Messbauer, R.: A népgazdasági információs rendszer kialakítása

STATISZTIKAI IRODALIVII FIGYELÓ

929

A szükséges számítási munkákat a Norvég Számítási Központban végezték egy UNIVAC 1107 jelzésű számítógép segítségével. A prog- ram jelenlegi változata szerint a megoldás az 1963 — 1990. évi periódusra vonatkozóan 10 —- 12 percet vesz igénybe.

A készített prognózisokkal kapcsolatban a szerző hangsúlyozza, hogy még nincs végleges program a norvég gazdaság fejlődésére vonat- kozóan az l990-ig tartó periódusban. A jelen- legi számítások célja. is csak az, hogy a kor—

mány folyó gazdaságpolitikai döntéseinek hát- teréül szolgáljanak.

(Ism.: Nagy Sándor)

MESSBAUER, R.:

A NÉPGAZDASÁGI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIALAKITÁSA

(Zur Gestaltung des volkswirtschaftlichen Infor- mationssystems; Aufbau einer Kennziffernmatrix für Planung, Kontrolle und Analyse. -— Die Anwendung von Kenziffemmatrizen im velkswlrtschaftlichen Infor—

mations—system.) — Slatistische Praz'ia. 1968. 8. sz.

457—461. p. és 10. az. 561—564. p.

Az információs rendszer kialakítására vo—

natkozó javaslat alapgondolata a különböző eredetű alapadatok feldolgozásából származó eredmények összefoglalása egy kvadratikus matrix soraiban és oszlopaiban. A matrix ele—

meinek kölcsönös viszonyitásából számítható mutatók képzése, majd ezekből a mutatókból az alapadatokéval azonos szerkezetű matrix kialakítása a további feladat, melyből azután számos előny származik a. különböző követel- mények kíelégitéséhez. Ezek a matrixok lé—

nyeges segitséget jelenthetnek a döntések elő- készítésénél, mert az első sor első elemének változtatásával különböző variánsok számít- hatók és ezekből az optimális kiválasztható.

Az alapadatokból külön terv-, illetve tény—

matrix szerkeszthető, majd ezekből a megfe—

lelő mutatószámmatrixok.

A mellékletek csak 12X12 elemű alap- és mutatószámmatrixot tartalmaznak, amelyeket részmatrixként kell kezelni. A javaslat eredeti alapmatrixai soronként, illetve oszloponként 58 elemet tartalmaznak, melyek a következők1

1. Termékmennyiség 2. Termelési kapacitás 3. Lehetséges kapacitás 4. Tervezett kapacitás 5. Tényleges kapacitás

6, Az állóeszközök maximális időalapja 7. Az állóeszközök tervezett időalapja 8. A technikailag szükséges állásidő 9. Egyéb állásidő

10. Az állóeszközök bruttó értéke

1 Az ismertetésben a hivatkozási számok az eredeti 58 elem sei-számaira vonatkoznak és nem a közlemény első részének mellékletében szereplő, 12 elemre szűkített számszerű példára.

10 Statisztikai Szemle

11. Az állóeszközök nettó értéke 12. Értékcsökkenés

13. Beruházás

14. Kutatási ráfordítás 15. Javitási költségek

16. Javitásra fordított munkaórák 17. Normaórák

18. Munkaórák

19. Szabadságok, hiányzások, valamint egyéb mun- kaidő—kiesések

20. Termelésben foglalkoztatott munkaerő 21. Egyéb foglalkoztatottak

22. Munkaerő összesen 23. Leírás, értékcsökkenés 24. Anyagköltségek 25. Energia költségek 26. Alapbér

27. Egyéb bér

28. Bérkiegészitések és pótlékok

29. Nem termelő jellegű szolgáltatások

80. Összes önköltség

31. Változó költségek

32. Állandó költségek

33. A készárutermelés önköltsége

34. Az értékesített árutermelés önköltsége 35. Készárutermelés IAP részére

36. Értékesített árutermelés IAP részére

37. Árutermelés változatlan áron 38. Termelési hozzájárulás 39. Tiszta jövedelem (nyereség) 40. Eszközlekötési járulék 41. Tisztanyereség—elvenás

