ADALÉKOK TATABÁNYA(MŰVELŐDÉS)TÖRTÉNETÉHEZ

Teljes szövegt

(1)TATABÁNYAI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 1.. ADALÉKOK TATABÁNYA (MŰVELŐDÉS)TÖRTÉNETÉHEZ. TATABÁNYA 1994.

(2)

(3)

(4) TATABÁNYAI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 1..

(5)

(6) TATABÁNYAI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 1.. ADALÉKOK TATABANYA (M ŰVELŐ DÉS) TÖRTÉNETÉHEZ. TATABÁNYA 1994.

(7) Lektorálta: Dr. Farkas Gábor levéltárigazgató Szerkesztette: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva. ISSN 1218-7259 ISBN 963 03 3852 1. Kiadja: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Tatabánya, V. Fő tér 6. sz. Felelős kiadó: Bencsik János polgármester. Készült: A/5 méretben, 500 példányban ALFADAT-PRESS Nyomdaipari Kft. Tatabánya.

(8) TATABÁNYAI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 1.. ADALÉKOK TATABANYA (M ŰVELŐ DÉS) TÖRTÉNETÉHEZ. TATABÁNYA 1994.

(9) Lektorálta: Dr. Farkas Gábor levéltárigazgató Szerkesztette: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva. ISSN 1218-7259 ISBN 963 03 3852 1. Kiadja: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Tatabánya, V. Fő tér 6. sz. Felelős kiadó: Bencsik János polgármester. Készült: A/ 5 méretben, 500 példányban ALFADAT-PRESS Nyomdaipari Kft. Tatabánya.

(10) Tisztelt Olvasó! Amikor ezek a sorok megjelennek, s lassan beköszönt az 1995. esztendő, az új évet az önálló Városi Levéltár megszületése is hírül adja! Az előzmény mindössze pár év. Szorosan hozzákapcsolódik az új önkor mányzat kialakulásához, annak 4 éves tevékenységéhez. Ahhoz a tevékeny séghez, amely a tanulás időszakát is jelentve, az érdekek ütköztetésével, vitákkal ugyan, de hozzájárult a város alapvető működéséhez. Miközben ér tékeket is létrehozott, megőrizve, időnként új formában megtartva a régie ket. Nem célom — itt és most — leltárt készíteni, de az értékteremtés folyamatából ez a mostani kiemelkedik. A Komárom-Esztergom Megyei Le véltár keretén belül létrejövő Fióklevéltár már kialakulása időpontjában je lezte, hogy az erőgyűjtést követően az önállóság útját kívánja választani. (Köszönet a szakmai segítségért!) Tatabánya — városként — a történeti időt tekintve fiatalnak mondható, alkotórészei tették azzá, ami; mégis szüksége van egy olyan helyre, ahol az írott okmányokat, leveleket, iratokat összegyűjtik, rendszerezik és hozzáfér hetővé teszik. Azaz, az itt élő — és élt — emberek sajátos kultúráját, gondol kodását megmutatják. Azt, hogy a táj és az itt letelepült, sokféle helyről érkező ember milyen kölcsönhatásban szervezte életét, értékeit. Hogyan ol vadt össze, megtartva, megőrizve mégis egykori identitását, szokásait. S e hosszú folyamatban miképpen vált (vagy válhat még jobban) közösséggé. A jelen számára — éppen a jövő érdekében — szükséges a m^lt ismereteinek gyűjtése, közkinccsé tétele. A gyökerek felkutatása tehát éppen a város közössege érdekében válik mulaszthatatlanul szükségessé. Még akkor is, ha a múzeumi szervezet — kultúránk egy színes világa — a tárgyi emlékek rendszeres megmentése mel lett korszakos tevékenységet végzett — és végez— a térség írott dokumentu mai terén is. (Milyen nagyszerűek azok a múzeumi közlemények!) A levéltárnak, részben kapcsolódva a munkához, önállóan kell szervezni a továbbiakban tevékenységét, a már említett hozzáférhetőséget nem csak tu dományos kiadványokban, egyedi publikációkban, kiállításokon kell bizo nyítani, hanem olyan feltételek kialakításában, ahol az egyszerű érdeklődő éppúgy kutathat, éppúgy vizsgálódhat, mint a hivatalos látogató.. 5.

(11) Az erőgyűjtés, a történeti anyagok folyamatos gyűjtése és feldolgozása (köszönet elsősorban Esztergomnak, Nyitrának és Budapestnek...) után itt az első kiadvány, amely szándékosan több korszakból és területről válogat. Azt is mondhatnánk, hogy ízelítőt kíván adni abból a színességből, ami ezen a tájon időben és térben az ember alkotó munkája révén létrejött. A Füzetek egy-egy értékes és érdekes szeletét mutatja meg a népesség alakulásának éppúgy, mint a Turul-történetnek, vagy a nyomdászkodás ha gyományainak. Ám roppant hasznosnak tekintem az Ipartestületi Értesítőbe a bepillan tás lehetőségét a gazdaság mai alakulása miatt is. Ugyanígy izgalmas, hogy miként szervezte meg magát a civil társadalom, amely egyesületeket, alapít ványokat hozott létre. Ez utóbbi két területen az iparosok szakmai- és a helyi társadalom közösségi szervezeti-szerveződései öltenek testet. Azt írtam korábban, válogatásról van szó. Felvillant, megmutat, megragad egy pillanatot. Induló sorozatról lévén szó, ez természetes is. A jövő más utat, utakat is kialakíthat a kiadványszerkesztésnél; éppúgy van létjogosultsága egy horizontális bemutatásra, mint szakmai kultúrához kapcsolódó, teljes ségre törekvő források feldolgozására és közlésére. Mindazonáltal úgy vé lem, hogy kitűnően megírt és válogatott munka került a kezünkbe, amely méltán reprezentálhatja a Városi Levéltár autonóm létét is. Amikor a Tatabányai Levéltári Füzetek 7. kiadványát a nagy nyilvános ság elé tárjuk, szeretnék köszönetét mondani Leblancné dr. Kelemen Mária levéltárosnak, Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva könyvtárosnak, valamint Skrinyár Miklós egyetemi hallgatónak kitűnő munkájukért, abban a remény ben, hogy a Füzetek valóban csak a sorban legelső kiadványa a Városi Levél tárnak.. Tatabánya, 1994. szeptember. Kosa László.

