ÁRA: 1775 FT
TARTALOM
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
I. RÉSZ Személyi rész
II. RÉSZ
Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági elnöki határozatok, kormányrendeletek és -határozatok,
az Alkotmánybíróság határozata
10/2009. (I. 27.) Korm. ren de let a mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ösz tön zé sé rõl szó ló 17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let, va la mint az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról és a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga - tá si szerv ki je lö lé sé rõl szó ló 362/2006. (XII. 28.) Korm.
ren de let mó do sí tá sá ról ... 282 III. RÉSZ
Egészségügyi és egyéb miniszteri rendeletek és utasítások IV. RÉSZ
Irányelvek, tájékoztatók V. RÉSZ Közlemények
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal köz le mé nye or vos tech ni kai esz köz for gal ma zá sá nak fel - füg gesz té sé rõl ... 284 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
köz le mé nye or vos tech ni kai esz köz for gal ma zá sá nak meg - til tá sá ról ... 284 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
köz le mé nye or vos tech ni kai esz köz for ga lom ból tör té nõ ki - vo ná sá ról ... 284 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
köz le mé nye or vos tech ni kai esz köz for gal ma zá sa fel füg - gesz té sé nek meg szün te té sé rõl ... 285 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség biz -
to sí tá si Pénz tár köz le mé nye az Or szá gos Egészségbiztosí - tási Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl ... 285 Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal köz le mé nye az Ál la mi
Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ha tó sá gi fel ada - ta i nak el lá tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi iga zol vá nyok ki adá - sá ról ... 287
Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal köz le mé nye az alap el lá - tás ban dol go zó házi gyer mek or vos, il let ve há zi or vos és a te rü le ti vé dõ nõ együtt mû kö dé se he lyi el já rás rend jé nek ki - ala kí tá sá hoz ki adott szak fel ügye le ti aján lá sá ról ... 288 Az Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet
köz le mé nye a 2008. ja nu ár 1. és 2008. de cem ber 31. kö zött szak vé le mé nye zett, és az élel mi szer-elõ ál lí tás te rü le tén tör té nõ fel hasz ná lás ra meg fe le lõ nek ta lált élel mi szer ipa ri ke nõ anya gok, víz ke ze lõ-sze rek és egyéb ké szít mé nyek jegy zé ké rõl ... 304 Az Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet
köz le mé nye a 2008. ja nu ár 1. és 2008. de cem ber 31. kö zött szak vé le mé nye zett, és az élel mi szer-elõ ál lí tás te rü le tén tör ténõ fel hasz ná lás ra meg fe le lõ nek ta lált fertõtlenítõ - szerek jegy zé ké rõl ... 306 Az Or szá gos Élel me zés- és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet
köz le mé nye a 2008. ja nu ár 1. és 2008. de cem ber 31. kö zött szak vélemé nye zett, és az élel mi szer-elõ ál lí tás te rü le tén tör ténõ fel hasz ná lás ra meg fe le lõ nek ta lált, az élel mi szer - ipar ban hasz nált tisz tí tó sze rek jegy zé ké rõl ... 307 A Sem mel we is Egye tem Fog or vos tu do má nyi Kar közle -
ménye az 50 éve vég zett fog or vo sok ré szé re ju bi le u mi dísz - oklevél ado má nyo zá sá ról ... 311 A Sem mel we is Egye tem Gyógy sze rész tu do má nyi Kar köz -
leménye a 70, 65, 60 és 50 éve vég zett gyógy sze ré szek ré - szé re ju bi le u mi dí szok le vél adományozásáról ... 311 A ma gyar epi de mi o ló gia fej lesz té sé ért Ala pít vány köz le mé -
nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ... 312
VI. RÉSZ
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményei Az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár köz le mé nye a gyó -
gyá sza ti el lá tá sok tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal tör - ténõ nyúj tá sá ra jo go sult szol gál ta tók jegy zé ké rõl ... 313
VII. RÉSZ Vegyes közlemények
Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér - vény te le ní té sé rõl ... 320 Pá lyá za ti hir det mény be tölt he tõ ál lá sok ra ... 322 He lyes bí tés ... 356
F E L H Í V Á S !
Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét
a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2009. évi elõ fi ze té si ára ink ra!
I. RÉSZ Sze mé lyi rész
II. RÉSZ
Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, köz tár sa sá gi el nö ki ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok,
az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za ta
A Kormány 10/2009. (I. 27.) Korm.
r e n d e l e t e
a minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésérõl szóló 17/2007. (II. 13.) Korm. rendelet,
valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv
kijelölésérõl szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kor mány a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer - for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény 77. § (1) be kez dés a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az 5. § te kin te té ben az egész ség - ügyi ha tó sá gi és igaz ga tá si te vé keny ség rõl szó ló 1991. évi XI. tör vény 15. § (4) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (2) be kez dé sé ben meg ál la pí - tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben, az Al kot mány 40. § (3) be kez dé sé ben fog lalt fel adat kör ében el jár va, a 6. § (5) be kez dé se te kin te té ben a he lyi ön kor mány za tok cím - zett és cél tá mo ga tá si rend sze ré rõl szó ló 1992. évi LXXXIX. tör vény 22. § b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, a 6. § (6) be kez dé se te kin te té ben az Ön kén tes Köl csö nös Biz to sí tó Pénz tá rak ról szó ló 1993. évi XCVI. tör vény 78. § (1) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján, a 6. § (7) be kez dé se te kin te té ben a ma gán - nyug díj ról és a ma gán nyug díj-pénz tá rak ról szó ló 1997. évi LXXXII. tör vény 134. § a), b) és h) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be - kez dés b) pont já ban fog lalt fel adat kör ében el jár va a kö vet - ke zõ ket ren de li:
1. §
(1) A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ösz tön - zé sé rõl szó ló 17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let (a továb - biakban: R.) 2. § (1) be kez dés b)–c) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:
[E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„b) cél ér ték: a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ATC cso por tok ba tar to zó – az egész ség ügyi mi nisz ter (a to váb bi ak ban: mi nisz ter) ál tal min den nap tá ri ne gyed - év ben ki hir de tett ha tó anya got, il let ve ha tó anya go kat tar - tal ma zó – köz fi nan szí ro zott gyógy sze rek nek e ren de let - ben meg ha tá ro zott szem pon tok sze rin ti, va la mint az adott te rá pi ás te rü let te kin te té ben irány adó irány el vek ben és finanszírozási pro to kol lok ban le fek te tett el vek szem elõtt tar tá sá val, az adott te rá pi ás te rü le ten a gyógy sze rek tá mo - ga tás sal tör té nõ ren de lé sé re vo nat ko zó – egy napi te rá pi á - ra jutó tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ATC cso port ra fo - rint ban ki fe jez ve – elv árt ér té ke,
c) or vos át lag: az or vos ál tal nor ma tív jog cí men fel írt és a be te gek ál tal az adott nap tá ri ne gyed év ben ki vál tott, a kü lön jog sza bály sze rin ti ATC cso por tok ba tar to zó – a mi nisz ter ál tal min den nap tá ri ne gyed év ben ki hir de tett ha tó anya got, il let ve ha tó anya go kat tar tal ma zó – köz fi - nan szí ro zott gyógy sze rek egy napi te rá pi á ra szá molt tá - mo ga tás ér té ké nek az át la ga ATC cso port ra fo rint ban ki - fe jez ve;”
(2) Az R. 2. § (1) be kez dés e) pont ja he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:
[E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„e) or vos ra jel lem zõ el té rés szá za lék mé rõ szá ma (BSúly): a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott te rá pi ás területeken az or vos ál tal nor ma tív jog cí men fel írt gyógy - sze rek re ki fi ze tett tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás nak a cél ér ték tõl való el té ré se sú lyoz va a be te gek ál tal ki vál tott mennyi ség gel (DOT-ban).”
2. §
Az R. 3. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„3. § A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ér té ke - lé sé nek alap já ul szol gá ló ATC cso por to kat, az ér té ke lés tár gyát ké pe zõ ha tó anyag kört és a cél ér té ke ket a mi nisz ter ren de let ben hir de ti ki.”
