Gyenesdiás Nagyközség

Gyenesdiás Nagyközség

Monográfiája

TÍZESEK A CÉLKÖRBEN VI.

50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere Gyenesdiás Nagyközség

Monográfiája

Gyenesdiás Nagyközség

Monográfiája

TÍZESEK A CÉLKÖRBEN VI.

50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere

2013

Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája VI.

Tízesek a célkörben – 50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere

Szerkesztette, írta Góth Imre Árpád

A kötetet lektorálta Dr. Iglódi Endre

A könyv támogatói

Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.és a

© Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata és Bakonyerdő Zrt., 2013 ISBN 978-963-06-4617-8 Ö – Összkiadás

ISBN 978-963-89275-1-4 – VI. kötet Készült 500 példányban

B/5 formátumban (170×240 mm), Adobe Garamond Pro betűtípussal

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ... 7

Köszöntő ...8

ELŐZMÉNYEK ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������9 A LÖVÉSZKLUB MEGALAPÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ ÉVEK �������������������������������������������������������15 A KLUB ÉLETE ZALA MEGYÉBEN �������������������������������������������������������������������������������������� 51 A MÁSODIK NEGYEDSZÁZAD �����������������������������������������������������������������������������������������133 FELHASZNÁLT IRODALOM ���������������������������������������������������������������������������������������������� 297 Jegyzet ...298

Utószó ...315

Lektori ajánlás ...316

Összefoglalók ...317

Előszó

Tisztelt Olvasó!

50 év egy lőtér életében nem kis idő. Azért sem kis lépték, hiszen több generáció megtapasztalhatta a Keszthely környéki és a felkészített magyar sportolók helytállását és eredményeit a csodálatos Csider völgyi helyszíneken.

A településünk feletti Csider völgy igen szép táji és természeti környezetben találha- tó. Itt halad el a piros és kék országos turistajelzés. A kék a Nagymezőre, a piros fel a Büdöskútra, a Keszthelyi-hegység legszebb kiránduló központjaihoz. Az aszfaltos erdészeti út mellett található helyszíneken futócéllövő pálya, vadászfegyver belövő pálya és agyagga- lamblövő pálya is helyet kapott. Sőt nem csak helyet kapott, hanem folyamatosan fejlődik és felújítások hosszú során esett már át a Bakonyerdő Zrt jóvoltából.

Büszkék vagyunk rá, hogy a színvonalas Sportlőtér helyszínei már Európa-bajnokság- nak és évente több neves országos döntőnek is otthont adtak.

A Lőtér turisztikai szerepe sem elhanyagolható napjainkra, hiszen a sportcentrum kínálta feltételek és lehetőségek széles tárházát nyitotta meg a kirándulók és érdeklődők előtt. Keczeli Zoltán vezetésével felkészült szakemberek mutatják be a fegyverek bizton- ságos használatát és a pontos célzás mikéntjét. A kisebb oktatást és felkészítést követően lehetőség nyílik a sörétes vadászfegyverekkel történő lövések leadására agyaggalambra, vagy szaladó nyúl és róka bukócélokra.

Szeretnék köszönetet mondani, elsősorban az alapítóknak, kezdeményezőknek, hogy létrehoztak egy ilyen jó és szakmaiságában minden feltétellel rendelkező lőteret Gyenesdi- áson, ott ahol még egykoron a Festeticsek idején is célba lőttek az arisztokraták. Szeretném megköszönni a támogatóknak és szponzoroknak azt, hogy felismerve a lősport és tehet- séggondozás szerepét, jelentőségét kitartottak, nemcsak a fenntartás, hanem a fejlesztések terén is. Természetesen tisztelegni szeretnék mindazon tehetséges sportolók előtt akik a Keszthely környéki és gyenesdiási sikereket (tűzfegyveres versenyszámokkal és országos csúcsokkal csapatban és egyéniben) évről-évre garantálják és mai napig viszik jóhírét térsé- günknek, Magyarországnak a világ minden pontjára.

Végül köszönet a nagyon szépen összeszedett és kidolgozott munkáért képviselőtár- samnak és sporttudósítónknak Góth Imrének, aki nagy odafigyeléssel gyűjtötte és válogatta a rendelkezésre álló jubileumi anyagot.

Gyenesdiás nagyközség nevében, ajánlom ezen új monográfia kötetet minden kedves sportszerető olvasónak. Gratulálok és Isten éltesse az 50 éves jubileumán a Keszthelyi Er- dész Lövészklubot!

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere

Köszöntő

A vadászat olyan mesterség, amelyet sok százezer év óta gyakorol az ember. Az ősember létfenntartásának egyik fontos eszköze volt, később – ahogy fejlődött az emberiség – át- alakult a vadászathoz való viszonya is. A középkortól az ősi tevékenység már a szórakozást és a társadalmi kapcsolatok kialakítását is szolgálta. A vadászathoz napjainkra szorosan csatlakozott a mozgócél lövészet. Ebben a könyvben történelmi áttekintést kaphat a kedves olvasó a futócéllövészet kialakulásáról, fontos eseményeiről. Villanásszerűen mutatja be a BEFAG Gyenesdiási Csider-völgyi lövészklubjának 50 évnyi munkásságát. Még a „benn- fenteseket” is meglepte a kézirat olvasása, hogy a könyv szerzője milyen pontosan, tárgyila- gosan, történelmi hűséggel tudta visszaadni a lövészek életérzését, eredményeit.

Édesapám sportszerető vadászember volt, a Bakonyerdő Zrt. egyik jogelődjénél, a Keszthelyi Erdőgazdaság központjában dolgozott. Munkájából, érdeklődési köréből adó- dóan szinte egyenes út vezetett odáig, hogy alapító tagja legyen a vadászatot és a sportlövé- szetet összekapcsoló vadászias versenyszámokat kínáló sportegyesületnek.

Jómagam ifjúként belekóstolva e nemes sportba, belülről láttam az eseményeket, ré- szese lehettem a versenyzéssel, lövéssel járó élményeknek. Az elért eredmények a ’70-es évek végére már túlmutattak a szabadidő hasznos eltöltésén, onnantól kezdve már igazi profizmusról is beszélhetünk. Érdekes, hogy mennyi minden emléket felidéz egy-egy nyúl- farknyi újságcikk töredék, egy-egy eredményjegyzék, témát adva egy estébe hajló baráti beszélgetéshez.

A könyv hűen bemutatja a jó termőtalajra hullajtott nagyszerű gondolat csírázását, gondos kezek között felcseperedve a felnövekvését, és most a félve őrzött relikviák fényében a virágzását.

Reményeim szerint újabb sikerek várhatók a gyenesdiási lőtér versenyzőitől. Ennek reményében szeretettel ajánlom e magával ragadó könyvet az olvasónak.

Varga László

vezérigazgató – Bakonyerdő Zrt.

Előzmények

Pontosan középen eltalálni a célt, elejteni a kiszemelt vadat egyidős az „ügyes ember”

megjelenésével. Az első években az élelemszerzés játszotta a fő szerepet, ami kiegészült a gyerekek utánzó tevékenységével, játékosságával és az ebből eredő gyakorlással. A cél eltalá- lásának igénye a kezdetektől kísérte a vadászatot és ez egyet jelentett az életben maradással.

A zsákmány elejtése mellett egyre többször fordították fegyvereiket embertársaik ellen a lövészek, és itt hatványozottabban fenn állt annak a lehetősége, hogy pontatlan célzáskor maguk válhattak áldozattá. A játékból és a gyakorlásból idővel kifejlődött a rendszerességre épülő felkészülés és az azt bemutató versengés, majd a legjobb teljesítményt elismerő ju- talmazás.

Az első ismert céllövő versenyt golyós fegyverrel az 1400-as évek elején a sziléziai Schrolidnitzban rendezték madárlövészetnek nevezett ünnepség keretében. A verseny előz- ményét jelentő lövészkörök, lövész céhek korábban kezdhették működésüket, mint ahogy az „ördögi fegyverrel” jól célzókat a kezdetektől az őket alkalmazók mesterlövészként tisz- telték, míg az ellenség elsőként vágta le őket tudásukért a csatatéren. Az életben maradtak vadászatokon tökéletesítették magukat.

Magyarországon 1510-ben Késmárkon alakult meg az első lövészegylet. A török elleni háborúk legalább kétszáz évre visszavetették a sportlövészet elterjedését. A harcmezők el- vittek minden szükséges erőforrást és csak a XIX. század második felében nyílt lehetőség a sportszerű lövészet megteremtésére. Népszerűsége napjainkig tart és ennek köszönhető- en egyre változatosabb formájában terjed hazánkban és a világon.¹ Az Országos Nemzeti Lövész Egylet megalakulásával létrejött 1871-ben a Lövész Szövetség. A millenniumi ün- nepség keretében megrendezett lövészversenyen az addigi „szöglövés” helyett először lőttek ötkörös céltáblára az indulók, megteremtve a lövész sportot.

Az 1896-os athéni olimpia versenyszámai között már szerepelt a lövészet is, a magyar sportolók az 1908-as londoni olimpia óta kisebb megszakításokkal érték el eredménye- iket. Az első olimpiai bajnokunkat ifj. Prokopp Sándor 1912-ben Stockholmban, hadi- puskában avatták. 1924-ben Amszterdamban koronglövésben követte dr. Halasy Gyula 100/98 -as eredménnyel. Lumnitzer Sándor az agyaggalamb-lövészetben lett világbajnok 1929-ben Stockholmban 300/287. Csapatban Dóra Pál, Dóra Sándor, Strassburger István és Lumnitzer 754-gyel lett ugyan itt a világ legjobbja. A harmincas évek nagy alakjának számított még ebben a számban Montagh András. A sörétlövők sok szép eredménnyel gazdagították hazánk lövész sportját.