(12) Bevezető Fiatal levéltárunk bemutatkozó kötetét tartja kezében a kedves olvasó. A kötet összeállításával az volt a célunk, hogy olyan adalékokat tárjunk Tata bánya város lakói elé, amelyek múltunk, jelenünk megismerését segítik. Kiadványunk a Tatabányai Levéltári Füzetek első darabja. Kezdemé nyezésünk folytatását is tervezzük, hiszen nem csak a levéltár fiatal, hanem maga a város, Tatabánya is: mint köztudott, négy bányaközség (Alsógalla, Tatabánya, Felsőgalla, Bánhida) egyesítésével alakult 1947-ben. Szeretnénk jelen esetben, s a sorozat további köteteiben is minél több adalékot feldolgozni, közkinccsé tenni, hogy felnőttek, fiatalok, a levéltáros szakma, és minden érdeklődő megismerhesse a város jelenét, de főként a múltját, a „gyökereket,” a mai város alkotó elemeinek, a négy község törté netének részleteit. Célkitűzésünkből következett a tartalom, a forma megválasztása. Kisebb tanulmányok, közlemények feltehetően „közérdeklődésre” számot tartó té mákból; könyvészeti, kultúrtörténeti ritkaságok bemutatása, f eldolgozása— amint azt a tartalomjegyzék mutatja. Emellett adattár jelleggel olyan infor mációkat kívántunk közreadni, amelyek a város lakosságának széles rétegét érintik közvetlenül, vagy közvetett formában. Az „adattár” mellett kellett döntenünk azért is, mert sem az egyesületek, sem a nyomdászok, könyv-, újság- és hírlapkereskedők széles táborát azonos súllyal nem tudtuk volna bemutatni másként. Az egyesületek esetében az is kényszerített az „adattár” formára, hogy az egyes egyesületekre vonatkozóan különböző mennyiségű és f a jsúlyú adat állt rendelkezésünkre. Tatabányavárossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmával, 1992. ok tóber 1-2-án rendezett tudományos konferencia előadásai, korreferátumai — amelyek kötetben is megjelentek — sok témát, a város történetéből sok részterületet érintettek. Véleményünk szerint a konferencia anyaga, a jelen kötet és a sorozat további részei szervesen kiegészítik egymást.. 7.

(13) ..

(14) Leblancné Kelemen Mária. Tatabányai Fióklevéltár 1992— 1994 Már az 1970-es években felmerült, hogy a helyhiánnyal küzdő KomáromEsztergom Megyei Levéltár gondjain úgy lehetne legjobban segíteni, ha a hosszan elnyúló megye területén a nagyobb városok valamelyikében fiókle véltár létesülne. A Tatabányai Fióklevéltár létrehozásának szükségességét az Érdekfeltá ró Fórum résztvevői „Szándéknyilatkozat”-ukban már 1989 szeptemberé ben megfogalmazták. A szándékból, tervből a rendszerváltás után lett valóság, miután 1989 decemberében az MSZP Komárom-Esztergom Megyei Bizottsága a megyei Pártarchívum anyagát, berendezési tárgyaival együtt felvitette Budapestre, a Párttörténeti Intézet Archívumába. így a volt MSZMP-székház, ma Tatabánya Város Polgármesteri Hivatalának föld szintjén, a volt megyei pártarchívum helyén került sor — a szükséges előké szítő munkák után — a Tatabányai Fióklevéltár létrehozására. A levéltár működésének feltételeit, körülményeit a létrehozó és a hozzá járuló, vagyis Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere és a Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat elnöke „M egállapodásiban rögzítette (1991. június 3.). Ennek fontosabb pontjai: — Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a Fióklevéltár számára a hely és a fenntartás feltételeinek (fűtés, világítás, takarítás, telefon, postaköltség) biztosítását. — A Fióklevéltár működtetéséhez szükséges összeget, amely céltámoga tásként kerül a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárhoz, évenként újra megállapítva, szintén Tatabánya Megyei Jogú Város Önkor mányzata biztosítja. E megállapodásban rögzítették — levéltári törvény értelmében — a Fióklevéltár gyűjtőkörét, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár szakmai irá nyítását is. 1991. szeptember 11-i dátummal érkezett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (Közgyűjteményi Főosztály) engedélye, hozzájárulása a Tata. 9.

(15) bányai Fióklevéltár létrehozásához. A miniszteri engedély szerint a Fiókle véltár illetékességi köre (gyűjtőköre): „Tatabánya Megyei Jogú Város (bele értve a jogelőd településeket) önkormányzati szerveinek, azok intézményeinek, vállalatainak (közüzemeinek) levéltári anyaga.” Az itt-HON, Tatabánya városi hetilapja, 1992. április 13-i számában in terjú olvasható Ortutay Andrással, a megyei levéltár igazgatójával Megnyi tás előtt a levéltár címmel. „Közös múltunk, kultúránk megőrzésének egyik szép és követendő példája az, amit Tatabánya város vezetősége tesz, mert komoly anyagi áldozatokat vállal olyan intézmény fenntartásáért, fejleszté séért és bővítéséért, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja. [...] Az új városi (megyei) intézmény nem csak a polgármesteri hivatal része, hanem történelmünk, múltunk őrzésének és gondozásának letéteményese.” — ol vashatjuk az interjúban. — Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a megyei levéltár igazgatója helyesen látta, értékelte a város vezetőinek lépé sét, a Fióklevéltárnak a város életében betöltött szerepét. 1992. áprüis 1-jén került sor a Fióklevéltár hivatalos megnyitására, miután a város több részletben átszállíttatta Esztergomból, a megyei levéltárból Tatabá nya megyei város és elődközségei (Alsógalla, Tatabánya, Felsőgalla, Bánhida) iratanyagát az 1973. évvel bezárólag. Ezután megkezdődött az iratok módszeres feldolgozása, a kutatók, ügyfelek számára használhatóvá tétele. A Fióklevéltár ünnepélye^ megnyitása 1992. szeptember 10-én bensősé ges ünnepség keretében valósult meg a tatabányai városháza aulájában. Kosa László, a város alpolgármestere megnyitó beszédében kiemelte a szellemi élet városalakító szerepét, s ebben az összefüggésben a levéltárat „a kollektív emlékezet” intézményeként minősítette. A Művelődési és Közoktatási Mi nisztérium Közgyűjteményi Főosztály Levéltári Osztályának vezetője, Mol nár József ünnepi beszédében a levéltárak és a közgondolkodás kapcsolatát elemezve hangsúlyozta a fióklevéltár létesítésének fontosságát. Erre az ünnepélyes alkalomra készült el a levéltár folyosóján a Városunk múltjából címet viselő kis helytörténeti kiállítás, amely ízelítőt ad a négy elődközség (Alsógalla, Tatabánya, Felsőgalla, Bánhida) és az épülő Tatabá nya város életéből. A Fióklevéltár ünnepélyes megnyitásáról, az ott folyó munkáról, rend szeresen tájékoztatta a város lakosságát a már említett itt-HON című városi hetilap mellett a 24 ÓRA című megyei lap, a TKTV (Tatabányai Közösségi Televízió) is. A városi önkormányzatnak az 1992. június 3-i közgyűlésén — iratbemutatóval egybekötve — számolt be a Fióklevéltár a végzett munkájá ról, a tervekről.. 10.