3. §
(1) Az R. 4. § (1)–(2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Az or vo sok mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de - lé si te vé keny sé ge a kü lön jog sza bály ban fog lalt ATC cso - por tok ban sze rep lõ, a mi nisz ter ál tal ki hir de tett ha tó anya - got, il let ve ha tó anya go kat tar tal ma zó gyógy sze rek ese tén ki zá ró lag nor ma tív tá mo ga tá si jog cí men tör té nõ gyógy - szer ren de lé sük alap ján ke rül ér té ke lés re.
(2) A mi nisz ter az azo nos – a kü lön jog sza bály sze rin ti – ATC cso por ton ként min den nap tá ri ne gyed év má so dik hó - nap já nak elsõ nap já val meg ál la pít ja a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év re ér vé nyes, a te rá pi ás gyógy szer cso port ra jel - lem zõ, egy napi te rá pi á ra jutó elv árt tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tást (cél ér té ket). Az azo nos te rá pi ás gyógy szer cso - port cél ér té ke a költ ség ha té kony gyógy szer ren de lés mu ta - tó ja. A cél ér ték a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év re ér vé nyes.”
(2) Az R. 4. § (6)–(7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(6) Az ér té ke lés re ke rü lõ ha tó anya gok jog sza bály ban tör té nõ ki hir de té sé nek ide jé re az (1) be kez dés ben fog lal - tak irány adó ak. Az ér té ke lés ben részt vevõ ha tó anya gok köre az OEP – az il le té kes szak mai kol lé gi u mok kal való egyez te tést kö ve tõ – ja vas la tá nak fi gye lem be vé te lé vel kerül meg ha tá ro zás ra, mely nek so rán fi gye lem mel kell len ni a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ki áram lás nagy sá - gá ra, a be teg szám ra, il let ve olyan szak mai szem pon tok ra, me lyek alap ján az adott ha tó anyag ha tá sa i ra vagy indi - kációs te rü le té re fi gye lem mel nem vet he tõ össze az ATC-cso port töb bi ha tó anya gá val.
(7) Nem le het a (6) be kez dés sze rin ti ér té ke lés tár gya az a ha tó anyag, mely nek DOT for gal mi ré sze se dé se a tel jes ATC-cso port for gal má nak 0,5%-át nem éri el.”
4. §
Az R. 5. § (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - kezés lép:
„(4) A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ér té ke - lé se so rán nem ke rül fi gye lem be vé tel re az az or vos, aki nek gyógy szer ren de lé se alap ján a kü lön jog sza bály ban meg - ha tá ro zott ATC cso por tok ba tar to zó, ki hir de tett ha tó anya - got tar tal ma zó gyógy sze rek vo nat ko zá sá ban ki fi ze tett tár - sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás az adott nap tá ri ne gyed - évben az 50 000 fo rin tot nem ha lad ja meg.”
5. §
Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat - ról és a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv ki je lö lé sé - rõl szó ló 362/2006. (XII. 28.) Korm. ren de let a kö vet ke zõ 19/A. §-sal egé szül ki:
„19/A. § A Kor mány a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény 76. § (4) be kez dé se sze rin ti fel - ada tok el lá tá sá ra egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv ként az OGYI-t je lö li ki.”
6. §
(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba az zal, hogy 2009.
elsõ nap tá ri ne gyed évé ben az ATC cso por tok ra, az ér té ke - len dõ ha tó anyag kör re és a cél ér té kek meg ha tá ro zá sá ra az e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ na pon ha tá lyos sza - bá lyok irány adó ak.
(2) Az 5. § e ren de let ki hir de té sét kö ve tõ har min ca dik na pon lép ha tály ba.
(3) Az R. 4. § (5) be kez dé se és mel lék le te ha tá lyát vesz ti.
(4) Az R.
a) 1. § d) pont já ban a „Pénz tár ra” szö veg rész he lyé be a „Pénz tár köz pon ti szer vé re” szö veg, az „igaz ga tá si szer - ve i re (a to váb bi ak ban: MEP)” szö veg rész he lyé be a „te rü - le ti igaz ga tá si szer ve i re (a to váb bi ak ban: REP)” szö veg,
b) 5. § (1) be kez dé sé ben a „mel lék let” szö veg rész he - lyé be a „kü lön jog sza bály” szö veg,
c) 5. § (2) be kez dé sé ben a „mi nisz ter tá jé koz ta tó já ban köz zé tett” szö veg rész he lyé be a „kü lön jog sza bály ban ki - hir de tett” szö veg,
d) 6. § (1)–(2) be kez dé sé ben, 7. § (2)–(3) be kez dé sé - ben a „MEP” szö veg rész he lyé be a „REP” szö veg, 6. § (4) be kez dé sé ben a „MEP-nek” szö veg rész he lyé be a
„REP-nek” szö veg, 7. § (1) be kez dé sé ben az „OEP/MEP”
szö veg rész he lyé be az „OEP/REP” szö veg lép.
(5) A he lyi ön kor mány za tok cím zett és cél tá mo ga tá si igény be je len té sé hez kap cso ló dó meg va ló sít ha tó sá gi ta - nul mány tar tal má ról és ér té ke lé sé nek rend jé rõl szó ló 104/1998. (V. 22.) Korm. ren de let 4/A. § (2) be kez dé sé - ben a „3 kép vi se lõ je 1-1 kép vi se lõ je” szö veg rész he lyé be a „3 kép vi se lõ je” szö veg lép.
(6) Az ön kén tes köl csö nös nyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko dá si sza bá lya i ról szó ló 281/2001. (XII. 26.) Korm. ren de let 4/A. szá mú mel lék le té ben a
„
” szö veg rész he lyé be a
„V R R R
s
S S S
i
=åi
+ + + -
=1 10
1 2 10
1 1 1 2 1 10 1
(( ) * ( ) *...* ( ) ) ”
szö veg lép.
(7) A ma gánnyug díj pénz tá rak be fek te té si és gaz dál ko - dá si te vé keny sé gé rõl szó ló 282/2001. (XII. 26.) Korm.
ren de let 4/A. szá mú mel lék le té ben a
„
”
szö veg rész he lyé be a
„V R R R
s
S S S
i
=åi
+ + + -
=1 10
1 2 10
1 1 1 2 1 10 1
(( ) * ( ) *...* ( ) ) ”
szö veg lép.
(8) E ren de let 1–4. §-a, va la mint a (3)–(7) be kez dés e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.
E be kez dés e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ má so dik napon ha tá lyát vesz ti.
(9) E ren de let 5. §-a e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ har minc egye dik na pon ha tá lyát vesz ti. E be kez dés e ren - de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ har minc ket te dik na pon ha - tályát vesz ti.
A mi nisz ter el nök he lyett:
Kiss Pé ter s. k.,
a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter
III. RÉSZ
Egész ség ügyi és egyéb mi nisz te ri ren de le tek és uta sí tá sok
IV. RÉSZ
Irány el vek, tá jé koz ta tók
V. RÉSZ Köz le mé nyek
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
k ö z l e m é n y e
or vos tech ni kai esz köz for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sé rõl
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal Or vos tech ni kai Igaz ga tó sá ga a Vi val di Ke res ke del - mi Kft. (2120 Du na ke szi, Pal lag u. 57.) ál tal for gal ma zott és a He alth&Life Co.Ltd./Taj van ál tal gyár tott HL-588 típ. vér cu kor mé rõ és tar to zé kai (vér cu kor teszt csík, vér cu - kor kont ro lol dat, vér vé te li esz köz) in vit ro di ag nosz ti kai esz köz for gal ma zá sát az in vit ro di ag nosz ti kai or vos tech - ni kai esz kö zök rõl szó ló 8/2003. (III. 13.) ESZCSM ren de - let 7. § (2) be kez dé sé ben az Eu ró pai Meg ha tal ma zott Kép - vi se lõ nek kö te le zõ en elõ írt be je len té si kö te le zett ség meg - sze gé se, va la mint a ha tó ság gal való együtt mû kö dés hi á nya mi att 2009. ja nu ár 14-én kelt, 00083-005/2009/OTI sz.
határozattal 60 napra felfüggesztette.