Könyvünk témájára koncentrálva a vadászlövészethez tartozó futóvadlövészet kezdet- ben futószarvasra történt. Egyes lövés csapatversenyében az 1924-es olimpián Magyar- ország (Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Takács Elemér, Velez Rezső) a hatodik helyen végzett 97 körrel. A futószarvas lövés 50 egyes számát az 1932-es országos bajnokságon Szilágyi Virgil, a BPLE lövésze nyerte 119 körrel.

A második világháború megtörte a sportág fejlődését. A technikai eszközök ugyan tökéletesedtek, a tudás átadásában azonban szakadás következett be. Pótolhatatlan veszte- ségek érték a rutinos öregeket és feltörekvő fiatalokat.

Az 1955-ben megrendezett Magyar Népköztársaság felnőtt bajnokságon a Pécsi Lö- vész Tiszti Iskola versenyzői szerepeltek a legjobban. Kocsis Miklós futószarvaslövésben az 50 egyes lövést 193 körrel nyerte. A következő évben ismét első lett 227-tel, továbbá 441-gyel a szám összetett versenyében is diadalmaskodott. Akár csak a 25 kettes lövésben

elért 214-gyel.

A csapatversenyben Kégli Ferenc, Kocsis Miklós, Kovács Miklós, Szenes László pécsi lövészek nyerték mind két évben a fenti számokat.

Kovács Miklós az 1955-ben Bukarestben rendezett Európa-bajnokságon futószarvas lövésben 215 körrel nyerte meg a bajnokságot. A csapat: Kocsis Miklós, Farkas József és Kégli Ferenc ezüstérmet szerezett.

A legjobb magyar eredményeket Pécsen, 1956. április 23-24-én rendezett versenyen érték el. Futószarvas 50 egyes lövésben Kovács Miklós (PLTI) 231 körrel nyert. Csapatban, pedig a Pécsi Lövész Tiszti Iskola (Kovács K. Kocsis M., Szenes, Kégli) 856-tal lett az első.

Futószarvas 25 páros lövésben Kovács Miklós 220 körével, míg a PLTI csapata 805-tel lett a legjobb. Az összetettben Kovács Miklós 451-gyel nyert, a csapatszámban 1661 kör lett a rekord.

A meghatározó világcsúcsokat az 1958–as moszkvai vb-n állították fel. Futószarvas- lövés, 100 m, 50 egyes lövés egyéniben: V. Nyikityin 234 kör, csapatban a Szovjetunió (Nyikityin, Romanenko, Zakurenov, Lusztberg) 200/900 körrel. A 100 m, 25 páros lövés egyéni legjobbja az Egyesült Államokból Deckert J. 50/223 körrel. A csapat eredményt:

200/856-tal a Szovjetunió érte el. A Magyarországot képviselő Farkas József, Hain Ferenc, Kovács Miklós, Polyák Imre csapat futószarvas 50 egyes lövésben 825 körrel, a 25 kettes lövésben 767 körrel egyaránt az ötödik helyet szerezték meg.²

Az eredmények alapján nem okozhatott meglepetést, hogy Melbourneben a XVI. nyá- ri olimpiai játékokon futószarvas lövésben Kovács Miklós képviselte hazánkat és 417 körrel negyedik lett, társa Kocsis Miklós 416-tal ötödikként végzett.

Az első olimpiákon még a rendező állam határozta meg melyik számban – elsősorban egyéniben – tart versenyt. Kis és nagyöbű sportpuska, a hadipuska, önműködő sportpisz- toly, hadipisztoly, futószarvas-lövés és az agyaggalamb-lövésben indultak magyarok a szá- moknak megfelelő különböző testhelyzetekben.

A következő évben Farkas József a Budapesti Honvéd versenyzője nyert 196 körrel, csapatban az Egyesített Tiszti Iskola Fekete Tibor, Hain Ferenc, Kovács Miklós, Polyák Imre 647-tel nyertek.³

Ezekben az években új nemzetközi szabályokat alkottak, amik tükrözték a lövészetben bekövetkezett változásokat. A jobb fegyverek kisebb szórásképének eredményeként csök- kentették a céltáblákat, aminek hatására először elmaradtak a megszokott jó eredmények, hullámzó teljesítmények születtek és csak az edzésmunka fejlődésével érkezett el a javulás.

Miközben a sportlövészet egyre népszerűbb lett, a futószarvaslövés a többi számhoz ké- pest úgy tűnhetett hanyatlásnak indult. A feltételek közül a kiépített lőtér, a drága lőszer, és a megfelelő nemzetközi színvonalú puskák hiánya mind felsorolható, mint hátráltató tényezők.

A technikai feltételek nem tartottak lépést a világ fejlettebb részével, a szabályokat 1958-ra adaptálta hazánk, így a magyar bajnokság már a nemzetközi versenyrendszer sze-

rint került kiírásra és megrendezésre, de a nemzetközi színvonalú eredményekre még várni kellett.⁴

A hazai adottságokat ismerők előtt meglepetésként hatott az 1959. augusztus 30-a és szeptember 5-e között megrendezett milánói lövész Eb-n elért szép magyar siker. Holup János, Holup Ágoston, Simkó Imre, Hammerl László, Dosztály János, Krebs Sándor. Két egyéni és két csapat Európa-bajnokságot nyertek.

A futószarvaslövésben a szovjetek álltak az élen. Még ha egyéniben a svéd Flodman 331 körrel meg is szerezte a győzelmet, az ezüstérem Linnikové lett 330 körrel, a bronzérem pe- dig Romanenko nyakába került szintén 330 kör után. A csapatgyőzelmet elérő Szovjetunió összeállítása Linnikov, Romanenko, Nyikityin, Puzyr és 1297-et lőttek, 2. Olaszország 1009-et, 3. Görögország 507-et. Magyarország nem indult ebben a számban.⁵

Az 1959-es év elején, Magyarországon közel 100 lövészklubot tartottak számon, ahol 2000 minősítéssel rendelkező versenyzőt foglalkoztattak. Fontosnak érezték a tervszerű és rendszeres munka mellett a tehetségek felkutatását és a tömegesítést. A feladattal megbízott Magyar Honvédelmi Sportszövetség hamarosan 500 lövészcsapatot hozott létre. Egy csapat tíz főből állt, így hamarosan 5000 ember bekapcsolódásáról szóltak a hírek.

Ebben az évben járási versenyrendszer lépett életbe és előkészítették a magasabb me- gyeit. A tömegesítés sikerét hozta az MHS országos bajnoksága, ahol 242-en indultak. Első alkalommal rendezték meg a kisöbű sportpuska és a sportpisztoly magyar bajnokságát. Az MHS 50 résztvevővel edzőképző tanfolyamot rendezett a szakemberek pótlására.

A létszám növekedésével nem tudtak arányosan lépést tartani a fegyverellátásban és a jó minőségű hazai lőszergyártásban. Hiány mutatkozott a lőtérből is, ráadásul a meglévők kicsiknek és korszerűtleneknek bizonyultak. A nemzetközi színvonalnak megfelelő építését szorgalmazták. A kis kaliberű 50 méteres futóvad számnak 1961-től, a skeetnek 1964-től kezdődött az elterjedése hazánkban.

A hiányosságok ellenére folytatták a sportlövészek az 1955 óta tartó jó szereplésüket a kontinensen rendezett versenyeken, ebben az évben a varsói, lipcsei és budapesti nemzet- közi viadalokon értek el szép eredményeket.⁶

Keszthelyről Richard Bright angol utazó, orvos beszámolójából tudjuk, hogy a Geor- gikon tananyagában szerepelt a lövészet. Festetics Györgynél tett látogatásának emlékiratá- ban megörökítette az 1806-ban kezdődött erdész-vadász képzést.⁷

A kiegyezést követően közel egy évtizedig Polgári Lövészegylet működött a városban, hanyatlásuk 1881. május 15-én a feloszlatásukkal ért véget, vagyonukat az utolsó tégláig elárverezték és beszüntették tevékenységüket.

Keszthely sportéletében jelentős szerepet játszó Georgikon 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet nevet vette fel. 1906-ban akadémiai rangot kapott, és a négy évvel korábban megalapított sportegyletének nevét Keszthelyi Gazdasági Akadémiai Atlé- tika Klub (KGAAC) változtatták. Lövész szakosztályukat saját lőtér nélkül működtették.

1911 májusában a Sümegi Címlövő Egyesület meghívásos versenye nagy küzdelmet és szép keszthelyi sikert hozott. Bodai Lajos harmadéves hallgató szerezte meg a győzelmet, a másodikos Korniss Elemér második lett. A legjobbakat még nem érmekkel, hanem értékes

tárgyjutalmakkal honorálták. A második helyet díszes órával, a győzelmet szép ezüst tállal díjazták a rendezők.

Két évvel később augusztus 27-én élőgalamb-lövészetet rendeztek Keszthelyen. A köz- véleményt megosztó versenyt férfiaknál Csesznyák Elemér második évfolyamos hallgató nyerte Frostner Miklós előtt. Nőknél Ernuszt Józsefné lett az első. A negatív visszhang hatására tizenöt évet kellett várni a következő ilyen versenyre. A negyedszázados fennállását ünneplő Atlétikai Club 1928. május 19-20-án tartotta élőgalamb-lövőversenyt, amire Alb- recht (Albert) főherceg is nevezett.

1926-ban KGAAC lövész szakosztálya a Berényi-féle téglagyár és a szeszfőzde közötti Békás-kerti dűlőben építette fel védőfallal ellátott lőterét.

Az 1921. évi LIII. Levente törvény és a három évvel későbbi rendelet, amiben a test- nevelést az állam feladatává tették, Keszthelyen és környékén is hamar megmutatta hatását.