(16) Kezdettől a fióklevéltár részfoglalkozású dolgozója, egyben 1992. április 1-jétől 1993. augusztus 1-jéig, valamint 1994. március 1-jétől megbízott vezetője Leblancné dr. Kelemen Mária levéltáros. Mellette a levéltár „meg terem tésé”n tevékenykedett Pungurné Császár Judit levéltáros 1992. m árci us 1-jétől augusztus 31 -ig. 1992. szeptember 1-jétől 1993. június 30-ig Szilaj Ákos tanár dolgozott a levéltárban; 1993. január 1-jéig 8 órában, január 1-jétől részfoglalkozásúként. A körülmények szerencsétlen alakulása folytán 1993 júliusában a levéltá ri kezelőként 4 órában alkalmazott Böhm István főiskolai hallgatóval bizto sította Leblancné a levéltár zavartalan működését. 1993. augusztus 1-jén lépett be Hegedűs András, a történelem-levéltár szakon végzett kollega s kapott vezetői megbízást. 1994. február 1-jétől Tóth Gabriella tevékenykedik általános adminisztrátor és levéltárkezelői munka körben. 1993. szeptember 1. óta dolgozik a levéltárban Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva, mint részfoglalkozású könyvtáros. Belépésével megoldódott a levéltári kézikönyvtár megteremtésének gondja. A volt megyei pártarchívum anyaga 1992 augusztusában került vissza a megyébe, Esztergomba, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárba az 1991 :LXXXIII. tv., a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. tvr-t módosító törvény értelmében. — Ezen törvény kimondta — többek között —, hogy az 1948— 1989. között működött MDP és MSZMP szervek iratai (a tagnyilvántartások kivételével) a magyar állam tulajdonát képezik. A visszaállított iratok rendezését a megyei levéltár dolgozói vállal ták. Szűkös keretek között, de a fióklevéltár kezdettől eleget tett és tesz a levél tárak hármas feladatának: mint tudományos intézmény, segíti a különböző helytörténeti témában hozzá forduló kutatókat, szakdolgozat-, pályázatíró kat. Igazgatási feladatokat is ellát: a jogbiztosító iratok kikeresésével, szolgá lati idő, szakképesítés igazolásával, hiteles másolatok kiadásával, a kárpótlási ügyek intézéséhez szükséges adatszolgáltatással a lakosság széles rétegét segíti az intézmény. Az ún. „közművelődési feladatok” közül kiemelhető pl. a levéltár folyosó ján elhelyezett kis várostörténeti kiállítás, valamint a megyei napilapban rendszeresen megjelenő Tatabánya múltjából című sorozat írásai, amelyek levéltári iratok felhasználásával készülnek.1 A Fióklevéltár kiemelt feladatának tekintette és tekinti a történelemtaní tás támogatását, a történelem iránt az átlagnál érdeklődőbb tanulók segítését (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, szakköri munka), de szeret. 11.

(17) nénk a mindennapok történelemtanításában is jelen lenni. Szeretnénk, ha minél több tanár kollega támaszkodna napi munkájában a levéltári doku mentumokra, a helytörténet írott forrásaira. Ennek érdekében folyamatos jó kapcsolatot sikerült kiépíteni a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai In tézettel, a középiskolák történelem szakos tanáraival. 1993-ban és ez évben is szóbeli tájékoztatással összekapcsolt levéltárlátogatásra invitáltuk a kol légákat. A levéltárról tájékoztatást jelentettünk meg a Megyei Pedagógiai Intézet Hírek-Tudósítások című folyóiratában, a megyei Honismereti Fü zetben, a szakfolyóiratokban. M int már jeleztük, Tatabánya elődközségeinek iratanyaga igen hiányos. A forrásbázis kiegészítés, az anyaggyarapítás két forrásból lehetséges: a Ma gyar Országos Levéltárból és a szlovákiai levéltárakból. A Magyar Országos Levéltárból több évre tervezett forrásbázis kiegészítő munka — mivel az iratok egy része német, latin nyelvű — csak akkor lesz teljes értékű, ha 1994 második felétől a latin nyelvű iratok átíratását, fordít tatását megbízás keretében elkezdjük. Trianon után a nemzetközi iratcsere-egyezmény keretében a történelmi Komárom megye iratanyagának jelentős hányada a Nyitrai Kerületi és a Galántai Járási Levéltárba, Vágsellyére került. A határontúli kollegákkal kialakított jó munkakapcsolat eredményeként a Fióklevéltár munkatársai többször jártak anyaggyarapítás céljából az említett levéltárakban. A jó munkakapcsolat a kölcsönösség jegyében jött létre, így természetes, hogy a nyitrai, vágsellyei kollegák is többször voltak az esztergomi levéltárban és Tatabányán is. A Fióklevéltár szakkönyvtárának, kis kézikönyvtárának kialakítása fo lyamatban van részben ajándékozás, részben vásárlás útján. Jelentősen segí tettek könyvtárunk létrehozásában a városi, megyei közgyűjtemények, a társintézmények részben duplumpéldányaik átadásával, részben a saját kiadvá nyaik cserepéldányként történő megküldésével. Külön kiemelendő a Magyar Országos Levéltár Központi Könyvtára, a Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya, a Békés ill. a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár által nyújtott jelentős segítség. A már említett igazgatási feladatokon túl a kárpótlási ügyben a Fióklevél tárhoz forduló lakosoknak abban az esetben is tudunk segíteni, ha az illető kérelme nem Tatabányához, illetve valamelyik elődközséghez kötődött; ilyenkor a kérelemnek (kérőlapnak) a Komárom-Esztergom Megyei Levél tárba, vagy szükség szerint az ország más levéltáraiba történő továbbításával az ügyfeleket megkíméltük a felesleges utazástól. Az iratok „levéltári köl csönzésiével pedig a kutatókat segíti a Fióklevéltár.. 12.