***
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a Ca - ri-Dent Szol gál ta tó és Ke res ke del mi Bt. (1032 Bu da - pest, Gye nes u. 1/A alag sor I-II-IV) te lep he lyén ké szí - tett fog pót lá sok az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let ben (a to váb bi ak ban: R.) meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek nem tesz nek ele get, a fog pót lá sok ellenõrzésre bekért dokumentációi nem állnak rendelkezésre.
A Hi va tal ezért a fen ti ter mé kek te kin te té ben az R. 15. § (2) be kez dés ér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés a) pont ja sze rint 2009. ja nu ár 8-ai ha tá ro zat tal el ren del te a fog - pót lá sok for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét.
***
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal a Hip po cam pus-BRT Kft. (Bu da pest, Rá day u. 8.
2/12., 1092) ál tal gyár tott Bi o har mo nex pul zá ló elekt ro - mág ne ses te ret ki bo csá tó ké szü lék for gal ma zá sát a ter mék jog sze rû for gal ma zá sá hoz szük sé ges meg fe le lõ sé gi ta nú - sít vány hi á nya mi att az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let 15. § (1) a) alap ján a 00639-003/2009/OTIG sz. ha tá ro zat tal 2009. jú ni us 30-ig fel füg gesz tet te.
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
k ö z l e m é n y e
or vos tech ni kai esz köz for gal ma zá sá nak meg til tá sá ról Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a Fer ro-Dent Fo gá sza ti Bt. (Szék he lye: 4029 Deb re cen, Csa pó u. 78., te lep he lye: 4024 Deb re cen, Wes se lé nyi u. 47.) ál tal ké szí tett fog pót lá sok, az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let ben (a to váb bi ak - ban: R.) meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek nem fe lel nek meg, a tár sa ság fõ te vé keny sé ge ként (3310’03 Or vo si mû - szer gyár tá sa) meg je lölt sort a Haj dú – Bi har Me gyei Bí ró - ság nál, mint Cég bí ró ság nál 2008. jú ni us 16-án tö röl tet ték, mó do sí tot ták. A ve ze tõ tiszt ség vi se lõ nyi lat ko za ta sze rint a tár sa ság fog tech ni kai te vé keny sé get nem foly tat. A Hi - va tal ezért az R. 15. § (2) be kez dés ér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés b) pont ja alap ján, 2009. ja nu ár 8-án kelt ha - tá ro za tá val meg til tot ta a fog pót lá sok ké szí té sét és for - gal ma zá sát.
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
k ö z l e m é n y e
or vos tech ni kai esz köz for ga lom ból tör té nõ ki vo ná sá ról
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va - tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a Me ga - sol Cos me tic GmbH (Je an-Mon net Str. 6, 54343 Föh ren, Né met or szág) ál tal gyár tott, or vos tech ni kai esz köz ként for gal ma zott Gli de 4 You tí pu sú sí ko sí tó szer cso ma go lá - sán az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) meg sér té sé vel ke rült fel tün te tés re a CE je lö lés. A Hi va tal ezért a fen ti ter mék te - kin te té ben az R. 16. § (2) és az R. 15. § (2) be kez dé se ér tel - mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés b) pont ja sze rint 2009. ja - nu ár 16-án kelt ha tá ro za tá val el ren del te a ter mék for ga - lom ból tör té nõ ki vo ná sát.
***
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a Me dip ro dukt-Tra de Kft. (4220 Haj dú bö ször mény, Kül - sõ-Had há zi u. 10.) ál tal gyár tott, 200805006 LOT szá mú, Ste ril haj to ga tott mull lap 50 cm x 100 cm meg ne ve zé sû or vos tech ni kai esz köz az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó - ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let ben (a to váb bi ak ban:
R.) meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, mi - vel cso ma go lá sá nak fel ira to zá sa olyan ada tot tar tal maz, amely az adott ter mék re nem vo nat koz tat ha tó. A Hi va tal ezért a fen ti ter mék te kin te té ben az R. 15. § (2) be kez dé se ér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés b) pont ja sze rint 2009. ja nu ár 8-án kelt ha tá ro za tá val el ren del te a ter - mék for ga lom ból tör té nõ ki vo ná sát.
***
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a NANTONG STRIP MEDICAL SUPPLY Co. Ltd.
(A Bu il ding, 182 Yue Long Nan Road, Nan tong, Ji ang su, Kína) ál tal gyár tott, or vos tech ni kai esz köz ként for ga lom - ba ho zott, Al co hol Prep Pad tí pu sú, a seb kör nyék fer - tõt le ní té sé re aján lott, al ko hol lal imp reg nált fer tõt le ní - tõ pár na cso ma go lá sán az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let (a to váb bi ak ban:
R.) meg sér té sé vel ke rült fel tün te tés re a CE je lö lés. A Hi - va tal ezért a fen ti ter mék te kin te té ben az R. 16. § (2) és az R. 15. § (2) be kez dé se ér tel mé ben, az R. 15. § (1) be kez dés
b) pont ja sze rint 2009. ja nu ár 9-én kelt határozatával elrendelte a termék forgalomból történõ kivonását.
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal
k ö z l e m é n y e
or vos tech ni kai eszköz for gal ma zá sa fel füg gesz té sé nek meg szün te té sé rõl
Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi - va tal (a to váb bi ak ban: Hi va tal) meg ál la pí tot ta, hogy a Vir go-Dent Fog tech ni kai Ke res ke del mi és Szol gál ta tó Bt. (Szék he lye: 2151 Fót, Né meth Kál mán u. 1., te lep - he lye: 1073 Bu da pest, Er zsé bet krt. 44-46.) ál tal ké szí - tett fog pót lá sok el len õr zésre be kért do ku men tá ci ói nem áll tak tel jes egé szé ben ren del ke zés re. A Hi va tal ezért a fen ti ter mé kek te kin te té ben 2008. má jus 5-én kelt 1230-05/2008/OTI nyil ván tar tá si szá mú ha tá ro zat tal el - ren del te a ter mé kek for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét.
AVir go-Dent Fog tech ni kai Bt. a hi á nyos sá go kat pó tol - ta, ezért az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló, 16/2006.
(III. 27.) EüM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 15. § (2) be - kez dés ér tel mé ben, va la mint az R. 15. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján a Hi va tal 2009. ja nu ár 8-án kelt ha tá - ro zat tal a ter mé kek for gal ma zá sá nak fel füg gesz té sét meg szün tet te.
Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár k ö z l e m é n y e
az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl
A gyó gyí tó-meg elõ zõ el lá tá sok fi nan szí ro zá sá nak 2009. ja nu ár havi tel je sí té se*: ezer Ft-ban
Meg ne ve zés
2009. évi tv. sze rin ti elõ irány zat
Tárgy ha vi ki fi ze tés (ja nu ár)
Ki fi ze tés össze sen Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása
Praxisfinanszírozás 68 361 100,0 5 606 632,4 5 606 632,4
Eseti ellátás díjazása 413 000,0 41 623,2 41 623,2
Ügyeleti szolgálat 8 837 400,0 787 850,7 787 850,7
1. Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása összesen 77 611 500,0 6 436 106,3 6 436 106,3 Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
Iskolaegészségügyi ellátás 1 789 500,0 155 125,1 155 125,1
Védõnõi ellátás 16 092 800,0 1 334 363,9 1 334 363,9
Anya-, gyermek- és csecsemõvédelem 457 300,0 37 729,1 37 729,1
MSZSZ: gyermekgyógyászat 120 300,0 10 375,0 10 375,0
MSZSZ: nõgyógyászat 94 400,0 8 216,7 8 216,7
Meg ne ve zés
2009. évi tv. sze rin ti elõ irány zat
Tárgy ha vi ki fi ze tés (ja nu ár)
Ki fi ze tés össze sen 2. Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen 18 554 300,0 1 545 809,8 1 545 809,8
3. Fogászati ellátás 23 152 200,0 1 929 204,1 1 929 204,1
Gondozóintézeti gondozás
Nemibeteg gondozás 541 400,0 43 992,6 43 992,6
Tüdõgondozás 2 151 200,0 176 139,0 176 139,0
Pszichiátriai gondozás 1 119 100,0 91 997,4 91 997,4
Onkológiai gondozás 548 700,0 44 895,2 44 895,2
Alkohológia és drogellátás 375 000,0 28 842,1 28 842,1
4. Gondozóintézeti gondozás összesen 4 735 400,0 385 866,3 385 866,3
5. Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás összesen
6 061 100,0 491 980,3 491 980,3
6. Mûvesekezelés 23 433 500,0 1 909 754,3 1 909 754,3
8. Otthoni szakápolás 4 630 200,0 300 765,1 300 765,1
9. Mûködési költségelõleg 500 000,0 0,0 0,0
Célelõirányzatok
Felülvizsgáló orvosok díja 45 000,0 43 828,6 43 828,6
Bázisfinanszírozott fekvõbeteg szakellátás 12 100,0 1 040,0 1 040,0
Méltányossági alapon történõ térítések 39 200,0 0,0 0,0
Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj 526 700,0 34 371,1 34 371,1
10. Célelõirányzatok összesen 623 000,0 79 239,7 79 239,7
11. Mentés 22 865 900,0 1 905 492,4 1 905 492,4
12. Laboratóriumi ellátás 20 700 400,0 1 725 016,1 1 725 016,1
Összevont szakellátás
Járóbeteg szakellátás 108 256 700,0 9 768 365,6 9 768 365,6
ebbõl: CT, MRI 1 184 060,3 1 184 060,3
Fekvõbeteg szakellátás 388 276 900,0 35 091 573,5 35 091 573,5
- aktív fekvõbeteg szakellátás 333 379 100,0 30 085 211,8 30 085 211,8
- krónikus fekvõbeteg szakellátás 53 928 200,0 4 923 009,2 4 923 009,2
- fix díjjal finanszírozott ellátás (IM. BVOP) 969 600,0 83 352,5 83 352,5
Extrafinanszírozás 17 800,0 0,0 0,0
Speciális fin. fekvõbeteg 28 163 700,0 1 387 569,7 1 387 569,7
ebbõl: PET, PET-CT 177 322,3 177 322,3
13. Összevont szakellátás összesen 524 715 100,0 46 247 508,8 46 247 508,8
ÖSSZESEN 727 582 600,0 62 956 743,2 62 956 743,2
Bérpolitikai intézkedések fedezete 15 824 000,0 0,0 0,0
Járandóság elõleg 12 823 849,9 12 823 849,9
Járandóság elõleg visszavonása -12 823 849,9 -12 823 849,9
MINDÖSSZESEN 743 406 600,0 62 956 743,2 62 956 743,2
*Hó kö zi, so ron kí vü li uta lás, il let ve vissza fi ze tés ese tén az ada tok (vissza me nõ leg is) vál toz hat nak.
Tel je sít mény sze rin ti fi nan szí ro zás ada tai 2009. ja nu ár hó nap ra:
Szak fel adat Tel je sít mény
mér ték egy sé ge
Tel je sít mény mennyi sé ge
Ft/tel je sít mény, (alap díj)
HSZ - ellátás pont 21 326 357 163,099
HSZ eseti ellátás eset 69 889 600,000
Iskolaorvosi ellátás pont 463 032 234,922
Védõnõi ellátás pont 3 325 835 290,394
Fogászati ellátás pont 486 992 803 2,62566730
Beteg- és orv. rend. halottszállítás hasz nos km 3 528 444 100,00
Járóbeteg szakellátás pont 6 335 719 525 1,46000000
Laborkassza pont (le beg tetett) 1 602 042 061 0,27610697
pont (fix) 850 329 926 1,46000000
CT, MRI pont 892 730 682 1,46000000
Mûvesekezelés eset 84 239 24 722,12
- EPO eset 3 116 32 375,08
Házi szakápolás vi zit 102 711 3 200
Otthoni hospice ellátás nap 4 557 3 840
Aktív fekvõbeteg ellátás súly szám 203 898,08 146 000
Krónikus fekvõbeteg ellátás sú lyo zott
ápo lá si nap
878 924,97 5 600
Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal k ö z l e m é n y e
az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ha tó sá gi fel ada ta i nak el lá tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi iga zol vá nyok ki adá sá ról
Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a to váb bi ak ban: ÁNTSZ) ha tó sá gi jog kör rel ren del ke zõ mun - ka tár sai az ál ta luk vég re haj tott el já rás so rán ezen jo go sult sá gu kat új ha tó sá gi szol gá la ti iga zol vánnyal (a to váb bi ak ban:
ha tó sá gi iga zol vány) iga zol ják.
A ha tó sá gi iga zol vány tar tal maz za:
- a ha tó sá gi iga zol vány ki ál lí tá sá nak kel tét és ér vé nyes sé gi ide jét;
- a ha tó sá gi iga zol vány sor szá mát;
- a ha tó sá gi iga zol vány tu laj do no sá nak arc ké pét, ne vét, be osz tá sát;
- a mun kál ta tói jog kört gya kor ló köz igaz ga tá si szerv meg ne ve zé sét;
- a ha tó sá gi iga zol vány tu laj do no sát a hi va ta los el já rás so rán meg il le tõ jo go kat;
- a kár tya szá mát.
A ha tó sá gi iga zol vá nyok le já ra tig, il le tõ leg vissza vonásig ér vé nye sek.
Az igazolvány 85,60x53,98 mm méretû, sarokgömbölyített, fekvõ formátumú, két oldal terjedelmû nyomtatvány.
A hatósági igazolvány megjelenése:
Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal k ö z l e m é n y e
az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos, illetve háziorvos és a területi védõnõ együttmûködése helyi eljárásrendjének kialakításához kiadott szakfelügyeleti ajánlásáról
Az ajánlás célja a gyermekes családok számára magas színvonalon és esély-egyenlõ módon biztosítani a meg- elõzõ-gyógyító ellátást a praxisban dolgozó területileg illetékes vagy választott házi gyermekorvos/háziorvos és a lakó- hely szerint illetékes területi védõnõ között a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek (együttmûködési, kapcso- lattartási, közremûködési és jelzési) teljesítésével.
I. Alapvetõ megfontolások
Az 1990-es években jelentõs változás ment végbe az egészségügyi alapellátásban. A szabad orvosválasztással megszûnt az ún. egy körzeti orvos és az 1-2 körzeti védõnõbõl álló egység. A házi gyermekorvosok/háziorvosok által ellátandók köre, a praxist választók már nem teljesen azonosak a védõnõk által ellátandók körével, a körzetbe tartozókkal. Az orvos a gyógyító-megelõzõ munkáját, beleértve a tanácsadást is az ÁNTSZ által kiadott mûködési engedélyének megfelelõen az orvosi rendelõjében végzi, míg a védõnõi szolgálatok az önkormányzat által biztosított tanácsadóban. Egyre gyakrabban
for dul elõ, hogy a mû köd te tõ ön kor mány za tok az or vo si ren de lõk tõl föld raj zi lag is el kü lö nült, köz pon ti vé dõ nõi ta nács - adók ban tud ják biz to sí ta ni a vé dõ nõk szá má ra a mi ni mum fel té te le ket.1
Az így ki ala kult hely zet - el sõ sor ban a nagy vá ro sok ban új faj ta együtt mû kö dést igé nyel a kap cso lat tar tás ban, és an nak do ku men tá lá sá ban, kü lö nö sen azok kö zött a vé dõ nõk és or vo sok kö zött, akik a „kö zö sen” el lá tan dók vo nat ko zá sá ban már nem egy he lyen (egy ta nács adó ban vagy ren de lõ ben) és vagy nem egy idõ ben van nak je len az or vo si és a vé dõ nõi el - lá tás nyúj tá sa kor.
II. A házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint te rü le ti leg il le té kes vé dõ nõ együtt mû kö dé si kö te le zett sé ge A házi gyer mek or vos/há zi or vos alap el lá tá si te vé keny sé gét, va la mint a vé dõ nõ gon do zá si fel ada ta it ön ál ló an vég zi, a két szol gál ta tó te vé keny sé ge egy mást ki egé szí ti.2 A házi gyer mek or vo si/há zi or vo si és a vé dõ nõi el lá tás fel ada ta it jog - sza bá lyok és szak mai sza bá lyok ha tá roz zák meg, me lyek be tar tá sa kö te le zõ az alap el lá tás ban dol go zó va la mennyi szak - em ber szá má ra.
