t a
' i
Á^ÍIMIW ,
7=:;V
ü
86BT
jt/'}-'iii'r*''''//r////*f. i
>P
' !. "
, „ i iiiiii4iiiiiniiiifiinii\iniiMiiriiiiiiii\i iuih\u\uiL^
n''n \|
:'?
:Í :Í
'Í
{5
KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS
7. évfolyam 4. szám 1998. április Tartalom
Könyvtárpolitika
Török András: „A kurátorság tizenkét grádicsa" 3 Papp István: Előzetes tájékoztatás az 1999. évi NKA pályázatokról 10
Red! Károly: Változások a Nemzeti Kulturális Alap pályázati feltételeiben 11
Az IKSZ és az MKE elnökének levele a miniszterhez 13 Javaslatok a Könyvtári Intézet és az Országos Könyvtári Kuratórium tárgyá
ban 14 Vajda Erik: Észrevételek és javaslatok az Országos Könyvtári és Közgyűj
teményi Fejlesztési Program koncepciójához 21 Az MKE elnökségének észrevételei az önkormányzatok könyvtári és köz
művelődési érdekeltségnövelő támogatása tárgyában 25 Évforduló
Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag 27 Műhelykérdések
Gomba Szabolcsné: Körkép a magyarországi retrospektív katalóguskonver
zióról ... 30 Sz. Nagy Lajos: A Helsinki Egyetemi Könyvtár fejlesztési stratégiája (1998-
2005) 38 Veszprémy László: A Hadtörténeti (Hadtudományi) Könyvtár - a Honvéd
ség legrégibb működő könyvtára 40 Könyv
Vajda Kornél: Egy régi könyv aktualitása 45 História
Szeraf inné Szabolcsi Ágnes: A debreceni városi nyomda a felvilágosodás
és a reformkor idején 49 Az Informatikai és Könyvtári Szövetség hírei 54
Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz 55
Lapunk e számában 1848-49-es relikviákból válogattunk.
From the contents
András Török: Guidelines for trustees (3);
István Papp: Preliminary information on the grant proposals of the Hun
garian National Cultural Fund for 1999 (10);
Recommendations from professional organizations on the Library Institute and the National Library Advisory Board (14);
Olga Gomba: The state of retrospective conversion in Hungary (30)
Cikkeink szerzői
Gomba Szabolcsné, a KLTE könyvtárának igazgatója; Papp István, az NKA könyvtári szakkollégiumának elnöke; Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár osztályvezetője; Sz. Nagy Lajos, a 3K szerkesztője; Szerafinné Szabolcsi Agnes, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola oktatója; Török András, az NKA elnöke;
Vajda Erik, az MKE elnöke; Veszprémy László, a Hadtörténeti Könyvtár igaz
gatója;
Szerkesztőbizottság:
Poprády Géza (elnök)
Biczák Péter, Borostyániné Rákóczi Mária, Kenyéri Kornélia, dr. Tóth Elek
Szerkesztik:
Győri Erzsébet, Sz. Nagy Lajos, Vajda Kornél
A szerkesztőség címe: Budapest, I. Budavári Palota F épület - Telefon: 224-3791
Közreadja: a Könyvtári és Informatikai Kamara, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, az Országos- Széchényi Könyvtár
Felelős kiadó: Poprády Géza, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Készült az OSZK Nyomdaüzemében
Felelős vezető: Burány Tamás
Terjedelem: 5,7 A/5 kiadói ív. Munkaszám: 98.073
Lapunk megjelenéséhez támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Alaptól Terjeszti az Országos Széchényi Könyvtár
Előfizetési díj 1 évre 2400 forint. Egy szám ára 200 forint HU-ISSN 1216-6804
2
KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mint ismeretes, az 1994 eleje óta működő Nemzeti Kulturális Alap Bizottságá
ban és szakmai kollégiumaiban lezajlott az első nagy tisztújítás.
Török András úr, a bizottság elnöke célszerűnek látta, hogy az új kollégiumi ta
gok számára összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a Nemzeti Kulturális Alapról.
A 3K szerkesztő bizottsága és szerkesztői pedig arra gondoltak, hogy ezek az is
meretek a pályázó könyvtárosok számára is hasznosak lennének. Ezért - bírva Török András elnök úr hozzájárulását - az alábbiakban közöljük „A kurátorság tizenkét grádicsa ", avagy hogyan működik a Nemzeti Kulturális Alap ? című írást Török András tollából. Ugyancsak közöljük a Nemzeti Kulturális Alap 1998. évi költségvetését (ez utóbbit átvéve az NKA Hírlevél 1998/1. számából).