A keszthelyi leventék megyei céllövő versenyeken egyéni és csapat számokban szép eredményeket értek el. 1929-ben az öt és tízfős csapatuk is első lett a megyei versenyen, amivel kiérdemelték a főszolgabíró dicséretét. A következő év megyei versenyén Tamási János egyéni első helye és az újabb csapat aranyérem megszerzése növelte a sportág népsze- rűségét.

A járási versenyeken Cserszeg, Rezi és Keszthely fiataljai váltakozó sikerrel szerepeltek.

Fél évszázaddal az első polgári lövészegylet megszűnése után a gazdászok és a leven- ték sikereit megirigyelve 1931 tavaszán megalakult a Keszthelyi Polgári Lövész Egylet a (KPLE). A lóvásártéren kialakított lőtéren, a mai Egry József Általános Iskola helyén kezd- ték meg tevékenységüket. Augusztusban megrendezett megyei versenyükön Pandur Géza egyéni győzelmet szerzett, az ötfős helyi csapat második lett. Keszthely legjobb lövésze címért november 8-án kihívásos versenyt rendeztek, és azt Varga József nyerte el.

Az év kiemelkedő eredményének számított Dóra Sándor keszthelyi gazdász győzelme a Margit-szigeten megrendezett országos élőgalamb-lövő versenyen. A következő évben megismételte sikerét az 1929-es stockholmi Eb-n aranyérmet szerző csapat tagjaként.

A pezsgő lövészéletről a járási versenyek tanúskodnak. 1932. június 12-én megren- dezett bajnokságot Keszthely nyerte 370 körrel, második Cserszeg 362-vel, Alsózsid (Vár- völgy) 320-szal a harmadik. Az egyéni versenyzők közül kiemelkedett a keszthelyi győztes, Kovács István és a harmadik dr. Széll László lett. A második helyet a cserszegi Tóth József szerezte meg.

A Lövész Egylet tagjai 1933 augusztusában Tersztyánszky Géza nyugállományú hu- szárőrnagyot választották lövészmesternek és egy szép sorozatot produkáltak. Előbb a szept- ember 17-én megrendezett válogató versenyt nyerték meg, majd a zalaegerszegi megyein lettek a legjobbak 882 ponttal. Ezt a dunántúli kispuskás verseny követte, ahol szintén elsők lettek.

A legfiatalabbak is aktívan bekapcsolódtak a lövész életbe. A cserkészek közül 1934- ben Egyházi József és Tersztyánszky György a Szombathelyen megrendezett versenyről em- lékéremmel tértek haza. A következő korosztálynak helyben polgári és levente versenyeket rendeztek a Levente Sportnapok keretében. Részt vettek Nagykanizsán a „Három megye lövészversenyén”. Varga József harmadik helyével hívta fel magára a figyelmet.

Bekapcsolódtak a gimnazisták is, és saját versenyt tartottak.

A következő év márciusában tisztújító közgyűlésre került sor a KPLE-nél és Svasits Géza építészmérnököt választották elnökükké. Még az év vége előtt újra kellett választaniuk tisztségviselőiket, Bartoss József helyettes jegyző nyerte el az elnöki megbízatást.

A tagság tudása eltért egymástól. A május 5-én megrendezett házi versenyüket több kategóriában tartották, kezdőknél Stádinger Ferenc, haladóknál Schmillár György nyert. A csapatversenyben a gazdászok lettek a legjobbak.

A gazdászok sportolását segítő Gazdászbajnokságba a lövészet is bekerült, hazánk me- zőgazdasági akadémiáinak hallgatói mérték össze tudásukat a rendszeresen megtartott ver- senynapok alkalmával. 1936. május 12-e és 17-e között Mosonmagyaróváron rendezték az aktuális bajnokságot, ahol csapatversenyben másodikak lettek a keszthelyiek. A sikerhez nagyban hozzájárult Statzger negyedik helyezése. Két évvel később a keszthelyi bajnoksá- gon a harmadik helyet érték el, kimagasló egyéni teljesítmény nélkül. Az 1941-es debreceni bajnokságon sikerült csapatban az első hely megszerzése, egyéniben második Orbázi, har- madik Török és negyedik Gaál lett.

A pezsgő lövészélet ellenére az egyesületek között feszültség húzódott, és megromlott a viszonyuk egymással. A legnagyobb csapást a sportágra Keszthelyen is a második világ- háború mérte.⁸

A háborút és az ilyenkor szokásos felkészü- lést követően az 1952. augusztus 14-én meg- rendezett járási lövészversennyel kapott új élet- re a sportág. A mostoha időjárási körülmények megnehezítették az indulók dolgát. Az erős szélben nem születhettek kimagasló eredmé- nyek. Egyéniben első helyezést Heczer György a Magyar Szabadságharcos Szövetség verseny- zője, másodikat a Cserszeg SK-ból Bogdán Fe- renc, harmadikat Újvárosi István a Keszthelyi Lokomotívból szerezte meg.⁹

Az 1955. szeptember 14-én a Veszprém- ben megrendezett megyei csapatbajnokságon második lett a Keszthely MÖHOSZ (Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség) csapata.¹⁰

A lövész egyesületek életét egy nevében gyakran változó, félkatonai országos szervezet fogta össze, sport és szabadidős tevékenység biztosításának szándékával 1990-ig. Megalaku- lásakor 1948. február 29-én MSZHSZ, Magyar Szabadságharcos Szövetség nevet kapta és a Magyar Kommunista Párt irányította. 1955-től MÖHOSZ, Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség lett és az ellenőrzést végző párt neve is Magyar Dolgozók Pártjára változott. 1957 júniusában MHS, Magyar Honvédelmi Sport Szövetség nevet kapták, míg az utolsó végleges nevüket 1967. augusztus 8-ától viselték MHSZ, Magyar Honvédelmi Szövetség és a Magyar Szocialista Munkáspárt alá tartoztak 1990. október 1-jei megszűnéséig.¹¹ A hatvanas évek elejére az MHS kialakította versenyrendszerét, és ahhoz több lövészegyesület is csatlakozott.

Lövész verseny fekvő helyzetből

Keszthely 1950 januárjától 1978 év végéig Veszprém megyéhez tartozott. A járási baj- nokságokból a megyeibe juthattak a legjobbak, míg onnan a 8-14. helyezettek visszake- rültek az alacsonyabb osztályba. A tapolcai járásban hat, a Pápaiban négy, a Zirciben öt, a Sümegiben tíz és a Veszprémiben húsz csapat versenyzett. 1961-ben Devecserből és a keszt- helyi járásból nem indult senki. A megyei bajnokságot a Veszprémi Erdőgazdaság nyerte, második a pápai Elekthermax, harmadik Litér, negyedik Balatonalmádi, ötödik Veszprém terület, hatodik Balatonaliga lett.

A tapolcai járásban Tapolca az első Badacsonytomaj és Révfülöp előtt, Pápán a Pápai Textilgyár, a zirci járásban Kerteskő végzett az élen. A sümegiben Sümegprága, Zalaerdőd, Bazsi az élcsapatok sorrendje.

A versenyeket alapos és gondos felkészülés előzte meg, a jó eredmény eléréséhez edzé- sekre kellett járni. A járási és megyei bajnokság mellett felszabadulási, alkotmányünnepi és „November 7-ei (NOSZF)” emlékversenyeket is rendeztek, valamint megyei egyéni és csapatbajnokságokat meghívásos formában.¹²

Ezekre az évekre már erdészetet is elnyerte azt a szervezeti formáját, amiben megkezd- hette működést a lövész szakosztály.

Az erdőgazdaság alapjait Gróf Festetics Tasziló (1850-1933) tudatos fejlesztő munkája, erdőtelepítő tevékenysége fektette le. A második világháború után kialakuló államerdészet rendszere nem tárgykörünkhöz tartozik, főbb pontjai közül ki kell emelni az 1950-es évet, amikor Keszthely, Veszprém megyéhez került. Épp akkor hoztak létre a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti Főosztálya felügyelete alatt az Erdőközpontot, ennek rendeltek alá 16 megyei erőgazdasági egyesülést, 78 állami erdőgazdasággal, számuk a következő három

évben 42-re olvadt, 1963-ban már csak 29-ben koncentrálták a feladatokat.

„1953. május 1-jével felszámolták az üzemegységi rendszert és létrehozták a – nagyobb- részt – máig működő erdészeteket,…” Megalakult a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság, terü- letét 1955-ben a sümegi és nyirádi erdészettel bővítették egészen az 1967-es átszervezésig, amikor létrehozták a Magyar Néphadsereg erdőgazdaságait.

1964-ben önálló egységgé szervezték Keszthelyen a Műszaki Erdészet építő, karbantar- tó és javító részlegét.¹³

A Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG) 1970-ben alakult a válla- lat központját Keszthelyen alakították ki. 2001 júliusában új néven: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Részvénytársaság áthelyezték Pápára.¹⁴

A LÖVÉSZKLUB MEGALAPÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ ÉVEK

A lövész klub megalapításához 1962-re minden rendelkezésre állt. Veszprém megyé- ben virágzó lövészélet vonzotta a sportolókat, versenyeken mérhették össze tudásukat. Ki- alakult az erdészvállalatok arculata, viszonylag nyugodtabb korszak köszöntött rájuk és a dolgozóknak nem az aktuális átszervezések következményein kellett gondolkodniuk, ha- nem kicsit magukkal is foglalkozhattak. A Keszthelyi Állami Erdőgazdaságnál alkalmazott fiatal erdészek és vadászok között baráti beszélgetések során gyakran felmerült a gondolat, egy a szakmájukhoz illő lövészet gyakorlásáról. Keczeli József vetette fel először az ötletet még decemberben, egy lövész egyesület alapításáról, majd felkereste a vállalat vezetőjét és elmondta neki szándékukat. Boér Ferenc (1963-1968) igazgató örült a dolgozóktól induló kezdeményezésnek és megígérte a vállalat támogatását a lőtér kialakításához. Ezt követően megbízta Keczeli Józsefet, tartsa kézben az előkészítő munkákat és szervezze meg a lövész klubot.