Az ered mé nyes meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tás csak a két szak te rü let szo ros, köl csö nös együtt mû kö dé sé vel va ló sul hat meg.
Min den szü lõ nek/gond vi se lõ nek és gyer mek nek egy for mán meg kell adni az esélyt, hogy a vá lasz tott házi gyer - mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ kö zött rend sze res, köl csö nös (oda-vissza) le gyen az együtt mû kö dés és a kap cso lat tar tás.
A jog sza bá lyok együtt mû kö dé si, kap cso lat tar tá si, köz re mû kö dé si és ér te sí té si (jel zé si) kö te le zett sé get ír nak elõ, füg - get le nül at tól, hogy tér ben és idõ ben a házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ a te vé - keny sé gü ket hol vég zik.
A jog sza bá lyok azon ban nem ha tá roz zák meg az együtt mû kö dés he lyét, ide jét, és gya ko ri sá gát. Ezt az együtt - mû kö dés re kö te le zett fe lek re bíz za, de az egyez te tést, a kon zul tá ci ót, il let ve an nak tar tal mát úgy kell dokumen - tálni, hogy az vissza ke res he tõ, el len õriz he tõ le gyen az egész ség ügyi do ku men tá ci ó ban.
III. Aján lás a házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint te rü le ti leg il le té kes vé dõ nõ együtt mû kö dé si kö te le zett sé gé nek meg va ló sí tá sá ra az együtt mû kö dés fon to sabb te rü le te it fi gye lem be véve
1. A meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tás meg kez dé se (be je lent ke zõ/át je lent ke zõ - új on nan nyil ván tar tott/be köl tö zõ) 2. Meg elõ zõ el lá tás
3. Szû rõ vizs gá lat 4. Vé dõ ol tás
5. Fo ko zott gon do zás
6. A meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tás kö rül mé nye i nek vál to zá sa 1. A meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tás meg kez dé se
A vá lasz tott vagy a te rü le ti leg kö te le zett házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ köl csö nö sen tá jé koz tas sák egy mást, ha nyil ván tar tás ba vesz nek „kö zö sen” el lá tan dó sze mélyt, aki leg alább 3 hó nap nál hosszabb ide ig tar tóz ko dik a be je len tett lak he lyen/tar tóz ko dá si cí men, il let ve azon nal, ha ol tás ra kö te le zett korú sze - mély rõl van szó. Eh hez szük sé ges, hogy házi gyer mek or vos/há zi or vos ren del kez zen a kö zö sen gon do zott sze mély la kó - hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ ada ta i val (név, le ve le zé si cím, mun ka idõ ben fo lya ma to san el ér he tõ te le fon/hi va ta li mo bil te le fon, egyéb el ér he tõ sé gek, a vé dõ nõi ta nács adó címe, e-ma il címe, te le fon ja, a vé dõ nõi ta nács adás ide je). A la - kó hely sze rint te rü le ti leg il le té kes vé dõ nõ pe dig ren del kez zen a házi gyer mek or vos/há zi or vos ada ta i val (név, le ve le zé si cím, mun ka idõ ben fo lya ma to san el ér he tõ te le fon/hi va ta li mo bil te le fon, egyéb el ér he tõ sé gek, a be teg ren de lés és az or - vosi ta nács adás he lyé nek címe, ide je, elõ jegy zés rend je).3
Ezen ada tok a Gyer mek egész ség ügyi kis könyv ben, va la mint az or vo si és vé dõ nõi do ku men tá ci ó ban is el ér he tõk le - gye nek, a házi gyer mek or vos/há zi or vos, a vé dõ nõ be jegy zé se ál tal, me lyek a köl csö nös tá jé koz ta tást is se gí tik. Mind a vé dõ nõk, mind a házi gyer mek or vo sok/há zi or vo sok kö te le zõ en do ku men tál ják, hogy me lyik csa lád, mi kor és hová köl - tö zött, ami kor a kör zet bõl vagy a pra xis ból ki je lent ke zik. Ez az in for má ció egyes csa lá dok (ol tan dó gyer me kek) fel ku ta - tá sá ban nagy se gít sé get nyújt.
2. Meg elõ zõ el lá tás
A kö zö sen el lá tan dó sze mély pre ven tív el lá tá sát egy sé ges alap el vek (is me ret és gya kor lat) és a szak ma sza bá lyai sze rint kell biz to sí ta ni, me lye ket szük ség ese tén a házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le té kes vé dõ nõ
1 A te rü le ti vé dõ nõi el lá tás ról szó ló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM ren de let 4. § (1) be kez dés a) pont já nak meg fe le lõ en.
2A vé dõ nõ pre ven tív alap fel ada tai, kö te le zett sé ge és fe le lõs sé ge a meg elõ zõ el lá tás ban (Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal, 2004.)
3A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség rõl szó ló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de le te 2. § (1) - (...) A há zi or vos leg alább a ren de lé si ide je egy ré szé ben, il let ve a ta nács adás so rán elõ re prog ra moz ha tó be teg el lá tás ke re té ben elõ jegy zés alap ján vég zi a be te gek szû ré sét, gon do zá sát és el lá tá sát.
egyez tes sen, kü lö nö sen azok ban a té ma kö rök ben, me lyek re vo nat ko zó an nem áll ren del ke zés re pro to koll, vagy mód - szer ta ni le vél. Az egyez te tés egy-egy kö zös gon do zott ese tén meg va ló sul hat sze mé lyes ta lál ko zás, te le fo nos meg be szé lés, e-ma il, le vél for má já ban is.
A pri mer pre ven ció a vé dõ nõ nõ ön ál ló alap fel ada ta, kö te le zett sé ge és fe le lõs sé ge. Szük sé ges, hogy a házi gyer mek or - vos/há zi or vos ajánl ja, tá mo gas sa a vé dõ nõi el lá tás igény be vé te lét, se gít se a gon do zott sze mély, csa lád együttmûködé - sének meg nye ré sét az egész sé ge sebb élet ve ze tés ben.2
A vé dõ nõ és a házi gyer mek or vos/há zi or vos az el lá tás sal kap cso la tos szak mai vé le mény kü lönb sé ge ese tén - bár mely fél kez de mé nye zé sé re - a há zi or vo si el lá tás és a vé dõ nõi el lá tás il le té kes szak fel ügye lõ je kö zös ál lás pon tot ala kít ki.4
3. Szû rõ vizs gá lat
A házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint te rü le ti leg il le té kes vé dõ nõ ál tal vég zen dõ szû rõ vizs gá la to kat jog sza bá lyok ha tá roz zák meg. Fon tos, hogy az élet kor hoz kö tött vé dõ nõi, majd azt kö ve tõ or vo si szû rõ vizs gá la tok a ha tá lyos 51/1997. (XII. 18.) NM, il let ve a 49/2004. (V. 21. ) ESZCSM ren de le tek elõ írá sát fi gye lem be véve az adott élet kor be töl té sé ig tör tén je nek meg, me lye ket az 1. sz. táb lá zat fog lal össze.
Te rü le ti leg il le té kes vagy vá lasz tott
házi gyer mek or vos/há zi or vos fel ada tai La kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ fel ada tai 0-4 na pos élet kor ban az új szü lött ko ri vizs gá la tok el len õr zé se
„Tekintettel a VÉDÕNÕ az újszülött hazaadását követõ 48 órán belüli látogatási kötelezettségére, a szûrés megtörténtét a védõnõ is ellenõrizze és saját dokumentációjában aláírásával, és szolgáltatói azonosítójával igazolja. Ha a védõnõ a szû - résre történõ vérvétel elmaradását, vagy a gyermek álla - potával kapcsolatban bármilyen orvosi ellátást igénylõ problémát észlel (sárgaság, hányás, aluszékonyság, táplálási nehézség, stb.), azt még aznap köteles jelenteni a területileg illetékes vagy a család által választott házi gyermekor - vosnak/háziorvosnak vagy hivatalos helyettesének.”
[Csecsemõ-és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium:
Módszertani levél az anyagcsere-betegségek szûréséhez szükséges mintavétel eljárási rendjérõl, Egészségügyi Közlöny, 2. sz. 2008. február 12., (411. oldal)]
1, 3, 6 hó na pos élet kor ban a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlõdési
rendellenességek szûrésére,
b) mozgásszervi vizsgálat, csípõficam szûrése 4 hónapos korig,
c) idegrendszer vizsgálata, d) rejtettheréjûség vizsgálata.