„A kurátorság tizenkét grádicsa"
avagy hogyan működik a Nemzeti Kulturális Alap?
Tisztelt új kollégiumi tagok!
A következő hetekben kilószámra kapják majd a jogszabályokat és a belső sza
bályzatokat. Remélem, az utolsó írásjelig kiolvassák mindegyik iratot. Addig is azonban igyekeztem összefoglalni az Önök számára a legfontosabb tudnivaló
kat. A jogszabályokból, az elmúlt négy év gyakorlatából indultam ki. Az, hogy az elkövetkező években milyen lesz az Alap, nem kis részben Önökön is mú
lik.
MI AZ, HOGY ALAP?
A Nemzeti Kulturális Alap nem alapítvány, mert nincs vagyona, amelyet hasz
nosítana, hanem egy évente közpénzzel teletöltött nagy pénztárca. Mindig azt a pénzt költi el, ami az adott évben befolyik - azt azonban igyekszik maradéktala
nul elkölteni. Hivatalos néven az NKA „elkülönített állami pénzalap", ami azt jelenti, hogy nem része az éves költségvetésnek, vagyis nem vitatkoznak róla a Parlamentben. Ezért cserébe két jogszabály is szigorúan szabályozza, hogy mire és hogyan költhetjük a pénzt. (Az alapítványok jogi szabályozása sokkal lazább, szabadabban költhetik el a pénzt.) A megkötések nem szellemi, hanem admi
nisztratív jellegűek. Szellemileg az Alap teljesen szabad.
HONNAN VAN A PÉNZ?
A kulturális járulékból, amely egy adófajta. Ilyet csak törvénnyel lehet megálla
pítani, éppen erre való az (1996-ban jelentősen módosított) 1993. évi XXIII.
törvény, amely létrehozta az NKA-t. Több tucat kulturális és „kultúrával kap
csolatos" árucikk és szolgáltatás után kell kulturális járulékot fizetni, például könyvek, mozifilmek, videókazetták, monitorok, másológépek, floppylemezek, nyomtatott reklámok után. (A tipikus járulék 1 százalék, de ez tételenként vál
tozó: egy színes tévére fél százalék, egy játékfegyverre 10.) A járulék behajtása az APEH dolga, ők egyenesen az Államkincstárnál vezetett NKA számlára utal
ják a pénzt, havonta. Ennek összege nagyon ingadozik. De reményeink szerint 98-ban a pályázatokra fordítható összeg eléri a 3000 millió, vagyis 3 milliárd forintot.
MIRE VALÓ A BIZOTTSÁG?
Arra, hogy ezt a járulékbevételt előre megbecsülje, és elossza a kollégiumok, va
lamint egyéb célok között. Meghatározza az Igazgatóság az elnök költségvetését, a miniszteri tartalékkeretet, az éves prioritási programot. „Elvi irányító és koor
dináló" szerepe van. Pályázatokkal sohasem találkozik. Évente kilencszer-tízszer ülésezik szükség szerint. A minisztert személyesen képviselő, főállású elnökön kívül tíz, négy évre kinevezett tagja van, akik jelentős kulturális személyiségek, de nem saját szakmájuk képviseletét látják el. A Bizottság tagjai jelenleg: Bart István író-műfordító, (1998-), Bácskai Vera történész, Gyimesi László zenész, Harsányi László közgazdász, Kovács Péter művészettörténész, Mester Gyuláné önkormányzati tisztviselő (1998-), Néray Katalin művészettörténész (1998-), Nóvák Ferenc koreográfus, Petrovics Emil zeneszerző, Szabó Iván filmrendező.
MI A KOLLÉGIUMOK DOLGA?
A Bizottság 1998-ra a következő öt fő terület finanszírozását várja el minden kollégiumtól, a tagok által szükségesnek ítélt mértékben, az egyéb, szabadon meghatározott pályázatok mellett:
- szaksajtó, - a szakkönyvkiadás,
- az országos hatókörű „nagyrendezvények" (szakmánként eltérő formájúak és tartalmúak),
- a nemzetközi kapcsolatok, - fiatalok ösztöndíjai.
