A Német Statisztikai Társaság stettini ülése

5. szám. — 524 —— 1931

Társadalomiudomány (11. évi. 1—2.

sz., Budapest 1.931, m.). ——— Kornis Gy.: A szellemi munka válsága. —— Laky D.: Az értelmiség válságá—

nak gazdasági és társadalmi háttere. _— Szundtner P.: Az értelmiségi magyar ifjúság jövője.

Városi Szemle (16. évi. 6. sz., Budapest 1930, m.). —- Wildner ().: Várostudományi tanul—

mányok, különös tekintettel a nagyvárosokra. _ A lakáskeresők megszámlálása Münchenben. _— A berlini közlekedési balesetek helyszerinti meg—

oszlása. —— (17. évi. 1. sz. 1931.). —— Viola R.: Város- építési tapasztalatok és műszaki igazgatás a külföldi nagyvárosokban. -— Bicskei J.: A Budapesti Helyi- érdekű Vasutak és a székesfőváros. —- Lovik K.:

London közlekedési vállalatainak lköztulajdonba vétele. — Ferenczi I.: A vándormozgalmak és a vá—

rosok. —— A berlini közlekedési balesetek. —- A la—

kásprobléma a német nagyvárosokban. — Amerika villamosvasult—ai 1929—ben. —- A berlini forgalom. ——

(2. sz.). —— Krisztics S.: Az olasz fasizmus közigaz- gatási rendszere. —— Zelovích K.: Nagyvárosok köz- lekedése. — A városi közigazgatás mechanizálása.

Vierteljahrshefte zur Statistik des Deutschen Reichs (39. évf. 4. f., Ber—

Iin 1930, ném.). —— A szén—, vas- és kohóipari ter- melés 1929—ben.

Wirtschaft und Statistik (II. évf.

6. sz., Berlin 1931, ném.). ———- A német vasipar 1929—

ben. ,——— A megélhetési költségek a fontosabb orszá—

gokban 1930-ban. —— A munkanélküliség külföldön.

——— A tőzsde 1930—ban. -— A népmozgalom a német nagyvárosokban s a 15.000-nél több lakosú közsé-

gekben 1930-ban. —— Tengerentúli ki- és bevándor—

lás 1930-ban. —— A rokkantbiztosítás 1929—ben és, 1930—ban. _ (7. sz.). A szappanipar a Német- birodalomban. -— A német vámhozadék 1930—ban.

—— A birodalmi vasút személyforgalma 1930—ban. ——

A 10.000—nél több lakosú községek (a Hansaváro—

sok nélkül) és községszövetslégek adósságai 19301 szeptember 30—án és december 31—én. —— A betétek a német takarékpénztár-akban 1930—ban. —— (Mell.).

—— A községi közigazgatás kiadásai és bevételei a Németbirodalomban az 1928—29. költségvetési évben.

_ (8. sz.). —— A német élelmiszer és élvezeti cikk—

külkeresukedelem. —— A föld- és községhitelintézetek 1930-ban. —— (9. sz.). A német elektromosáram—

gazdálkodás 1925-től 1930—ig. — A világkereskede—

lem 1930 negyedik negyedében és 1930—ban. _- Ér—

tékpapirkibocsátások és külföldi kölcsönfelvételek 1930—ban. — A települési mozgalom 1929-ig.

Zeitschrift des Preuss. Statisti—

schen Landesamts (70. évf. 1. r., Berlin 1931, ném.). —— Oiiante P.: A keresők a porosz nagy—

városokban az 1925 júniusi foglalkozási számlálás adatai szerint. —-— Schulz E.: A Porosz Statisztikai Hivatal tapasztalatai az 1925 június 16—i foglalko- zási számlálásnál, különös tekintettel a gépes szám- lálási eljárásra. —— Simon: A válások Poroszország- ban'1923—tól 1929—ig. _— Simon: A születések csök—

kenésének megítélése. —— Az idegenforgalom Porosz—

országban 1928—29-ben. —— A termés Poroszország—

ban 1929—ben. —— A népmozgalom a porosz nagy——

városokban 1929-ben. —— Rákhalálozások Porosz—

országban 1923-27 alatt a daganat helye szerint. _, A. Poroszországban 1928—ban elhaltak haláloxkai.

lni-Ill.-utc-Ill...-...:nn-n-IlI-llon-ll[null-.nI-I-lllll-l!Innin-Ill-lnlu-nnnn-n-n-llllllll-Inunt

EGYÉB ,;

A Német Statisztikai Társaság stettini ülése.

