Egyletek a dualizmuskori Magyarországon

TORTÉNETI DOLGOZATOK

EGYLETEK A DUALIZMUSKORI MAGYARORSZÁGON

DR. RElSZ LÁSZLÓ

Munkám créllja Magyarország XlX. század végi egyesülete—inek vizsgálatba az 1878. évi egyletshaltivsztilkua alapján. (7) Felmémelez-tem. hogy a mőrsaidlailimi szervező—

dések llíeí—rósólyal nyomon követhető a korabeli társadalmi struktúra számos olyan;

jelensegre, amely a 'm'GIkI'OSfÚltlSZ'ülklÚ'l és a hagyomanyos zlelró történet-i módszerek elől rejtve marad. Ez a írel—adiart sokkal bonyolultabb. összetettebb, semmim, hogy sablonos. ell—őre fk—iwallaakitto-tt rtófrslaid—allemkeppel 'dOlllgDZlhOlllnólnlk. Céllom éppen nem egy ,;készen akiaipert" társadalomkép igazolásra, hanem az ort és akkor érvényes társa—

dalmi .srtruikftú'ra jellemzőinek elemzése. Egy ft—ó'rsazdvaflem szerveződésének, ezen be- lüv'l például politikai, köz—iig-azguaéhóisi iwnltézzmtéinyrenxdszerémiek vizsgálata pusz'tóln an—

nak ímél—ményi kereteiről enyújmhiart kepet. —ósm* kevéssé elkell-mes ia társadalomnak mint élő orgiainéizmu-snaik a belső folyamatai, önimwozgósa megismerésére. iEz ia meg—

ismerési fzollyaomort imwegxíntétléusülnsk szeri-nt úól [nyomon követhető a (társadalmi jelen- ségek vszőmszerűlsitebt uadsarbaiinxalk elemzése útjain. Az egylete'k móirsad—almli helyének és szerepén—ek lillyehéln megítél—ése már -a múlt iszősza—d végén is amengegiatl—mvazódzomt.

"Midőn az orsz. statisztikai rhliv—aot—all jelen köztleményévell ca lhlÚZ'all statisztikán—alk egy

eddlig parlagon lheverő területet művelés alá veszi: fovnltois reladartot kisért megel—

dani —- írja dr. Vargha Gyula.1 Az egyleti élet a modern társadalomnak egyik leg—

érdekesebb fejleménye, s nállunk -— hol az egyéni erők fejletlenség—e is az áll-atm erőinek súlyos iterheldk-el való meg kötöttsége a társadalom vóflvlvebellt működését még nagyobb jelentőségűvé meszi — kétszeres férclekkel bír. A nyers lki—m unhamósbxan az egy- leti élet ha .nem is tükröződik vissza a maga mxozgcalllmia-ssúgdb-am, de ilómjuek leg—

előbb az oarónnyonlcart és .iemsérveket, melyekben a róma—dallam Köln—tevékenysége xaz véll—

lnalm által meg nem o—ldiolht vagy meg sem is eldlhvastó köz— és közérdekű czé'lak meg-

walósaí'hó—sfőln zmuxnlkc'itl." ((7) VII. old.) A .,nyers kixm'u'carősoin" túli összefügg—ések fel—

ztócrósa igen bonyolult többtényezős iolya—m—art? Jelen lta—nülllmósny az egyik tényező fel- tárásával kíván ehhez a vizsgxőlltacühowz hozzrőlj-órulllni.

Az egyesületek (társadalmi szerepének fainttossőg—ót akié—sőbb Dobrovits Sándor is hangsúlyozta. Több mint ötven éve papírra vetett gondolatai úlj'rco időszerűek.

..Az kegyes—ületi lelet . . . nemzetpolitikai szempontból is [nagy áigyelm—et érdemel. és a kormányzatnak [az egyesületi munka szabalyozasara iró—nyuló rtör—ekyés-ei. valamint a közvéleménynek ez iróint no problemo iirócnt egyre fokozódó érdeklődése minden—

keppen sindoikollt." ((2) 4. old.)

* Vargha Gyula (1843—1929) statisztikus, közgazdász. író. 1901—1914-ig a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója volt.