Következett a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség felke- resése, mivel az akkori törvényi szabályozások értelmében, csak az MHS keretei között lehetett alapítani és működtetni lövész egyesületet. A szükséges anyagi ellátást, fegyvereket, lőszert a sportszövetség biztosította. Németh Gyula az MHS Keszthely járási titkára örömmel fogadta az erdészeket és közösen fordultak a megyei elnökséghez. Közbenjárásukra 45 000 forintot adott a lőtér építéséhez a Veszprém Megyei Tanács.

Egyesületet tízen alapíthattak, M 48 mintájú kispuskát kap- tak névre szólóan az MHS-től. A tagság a szervezőképességét bebi- zonyító Keczeli Józsefet választották elnöknek, Szombath István a gazdasági feladatokat tartotta kézben. További tagok Scheily Ferenc vadászmester, Varga László, Horváth Tibor, Pópity Jenő, Parrag István, Ihász Ferenc, Kovács Lajos erdész.

A munkák megkezdése előtt a lelkes kis csapat Hévízre járt a Honvéd Szanatóriumban lévő kispuskás lőtérre gyakorolni. Az MHS lövészei részt vettek a Magyar Sportlövő Szö- vetség versenyein és bajnokságain is.

Az MHS megyei versenyrendszerében lévő 40 lövészklubját osztályokba sorolta. A 16 első és a 24 másodosztályú klub négyfordulós bajnokságban mérte össze erejét. Náluk még hiányoztak az edzők, csupán hét segédedző tevékenykedett a lövészeknél, míg a többi sportágban már mesteredzők is dolgoztak. Az MHS országosan hatszáz lövészcsapattal és hatezer taggal rendelkezett. Rendszeresen tartottak versenyeket, mint a nyolcfordulós járási bajnokságot. Összetett kispuska számban megyei bajnokságot rendeztek.¹

A lövészek sportolói igazolványt kaptak, megkezdték a szereplésüket a megyei baj- nokságban, területi versenyeken vettek részt Veszprémben és Pápán. Szép eredményeket értek el és mind a kollégák, mind a vállalat vezetése egyre büszkébben tekintettek a csapat tagjaira. Magukat képezték, 1975-ig főállású edző nélkül dolgoztak.

Keczeli József

A lövészek családját hazánkban az év végén 1813 MHS klub illetve szakosztály 28 669 fős tagsága és 97 sportlétesítménye, a sportlövők 137 szakosztálya 2 375 fővel, továbbá a vadászengedéllyel rendelkező 19 936 főből állt.²

Közülük többen figyelemmel kísér- ték a Kairóban 1962. október 11-e és 20-a között megrendezett 38. világbaj- nokságot.

Futószarvas lövésben a szovjet spor- tolók teljesítettek a legjobban. Egyes (30 lövés) egyéni számában aranyérmet Oleg Zakurenov (szovjet) 229 körrel nyert, 2.

Foster (USA) 228, 3. Flodman (svéd) 227, 4. Skarpness (USA) 218, 5. Nyikityin 218, 6. Yrjvuori (francia) 218. A csapat számot a Szovjetunió nyerte (Nyeszterov, Nyikityin, Romanyenko, Zakurenov) 879 kör, 2. Egyesült Államok 867, 3.

Svédország 842, 4. Finnország 824, 5. Egyesült Arab Köztársaság 625.

Futószarvas kettes lövés egyéni győztese Oleg Zakurenov és a második Nyikityin 223 körrel beállította a világcsúcsot, 3. Powell (USA) 220, 4. Flodman 219, 5. Kling (francia) 218, 6. Nyeszterov 217. Csapatban a Szovjetunió nyert (Nyikityin, Zakurenov, Nyeszterov, Romanyenko) 880 körrel világcsúcsot értek el, 2. Egyesült Államok 859, 3. Finnország 811, 4. Svédország 811, 5. Egyesült Arab Köztársaság 617.

Az 1963. évi Futószarvas-lövő Európa-bajnokságra Sandvikenben került sor augusztus 10-től 12-ig. Az egyes (30 lövés) egyéniben: 1. Igor Nyikityin 227 körrel, 2. Flodman 226, 3. Zakurenov 224. Csapatban: 1. Szovjetunió 883 kör, 2. Finnország 869, 3. Svédország 854, 4. Norvégia 811, 5. Anglia 745.

Kettes (30 lövés) egyéni győztese Oleg Zakurenov 233 körös világcsúccsal, 2. Kling 227, 3. Sztaratelev (szovjet) 220. A Szovjetunió csapatban is világcsúccsal 892 körrel lett

az első. 2. Finnország 845, 3. Svédország 822, 4. Norvégia 769, 5. Anglia 678.

Futóőz egyéni versenyét a svéd Rune Flodman 167-tel nyerte, 2. Kling 101. Csapatban: 1. Szovjetunió 570 kör, 2. Finnország 565, 3. Svédország 563, 4. Norvégia 463, 5. Olaszország 443, 6.

Anglia 428.³

1963-ban megtörtént a lőtér kitűzése és sor került az első kapavágásokra is.

Hazánkban megrendezték a Ma- gyar Népköztársaság 1963. évi felnőtt és ifjúsági egyéni csapatbajnokságát, ahol a

Sportolói igazolvány

A pálya kitűzése

futóőzlövés egyéni (80 lövés) számát Póka János (Mátrai Áll. Erdőgazdaság) 278 körrel nyerte, 2. Bakondi (MÁE) 264, 3. Nagy K. (MÁE) 239, 4. Huszár (Kelet-Bükki Áll. Er- dőgazdaság) 232, 5. Török (ETI) 227, 6. Tarr (KBÁE) 227. A csapatban: 1. Mátravidéki Állami Erdőgazdaság (Póka, Bakondi, Nagy K., Reményfi) 1004 kör, 2. ETI 833, 3. Kelet- Bükki Áll. Erdőgazdaság 832, 4, Gödöllői Áll. Erdőgazdaság 763.

Az 1964-es bajnokság futóőzlövés egyéni számát ismét Póka János nyerte négy körrel elmaradva tavalyi eredményétől 274-gyel, 2. Huszár 251, 5. Bakondi 259, 4. Vezér (GÁE) 250, 5. Tarr 228, 6. Szabó (MÁE) 223. A csapat (80 lövés) számban: 1. Mátrai Állami Erdőgazdaság (Nagy, Szabó, Bakondi, Póka) 946 kör, 2. Kelet-Bükki Áll. Erdőgazdaság 899, 5. Egri HSE 818, 4. Gödöllői Áll. Erdőgazdaság 789, 5. ETI 597, 6. Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság 592.⁴

Gyenesdiáson 1964-ben a nagyobb földmunkákat a frissen megalakult Műszaki Er- dészet végzett el a gépeivel. Felvonultak a Csider-völgyben és kialakították a lőteret. A klubnak csak az üzemanyag árát kellett kifizetnie az erdészetnek, amit a megyei tanácstól kapott támogatásból megoldottak.

A napjainkban rendezett, festői völgy nem így nézett ki ötven évvel korábban. A Nagymező felőli dombol- dalon szálfák ágaskodtak, letermelését akkor végezték. A mellette elterülő ko- pár részt birkalegelőként hasznosítot- ták az itt élők. Az aszfaltút helyén még vízmosás, kőgörgeteges föld fogadta az erre járókat.

A lőteret Viharos Zsolt erdő- és útépítő mérnök jelölte ki. Kitűzte az épületek helyét és az erdészet dózere szép simára gyalulta a terepet. Első- ként egy tizenkét lőállásos 50 m-es kis-

golyós puskapályát alakítottak ki és a hozzá tartozó hosszú raktárépületet húztak fel.

A tagság létszáma közben bővült Györke Zsombor, Vető Endre, Lipenszky György, id. Bálint József is számtalan társadalmi munkával töltött órával járultak hozzá az épít- kezéshez. Kovács Lajos a terület erdésze, az első kapavágástól folyamatosan támogatta a klubot.

A szorgalmas edzés és a kellő adottság az eredményekben is megmutatkozott. Az MHS Veszprém megyei elnöksége és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezete a MEDOSZ me- gyei bizottsága az erdőgazdaságok dolgozóinak részére háromfordulós kispuska-lövészbaj- nokságot rendezett négyfős csapatoknak. A győzelmet Veszprém 894 körrel szerezte meg, második Keszthely 800-zal, harmadik Pápa 725-tel. Egyéniben a keszthelyi Parrag István 239 körös győzelmének örültek a társak.⁵

Az első kapavágások után

1965

A klub elnyerte a Veszprém megye bajnoka címet. A rendezők egy szép herendi vázá- val jutalmazták a legjobb csapatot, amit azóta is féltve őriznek klubházukban. Fennállásuk alatt számtalan szép serleget és érmet szereztek, amivel megalapozták gyűjteményüket. A klub vezetői büszkén és kissé félve vitték magukkal a Balaton-partra a vitorlázók kedvenc csárdájába ezeket a trófeákat, a Boér Ferenc igazgató kezdeményezésére létrejött találkozóra.

Vezetőjük úgy gondolta, hogy akkor tudja a sportéletet legjobban támogatni, ha egyesülnek a vitorlázók és a lövészek! A hatvanas években vitorlásokkal és vitorlázókkal is rendelkezett a vállalat. A lövészek azonban önállóan működő MHS lövészcsapatként kezdték meg tevé- kenységüket. Más szervezeti formával és ezzel együtt más felügyeleti szervvel rendelkezett a két sportág.

