Az anyagforgalmazás és az anyagfelhasználás információs rendszere

(1)

AZ ANYAGFORGALMAZÁS ÉS AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS INFORMÁCIÓS RENDSZER?

DR. DETRE ÁGNES

A magyar népgazdaságban két évtizeddel ezelőtt alakult ki a népgazdaság anyagfelhasználására és anyagkészletére, általában az anyagforgalomra és az anyagi—műszaki ellátásra kiterjedő (azóta továbbfejlesztett) információs rendszer.

E rendszer keretében a Központi Statisztikai Hivatalba beérkező adatok alapján — a népgazdasági szempontból legfontosabb alapanyagokról — népgazdasági ter—

mékmérlegek készülnek. A népgazdasági termékmérlegek adják az országos anyag- készletek és anyagforgalom alakulásáról készített elemzések és tájékoztatások alap- ját. E két téma vizsgálatának fontosságát talán eléggé bizonyítja, hogy a magyar ipar anyagköltsége, hosszú időszak adatai szerint, a termelési költségek kéthar—

madát teszi ki, és az anyagwköltségek a népgazdaság többi termelőágazatában is jelentős hányadot képviselnek.

1. AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS HAZAI SZÁMITÁSI MÓDSZERÉNEK O'SSZEHASONLITÁSA A NEMZETKÖZI STATISZTIKA GYAKORLATÁVAL

A nemzetközi statisztikában az anyagfelhasználást a termelés és a külkereske—

delmi forgalom adataiból, számítás útján határozzák meg. E számítások azokról a legfontosabb alapanyagokról és termékekről készülnek el, amelyeket az ország valamennyi gazdasági ágában vagy ezen belül elsősorban a termelőágazatokban, az iparban és a mezőgazdaságban, széles körben felhasználnak. Az anyagfelhasz- nálás volumenének meghatározására többféle módszert alkalmaznak.

Az anyagfelhasználási mutatót legáltalánosabban a ,,Iátható felhasználás"

vagyis ..vidimoe potreblenie", illetve ,,visible consumption" módszerével számítják.

E módszer szerint az egyes anyagok országos termeléséhez hozzászámítják az or—

szágba beénkezett anyagok mennyiségét, és levonják belőle az országból kiszállí—

tott export mennyiségét. A ,.látható felhasználás" módszere nem veszi figyelembe az országban tárolt készleteket. Ennélfogva a termelésből, valamint az import és az export szaldójából eredő telies mennyiséget felhasználásként mutatja ki.

Ennél finomabb és a valóságot jobban közelítő módszert is alkalmaznak egyes ENSZ statisztikákban: a termeléshez és az import—export forgalom különbségéhez hozzászámítják a készletváltozást is.

A KGST—tagországok gyakorlatában. amelyekben az egész népgazdaságot át- fogó számviteli és statisztikai beszámolási rendszert alakítottak ki, lehetséges volt az

* A tanulmány alapja a Drezdában 1971. november 15—24 között megtartott Nemzetközi Anyaggazdál- kodási Symposionra készitett előadás.

(2)

656 DR. DETRE ÁGNES

anyagfelhasználási mutatóik finomítása azzal a módszerrel. hogy figyelembe vet—

ték a szállitóknál tárolt, az országban rendelkezésre álló készleteket is.

A KGST-tagországok gyakorlatában általában abból indulnak ki. hogy a szál—

lító vállalatok értékesítéseit tekintik felhasználásnak. így a termelésből és az im- portból eredő anyagok együttes kiszállításait a felhasználók részére tekintizk —- a szál—

lítói készletváltozások figyelembevételével — felhasználásnak. A KGST—országok ter—

mékmérlegeinek tartalmi módszereit, fogalmi meghatározásait és a termékek körét egységes szempontok szerint határozzák meg a KGST Titkárság Statisztikai osztá—

lya által publikált bulletinekben.

A magyar anyagstatísztikai gyakorlat az ismertetetteknél finomabb módszert alkalmaz. A felhasználás mutotójaként az egyes népgazdasági ágakba sorolt vál- lalatok, intézmények és gazdálkodó egységek azon tényleges felhasználása szere-

pel, amelyet a termelés, üzemeltetés, karbantartás stb. céljából az illető gazdál—

kodó egység raktárából kivételeztek. Az ezzel a módszerrel nyilvánosságra hozott

adatok a valóságos anyagfelhasználásnak inkább megfelelnek. mint a nemzetközi statisztikában publikált felhasználási adatok. A felhasználó vállalatok a náluk tá—

rolt készletekről is tájékoztatnak (természetes mértékegységben). A magyar gya—

korlat ugyanis a felhasználóknál tárolt készleteket a népgazdasági készletek részé—

nek tekinti. , .

A magyar anyagstatisztikában az egyes kiemelt anyagokról kimutatott nép- gazdasági készletek mutatója tartalmilag eltér azoknak az országoknak a készlet- mutatójától, amelyek csak a szállító vállalatoknál tárolt készleteket veszik számi-

tásba. Ennek megfelelően a népgazdasági készlet a termelőknél. a termelőeszköz-

kereskedelemben, a belkereskedelemben tárolt készletekből (ezek együttesen alkot—

ják a szállítói készlete—ket), valamint a felhasználói készletekből tevődik össze.

2. AZ ANYAGOK NÉPGAZDASAGl REALIZÁCIÓS FOLYAMATA ÉS A VÉGSÖ FELHASZNÁLÁS

Anyagstatisztikai beszámolási rendszerünk szervezésének fő célja az volt, hogy a termék útját követni tudjuk a termeléstől (illetve az importból) kiindulva a ter-

mék végső felhasználásáig. A terméknek ezt az útját kétféle folyamat számbavéte—

lével követjük. Az egyik folyamat a termelő, illetve az importáló és a kereskedelmi vállalatok értékesitése a felhasználók részére, vagyis a termelés és az import együt- tes realizációs folyamata. amelyről az értékesítési mérlegek tájékoztatnak.