-- testmagasság, testtömeg, fejkörfogat szükség szerint, mellkaskörfogat mérése, a fejlõdés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján [49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet]
e) a pszichomotoros és mentális fejlõdés vizsgálata, f) érzékszervek mûködésének vizsgálata (látás, kancsalság,
hallás).
1 éves élet kor ban és 6 éves élet ko rig éven te a) teljes fizikális vizsgálat,
b) idegrendszer vizsgálata,
c) rejtettheréjûség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente,
d) pozitív családi anamnézis esetén szerológiai szûrõvizs - gálat coeliakia irányában, 1 éves korban.
e) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerint, mellkaskörfogat mérése), a fejlõdés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
f) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlõdés és magatartásproblémák vizsgálata,
g) érzékszervek mûködésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a beszédfejlõdés vizsgálata,
h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a láb - statikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tar - tás hiba, scoliosis),
i) vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között évente.
4 A te rü le ti vé dõ nõi el lá tás ról szó ló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM ren de le te 6. § (2).
Te rü le ti leg il le té kes vagy vá lasz tott
házi gyer mek or vos/há zi or vos fel ada tai La kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ fel ada tai 6-18 éves ott hon gon do zot tak (akik ok ta tá si in téz mény be nin cse nek be írat va)
2 éven te a) teljes fizikális vizsgálat és ennek rögzítése,
b) a kórelõzmény ismételt felvétele az öröklõdõ malignus betegségek vagy hajlamosító állapotok (pl. familiáris colon polyposis) irányába, szükség esetén szakorvosi vizsgálat,
c) a családi anamnézis, a tápláltsági állapot, az életmódbeli tényezõk alapján a szív és érrendszeri betegségek, a meta bo - likus szindróma és a diabetes mellitus szempontjából ve - szélyeztetett gyerekek kiszûrése, szakellátásra irányí tása, d) golyvaszûrés 11 éves életkortól.
e) a testmagasság, testtömeg, mellkaskörfogat mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlõdés értékelése,
f) hangulati, magatartászavarok, tanulási nehézségek fel - tárása,
g) érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás), h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábsta -
tikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartás - hiba, scoliosis, Scheuerman),
i) vérnyomásmérés.
1. sz. táb lá zat: Házi gyer mek or vo si/há zi or vo si és a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõi fel ada tok meg osz tá sa az élet kor hoz kö tött szû rõ vizs gá la tok vég zé sé ben
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás ke re té ben igény be ve he tõ be teg sé gek meg elõ zé sét és ko rai fel is me ré sét szol gá ló egész - ség ügyi szol gál ta tá sok ról és a szû rõ vizs gá la tok iga zo lá sá ról szó ló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de le te 8. § (1) be kez dé se elõ ír ja az érin tett sze mély ré szé re a vizs gá lat ered mé nyé rõl tör té nõ le let adá sát is.
A la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ a jog sza bály ban le írt vé dõ nõi szû rõ vizs gá la tok ról vé dõ nõi tá jé koz ta tót (iga zo lást) ál lít ki 2 pél dány ban, mely tar tal maz za a vé dõ nõi szû rõ vizs gá la to kat, azok ered mé nyét, ér té ke lé sét, a ja va solt te en dõ ket és a vé dõ nõ alá írá sát, ez zel vál lal va a fe le lõs sé get a le ír ta kért. A vé dõ nõ az egyik tá jé koz ta tót (iga zo lást) a szü - lõ nek adja, a má si kat, a szü lõ vel alá írat va meg tart ja. A szü lõ, az alá írá sá val iga zol ja a vé dõ nõi tá jé koz ta tó át vé te lét.
El vál to zás ész le lé se ese tén a te rü le ti vé dõ nõ iga zol ha tó mó don ér te sí ti a házi gyer mek or vost/há zi or vost. Sze mé lyes meg be szé lés ese tén a vé dõ nõ nél ma radt pél dá nyon a házi gyer mek or vost/há zi or vos dá tum mal, alá írá sá val és pe csét jé vel iga zol ja, hogy a tá jé koz ta tást meg kap ta, egyéb eset ben tér ti ve vénnyel szük sé ges meg kül de ni és azt csa tol ni a vé dõ nõ nél ma radt pél dány hoz.
A te rü le ti vé dõ nõ ál tal 1, 3, 6 hó na pos, 1, 2, 3, 4, 5, 6 éves élet kor ban vég zett szû rõ vizs gá la tok ról szó ló vé dõ nõi tá jé - koz ta tó adat tar tal mát az 1-9. sz. mel lék let tar tal maz za.
A házi gyer mek or vos/há zi or vos el vég zi az or vo si szû rõ vizs gá la to kat, va la mint a vé dõ nõ ál tal jel zett el vál to zás sal kapcso la tos to váb bi vizs gá la to kat, me lyek ered mé nyé rõl, te en dõk rõl (szak ren de lés re uta lás, gon do zás ba vé tel) a szü lõ nek le le tet ad és be jegy zi a „Gyer mek egész ség ügyi Kis könyv be” is. A vé dõ nõ ál tal jel zett el té rés, vagy az or vo si vizs gá lat so rán ész lelt prob lé ma ese tén az or vo si le let má so la tá nak át adá sá val, meg kül dé sé vel vissza je lez a vé dõ nõ nek, szük ség ese tén sze mé lyes kon zul tá ci ót kez de mé nyez.
A gyer mek rõl 5 éves élet kor ban „fej lõ dé si szint meg íté lé sé hez az is ko lai fel ké szí tés elõ se gí té sé re” meg ne ve zé sû or - vo si adat lap ki ál lí tá sa kö te le zõ5, a te rü le ti vé dõ nõ ál tal szol gál ta tott in for má ci ók fel hasz ná lá sá val6, mely nek ada ta it az 5 éves kor ban vég zett vé dõ nõi szû rõ vizs gá lat ról ki adott tá jé koz ta tó kell, hogy tar tal maz za. A házi gyer mek or vos/há zi or - vos az 5 éves kor ban ki ál lí tott „fej lõ dé si szint meg íté lé sé hez az is ko lai fel ké szí tés elõ se gí té sé re” meg ne ve zé sû or vo si adat la pot min den eset ben meg kül di a gyer mek is ko la-egész ség ügyi do ku men tá ci ó ját ve ze tõ, óvo dát el lá tó vé dõ nõ nek.
A szû rõ vizs gá lat tal kap cso la tos te vé keny ség el len õr zé sé nek alap ja az or vos és a vé dõ nõ do ku men tá ci ó ja és a szû ré - sek rõl ki adott vé dõ nõi tá jé koz ta tó és or vo si le let. A szû rõ vizs gá la ti ered mé nyek/le le tek a gyer mek egész ség ügyi törzs - kar ton/gon do zá si lap ré szét ké pe zik.
4. Vé dõ ol tás
Az élet kor hoz kö töt ten kö te le zõ vé dõ ol tá sok kal kap cso la tos vé dõ nõi és or vo si fel ada to kat jog sza bály sza bá lyoz za az aláb bi ak sze rint7:
A la kó hely sze rint il le té kes t e rületi vé dõ nõ fon to sabb fel ada tai:
1. el len õr zi az új szü lött ko ri BCG ol tá sok ered mé nyes sé gét,
5A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség rõl szó ló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de le te 4. § (3) e).
6A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség rõl szó ló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de le te 4. § (3) e).
7A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség rõl szó ló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de le te 4. § (3) e).