A legfontosabb teendő természetesen a pályázatok kiírása és elbírálása. Ha dön
tött a kollégium, a döntés végleges. Fellebbezésre nincs mód. Sőt indoklást se kell adni. Főképpen azért, mert nem lehet: a sok jó pályázat közül a minőségileg legjobbak kapnak; a többi nem rossz, csak nem jutott rá pénz. A kiváló minőség mellett érv lehet még a projektum társadalmi hasznossága, vagy az, hogy viszony
lag csekély összeggel nagy dolgok születéséhez járulhatunk hozzá. A gyakorlat
4
azt mutatja, hogy a minőség-elv nem fér össze pozitív megkülönböztetéssel.
Ezért, bár sok példa volt arra, hogy határon túli kisebbségi, vagy elmaradott ré
gióbéli projektum támogatást kapott, ezek a szempontok csak másodsorban ke
rültek szóba, a minőség után.
A kollégiumok feladata a szakmai ellenőrzés, az éves beszámolók elkészítése is.
SZEKTORSEMLEGESSÉG
Házon belül azt szoktuk mondani, hogy az NKA „szektorsemleges kultúratámo
gató ügynökség". Ez azt jelenti, hogy adhatunk támogatást alapítványnak, ma
gánszemélynek, sőt üzleti vállalkozásnak is. Vagyis az Alap pályázatai - hacsak egy-egy alpályázat kifejezetten mást nem ír elő - nyitva állnak minden szektor előtt. Ez nem azt jelenti, hogy ne kellene törekednünk arra, hogy élesen elvá
lasszuk a kulturális és üzleti érdekeket. (A Népszabadság versrovatát például úgy támogatjuk, hogy az rt. szerződésben vállalta: a támogatást a költők honoráriu
mának jelentős emelésére, és csak arra fordítja.)
Ha magánszemély a pályázó, akkor elkülönített számlán kell tartania a pénzt, és javallott lebonyolítót keresnie. Ha külföldi a pályázó, akkor csak belföldi jogi személy lebonyolítón keresztül juthat pénzhez.
NÉHÁNY JÓL BEVÁLT ELV
Azt szoktuk mondani, hogy „az NKA nem grundol és nem tart ki kulturális pro
jektumokat". Ez alatt azt értjük, hogy általában célszerű törekedni a roppant gazdaságos „utolsó csepp" effektusra, vagyis arra, hogy valahol máshol elhatáro
zott kidolgozott, finanszírozott projektekhez tegyük hozzá az utolsó cseppet - még ha az nagy is. Gyakori a kiírásokban az, hogy valamely kollégium megszabja, hogy mekkora „önrészt" vár el a pályázótól. A hozzáadott pénz általában nem több 50 százaléknál. (Vannak persze ösztöndíj- és más speciális pályázatok, ame
lyekre ez nem áll.)
Mindezek az elvek azonban nincsenek kőbe (sőt jogszabályba) vésve; a kollégi
umok saját maguk alakítják ki elveiket, melyeket olykor írásba is foglalnak (mint például a Folyóiratkiadási Kollégium hetek alatt kialakított kosár-rendszerét.) Az évek során a pályázati kiírások egyre bonyolultabbak lettek. Hiszen akkor bírálható el egy pályázat fair és tisztességes módon, ha csak azok pályáznak, akik esélyesek. Ha túl általános a pályázat, akkor a kollégium belefullad a pályáza
tokba (láttunk ilyet is az NKA-nál), és tenger munka árán sem tud jó döntéseket hozni. A vissza nem adott nevezési díj jó eszköz az esélytelen pályázók távoltar
tására - ennek alkalmazásáról a kollégium alpontonként eltérően is dönthet.
MI AZ IGAZGATÓSÁG DOLGA?
Az Igazgatóság mintegy 30 dolgozója teszi lehetővé, hogy minél jobban előké
szítve döntsenek, s döntéseik következménye, a pénz minél hamarabb eljusson a címzetthez. Önök a kollégiumi titkárral találkoznak: az ő dolga az, hogy min-
denben segítse a kollégiumot, az üléseket előkészítse, a pályázatokról összesíté
seket készítsen. A titkárok nagy gyakorlatú tisztségviselők, akik a korrekt pályáz
tatásban igen jártasak.
A titkár felelőssége a jogszabályok betartása is: míg a kollégium dolga a szárnya
lás, a titkár dolga a földön járás.
Az NKA dolgozói szinte a multinacionális nagyvállalatok munkaterhelésének vannak kitéve. Két vagy több kollégiumot visznek. A nyertes pályázókkal ők ké
szítik elő a szerződést, de a nyerteseket is ők értesítik. A részletes szakmai felvi
lágosítást is ők adják meg, és ők tárgyalnak személyesen a nehéz pályázókkal is.