A rea/izációs folyamat az értékesítési mérlegben

( Nyitókészlet §

.

Termelés : W,. ; a ,, , _

** **" W,; l_W_ _M.[ M,,l Értékesítés a népgazdaság ea.—"___? ; * ; különböző ágazatai részére

1 f !

lmport ___) _,A , w . , W,,"

r_,_,,z,,,,,,, _, í

! l !

" ——-——— — ag Export

; Zárókészlet l

(3)

AZ ANYAGFORGALMAZAS 657

A másik folyamat az anyagbeszerzés és a végső felhasználás folyamata. Ennek a folyamatnak a figyelemmel kísérése az anyagfelhasználási mérlegek alapján tör- ténik.

A végső felhasználási folyamat az anyagfelhasznólásí mérlegben

% Nyitókészlet

l Anépgazdaságkülön- : !

böző ágazatainak ; '*l Anyagfelhasználás anyagbeszerzése :

Zárókészlet

A realizációs és a végső felhasználási folyamat adatainak összefüggését az biztosítja, hogy a termelő vállalatok és a kereskedelmi vállalatok különböző nép- gazdasági ágak részére történt értékesítésének — az időbeli eltolódások figye- lembevételével —- meg kell egyeznie az egyes népgazdasági ágazatok anyagbe- szerzési forgalmával.

Az anyagforgalmazás főbb jellemzői

Az anyagforgalom legfontosabb bázisa a termelőtevékenység, amelyet első- sorban az iparvállalatok folytatnak. Ezek termékeik nagy tömegét közvetlenül ér—

tékesítik az adott anyagokból nagy mennyiséget felhasználó, ún. nagyfogyasztó vállalatok részére.

Az iparvállalatok az előállított termékek másik részét a termelőeszköz—keres- kedelemnek adják el. amely a közép- és a kisfogyasztőkhoz közvetít. Volumenben általában ez a termelés kisebb része, de a forgalmazott mennyiség nagyszámú vevő között elaprózottan jelentkezik.

A termelő vállalatok a belföldi értékesítés mellett egyes termékekből export

céljára is értékesítenek. Az alapanyagexport azonban a termékek lényegesen kisebb körére terjed ki, mind az alapanyagimport.

Az anyagforgalom másik bázisát jelenti a külkereskedelmi forgalom, amelyet a külkereskedelmi vállalatok és az önálló import—export joggal rendelkező bel- földi vállalatok bonyolítanak le.

Az import útján beérkezett anyagokat a külkereskedelmi vállalatok vagy köz- vetlenül a nagyfogyasztó vállalatok részére értékesítik, vagy a termelőeszköz—kereskedelmi vállalatoknak adják el. és így az importanyagok a termelőeszköz-ke- reskedelmen keresztül kerülnek a közép- és kisfogyasztókhoz.

Azkolapanyagok egy része — elsősorban építési és tüzelőanyag - (: nagykereskedelmi, illetve a kiskereskedelmi szervezeteken keresztül jut el a lakossághoz mint fogyasztóhoz.

Az anyagstatisztikai beszámolási rendszer szervezésénél a realizációs és a felhasználási folyamatot csak úgy tudtuk követni. hogy mindazokat a vállalatokat és gazdálkodó egységeket bevontuk az adatszolgáltatók körébe. amelyek az alapanyagok termelésében, belföldi és külföldi forgalmazásában, valamint a felhasz-

nálásban részt vesznek.

5 Statisztikai Szemle

(4)

658 DR. DETRE ÁGNES, Az anyagforgalmazás szervezete és a termékek forgalmi útja

Termelő vállalatok --- ; Külkereskedelmi vállalatok

! l

l l

' l

§ l l

l

Nagykereskedelmi vállalatok

!

^l

i i

Termelőeszköz—keres- —— ————————— ' - _, kedelmi vállalatok

* l

, l

l

1 l

; l l %

Kiskereskedelmi vállalatok Felhasználó vállalatok ]

* L

1

!

§ Lakosság

l

——)4,

M" belföldi termékek forgalma import termékek forgalma ... export termékek forgalma

Az anyagstatísztíkában szereplő termékek nómenklatúrája

Az anyagstatisztikában szereplő termékek kiválasztása a gazdaságirányitási rendszer mindenkori céljainak megfelelően különböző szempontok szerint történt.

A direkt irányításos gazdasági mechanizmus funkcionálásához a keretgazdálko—

dásba bevont termékek elosztásának tervezése és a felhasználás ellenőrzése cél- jából — a különböző minisztériumok és országos szervek igényeinek megfelelően és tárcánként változó módon — jóval több termék megfigyelésére volt szükség. mint jelenleg. Akkor ugyanis a megfigyelésbe bevont termékek képezték a vállalati

anyagbeszerzési és anyagfelhasználási tervek ellenőrzésének az alapját.

Az indirekt gazdaságirányítási rendszerben a keretgazdálkodás megszűnt, és így nincs szükség az egyes termékcsoportokon belül olyan részletezés bekérésére, amilyen korábban a keretek elosztásának ellenőrzéséhez kellett. így a jelenlegi nómenklatúra elsősorban termékcsoportokat tartalmaz.

1967-ig (a régi gazdaságirányitási rendszer funkcionálása idején) az anyagstatisztika több mint 350 terméket figyelt meg. 1968-tól az anyagfelhasználási mér- legekben mintegy 150 termékre, illetve termékcsoportra, az értékesítési mérlegek- ben kb. 200 termékre csökkent a természetes mértékegységben megfigyelt termékek száma.