2A hosszú távú, társadalmi jelzőszámokon. illetőleg idősorok adatain alapuló elemzésre igen ;ó példa Andorka Ruda" és Harcsa István közelmúltban megjelent, a magyar társadalom fejlődésének több mint egy évszázadnyi periódusút átfogó tanulmánya. (1)

A fenti gondolat is azt sugallja, hogy a politikai szféra hatásától az egyesületi élet nehezen függetleníthető, ám ennek befolyása az elmúlt negyven évben — dön—

tően na jogi—adminisztrativ szabályo—zás ostort-ornáisn -— elsődlegesen a tiltás—engedé—

lyezés altennatíváina (korlátozódott. Ennek fanatesságát ugyan nem lenne helyes alá- becsülnüinik. mAindamanáltal snem feledkezlhetüunk meg arról sem. 'hogy a jogi sza- bályozás az adott államszervezet kozntflllcturstűwrő képességének, végső soron stabi—

lltálsa—nak hatékony mércéje is. Ennek bízotnys—áigakénlt élhetjük át napjainkban is a gtazwd-aság'i—wpal'iti kai elet változásai következtében újra társadalmi igényként inyll- tan fellépő egyesületi szándékok felél—énkülését. következésképpen egy új társ—ulá-

swi—egyesülési törvény szükségességét.

Jel—en ztan uflmuá—ny egy nagyobb mutntka 'bevezelések-éppen az adatbázis [bem uta- lásával és néhány feldolgozási problémával foglalkozik. Célunk főként a laktál—is érdekeket, igényeket megtestesítő közösségek, spantán társuló—sak jellemzőinek vizs- gálata volt. Ezek alapvetően nem lötnxm—agukbvan érdek—esek, hanem elsősorban mint az adott település társadalmának reális igényeit kifejező spo—ntáln szerveződések.

Mindez azonban jónéhány tenmlnológlai problémát vet fel.

Mór annak egyéntelmű eldöntése sem könnyű, hogy zmvlt énthetüink az "egylet", illetőleg a "társulás" fogalmán. AA definloiők prablemtartlkusságat jogi megfogal—

mwoztálsuk sem [képes enyhíteni: Dabrovl'ts Sándor Budapest egyesületeit tárgy-olló, már említett alapvető fontosságú munkájában úgy fogalmaz, 'hogy a kérdés jogi szabályozása sor—án érdemi definíció megalkotása helyett jószerivel aninyi tömtem, hogy mindazon ialakulatakat, amelyek más összefüggésben való értelmezése nem volt egyértelmű, e kategóriába sorolták. Maga Dabrovits is a [kérdés egyfajta ne- gatív megközelítését javasolja. Rám utat. ahogy előbb azt ikell eldösnten ü—nlk, hogy mit nem telcimlhetünk egyletnek, s csak ennek mérlegelését követően kerülhet sor e társadalmi alakulat, mint . . meghatározott. nem lk—erese'ti célból alakult, szab—ad társuláson alapuló állandó jellegű társadalmi szervezet" dellnaiálálstána. ((2) 1. old.) E meglhualtánozass lkO'nlleét vallósvágtantalmfávnwak anyomtonn követéséhez kettős feladatat kíváznltuinlk elvégezni: egyrészt összegyűjteni az egylete'k általánosan érvényes, kö- zös jellemzőit, másrészt pedig megvizsgálni társadalmi 'kzömnyezetüfk rható sót szerve- ződwéstülk're.

Az egyesületek kapcsan két alapvető fontossá ggal ;bíró tényező kiemelését tart- juck szükseg esanek:

1. a társadalom valamely mikroközössége helyi igényeinek, elvárásainak spontán kife—

jeződését,

2. az ebben megnyilvánuló közös érdeket. cselekvést s értelemszerűen, a tagok ezen alapuló önkéntességét.

Az egyesületek adwmizniisztratí'v szabalyozasa tekint—etében a múlt század máso- d'ivk lelkében (meg lehetős nagyvonalúságot tapasztalhatunk: az egyesülni szándékho—

zólk elvileg messzemenő szabadságot élveztek egyesülési szóndékaitlcban. számos kisebb kedvezményen (mint például az egyesület nyelvének szabad megválasztása, beadványa—ik illetékmentesség—e is'tb.) kívül az 1934/1873. eln. számú belügyminisz—

teni rendelet közel fél évszázadon át rögzíttette az egyleteknek mint az állampol- gárok szabad egyesül—éseinek jogait. Ennek értelmében az egyesületek nyilvantar- tasa mellett az állam felügyeleti joga jószerint az állami érdekek védelmére, i'l-

letőleg az esetleges visszaélések megt—g'áttalxáeáma lk—o-nlátotződ—ottt.