(18) Az itt-HON című városi hetilap vonta meg a Fióklevéltár hivatalos meg nyitásának egyéves mérlegét (1993. július 9.). A már elmondottakon túl ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy „ahhoz, hogy a Fióklevéltár ne csak Tatabánya város és elődközségei állami gazgatási, önkormányzati iratait őrizze (őriztesse), hanem önálló városi le véltár lehessen, elsősorban a személyi, tárgyi feltételeket kell javítani.” Az 1993— 1994. év m unkája már bizonyos fokig e gondolat, változás előkészítése jegyében alakult, karöltve Tatabánya város ebbéli szándékával. Az 1993. év végén a Fióklevéltár által őrzött iratmennyiség 173,16 ifm (1459 doboz, 701 kötet, csomók, füzetek), amely Tatabánya elődközségeinek (Alsógalla, Tatabánya, Felsőgalla, Bánhida) töredékiratait, Tatabánya megyei város 1947— 1950 és Tatabánya Városi Tanács V.B. 1950— 1980 közötti taná csi, szakigazgatási szerveinek iratait, valamint az 1950— 1984 közötti tanácsés végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveit foglalja magában. A Fióklevéltár letétként őrzi a Tatabánya Város Polgármesteri Hivatal Titkársága által az 1980— 1990 közötti évkörből átadott iratokat, amelyeket tematikusán, időrendben dobozoltunk, jegyzékeltünk 15 iratrendező, 35 do boz, összesen 4,78 ifm mennyiségben. Hasonló jellegű iratokat vettünk át 1994-ben az 1990— 1994. évből 0,70 ifm mennyiségben. Külön kiemeljük a Droppa-gyűjteményt, amelynek „alapítója” Droppa Sámuel, a 76 éves tatabányai lokálpatrióta, aki az 1994-ben 100 éves évforduló ját ünneplő Tatabányai Szénbányák Vállalatnak több, mint fél évszázadon át volt dolgozója, a vállalat, a táj, a vidék jó ismerője. A vállalatnál főként a szénbá nyák ingatlanügyeit intézte, de hosszú időn át volt a jóléti osztály vezetője. E hosszú, gazdag élet ismeretanyagát, sok-sok dokumentumát, amit évti zedeken keresztül összegyűjtött, a helyi múzeumnak és a levéltárnak ajándé kozta, ajándékozza. A levéltárnak eddig átadott iratmennyiség közel 5 ifm-t (4,84) tesz ki, ami rendezés, jegyzékelés— az ajándékozó jegyzékeinek figyelembevételével — után került a polcra. A „Droppa-gyűjtemény” Tatabánya város, a Szénbá nyák Vállalat „adatbázisa” történetének megírásához sok-sok részterület adathordozója (városrendezés, a vállalat Balatonfüreden létesített üdülőjé nek dokumentumai stb.) A Turul-emlékműre vonatkozó, a Turul Emlékbizottság vezetője, dr. Cső ke Sándor által a Fióklevéltárnak átadott iratok (levelezés, tervek, fotók, xeroxmásolatok stb.) rendezése, feldolgozása az 1994. év feladata. A Fióklevéltár őrizetébe került iratokról, az ellenőrzés után, elkészítettük a raktári jegyzékeket, s elkezdtük az iratok középszintű rendezését.. 13.

(19) Elkészültek a tematikai cédulák Tatabánya elődközségei, Tatabánya me gyei város iratanyagából, valamint a Vágsellyei Levéltárban eddig gyűjtött (xeroxmásolatban nálunk lévő) iratokból. Ezek: — Komárom vármegyei főispán iratai 1861— 1918; főispáni bizalmas iratok 1939. — Komárom vármegye alispáni iratai 1920— 1923. — Komárom vármegye közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései 1867— 1890. A Vágsellyén gyűjtött iratok tematikai céduláit is beolvasztottuk (1994ben) a Fióklevéltár cédulakatalógusába. A Vágsellyei Levéltárban történt anyaggyűjtés során a Komárom várme gye főispánjának iratai című fondból feljegyeztük a volt tatai, gesztesi járás községei, Komárom vármegye, Komárom szabad királyi város fontosabbnak ítélt közigazgatási vonatkozású iratainak rövid tartalmát, pontos jelzettel. 1994-ben ezeket a fel jegyzéseket is tematikai cédulára gépeltük és helységek szerint, időrenbe összeszedve tároljuk. E munka elvégzésével az volt a célunk, hogy legalább jelzettel segítsük a Komárom vármegye története iránt érdek lődő kutatókat a Vágsellyei Levéltárban végzendő munkájukban. Nyomdában, megjelenés előtt a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár 1993. évi Évkönyve, amelyben a Fióklevéltár dolgozói közül Leblancné Ke lemen Mária készített tanulmányt Alsógalla közigazgatástörténete tém a körben. 1993. II. felében kiderült, hogy a Tatabánya város által megjelentetni ter vezett Tatabányai Kislexikon már nem valósul meg, így az abba a kötetbe szánt írásokat más tanulmánnyal, kisebb közleményekkel kiegészítve a Fióklevéltár saját kiadványaként kívánja megjelentetni 1994. végéig. A már idézett, a Tatabánya város alpolgármestere és a Komárom-Eszter gom Megyei Közgyűlés elnöke között létrejött „Megállapodás” utolsó mon data előrevetíti az intézmény jövőjét: „A megállapodás aláírásával a felek kinyilvánítják abbéli szándékukat, hogy a létrehozott fióklevéltárra a jövő beni önálló Tatabányai Városi Levéltár alapjait teremtik meg.” Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. június 2-i határozatában kimondta, hogy 1995. január 1-jével a Tatabányai Fióklevéltárat önálló Vá rosi Levéltárként kívánja működtetni, miután a megyei önkormányzat hoz zájárulása is megérkezett. A kérelmet Tatabánya város jegyzője 1994. június 9-én terjesztette fel a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba, engedélyezés, jóváhagyás cél jából.. 14.

(20) Jegyzet 1. A tanulmány szerzőjének a Városunk múltjából című sorozatban megjelent cikkei: — Városunk múltjából (Beköszöntő). = 24 ÓRA, 1992. 228. sz. szept. 28. 8.1. — Rajk László irta alá. = 24 ÓRA, 1992. 239. sz. okt. 9. 4.1. — Segély a hadifoglyoknak — Egy év mérlege —. = 24 ÓRA, 1992. 267. sz. nov. 23. 4.1. — Két autóbusz indult — Egy év mérlege —. = 24 ÓRA, 1992.276. sz. nov. 23.4.1. — Egyesületek (I. rész) = 24 ÓRA, 1993. 2. sz. jan. 4. 4.1. — Egyesületek (II. rész) = 24 ÓRA, 1993. 46. sz. ápr. 1. 4.1. — Tatabánya város szociálpolitikájáról. = 24 ÓRA, 1993.146. sz. jún. 25. 4.1. — Új szerzemények a Tatabányai Fióklevéltárban. = 24 ÓRA, 1993. 188. sz. aug. 13. 4.1. — Tatabánya város közlekedése. = 24 ÓRA, 1993. 278. sz. nov. 29. 4.1. — Ismét gazdagabbak lettünk. (A Fióklevéltár gyarapodásáról). = 24 ÓRA, 1994. 9. sz. jan. 12. 4.1. — Szolgáltatások 25 évvel ezelőtt (Vállalkozók a lakókért). = 24 ÓRA, 1994.155. sz. júl 4. 4.1. — Adalékok a közlekedés történetéhez. = 24 ÓRA, 1994. 171. sz. július 22. 4.1.. 15.