2. nyil ván tart ja az el lá tá si te rü le tén az ol tás ra kö te le zet te ket, ve ze ti az ol tá si nyil ván tar tást, fi gye lem mel kí sé ri az el- és be köl tö zé se ket, és fo lya ma to san ak tu a li zál ja a nyil ván tar tást,
3. írás ban iga zol ha tó mó don ér te sí ti a kör ze té be tar to zó ol tan dó sze mély tör vé nyes kép vi se lõ jét az ol tás ese dé kes - sé gé rõl, je len tõ sé gé rõl, a be adás hely szí né rõl és a ta nács adás ide jé rõl (az or vos sal való egyez te tés cél já ból), a vár ha tó ál - ta lá nos re ak ci ók ról és a vé dõ ol tás el mu lasz tá sá nak kö vet kez mé nye i rõl,
4. el ma radt ol tás ese tén, iga zol ha tó mó don is mé telt ér te sí tést küld,
5. ugyan azon ol tan dó ra és ol tás ra vo nat ko zó há rom szo ri ered mény te len írás be li meg ke re sés ese tén ér te sí ti az ÁNTSZ te rü le ti leg il le té kes kis tér sé gi in té ze tét,
6. gon dos ko dik az ol tá sok iga zo lá sá ról az ol tá si nyil ván tar tá si do ku men tá ció ada tai alap ján,
7. a nyil ván tar tá sá ban sze rep lõk rõl az ol tá si je len tést el készíti és meg kül di az ÁNTSZ te rü le ti leg il le té kes kis tér ségi in té ze té nek,
8. az ol tás nak az ese dé kes sé ge hó nap ját kö ve tõ 2 hó na pot meg ha la dó el ma ra dá sát, va la mint az ol tás ra kö te le zett gon do zot tak el-és be köl tö zé sét is je len ti az ÁNTSZ te rü le ti leg il le té kes kis tér sé gi in té ze té nek,
9. a te rüle ti vé dõ nõ az ol tá si te vé keny ség gel kap cso la tos fel ada ta it a gyer mek ol tó or vo sá val együtt mû köd ve vég zi.
A te rü le ti leg i l letékes vagy vá lasz tott há zi or vos/házi gyer mek or vos fon to sabb fel ada tai:
1. nyil ván tar tást ve zet az ál ta la ol tan dók ról,
2. az élet kor hoz kö tött ol tás hoz szük sé ges ol tó anyag igény lé se (havi vagy ne gyed évi), igény lé sét a ren de lõ he lye sze rint il le té kes ÁNTSZ kis tér sé gi in té ze té nek meg kül di,
3. egye di leg el bí rál ja az ol tás vég re hajt ha tó sá gát,
4. a te rü le ti el lá tá si kö te le zett sé gé hez nem tar to zó gyer mek vé dõ ol tá sa ese tén az ol tás tel je sí té sé rõl a ren de lõ he - lye sze rint il le té kes ÁNTSZ kis tér sé gi in té ze té nek, az ol tás nap ján ol tá si ér te sí tõt küld7,
5. amennyi ben a vé dõ nõi kör zet hez tar to zó ol tan dó gyer me ket a te rü le ti vé dõ nõ je len lé te nél kül olt ja, ak kor az ol - tás meg tör tén tét az ol tás be adá sá nak nap ján írás ban kö te les je len te ni a ren de lõ he lye sze rint il le té kes ÁNTSZ kis tér sé gi in té ze té nek; az ér te sí tés tör tén het az erre a cél ra rend sze re sí tett ol tá si ér te sí tõn vagy az zal meg egye zõ adat tar tal mú, egye di je len tés for má já ban, [18/1998. (VI. 3.) NM ren de let 15. § (2) f) pont ja],
6. az adott hó nap ban ese dé kes ol tás el ma ra dá sá ról és an nak in do ká ról leg ké sõbb a tárgy hó vé gé ig je len tést kö te - les kül de ni az ÁNTSZ te rü le ti leg il le té kes kis tér sé gi in té ze té nek,
7. a gyer mek egész ség ügyi do ku men tá ci ó já ban és a Gyer mek-egész ség ügyi kis könyv ben az ol tás meg tör tén te kor do ku men tál ja az ol tás dá tu mát, az ol tás meg ne ve zé sét, az ol tó anyag ne vét, gyár tá si szá mát és pe csét jé vel és szig nó já val iga zol ja,
8. gon dos ko dik az ol tó anya gok elõ írá sok nak meg fe le lõ tá ro lá sá ról és az el szá mo lás ról,
9. azon nal je len ti az ol tást kö ve tõ nem kí vá na tos ese ményt a meg fe le lõ nyom tat vá nyon (az ol tá sok kal kap cso la tos fo ko zott re ak ci ó kat, szö võd mé nye ket).
A fo lya ma tos ol tá si rend sze rint vég zett élet kor hoz kö tött kö te le zõ vé dõ ol tás sal kap cso la tos te vé keny ség fo lya mat áb - rá ját a 10. sz. mel lék let tar tal maz za. A vé dõ ol tás sal kap cso la tos te vé keny ség el len õr zé sé nek alap ja az or vos és a vé dõ nõ do ku men tá ci ó ja és a Gyer mek egész ség ügyi kis könyv ol tá si do ku men tu ma. A vé dõ ol tá sok do ku men tá ci ó ja a gyer mek - egész ség ügyi törzs kar ton/gon do zá si lap ré szét ké pe zi.
5. Fo ko zott gon do zás
A gyer mek csa lád ban tör té nõ ne vel ke dé sé nek elõ se gí té se, a gyer mek ve szé lyez te tett sé gé nek meg elõ zé se és meg szün - te té se ér de ké ben az ész le lõ- és jel zõ rend szer nek egy aránt tag ja a házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le - té kes te rü le ti vé dõ nõ. Aki a gyer mek ve szé lyez te tett sé gét ész le li, an nak kö te les sé ge ha la dék ta la nul je lez ni a gyer mek jó - lé ti szol gá lat felé, szük ség ese tén ha tó sá gi el já rást kez de mé nyez ni.
Amennyi ben a házi gyer mek or vos/há zi or vos ész le li, hogy a kö zö sen gon do zott sze mély (csa lád) fo ko zott fi gyel met és/vagy fo ko zott gon do zást igé nyel, ak kor fon tos, hogy ar ról mi e lõbb tá jé koz tas sa a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé - dõ nõt is, meg be szé lés re és do ku men tá lás ra ke rül je nek a leg fon to sabb te en dõk, il let ve gon do zá si fel ada tok.
A gyer mek fej lõ dé sét ve szé lyez te tõ té nye zõ ész le lé se kor a vé dõ nõ szá má ra a 49/2004. (V. 21.) ESZCSM ren de let 3. § gc) sza ka sza írja elõ a házi gyer mek or vos/há zi or vos, il let ve a gyer mek jó lé ti szol gá lat ér te sí té sét és a ve szé lyez te tett gyer mek és csa lád ja fo ko zott gon do zás ba vé te lét, szük ség ese tén ha tó sá gi el já rás kez de mé nye zé sét is.
6. A meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tás kö rül mé nye i nek vál to zá sa
A vá lasz tott vagy a te rü le ti leg kö te le zett házi gyer mek or vos/há zi or vos és a la kó hely sze rint il le té kes te rü le ti vé dõ nõ köl csö nö sen tá jé koz tas sák egy mást, ha a kö zö sen gon do zott sze mély meg elõ zõ-gyó gyí tó alap el lá tá sá ban vál to zás tör - ténik pl. át je lent ke zik a pra xis ból, tar tóz ko dá si címe meg vál to zik, meg szû nik az el lá tá si kö te le zett ség az élet kor mi att, vé dõ nõi el lá tás igény be vé te lét vissza uta sít ja. Ez utób bi eset ben jel zés sel kell élni írás ban a Gyer mek jó lé ti Szol gá lat felé.
Fon tos ab ban az eset ben is kon zul tál ni, ha a vé dõ nõ hosszabb ide ig nem ta lál ja a lak cí men vagy tar tóz ko dá si cí men a csa lá dot, il let ve, ha az or vos tu do má sá ra jut, hogy egy csa lád lak cí me, tar tóz ko dá si he lye meg vál to zott.
