Bunle, Henri: A demográfiai vizsgálódások felvételi technikája

772

STATISZTIKAI l—RODALMI FIGYEDÖ

vagy annak egy részére, például a hátra—

levő munkaképes élettartamra nézve.

A személyek egy adott csoportjának életpotenciálja három tényezőtől függ: 1.

a csoporthoz tartozó személyek számától, 2. kormegoszlásuktól, 3. az egyes évfo—

lyamok várható átlagos élettartamától.A személyek egy csoportja életpotenciáljá—

nak megváltozása pedig a következő té-

nyezőktől függ: l. a születések számától.

2. a halálozások számától, 3. a meghalt személyek kormegoszlásától, 4. az egyes évfolyamok várható átlagos élettartamá—

tól, 5. az egyedek öregedésétől, 6. vándor- lás fennforgása esetében, a ki— és beván—

dorlók számától és kormegoszlásától is.

A potenciális demográfia aránylag új-

keletű ága a demográfiának és mutatói-

nak kidolgozása eléggé bonyolult számí—

tási műveletet igényel. Szerző Hersch és tanítványainak képleteit egyszerűsíti és olyan kérdéseket elemez a potenciális demográfia szemszögéből, amelyekkel az irodalomban eddig nem foglalkoztak, így elsősorban a családi állapot kérdését.

Szerző bemutatja egy adott korhoz tar- tozó teljes és részleges életpotenciál, kü- lönböző személyekből álló csoport teljes és részleges életpotenciáljának az átlagos életpotenciálnak, nem mérhető ismérvtől függő életpotenciálnak stb. számítási módszereit.

Foglalkozik a szerző egyes országok né—

pessége életpotenciáljával, továbbá a fér- fiak és nők életpotenciáljának összeha—

sonlításával különböző országokban, va—

lamint a ki- és bevándorlók potenciáljá—

nak struktúrájával.

A könyv negyedik része részletesebben tárgyalja az életpotenciál megváltozását, elsősorban a halálesetek és az öregedés okozta változásokat. Ismerteti továbbá a halandóságot jellemző átlagokat és az eddigiekben kidolgozott kutatási eszközök segítségével elemzi néhány ország demog—

ráfiai helyzetét. Végül azt vizsgálja, mi—

lyen okokra vezethető vissza leggyakrab- ban a potenciál csökkenése.

Az életpotencíál vizsgálata családi ál—

lapot és keresőképes kor szempontjá—

ból azt mutatja, hogy a házasságban élők életpotenciálja —— Kanada, India és Len—

gyelország adatai alapján —- lényegesen magasabb, mint a nőtlen, (hajadon) sze-

mélyeké. (Ism.: Danyi Dezső)

Bunle, Henri:

A demográfiai vizsgálódások felvételi

technikája

(Teehniuues dienguéte sur ha recherche dí:- mographiiaue.) Bulletin de l'Institul International de Stalislioue. 36. köt. 2. rész. 7—11. 1).

A tanulmány címe nem fedi teljes

egészében a tartalmat. Az átfogó jellegű

cím alatt szerző általában, de részletei- ben ís a gazdaságilag elmaradt területek népességének demográfiai felvételi tech—

nikáját taglalja.

A demográfiai vizsgálódások felvételi

technikája eltérő, aszerint, hogy az ada—

tok gyűjtésére, vagy a kapott eredmé—

nyek feltárására vonatkoznak-e; termé—

szetesen a népszámlálások, valamint a

természetes népmozgalmi és a vándorlási

adatgyűjtések felvételi technikája is el—

ütő.

A népszámlálások összeírást módszerei

—— eszmei időpontra vonatkozó adatok egyéni számlálólapon vagy lajstromon,

továbbá vagy a megszámlált vagy a csa-

ládfő (háztartás feje), vagy a számláló—- biztos útján történő számbavétele —— a XIX. század folyamán alakultak ki. Ko—

rai és jó példája volt ennek az összeírási technikának —— bár az adatfelvétel hosz—

szabb időre elhúzódása miatt nem

teljesen tökéletes —— az 1817. évi párizsi

népszámlálás, Legbiztosabb módszernek a számlálóbiztosok útján történő össze—

írás látszik; de még legújabban is megál—

lapítást nyert, hogy az összeírás sikere elsősorban a kellően kiválogatott és beta—

nított számlálóbiztosok szakmai lelkiis—

meretességétől függ. Külön nehézséget

jelent a távollevők megszámlálása (kiesé—

sek, kétszeres számbavételek elsősorban emiatt fordulnak elő).

Főleg elmaradt területeken hasznos le—

het az 1927. évi török módszer, mely sze—

rint a lakosság az egy nap alatt lebonyo- lított összeírás befejezéséig nem hagy—

hatta el a lakását, és méginkább a Hol—

land—Kelet—Indiában (a mai Indonéziá- ban) 1930—ban megvalósított módszer (hosszabb időre elnyúló első és igen rész—

letes összeírás, ezt követő ellenőrző szám—

bavétel az előző összeírás adatai alapján).