(21) tqqi -09- 1 6 60326/ 9 1 .. Ü gyiratszám :. M ŰVELŐDÉSI É S KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM. Hív. szám.:. Postacím: 1884 BUDAPEST. Pí. 1.. Mclléllet:. Telefon: 153-0600 — Telex: 22-5935. Közgyűjteményi Főosztály. Efoodó: Tárgy:. Tatabányai fióklevél tár. Lé t e s i t e á é ’. ■;-------^gSfí-SLP^. M CG VEI ■1 A l A. Or. Kovács György Zol tán! ú rnak, '£ £ £ - SL I*04' a Komárom-Eszterao" Megyei Közgyűlés elnökének Cszrciy:. Tatabánya. Ügyintéző:. J i\Í<f •. cijob. Tisz telt Elnök Ú r ! Kérésére - az 1969. évi 27. tvr. 7. § (3) bek. és a 30/1969. (IX.2.) Korm. r. (1) és (3) bek. alapján a mi r.i:;z t.'l iuw !m//á járul ahhoz, hogy a Komárom-Esz tergoin Megyei Önkormányzat Levéltárának szervezetében az alábbiak szerint fióklevéltárat létesítsenek. A fióklevéltár megnevezése: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Tatabányai Fióklevéltára. A fióklevéltár elhelyezése: Tatabánya, Felszabadulás tér 6. sz. épület földszinti helyiségében (a volt MSZMP Archivum helyiségei). A fióklevéltár illetékességi köre: Tatabánya megyei jogú város (beleértve a jogelőd településeket) önkormányzati szerveinek, azok intézményeinek, vállalatainak (közüzemeinek) levéltári anyaga. Kérem, sziveskedjenek lehetővé tenni, h ogy a minisztérium Levéltári Osztálya a raktár berendezését követően, jnéa a levéltári anyag Esztergomból történő elszállítása előtt megtekinthesse a fiúklevéltár helyiségeit. Budapest, 1991. szeptember 11.. 16.

(22) Leblancné Kelemen Mária. A TURUL-EMLÉKMŰ DOKUMENTUMAI ( 1895 — 199 2 ) Közel száz év eseményeit, a fő- és alcím értelmezését, történetét, a Turulemlékmű levéltári vonatkozásait szeretném az alábbiakban összefoglalni. A Turul-emlékmű, a volt Bánhida község, ma Tatabánya város határában, a Kő-hegyen magasodó, Európa legnagyobb méretű emlékműve, mely „épít ve 340 méter magasságban a tengerszint felett.” Az emlékmű történetét ismertető feldolgozások — A Bánhidai Turul (1992) és ATatabányai Turul (1993) a közelmúltban jelentek meg. Mindkét kötet kiadója A Tatabányai Turul Emlékmű Alapítvány Kuratóriuma. Szer kesztette dr. Csőke Sándor, a Kuratórium elnöke. A honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére Komárom vármegye is méltó emléket kívánt állítani, azontúl, hogy kivette a részét a jubileumi meg emlékezésből is. Árpád vezér seregének Szvatopluk morva fejedelemmel Bánhida mellett vívott győztes csatája tiszteletére, a csata emlékének meg örökítésére kezdeményezte Feszty Árpád, illetve az ő javaslatára Komárom vármegye, a Turul-emlékmű felállítását. Sárközy Aurélhoz, Komárom vármegye főispánjához 1895. december 10én írt levelében Feszty Árpád kifejtette az emlékmű létrehozásával, kivitele zésével kapcsolatos elképzeléseit, amelynek avatása— véleménye szerint — megnyithatná a Komárom megyei jubileumi ünnepségek sorozatát.1 1895. december 12-én Komárom vármegye közgyűlése megtárgyalta Feszty Árpád, illetve Sárközy főispán javaslatát, s elhatározta az emlékmű felállítását „[...] úgy, hogy a bánhidai hegyoldal egyik kimagasló sziklacsúcát használnék fel természetes alapul, úgy képzelve, mintha a Turul rá szál lott volna a sziklára, s kiterjesztett szárnyakkal állna ott, fejét a völgy felé nyújtva.” A kivitelezésre, a terv végrehajtására létrehozták Sárközy főispán elnök letével az Emlékmű Bizottságot, amelynek tagjai: Komárom szabad királyi város polgármestere, országgyűlési képviselője, főjegyzője, Komárom vár megye alispánja, a vármegyei törvényhatósági bizottság húsz tagja, a járási. 17.

(23) főszolgabírák, a vármegyei jegyzői kar, valamint Feszty Árpád festőmű^ 2 vesz. A bizottság kéréssel fordult gr. Esterházy Miklós József cs. kir. kamarás hoz, hogy részben a tervezett emlékmű felállításához szükséges területet „örök időkre engedje át,” részben a terv megvalósítását anyagüag is támogat ni szíveskedjék.*3 Az emlékmű felállításának költségeihez hozzájárulást kért a bizottság a vármegye, az ország minden lakosától, mivel — véleményük szerint — az emlékmű „[...] az egész magyar nemzet őstörténetéből örökítene meg egy kimagasló momentumot.” Államsegélyt kért a bizottság a kormánytól; külön kéréssel fordult Fehér Ipoly pannonhalmi főapáthoz, Vaszary Kolos bíboros hercegprímáshoz, gr. Eszterházy Miklós Mórichoz (Csákvár), Komárom vár megye városainak, községeinek elöljáróihoz, pénzintézeteihez, a vármegye, az ország nagyobb földbirtokosaihoz a nemes cél érdekében.4 A fentebb említett Bánhidai Turul című kötet (1992) tanulmányai, a Nyitrai Területi Levéltár iratanyagából közölt (Komárom vármegye főis pánjának iratai) xeroxmásolatok, a Turul-Emlékmű Alapítvány Kuratóriu mának vezetője által a Fióklevéltárnak átadott sajtó- és sajtófotómásolatok tükrözik azt az erőfeszítést, amelyet az Emlékmű Bizottság, Sárközy főispán tett annak érdekében, hogy az 1895. december 12-i közgyűlési határozatból valóság legyen. Az Emlékmű Bizottság 1896-ban Donáth Gyula (1850— 1909) budapesti szobrászművészt bízta meg — pályáztatás alapján — a szobor megalkotásá val, a kivitelezésre a Zellerin Rt. kapott megbízást. A munkát a szobrászművész el is kezdte; a kismintát a bíráló bizottság 1896. szeptember 13-án jóváhagyta. A nagymintát 1897. február 12-én fo gadták el. Ezután jött létre a szerződés Komárom vármegye törvényhatósá ga, mint megbízó és a Zellerin Rt., mint vállalkozó, kivitelező között.5 Az anyagi fedezet azonban lassan gyűlt, ezért a tervezett határidők csúsztak. Az elkészült szobor talapzatra kerülése, ezt követően az utolsó részletek kifizetése az alkotónak, a kivitelezőnek m ind-mind tolódott a pénzügyi nehézségek m iatt. Komárom vármegye főispánjának irataiból azt is megtudjuk, hogy nem csak abból a tervből nem lett semmi, hogy a Turul-emlékmű avatása lesz a Komárom megyei milleneumi ünnepségek nyitánya, hanem még az sem ismeretes, hogy pontosan mikor volt az ava tási ünnepség.6 Ismerjük ugyan a szervezési munkákat, a meghívandók névsorának tervét, a programtervezeteket (1899. június, augusztus), de hogy a tervekből lett-e. 18.

