Medvedev, V.A.: A társadalmi újratermelés és a szolgáltatások szférája

STATISZTIKA! lRO DALMl FlGVFlO

1 097

GAZDASÁGSTATISZTIKA

MEDVEDEV, V. A.:

A TÁRSADALMI ÚJRATERMELÉS ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZFÉRAJA

(Obscsesztvennoe voszproizvodsztvo i szfera usz-

lug.) Moszkva. 1968. lzd. Ékonomika. 205 p.

Szerző kísérletet tesz a szolgáltatások he—

lyének tisztázására a társadalmi újraterme—

lésben, valamint a termelő és nem termelő munka közgazdasági kategóriáinak megfe- lelő értelmezésére. Részletesen elemzi Marx- nak ezzel kapcsolatos alapvető nézeteit és

vitába száll azokkal a véleményekkel. ame—

lyek a szolgáltatások szféráját a nem ter- melő munkához sorolják. Vizsgálja a társa—

dalmi újratermelés folyamatát abból a szem—

szögből, hogy abban a szolgáltatások szfé—

rája hogyan vesz részt. Ebből következik az újratermelési folyamat és a nemzeti jövede- lem elosztása és felhasználása vizsgálatának új fajta szemlélete.

A könyv mondanivalójának lényege a mun- ka problémája köré csoportosul a szolgálta—

tások szférájában. Az előző részben a prob- léma elméleti részét adja a kapitalista ter- melési mód körülményei között. Megvilágít- ja Marx nézeteit ezzel kapcsolatban, vala- mint kritikai vizsgálat alá veszi a szovjet köz- gazdászok különböző nézeteit. amelyek a szolgáltatások szféráját a nem termelő mun—

kához sorolják. Fejtegetéseiben bizonyítja, hogy a szolgáltatások értéke —- éppúgy. mint minden áru értéke — a c—j—v—j—m elemeiből tevődik össze. Ezért a szolgáltatások szférá—

jának dolgozói részt vesznek a halmozott tór- sadalmi termék és a nemzeti jövedelem lét- rehozásában. éppolyan mértékben, mint az anyagi termelés dolgozói. Elemzi a kapita- lista termelési folyamat mozgását a marxi c—j—v—l—m séma keretében az anyagi terme—

lés két alosztálya között; így keresi a szol- gáltatások szférájának helyét a társadalmi termelésben. Később a pénz mozgását is be—

kapcsolja fejtegetéseibe, majd a bővített ka—

pitalista újratermelés és a szolgáltatások szférájánok kölcsönhatását vizsgálja. Ennek keretében statisztikai táblázatokat közöl a fejlett tőkés országok foglalkoztatottainak megoszlásáról a gazdasági ágazatokban és elemzi a szolgáltatások szféráiának hatását a társadalmi termelés két alosztályának ösz- szetüggésére.

A könyv második részében taglalja a szol—

gáltatások szféráiának szerepét és helyét a szocialista termelési rendszerben. A termelő és nem termelő munka közötti különbséaet Marx a kapitalista termelési viszonyok vizs—

gálata legfontosabb módszerekr'mt alkalmaz- ta. Szerző ugyanezt teszi a szocialista terme—

lési viszonyok vizsaálatánál. Szerinte a szo- cialista társadalomban termelő jellegű az a

munka, amely a társadalmi (vagy szövetke—

zeti) termelő eszközök felhasználásánál nél—

külözhetetlen, közvetlenül társadalmasított, e—

mellett az a célja, hogy eredménye által a társadalom tagjainak teljes anyagi és szel- lemi szükségleteit kielégítse. így például a termelő munkához sorolja a közoktatást és művelődésügyet, a színházakat, mozikat.

klubbokat és más kulturális intézményeket.

továbbá a közegészségügyet, kivéve a kevés számú orvosi magángyakorlatból eredő mun—

kát. Az államapparátust tekintve a védelmi szervek funkcióit nem sorolja a termelő mun- kához, a gazdasági—igazgatási szervek mun—

káját azonban termelő munkának tekinti.

Részletes elemzés alapján megállapitja, hogy a szocializmusban ugyanaz a konkrét mun—

ka, amely szolgáltatást hoz létre, lehet ter—

melő és nem termelő munka attól függően.

hogy milyen társadalmi formában jön létre.

igy az állami vállalatok, szövetkezetek szol—

gáltatói munkáját termelőnek tekinti, a ma- gán kézben levő szolgáltatói munkát viszont nem. Továbbá a munkát nem a szerint kell termelőnek tekinteni, hogy általa a' társada- lom gazdagabb lesz—e, hanem a szerint, hogy emberi szükségletet társadalmi tormá- ban elégít-e ki vagy sem. Annak sincs kü- lön jelentősége, hogy a szolgáltatói munkát megtermelésével egyidejűleg elfogyasztják—e vagy sem.

Statisztikai adatokon keresztül vizsgálja a szolgáltatások szférájának fejlődését a Szov- jetunióban és az Egyesült Államokban első—

sorban a termelési volumen és a foglalkoz—

tatottság alapján.

Az utolsó fejezet a szolgáltatások, vala—

mint az elsődleges és másodlagos (szárma—

zékos) nemzeti jövedelem összefüggéseit és a lakosság reáljövedelme, a társadalmi fo—

gyasztási alapok. valamint a szolgáltatások kapcsolatait elemzi.

(Ism.: H. Réti Ilona)

MVRDAL, G. :

ÁZSIAI DRÁMA. VIZSGÁLÓDÁS A NEMZETEK SZEGÉNYSEGERÖL

(Asian drama. An inauirv into the poverty of na- tions.) New York. 1968. Pantheon. 1—3. köt. XXX.

2284 p.

Korunkban, amikor a társadalomtudomá- nyok egyre inkább specializálódnak, Gunnar Myrdalazon kevés tudósok közé tartozik. akik a problémákat nemcsak a közgazdaságtudo—

mány, a szociológia vagy a demográfia szem- szögéből, vagy —— még tovább menve —— e tu—

dományok valamely ágazatának nézőpontjá—

ból vizsgálja. hanem olyan szemlélet kiala—

kítására törekszik, amelyben helyet kapnak