48 49
BELTERÜLET ÉS TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLET-
MINTÁZATOK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA STRATÉGIAI PROGRAMOK ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ
LANDSCAPE CHARACTER-BASED RESEARCH OF BUILT-IN AREAS – EXECUTION OF
THE EUROPEAN LANDSCAPE CONVENTION
SZERZŐ / BY: ILLYÉS ZSUZSANNA, BÁTHORYNÉ NAGY ILDIKÓ RÉKA,
VARGA DALMA, FÖLDI ZSÓFIA, NÁDASY LÁSZLÓ HTTPS://DOI.ORG/
10.36249/53.10
A közösségi jelentőségű természeti érté- kek hosszú távú megőrzését és fejlesz- tését, valamint az EU Biológiai Sokfé- leség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megala- pozó KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 stratégiai vizsgálatok tájkarakter-fej- lesztési és a zöldinfrastruktúra-fejlesz- tési elemeiben vesznek részt a Tájépíté- szeti és Településtervezési Kar munka- társai. Az országos tájkaraktertípusok meghatározásához kapcsolódó kutatás feladata a települési terek alkotta min-
tázatok feltérképezése, a beépített tere- ket tagoló, határoló, valamint a telepü- lési téren túli zöldfelületekkel összeköt- tetést nyújtó zöldhálózatok vizsgálata a zöldinfrastruktúra-kutatások részét képezi. Cikkünkben a belterületek vonat- kozásában foglaljuk össze a két kuta- tás közös témájaként megjelenő telepü- lési vizsgálatok munkaközi eredményeit.
A települési terek rendszerét, ezen belül a belterületek helyét, méretét hie- rarchikus és funkcionális kapcsolatok, történeti hagyományok, központi fej-
lesztési törekvések, gazdasági érdekek és spontán fejlődési tengelyek, valamint ezek vonzataként a népmozgalmi ten- denciák határozzák meg. Bizonyos ada- tokkal (területhasználatok, népesség) több évszázada jellemezhetők a telepü- lések (Internet2) és változási folyama- tok, azonban a beépített tér jellegére és a zöldfelületekre vonatkozóan csak szór- ványosan rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a települési karakter meg- határozására és ezen belül a zöldfelüle- tek szerepének megállapítására. Jelen
The Faculty of Landscape Architec- ture and Urbanism has been participat- ing in the elements of the KEHOP-4.3.0- VEKOP-15-2016-00001 strategic assess- ments focusing on landscape character development and green infrastructure development, aiming to provide a basis for the national implementation of the EU Biodiversity Strategy 2020 objectives and the long-term conservation and develop- ment of natural sites of community inter- est. The objective of this research, in connection with the project for identifi- cation of national-level landscape char- acter types, is to map patterns created by urban spaces. On the other hand, analy- sis of green networks dividing, bordering and connecting built-in areas with green surfaces beyond the city limits forms a part of green infrastructure research.
In this paper, we summarize the results to date on urban analyses, the common topic of the two research projects, in the context of designated built-in areas.
The system of municipal spaces, and built-in areas in particular, is deter- mined by hierarchic and functional con-
nections, historical processes, central- ised development efforts, economic inter- ests and spontaneous development axes, and the resulting migration ten- dencies. Certain data (land use, popu- lation) have been characteristic of set- tlements (Internet2) and processes of change for centuries. However, data on the form of urban spaces and green surfaces is sporadic and insufficient for determining settlement character and the role of green surfaces within it. Our analysis is based on spatial data showing actual building conditions.1
In our research, we present the analy- sis of the national-level pattern2 of built- in plots (14.631) – designated by the Hun- garian zoning system (Internet1) – out of all plots occupied by buildings (102.573) in 2015 (Figures 1 and 2), and we compare it with the results of the study area anal- yses of the green infrastructure research.
Within built-in areas we defined cen- tral, dynamically transformed or dynam- ically transforming areas that have expe- rienced a marked increase in population (Internet3) and housing stock in the last
50 years. Afterwards, we analysed the characteristics of central and non-central built-in areas separately, but using the same set of criteria,3 defining national- level character zones of built-up areas.
The aim of green infrastructure research is to define elements of green surface and their indicators of natu- ralness, accurate factors of condition, as well as spatial aspects of green sur- face conservation and development, based on actual land cover. Our sta- tus assessment is based on determin- ing ecosystem services of green sur- faces, which makes it also possible to monitor improvement or deterioration.
The goal of our research is to pre- pare a differentiated assessment of Hun- garian built-in areas and to determine their management types and zones, as a basis for national-level green surface development strategic programmes.