A népgazdasági szempontból kiemelt termékek közé tartoznak:

- a főként belföldi termelésből származó termékek, amelyeket az ipar széles körben használ fel, és jellemző rájuk, hogy egy—egy iparág alapanyagát képezik, mint például a különböző vasanyagok, a bauxit. az alumínium, a papír, a gyapjú stb.

(5)

AZ ANYAGFORGALMAZAS 659

- a népgazdaság valamennyi ágazatában. valamint a lakosság által is nagy mennyi- ségben felhasznált alapanyagok, például az energiahordozók, az építőanyagok, a vegyipari anyagok közül a műanyagok. a gépkocsi-abroncsköpenyek, a faanyagok stb..

a teljes egészében vagy jelentős részben importból származó alapanyagok és termékek, például a színesfémek, bizonyos vegyipari és papíripari alapanyagok stb.

A kiemelten megfigyelt termékek közé tartoznak továbbá azok az alapanyagok és termékek. amelyek nagyobb arányban vesznek részt a magyar kiviteli forga—

lomban.

A népgazdaság szempontjából kiemelten kezelt anyagokat és termékeket a kö- vetkező csoportokba soroljuk:

energiahordozók, építőanyagok,

kohászati alapanyagok,

melegen hengerelt acélkésztermékek, hidegen megmunkált kohászati termékek, vegyipari alapanyagok és termékek.

erdei fatermékek és faipari termékek,

papíripari alapanyagok és termékek, bőrípari alapanyagok és termékek, textilipari alapanyagok és termékek.

A realizáció és a végső felhasználási folyamat számbavételének mutatószám—

rendszere

A 'Központi Statisztikai Hivatal az alapanyagok termelését, forgalmazását és felhasználását tartalmazó anyagstatisztikai beszámolójelentéseket az egész ország- ra érvényes egységes rendszerben szervezte meg. A számbavétel természetes mér- tékegységben történik.

Az országosan egységes rendszer azt jelenti, hogy az anyagok felhasználásá—

nak számbavételére minden adatszolgáltató ugyanazt az anyagfelhasználási mér-

leget tölti ki. ugyanazokról a termékekről.

Az országosan egységes rendszer az anyagok forgalmazásának számbavételét is egységes beszámolójelentéssel szabályozta. Ez azt jelenti, hogy mind az anyaga- kat termelő, mind pedig az anyagok belföldi és külföldi forgalmát bonyolító válla—

latok egységes statisztikai beszámolójelentést. ún. értékesítési mérleget készítenek.

Az anyagfelhasználás mutatószám—rendszere

A végső felhasználási folyamatról számot adó anyagfelhasználási mérlegek arról tájékoztatnak, hogy a népgazdaságban működő gazdálkodó egységek a kü- lönböző alapanyagokból és termékekből milyen készletekkel rendelkeznek, ezek- ből a termékekből milyen mennyiséget szereztek be, használtak fel, és a beszer- zett anyagból esetleg mennyit értékesítettek.

A gazdálkodó egységektől begyűjtött anyagfelhasználási mérlegek alapján alakítja ki a Központi Statisztikai Hivatal a népgazdasági termékmérlegek készlet—

és felhasználási adatait. A gazdálkodó egységek megfigyelt alapanyag— és termék- készletei jelentik az egyes népgazdasági ágazatokban a felhasználóknál rendel—

kezésre álló készleteket (egy adott időpontban), s e készletekből áll a népgazdasági készletek jelentős része.

Az anyagfelhasználási mérlegeken kimutatott anyagfelhasználás jelenti az

egyes népgazdasági'ága'k felhasználását a kiemelt alapanyagokból és termékekből

5.

(6)

660 DR. DETRE ÁGNE5

egy adott időszakban, 5 ez a népgazdasági végSő felhasználás legjelentősebb

hányada.

Az anyagfelhasználási mérleg felépítése

Forrás s — Felhasználás

Nyitókészlet Anyagfelhasználós Anyagbeszerzés * , és veszteség Rendelkezésre álló Értékesítés

összes mennyiség Zárókészlet

Az országos felhasználás volumenének megállapításához nem elegendő is—

merni az egyes népgazdasági ágakba sorolt gazdálkodó egységeik felhasználását.

szükséges az így kapott felhasználási adatokat még kiegészíteni olyan felhaszná—

lókkal. mint például lakosság, közület, magánkisipar stb. Ezen fogyasztók felhasz- nálását vásárlásaik alapján vesszük figyelembe. Az értékesítési mérlegben ugyanis a szállítók az egyes termékekből kimutatott értékesítési forgalmukat olyan össze—

állításban készíti'k el, amelyből a lakosságnak, a közületeknek, a magánikisipamak

forgalmazott tételek is megállapíthatók. '

Az anyagforgalmozás mutatószám—rendszere

Az anyagfelhasználási mérlegek a végső felhasználási folyamatról és a fel- használó'knál rendelkezésre álló készletekről tájékoztatnak. Ez azonban még nem

tárja fel az anyagoknak azt a forgalmát. azt a realizációs folyamatot. amely a termelők. az importot bonyolító és a belföldi forgalmazó vállalataik. valamint a fel- használók között bonyolódik le.

