr 96 5.521 —
.. .. , .. .. , .. . 1021 2.266 1"!
, b* ,
Élő-133? 031100??? 031133? 1925 1.671 _ 19-1 5.019 — 12-15
1000 viszonyítva 1000 viszonyítva OOO viszonyitva 1930 1356 _ 9415; 3.834 _— 33'6 O/o—ban "lo—ban Dio—ban
1910 1.101 — 218 —— 4.596 —— Lóállomám
1920 1.096 —— 04 238 %— 8'8 4.377 —— 4.7 _ J'
1925 1.036 _ 5-9 205 — 6-5 4.692 4— 2.8 1911 0053 — - 1920 j
1930 989 _- 10-1 201 — 80 4.454 _ 3.1 1921 403 " 200 1-686 " 12"!
1925 418 —— 173 1.815 --— 514
Juhállomány. 1980 463 —— 84 1.809 —— .:1'7
1910 994 — 147 — 1.323 —— Juhállomáml.
1920 661 — 33'5' 108 ——26'6 986 — 254 1911 3432 % 1'4 300 _
1925 634 —— 363? 118 —17'9 862 —34'9 1991 3.416 __ 0.4 11194 _ 917 1950 448 —— M'!) 102 —30'9 609 —54'0 1925 3.625 _;— 51). 12950 _— 9.4
, , , 1980 2.860 —— 16'6 11.921 —— 16'6
Sertesallomany. '
1910 676 — 74 — 2.516 -— Sertés-állomány.
1920 564 —— 13'1 52 ——29'1 2.053 ———12'5 1911 1.487 _. 3300 * _
1925 639 — 5-3 70 —— 5-7 2.540 4— 09 1921 1.245 —— 16-2 3.132 — 175
1950 629 — /'5 80 Jr— 68 2.771 —t— 9'2 _ 25-51 8.088 .. 18'7
1) Az 1920—1925—1930. évekre vonatkozólag ,,Mitteilungen des statistischen Staatsamtes" Prag, 1931. 94. sz. 773 I.; 1910. évre vonatkozólag pedig ,,Manuel Statistigue de la Rép. Tchécoslovague. Il.
Prague, 1925. 57. l. A volt magyar területeknél 1911.
évi, a volt osztrák területeknél 1910. évi adat szolgál az összehasonlítás alapjául.
1925 1.102
X
1930 760 — 488 2.323 -— 38'8:;
Feltűnő, hogy a csökkenés Erdélyben nagyobbg százalékban következett be, mint az országos átlag
A szarvasmarhaállomány 34%-os esökkenésén kívii igen súlyosan esik latba a sertésállománynak szinte a felére való csökkenése. Ha az egyes éveket köze
am. —3
tekintjük, úgy különösen a legutóbbi ."?! mutatkozik nagy hanyatlás. A lóállomány a vekedett (Erdélyben 483 ezer, az egész ál- án41'959 ezer volt), úgyhógy az egész ország—
;meghaladta a békeállományt, Erdélyben pedig 22 ezerrel maradt alatta. Azonban 1930—ban
hanyatlás következett be.
A ezarvasmarhaállomány az egész országban kben volt a legmagasabb, attól fogva állandóan kent úgy ott, mint valamivel nagyobb mérték- 'juhállomány csökkenése sajnálatos, különö- az'erdélyi magas hegyvidékeken, azonban bi—
fokig érthető. Ennél azonban sokkal súlyo—
esik latba a sertésállomány csökkenése, amely kebeli 1.487 ezerrel szemben Erdélyben állan—
, esett, úgyhogy 1928—ban már csak 975 ezer,
;ben 774 ezer, 1930-ban pedig csak 759 ezer tehát majdnem a fele a békelétszámnak. Az
országban a csökkenés 38'8%.
Jugoszlávia.
_A jugoszláv állatstatisztikát a Zágrábban meg-
;ő ,,Privredni Almanali Jugoslovenskog Lloyda"
,(II. fejezet 38—42. old.) tartományonke'nt, a bbi országos eredményt pedig a római Nem—
zi Mezőgazdasági Intézet évkönyve.