Az Igazgatóságnak felkészült ellenőrzési osztálya is van, akik szerte az országban a helyszínen is ellenőrzik az NKA támogatásának megfelelő felhasználását. Tő
lük minden bírálati ülésen arról kapnak felvilágosítást, nem kell-e kizárni egy vagy több fordulóból valamely pályázót, aki esetleg nem számolt el valamilyen régebbi támogatással.
MIRE NEM ADHATUNK EGYÁLTALÁN PÉNZT?
Alapvetően háromféle kulturális támogatás létezik: működési, beruházási és program-támogatás. Az NKA a törvényben foglalt előírás szerint csak a harma
dik célra, illetve nem építési beruházásra adhat támogatást. A nyertesekkel az Igazgatóság szerződést köt, s ennek betartását szigorúan megköveteli. Ellenkező esetben a pénzt visszaköveteli, akár per útján is.
Ugyancsak nem adhat egy kollégium pénzt „továbbosztás" céljára, mégoly jó ügy
ről legyen is szó. Mondjuk nem adhat pénzt például egy jól működő megyei köz
alapítványnak, amelyik a kistelepülési közművelődést támogatja. Az NKA kol
légiumainak közvetlenül a pályázóval kell kapcsolatba kerülniük, nem engedhet
nek abból a szakmai felelősségből, hogy nekik személyesen kell kiválasztaniuk a támogatásra leginkább érdemes pályázatokat.
MIT JELENT AZ „EGYEDI DÖNTÉS" KIFEJEZÉS?
Általában csak arra adható pénz, amire az adott időszakban a kollégium pályá
zatot írt ki. A Bizottság minden év elején megszabja, hogy hány százalékban térhetnek el ettől a kollégiumok. Az utóbbi években ez a szám mindig 5 százalék volt - és ez elegendőnek is bizonyult. Minden szakmának vannak fontos, egyedi, hirtelen felmerülő ügyei. Az egyedi döntés tehát olyan támogatásról szól, amelyet a kollégium megítél, annak ellenére, hogy semelyik éppen futó pályázatba nem illeszthető bele.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
A kulturális élet akkor érezné a kurátorokat elég tisztakezűnek, ha semmilyen velük összefüggő pályázat soha nem kapna támogatást az NKA-nál. A jelenlegi szabályok ezt nem zárják ki, csak nyilvánossá teszik. Minden döntés előtt a kol
légiumi tagoknak írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen számú pályáza- 6
Szabályszerű 48-as honvéd zászlóalj-zászló (Hadtörténeti Múzeum)
tokkal áll fenn összeférhetetlenség (a Polgári Törvénykönyv értelmében - a rész
letes szabályokat lásd a Szervezeti és Működési Szabályzat nevű iratban), s ami
kor az a pályázat kerül sorra, az illetőnek el kell hagynia a termet, s a nélküle értendő háromnegyedes többség kell a nyertes pályázathoz (míg egyébként egy
szerű szótöbbség). Ezeket a minősített többséggel hozott döntéseket a Hírlevél
ben és a napilap-hirdetésekben meg kell jelölnünk. Nyilvánvaló, hogy amennyi
ben túl sok csillag jelenik meg egy kollégium adott döntésében, az kikezdi a kollégium erkölcsi tekintélyét. A Minisztérium és a Bizottság önmérsékletet kér a kollégiumoktól.
A KOLLÉGIUMOK KÖZÖTTI VERSENGÉS
Bevételünk, a kulturális járulék inflációkövető adónem, bevételeink ezért (s a gazdaság élénkülése miatt is) állandóan emelkednek. Az elmúlt években több-
szőr is év közben emeltük a kollégiumok kereteit. E növekményt a Bizottság részben szabad felhasználásra, részben megkötéssel, konkrét célra osztja ki. Két
szer is volt igen eredményes belső projektpályázat, ahol a kollégiumok újszerű pályázati témákkal, illetve újszerű elköltési módokkal pályáztak.
Ebben a versengésben azok a kollégiumok tudnak több pénzt szerezni szakmá
juknak, amelyek megfelelő kidolgozottságú, újszerű projektekkel állnak elő. Itt nyerte el támogatását a korszakos jelentőségű, 32 CD-ből álló Orpheusz lemez
sorozat, vagy a sok kötetes népművészeti tankönyvsorozat. E programokat úgy lehetett megvalósítani, hogy a kollégiumok egyéb programjai is hiánytalanul folytak.