A termelt és az importált anyagok forgalmáról, a realizációs folyamatról az

értékesítési mérlegekből kapjuk meg az információkat. E mérlegeket mindazok a

gazdálkodó egységek állítják össze, amelyek az egyes kiemelt alapanyagokat ter-

melik és forgalmazzák. '

Az értékesítési mérleg felépítése

Forrás Elosztás

Nyitókészlet . Értékesítés

Ebből; Ebből:

A termelőknél Termelőeszköz-kereskedelmi A termelőeszköz—keres— f ** vállalatoknak

kedelemben Felhasználóknak

Termelés (ágazati részletezés szerint)

Beszerzés Külkereskedelmi vállalatoknak

Ebből: export célra

Külkereskedelmi válla- Egyéb csökkenés

latoktól Zárókészlet

Egyéb forrás Ebből:

A termelőknél

A termelőeszköz—kereske—

delemben

Az értékesítési mérleg tájékoztat az egyes alapanyagok országos forgalmáról és a szállítóknál (termelők, termelőeszköz-kereskedelem) rendelkezésre álló kész- letekről. Ugyancsak az értékesítési mérlegből ismerjük azokat a népgazdasági

(7)

AZ ANYAG FORGALM AZÁS 65 l

forrásokat növelő tételeket, amelyeket nem az iparban termeltek. nem a külkeres—

kedelem importált. hanem a mezőgazdaságból történt felvásárlás útján kerültek a termékforgalmazásba, például gyapjú, nyersbőr.

Az értékesítési mérleg tartalma. az adatszolgáltató vállalatok jellegétől füg-

gően, különböző.

A termelő vállalatok értékesítési mérlegei a saját termelésükből tárolt készle- tek, o termelés, termelőeszköz—kereskedelem és a felhasználók részére történt közvetlen értékesítés adatait tartalmazzák, ágazati bontásban.

A külkereskedelmi vállalatok értékesítési mérlegében a külföldi szállítóktól a magyar határon át érkezett és a vámhatóságok által kimutatott anyagimport for—

galma, a behozatalnak az átvevő ágazatok szerinti részletezése és a kivitel for- galmára vonatkozó adatok szerepelnek.

A termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok értékesítési mérlege tartalmazza a náluk tárolt készleteket, beszerzésüket, amelyet részben az ipari és részben a kül—

kereskedelmi vállalatokkal bonyolítottak, továbbá a közvetlen felhasználók — kö—

zép— és kisfogyasztók -— részére történt értékesítésüket ágazati bontásban, a kereskedelmi és egyéb vállalatokkal bonyolított forgalmukat, valamint az export cél—

jaira a külkereskedelmi vállalatoknak átadott anyagok mennyiségét.

A belkereskedelmi készletek, valamint a lakossági és a közületi fogyasztás

mennyiségének megállapításához szükséges adatok a belkereskedelmi vállalatok árumérlegeiből állnak rendelkezésre.

A különböző termelő, termelőeszköz-kereskedelmi és külkereskedelmi válla—

latok által készített értékesítési mérlegekből készülnek az egyes anyagok forgal- mát tartalmazó, szintetizált országos értékesítési mérlegek. amelyek egy-egy anyag országos értékesítési forgalmát és készleteit tartalmazzák. Ezek az országos mér- legek már nem tartalmazzák az adott anyag többszörös forgalmazása következ—

tében jelentkező halmozódásokat.

Az értékesítési mérleg adatai az anyagtorgalmazás lényeges mutatói. Ezek az adatok mutatják meg. hogy a szállítók az egyes termékeket mely népgazdasági ágaknak. ezen belül mely iparágoékna'k. illetve szakágazatoknak forgalmazták. Az 1972. évi értékesítési mérleg az ipar 9 ipari főcsoportja és 39 fontosabb iparága részére, valamint az egyéb ágazatok részére értékesített mennyiségek adatait tartalmazza a következő bontásban:

Ipar összesen Ebből:

Bányászat

Villamosenergia-ipar

Kohászat, ezen belül 3 iparág Gépipar, ezen belül 6 iparág

Épitőanyag—ipar, ezen belül 5 iparág Vegyipar, ezen belül 9 iparág

Fafeldolgozó ipar. ezen belül 4 iparág Papíripar

Nyomdaipar

Textilipar, ezen belül 2 iparág

Bőr—, szőrme és cipőipar. ezen belül 1 iparág Textilruházati ipar

Kézmű- és háziipar Egyéb ipar

Élelmiszeripar Építőipar

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás, ezen belül 3 szakágazat

(8)

662 DR. DETRE ÁGNES Szállítás és hírközlés, ezen belül 1 szakágazat

Kereskedelem (viszonteladás nélkül) Szemelyi és lakásszolgáltatós

Magánkisipar

Lakosságnak közvetlenül Egyéb

Az anyagstatisztikai adatszolgáltatók köre

A magyar anyagstatisztikai beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás a népgazdaság minden ágára kiterjed. A népgazdaság szempontjából kiemelt ter—

mékekből ugyanis az országban csaknem minden gazdálkodó egység rendelkezik készlettel.

Az anyagfelhasználási mérleget negyedévenként —- egyes anyagokról fél- évenként — közel 3000 adatszolgáltató tölti ki. Anyagfelhasználási mérlegeket ké—

szitenek:

az iparvállalatok és a kisipari szövetkezetek, 4 az építőipari vállalatok és szövetkezetek, '

a szállítás és hírközlés vállalatai és szervei, _

a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás összes gazdasága és szak- vállalata,

a lakásszolgáltatással foglalkozó vállalatok.

a termelőeszköz—kereskedelmi vállalatok.

Az értékesítési mérleget —— részben negyedéves, részben féléves gyakorisággal ——

a népgazdaság minden egyes termelő vállalata és szövetkezete összeállítja. Az adatszolgáltatók száma lényegesen kisebb. mint, az anyagfelhasználási mérleget

készitőké.

Az anyagfelhasználási mérlegek adatáramlósa

A vállalatok és gazdálkodó, egységek -— függetlenül ágazati hovatartozásu—któl — anyagielhasználási mérlegeiket a területileg illetékes megyei statisztikai igazgatói—

sághoz küldik meg. ,

A Központi Statisztikai Hivatal központjában, a Hivatal megyei apparátusán keresztül beküldött és ellenőrzött vállalati anyagfelhasználási mérlegeket — szúró—

próbaszerű ellenőrzés után -— gépi úton dolgozzák fel.