42. üzemi prémiumalap

43. Územkörön kivüli tevékenységből származó

eredmény

44. Kulturális és szociális alap 45. Javitási alap

46. Felújítási alap

47. Műszaki fejlesztési alap 48. Állami vállalati hozzájárulás

49. Anyagkészlet

50. Befejezetlen termelés és szolgáltatás állománykülönbözete

51. Készáru készlet 52. Fizetési eszközök 53. Forgóeszközök összesen

54. Pénzintézeti, valamint postacsekkszámla köve- telések

55. Saját kezelésű eszközök állománya 56. Hitelek

57. Követelések 58. Kötelezettségek

Ez a felsorolás nem tekinthető teljesnek, sem végleges sorrendnek, csak annak igazolására szolgál, hogy tetszés szerint bővíthető, részle—

tezhető, vagy szűkíthető, tehát rugalmasan igazodhat avezetés igényeihez attól függően, hogy üzemi vagy annál magasabb szinten kerül alkalmazásra.

Az egyes elemek viszonyításával számított mutatószámok tartalma igen változatos, pél- dául az 1. normaórára jutó állóeszközök bruttó értéke (IO/17), 1 munkaórára jutó állóeszközök bruttó értéke (IO/18), 1 munkaerőre jutó álló—

eszközök bruttó értéke (IO/22), állóeszköz- intenzitás (IO/35), állóeszköz hányad (22/10), fajlagos állóeszköz—jövedelmezőség (39110).

Külön is felhívja a szerző a figyelmet a mun- katermelékenység és az átlagbér alakulásának elemzési lehetőségeire, melyekhez a tény- és tervmatrix 22. sora (munkaerő) megfelelő ele- meinek hányadosai adnak alapot.

További példaként szerepel a matrixok haté- kony alkalmazhatóságának igazolására az állóeszközök jövedelmezőségének elemzési

930

módja, hivatkozassal G. Richtea kéziratáta?

A tény mutatószammatrix 10. sorának (álló—

eszközök bruttó értéke) 39. eleme (tiszta jöve—

delem) — a példában O,3 — egyenlő az 1. sor 39. elemének és az 1. sor 10. elemének hanya-

dosával —— a példában 150,0: 500,0 —-, vagyis termelésjövedelmezőség

állóeszköz _jövedelmezőség : m

A mutatószámmatrixok rendszere alkalmas mennyiségi, idő- és értéki mutatók, illetve so- rok képzésére is.

Az üzemi, vállalati eredmények ilyen muta- tószámrendszerben való összefoglalása átte- kinthetőbbé is válik. A mutatószamrendszer pedig alapja lehet a beszémolójelentések nó- menklatúrájanak, és azok egységesítéséhezve—

zethet. ,

Az alapadatok azonos jelzőszámokkal tör- ténő megjelölésével, például bézisadatok (O), tervadatok (1), tényszámok (2), és az évszám kiegészítésével, megfelelő elektronikus adat—

feldolgozó rendszerben adatbankszerűen tarol—

hatók. A mutatószammatrix alkalmas a mat—

ríxalgebra különböző matematikai eljárásaival a tervezés, számvitel és statisztika rendszeré- nek kifejlesztésére is. A mutatószámmatrixok nagymértékben szolgálhatják az integrált ve- zetési és információs rendszer kialakítását.

A vitaanyag második részében a mutató- számmatrixok tag alkalmazási lehetőségét iga—

zolja a szerző néhány példa kiemeléséveh Ezek közül a lényegesebbek: faktoranalízis, előnyös gépi adatfeldolgozás, idősorok képzése, mely utóbbiak tovabbi matematikai statisztikai sza- mításokhoz alapul szolgálhatnak, operatív tervezés és vezetés üzemi szinten, adatszolgál—

tatás, illetve beszémolójelentések alapja, me- lyek segitségével előrejelzések, távlati fejlesz- tési meggondolások és értékelések dolgozha—

tók ki.

