824
zött kiéleződött a konkurrencia harc, amelynek egyik speciális formája volt a jobb hatékony- ságra való törekvés az állótőke felhasználásá- ban.
1965-ben a nemzeti vagyon megállapítására újabb számításokat végeztek, amelyek több vonatkozásban eltértek a korábbi számítások- tól. Elsődleges célja az állótőke hatékonyságá- nak vizsgálata volt, s csak az egyesülések és a kisvállalatok állótőké jének összetételére vonat- kozott.
(Ism.: Farkas Gizella)
VEDISCSEV, A. -—BAHRAH, M.:
A TERMELÖERÖK TELEPFTÉSE ÁLTALÁNOS SÉMÁ! KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANI
PROBLÉMA! A SZOVJETUNIÓBAN
(Metodologicseszkie problemü razrabotki general'nüh szhem razmescsenija proizvoditel'nüh szil SZSZSZR.) ——
Planovoe Hozjajsztvo. 1969. 11. sz. 19—27. 1).
A távlati tervezés továbbfejlesztésének egyik előfeltétele a termelőerők telepítése általá- nos sémáinak kidolgozása és azzal összefüggően a prognosztika művelése és fejlesztése. Az álta- lános sémáknak az a feladatuk, hogy a termelő- erők racionális elosztásának és a népgazdasági optimális hatékonyság biztosításának figye- lembevételével egy sor társadalmi problémát megoldjanak.
Az általános sémának tartalmaznia kell a műszaki fejlődés tendenciáit és a természeti erőforrások dinamikus kihasználásának lehe- tőségeit is, tehát nemcsak a termelési ágakat kell figyelembe vennie, hanem ki kell terjednie például a regionális gazdasági fejlettségre, a munkaerőforrások és az állóalapok alakulására, a városi és a falusi jellegű településekre és ezek arányaira, a szolgáltatásokra stb.
Az általános séma alapján kidolgozhatók a területi távlati tervek, amelyek a leglényege-
STATISZTIKAI IRODA,LMI FIGYELÖ
sebb gazdasági és társadalmi mutatókat tar- talmazzák.
A Szovjetunióban hozzáfogtak egy 1980-ig terjedő távlati terv kidolgozásához, A feladat megoldása hozzájárul ahhoz, hogy a termelő—
erők telepítése tervezésének és előrejelzésének , ,, tudományát mélyrehatóbbá és szélesebb körű-
vé tegyék. '
Szerzők szerint e feladat egyik kritériumaaz állóalapok hatékonyságának becslése, amely- .—
hez azonban nem elegendő a beruházási folya;
matból kiindulni. Az állóalapok hatékonysága
" nem vonatkoztatható el a termelőerők racioná- lis telepítésétől. Ez a népgazdaság általános * növekedésével szerves kapcsolatban van.
Az általános séma kialakításához a statisz- tikai elemzéseken kívül alapos dokumentációs munkálatokra is szükség van. Jelenleg a ter—
vezők rendelkezésére csupán a nemzeti jöve- delem áll. A tervezéshez nélkülözhetetlen a nemzeti vagyonra vonatkozó információk biz- tosítása területi szinten is. Ezek az információk a területi, köztársasági és regionális társadalmi—
gazdasági mérlegek kidolgozásával és össze- állításával biztosíthatók.
Az általános séma kidolgozásához szükség van a területi sakktábla-mérlegek összeállítá—
sára úgy, hogy (a termék— és értékben kifeje- zett mérlegek) országosan összesíthetők legye—
nek. Szerzők szerint e mérlegek összeállítása problematikus, mert a műszaki-gazdasági nor—
mák egységes rendszere még nincs kidolgozva.
További kutatásokra van szükség területi szin- ten a népesség mozgásával, a nyersanyagkész- letek feltárásával, a vízgazdálkodás lehetőségei—
vel stb. kapcsolatosan.
Az általános sémára vonatkozó elképzeléseik összegezésénél szerzők kiemelik a műszaki—
gazdasági haladás figyelembevételének fon—
tosságát.
(Ism.: Sulász Kosztász )
TÁRSADALOMSTATISZTI KA
JOHNSTON, D. F.—WETZEL, J. R.:
A NÉPSZÁMLÁLÁSBÓL VALÓ KIMARADÁS HATÁSA A MUNKAERÖBECSLÉSEKRE —
(Effect of the census undercount on labor force esti- mates.) —— Monthly Labor Review, 1969. 3. sz. 3—13.p.
Az újabb kutatások megmutatták, hogy az Egyesült Államok népszámlálásaiból tör- ténő kimaradások hatással vannak a munkaerő mérésének pontosságára és teljességére, pél- dául a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) foglalkoztatottsági és mun—
kanélküliségi becsléseire.
Jacob S. Siegel az 1960. évi cenzusból való kimaradás nagyságát 5,7 millióra becsülte; ez a
185 milliós becsült ,,valódi" (hivatalos népes- ségá—a kimaradott népesség becslése) népes—*
ségnek 3,1 százaléka. A népszámlálásból való kimaradás viszonylagosan nagyobb a felnőtt népességnél, mint a gyermekeknél, nagyobb a férfiaknál, mint a nőknél és nagyobb a nem
fehéreknél, mint a fehéreknél. A népszámlálás-
ból kimaradtak száma és aránya (a ,,valódi"
megfelelő népességhez viszonyítva) 3,5 millió férfi és 2,2 millió 116 (3,8, illetve 2,4 százalék);
3,6 millió fehér és 2,1 millió nem fehér (2,2, illetve 9,5 százalék).
A népszámlálásból való kimaradások két jellemzőjének van nagy jelentősége a Munka- ügyi Statisztikai Hivatal munkaerőbecslései szempontjából. Először: a kimaradás nem osz- lik meg arányosan a népesség különböző, kor, nem és szín szerinti csoportjai között; ez ma- gában foglalja, hogy a népesség bizonyos részei-