Lu séunce de Stetlin de la Société Allemunde de Staiistigue.

Résume'. La séonce unnuelle de la So- ciété Allemunde de Stuiístigue se tini cettc unnée (l Slcti'in; elle y fut précédée de [a Conférence de la Fédération des Staiisiiciens Municipuux Allemands, dont les séanccs (lurérent deux jours. Des se'unces unnuelles des associations statistigues des autres pays, ces réunions allemandcs diűörent en ce gue, ordinairement, des membres et invités étrungers y prennent également part, ce oui leur donna un certain curactöre international,

ei uugmcnte liimporiunce des de'buts. Cette

lu Tchéco-Slovoguie et guelgues pays Dulles s'y [ir-ent représenier.

La se'unce annuelle de la Société Alle—

mnnde de Staiisiiouc a été préside'e par M.

Frédéric Zahn, president de F()ffice de stutisiioue de la Buviére. Le pro/csseur Si—

gismond Sch ott, direcicur du Bureau municipal de staiistigue de Mannheim, (1 In une communication imitulée ,,La (Igna- migue des nombres statistigues"; M, Roesle, eonseiller supérieur du gouver—

nement, u fait une conference sur ,,Le baro——

metre sanimire" el M. Frédéric Zahn,, année, lu Hollande, la Hongrie, Io Suissasur ,,Le tra/ic iniérieur et la stutistigue."

5. szám.

Ces communications ont été suívies dlune discussion approfondie et tres instructive.

La Conférence de la Fédération des Statisticiens Municipaux Allemands s"occupa surtout des rapports des commissions. M.

Kessner, directeur du Bureau de sta—

tistigue de la ville de Stuttgart, y fit une conference sur les avantages et iu- convéníents des registres et listes des diűérents systémes électorauz et M. Sta—

bel, directeur da Bureau munícipal de statistigue de Ludwigslzaien, sur les grandes agglomérations urbaines

*

Szemlénk az utóbbi években rendszere—

sen közölni szokta a Német Statisztikai Tár—

saság üléseinek lefolyásátf) amit megma—

gyaráz az a szoros barátságos viszony, amely a két társaság között fennáll és amely sze—

mélyes kapcsolatokban is nyer kifejezést. A Német Statisztikai Társaságnak u. i. három beválasztott magyar tagja is van, akik az utóbbi években rendesen megjelentek a Ne- met Statisztikai Társaság évenkint külön—

böző városokban tartott ünnepi ülésein.

Az idén a Német Statisztikai Társaság Stettinben tartotta meg évi ünnepi ülését.

Magyar részről ezúttal -— sajnos —-- csak e sorok írója vehetett részt ezen az ülésen.

Rendesen képviselve vannak azonban a szomszédos országok statisztikusai is, ami a kongresszusnak bizonyos mértékben nem—

zetközi jelleget ad és tárgyalásainak, ha—

tározatainak mélyrehatóbb jelentőséget biz—

tosít. Magyarországon kívül ezúttal Hol- landia, Svájc, Cseh-Szlovákia ,és egy—két balti állam is volt képviselve.

A Német Statisztikai Társaság üléseivel rendesen kapcsolatban szoktak megtartatni a Német Városi Statisztikusok Szövetségé- nek évi ülései is. Ezúttal is így volt. A társa—

ság május 21-én tartott ülését megelőzte 19—én és 20—án a városi statisztikusok érte- kezlete.

A Német Statisztikai Társaság ülésén, amelyen Zahn Frigyes dr., a bajor orsz.

statisztikai hivatal elnöke elnökölt, a követ—

kező tárgyak kerültek szőnyegre:

l. Schott Zsigmond dr. professzor a mannheimi városi statisztikai hivatal igaz- gatója ,,a statisztikai számok dinamikájá"- ról értekezett. A mélyen járó szellemesség-

1) V. 6. Magyar Statisztikai Szemle 1928. évi.

1228 I., 1929. évi. 680 l., 1929. évf. 1122 I., 1930.

évi. 644 !.