Ez — a nemzetiségeket is beleéntve — meglehetősen tág teret biztosított az áll-

lamtptalgó'ni öntevékenység isz—ámára. melyet kevéssé befalyásolllhabt—ak a központi irá- nyltás *adxmlnlsztmftlv, esetlegesen paternalista törekvései, még akkor is. ha a tör- vény elvi liberalizmus—a nem mindig érvényesült magától éntefcődően.

59

932 DR. REISZ LÁSZLÓ

Bármilyen inditékna vezethető is vissza mindez. a gyaxkonlaiibain beigazolódott

a liberalizmus helyessége: az 1878-ban létezett számos egyesület lelen'tős részét

nem annyina a politikum, hanem sokkal inkább a kis közösségeik kölcsönös érde—

keinek — mindenekelőtt a különböző kölcsönös biztosítási. illetőleg segélyegyletek formájában való — képviselete motiválta. Más célú osopomtosulársok is jelen voltak ugyan (szabadelvű egylet, iüggetlenségi kör vagy éppenséggel 48-as kör lomma—

jvá'ba-n), ám a—nányuk meglehetősen [csekély .volt.

Az egyesülés jogi szabályozásával egyidejűleg szükségképpen lelvetődörtt az

egyesületek számbavétele, nyilváinitawrtánsá—nlaik igénye is. A hivatalos statisztika már igen korán foglalkozott a társadalom e .saijiátos jelenségével: ,.Az egyesületi élet

statisztikájának rterve már 1848—ban, a Fényes Elek altal vezetett statisztikai hiva—

tal programjában is szerepelt. Az első egyesületi kimutatás, a legrégebbi ilyen tár- gyú nyilvántartás összeálllrtáisa azonban a Magyar Tudományos Akadémia statisz—

ti kai bizottságának nevéhez [fűződik. ez nem külön összel—nás. hanem különböző .hi—

vartalos adatok lelhasználáisáaval készült . . . Közlésre a Hunfalvy János által oszer- ikesztett Statisztikai Közlemények megy-edik kötetének 1. ifüzetéiben a területileg

csoportos—ított egyletek adatai kerültek." ((3) 221. old.) Az 18624bien megjelenti: ki- adványnól nagyobb jelentőségű az a Magyarország 1878—ban müködő egyleteit összefoglaló, Vang—ha Gyula által összeállított kiadvány, amely az Országos ma-

gyar kir. Statisztikai Hivatal összelnáisánaik.eredményeit tartalmazza és amely le- len elemzés forrásául szolgalt. Ez a maga nemében egyedülállóan gazdag anyag

a lehető legpontosabb kép alkotáisázna törekszik. Az alapvető, "hagyományosnak"

tekinthető adatokon kívül (mint amilyenek például az egyesület alapító—si éve. ine—

ve. székhelye, taglétszáma) e forrás többé—kevésbé részletes adatokat közül az egy- letek céljáról, tagsági díjairól, éves költségvetéséről. illetőleg vagyonáról is.

A VIZSGÁLAT MÓDSZERE

Az emlitett .részletezettség is az így rendelkezésünkne álló anyag gazdagsága egya náinrt indokolták a számítógépes leldolgazast.

A lornásinak meglelelően az Old—Okok értelmezését [két ló csoportosításban vé-

geztük: a megyékben előforduló egylleteik. illetőleg a szabad kinél—yi, valami-mt tör-

vényhatósági joggal bíró (váro—si (összeioglaló elnevezéssel: nagyvárosi) egyletek

anyagát elikülönitve. A megyei összes'írtések az egyesületeknek mind szómalcbam.

mind pedig tagléts'záim'ukbaun megmutatkozó meglehetősen szélsőséges előfordu- lási értékeiről árulkodnak. Célszerűségi [szempontok alapján összevonásokat Né-

greztüink, ennyiben a lorrás által megpkülöinböztetett alapitó, pártoló, rend—es, ille- tőleg egyéb ltagoik adatait összegzett fonmáibain kezeltük.

Egy másik noha összességében nem számottevő gyaikonisággal jelentkező probléma az volt, hogy forrásunk több alkalommal szenepeltetett olyan egyleteket.

amelyek — (mint azt megjegyzésként közölte - ténylegesen nem működtek, akár

mert átmenetileg megszűntek, akár mert felszámolás alatt álltak. A problémák el—

kerülése érdekében azt a gyakorlatot követtük. hogy ha -- bármely okból - vala- mely egylet taglétszámát nem adták meg (illetőleg megszűnésére. átmeneti fel—

függesztésére következtethettünk), abban az esetben nem szerepeltettük az adat- bázisban.