Primary results:
• Out of the 14.631 built-in plots, we delineated 50 as central built- in areas characteristic of a signifi-
50 51 1. ábra/fig.:
Belterületek csoportosí- tása a beépítési sűrűség, illetve a tagoló zöldfelületek viszonya alapján. Legsűrűbbek (türkiz) és zöldfelületek- kel legkevésbé tagoltak az aprófalvak, a halmazos falvak
belterületei, az agglomerációs térségben jelentős lakóterületi növekedést mutató, kisebb települések belterületei. Közepes sűrűséget mutat a legtöbb fejlődési központ, a szomszédsá- gával jellemzően
összeépülő település (zöld). A leglazább beépítettségűek (világoszöld) a mérsékelten fejlődő középvárosok és nagyobb falvak, valamint a dombvidéki fejlődési központok (Pl: Pécs, Zalaegerszeg) /
Grouping of the urbanised areas of Hungary based on the density ratio of built-in and green areas.
The most densely built-in (turquoise) and with the least green areas are the small settlements, the interior areas of clustered towns and settlements
with significant residential growth owing to agglomeration type development. Moderately densely built-in settlements (green) are the development centers and have considerably grown together with their surrounding areas. The
least densely built-in areas (light green) are the moderately developing mid-sized cities and larger villages, as well as upland development centers (eg:
Pécs, Zalaegerszeg)
vizsgálatunkban a valós beépítési állapo- tot1 tükröző téradatokból indultunk ki.
Tanulmányunkban a 2015. évi állapo- tokat ábrázoló beépítési foltok (102.573 db) közül a belterület besorolásúak (Inetrnet1) (14.631 db) országos mintá- zatának feltárását2 mutatjuk be és vet- jük össze a zöldinfrastruktúra-kutatás mintaterületi eredményeivel. A belte- rületeken belül meghatároztuk a köz- ponti szerepkörű, dinamikusan átala- kult, vagy átalakuló, az utóbbi fél évszá- zadban jelentős népesség- (Internet3) és lakásállomány-növekedéssel érin- tett területeket. Majd a központi és nem központi belterületek tulajdonsá- gait külön, de azonos szempontok alap- ján elemeztük,3 megállapítottuk a beépí- tési jelleg országos karakterterületeit.
A zöldinfrastruktúra-kutatás célja, hogy a tényleges felszínborítás alapján országos és települési léptékben is meg- határozza a zöldfelület elemeit, azok ter- mészetességi mutatóit, állapotát jól leíró tényezőket és a zöldfelület megőrzésé- nek és fejlesztésének területi vonatko- zásait. Az állapotértékelést a zöldfelület
ökoszisztéma szolgáltatásának megha- tározásával végeztük, amellyel a javu- lás vagy romlás is monitorozható.
Tanulmányunk célja, hogy az orszá- gos zöldfelület-fejlesztési straté- giai programok számára előkészít- sük a hazai belterületek differenci- ált értékelését és kezelési típusainak, térségeinek meghatározását.
Elsődleges eredmények:
• A 14631 db belterületi beépítési folt- ból 50 db belterületi foltot határol- tunk le központi jellegű belterület- ként, melyeknél jelentős összeolva- dás tapasztalható, hiszen a foltok közigazgatásilag 83 db település belterületét foglalják magukba.
• A központi jellegű belterületi foltok- ban a beépítési jellemzők alapján meg- állapítottuk, hogy a csoport a magas- házas, alacsonyházas beépítés és a zöldfelületi arány alapján is válto- zatos, zöldfelületekkel tagolt tele- pülésiszövet-kombinációkat alkot.
• A nem központi jellegű belterü- leti foltokban (14.581 db) a beépí-
52 53 cant amount of merging, since these
plots include the administrative areas of 83 different settlements.
• In built-in plots of central charac- ter, based on construction details, we determined that this group contains very diverse urban fab- ric combinations in terms of high- rise buildings, low-height build- ings and green surfaces.
• In non-central built-in areas (14.581), construction characteristics show the structure of spatial patterns already known from descriptions of urban geography and size differ- ences in administrative areas (Prinz Gy 1922) (Internet4), with the excep- tion of areas having locally signif- icant density, which are charac- teristically separate. Agglomer- ated areas with markedly increasing density often show forms differ- ing from the background patterns.4
• Regarding the connection of built- in areas and the surrounding land- scape (Figure 3), fringe areas typically have a large amount of green surfaces,
with the proportion and composi- tion of green surface types (forest, urban green areas, lawns, other her- baceous communities) showing sig- nificant diversity based on location.
• Apart from green infrastruc- ture types tied to natural ecosys- tems, we determined 43 differ- ent types of urban green infrastruc- ture, typical in the urban context.