——525—— 1931

gel és derűs humorral is átszőtt előadásá- ban Schott dr. azt vizsgálta, hogy a statisz—

tikus praktikus munkája szempontjából mi—

lyen jelentőséget kell tulajdonítani a meto—

dikai és ismeretteóriai vizsgálatoknak, ame- lyeket különböző oldalakról mint követel—

ményt állítottak fel az utolsó években. Az ilyen vizsgálatnak az eredménye természe- tesen bizonyos szubjektív színezetet kap, úgyhogy erre vonatkozólag bizonyos vezér-

fonalakat felállítani alig lehetséges. Az elő—

adónak az a nézete, hogyaz elmélet és a gyakorlat közötti laza Összefüggés, amelyet mindig panaszolnak, eltűnőben van, azon- ban a statisztikai csoportképződés a gyakor—

latban csak igen szerény mértékben igazo—

dik az elmélet követelményeihez. Szerinte nem lehet megakadályozni azt, hogy a sta—

tisztikai csoportképződések logikus különb- ségei egymással ellentétes érdekek szolgála—

tában dinamikus ellentétekké ne váljanak.

A statisztikus mint olyan betölti feladatát, ha bizonyos esetekben számainak súlyát és hatóképességét az olvasónak behatóan meg- magyarázza.

2. Az ülés másik tárgya volt Roesle dr.

főkormánytanácsosnak ,,Egészségi baromé- ter" c. alatt tartott előadása, melynek menete nagyjából a következő volt:

A népesség egészségi állapotának meg- itélése a halálozási statisztika alapján csű—

törtököt mond az 5 és (30 életévek között, mert ebben a korban a halandóság és annak időbeli változásai olyan kicsinyek, hogy az egészségi állapot változásai e korhatáron belül rendszerint alig jutnak kifejezésre. Ez- zel szemben ki lehet mutatni az egészségi állapot változásait a betegedések gyakori—

sága útján (morbiditás) az iskolaköteles kor—

ban és a kereső korban. A morbiditási sta- tisztika szerkesztésének azonban nagy tech—

nikai és metodikai nehézségek állják útját.

Az eddigi morbiditási statisztikák részint

egyszeri felvételek, részint folyamatosak. Az

előbbiek bizonyos betegek vagy fogyatéko—

sok számáról adhatnak felvilágositást meg—

határozott időpontban, az utóbbiak ellenben a betegek mozgalmáról meghatározott idő—

egység alatt.

Az egészségi állapot megítélése nem tör- ténhetik a hasonló időegységek alatt előfor—

dult betegségi esetek száma alapján, mint—

hogy; ezeknek a megállapítása egészen kü- lönböző faktoroktól függhet, hanem csakis az egészségesek száma alapján, vagyis a bi- zonyos időegység alatt sem meg nem bete- gedett, sem szerencsétlenül nem jártak szá—

5. szám.

mának figyelembevételével. Az egészsége—

seknek e részesedését a megfigyelt össze—

ségben ,,gge'szse'gi index'í—nek lehet nevezni, minthogy ez az egészséget pozitív értelem—

ben mutatja, vagyis emelkedik akkor. ha a betegek száma csökken.

Az ,,egészségi index" számításának elő-

feltétele azonban, hogy a betegeknek statisz- tikai felvétele, tehát egyéni morbiditási sta—

tisztika készüljön. Egy ilyen statisztikánál szükséges, hogy a betegeket csoportosítsuk a szerint, hogy a megfigyelési időszak alatt egyszer, vagy többször betegedtek meg. Kii—

lönböző népességi csoportok, vagy nemek egészségi indexének összehasonlítására al—

kalmasabb a biológiai. mint az általános egészségi index, mert az előbbi azokat az egyéneket is egészségeseknek tekinti. akik nem betegedtek meg. hanem csak balesetet szenvedtek. Az ..egészségi indexét helyes ér—

tékelése megköveteli még a betegségi napok átlagos számának a megállapítását is, ami egy—egy betegre esik, mert csak a két szám változásainak összehasonlítása teszi lehe—

tővé az egészségi index változásainak és je- lentőségének az értékelését az egészségi ál—

lapot szempontjából.

3. A harmadik előadást a társaság el- nöke, Zahn Frigyes dr. tartotta .,Belső for—

galom és statisztika" c. alatt. Gondolatme—

nete a következő volt:

A belső forgalom vagy piac 'liinnen-- markt) terjedelme az egyes országokban nagyobb, mint a külső forgalomé. azonban sokkal kevésbbé ismerjük. mert a belső for—

galmatsokkal kevésbbé lehet megfogni lia- sonló éles 111egtigyMési eszközzel, mint a külkereskedelmi forgalmat. A belső forga—

lom különleges bel— és külpolitikai jelentő- sége azonban megköveteli, hogy a statisztika a belső forgalommal is behatóan foglalkoz- zék.