Mindezt (figyelembe véve, a 2935 lkülöinléle megyei egylet összesen 403 727 főt

kitevő taglétszámmal, az 1021 városi egylet 269 056 rfős létszámmal. azaz Összesen 3956 egyesület úszemiben az 1878—as 3995-65 értékkel) került feldolgozó—sra.

Az adatbázis szervezésekor a lorrás adatai közül a megye onevért. ezen belül

az egylet székhelyét, valamint taglétszámát vettük ligyelemibe. (Mindezek a ikéisőib-

abieldben mész'llelteselblben ismerhetett másodlagos elemzés alapjául .szovlglólmatk.) A for- núlslbarn többnyire szerepelt az va'lcipíitóis éve 'is. ezt azonban nem dolgoztuk fel. te-

lki—mive, hogy 'az egylemek jelentős része sa "SZlC'IlZlO'd hetvenes ével—ben keletkezett. mind—

amellett emllímésrie méltó, hogy bizonyos regylettí—pusoik '(leaaszli—nóik. spont— és társ—als- lköröik, ltűwltóegyle'belk nmáir ea XIX. század elején szép számmal! szerepeltek, sőt ... . .

a Budapesti Pollgóiri Lövészegyesüllet . . . megalakuló—sának lidőporn'hjótt 1696-i—g ve-

zeti vissza." ((2) 36—37. old.)

Az egyletek jellegének smveglhtaltórozólsólhoz ua puszta elnevezés rsz-c'x mio-s esetben .nem volt elegendő. Elit oz egyéntaellműs-ég, illetőleg a pontosság érdekében a kér- déses eseleklben (: néven ltúíl, "OIZ egylet — tküslön yó—lia-szlkéinrt rögzitett —— célja mérle-

gelésével együtt rdünmömtü'k el. Megjegyezzük, hogy az iegyletelkne'k a működésük

smá—nd'éíkónró'l vallott őszinteségében — önálló IS iöinilensnrbantó szervezetekről lévén szó

— (túllnyotmó mészt mem láttunk okot :: lk-éilkedléusme, úgy lvlélljüik, valamely ia-lakunlalt te-

vékenységének m—eg-í'télléisében valz önimllnőslimés e sic-Júltos formálja meglehetősen ob-

jektiv. Az [egyem-en ;kn'itbikna. amit valamelyest droggal elmondlhnurbuinuk. hogy némely esetben ezek pusztévn állclóinxo—ssúlgfoikna szeriükozhaxk.

A feldolgozás tsomc'm tehát sor került:

1. az egylxetek jellegük szeri—nti csopiontosítósóiro (figyelembe véve nevüket és céljukat.

egyedi funkciójukat),

2. az egyes rétegekhez tartozásuk megítélésére, valamint az egyértelműen, elnevezé- sükben, cél'jukbom manifeszt módon megjelenő.

3. nemzetiségi, 4. felekezeti

m—egfkülönlböztelésükre.

Az általunk alkalmazott csoiportosiálós némi mrcigyo—námrbolt igénye—l. Vargha Gyu- lu _ fi—gtaz mö'iblblnyime az alapod—albumain küllő—n kezelt 25 szabad királyi. valamint tör- vényhatósági 4jogú város lOlnlelglóWOll összesítetten __ szó-mos lkeresizmmevtszetben vizs- gólljla anyagért, intem leledlkrezzve meg 'az egyesületek ilpuosolk szerint való elkülöní- méísénőll', ló-léile icsopomtot különböztetett meg. E kipu—sek (: következők:

önsegélyező egyletek, jótékony egyleüek,

nevelő és oktató egyletek, társas egyletek,

gyakorló egyletek, ipartálrsulatok,

termelő szövetkezetek.

fogyasztási egyletek, gazd-asági egyletek, kereskedelmi egyletek.

vizszabc'llyozó egyletek.

tűzoltó egyletelk.

. tudományos és irodalmi egyleteik.

. művészeti egyletek, . vallásos egyletek, . vegyes egyletek.