Míg az első közlemény a népgazdasági ágak közül csak az ipart említi meg, a második köz- leményben a szerző hangsúlyozza a többi nép- gazdasági agban való egységes alkalmazas szükségességét is, hogy a népgazdasági infor- mációs rendszer teljes körűen kialakítható le—

gyen. így szükségesnek tartja a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, közlekedés, posta és távközlés, a társadalmi fogyasztás területére vonatkozó azonos szerkezetű alap- és mutató—

szám-, terv- és ténymatrixok szerkesztését.

Az alap-, illetve a mutatószémmatrixból a vizsgálat célja szerint változó elemek kiválasz- tása, azok soronkénti szorzása, illetve a vi- szonyszámok szorzása valamennyi példánál azonos módszer szerint történt.

(Ism.: Tegzes Ottó)

2 Politische Ökonomie des Sozializmue — ihre An- wendung in de! DDR. Kézirat. Az NDK SZEP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének kiadása, 439. o.

RESETINSZKM, K.:

A TÁRSADALMI TERMELÉS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÁNAK NÉPGAZDABÁGI u

MUTATÓSZÁMRENDSZERE

(O szisztema narodnohozjajsztvennüh pokazatelei ékonomicseszkoj éffektivnoszti obscsesztvennogo pri-oils§

vodsztva.) —- Vac-Wei]: Szmiaztiki. 1968. 18, az. 34—11". 13.

_A társadalmi termelés gazdasagi hatékony,—_

sága a szocialista gazdálkodás egyik alapvető kérdése. A gazdaságstatisztika fontos feladata ' azoknak az összefoglaló mutatószámoknak' a keresése és elemzése, amelyek komplex módon kifejezik a társadalmi termelést szolgáló forrá—

sok felhasználásának hatékonyságát.

Azokkal a nézetekkel szemben, amelyek egy mutató segitségével szeretnék kifejezni a haté- konyságot, a szerző kifejti, hogy sem a nemzeti jövedelem és az előállításáhozkfelhasznált (ele—

vér; és holt) munka viszonya, semaf'g'azdasá- gossag, sem egyéb, egyedülálló mutató, bár—

milyen, tökéletes legyen is, ,e célra nem lehet alkalmas. A mutatószámok rendszerére van szükség, amelyek visszatükrözik a hatékonyság valamennyi lényeges aspektusát. A hatékony—

ságot különböző szinteken lehet vizsgálni, nes—' vezetesen vállalati, ágazati és népgazdasági szempontból. A szinttől is függ, hogy milyen mutatókat kell használni. A népgazdaság egé—

szének hatékonyságára vonatkozó mutató—

számrendszemek viszonylag kevés mutatót kell tartalmaznia (olyanokat, amelyeknek köz—

vetlen kapcsolatuk van a termelés végső ered—- menyével), amelyek nemcsak logikailag, has nem matematikailag is kapcsolódnak egymas—

hoz és amelyek megfelelnek a szocializmus gaz- dasági törvényei tartalmának.

A fenti célra és követelményeknek megfelelő mutatószámok rendszere a következő lehet:

-— összes és egy főre jutó nemzeti jövedelem;

-— a beruházások hatékonyságának koefficiense;

— atermeló allóalapok egységére jutó kibocsátás (eszközigényességi koefficiens);

—— a termelés anyagigényességének szinvonala;

—— a. termelés gazdaságosságának szinvonala;

—— amunka tarsadalmi termelékenységének szín—

vonala. *

Az egyes mutatók indoklása utan Resetin—

szkij leszögezi, hogy azok csak konstatálják azt, amit a termelőerők mai fejlődésének figyelem- bevételével elértek a tarsadalmi termelés ha- tékonysága terén. Minden egyes mutató szá- mos tényező komplex hatásának a szintézisét jelenti. Ahhoz, hogy az adott színvonalat meg- határozó folyamatokról teljes kép alakuljon ki, részletes elemzésre van szükség, további ki—

egészitő mutatók felhasználásával. Az elemzés—

hez szükségesnek tartott statisztikai mutatók minimumát, amelyet ,,a. társadalmi termelés hatékonyságának elért szinvonalat közvetlenül meghatározó tényezőkne " nevez, az alábbiak—

ban határozza meg:

— atersadalmi termelés két alosztálya közötti viszony;