Az összejövetelen nyugodtan érvelhetett az egyesülés ellen Németh Gyula MHS járási titkár, aki a klub megalapításában és irányítá- sában is tevékeny részt vállalt, Keczeli József és Varga Lászlóval ellentétben az igazgatónak nem volt alárendelve. Olyan meggyőzően lé- pett fel az összevonás ellen, hogy a vitorlázók külön egyesületben folytatták tevékenységü- ket a vízi sportolást választó erdészekkel. Boér igazgató nagyon sportszerűen viselkedett, megértette a felhozott érveket és továbbra is segítette a lövészeket, nem haragudott meg rá- juk, amiért nem támogatták elképzelését.

Az 1965-ös év más szempontból is sze- rencsésen alakult. Országos szinten is további biztatást kaptak a lövész egyesületek a vadász számok fejlesztésére. A vadászat népszerűségé- nek növekedésével lehetőség nyílt a hangulatot imitáló versenyszámok elterjedésére. Keszt- helyen az erdészeti vállalat kapott ösztönzést, mint testhez álló feladatra. Első lehetőségként nem a költséges agyaggalamb lövészetet választották, hanem a viszonylag fiatal, 1960 óta létező futóvadlövést. Az új szám hamar meghódította az erdészeti vállalatok lövészegyesü- leteit. A szakma is indokolta az átállást az egyesületnél kispuskáról futóvadlövő puskára. A vállalat vezetésével könnyen sikerült megegyezni. Ha kipróbálják a két számot a lövészet kedvelői, a köztük lévő élménybeli különbség a futóvadlövés javára olyan jelentős, hogy aki kipróbálta azt követően többé nem akar álló célra lőni, csak mozgóra. Ki nézne fekete-fehér adást, amikor színes is létezik?

A meglévő 50 m hosszú pálya végén kellett egy 10 méter széles nyiladékot kialakítani, közte a célfelület ide-oda fut. Innen a szakág elnevezése, futóvadlövészet. A kispuskás lőte- ret vegyes puskássá alakították át, megmaradt a kispuskás lőállás is.

Az átállás így túl egyszerűen hangzik, egy-két dolgot meg kellett oldani az első verseny megrendezéséig.

A féltve őrzött herendi váza

Az első években futóőzt formázó lőlapra lőttek, ezért felvették a Futóőz Lövő Klub nevet. Néhány évvel később szarvas került a célfelületre. Az 1970-es évektől nemzetközi mintára hazánkban, így Keszthelyen is futóvaddisznót kezdtek ábrázolni a lőlapon. Így jó hatvan év után tértek vissza az 1908 előtt egyszer már használatban bevált formához.

A vadászetika megkívánja, hogy futó szarvasra, mint nemes vadra, nem illik lö- vést leadni, csak állóra. Az egy lövés, egy találat elv alapján. A vaddisznóra azonban szabad. Az új szakág meghonosításához új technikai eszközöket kellett beszerezni.

A klub az MHS útján öt futóvadlövő puskát kapott. Ezeket még nem távcsővel, hanem diopterrel látták el. A puskák elején elhelyezett célzógömböt a gyors és lassú sorozatok függvényében változtatták meg. Helyzetét az egyik illetve másik oldalra billentették át. Az átbillentéssel az előretartást szabályozták. A diopteren lévő kis lyukon keresztül bevették a célzótüskét, majd a célt és megfelelő helyzetben lehetett lőni. Ezeket a fegyvereket a szovjet gyártású úgynevezett BK-2-eseket az országban elsők között kapták meg a keszthelyiek, majd ötven évvel később is a vadász tanfolyamon résztvevők ezekkel gyakoroltak és vizs- gáztak.

Kezdetben még nem dolgozták ki a versenyrendszer elemeit. Első időszakban azt is elfogadták, ha a nyiladék két oldalán elhelyezkedő egy-egy ember kézzel húzta át a célfelületet egyik oldalról a másikra és nem pedig gép.

Erre a célra egy faszánkót használ- tak, amire két céltartó lapot helyeztek. Az egyiken balra a másikon jobbra nézett a céllap, és a húzásiránynak megfelelően felállították vagy éppen elfektették. A szánkó alá az erdőben bőségesen található avart hintettek a biztonságos helyen lévő segédek.

Az alapelvet a versenyszám őshazájában Észak-Európában alakították ki, ahol a min- dennapi megélhetésért küzdő vadászoknak tökéletesen kellett elvégezniük az „egy lövés egy találatot”, különben éhen haltak volna családjukkal.

Ketten elbújtak egy-egy biztonságot adó fa mögé, majd áthúztak egyik oldalról a má- sikra egy szarvas alakú célt. Harmadik társuk a vadászathoz ideális távolságból gyakorolhat- ta a pontos célzást.

Az első futóvadlövő verseny

A pálya és a cél

A sportolóknál a nagy kaliberű puskához tartozó drága lőszert használó vadász szám helyett a kis kaliberű, olcsóbb változat terjedt el.

El lehet képzelni mennyire sikerült egyenletesen a gyors és lassú számokra jellemző másodperceket tartani. Az emberi erőből származó hibák megszüntetésére villanymotorból készítettek csörlőt, amivel már ki lehetett az eltéréseket küszöbölni. A felszerelést, tárcsákat, fogaskerekeket a tagság készített. A műszaki erdészet mérnökei sokat segítettek a menetidőt biztosító áttétek kiszámításánál.

A megfelelő fékezést egy másik egyesületnél, tanulmányút keretében tapasztalták ki.

Innen-onnan megszerzett tudással végül is Hóbár János villanyszerelő segítségével megszü- letett az első célmozgató gép. Később Tarr László tartotta karban. A fékrendszere gyakran meghibásodott, folyamatosan gondoskodtak javításáról.

A megfelelő gépek beszerzésére a halápi parkettagyártó üzemen keresztül nyílt lehető- ség. Két darab Nyugat-Németországból származó Spitz gépet rendeltek az erdőgazdaságon keresztül mondván, hogy erre nagy szüksége van a vállalatnak. A halápi üzemet felkészítet- ték az érkező gépek fogadására, hogy ne lepődjenek meg a nekik használhatatlan rendelésen, hanem adják majd tovább a lövészklubnak azokat. Így lehetett megoldani a beszerezést azokban az években „Nyugatról”. Jól választottak, amit a gépek négy évtizedes megbízható működése is bizonyít. Kellett hozzá még Magyar Gyula hozzáértése, karbantartó munkája.

A megyei szövetség látva a keszthelyi törekvéseket méltónak találta a klubot és egy gyönyörű MBO futószarvaslövő puskát adott edzésre. A szintén 5,6 kaliberű fegyver a hoz- závaló lőszerrel nagyon jó röppályát biztosított a lövedéknek, így roppant erős fegyvernek számított. Sajnos többet nem kaptak belőle, mivel időközben a szarvasról vaddisznóra áll- tak át. Őt év használat után a megyei MHS titkárnak eszébe jutott a fegyver és visszakérte.

Azokban az években a lehetetlenségnek számított egy fegyver vásárlása. Az MBO puska kiválóan megfelelt vadászati célokra a titkár számára is. A rendszerre jellemző eljáráson hamar túllépett a klub.

A hatvanas évek második felében még kispuskás versenyeken is részt vettek, ami- ket feltétlenül meg kell említenünk.

Megerősödtek működésükben a klu- bok és az MHS lövészcsapatok összesített eredményei javultak. A korábbi évekhez képest új csúcsok születtek. A legeredmé-

nyesebb a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság I. csapata a bajnokságot szükséglőtér igénybevé- telével nyerte 13 190 körrel. A hatodik forduló végén 2. Keszthelyi DÉDÁSZ 13 189-cel, a 3. Sümegcsehi 13 145-tel.

Keszthely járásban jól működött a járási és városi szövetség, a megrendezett csapatbaj- nokságban bronzérmes lett a Keszthelyi Állami Erdőgazdaság II. csapat 7105 körrel.

Veszprém megyében a virágzó lövészéletet ekkor már 59 edző segítette, és a versenyek megrendezésénél 67 képesített versenybíróra lehetett számítani. Talán csak az edzések kia-

Az elkészült pálya

lakulatlanságánál, azok rendszertelenségénél lehetne megyei szinten elmaradást említeni. A lövészek ekkor még megtehették az alkalomszerű, a versenyt megelőző edzéseket.⁶

A Magyar Népköztársaság 1965. évi országos felnőtt és ifjúsági egyéni csapat-bajnok- ságának futóőzlövő számát Miskolcon, október 4-én rendezték. A győzelmet Huszár Endre (Kelet-Bükki Állami Erdőgazdaság) 155 körrel szerezte meg, a 2. Szabó (Mátraházi Állami Erdőgazdaság) 144, a 3. Bóka (MÁE) 141. Csapatban: 1. Kelet-Bükki Állami Erdőgazda- ság (Huszár, Nemcsák, Tarr, Juris) 554 kör, a 2. Mátraházi Állami Erdőgazdaság 528-cal, a 3. az Észak-somogyi Erdőgazdaság lett 469-cel.

Futószarvaslövésben: 1. Huszár Endre (KBÁE) 192 körrel, 2. Bóka (MÁE) 166, 3.

Juris (KBÁE) 158. Csapatban: 1. Kelet-Bükki Állami Erdőgazdaság (Huszár, Juris, Császár, Tarr) 630 kör, 2. Mátraházi Állami Erdőgazdaság 511, 3. Észak-somogyi Állami Erdőgaz- daság 471.