üüü—g—ü

e m e w p r e e e s e e e w w r

Szóimiurnlkm ozovnlbaln egyélb megkülönböztetési .sz-elmipoinrhdk tűrnrtrek lkiyóinuatosalb—

ballonlalk, mivel va ;néiszleetUezfe'ctség—nek ez aa lolka (nem utolsósorban a gyakran igen alacsony elemszósm miatt) nem volt megfelelő: is emellett célunk sem elsődlegesen

az egyedi előfordulások vizsgálom volt, hanem az egylebnielk mint 0 itóxrsa—diatlmi ön—

tevékenység e sajátos walakullaba jellemzői—nek általános elemzés-e. Mindamellett az egyletek egyedi vizsgál—eto isem éndelcbelen, mert ez világít mó az [egyesülési cé- lo'k, a helyi. llois közösségi érdekek rvendlkívü—li szinességtére, .soiklélleségxére. Elismer-

934 ' DR.SHSZIASZUD jük, hogy ebben a felfogásban valamely egylet taglétszáma nem lehet milnosltő szempont, hiszen, ha kevés tagot számlál is, de valóságos igényt lejez kli. éntélk—eft

hordoz, müködik. es igy Mletjogosuiltsága igazolt

A feldolgozás során arra kerestüka vá:,laszt hogy kik (mely réteglhez tdntozók),

milyen céllal alapítottak egyesületet. E kérdésre úgy próbáltunk Wváloszt kapni, hogy az egyesület megnevezésében [és deklaná lt céljaiban rögzitett'Jinilormáaióikat :mzinwdiiig o csoportosítás célja szerint vettük figyelembe. Tehát egyazon egyletet a (as—oper- tosiitásstol (függően xm—ásemiós osopontba uis so-nollhsattuk. ismérvei közül a csoportosi—

fbólS aktuális céljának megfelelőt véve figyelembe. (Például: az Általános tisztviselői élelmezési egylet, melynek bejegyzett céllja olcsó élelmiszemek 'beválsánláso, egy—

részt bekerült az ön segélyező egyletek közé. másrészt a polgári névteggellegű egy—

letek rközé.) Céljuk szerint végül is a következő csoportokat különböztettük meg:

. kaszinó (speciális funkciokot ellátó tázrsaskönr).

érdekképviselet (ön)segléilyezés, kultúra, önképzés,

sport, szórakozás, társas időtöltés, jótékonyság.

p e e p —

Szálmos esetben az elnevezés nem szolgált elegendő útmutatással. Erről! volt

szó például akkor, ha egy olvasó.-kör elnevezésű egyesület az altala deklarált céíl

megfogalmazzá'sakor a "társas együttlétet", netán ,,t'ólfS'GlS szórakozást" jelölte .meg.

Ezekben az esetekben nem ci kulturális—önképző, hanem a szórakozás—társas idő- töltés jelleget tekintettük meghatározónak.

Uigya nicsak problematikus volt a tamogatas—Jatekonysag Mkátegóniájwának értel—

mezése. Különösen az iparos— illetőleg xmunlkvásegyl—etek esetében (melyek az adot- bázis jelentékeny részét alkotják) gyakori, hogy oeljailk dekolanáilásakor több funlk-

oiót lis felsorolnak, s ezek között leggyaknabban az illető foglalkozási csoport tag-

jainak, illetőleg azok hozzátartozóinak segélyezését, támogatását emlitik.

Hasonló fontossággal bánt az egyesületek ,tá—nsadailimiirésteg—jelllemzőinek vizsgá- lata. Ennek során ugyancsak messzemenően figyelembe lkellett vennünk a lorrás sajátosságait, s az általa használt csoportképző szem—pontokat (vagy azok hiányát) (is, s ennek eredményeképpen az alabbi megkülönböztet-ések valtak lehetségessé:

inúsógt

női.

polgári—értelmiségi, iparos—munkás,

mezőgazdasági—földműves, réteghez nem köthető.

e w e e w r

Az első két esetben a csoportképzés sajátos szempontjai egyéntelmű—ek, is kü—

lönösen a nőegyletek tekinteteben előfordulásuk viszonylag nagy száma elvküalö-ni-

tésüsket lteltétlenül szükségessé tette. A (továbbiak ,megikülöonrböztetéisét fonrársansk ter—

mliniológiiója indokolja. amely egyéntelműen megnevezte az egyesüilők tog'lalloozá- sót. társadalmi *hxovatcntozáisat. Nemely esetben így is mutatkoztak bizonyos pátr-

huzamossóigok, átleclések, amelyek az (adott egylet jellegének eldöntését (megn—e- hiezírtettéik. Ezt elkerülendő, munkánk során azt az elvet ikövettülk. (hogy lehetőség

szerint maximális részletezettséggel tántuík fel a konkrét nréwv, illetőleg a deklarált cél adatait.