Az utóbbi költségessége ellenére a leg—

célravezetőbb összeírás—technikai eljárás, További fontos szempontok: az össze—

írást módszereket a helyi hatóságok el-

STATISZTLKAI IRODALMI FIGYEL'Ú

térő értelmezésének kiküszöbölése céljá- ból a központi kormányzat határozza meg; a számlálást a lakóhelyek előzetes

összeírása előzze meg; az összeírást gon- dosan kiválasztott, betanított és ellenőr- zött számlálóbiztosok hajtsák végre; csak

,,demográfiai" kérdések szerepeljenek a kérdőmintákon; összeirási nehézségek

esetében képviseleti számlálás útján kell

a népességi adatokat regisztrálni; a fel- dolgozás központosítva történjék meg.

(Ism.: Thin-ing Lajos) Dr. Fajfr, Frantisek:

Háztartás és család

(Domacnoszt— a rod'ma.) _ Statistickú Obzor.

1959. i. sz, 4—11; pu.

Szerző abból a gondolatból indul ki,

hogy a népszámlálás tervgazdálkodást

folytató és jól megszervezett népmoz—

galmi statisztikával rendelkező államban

nemcsak a fő népességi adatok forrása, hanem egyre inkább a lakosság életszín—

vonalára vonatkozó adatok forrásává is lesz. A lakosság életszínvonalának vizs-

gálata elsősorban a család, a háztartás

életszínvonalának vizsgálatát jelenti.

Ezért a népszámlálás végrehajtásánál és

a népszámlálási adatok feldolgozásánál

biztosítani kell a megfelelő mutatószá—

mok elemzéséhez szükséges részletes ada—

tokat.

Szerző a háztartásokat az alábbi négy csoportba sorolja:

A) Családi háztartások

Aa házaspár,

Ab nem teljes család (egy szülő legalább egy gyermekkel),

B) Egyéb háztartások

Ba két vagy több önálló személy,

Bb egyedülálló.

Az Aa tipusú háztartásokban egy há- zaspár él gyermek nélkül vagy gyermek—

kel. Együtt lakhatnak még egy vagy több idegen, de nem családot alkotó személy—

lyel. Az Ab típusú háztartások legalább egy szülőből és egy gyermekből állnak.

Együtt lakhatnak egy vagy több önálló személlyel, házaspárral azonban nem. A Ba tipusú háztartásokban élő két vagy több személy között nem lehet házas- társi vagy szülői kapcsolat.

A csehszlovák népszámlálásban az Aa

tipusú háztartáson belül megkülönböztet-

8 Statisztikai Szemle

773

nek törvényesen megkötött és tényleges házasságokat. A család gyermekének te- kintik az örökbefogadott és nevelt gyer-

meket is. A gyermekével együtt lakó nem férjezett anyát az Ab tipusú háztartások közé, az albérlőt, ha egyedülálló személy a Bbf'ha pedig házaspár, akkor az Aa típusú háztartások közé sorolják.

A népszámlálási háztartások adatainak feldolgozása többféle szempont szerint szükséges. Az egy lakásban élő személye-

ket gyakran két—három népszámlálási

háztartásra kell felbontani. Gyakran fő—

és mellékháztartásokat kell megkülön-

böztetni, amikor a lakásban élő egyedül-

álló személyek háztartásba való sorolása okoz nehézségeket.

A népszámlálási háztartásokban élő személyek jellemző adatainak felvételé—

nél figyelembe veszik, hogy a kérdéses

személy a háztartásban milyen szerepet

tölt be. A családi háztartásokban mind- két házastársra vonatkozólag megállapí—

tandók: a nem, születési év, dolgozó vagy

nem dolgozó, van—e jövedelme, ha nin—

csen, ki az eltartója, foglalkozása, mun-

kabeosztása, továbbá a megszámlált sze- mélyek családi állapota, házasságkötésük

időpontja, iskolai végzettsége és nemzeti-

sége. A gyermekekre vonatkozólag meg kell állapítani az összes gyermekek szá—

mát, ezek közül az eltartottakat néhány

korosztályba sorolva és a kereső gyerme- kek számát.

Szerző fontosnak tartja a háztartások-

nak a feleség foglalkozása szerinti cso- portosítását is kombinálva a feleség szü- letési évével, a gyermekek számával és a házasság időtartamával.

A népesség kulturális és lakásviszo—

nyainak mélyreható ismerete előtérbe he- lyezi a lakások jellemző adatainak sze- mélyi adatokkal való kombinálását is.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Horstmann, Kurt:

A gazdasági tevékenység különböző típusaihoz tartozó eltartott népesség népszámlálási számbavételének lehetősége

és gyakorlata

(Possiblities and uses of censws statistics of the population dependent on various types of eco—

nomic activities.) Bulletin de I'lnstitut Interna- tional de Statistigue. 36. köt. 2. rész. 289—295. 1).

Az eltartott népesség gazdasági tevé—

kenységi típusok szerint való számbavé—