Az Európa-bajnokságon futószarvaslövés egyéni (50 egyes) számban a szovjetek áll- hattak fel a dobogóra: 1. Zselez 224 körrel, 2. Sztaracejev 222, 3. Jogan 222. Csapatban is övék a győzelem 874 körrel a 2. Egyesült Arab Köztársaság 748, előtt. ⁷

1966

Talán az alacsonyabb osz- tályokban szereplőket jellemző rendszertelenségének lehet fel- róni, hogy szeptember közepén kevés indulóval rendezték meg a megyei lövészbajnokságot. A nyílt irányzékú puskák 60 össze- tett lövéses versenyén Veszprém- ben a keszthelyi járás lövészei megelőzték a zircieket. Rajtuk kívül mások nem indultak. A felnőtteknél a győzelmet Szántó 460 körrel szerezte meg, 2. Pajor 442-vel. Ifjúságiaknál 2. helyen végzett Gyalog 447 körrel.⁸

Ebben az évben tagságuk elérte a 87 főt, közülük 15-en rendszeresen versenyeztek.

A főként erdészekből, vadászokból és mérnökökből álló sportlövők kispuska, skeet és futóvadlövő szakágakban tették próbára ügyességüket. Többségük III., IV. osztályú minő- sítéssel rendelkezett és néhányan már elértek a II. osztályt.

A lőpályák megépítésére a Veszprém Megyei Tanácstól kapott támogatást a MEDOSZ további 20 ezer forinttal egészítette ki, amiről tudni kell, hogy másféléves átlagkeresetnek felelt meg. Az MHS is biztosított anyagi támogatást. A legjelentősebb a tagság által végzett

A keszthelyi DÉDÁSZ csapata

601 ezer forintos társadalmi munka! A kispuskapálya megépítésével, majd a futóvadlövő és a skeetpályák elkészítésével a kor színvonalának megfelelő sportlövő kombinát jött létre, amit Berecz Sándor az MHS megyei elnökségének tagja avatott fel ünnepélyes keretek között októberben és országos versennyel vették birtokba.⁹

Eleinte csak a vadászatra felkészítő szakágként tekintettek a futóvadlövészetre. Ha- zánkban az első klubok Mátraházán, Zamárdiban és Keszthelyen alakultak. A tagok, a vadászok, az erdészek igényelték a vadat imitáló mozgó cél sportszerű lövését. A kispuskás álló céllövészet elvesztette varázsát a sokkal nagyobb kihívást jelentő és sokkal érdekesebb mozgócél lövészet mellett.

A sportvilág a Wiesbadenben, július 14-e és 24-e között megrendezett 39. világbajnok- ságra figyelt. Megmaradt a korábban kialakult erősorrend.

Futóőzlövésben a győzelmet a szovjet Vlagyimir Veszelov 164 körrel szerezte meg, honfitársa Nyikityin 164-gyel követte, 3. Kingeter (USA) 161, 4. Johansson (svéd) 159, 5.

Sztarateljev (szovjet) 156, 6. Zselezsnyak (szovjet) 153. Csapatban: 1. Szovjetunió (Veszelov, Nyikityin, Sztarateljev, Zselezsnyak) 637 kör, 2. Egyesült Államok 604, 3. Svédország 586, 4. Finnország 558, 5. NSZK 550, 6. Nagy-Britannia 537.

Megrendezték az első futóvadlövő országos bajnokságot, ahol keszthelyiek is indultak.

Balsaynak nem kellett szégyenkezni helyezésével, éppen lemaradt a dobogóról. A Magyar Népköztársaság 1966. évi felnőtt, ifjúsági egyéni- és csapatbajnokság futóvadlövő számát Miskolcon október 25-én és 26-án tartották. Az aranyérmet Huszár Endre az MHS Kelet- Bükki ÁEG versenyzője 150 körrel, magyar csúccsal szerezte meg. 2. Tar (MHS KÁEG) 145, 3. Póka (MHS Mátrai ÁEG) 144, 4. Balsay (MHS Keszthelyi ÁEG) 137, 5. Bakondy (MHS Mátrai ÁEG) 125, 6. Reményffy (MHS MÁEG) 123. Csapatban is magyar csúccsal nyert az MHS Kelet-Bükki ÁEG (Huszár, Tarr, Nemcsák, Császár) 530 kör, 2. MHS Mát- rai ÁEG 504, 3. ETI 382, 4. MHS Keszthelyi ÁEG 351, 5. Bp. Honvéd 311.¹⁰

1967

Veszprém megyében 64 csapat versenyzett négyfordulós rendszerben.

Közülük 35 felnőtt és 29 ifjúsági ka- tegóriában. Az I. osztályban 11-en a többiek a járási bajnokságokban vettek részt. A megyében a legjobb eredményt a Sümeg Telep érte el 3349 ponttal. A 2. Vörösberény 3326, 3. Keszthely Er- dőgazdaság 3319, 4. Pétfürdő 3089, 10.

Keszthely DÉDÁSZ 2818. ^11.

A megyei bajnokság mellett rendez-

tek kupákat is ahol részt vettek a keszthe- Megyei verseny résztvevői

lyiek is, mint a „November Hetedike Kupa” emlékverseny, ahol sokan indultak. A 25 koron- gos versenyt megnyerte Keszthely első csapata 83-mal, 2. Uzsa 67-tel, 3. Keszthely II. 57-tel.

Egyéniben Scheily Ferenc lett a legjobb, Varga László harmadikként végzett. Kispuska 30 lövéses számban: 1. Sümeg 975 körrel, 2. Keszthely 887. Egyéniben itt is Scheily bizonyult a legjobbnak 226-tal. A sportpisztoly és standard puska számokban nem indult keszthelyi.¹²

Magyar Népköztársaság 1967. évi felnőtt, ifjúsági egyéni- és csapatbajnokságának Bu- dapest adott otthont október 14-e és 22-e között.

Egyéniben: 1. Szabó Gyula (Honvéd Dobó István SE) 145 körrel, 2. Felsőbá- nyai (MHS MÁEG) 144, 3. Huszár (MHS KÁEG) 139, 4. Tarr (MHS KÁEG) 135, 5.

Kisgergely (HDISE) 124, 6. Kiss Gy. (MHS Mátrai Áll. E.) 124. Csapatban: 1. Honvéd Dobó István SE (Kisgergely, Gregor, Szabó, Szenes) 467 kör, 2. MHS Kelet-Bükki Állami Erdőgazdaság 465, 3. ETI 440, 4. Bp. Honvéd 436, 5. MHS Észak- somogyi ÁE 432, 6.

MHS Mátrai ÁE 423.

A sportdiplomácia erősödésével nemzetek közötti versenyre is sor került. A Magyaror- szág-Olaszország futóvadlövő versenyt Miskolcon, július 8-9-én.

Az egyéni eredmények közül kiemelkedett Huszár 153 körös magyar csúccsal elért győzelme, 2. Kiss 148, 3. Póka 139, 4. Zucchini 137, 5. Szabó 134, 6. Felsőbányai 134.

Csapatversenyben: 1. Magyarország 536 kör, 2. Olaszország 496.¹³ A következő találkozónak Gyenesdiás adott otthont.

1968

Az MHS helyébe lépő Magyar Honvédelmi Szövetség, az MHSZ látta el a klub fel- ügyeletét. Januártól futóőzlövő szakosztályként működtek tovább. Kizárólag sportlövő klubként ekkor még „B” besorolást kaptak. Keczeli Józsefet a klub titkárának választották meg, Csepregi János igazgató (1968-1978) 1987-ig látta el az elnöki feladatokat.

A minősítő rendszerben három csoportot különböztettek meg. Az „A” besorolásban lévő klubok csak sportügyekkel foglalkoztak, a „B”-ben félig meddig domináltak a sport- ügyek, míg a „C”-ben lévők tömegszervezetként működtek. A besorolást a minősített spor- tolók után kapták a klubok.

1968-ban 52, 1969-ben 63, 1970-ben 65 igazolt versenyzőt jegyeztek a keszthelyi járásban. Hivatásos edzőt és bírót ekkor még egyet sem.¹⁴

A Gyenesdiáson megrendezett nemzetközi versenyek a szeptember közepén tartott magyar és olasz válogatottak küzdelmével indult.¹⁵

Itt rendezték a futóvadlövő országos bajnokságot is szeptember 14-én. A győzelmet Szabó Gyula (Dobó SE) 230 körrel szerezte meg, 2. Felsőbányai (Magasbakonyi ÁEG) 220, 3. Huszár (Kelet-Bükki ÁEG) 206, 4. Tar (KBÁEG) 197, 5. Bakondi (Mátraházai ÁEG) 191, 6. Kisgergely (Dobó SE) 185. Csapatban: 1. Kelet-Bükki ÁEG (Tar, Liptai, Huszár, Pethő) 730 kör, 2. Dobó SE 723, 3. Mátraházai ÁEG 688, 4. Soproni Erdész LK 608, 5.

Keszthelyi AEG 591, 6. Kossuth FSE 572.¹⁶

Október végén újabb lö- vészversenyt rendeztek a Csider- völgyben, és szép hazai sikerek születtek. Kispuska egyéniben:

1. Keczeli József (Erdészet), 2.

Szabó (Honvédség), 3. Scheily Ferenc (Erdészet). Csapatban: 1.

Erdészet, 2. Honvédség, 3. MHS Klub.

Pisztolyban: 1. Varga (BM), 2. Kovács (Erdészet) 3. Brunszkó (Honvédség). Csapatban: 1.

Honvédség, 2. MHS, 3. BM.¹⁷ Mi is az futóvadlövészet, amiben az első versenyt 1960- ban rendezték és 12 évvel később már olimpiai versenyszám lett belőle?

A lövésztől 50 méterre lévő mozgó cél egy 10 méter széles nyiladék között mozog egyik oldalról a másikra oda-vissza.