A belső forgalom megállapítása hizo- nyos fokig lehetséges, még pedig a piac kii—

lönbőző vonatkozásaiban: munkapiac, árn—

piac, tőkepiac. a szállítás teljesítményei. hír- szolgálat és elszállásolás. A vizsgálatoknak ki kell terjeszkedni

a) a belső piac szerkezetére. annak tár—

gyi és helyi vonatkozásaiban;

b) a belső piac .,volume11"—jének elhatá- rolására. a külső piac volumenjével szem—

ben. "'

A belforgalom szerkezetének megisme—

résére vonatkozólag a statisztikának a követ—

. kező részei állnak rendelkezésre:

a) mnnkapiac: kormegoszlás, foglalko—

zási statisztika. a belső és időszaki vándor-

—526—— 1931___

lás statisztikája. kínálat és kereslet munka- erők tekintetében;

1) ) árupiac: foglalkozási és üzemstatisz—

tika, termelési statisztika, a vásárcsarnokok statisztikája, hetivásárok, marhavásárok.

vásárstatisztika (Messe—Statistik);

c) tőkepiac: (takaréktőke és beruházási tőke) kibocsátási statisztika. mérleganalizis.

tőkebefektetések statisztikája;

(! ) forgalmi teljesítmények: a vasút, ha—

józás. posta üzemi statisztikája, a közuti for—

galmi és idegenforgalmi statisztika.

A belső piac helyi vonatkozásai részint az előbb felsorolt statisztikai módszerek se- gítségével foghatók meg, egyébként még a vasúti és hajózási áruforgalmak statisztiká—

jával és a postának irányítás szerint kidol- gozott statisztikájával.

A belső piacnak volumenjét a külső piac—

cal szemben a következő adatok alapján le—

net elhatárolni:

a) munkapiac: a ki- és bevándorlás sta—

tisztikája, a határforgalom statisztikája, az időszaki forgalom statisztikája (ingat'orga—

lom ——— Pendelverkehr);

() ) árupiac: a termelési és kiviteli statisz- tika szembeállítása: a termelési statisztiká—

ban a bel— és külföldi leadás megkülönböz- tetése, az értékf'orgalomban szintén a bel- és külföldi elhelyezés megkülönbíiztetése, a belföldi áruforgalom eredményeinek össze- hasonlítása :] kiviteli statisztikával, a kifize—

tett bérösszegek magasságának összevetése a termelés nagyságú 'al. a kivitel értékének kisza'mntása a lakosság egy—egy fejére, stb.;

e) tőkepiac: kilmesz'itási statisztika;

d) forgalmi teljesítmények: az idevágó iizemstatisztika. amennyire bel— és külföld szerint megkülönbr'iztethető.

A belső piac pontos statisztikai felvétele metodikailag lehetséges, gyakorlatilag azon- ban a rendelkezésre álló statisztikai alapok hiányosságának nehézségeibe ütközik. l'ilő- adó szerint tehát ezeket a statisztikai alapo—

kat kell megfelelf'ileg fejleszteni és kiépíteni.

A tartalmas előadásokhoz számos hozzá—

szólás tőrténL ;,tmelyek a kérdéseket egyéb oldalakról is megvilágították és igen tanul—

ságos eszmecserékre adtak alkalmat.

Amint már előzőleg megemlítettiik, a Német Statisztikai Társaság ülését meg"- előzte a, Német Városi Statisztikusok Szö—

vetségének értekezlete, amely május 19—én és 20—án folyt le. Ez az értekezlet főképpen a különbözőkiküldött bizottságok tárgyalá—

saiból állott, amelyekre ezúttal szándéko—

san több idő fordíttatott. A programmon csupán két elt'iadás szerepelt. dr. Kessnernek,

.— .

D. szam.

—-527_'

a stuttgarti városi statisztikai hivatal igaz—

gatójának előadása ,,a különböző választási regiszterek és listák előnyeiről és hátrányai—

ról", továbbá dr. Stabelnek, Ludwigshafen város statisztikai hivatala igazgatójának előadása, aki ,,a városi nagy településekről"

értekezett.

Mindkét ülés igazán magas tudományos uívón állott úgy a résztvevők, mint az elő- adások tekintetében és bár —— talán a távol- ság és a gazdasági viszonyok mostohasága miatt — kevésbé volt látogatott, mint az előző ülések, tudományos jelentőség és a statisztika metodikájának előhaladása szem—

pontjából egyáltalán nem maradt az előzők mögött.

