Milyen
septumdeviációkat különböztetünk meg?
VI./3. fejezet: Morfológia
A soktényezõs és gyakran ismeretlen kóreredet miatt patogenetikailag korrekt felosztást adni igen nehéz. Az irodalomból ismert részletes klasszifikációk jelentõs része a klinikus számára kevés értékkel bír. A gyakorló orvos számára, jelentõs egyszerûsítéssel, a következõ típusok különböztethetõk meg.
1. Antero-posterior irányú anyagtöbblettel, ill. vertikális irányú törésvonalakkal járó formák.
A septum az antero-caudalis szabad szélén, vagy attól hátrébb, azzal közel párhuzamos, vertikális irányú törést vagy hajlatot mutat. Az ilyen orrsövény a septum mobile teljes hosszában “subluxált”lehet. Hártrébb elhelyezkedõ görbület lehetséges külsõ deformitás nélkül. Az os ethmoidale lamina perpendicularisával határos szintben lévõ hajlat azonban csaknem mindig a porcos orrhát ferdeségét is eredményezi. E típus
kialakulásában valószínûleg az orrot antero-caudalis irányból ért traumának van szerepe.
2. Cranio-caudalis irányú anyagtöbblettel, ill. horizontális irányú törésvonalakkal járó formák.
A septum az orrhát és az orrfenék közötti távolság által megszabott méretek közé “nem fér be”. Gyakran látható a septumporcnak a vomerrel valamint a crista maxillarissal határos részén, az orrfenékkel közel párhuzamos, hosszanti crista. Ilyen tarajt képezhet a csontos junkcióiból luxálódott, aránytalanul nagyra nõtt septumporc szabad alsó széle, valamint az ellenoldalra kitérõ vomer, vagy crista maxillaris is. Az orrfenék egyik oldalán basalisan cristát alkotó porc kissé cranialisabban gyakran ívelten a másik orrfélbe hajlik, ezáltal mindkét orrfelet szûkíti. A sepum postnatalis növekedési zavarai, valamint frontálisan, az orrhát irányából elszenvedett traumák okozhatnak ilyen deformitást.
3. Kevert formák
A septum mind antero-posterior, mint cranio-caudalis irányban anyagtöbbletet és törésvonalakat mutat. Az anamnézisben általában számos trauma szerepel.
2. kép 3. kép
4. kép 5. kép