Golyós 5,6 mm-es puskát hasz- nálnak hozzá, kezdetben nyílt irányzékkal, majd távcsöves pus- kával 30+30 normál lövéssel. A versenybíró gombnyomására indul a célfelület. A versenyző a lőállásban csípőhöz szorított puskával várakozik, és akkor emelheti szeméhez a távcsövet, amikor a cél megjelenik a nyiladékban. A vadászat biztonsága megköveteli, hogy csak akkor emelheti fel a fegyvert a vállába, ha minden kétséget kizáróan felismerte, hogy ami előtte megjelent, az számára lőhető vad vagy cél. Ez a biztonságra való törekvés érvényesül nagyon erősen a sportlö- vészetben. Következetes betartásának köszönhetően a klub ötvenéves története alatt nem történt rendkívüli esemény.

A versenyen harminc lövést lassú futású vadra – 15 jobbra, 15 balra – ad le a versenyző, ami azt jelenti, hogy a célpont öt másodperc alatt teszi meg a tíz métert (lassú). A második sorozatban 30 gyors lövés során már csak 2,5 másodpercig mutatkozik a cél, ahol a tízes egy 6 cm átmérőjű kör, és ha minden lövés idetalál, akkor 600 köregységet ért el a lövő.

A 20+20 vegyes lövés nem olimpiai szám, Európa- és világbajnokságokon, valamint a hazai versenyeken szerepel. A 20 lövésből 10 lehet lassú és 10 gyors, különböző variációkban egymás után csak öt lövés lehet azonos, utána váltani kell. Itt 400 kör a maximális találat.

A fegyver maximum 5,5 kg súlyú, ezt kell felemelnie a versenyzőnek a vállához a ver- senyszámnak megfelelő gyakorisággal és lélegzetvisszafojtva pontosan lőni egy legalább 0,5

A MÉM futószarvaslövés versenyén 3. helyezett csapat oklevele

kg elsütésre beállított elsütő billentyűvel. A fegyvereket ennek megfelelően a verseny előtt hitelesítik súlyra, hosszra és az elsütés erejére. A ruhákat is szigorúan megvizsgálják. Fontos, hogy a kabát erős legyen és szinte magától tartsa a fegyvert. A cipő magas szárú, lövészba- kancs, ami biztosan fogja az ember lábát.

1969

Nemzetek közötti versennyel Olaszországban kezdtek a futóvadlövők. Pistoiaban, áp- rilis 22-e és 27-e között találkozott egymással a magyar és olasz válogatott. Az egyéni, 40 lövéses összetettben a győzelmet Szabó Gyula 159 körrel szerezte meg, 2. Felsőbányai 154- gyel, 3. Cecconi 150-nel. Csapatban a végeredmény szorosan alakult: Magyarország-Olasz- ország 587:578 kör.

A visszavágóra Keszthelyen, június 17-én került sor. Itt egyéni 60 lövéses összetett szám- ban versenyeztek és abban is Szabó Gyula 242 körrel bizonyult a legjobbnak, 2. Zuccini 222, 3. Kisgergely 216. Csapatban: 1. Magyaror- szág „A” 567 (303) kör, 2. Olaszország „A” 567 (288), 3. Magyarország „B” 542, 4. Olaszország

„B” 484.

A sportág számára fontos futóvadlövő vi- lágbajnokságot Sandvikenben rendezték, au- gusztus 22-én és 23-án. Szabó Gyula hatodik helyével, 243 körös eredményével hívta fel ma- gára a figyelmet. A magyar csapat többi tagja:

Felsőbányai 154-gyel, Füle Szilveszter 139-cel, Huszár 127-tel a selejtezőből kiesett, így csa- patban csak nyolcadik helyen zárt hazánk 583 körrel.

Az egyéni 60 lövéses számot világcsúcs- csal nyerte a svéd Martin Nordfors 252 kör- rel, 2. Posztojanov (szovjet) 251, 3. Kingeter (USA) 250, 4. Sztaratyelev (szovjet) 249, 5. Mc

Millian (USA) 247. Csapatban is új világcsúcs született a Szovjetunió (Butsesz, Posztojanov, Sztaratyelev, Nyikitin) állította fel 654 körrel, 2. Egyesült Államok 638, 3. Svédország 632, 4. NSZK 613, 5. Finnország 600, 6. Norvégia 591.

A vidéki felnőtt egyéni és csapat bajnokság színhelyéül ismét a gyenesdiási lőteret vá- lasztották a szeptember 5-e és 14-e közötti versenyen indultak a világbajnokság résztvevői is.

A 40 lövéses egyéni számot Huszár Endre (MHSZ Kelet-Bükki ÁEG LK) 215 körrel nyerte, 2. Füle Szilveszter (MHSZ KÁEG LK) 213, 3. Felsőbányai (MHSZ KB ÁEG LK)

Amikor még táblákkal kellett megmutatni a lőteret

211. Csapatban: 1. Kossuth FSE 508 kör, 2. MHSZ Soproni Egyetemi ERDÉSZ LK 504, 3. MHSZ Kelet-Bükki ÁEG LK 394.

A háromnapos verseny keretében rendezték meg az országos vidéki felnőtt és junior futóvad-lövő baj- nokságot. A kitűnő októberi időben 3-a és 10-e között ötvenen léptek lőállásba. Az egyéni 60 lövéses szám- ban Huszár Endre (MHSZ KB ÁEG LK) 255 kör- rel szerzett aranyérmet, 2. Kiss G. (MHSZ Soproni Egyetemi ERDÉSZ LK) 216, 3. Felsőbányai (MHSZ KBÁEG LK) 214, 4. Kender (Kossuth FSE) 212, 5.

Füle Szilveszter 211, 6. Galcsik (Kossuth FSE) 208.

A 40 lövéses csapatversenyben a Kelet-Bükki Állami Gazdaság versenyzői (Huszár, Felsőbányai, Liptai, Alberti) 533 körrel az első helyen végeztek, 2. Kossuth KFSE 505, 3. MHSZ Soproni Erdészeti Egyetem LK 499, 4. MHSZ Keszthelyi ÁEG LK 448. A csapatban:

Füle Szilveszter, Ihász, Keczeli József, Scheily Ferenc szerepeltek.

Juniorok egyéni 60 lövésében: 1. Szabó Gyula (MHSZ KB ÁEG LK) 251 körrel, új országos felnőtt és junior csúccsal a 2. Paróczai And- rás (Zalka FSE) 220, 3. Kisgergely (DISE) 211. Csapatban is új országos csúcs született a 40 lövéses számban a Kelet-Bükki AEG LK jóvoltából (Szabó, Tokodi, Pető, Kolombár) 513 kör, 2. Zalka KFSE 410, 3. Kossuth KFSE 409.¹⁸

1970

A klub 400 000 Ft-os költségvetésből gazdálkodhatott. Összehasonlításként egy NSZK-ban gyártott jó minőségű fegyver 30 000 Ft-ba, a hozzávaló távcső 20 000 Ft-ba került. A lőszert az MHSZ biztosította. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) Megyei Tanácsa a Keszthelyi Erdőgazdaság Futóvadlövő Klubját kiemelt szakosztályként kezelte. Működésüket 12 400 forinttal támogatta, elősegítve a minőségi sport további fej- lesztését. Füle Szilveszter válogatott lett és bekerült az olimpiai keretbe.

Ekkor Keszthely járás 65 igazolt versenyzője között csak egy első-, hárman másod-, ketten negyedosztályú minősítéssel rendelkeztek.^19.

A Helikon Kupa országos futóvadlövő versenyt 1970-ben első ízben rendezték meg a gyenesdiási lőtéren. A májusi erőfelmérőn a legjobbak indultak, közülük a Sopron Egye- temi Erdész LK szerezte meg a győzelmet. A kupán a válogatott tagjai is részt vettek, itt készültek fel a júliusi nemzetközi versenyre és ezzel egyszerre két hagyomány alapjait terem- tették meg: a napjainkig tartó Helikon Kupa sorozatát és a válogatottak felkészítő edzőtá- borozását a nagy nemzetközi versenyek előtt.²⁰

A vidéki ob résztvevői

A Helikon Kupát azzal a szándékkal alapította a klub, hogy biztosítsák a mindenkori utánpótlás nevelést az egyesületeknél. A vándorkupára két felnőtt, egy junior és ifi, de mi- nimum egy ifjúsági versenyző kötelező indításával lehetett csapatot nevezni. Amelyik gárda egymás után háromszor elnyeri, az véglegesen megtarthatja a kupát. Idővel a meghívásos verseny rangja megnőtt, így az ország minden részéből érkeztek résztvevők. Általában 10- 12 egyesület 50-60 versenyzőt nevezett. Jó erőfelmérőnek számított. A Magyar Sportlövő Szövetség rangos pontszerző versenye lett, az itt elért eredményeket figyelembe vették a válogatott keretek kijelölésénél. Az indulókat értékes díjazásban részesítették.

A skeetpálya avatása egybeesett a második világháború befejezésének huszonötödik évfordulójával, ezért olyan nemzetközi verseny keretében adták át, ahová szocialista országok lövészeit hívták meg. A „Felszaba- dulás 25. évfordulójára” rendezett versenyt Csehszlovákia nyerte, 2.

Német Demokratikus Köztársaság, 3. Románia és 4. Magyarország. A 22 egyéni induló 200 lövéses szám- ban mérte össze tudását. A győzel- met Jaroslav Otava Csehszlovákiából szerezte meg, Macacek és Konacsek előtt, 4. Ágoston, 5. Laki.^21.

A július 11-e és 14-e közötti nemzetközi versenyen a „Nyugati” országok indultak.

Az olasz, nyugat-német és magyar lövészek csapatversenyét az NSZK nyerte 592 körrel, 2.

