Nikolaeva, L.: A mintavételes vizsgálat hatékonyságának növelése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM'*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

NIKOLAEVA. L.:

A MINTAVÉTELES VIZSGÁLAT HATEKONYSÁGANAK NOVELÉSE

(Voproszü povüsenija éffektivnoszti vüborocsnüh obszledovanij.) — Vesztník Sztatísztiki. 1976. 1. sz.

27—43. p.

Szerző szerint a reprezentatív vizsgálatok hatékonysága komplex probléma, ezért egy vizsgálat tervezése során nemcsak a pon- tosság fokozására vagy csak a költségek csökkentésére kell törekedni. Az optimális megoldást kell megkeresni oly módon, hogy a kiválasztás hibája és a költségek a leg-

jobb kombinációban legyenek.

Hogyan érhető el ez az optimum? Vagy a kiválasztás hibájából, vagy a vizsgálatra előirányzott. meghatározott pénzösszegből ki- indulva. Ez a szemléletmód azonban a rep-

*rezentatív vizsgálat hatékonyságának kettős meghatározását eredményezi. Ugyanis vagy az anyagi eszközök — megadott pontosság mellett történő — maximális megtakarításá- róI. vagy a maximális pontosság — megadott pénzösszeg mellett történő -— biztosításáról van szó. Ebből a kettősségből fakad az, hogy a reprezentatív vizsgálat lehetséges tervva- ríánsai közül vagy az a terv lesz a hatéko—

nyabb, amelyik a'legmegbízhatóbb eredmé- nyeket adja a költségre vonatkozóan, vagy pedig az. amely garantálja a megadott pon- tosságot minimális költségek mellett.

A reprezentatív vizsgálatok során felme—

rülő kiadások számszerű értékelése, az anya- gi és munkajellegű ráfordítások számbavé- tele lehetővé teszi, hogy növeljék e vizsgá- latok hatékonyságát. A költség a hatékony—

ság mértékét meghatározó két komponens egyike. Szerző véleménye szerint: ,.A költsé- gek figyelembevételével történő tervezés a perspektivikus irányzat abban az esetben, ha a reprezentatív vizsgálatok hatékonyságát

* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a

kívánjuk növelni." A reprezentatív vizsgálat teljes költségét nehéz megítélni, mert vala- mennyi kiadás kiszámítása bonyolult feladat sokszor még a vizsgálat elvégzése után is, hát még a tervezés időszakában. A vizsgá- lat tervezése során ezért csak a fő kiadáso- kat kell feltétlenül számításba venni. A vizs- gálat előkészítésére, elvégzésére, a kapott eredmények elemzésére fordítandó kiadáso—

kat el lehet képzelni az általános költség—

függvény formájában:

F(n) : Cconst "I— C(n)

ahol Cconst az F(n) függvény állandó része.

amely magában foglalja a vizsgálatot vég- zők munkabérét, (: terv összeállításának költ- ségeit és a vizsgálat végrehajtására vonat—

kozó általános utasítások miatt felmerülő kiadásokat. (Ide lehet sorolni a munkabér- rel. a konzultációk céljára alkalmas helyiség bérbevételével kapcsolatos kiadásokat stb.) Meg kell azonban jegyezni, hogy e kiadások a reprezentatív vizsgálat bármely tervére jel- lemzők, ezért ezeket nem is veszik figyelem- be a reprezentatív vizsgálat leghatékonyabb tervének kidolgozása során.

A C(n) változó részt a reprezentatív vizs- gálat leghatékonyabb tervének meghatáro- zására. a kiválasztás optimalizálására hasz—

nálják és a ,,költségfüggvény" elnevezést vi—

seli. Legegyszerűbb formáját akkor veszi fel, ha a megfigyelés egységeinek kiválasztása véletlen és mechanikus. Ez esetben

C(n) :: Cl—n

ahol:

n — a reprezentatív sokaság volumene, Ci — az átlagos költségek.

,.Statisztikaí Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és foiyóíratcíkkek ismertetését -— a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat szerkesztésében — havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk—

ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

94

A C(n) költségfüggvényt — amelyet a kivá- lasztás típusa határoz meg — a változó költ- ségek figyelembevételével kell megszerkesz- teni.

A reprezentativ vizsgálatok többségérejel- lemző változó költségek rendszerezése, vala—

mint az, hogy ezek hogyan befolyásolják a kiadások végösszegét és a költségfüggvény alkotó részeit, vezérfonál lehet bármilyen reprezentatív vizsgálatra fordítandó kiadások konkrét elemzésénél. Egy ilyen jellegű rend- szerezés a változó költségek alapvető kate- góriáinak kiválasztásához vezet. Meg kell em- liteni, hogy a költségfüggvény alkotórészei—

nek kiszámítása csak a vizsgálatra fordítan—

dó tényleges költségek megközelítő becslé—

sét jelenti. Amennyiben azonban a reprezen- tativ vizsgálat leghatékonyabb tervét olyan variánsok összehasonlitása után határozzák meg, amelyekben a költségfüggvényt egy- azon módszerrel számították ki, akkor a költ- ségek megközelítő jellege megengedhető.

annál is inkább, mivel a pontos számítások költségesek és bizonyos esetekben nem vé-

gezhetők el. *

A reprezentatív vizsgálatok hatékonyságá- nak értékelése sorón felmerül az az igény.

hogy a hatékonyság statisztikai mutatóját — a reprezentatív adatok és a vizsgálat költ- ségének figyelembevételével —— kiszámítsák.

