A franciaországi ipari termelés indexe 1952=100 bázison

(1)

STATlSZTmAI lRODALMI FIGYEIJÖ?

s ugyanez a tényszámokból levezetett ki- tevőkkel és paraméterrel:

X a 1:07 LO,15 HO,16 M0,67

A két ország iparának munkatermelé—

kenységében mutatkozó ! különbségek

okait elemezve a szerző megállapítja, hogy Kanadában az ipari munka terme—

lékenysége már 1920-ban is magasabb

volt, mint Angliában. A további években

az egy főre jutó nagyobb beruházások folytán ez a különbség még nőtt is. Meg—_

említi; hogy nagyobb beruházásokra fel-

tehetően a magasabb bérek is ösztönöz—

tek Kanadában. A termelékenység—

különbség fő oka bizonyára Kanada ipa- rának korszerűségében rejlik.

A tanulmány függeléke közli aforráso-

kat és az alkalmazott számítási—elemzési módszerek részletesebb magyarázatát.

(Ism. Román Zoltán)

/

A franciaországi ipari termelés indexe 19522100 bázison

(lndices de la production 1952 : 100.) Eludes Stalistigues.

lla—119. p.

A franciaországi ipari termelés indexét

1957-ben átszámították 1952. évi bázisra. Az ipari termelés indexe készgyártmányokra vonatkozik, ezek megfigyelésére reprezen—

tatív sorokat alkalmaztak. A cikk a rep—

rezentatív sorok súlyozására három mód- szert említ: 1. a munkások, vagy az aktív

népesség létszámával, 2. a termelés bruttó értékével, 3. a termelés nettó értékével,

vagy ami ennek megfelel, az anyagmentes termelési értékkel (hozzáadott érték) való súlyozást. -

Az indexek történeti áttekintése kap—

csán megemlíti az első, 1924—ben nyilvá- nosságra hozott, 1913. évi bázisú havi ter—

melési indexsort, amely 27 elemi sorból

állt és 8 iparcsoportra vonatkozott. Az 1928. évi bázisú indexsort már 10 ipar—

csoportra vonatkozóan 50 elemi sorból

számították ki. Ezt a sort 1939. júliusig

közölték. A második világháború után

átszámították az indexet 1938. évi bázisra,

amely az előzőknél lényegesen bővebb volt: 170 elemi sorból állt és 20 iparoso- portra vonatkozott. A sorokat az 1938.

évi anyagmentes termelési érték alapján

— súlyozták. Ez az index az össz ipari ter-

melésnek hozzávetőleg 70 százalékát rep—

rezentálta, kisipar nélkül, Az ipar szer—

9'

industrielle. Année 1957. No. 8.

t ' 719

kezetének átalakulása szükségessé tette, hogy az indexet a háború utáni bázisra

számítsák át. Az új index 180 elemi sor-

ból áll és az ipari termelés mintegy 85

százalékát reprezentálja,

Az index számításának módja: a 180 egyéni indexsort, a Laspeyres—képlet alap-

ján számítva az 1952. évi anyagmentes

termelési értékkel súlyozták. A bázisidő—

szak megválasztásának indoklásául azt említi meg a szerző, hogy 1953 lettvolna a legközelebb álló év, amelynek adatai ismertek voltak, ez azonban a sztrájkok miatt nem bizonyult alkalmas bázisnak.

A cikk közli a 20 iparcsoport súlyará-

nyait az új (1952. évi) és a régi (1938. évi) bázison. A közölt táblázatból

tók a francia ipar 1938 és 1952 közti je—

lentős szerkezeti változásai. Az új index nem tartalmazza az ipar öt nagy csoport- ját: az élelmiszeripart, a ruházati ipart, a fa— és bútoripart, a fegyvergyártást ésa vegyesipart. Ezeknek együttes 1952. évi anyagmentes termelési értéke az össz—

ipari termelés 17 százalékát tette ki.

Az új index összeállításánál néhány

korrekciót alkalmaztak. Igy például nél- hány terméknél kiküszöbölték a minőség—

változás hatását (például a gáz átszámí- tása kalóríára). Korrigálták a havi terme—

lési indexeket a munkanapok számával—

tozásának megfelelően, külön figyelembe véve a folytonos és a nem folytonos ter—

meléssel előállított cikkeket.

A francia termelési index 4 formában

jelenik meg: 1. havi ideiglenes gyors in—

dex, a tárgyhónapot követő 30—33 nap—

pal, 2. havi ideiglenes index, a tárgyhó- napot követő 2 hónappal, 3. végleges havi index a tárgyhónap után 2—4 hónappal és végül 4. éves index a tárgyévet követő

év májusában.

Az általános ismertetés után a cikk rö-

viden közli az egyes iparcsoportos indexek

kiszámításának módszerét. Cikkreprezen—

tációt 14 iparcsoportban alkalmaznak.

Néhány iparcsoportban az indexet ve—

gyes módszerrel készítették el. így rész-

ben termékreprezentációs, részben anyag—

felhasználási sorokat alkalmaznak a gáz- gyártásnál, olajiparban, bőr— és cipőipar—

ban, papír— és kartongyártásnál, valamint

a' nyomdaiparban, Az ipari termelés indexébe beszámítják az építőipar ' termelését is. Ennél az iparcsoportnál a

termelés közvetlen számbavétele a válla—

leolvasha— ,

(2)

xii?