Az anyagfelhasznólási mérleg adatainak feldolgozása elektronikus számítógéppel A Központi Statisztikai Hivatal lCT—1904 típusú elektronikus számítógépén a mintegy 3000 adatszolgáltatótól kb. 150 termékre beérkező mutatókból negyed—

évenként 70000 kártya 350000 tétellel, félévenként 105000 kártya 525000 tétellel kerül feldolgozásra.

Az adatfeldolgozás a következő variációkat adja:

a kiemelt termékek nyitókészlet-, beszerzési, felhasználási, értékesítési és zárókészlet—

adatait,

termékenként —— iparágak, illetve szakágazatok szerint,

termékenként — népgazdasági ágak szerint és népgazdaság összesen.

termékenként — vállalatok szerint.

Az egyes termékekből összevonások is készülnek, például a különböző rád-

és idomacélo'k. profilok és lemezek adataiból az összes melegen hengerelt készáru,

(9)

AZ ANYAGFORGALMAZÁS 653

a különböző szénfajták adataiból a szén összesen adata. Az összevonásokra vo—

natkozóan is elkészülnek a lenti variációk.

3. A NÉPGAZDASÁGl TERMÉKMÉRLEGEK

A Központi Statisztikai Hivatal az értékesítési mérlegek és az anyagfelhaszná—

lási mérlegek alapján állítja össze a megfigyelésbe bevont meghatározott termékek népgazdasági mérlegeit. Ezek az ún. népgazdasági termékmérlegek természetes

mértékegységben készülnek.

A népgazdasági termékmérlegek tartalmazzák:

a népgazdaság összes készletét az időszak elején, ' a termelést,

a behozatalt, az egyéb forrást,

ezek együttes mennyiségét mint a népgazdaságban rendelkezésre álló összes for- rást. A népgazdasági termékmérlegek tartalmazzák továbbá ezeknek a forrásoknak az elosztását:

a végső felhasználást ágazatonkénti részletezésben,

az exportot,

az egyéb csökkenést, a zárókészletet.

A mérlegek rendeltetése és alkalmazási területe

A népgazdasági termékmérlegek alapján számol be a Központi Statisztikai Hivatal arról, hogy a kiemelt termékekből és anyagokból a népgazdaság adott időpontban milyen készletekkel rendelkezik, és ezekből az országos felhasználás a

megjelölt időszakban hogyan alakult.

A mérlegmódszer alkalmazása biztosítja a rendelkezésre álló források és az elosztás összhangját. A népgazdasági termékmérlegek adatai alapján elemezhetők a mérlegtételek közötti összefüggések és ezen belül az anyagfelhasználás szerke- zetében bekövetkezett változások is. Ugyanis a termelés szerkezetében bekövet- kezett módosulásokhoz szorosan kapcsolódnak az anyaglelhasználás szerkezetében bekövetkezett változások. Ugyancsak a népgazdasági termékmérlegek alapján lehet meghatározni, hogy az ipari termelőtevékenység során hogyan alakul a korszerűbb anyagok felhasználása a hagyományos anyagokkal szemben, vagyis. hogy az egyes anyagcsoportok szerkezetében milyen változások következtek be. így például a nép"

gazdasági mérlegek alapján lehet megismerni az energiahordozókon belül a szén- hidrogének felhasználási arányának növekedését a szilárd tüzelőanyagokéval szemben, a vegyipari alapanyagok körében a természetes és a szintetikus kaucsuk, a műanyagok fajtánkénti, a hengerelt acélterm—ékeken belül a profilacélok és lemezek stb. felhasználási szerkezetének változását.

A népgazdasági termékmérlegek alapján készülnek a népgazdasági szempont—

ból fontos és kiemelt termékek naturális adatokon alapuló tervmérlegei. A tervezés során a meglevő készletek adataiból indulnak ki és a tervidőszak termelésnöveke- dését is figyelembe véve tervezik meg az egyes alapanyagok tervmutatóit.

A népgazdasági termékmérlegek adják az alapvető információkat az operatív anyagellátás szervezéséhez is. A ténymérlegek alapján ellenőrzik, hogy az egyes

alapanyagokból megfelelő készletek állnak—e rendelkezésre a szállítóknál, és biz-

tosítják-e a termeléshez szükséges utánpótlást.

(10)

664 _DR. DETRE ÁGNES

A népgazdasági termékmérlegek alapján készül az anyagtel'használás nemzet- közi adatszolgáltatása is.

A népgazdasági termékmérlegek és a vállalati mérlegek kapcsolata

A vállalatoktól és egyéb gazdálkodó egységektől begyűjtött anyagfelhasználási

és értékesítési mérlegek és a népgazdasági termékmérlegek között meghatározott összefüggések vannak. A különböző tevékenységeket folytató vállalatok adatai e te—

vékenységüknek megfelelően kerülnek a népgazdasági termékmérlegekbe.

A népgazdasági termékmérlegek és a vállalati mérlegadatok kapcsolata

NÉPGAZDASÁG!

TERMÉKMÉRLEG

Forrás oldal

Nyitókészlet Ebből :

Termelőknél i'ermelőeszköz—

kereskedelemben Felhasználóknál Egyéb készletek Termele's

Behozatal Egyéb forrás

Elosztás oldal

Felhasználás és veszteség Kivitel

Egyéb csökkenés Zárókészlet Ebből :

Termelőknél Termelőeszköz—

kereskedelemben Felhasználóknól Egyéb készletek

VALLALATI M ÉRLEGADATOK

Értékesítési mérleg — Készlet a termelőknél

Értékesítési mérleg -— Készlet a termelőeszköz-kereskedelemben Anyagielhasználási mérleg -- Felhasználói készlet

Belkereskedelmi vállalatok forgalmi jelentése — Egyéb készletje—

lentés

lparstatisztika termelési adatai az Értékesítési mérleg termelési adataival egyeztetve

Külkereskedelmi statisztika adatai az Értékesítési mérleg behozatali

adataival egyeztetve .

