SZEM LE 539
január 18-i ülésén került sor. Az ülésen részt vettek az Osztály tagjai és tanácskozási jogú tagjai. köztük: dr. Hetényi István, Nyitrai Fe- rencné dr., dr. Román Zoltán, továbbá meg—
hivottként a Központi Statisztikai Hivatal ré—
széről Barta Barnabás, dr. Klinger András, dr. Monigl István, dr. Vukovich György.
A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya a Demográfiai Bizottságnak a demográfiai kutatásokról készített mindkét összeállítását egyhangúlag elfogadta. Állásfoglalásában megállapította, hogy a kitűnő és értékes anyagok jól foglalták össze a demográfiai tu—
domány jelenlegi helyzetét, és megfelelő ja—
vaslatokat tartalmaznak a következő időszak tevékenységére. A demográfia önvizsgálatát napirenden kell tartani: a Demográfiai Bi—
zottság a megvitatott anyagokban, illetve a vitában felvetettek alapján vizsgálja meg a tennivalókat, határozza meg a prioritásokat.
Az Osztály egyetért a demográfia egyetemi oktatásának szükségességével és megfelelő mértékű fejlesztésével. Felkérte a Demográ—
fiai Bizottságot, hogy tárja fel az egyetemi és posztgraduális demográfiai oktatás szük—
ségleteit, és terjesszen elő javaslatot a meg- oldás módjaira vonatkozóan. Szükségesnek ítéli a tudományos fokozatokkal rendelkező demográfusok számának növelését.
Az Osztály elengedhetetlennek tartja egy új demográfiai kézikönyv kiadását.
Az Osztály állásfoglalásában hangsúlyozza.
hogy a demográfiai tudományos viták ered- ményeinek általánosításához, közvélemény- formáló szerepének fokozásához további vita- lehetőségeket kell teremteni a Demográfiai Bizottság, más akadémiai bizottságok, illetve az Osztály szervezésében.
Dr. Gy. F.
MAGYAR SZAKIRODALOM
M UNDRUCZÓ GYÖRGY :
ALKALMAZOTT REGRESSZIÓSZÁMITÁS
Akadémiai Kiadó. Budapest. 1981. 258 old.
A magyarországi könyvkiadással kapcso- latban gyakran idézzük az ókori bölcselők is- mert mondását: ,,Habent sua fata libelli", azaz a könyveknek is megvan a maguk sor- sa. Horatius még azon a véleményen volt, hogy legalább kilenc évet kell dolgozni egy könyvön. Az ókorban azonban több ezer év alatt sem történt annyi változás, mint száza—
dunkban. A közgazdaságtudományban, kü—
lönösen annak dinamikusan fejlődő ágában.
az ökonometriában a tudomány megkétsze- reződésének ideje tíz évre csökkent, vagyis jelenlegi ismereteink fele tíz év alatt elavul.
A hazai könyvkiadásnak ezért még inkább törekednie kellene arra, hogy a kiemelke—
dően fontos, hézagpótló szakkönyvek minél hamarabb az olvasók, kutatók kezébe ke- rüljenek.
Mundruczó György .,Alkalmazott regresz- sziószámítás" c. könyvének megjelenésére közel öt évet kellett várni. Az Akadémiai Ki—
adó gondozásában kiadott monográfia azonban ha késve is, de nem későn jelent
meg.
A mintegy 260 oldalas könyv nyoic feje- zetből áli. Az első fejezet a regresszió-szá—
mítással ismerteti meg az olvasót. A szerző részletesen tárgyalja a legkisebb négyzetek módszerét, mint a legegyszerűbb és legszéle- sebb körben alkalmazott paraméterbecslési eljárást. lsmerteti azokat a mutatókat (két—
változós, parciális korrelációs együtthatót, többszörös determinációs együtthatót stb.),
amelyeknek vizsgálata a modellezésben alapvető jelentőségű.
A második fejezet a standard lineáris reg- ressziós modellt és feltételrendszerét mutatja be. A legkisebb négyzetek módszerét a szer- ző itt mint az optimális tulajdonságokkal rendelkező becslőfüggvényt vizsgálja, E fe- jezetben kerülnek bemutatásra a regressziós modell fontosabb összefüggései is (a para—
méterek és a determációs együtthatók kö- zötti összefüggés stb.). A modellezésben kü- lönösen nagy jelentősége van a determiná—
ciós együtthatók közötti összefüggésnek. En- nek alapján olyan kérdésre kaphatunk vá- laszt. hogy ha egy új változót vonunk be a regressziós modellbe, az milyen mértékben növeli a többszörös determinációs együttha—
tót. Az optimális regresszió—egyenlet megha- tározására szolgáló módszerek tulajdonkép- pen erre a vizsgálatra épülnek, mivel arról tájékoztatnak, hogy egy új változó beépítése a modellbe szignifikánsan javítja-e a reg—
ressziós modell magyarázó erejét vagy sem.