(24) valóság, az az iratokból nem állapítható meg. A téma későbbi előfordulásából arra következtethetünk, hogy a szobor tervezett átadásából nem lett semmi. A főispán 1903 februárjában adott utasítást a Donáth Gyulának járó utolsó részlet (300 forint) kifizetésére — annak ellenére, hogy a szerződés értelmében az csak a szobor bizottsági átvétele után lett volna esedékes.7 1903 decemberében úgy határozott Komárom vármegye Közgyűlése, hogy a Turul-szobor hiányzó költségeinek fedezésére a Pápa—Kisbér—Bánhida vasút építésére tervezett összeg f el nem használt részét f ordítsák: ugyan akkor Komárom vármegye alispánja azt látta célszerűbbnek, hogy szervezzenek az egész megye területére kiterjedő gyűjtést a hiányzó pénz előteremtése céljából.8 Komárom vármegye főispánjának irataiban a Turul-téma 1905-ben for dult elő utoljára; július 4-én a tatai járási főszolgabíró a szobor megrongálá sát észlelte és jelentette a főispánnak, aki intézkedett a hiba kijavításáról. A javítás elvégzésének igazolása és a költségszámla megküldése az alispánnak utalványozás céljából — ezek az utolsó, a „Turul”-témában tett intézkedé sek.9 Az idézett iratok, az említett események hordozói, részben — mint emlí tettem — A Bánhidai Turul című kötetben, részben a Nyitrai, Vágsellyei Levéltár és a Tatabányai Fióklevéltár, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára közötti jó kapcsolat eredményeként xeroxmásolat ban találhatók a Tatabányai Fióklevéltár őrizetében. * A két világháború között, de főként a II. világháború alatt többször sérült Turul-madár ismételt javítása a világháborút követő években a kellő szakér telem híján inkább „tűzoltómunkának” hatott, mint szakszerű helyreállítás nak. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a szobor helyreállítására, felújítására akkor volt hajlandó áldozni, ha az az eredeti terveknek megfele lően történik. így 1990 őszén, 1991 tavaszán elkezdődött a „Turul-kutatás”, amelynek során sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani a már említett Nyitrai Területi Levéltár igazgatónőjével, Sarlota Drahosovával, és a Gálán tai Járási Levéltár (Vágsellye) igazgatónőjével, dr. Novák Veronikával. Ők, mint a történelmi Komárom megye iratanyagának jelenlegi őrzői, gazdái, készséggel segítettek a város gondjainak megoldásában. Nem csak a kutató munkát tették lehetővé, s bocsátották a szükséges xeroxmásolatokat a város. 19.

(25) közgyűlése által 1990 decemberében választott Turul Emlékmű Bizottság rendelkezésére, hanem Sarlota Drahosovát A Bánhidai Turul című kötet szerzőgárdája soraiban is üdvözölhettük. Új fejezet kezdődött tehát a bánhidai, a tatabányai Turul-emlékmű, az immár a város szimbólumának tekintett Turul-m adár „életében.” Meg volt a közgyűlési határozat, az elvi döntés, rendelkezésre állt az eredeti tervdokumentáció. A szükséges pénzügyi fedezet megteremtése érdeké ben elindult a helyi és országos, sőt a határontúli források felkutatása, mozgósítása. A pénzügyek és egyéb szervezési, hivatali tennivalók intézése, kapcsolat az Országos Műemléki Felügyelőséggel, a Képző- és Iparművészeti Lektorá tussal; kivitelezők, művészek keresése, pályáztatás, szerződések a megfelelő nek ítélt kivitelezővel, az IDEA-FERR Kf t-vel, valamint Madarassy Walter és fiai művészcsaláddal, mind-mind a Turul Emlékmű Bizottság, ületve Ta tabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése által 1991 márciusában megválasz tott Tatabányai (Bánhidai) Turul Alapítvány Kuratóriumának feladata volt. Az ő gondjuk volt a megbízás részfeladatainak nyomonkövetése, a környe zet, a Turul parkerdő rendbehozása, a szobor talapzatának megújíttatása, a helyreállított, megújult Turul-madár talapzatra kerülésének biztosítása, a díszkivilágítás stb.; egyszóval az ügyintézés Budapesten és Tatabányán, egé szen a Turul-emlékmű 1992. november 29-i avatóünnepsége minden mozza natának megszervezéséig. Mindez olvasható az Alapítvány Kuratóriumának vezetője által a Fiókle véltárnak átadott iratokban, illetve a kétkötetes „TuruT’-ban. Az emlékművel kapcsolatos, pillanatnyilag a Fióklevéltárban lévő iratok, dokumentációk az alábbi rendszer szerint alkotják a „Turul-emlékmű”gyűjteményt. A J Dokumentáció 1. doboz: Turul-emlékmű felújítás: — Talapzat felújítás (tervrajz + leírás) 1991. — Kerítés jellegű elhatárolás (tervrajz + leírás) 1991. — A parkerdőben vendéglátó egység és illemhely felállítása (tervrajz + leírás) 1987— 1991. 2. doboz: Turul-emlékmű felújítás: — Környezetrendezési terv (tervrajz + leírás) 1987— 1991. A Turul-emlékművel kapcsolatos levéltári. 20.