NÉHÁNY KÜLÖNLEGES DOLOG
A tizennégy állandó („szakmai") kollégium mellett jelenleg két ad hoc kollégium működik, mintegy kísérleti laboratóriumként, a Matáv Rt által támogatott Digi
tális Kultúra Kollégium és a felerészben a turisztikai forrásokból finanszírozott
„Kultúra és Turizmus" Kollégium, mely elsősorban a magyar kultúra külföldre juttatását kívánja segíteni. Idén a Bizottság tervei szerint két újabb kísérlet indul, a Művészeti Fesztiválok Ad Hoc Kollégium (melybe az érintett kollégiumok de
legálnak majd tagokat) és a Kulturális Reklám Pályázat, mely még kidolgozás alatt áll, de lényege az, hogy egyes már nyertes pályázatok kaphatnak további, csak professzionális reklámra fordítható támogatást a Magyar Reklámügyriöksé- gek Szövetsége útján. Idén harmadik éve hirdetjük meg az Év Pályázatát, mely
nek témája idén: „Fókuszban a gyermek". Ehhez a Bizottság nem kíván új ad hoc kollégiumot létrehozni, ehelyett a pénzt szét kívánja osztani a kollégiumok között a legjobb, gyerekekkel kapcsolatos projektekre. Ugyancsak fontos altéma volt több kollégiumnál tavaly az 1848/49-es forradalom és szabadságharc meg
ünneplése.
Kedves régi és új kollégiumi tagok!
Ha új ötleteik támadnak, ne habozzanak előhozni az ülésen vagy azon kívül a kollégiumi elnöknek, a titkárnak, az Igazgató úrnak, vagy nekem. Ajtónk nyitva áll.
De tudniuk kell, hogy senki nem várja el Önöktől, hogy kollégiumuk sikeres, bevált programjaival szakítsanak a feltétlen újítás érdekében. A szakmapolitika felelőssége 1994-ben az NKA kollégiumaihoz került, s ehhez 97-től elegendő pénz is került. És ez a kedvező helyzet bizonyára így fog maradni az elkövetke
zendő 3-4 évben.
Török András a Bizottság elnöke
8
A Nemzeti Kulturális Alap 1998. évi költségvetése*
Kollégium
1998.
évi bázis
1998.
évi változás
1998.
évi keret
Az éves kereten belüli céltámogatások
Folyóiratkiadási 119 51 170
Fotóművészeti 54 6 60
Iparművészeti 100 25 125 Építészeti könyvek és folyóiratok támogatása Irodalmi és Könyv 147 33 180 Könyves folyóiratpályázat, nagyösszegű pro
jektek
Képzőművészeti 171 19 190
Könyvtári 103 15 118
Közművelődési 177 38 215 Szakmai eszközberendezésre
Levéltári 76 76
Mozgókép 199,9 20,1 220 Egy első nagyjátékfilmre
Múzeumi 127,7 2,3 130 A Kultúra és Turizmus pályázatból 35 M Ft Népművészeti 67 10 77 MAMI Néptáncosok Szakmai Háza 10 M Ft Színházi 191 29 220 Strukturális támogatás stúdió-társulásoknak:
3 0 M F t
Táncművészeti 108,6 1,4 110
Zenei 155,5 14,5 170 Vidéki fesztiválokra
Digitális Kultúra (ad hoc) 10 15 25 Miniszteri keret
191 119 310 Az első félévben 155 M Ft használható fel Egyéb céltámogatások:
Fókuszban a gyermek pá
lyázat - 150 150 A keret szétosztása később, az első félévi be
vételek ismeretében Hazai fesztiválok pályá
zat - 100 100 További 100 M Ft kötelezettségvállalás le
hetséges 1999-re Múzeum/Könyvtár/Le
véltár pályázat - 30 30 Feltétel: 10-10 M Ft a kollégiumoktól (II. fél
évben) Budapesti Filharmoniku
sok Társasága Zenekará
nak támogatása
10 10 20
Hungária Express ren
dezvény - 40 40
Magyar-román kulturális esemény
28 - 1 4 14 Kultúra és Turizmus,
NKA-OIB pályázat
100 50 150 Zenei, fotós, múzeumi témákkal Kuturális Reklám pályá
zat (NKA-MARS)
- 100 100 Tartalék, döntés később
Összesen 2135,7 864,3 3000 Az Igazgatósággal együtt 3203 M Ft
* A költségvetésről az NKA Bizottsága 1997. december 8-i ülésén döntött.
Budapest, 1997. december 11.
Török András s. k., a Bizottság elnöke