Bgoszláviában a Vajdaságra, mint gazdagabb ányra, az állatállománynak aránylag kisebb e'nése esik, sőt átmenetileg a háború utáni en úgy a lóállományban, mint különösen a ományban jelentős többlet mutatkozik, '*aZonban a következő években teljesen elenyé-' őt átcsapott az elég jelentős csökkenés irá- 'A'hires szerb sertésállománynak mintegy fiával való csökkenése az állattartás súlyos
lészetesen állatstatisztikáknál tekintetbe a létszám nagyobb hullámzása (ami azonban san némileg kiegyenlítődik), az időpont, az és a kisebb háziállatok (baromfiak stb.) is, amiről természetesen nincsen összehason-
Statisztika. Azonban ha a fentiekben közölt
sünlító számadatokat áttekintjük, az állat- oly válságát kell megállapítani, amely ér—
en sujtja ezen államok agrárnépességét.
:!
Agkőzölt'állatlétszámok az összes állatok szá- lentik, tekintet nélkül korra, nemre és te—
,a—jra. További összehasonlítások részletekbe—
—— 1932
, Lóállomány. _
EV Vajdaságban Egész Jugoszláviában _
líiőll'o'lnlbség Különbség _
- 1911-1'1
1000 viszonylíetí'a 1000 viszonyíetía
x 0/o-ban ola—ban
1911 296 — 1.300 —-
1921 312 514 1.069 —— 17"?
1925 x) 296 1)—— 0'() 1.106 — 14'9
1929 . . 1.140 — 12'3
Szarvasmarhaállomány.
1911 441 —— 4.850 —-
1921 375 —— 4'9 4.960 —l— 2'2 1923 1) 309 1) —— 7'2 3.768 —— 22'3
1929 . 3.728 — 23'1
Sertésállomány.
1911 784 —— 3.870 —
1921 955 —l— 301 3.373 — 128 1925 x) 606 l)——- 17'4 2.802 — 275
1929 . 2.675 —— 308
Juhállománg.
1911 676 —— 12.400 ——
1921 620 —— 82 7.011 —— 434 1925 1) 617 l)— 8'7 7.907 —— 36'2
1929 . . 7.736 —— 37'6
1) Meg kell jegyeznünk, hogy a Vajdaságnak ne—
vezett volt magyar területekhez 1922—től fogva ószerbiai, a Dunától délre fekvő járások is csatol- tattak 3.422 km2 területtel és 378 ezer lakossal.
Ennek következtében az 1925. évi vajdasági eredmé—
nyek 17%-kal nagyobb területre vonatkoznak. De az állatállomány még így is csökkenést mutat.
1929—től fogva e területből alakult az ú. n. Dunabán—
ság, amelynek állatstatisztikája azonban még nem jelent meg.
menően már körülményesebb számításokat igényel- nének, amit az állatszámlálások eltérő módszerek okoz az utódállamokban. Ezeknek a módszereknek egységesítése igen fontos és a középeurópai kérdé- sek szempontjából életbevágó kérdés. Bár a legtöbb állam ,egymáshoz közeleső időpontban foganatosítja az állatszámlálást, megegyezés még e tekintetben sincs. Az 1911. évi magyar állatszámlálás, melynek adatai Erdélyre, Szlovákiára, Ruténiára és a Vajda—
ságra nézve összehasonlítás alapjául szolgálnak, február 28-án foganatosíttatott. December 31—i idő- pont szolgált alapul a régi Ausztriában, a régi Szer- biában,, Cseh—Szlovákiában 1920-ban. Cseh-Szlová-
kiában jelenleg évenként a földmívelésügyi minisz- térium, 5 évenként pedig a Statisztikai Hivatal fo- ganatosít állatszámlálást január 1-én. Jugoszláviá—
ban ellenben január 31—e a felvétel napja. A román Évkönyv, illetve a ,,Buletinul Statistic" a felvétel napját nem közli.