720; ^snnszrmm ^IRODALM! ^smrsm

latok sokrétűsége és tevékenységük el—

térő volta miatt nem oldható meg, ezért a munkások termelékenysége alapján szá—

mítják a közelítő indexetu

Részletesebben ismerteti a cikk a leg—- nehezebben reprezentálható iparcsopor—

tot, a témfeldolgozást. Ez az iparcsoport 11 ágra oszlik és 67 elemi indexsorból

állítják össze. Az iparcsoport súlya az összindexben 327 ezrelék. Az iparcso—

porton belül néhány fontosabb ága'zatot

nem tudnak az új indexnél sem számí—

tásba venni, ezek: a hajógyártás, (hosszú

átfutási ideje miatt), a finommechanika

és óragyártás. A többi ágazatot reprezen—

tálták, de ezeknél is előfordulnak kisebb hiányosságok (például avarrógépek, ahű— ";

tőberendezések gyártása nem szerepel). A

fémfeldolgozó iparcsoporton belül a rep—

rezentáció mértéke éves szinten 8790/00

Egyes termékek adatát csak évenként,

másokét csak félévenként, illetve negyed- évenként ismerik, ezért a havi reprezen—

táció az ideiglenes indexnél az iparoso- port egészére vonatkozóan mintegy 5000/00, a havi végleges indexnél ezt már a ne-j gyedéves adatokkal kiegészítik. Az éves adatgyűjtések alapján utólag korrigálják

a havi indexeket azoknak a termékeknek

adataival, amelyekre csak éves termelési

adat áll rendelkezésre. _

A cikk függelékében közlik (első ízben nyilvánosan) az egyes iparcsoportok in—

dexét, ezek súlyát és ezeken belül a ki-

számított elemi indexek alakulását és ezek súlyát 1949—1956 között évenként és

havonként

(Ism.: Nyitrai Ferencné) Rasch, G.:

A termelékenység közvetett mérésének módszere

(Une méthode de mesure índirecte dans les études de produclivité.) Revue de la Mesure de la

%rorguctivíiű, 1957 No. 10. 25—47. p.. No. ll. 45—

A tanulmány szerzője a dán cipőipar

1948. évi statisztikai adatai alapján mate—

matikai módszerrel kísérli meg a terme—

lékenység közvetett mérésének reprezen-

tatív eljárással való megoldását, A tanul—

mányhoz egyes üzemek által szolgál—

tatott _ különböző típusú cipők meny—

nyiségére és a kifizetett munkabérek összegére vonatkozó —- adatok álltak csak rendelkezésére: így a hiányzó mun—

kaidő-adatokat a számításokban a bér—

adatokkal kellett helyettesíteni.

A reprezentatív számítási módszer azon a feltevésen alapszik, hogy a termékegy—

ségre kifizetett bérek változása egy bizo—

nyos átlag körül normális szóródást mu—

tat; mindazonáltal a szerző számol az

esetleges aszimetrikus eltérések miatt megkövetelt kiigazítások szükségességé—

vel is.

A tanulmány először azt bizonyítja, hogy a legkisebb négyzetek módsze—

rével történő igazítás nem alkalmas a

kérdés kielégítő megoldására, mert a mér—

legelésnél azonos súlyokkal számolva,

nincs tekintettel az egyes üzemek igen

különböző nagyságú és minőségű terme- lésére.

A szerző a kérdés megközelítő megol—

dása céljából —— a véletlen kiválasztá'son

alapuló reprezentáció eredményeit fel—

használva — olyan egyenletetx szerkesz—

tett, amely az egyes üzemek termelésének ragysága és a gyártott típusok közötti

különbségekkel is számol. Az iparágra

vonatkozó, átlagos értékeket kifejező

"egyenlet egy —— üzemenként más és más

értékkel helyettesíthető —— variánst is

tartalmaz.

E szerint a 23 am xm :: br alapegyenlet (ahol am az r üzem által gyártott s ti—

pusú termékmennyiséget, mm a megfelelő

termékegységre eső munkabérköltséget,

b, pedig az összes bérköltséget jelenti) a

következőképpen módosul:

br :: 2 ars Ers "l" Z' ars Mrs

ahol gs az 3 típusú termék átlagos munkabérköltségét. az urs a variánst jelenti. amelynek értéke normálisan 0 körül

mozog. ' '

A továbbiakban a szerző matematikai levelezésekkel (többek között az ún. iterá- ciós módszer alkalmazásával) keresi a

változók átlagos értékének. valamint a kerekítések által okozott eltérések átlagos

értékének becslésére vonatkozó formulá- kat.

A szerző végül ténylegesen összegyűj—

tött adatok alapján készített diagrammok segítségével ellenőrzi dedukciós eljárás- módjának helyességét. A normálisnál na—

gyobb szóródások a kísérleti módszer to- vábbi javítására hívják fel a figyelmet.

A cikk második részében a szerző egy