Olaszország 590-nel és 3. Magyarország 579-cel. Egyéniben olasz siker született: 1. Cecconi Gionkarlo 239 körrel, 3. Gross (német) 233, 4. Szabó 232.²²

A skeetlövők Balaton Kupájának a gyenesdiási lőtér adott otthont június közepén a a 12 egyesület 53 indulója között a teljes magyar élmezőny felvonult. Hármas holtversennyel ért véget a kupa, a szétlövésben Igaly József válogatott kerettag, magyar bajnok (MHSZ Központi Lövész Klub) bizonyult a legjobbnak.²³

Júliusban a Magyar Sportlövő Szövetség jubileumi versenyére érkeztek a koronglövők a Balaton partjára. Igaly József 200/194-es eredményével új magyar csúcsot állított fel. A győzelmet így sem tudta megszerezni, négyes holtverseny alakult ki. Ismét szétlövés követ- kezett, ahol most az NDK-s Klaus Reschke az ifjúsági Európa-bajnokságon aranyérmes szerepelt jobban és megszerezte az első helyet.²⁴ Reschke tagja volt a 72-es és 76-os NDK-s olimpiai csapatnak.

A legjobb fővárosi csapatoknak rendezték a Budapest 1970. évi felnőtt egyéni - csapat- bajnokságát több időpontban a nyár végén. A futóvadlövők 30+30 lövéses számát Paróczai András (Zalka KMFSE) 217 körrel nyerte, 2. Kisgergely (Zalka KMFSE) 212, 3. Vörös- marty (MHSZ KLK) 208. A csapat 20+20 lövésében: 1. Zalka KMFSE (Paróczai, Kiss G., Kun I., Szenes) 546 kör, 2. MHSZ KLK 496.

A július 11. és 14. közötti nemzetközi verseny alkalmából készült fotó

A legjobb vidékiek egyéni - csapat bajnokságát több helyszínen rendezték, a futóvadlövők 30+30 lövésében Grósz Mihály (Kossuth KFSE) 239 körrel szerzett arany- érmet, 2. Füle Szilveszter (MHSZ KÁEG LK) 228, 3. Kiss G. (MHSZ Soproni Egyetemi ELK) 218. 20+20 lövés csapatban: 1. Kossuth KFSE (Grósz, Kender, Galcsik, Gruber) 587 kör, 2. MHSZ Keszthelyi ÁEG LK 517, 3. MHSZ Soproni Egyetemi Erdész LK 496.

A Magyar Népköztársaság 1970. évi egyéni és csapatbajnoksága több helyszínen au- gusztus végétől november közepéig tartott. A futóvadlövők 30+30 lövéses számában Szabó Gyula (MHSZ KBÁEG LK) 248 körrel lett az első, 2. Paróczai András (ZKMFSE) 230, 3. Füle Szilveszter 229, 4. Grósz (KKFSE) 226, 5. Kiss (MHSZ SEELK) 223, 6. Galcsik (KKFSE) 219. A 20+20 lövés csapatban: 1. Kossuth KFSE (Grósz, Galcsik, Kender, Gru- ber) 570 kör, 2. Zalka KMFSE 563.

Ifjúságiak egyéni 30+30 lövésében: 1. Villám Mihály (KKFSE) 216 körrel, 2. Nyaka (ZKMFSE) 206, 3. Kunkli (ZKMFSE) 195. A 20+20 lövéses csapatban: 1. Zalka KMFSE (Nyaka, Kunkli, Bier) 352 kör, 2. Kossuth KFSE 337.

A 40. világbajnokságon megmaradt a szovjet, svéd versenyfutás és a házigazda Egyesült Államok szólt még bele az érmek sorsába Phoenixben, október 17-e és 26-a között. A ma-

gyar Szabó Gyula 552 körrel negyedik lett.

Az egyéni 30+30 lövésben: 1. Göte Gaard (svéd) 562 körrel, 2. Rosztojanov (szovjet) 561, 3. Nordfors (svéd) 559. Csapatban: 1. Szovjetunió (Rosztojanov, Butsis, Sztaratyelev, Nyikityin) 1439 kör, 2. Svédország 1422, 3. Egyesült Államok 1399, 4. Olaszország 1372, 5. Nagy Britannia 1366, 6. NSZK 1357.

A 20+20 lövésben: 1. Göte Gaard 380 körrel, 2. Rosztojanov 373, 3. Nyikityin 372, 4.

Johansson (svéd) 369, 9. Szabó 364.^25.

1971

Első alkalommal rendezte meg a keszthelyi klub a Balaton Bajnokságot. A hetvenes évektől különböző sportágakban írták ki a Balaton Bajnokságokat, ahol az ország legjobb- jai versenyeztek. Közben népszerűsítették sportágukat és a sportolást, szórakozást biztosí- tottak az érdeklődőknek.

A keszthelyi lövészversenyt a Magyar Sportlövő Szövetség kiemelt helyen kezelte, ez- zel növelte rangját, a válogatottak teljesítményét itt külön is ellenőrizte. Többször kapott nemzetközi jelleget a bajnokság, külföldi csapatok indulásával. Ilyen válogatott, nagy tu- dású versenyzőkből felálló mezőnyben is gyakran teljesítettek kimagasló eredménnyel a keszthelyiek.

A folyamatos versenyzés és a házigazda szerep állandóan napirenden tartotta a pályák fejlesztését, tökéletesítését. 1971-re befejeződött a lőtér első átépítése. Elkészült a skeetpálya.

Állt még a 12 lőállásos kispuska lőtér, sőt már megépítették a két lőállásos futó-vadlövő pá- lyát és elkezdték kialakítani a harmadikat. Magyarországon már 14 sportegyesület foglalko- zott futóvadlövészettel. Évente tíz-tizenkét versenyből négyet Keszthelyen rendeztek. Egyik

alkalommal 63-an neveztek. Az indulókat nem tudta kiszolgálni a két kis pálya. Ez a tény is igazolta, szükséges a harmadik pálya megépítése. Itt a versenyzők gyako- rolhattak, felkészülhettek, belőhették pus- kájukat.

Továbbra is hiányzott a versenyek megrendezését segítő központi épület és a közösségi életet szolgáló klubház.

Az egyesületnél úgy látták az élőgalamblövészetet felváltó agyaggalamb számok, mint vadász versenyszámok jól fogják biztosítani a szórakozást, ezért szak- osztályt hoztak létre. A skeetág számára építettek pályát. Nagyon sokba került a szakág, ekkor nem tudták anyagilag ezt felvál- lalni. Az MHSZ sem tudott segíteni, és a vállalatnak is legalább 270 ezer forint további támogatást kellett volna nyújtania az eddig biztosított 400 ezer forintos költségvetéshez.

Átmenetileg a szakosztály szüneteltetése mellett döntöttek. Puskáikat és a berendezéseket megtartották, az objektumot mások használhatták. A szép környezetben kialakított pálya nyugodt körülményei között továbbra is gyakran edzőtáborozott a magyar válogatott egy - egy nagyobb verseny előtt. Helyt adtak MEDOSZ MHSZ országos bajnokságoknak. Az erdészetek közötti versenyeknek és napjainkban szabadidős sportolásra használják. Az ez- redfordulótól a klub legfőbb bevételi forrását ez a hangulatos, látványos lövészet biztosítja.

A június 21-e és 30-a között megrendezett Budapest 1971. évi felnőtt egyéni és csapat- bajnokságon a Zalka versenyzői állhattak egyéniben a dobogóra, jó szereplésüket a csapat- versenyben is megtartották. Egyéni 30+30 lövésben: 1. Paróczai András (ZKMFSE) 519 körrel, 2. Király (ZKMFSE) 508, 3. Szenes (ZKMFSE) 504. Csapat 20+20 lövésben: 1.

Zalka KMFSE (Szenes, Kunkli, Nyaka, Paróczai) 1316 kör, 2. MHSZ KLK 1143.

A vidék bajnokságon Szabó és a soproni csapat szerepelt a legjobban. Egyéni 30+30- ban: 1. Szabó Gyula (MHSZ Borsodi Állami Erdőgazdasági LK) 560 körrel, 2. Kakukk (MHSZ Egri LK) 329, 3. Grósz (KKFSE) 523. Csapatban: 1. MHSZ Soproni Egyetemi ELK (Kiss, Nagy, Felsőbányai, Szabó) 1343 kör, 2. Kossuth KFSE 1332, 3. MHSZ Borso- di Állami Erdőgazdasági LK 1164.

A Magyar Népköztársaság egyéni és csapatbajnokságát ismét a Csider-völgyben rendez- ték július 10-e és 18-a között. Az egyéni 30+30-ban: 1. Szabó Gyula (MHSZ BÁEG LK) 536 körrel, 2. Galcsik (KKFSE) 528, 3. Grósz (KKFSE) 524, 4. Kiss (MHSZ SEE LK) 516, 5.

Felsőbányai (MHSZ SEE LK) 514, 6. Liptai (MHSZ BÁE LK) 495. Csapat 20+20-ban: 1.

Zalka KMFSE (Szenes 353, Paróczai 338, Nyaka 337, Kunkli 303) 1331 kör, 2. MHSZ KLK 1287, 3. Kossuth KFSE 1283, 4. MHSZ Soproni Egyetemi Erdész LK 1019.

Ifjúságiak (18-20 évesek) egyéni 30+30 lövésben: 1. Jenei István (MHSZ KLK) 524 kör, 2. Pintér (KKFSE) 418. Csapat 20+20-ban: 1. Zalka KMFSE (Tósoki 329, Hell 313, Bokori 271) 918 kör, 2. Kossuth KFSE 909, 3. MHSZ KLK 863.

Erdész dolgozók versenyének győztesei: Kovács Lajos, Tóth Jenő, Tóth Lajos