The types were differentiated based on construction character, func- tions and green surface character.
• The condition of urban green surfaces was determined based on the natu- ralness and biodiversity indicators of the EU Biodiversity Strategy, using them on artificial surfaces (Figure 4). The functional and formal diver- sity of green surfaces in built-in areas can be determined using the num- ber, spatial distribution and network properties of different types, as well as the characteristics of vegetation.5
• Assessment of green surfaces based on ecosystem services provides a basis for monitoring changes in their
condition. In the case of green sur- faces of built-in areas, cultural eco- system services are often more pro- nounced than their other services, or the services of other surfaces located in non-built-in areas, due to their importance in urban structure and their conditioning roles. Cultural eco- system services and the social signif- icance of green surfaces are estab- lished in the urban planning process.
Classification based on the joint analy- sis of Hungarian system of settlement spaces and involvement of green sur- faces provides the opportunity to set green surface development and manage- ment goals in connection with construc- tion types and environmental context of built-in areas. Regular status assessment of green surfaces can be used to monitor the success of development and manage- ment goals. ◉ 2. ábra/fig.:
A belterületek és a zöldhálózat kapcsolata / The link between the built-in areas and the green area network
54 55 tési jellemzők – leszámítva a lokáli-
san jelentős sűrűségű, karakteresen elkülönülő területeket –, a település- földrajzi leírásokból, valamint a köz- igazgatási határ méretkülönbségei alapján korábban feltárt tagozódású (Prinz Gy 1922) (Internet4) térrend- szert mutatják.4 A jelentős mértékű besűrűsödést mutató agglomerációs területek gyakran a háttérmintázat- tól elkülönülő formákat alkotnak.
• A belterületek és a befogadó táj talál- kozása tekintetében a szegélyzóná- ban jellemzően magas a zöldfelületek aránya, és szegélyt alkotó zöldfelüle- tek (erdő, települési egyéb zöld, gyep és egyéb lágyszárú) aránya és összeté- tele tájegységi változatosságot mutat.
• A természetes ökoszisztémák zöld- infrastruktúra-típusain túl 43 külön- böző, a települési szövetre jellemző települési zöldinfrastruktúra-tí- pust határoztunk meg. A típusokat a beépítés jellege, a terület funkci- ója és a jellemző zöldfelületi karak- ter alapján különítettük el.
• A települési zöldfelület állapotát az EU Biológiai Sokféleség Stratégia ter- mészetességi és diverzitási jellem- zői alapján, azokat mesterséges fel- színekre vonatkoztatva határoz- tuk meg. A belterületi zöldfelület funkcionális és formai diverzitása a különböző típusok számával, terü-
leti eloszlásával, hálózatosságával, a növényzet jellemzőivel leírható.5
• A zöldfelület ökoszisztémaszolgál- tatás-alapú értékelése alapot nyújt az állapotváltozás nyomon követé- séhez. A belterületi zöldfelület ese- tén a településszerkezeti jelentő- ség és kondicionáló szerep miatt sok esetben hangsúlyosabb a kulturá- lis ökoszisztéma szolgáltatása, mint egyéb más szolgáltatásai, vagy mint más külterületi zöldfelületi elemeké.
A kulturális ökoszisztéma-szolgál- tatás, a zöldfelület társadalom szá- mára képviselt jelentősége a telepü- lésrendezés folyamatában rögzített.
A hazai települési térrendszer és a zöld- felületi érintettség együttes vizsgá- lata alapján történő csoportosítás a későbbiekben lehetőséget ad a belte- rületek beépítési típusaival és környe- zetbe illeszkedésével összefüggő zöldfe- lület-fejlesztési, -kezelési célkitűzések meghatározására. A zöldfelület időkö- zönkénti állapotértékelése a fejlesztési és kezelési célkitűzések sikerességét
követi nyomon. ◉
Irodalomjegyzék/Literature:
BELÉNYESI M. - LEHOCZKI R. - MAUCHA G. - PATAKI R. - PETRIK O. - KOSZTRA B. - KRISTÓF D.
- NASZÁDOS A. - SZEKERES Á. - TANÁCS E.
- SOMODI I. - PÁSZTOR L. - LABORCZI A.
- SZATMÁRI G. - STANDOVÁR T. (2019):
Ökoszisztéma Alaptérkép És Adatmodell Kialakítása Térképezési módszertan továbbfejlesz- tése és véglegesítése (II/1M 1.1.2.) Ökoszisztéma alaptérkép és adatmodell elkészítése, dokumentá- lása (II/1M 1.1.3.)