Az ajánlás alapjául szol gá ló jog sza bá lyok és szak mai sza bá lyok:
- A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség rõl szó ló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de let;
- A te rü le ti vé dõ nõi el lá tás ról szó ló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM ren de le t;
- A fer tõ zõ be teg sé gek és a jár vá nyok meg elõ zé se ér de ké ben szük sé ges jár vány ügyi in téz ke dé sek rõl szó ló többszö - rösen mó do sí tott 18/1998. (VI. 3.) NM ren de let;
- A kö te le zõ egész ség biz to sí tás ke re té ben igény be ve he tõ be teg sé gek meg elõ zé sét és ko rai fel is me ré sét szol gá ló egész ség ügyi szol gál ta tá sok ról és a szû rõ vizs gá la tok iga zo lá sá ról szó ló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de let;
- A kép zé si kö te le zett ség rõl és a pe da gó gi ai szak szol gá la tok ról 14/1994. (VI. 24.) MKM ren de let;
- Az Or szá gos Epi de mi o ló gi ai Köz pont (OEK) vé dõ ol tá sok ról szó ló, az adott évre vo nat ko zó mód szer ta ni le ve le;
- Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um szak mai pro to koll ja A házi gyer mek or vos kom pe ten cia lis tá já ról (Ké szí tet te: Cse - cse mõ- és Gyer mek gyó gyá sza ti Szak mai Kol lé gi um, ér vé nyes sé ge 2009. de cem ber 31.);
- Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um szak mai pro to koll ja A há zi or vo si kom pe ten cia lis tá já ról (Ké szí tet te: A Há zi or vos ta ni Szak mai Kol lé gi um és az Or szá gos Alap el lá tá si In té zet, ér vé nyes sé ge 2008. de cem ber 31.);
- Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye Ma gyar Egész ség ügyi El lá tá si Stan dar dok ké zi köny vé rõl (1.0 vál to zat) (MEES). [Egész ség ügyi Köz löny, 4. szám. 2007. feb ru ár 21.];
- A gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. évi XXXI. tör vény;
- A vizs gá la ti és te rá pi ás el já rás rend ki dol go zá sá nak, szer kesz té sé nek és szak mai egyez te té se le foly ta tá sá nak el já rás - rend jé rõl szó ló 23/2006. (V. 18.) EüM ren de let (11. §).
A vé dõ nõi szû rõ vizs gá la tok iga zo lá sá hoz fel hasz nált iro da lom:
- Or szá gos Lon gi tu di ná lis gyer mek nö ve ke dés-vizs gá lat re fe ren cia ér té kei alap ján, Jo u bert K., Dar vay S., Ág fal vi R., KSH Né pes ség tu do má nyi Ku ta tó In té zet.
- A pszi cho mo to ros fej lõ dés za va ra i nak fel is me ré se és el lá tása az alap el lá tás gya kor la tá ban, OGYEI 2. sz. Mód szer ta ni le vél, 2004.
- Gyer mek egész ség ügyi Kis könyv, ISBN 963 04 3330 3.
- A kan csal ság és a fény tö ré si hi bák fel is me ré se és ke ze lé se, a tom pa lá tás meg elõ zé se, OCSGYI, 51. sz. Mód szer ta ni le vél, 1996.
- Mes ter E.: Az alap el lá tás fel ada tai a lá tás za va rok fel is me ré sé ben, Is ko la-egész ség ügy, OGYEI, 2005.
- Mu rá nyi – Ko vács End ré né, Ka ba i né Husz ka An tó nia: A gyer mek ko ri és a ser dü lõ ko ri sze mé lyi ség za va rok pszi cho - ló gi á ja, Nem ze ti Tan könyv ki adó Rt., Bu da pest, 1998.
- Gá do ros J., Gyen ge E.: Men tá lis prob lé mák gyer mek-és ser dü lõ kor ban. Az is ko la-egész ség ügy sze re pe a men tá lis prob lé mák meg elõ zé sé ben és el lá tá sá ban, Is ko la-egész ség ügy, OGYEI, 2005.
Az aján lás a jog sza bá lyok alap ján ke rült össze ál lí tás ra, mely a 60/1992. (XI. 17.) AB ha tá ro zat alap ján sem mi lyen mó don nem ér tel mez he tõ ál lás fog la lás ként, ilyen cél ra más ha tó sá gi vagy pe res el já rás ban nem hasz nál ha tó fel.
Bu da pest, 2008. ok tó ber 28.
Dr. Fa lus Fe renc s. k.,
or szá gos tisz ti fõ or vos
Odor And rea s. k.,
or szá gos ve ze tõ vé dõ nõ a vé dõ nõi el lá tás szak fel ügye le te
ré szé rõl
Dr. Ko vács Ju li an na s. k.,
or szá gos házi gyer mek or vos szak fel ügye lõ fõ or vos
a gyer mek-alap el lá tás szak fel ügye le te részérõl
1. szá mú mel lék let
Vé dõ nõi Szol gá lat meg ne ve zé se: ...
Címe: ... Te le fon: ... E-ma il: ...
A te rü le ti vé dõ nõ neve (nyom ta tott be tûk kel): ...
Vé dõ nõi Tá jé koz ta tó (Iga zo lás)
1 hó na pos kor ban vég zett te rü le ti vé dõ nõi szû rõ vizs gá lat ról és ered mé nyé rõl
[A kö te le zõ egész ség biz to sí tás ke re té ben igény be ve he tõ be teg sé gek meg elõ zé sét és ko rai fel is me ré sét szol gá ló egész ség ügyi szol gál ta tá sok ról és a szû rõ vizs gá la tok iga zo lá sá ról szó ló 51/1997. (XII. 18.) NM ren de let alap ján]
SZEMÉLYI ADATOK:
Gyer mek neve: ... Szü le té si ide je: ... TAJ szá ma: ...
Lak cí me/tar tóz ko dá si he lye (irá nyí tó szám mal): ...
TESTI FEJLÕDÉS:
Test tö meg: ... (g) Test tö meg per cen ti lis1: ...
Test hossz: ... (cm) Test hosszú ság per cen ti lis: ...;
Test hosszú ság ra vo nat koz ta tott test tö meg per cen ti lis: ...
Fej kör fo gat: ... (cm) Ku tacs: ... (ujj nyi) Mell kas kör fo gat: ... (cm) PSZICHOMOTOROS ÉS MENTÁLIS FEJLÕDÉS VIZSGÁLATA:
Fi gyel me fel kelt he tõ: c igen, ér dek lõ dõ c Meg íté lé se bi zony ta lan c Nem, kö zöm bös Has ra fek tet ve fe jét át for dít ja: c igen c nem Nyu ga lom ban keze ököl ben van: c igen c nem Vég ta gok fle xi ós (haj lí tott) tar tás ban van nak: c igen c nem Al vá sa nyu godt: c igen c nem Túl zot tan sí rós, in ger lé keny: c igen c nem Túl sá go san nyu godt: c igen c nem Alu szé kony: c igen c nem
Meg nyug tat ha tó: c igen, könnyen c igen, ne he zen c nem
LÁTÁS VIZSGÁLATA:
Sze me ken lát ha tó-e el té rés: Jobb: c igen c nem; Bal: c igen c nem Sze mek gyul la dá sos ál la po ta ta pasz tal ha tó-e? c igen c nem
Pu pil lák fény re re a gál nak: c igen c nem
Rö vid idõ re arc ra, élénk szí nû tárgy ra fi xál (te kin te tét rá sze ge zi): c igen c nem HALLÁS ÉS BESZÉDFEJLÕDÉS VIZSGÁLATA:
Em be ri hang ra fi gyel: c igen c nem Erõs hang ra össze rez zen: c igen c nem
Fel sí rás kor any ja/gon do zó ja hang ja meg nyug tat ja: c igen c nem Rö vid to rok han go kat hal lat: c igen c nem
EGYÉB MEGJEGYZÉS: ...
...
A vé dõ nõi ész le lés, vizs gá lat alap ján, so ron kí vü li házi gyer mek or vo si/házi or vo si vizs gá lat ja va solt:
c igen c nem
Dá tum: ... év ... hó nap ... nap
...
P. H. a te rü le ti vé dõ nõ alá írá sa
ÁNTSZ ága za ti azo no sí tó kód ja: ...
A vé dõ nõi tá jé koz ta tó 1 pél dá nyát át vet tem:
Dá tum: ... év ... hó nap ... nap
...
szü lõ/gond vi se lõ alá írá sa
1 Per cen ti lis: egye di ér té kek szó rá sá nak szá za lé kos meg osz lá sát jel zik, pl. 25 test tö meg per cen til ese tén a kér dé ses kor cso port ba tar to zók kö zül 25%-a a jel zett nél ki sebb, 75%-a na gyobb test tö me gû.