Értékesítési mérleg —- felvásárlás, átminősítés és forrást növelő

egyéb tételek '

Anyagfelhasználási mérleg —- Anyagfelhasználási mérleget készítő szervek felhasználása

Értékesítési mérleg - Egyes kereskedelmi szervek, lakosság, közü—

letek stb. részére történt értékesítés mennyisége

Külkereskedelmi statisztika adatai az Értékesítési mérleg kiviteli _ adataival egyeztetve

Értékesítési mérleg —- átminősítés és készletet csökkentő egyéb tételek

A nyitókészlettel azonos módon

A népgazdasági termékmérleg és a vállalati értékesítési és anyagfelhasználási mérlegek kapcsolatából egyértelműen megállapítható, hogy a különböző beszá- molójelentések adatainak összegezése alapján lehet meghatározni a népgazdasági termékmérlegek forrás— és felhasználás adatait. Az e munkát jellemző szintézis egyben azt is jelenti, hogy amig a népgazdasági készlet. a felhasználás, egyéb for—

rás és egyéb csökkenés adatokat a vállalati adatok biztosítják, addig a terme- lésre. továbbá a behozatali és a kiviteli forgalomra vonatkozó adatokat az ágazati statisztikák összesített termelési és külkereskedelmi adatai adják. amelyek egyúttal

a vállaiati adatok ellenőrzésére is szolgálnak.

(11)

Az ANYAGFORGALMAZÁS 665

4. A NÉPGAZDASAGI TERMÉKMÉRLEGEK ADATAINAK ELEMZÉSE

A népgazdasági termékmérlegekben az egyes termékek országos készletéről a természetes mértékegységben kifejezett adatok a készletek tárolási helye, illetve rendeltetése szerinti bontásban állnak rendelkezésre. Az egyes alapanyagok és termékek készletei lehetnek az előállító vállalatoknál tárolt termelői készletek, a termelőeszköz-kereskedelem és a belkereskedelem készletei, valaminta felhasz-

nálóknál tárolt készletek és egyéb készletek.

A népgazdasági készletek vizsgálatát a népgazdasági összesen készletek ér- tékben kifejezett adatainak elemzésével kezdjük. Ezek az adatok az összesített vál—

lalati mérlegbeszámolók adatai alapján állnak rendelkezésre. A népgazdasági ösz- szes készlet értékben mért alakulásának figyelemmel kísérése után azt is vizsgál—

juk, hogy a készletek az egyes ágazatokban hogyan változtak abszolút értékben, és (: készletnövekedés, illetve -csökkenés egy előző időszakhoz hasonlítva milyen arány-

ban változott.

A népgazdasági készletek elemzése körében vizsgáljuk azt is, hogy a készletek az egyes népgazdasági ágazatok között hogyan oszlottak meg. A készletek ágazatok közötti megoszlásának vizsgálata arra irányul, hogy rkészle'tnövekedés esetén a ter—

melőágazatokban növekedtek-e a készletek. A népgazdasági készletek megoszlása Magyarországon az utóbbi években úgy alakult. hogy a készletek fele az iparban található — hiszen a népgazdasági ágak közül az ipar az anyagok és termékek legnagyobb előállítója és felhasználója, a készletek 13—15 százaléka a fogyasztási- cikk—kereskedelemben, kb. 10 százaléka a termelőeszköz—keres'kedelemben és a

többi az egyéb ágazatokban van. '

Az elemzés a készletek struktúrájában bekövetkezett változásokra is kiterjed olyan szempontból, hogy a népgazdasági készleteken belül hogyan alakult az anyagok, a befejezetlen és a félkésztermé'kek. valaminta késztermékek és a kereskedelmi áruk készlete és aránya. Az anyagkészletek aránya Magyarországon az utóbbi

években (: népgazdasági készletekben közel 50 százalék. késztermék és kereske-

delmi áru a népgazdasági készletek kb. egyharmada. a többi befejezetlen és fél-

késztermék. —

A népgazdasági készletek értékbeli elemzése mellett témája az elemzésnek az egyes termékek készletének alakulása természetes mértékegységben összesen és tárolási helyük, illetve rendeltetésük szerinti megoszlásban.

A készletek elemzésénél lényeges a szállítói. vagyis a termelői. a termelőeszköz—

kereskedelmi, a belkereskedelmi készletek és a felhasználói készletek arányának

vizsgálata. Szállítói készlet a könnyen mobilizálható készlet. amelynek az a funk—

ciója. hogy a termelési szükségletekhez folyamatos utánpótlást biztosítson. és eset- leges anyagellátási nehézségek esetén is biztosítsa a termelők szükségleteinek za- vartalan kielégítését.

A felhasználói készletek — bár a népgazdasági összkészleten belül a legtöbb termék esetében nagy hányadot képviselnek -— népgazdasági szempontból nehezen mobilizálhatók, mivel decentralizáltan. elaprózva helyezkednek el az egyes felhasz—

náló vállalatoknál. és kizárólag a felhasználó, illetve a fogyasztó gazdasági egység céljaira állnak rendelkezésre.

A készletvizsgálat további szempontja. hogy a felhasználóknál tárolt készletek hogyan oszlanak meg a népgazdasági ágak, ezen belül az iparban iparcsoportok és iparágak között.