A fejezet egyik fontos alpontja a multi—
kollinearitás problémájával foglalkozik. (A multikollinearitás mérését a magyar nyelvű szakirodalomban átfogóan tárgyalta Hulyók Katalin a Központi Statisztikai Hivatal Öko- nometriai Laboratóriumának 9. sz. munka- anyagában 1969—ben.) A multikollinearitás zavaró tényezője a modellezésnek. A legfon—
tosabb következménye, hogy csökkenti a pa- raméterbecslés pontosságát. A mintaelem- számnak már kismértékű változása is jelen—
tős változást eredményezhet a regressziós együtthatók számszerű értékében. Szignifi- káns multikollinearitás esetén nem elemez-
540 SZEM L E
hetjük a különböző átlag- és határmutató- kat a paraméterek bizonytalan becslése
miatt.
A szerző hasznos gyakorlati útmutatást ad könyvében azzal, hogy részletesen tárgyalja a speciális paraméterbecslési eljárásokat (például a főkomponens módszert) is. A har- madik fejezet a hipotézis-ellenőrzés alkal—
mazását tárgyalja a regresszió-számításban.
Ebben a fejezetben a szerző a regressziós modell egészére, a paraméterek egy csoport- jára, egy-egy paraméterre tett hipotézis el—
lenőrzésének módszertani kérdéseit elemzi.
ltt kerül sor olyan fontos kérdések tár- gyalására is, mint a paraméterek lineáris kombinációjára tett hipotézisek ellenőrzése, a paraméterek stabilitási vizsgálata, a kon- fidencia intervallumok meghatározása.
A negyedik fejezet számszerű példákon mutatja be az optimális regresszió-egyenlet meghatározására szolgáló módszereket. E fe—
jezet különös jelentőségét az adja meg, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban első- ként foglalkozik az optimális regresszió- egyenlet meghatározásának különböző mód—
szereivel (forward szelekciós. stepwise reg- ressziós. backwarcl eliminációs módszer stb.).
Az ötödik fejezet az általánosított regresz- sziós modellel kapcsolatos kérdésekkel fog—
lalkozik. így az általánosított legkisebb négy- zetek módszerével, az autokorreláció és a heteroszkedaszticitás problémájával.
A hatodik fejezet több, a magyar szakiro- dalomban eddig mostohán kezelt fontos kér- dést tárgyal. lgy például a késleltetett ma—
gyarázó változók, a minőségi ismérvek, a szezonalitás kezelését a regressziós model—
lekben.
A hetedik fejezet a nem lineáris model- lekkel foglalkozik. E fejezetből a Taylor-sor—
bafejtés módszerét emelem ki, amely lehe- tővé teszi bonyolultabb nem lineáris model-—
lek, termelési függvények (CES, VES stb.) pa- ramétereinek meghatározását. A könyv utolsó, nyolcadik fejezete a többegyenletes modellekkel ismerteti meg az olvasót.
Mundruczó György könyve véleményem szerint hézagpótló mű. A szerzőnek sikerült nagymértékben kiszélesiteni a regressziós modellek alkalmazási körét (a minőségi is- mérvek kezelésével, a szezonális komponen—
sek figyelembevételével. a késleltetett ma- gyarázó változók beépítésével stb.). Számos témakört elsőként tárgyal a magyar szakiro—
dalomban. így például első ízben kerültek részletes tárgyalásra az optimális regresz—
sziós egyenlet meghatározására szolgáló módszerek, a nem lineáris becslés speciális eljárásai. A könyv hasznos ismereteket ad a
statisztikai következtetés területéről is.
A könyv használhatóságát elősegítik a példák és a néhol bonyolult matematikai statisztikai levezetéseket kiegészítő alapos közgazdasági magyarázatok.
A különböző módszerek ismertetése és el—
méleti bizonyításai az olvasótól megfelelő matematikai előképzettséget igényelnek.
Remélhető, hogy e szakkönyv megjelenése újabb lendületet ad az ökonometriai mód- szerek vállalati alkalmazásának, elsősorban a gazdasági elemzés és prognosztizálás te—
rületén. A könyv —- melyet dl. Köves Pál és dr. Csepínszky Andor lektoráltak —- jól hasz—
nálható az egyetemi és a szakközgazdász—
—képzésben is.
Elismerés illeti az Akadémiai Kíadót a gondos szerkesztésért és a könyv esztétikus,
kivitelezéséért.
Dr. Sipos Béla