Ami az ülések külsőségeit illeti. meg kell

említenem, hogy Stettin városa előzékenyen állott a kongresszus rendelkezésére és a két intézmény üléseinek határpontján, május 20—án este fogadást rendezett a kongresszus agjainak tiszteletére a ..Konzerthaus" ter- meiben. Maga a városi várakozáson felüli látványosságul szolgát. középkori belváro—

sával, gyönyörű modern kiilsővárosaival és óriási forgalmú kikötőjével. amely a Keleti

tengernek, a Balti tengert is ideszámítva, a

legnagyobb kikötője. Legszebb látványos—

sága azonban Stettinnek gyönyörű temetője, amely valóságos erdőben és ligetben van el—

helyezve, a kerti művészetnek olyan csodái—

val, amely a szemlélőt bámulatba ejti.

Kovács Alajos dr.

Névmagyarosítások az 1930. évben.

Les magyarisations de noms en 1930,

Résume'. En Hongrie, par suite de maria—

ges contraetés avec des personnes (Forigine étrangere, un tres grund nombre de Hon—

grois —— environ 30% — ont un nom non hongrois (voir Revue Hongroise de Sta- tistigue, 1930, No 3, p. 228), et les magyarí- sations de noms de iamille sont assez fre—

guentes, guoigue insiynifial'ites par rapport .au nombre des habitants ayant un nom étranger.

En 1930, 1.454 individus, dont 378 buda—

pestois, ont été autorisés par le ministre de ,l'lnte'rieur [; magyariser leur nom; on voit a cet égard une régression par rapport au chiűre de 1929 (2.251). Parmi [es habitants ayant obtenu IHzutorisation en 1930, 100 avaient un nem de physionomie hongroise, 589 un nom allemand, (38/4- un nom slave, 81 un nom (Palm-e origine étrangere; et la plu- part (i.088) en étaient catholigues romains, tandis gue les israélites, yui formaient autre- fois la Inajorité des personnes ayant change' leur nom, ne figuraíent dans le chíffre de

1930 (1116 dans la proportion de 5 0.

La plupart (4—2'270 ) (les habilants ayant chanyé leur nom appartenaient a la classe

intellectuelle.

*

A Szemle mult évi 3. számában közöl—

tük az 1927 1929. években történt névvál- toztatások adatait. Módunkban van most folytatólag az 1930. év folyamán történt

névváltoztatásokról beszámolni. Az 1930.

évben a belügyminiszter összesen 1454

egyénnek engedte meg a névváltoztatást. Az előző évhez képest, amikor a névváltozta- tók száma 2251 volt, meglehetős nagy csök—

kenés mutatkozik. Nem tudjuk, hogy tény—

leg a névváltoztatást kérők száma apadt-e meg ennyire, vagy a belügyminisztérium bírálja el szigorúbban a névváltoztatási ké- relmeket, mindenesetre sajnálatos, hogy ez a mozgalom, amely hivatva volna a magyar társadalom külső arculatát előnyösen meg—

változtatni. nem ölt nagyobb méreteket.

Említett eikkünkben kimutattak, hogy az ország mai területén a magyar lakosságból kb. két milliónak van idegen hangzású neve, a mostani arányú névváltoztatás tehát alig segít a bajon.

A névváltoztatások helyi megoszlása sze—

rint most is a Városok járnak elől jó példá—

val. Szám szerint természetesen Budapest ve—

zet 378 esettel, majd Pécs következik 62 és Sopron 57 i'ióvváltoztatással. Sopron város—

ban általában szépen fejlődik ez a mozga—

lom, az utolsó 4 év folyamán a névváltoz- tatók száma, akik itt majdnem kizárólag mind névmagyarosítók, így növekedett: 9,

14, 30 és 57. A megyei városok közül Esz—

tergom, Kaposvár, Kispest. Nyíregyháza majd Vác tűnik ki 20-on felüli esettel. A 'ármegyék közül, nem számítva ide a me—

gyei városokat. természetesen a legnagyobb Pestmegyében volt a legtöbb névváltozta—

tási eset: 83, utána Nógrád következik 56, majd Somogy 32 és Bács-Bodrog 30 esettel.

Ezuttal már kevesebb azoknak az ese—

teknek a száma. amikor a változtatás ma—