A készletek elemzése során feltárjuk azt is. hogy egy adott időpont készlete

hogyan viszonylik egy adott időszak felhasználásához.

(12)

óóó DR. DETRE ÁGNES Az anyagfelhasználás, a termelés és a külkereskedelmi forgalom

mutatóinak összefüggései

Az egyes termékek népgazdasági felhasználásának elemzése (természetes mér—

tékegységben) komplex módon, más mutatókkal összefüggésben történik. A nép- gazdasági és az egyes ágazatok felhasználásának növekedése vagy csökkenése Ön—

magában még nem ad teljes képet arról, hogy összhangban volt-e a felhasználás alakulása a termelés bővülésével, a külkereskedelmi forgalommal és a készletek alakulásával. Amennyiben a hazai termelés biztosította a növekvő felhasználást, ak-

kor a vizsgálat tárgya az. hogy a termelés, a felhasználás és a kivitel együttesen hogyan alakult, továbbá, hogy a kivitel a termelésnek milyen hányadát képezte.

Olyan esetekben, amikor a termelés a belföldi növekvő felhasználást nem tudta

biztosítani, és behozatalra is szükség volt. akkor az elemzés a termelés, a behoza-

tal és a felhasználás együttes kapcsolatára is kiterjed Azoknál a termékeknél, ame- lyeknél az anyagforgalom minden tényezője (termelés, behozatal, felhasználás, kivitel) szerepelt, az elemzés tárgya a felhasználás és a kivitel együttes mennyisé- gének alakulása a termelés és a behozatal együttes mennyiségéhez hasonlítva.

valamint a behozatal és a kivitel aránya a termelésből.

Az egyes termékek népagzadsági felhasználásának további vizsgálati témája a népgazdasági ágak szerinti alakulás és az egyes ágazatok felhasználásának ré—

szesedése a népgazdaság összes felhasználásából.

Az egyes termékek ipari felhasználásának alakulása tovább elemezhető asze- rint. hogy az egyes íparcsoportok. illetve iparágak az ipar összes felhasználásából milyen arányban részesednek.

Az anyagfelhasználás elemzése azzal is foglalkozik, hogy a különböző anyag- csoportokból az egyes népgazdasági ágak és iparcsoportok milyen mennyiségeket használtak fel, és ez a felhasználás a népgazdasági felhasználásnak mekkora há- nyada. lgy például az alap energiahordozók. a másodlagos energiahordozók és az üzemanyagok felhasználása hogyan alakult az iparban, a mezőgazdaságban.

a közlekedésben, és ezen anyagok felhasználásának részesedése a népgazdasági felhasználásnak milyen volumenét képviselte. A kohászati termékeken belül pél- dául az acéllemezek felhasználása és a népgazdasági felhasználáson belüli része- sedése a gépiparban.

Az egyes termékek összes népgazdasági felhasználásának alakulását egy la—

kosra számítva is vizsgálni kell, és e mutatók egyúttal az anyagfelhasználási adatok nemzetközi összehasonlításához is szükségesek.

Az egyes anyagcsoportok struktúrájában bekövetkezett változások elemzése

Minden ország gazdasági célkitűzései között szerepel a korszerű anyagok fel- használása a tradicionális anyagokkal szemben. Bár ezek a célkitűzések igen sok anyagra és termékre vonatkoznak. a változások statisztikai mérése országos szinten elsősorban anyagcsoportakra mutatható ki. A strukturális változás szempontjából egyes összevont anyagcsoportokon belül elemzési téma az egyes termékek termé-

szetes mértékegységben mért felhasználásának arányváltozása.

Az anyagfelhasznóláson belül végbement szerkezeti változások elemzése, az

egyes anyagcsoportokon belül, a következő szempontok szerint történik:

— milyen a felhasznált alap energiahordozók megoszlásának szerkezete?

— hogyan alakul a szénhidrogének és a szilárd tüzelőanyagok felhasználasanak aranya?

-— mennyi a szénhidrogének fajták szerinti termelése és felhasználása?

(13)

AZ ANYAGFORGALMAZÁS 667

Az építőanyagok felhasználásában bekövetkezett szerkezeti változásokat úgy mérjük, hogy a cement és a húzott síküveg -— a korszerű építkezések anyaga -— fel- használásának arányát összehasonlítjuk a tégla, a cserép és a mész — tradicionális anyagok — felhasználásának arányával. Vizsgáljuk az építőipar és a lakosság épi- tőanyag—felhasználásának népgazdasági felhasználáson belüli arányát is.

A kohászati termékek közül a fekete fémek felhasználásában bekövetkezett szerkezeti változásokat a profilacélok és lemezek, valamint az ötvözetlen és ötvözött acélok felhasználási arányával mérjük.

A vegyipari termékeknél a műanyagok felhasználásának szerkezeti módosu- lását műanyagfajtánként és a műanyagokon belül az egyes műanyagfajták — poli- etilén, PVC-por, polisztirol — felhasználásában bekövetkezett arányváltozások fe- jezik ki.

A termékek forgalmára és felhasználására vonatkozó adatok elemzése a jö- vőben még további finomításokat igényel. Az anyagstatisztika fejlesztésére vonat- kozó tervek között szerepel az egyes anyagok felhasználása és az egyes ágazatok.

illetve iparcsoportok termelése közötti kapcsolat vizsgálata, a fajlagos anyagfel- használás elemzési módszereinek fejlesztése. továbbá az egyes ágazatokban fel—

használt különböző termékek és anyagok elemezési módszereinek további finomí- tása.

A távlati feladatok között szerepel -— a termékforgalom és az anyagfelhasználás elemzésén kívül — az anyagellátás népgazdasági szintű elemzési módszereinek ki—

dolgozása is.