PRINZ Gy (1922): Magyarország településformái, Magyar földrajzi értekezések, 1922 III. szám, Budapest
Internetes források/Online sources:
Internet 1 - https://net.jogtar.hu/jogszabaly?do- cid=A0600044.FVM, letöltés ideje: 2019.
augusztus (44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről)
Internet 2 - https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/
hnk_2018.pdf, letöltés ideje: 2019. augusztus Internet 3 - http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/
idoszaki/nepsz2011/nepsz_20_2011.pdf, letöltés ideje 2019. augusztus
Internet 4 - https://www.google.com/sear- ch?q=prinz+telep%C3%BCl%C3%A9si+alak- ter%C3%BCletek&source=lnms&tb-
m=isch&sa=X&ved=0ahUKEwim9fK5t_vjAhW- DUhUIHWkADxcQ_AUIEigC&biw=1366&bi- h=608#imgrc=MeQmIPl6rmNB3M:, letöltés ideje 2019. augusztus
1 Valós térbeli állapotnak a kutatás egy másik tematikus eleme, a „Nemzeti öko- szisztéma szolgáltatás-térképezés és –érté- kelés” fejlesztési elem keretében készült 2015 évi felmérés alapján készített alaptér- kép (Belényesi et al. 2019) adatait tekintjük.
2 A belterületek belső szövetének feltárá- sára az alaptérképből lekérdeztük a magas és alacsony épületekkel elfoglalt területek, illetve a zöldfelületek területének arányát az adott települési tér területéhez viszo- nyítva. Az így képzett százalékos értékeket a természetes töréspontok alapján 3 kate- góriára (sűrű, átlagos, ritka) osztottuk. A belterületek beépítettségét a MÉ ≤ = ≥ AÉ és a MÉ+AÉ ≤, = ,≥ ZF számítások alapján érté- keltük tovább.
3 A nem központi belterületi beépítések tájegységi sűrűsödéseit 2x2 km-es rácsháló- val elemeztük (db/4 km2), majd a természe- tes töréspontokkal 3 kategóriára (nem érin- tett, ritka, sűrű) bontottuk.
4 Az alapmintázat a zalai és baranyai dombvidéken sűrűsödik be leginkább, ezt követik a nyírségi és a szabolcsi, valamint a somogyi lankák és a közép-tiszai folyó- hát településeinek belterületei. A maradék dunántúli domb- és hegyvidéki területek, valamint az Északi-középhegységben és hegylábi területein álló belterületek, ame- lyek hasonló, ritkább mintázatot mutat- nak. Végül markánsan, belterületekben gyér területként különül el az Alföld területe.
5 A települési zöldinfrastruktúra megje- lenési formáit, jellegzetességeit Szeged, Debrecen, Budapest XI. és XXII. kerülete, valamint Tardos és Tápiószentgyörgy tele- pülések példáján vizsgáltuk. A típusok elő- fordulása esetében megfigyelhetők jelleg- zetességek. Az állapotértékelést tekintve (diverzitás, konnektivitás, inváziós fertő- zöttség stb.) azonban számos azonosság jelentkezik.
1 As actual spatial conditions, we con- sider the data of the base map based on a 2015 survey that was created for another thematic element of the research, entitled
„National Ecosystem Service Mapping and Assessment”.
2 To analyse the interior fabric of built-in areas, we queried the proportion of areas occupied by high-rise buildings, low-height buildings and green surfaces compared to the total size of each settlement plot from the base map. The resulting percentages were divided into 3 categories (dense, aver- age, sparse) based on natural breakpoints.
The building density of built-in areas was evaluated using HR ≤ = ≥ LH and HR+LH ≤,
= ,≥ GS calculations.
3 Location-based building density of non- central built-in areas were analysed using a 2x2 km grid (objects/4 km2), then divided into 3 categories (not affected, sparse, dense) based on natural breakpoints.
4 The base pattern becomes the densest in the hilly regions of Zala and Baranya, fol- lowed by the built-in areas of settlements on the slopes of Nyírség, Szabolcs and Somogy, as well as the natural levees at the central section of the river Tisza. The remaining areas in the hills and mountains West of the river Danube, as well as built-in areas in mountains and foothills East of the river, show a similar, but less dense structure.
Finally, the Great Hungarian Plain forms a separate category, with a markedly sparse network of built-in areas.
5 The forms and characteristics of urban green infrastructure were analyzed using the settlements of Szeged, Debrecen, Dis- tricts XI. and XXII. of Budapest, Tardos and Tápiószentgyörgy as examples. Character- istic differences can be observed in occur- rence of green surface types. However, the assessment of condition (diversity, connec- tivity, spread of invasive species) produced very similar results in many cases.