(26) iratok xeroxmásolata; forrás: a Vágsellyei Levéltár: Komárom vármegye főispán iratai (sorszám szerint, időrendben nincs rendezve) 1896— 1907. B./ Sajtó, sajtófotó 3.. doboz: — A Turul-emlékmű első felállításával kapcsolatos sajtó, sajtó fotó xeroxmásolatban (sok a datálatlan) 1896. — A Turul-emlékmű felújítása (előzmények, felújítás, az 1992. nov. 29-i avatás), sajtó, sajtófotó xeroxmásolatban (sok a datálatlan) 1991— 1992.. C.l Cikkek, tanulmányok, rajzok, leírások 4. doboz:. Egy dosszié. Egy dosszié ^. — A Turul-kötet töredék kefelevonata — Tanulmányok, cikkek, közgyűlési határozatok a Turul-emlékmű témakörben (kötet) 1990— 1992. — A Turul-emlékmű története írásban és képekben. (előnyek,felújítás, felavatás.) /Bekötve/ 1990— 1992. — A Turul-emlékmű munkaközi tervei 1991. — Az OMF hozzájárulása az építkezéshez — — Műszaki leírás —Turul-rekonstrukció, alapozás * 1991. — A Turul-emlékmű geotechnikai vizsgálatai (fényképek, tervek) — A Turul-emlékmű geotechnikai szakvéleménye — a Turul-emlékmű általános leírása ► 1991. az alapozáshoz — A Turul-szobor alapozási és rekonstrukciós tervei (rajzok, leírások) 1992. A Turul-emlékmű építési napló. DJ Előzmények (rajz, kép, szöveg) 5.. doboz: — Statikai vizsgálatok; társadalmi munkában végzett javítások — Javítási, felújítási munkálatok. 1986. 1986— 1987.. 21.

(27) — Szakvélemények — A NEB vizsgálat iratanyaga — Javítás, felújítás; lektorátusi szakvélemény — A felújítás közvetlen előzménye; utalás a múltba — Állagmegóvás, felújítási munkálatok. 1987. 1986— 1988. 1986— 1990. 1989— 1990. 1987— 1991.. EJ A Turul Emlékmű Alapítvány Kuratórium tevékenysége, ügyei 6.. 22. doboz: 1. Kapcsolat az Alapítvány Kuratóriuma és a Postabank és Takarékpénztár Rt. Soproni Területi Igazgatósága között 1992. DL4—XI. 23. 2. Adóügyek. Kapcsolat az Alapítvány Kuratóriuma és az APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága között 1992. IV. 2.—Vü. 22. 3. A Bánhidai Turul című kötet szerzői és az Emlékmű Alapítvány Kuratóriuma közötti szerződések 1992. V., VII. hó 4. Építési Vállalkozási Szerződés az IDEA—FERR Kft. Budapest és az Építőipari Rt. Tatabánya között 1992. VI. 2. 5. Levél Gergátz Elemér földművelésügyi miniszterhez a Turul-emlékmű körüli erdőterületnek önkormányzati tulajdonba kerüléséről 1992. VI. 1. 6. A Turul parkerdő állapota és felújítási munkálatainak koncepciója „Turul-érem” csináltatása; megrendelése 1992. VI. 25—IX. 30. 7. „Ezüst Turul Díj” megrendelése 1992. III.6—XI. 30. 8. Kapcsolat a Budapesti Városvédő Egyesülettel 1992. IX. 24.—XI. 5. 9. A „Turul-emlékmű” posztamens helyszíni szemléjén készült emlékeztető 1992. IX. 25—30. 10. A Turul-emlékmű Budapestről Tatabányára szállítása 1992. Dí. 29.—X. 7. 11. A Turul-emlékmű helyreállítási munkálatainak ellenőrzése (jegyzőkönyv) 1992. X. 13. 12. Vállalkozási szerződés a Bánhidai Turul I. kötet kiadására 1992. XI. 6..

(28) 13.. A Turul (Bánhidai Turul) című kötet kéziratai. 1992.. F./Levelezés (1989. ÜL 9 .— 1991. V. 21.) 1. A Turul parkerdő rendezése 1989. ü l. 9. 2. Dr. Csőke Sándor, a Turul EmlékműAlapítvány elnökének levele Tatabánya polgármesteréhez az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében 1991. IV. 5., 9. 3. Dr. Csőke Sándor levele Bencsik János polgármesterhez a lebontott Turul-madár őrzése tárgyában 1991. IV. 23. 4. Bankszámlaszerződés és devizaszámla-szerződés a Turul Emlékbizottság és a Postabank és Takarékpénztár Rt. Soproni Területi Üzemigazgatósága között 1991. IV. 23. 5. Észrevételek az IDEA-FERR Kft. 1991. V. 10-i szerződési 1991. V. 16. ajánlatára — előterjeszti a Turul Bizottság elnöke 6. A „Tatabányai Segítő Kéz” Alapítványa ügyében Tatabánya polgármestere a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökéhez 1991. V. 17. 7. Segítség-, támogatáskérés a lebontott Turul-emlékmű helyreállításához 1991. V. 20. 8. Javaslat a Turul Alapítvány Kuratóriumának összetételére — előterjeszti a közgyűlésnek dr. Csőke Sándor, a Bizottság elnöke 1991. V. 20. 9. A Bizottság elnöke a város polgármesteréhez a Turul Alapítvány vagyonának átutalása céljából (a Postabank és Takarékpénztár Rt. Soproni Területi Igazgatóságának) 1991. V. 20. 10. A Turul Emlékmű Bizottság elnökének levele Nausch Gézához az emlékmű helyreállítása ügyében 1991. V. 20. 11. Vállalkozási szerződés a Turul Alapítvány és a 1991.V.21. IDEA—FERR Kf t.között G./ Az emlékmű avatása — Az ünnepség előkészítése, szervezés, lebonyolítás — 1. Meghívások a Turul-emlékmű avatási ünnepségre; válaszok 1992.1.—XI. hó. 23.