Az'utóbbiakat (: reprezentatív sokaság terje- delme, a kiválasztás típusa. a vizsgálat jel- lege stb. határozza meg. Talán nem szűk.

ségtelen megemlíteni, hogy a vizsgálat jel- lege határozza meg pontosságának mérté- két, éppenúgy, mint ahogy a vizsgálatra for- dítható pénzösszeg nagyságát is a vizsgálat jellege befolyásolja és dönti el. Ezenkívül a pontosság és a reprezentativ vizsgálatok költségének mutatószámai funkcionálisan függnek egymástól. Erre a függő viszonyra korábban nem sokan figyeltek fel. A haté- konyság mutatóját kiszámítani bár bonyolult.

de nem lehetetlen feladat.

A reprezentativ vizsgálat leghatékonyabb terve kétféle eljárással is meghatározható. Az első módszer: a reprezentatív vizsgálat kü-

lönféle tervvariánsaiban szereplő .,kiválasz- tási hibából" kiindulva tisztázzák (: reprezen—

tatív sokaság terjedelmét, és ennek figye- lembevételével szerkesztik meg és számítják ki (: költségfüggvényeket.

A gazdaságilag legelőnyösebb terv lesz a leghatékonyabb is, a vizsgált variánsok kö- zül. A második módszer: a reprezentativ vizsgálatra fordítható pénzösszegből kiindul- * va szerkesztik meg a költségfüggvényeket a reprezentatív vizsgálat különbözöttewva- riánsaira vonatkozóan. A tervvariánsokban nem a szelekció nagyságát, hanem a repre- zentatív vizsgálat egyes szakaszaira előirány—

zott pénzösszegeket adják meg. Ismerve a szelekció mértékét, meg lehet állapítani a terv pontosságát. A legpontosabb terv lesz a leghatékonyabb a többi vizsgált tervhez viszonyitva. Mindkét eljárásnak vannak io- gyatékosságai és előnyei, jóllehet a számítá—

sok technikája megközelítőleg azonos. Az első módszert alkalmazva valamennyi vizs-' gált variánsra nézve megkaphatjuk a költ—

ségfüggvények azon értékeit, amelyek meg- haladják a vizsgálatra fordítható pénzössze- get. A második módszer alkalmazása esetén valószínűleg a kívántnál kisebb pontosságot kapunk eredményül. Mindkét esetben vagy a kiutalt pénzösszeget kell növelni vagy a vízs- gálat céljait és pontosságát kell felülvizs—' gálni, figyelembe véve a meghatározott költ- ségvetési kereteket. Az első módszer alkal- mazása esetén nem kötelező költségfügg- vényt szerkeszteni. elegendő. a kiadások va—

lamennyi tételére vonatkozó'becslés.

A szerző részletes módszertani ismertetést ad cikkében, amelyet a következő gondo- lattal fejez be: ,,A vizsgálat szervezői és az információ felhasználói dönthetik el, hogy a reprezentatív vizsgálat leghatékonyabb ter- vének meghatározására milyen módszert vó—

lasszanak ki. A módszer kiválasztására vo- natkozóan ugyanis (mint bármely, a repre—

zentatív vizsgálatokat érintő kérdésre) lehe- tetlen pontos és végérvényes receptet adni."

(ism.: Tóth Edit) '

GAZDASÁG STATISZTI KA

A LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK

STATISZTiKAI SZAMBAEYÉITÉLENEK MÓDSZERTANI

!

(Zasady metodyczne sprawozdawczosci statystycz- nej z uslug dia ludnosci.) Warszawa. 1975. Glówny Urzad Statystyczny. 60 p.

A Lengyel Népköztársaság Statisztikai Fő—

hivatala összeállította és módszertani kiad—

ványai sorozatában megjelentette a lakos—

sági szolgáltatások statisztikai számbavételé—

nek módszertani elveit.

Ez a munka a lakosság részére végzett szolgáltatások statisztikájának mind elméleti meghatározásait, mind gyakorlati útmutató.

sait tartalmazza.

A lengyel statisztikai gyakorlat egyrészt megfigyeli a lakosság által fizetett szolgál- tatásokat, másrészt azokat a társadalmi—

gazdasági egységeknek nyújtott szolgáltatá- sokat, amelyeket az ún. fogyasztási szolgál—

tatások körébe is sorolhatunk. Ezeket vagy alaptevékenységként vagy kiegészítő gazda-