PEBIOME

Ouepx coaepmm' OCHOBHble HOAOPKGHHH noanaa, npeACTaBABHHOTO an'ropom Ha cocmma- memca c 15 no 24 HOHÖPH 1971 razza B _leesaene MemaynapoaHOM' cumnoauyMe no 914030- MHKe Ma'l'CpHaNOB.

B Benrepcxom HapOlIHOM xosnüc'rne maa AGCHTHAE'THH Tomy Hasa); CAomnAaCb uncpopma- gnomian cumema, oxnaTmBaxorgax nMeiotguecx B napom-tom xossücme aanacm, notpeőxeuue 14 Togapooőm ma'repnanos. OTHOCHTEADHO Bamneümnx c Haponnoxoaxücmennoíír TO'íRYI spe- Hux maTepnaAos coc'raB/xmo-rcx Hapoanoxoaxüc'raex—mme öaAchm, KOTOpre oőpasymT ocno- By aHaJmsoB ABHMÉHHH ma'repnaAmex aanacos chaHbl n Tosapooőopota matepuanos.

B CBOCM oueplce aB'I'Op conocman/me'r npnmennemmü a Mem/ttynapoanoi—i c'ramcnuce —— B paMKax CSB u OOH — noxasa'reAb maTepHaAbHoro uOTpeőAenns, T. H. MCTOZJ. ,,Bnaumoro noTpeőAel—mn" n ncnomsyemmm B Benrepcxoü CTaTHCTHKe őere Tor—mmm me'roaom, KO'ropmü oxsaTmBae'r (paKTX/IHCCKOE maTepuaAbHoe nowpeőncnue B OTAeAbelX OTpaCAHX Hapozmoro xos- nífrcma.

Benrepcicax Humopmagnonuan CHCTCMa MaTepHaAbl-IOI'O noTpeÖAeHnn oxnaTbmae'r Haőmo- aem—te Bcero nyTH ABHPKGHHH npozxyma. Ha'-IHHBH c nponasonc'rsa mm mvmopTa no ero KO- Hetmoro ucnonbaonanun, n—ocpeztcmowr yue'ra asyx npogeccoa. OlIHI/IM Ha aux HBAHGTCH upo- gecc peannsagnn npouanoucwa n Hmnop'ra, a ApymM—npogecc anOÖPCTeHHH marepnanon ;!

prx KOHe'IHOFO noTpeőAeHna.

Amop OCTaHaBAHBaeTCH Ha opraunaagnu Tonapooőopma maTepnaAoa " kanaAax (zöm-ra e'mx npoayxton. npoussoanT nepeueub Bamneümnx (: naponnoxoaxücmennoü "forum spemm nponymos, HBAaFaeT PIX rpynrmpoaxy, npmmubl ux Bunuel-mu, AaAee onnebmaeT cum-emy noxaaaTeAbef/i npogecca peam—raagnn n Koneunoro norpeőAeHnn, prr oxsatrenumx owe'moc-

Tblo xosm'fxc'rsennmx opraxmsaguü, na'roxn garn-lux, cnocoö HX OÖpaÖOTKH ,aaHbex Ha 3BM.

B CTaTbe JIBMOHCTppreTCH c'rpyx'rypa 14 nasnauenue maTepnaAbubrx HapOIIHOXOBHüCTBeHv bex őaAchoa, ynasbmax Taxme n Ha CBHBb memny Hapoanoxoanücmenubmn őaAchaMn ma- Tepl/laAOB'H aannbtwm őaAchoa npegnpnmnü.

B o'meAbHoü mase paccma'rpnnawmn acnekm u mamam anaAnsa aannmx Hapoanoxoa- nüc—rsennmx maTepnaAmex őaAchoa, KOHKPCTHDIC oőAacu-u aHaAuanecxoü nem-ezmnoom B

(14)

668 DR. DETRE: AZ ANYAGFORGALMAZÁS

amit oőAacTn. K xmuy nocneaueü o'mocn'rcn, Hanpnmep, "ismertetik!!! a C'roamoc'm a *ct'pyx- Type, a Taxme HaTypathHOM coc'raoe eanacoa we'repnanos, Beaumocnxsu marepnanbnoro BOT—

peönemm, npnosnozxcrna 14 HanopTHO—SKCBOP'THOFO oőopora ma'repuanon, nepeuel—im B c'rpyaf Type marepnanbnom norpeőnennn.

'

SUMMARY

The study was given as a lecture on the international Symposion on the Economy of Materials organized from 15th to 24th November 1971. in Dresden. *

The information system on stock, consumption, and turnover of materials ofnationat economy was developed twenty years ago in Hungary and it has been improved since that __

time. Product balances are prepared at the level of the national economy for the most tm- portant basic materials. These serves as a basis for analyses of development of stack and

turnover of materials of the country, , ',

The author compares the application of indicator of consumption of materials used, by CMEA and UN. so called ,,visible consumption", with the improved method of the Hunya?

rian statistics, which implies the actual consumption of materials in different branches'of the national economy.

The Hungarian information system on statistics of materials covers the way of ,prodé ucts, starting from production or import and following to final consumption, while taking into account two processes: the realization of production and import, and the purchasing of

materials and the final consumption. *

The author deals with the organization of turnover of materials and with the way of products. She discusses the sphere of products, that have been selected from the point of view of national economy, their grouping, aspects of their selection, moreover the indicator system of realizatíon and final consumption, scope of data supplyers. route of data supply.

and the method of data processing with electronic computers.

She presents the structure and function of product balances of the national economy, in the course of which she points out their relation to data of enterprise balances too.

A separate chapter deals with view—points and method of analysis of product balances of national economy and with particular fields of analysis, (e. g. changes in value and structure of stocks. those in natural indices of products, in correlations of consumption of materials. production, and import—export trade, as well as in the structure of consumption of materials).