(29) 2. Göncz Árpád köztársasági elnöknek írt levelek — válaszok; az ünnepség programja 1992. III.—XI. hó. 3. A Turul-emlékmű ünnepélyes avatása (program) 1992. XI. 29. 4. A Turul-emlékmű avatása (részletes program) 1992. XI. hó 5. Polgármesteri meghívó az 1992. november 29-i sajtótájékoztatóra 1992. XI. 23. 6. A Turul-emlékmű avatásával kapcsolatos meghívások, levelezések, fordítások, egyéb iratok 1992. 7. A Turul-emlékmű avatására meghívott „Protocoll névsor” 1992. XI. hó 8. A Turul-emlékmű avatás külföldi meghívottai 1992. XI. hó 9. Tatabánya Megyei Jogú Város 191/1992. (X. 22.) Kgy. sz. határozata a Turul Jutalomérmek adományozásáról (névsor; a jutalomérem kísérő oklevele) 1992. X.—XI. hó 10. A Turul-emlékmű avatásával kapcsolatos előkészületi tervek, levelezések stb. 1992. 11. Beszámoló a Tatabányai Turul Alapítvány Kuratórium ülésére 1992. XI. 16. 12. Régi „Turul” fényképek — Sajtófotó a Turul-emlékű avatásáról 1992.. H./Egyéb Meghívó a (Bánhidai) Turul Alapítvány Kuratórium ülésérel994. III. 10. Megjegyzés: Dr. Csőke Sándornak, a Turul Alapítvány Kuratóriuma elnö kének tájékoztatása szerint az IDEA—FERR Kf1.1994-ben elvégzendő utó lagos javítási, kiegészítő munkálatai, napi levelezések m iatt még várható, hogy bővül, módosul a Turul-emlékmű gyűjtemény iratanyagának mennyi sége, összetétele. Jegyzetek. 1. STATNY OBLASTNY ARCHÍV NYITRA (Nyitrai Állami Területi Levéltár), — ideiglenesen a levéltár iratanyagának egy része Vágsellyén, a Galántai Járási Levéltárban. — Komárom vármegye főispánjának iratai (továbbiakban Kom. vm. főisp.) 937/1895. 2. Uo. — Komárom vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve 1895. december 12. 3. Uo. — Kom. vm. főisp. 30/1896.. 24.

(30) 4. Uo. — Az 1896. február 20-i főispáni körlevél értelmében — melyben a vármegye községeinek segítségét, adományait kéri a Turul-emlékmű, a Turul-madár felállítá sához — az egyes községek képviselő-testületei által megszavazott adományok: 1. Agostyán 2. Alsógalla 3. Ács 4. Baj 5. Bana 6. Bánhida 7. Bököd 8.Dad 9.Dunaalmás lO.Ete 11. Felsőgalla 12.Gyermely 13. Kecskéd 14. Kethely (Vérteskethely) 15. Kisbér ló.Kisigmánd 17. Kocs 18. Komlód 19.Kömye 20. Mocsa 21.Nagyigmánd 22. Neszmély 23. Szák 24. Szend 25. Szomor 26. Szőlős (Vértesszőlős) 27. Tardos 28. Tata 29. Tolna (Vértestolna) 30. Tóváros 31. Újszőny 32. Vértessomló. 15 Ft 20 Ft 30 Ft 25 Ft 10 Ft 100 Ft 50 Ft 50 Ft 25 Ft 50 Ft 30 Ft 100 Ft 20 Ft 25 Ft 25 Ft 30 Ft 50 Ft 30 Ft 30 Ft 50 Ft 40 Ft 30 Ft 25 Ft 50 Ft 50 Ft 25 Ft 30 Ft 100 Ft 25 Ft 50 Ft 10 Ft 20 Ft. Megjegyzés: A többi településről nincs adatunk.. [Forrás: Vs. Lt. Kom. vm. főisp. iratok 1896.] 5. Uo. 870/1896, 128/1897. 6. Uo. 384, 435/1899. 7. Uo. 103/1903. 8. Uo. 174/1903. 9. Uo. 582/1905.. 25.

(31) 26.

(32) 27.

(33) B TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS P O L G Á R M E ST E R E. T is z t e l e t t e l. m e g h ív j u k. 19 9 2 . NOVEMBER 2 9 -ÉN II.OO ÓRAKOR. A TURUL-EMLÉKMŰ ÜNNEPÉLYES AVATÁSÁRA A v a t á si p r o g r a m : R ég i m a g y a r. in d u l ó k. h a n g j a ir a. é r k e z n e k. A VENDÉGEK Ü n n e p i b e sz é d e t. GÖNCZ ÁRPÁD,. m o n d a. M a g y a r. N é p t á n c e g y ü t t e se k. A. S z á m ít o k. p r o g r a m. m e g j e l e n é s é r e. a. K ö z t á r sa sá g. e l n ö k e. f o l k l ó r m ű s o r a. HIM NUSZ. h a n g j a iv a l. é r. v é g e t. .. B e n c s i k ^j á n o s. polgármester. 2800 TATABÁNYA V., FŐ TÉR 6.. 28. O. ® 34/10-166, 34/17-177. O. CH 27-207. O. TELEFAX: 34/11-283.

(34) Tisztelettel meghívjuk Tatabánya állampolgárait 1992. November 28-29-én a. Turul-emíékmű avatására. 29.

(35)

(36) Skrinyár Miklós. ADATOK BÁNHIDA 1896 ELŐTTI TÖRTÉNETÉHEZ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA. Amikor 1947. augusztus 15-én Rajk László akkori belügyminiszter aláír ta „[...] a 179.238/1947. III. 3. iratot, amely 1947. október 1-jével kimondta ideiglenes nevén Tatabánya Megyei Város megalakulását,” 1 az országtér képről eltűnt három község — Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida — neve... Az 1896-ban elkezdődött szénbányászat hatására az addig jelentéktelen, mezőgazdasági jellegű községek rohamosan fejlődni kezdtek és ez gyökere sen átformálta a környék — a Tatabányai-medence — képét. A szénbányá szat Alsógalla határában kezdődött, eleinte a feltárás környékét Alsógalla-bányatelepnek nevezték. Ez a telep 1896-tól 1902-ig közigazgatá silag (is) Alsógallához tartozott, majd Tatabánya néven 1902. szeptember 16-án a bányavidék negyedik kisközségévé alakult. 1947-ben Tatabánya — amely 1923-tól nagyközség — lett az újonnan létrehozott város névadója. A három, történelmi múltra visszatekintő község neve pedig mára már csak a helyi lakosok emlékezetében él. Bánhida Tatabánya egyik lakótelepét és egy „kertvárosi” kerületét jelöli, jóllehet korábban évtizedeken, évszázadokon keresztül egy önálló település neveként szerepelt. A Bánhida elnevezés a hagyomány szerint onnan ered, „[...] hogy a község valamikor egy Bán nevű úré volt, s m ivel« a község hidakkai körül van véve, ezért Bánhídnak, vagyis Bánhidának neveztetik ».” Kézai Simon krónikájában az olvasható, hogy a honfoglaló magyarok Bánhidánál verték meg a Dunántúlt birtokló morva fejedelmet, Szvatoplukot, de ez az állítás nem igazolható. Ennek ellenére és ennek emlékezetére 1896-ban a millenniumi ünnepségek keretében egy turul-madarat ábrázoló szobrot emeltek a Bánhida „feletti” hegytetőn. Bánhida első említése „1288. márcz. 21. vasarnap (XII. kai. április)” kelt oklevélben fordul elő. Ebben az iratban IV. László adófizetésre kötelezte a Bánhidán át- és keresztülhaladó kereskedőket, amennyiben azok elkerülik Esztergomot, és ezt az adót az esztergomi káptalan részére kellett fizetniük. 31.