Végül az adatbázisban nyomon követhető (tulajdonsagok között reg—irsztrvóllásrna kerültek az egyletek esetlegesen előforduló nemzetiségi, illetőleg telek-ezeti hava- tantozáiso is. Az előbbiek tekintetében — ikvonabeli terminológia alapján! a magyar.

5

német, tót. olórh, horvát—szerb ehniikumokat sküslönlböztehhwettün'k rmeg. Va'llc'lsi hova- tartozásuk iszeminlt -a római katolikus, 01 evangélikus, ,a református, valamint az"

izraelita felekezetek maegxküll-önbözte'césie ilióltszomt !llndOlkOillllníOlk'.

A besorolás csaknem minden esetben egyént-elmű volt: általános alapelvként fogalmaztuk meg, hogy csak a megin—evezésben kifejezett rhamhall-om számít: ez az emilku—m'oik esetében azt jelenlti, hogy például ,,rm-agyair'hlloent ialkikwor xnegaismtró'lrtuek, 'h—a

erne

1. az egylet nevében kifejezett utalás történt

2. ha ilyen funkció az egylet által deklarált célok között (például, mint (: Nmagyar irodalom emelése") szerepelt.

A felekezetek esetében is hasonlóképpen jártunk el. bár e tekiznlt—ertlben alk-oil—

m—alnlkélnt kivetelt kellett tennünk: vtemetikezési. illetőleg bizonyos foglalkozási fegy—

leteket ugyanis olykor szentekről. védőszentekről neveztek el, s az ilyen esetekben fokoz—oht óvoltwossóigugvall. egyedi mérlegelés alapján kellett idönttenüinik arról. hogy

ennek vann—e viall'lózsi elkülönítő furn k'oiójxa. H—asoniló mérlegelés eredményeként valló-

sii csoportként lküllöníbözltettülk meg. ha valamely izna'elifta egylet mint "magyar izraeli/tók egylete" fordult elő, azaz hangsúlyosabb-nak ltekin'tetitük a vallási elkülö- nítést, mint a nemzetiségit. Ily módon természetesen mindkét esetben az egyletek- nek csak kis hányada került besorolásra, mégpedig azok. melyek nevükben vagy céljaikban fontosnak tartják nemzetiségi vagy felekezeti elkülönülésük megjelölé—

sét. Ez utóbbiak kimondottan a vallásos célú és a nem vallásos célú. de felekeze- tileg elkülönülő csoportokat is jelentik.

AZ EGYLETE—K TÁRSADALMI RÉTEGZÖDÉSE

R'étegijxelllreg ülket vizegxóilva az 1. 'tóbla adatai alapján is lszembetűinilk a konkrét réteghez nem köthető aegyle'cek magos szó ma, az összes egylet csaknem fele (45%) ezek közé ibazntoz'ik. (A taglétszámot tetkriinlt've ez az erény 65 szazalek.)

1. tábla

Az egy/etek megoszlása társadalmiréteg-ielleg szerint

(százalék)

A megyei A városi l Az összes

Rétegjelleg egylet(ek)

száma létiggrlia szóma létsggr-na szóma lát::agáa

ifjúsági 1,9 .1,0 .2, 0 !2,11 ] 8.9 8.1

Női . . . . . . 3,fl 2,5 l1,5 2.4 14,,6 4.9

Polgári—é rtelmiségi . . . 5.7 ;3,3 (2,2 4,,0 7.9 703

lparos—munikós . . . 27,8 ' 9,6 9.0 72: 36.8 l16.9

Mezőgazdasági—földműves . 1,7 ! 1,7 0.6 1 1,0 2.3 2.7

Rémeghez nem köthető . . 34,0 41_._9 r'l*0_,5 23,2 44 5 ' 65,l1

Összesen . . . . . . 74,2 [ 60,0 25,8 [ 40,0 100,0 100,0

N . . . 2935 , 403 727 '1 021 I269 056 3956 1672 783

Ennek az a wmagyamózatia, hogy — különösen a létszámot tekinlwe -— a közös ér—

dekeket képviselő, önsegélyező—biztosíkó egy!—ebek alapvető szerepet játszottak. s esetükben — lkxonlkr—éban például a etemeükez-ési egyletek esetében — a tagok ményle-

936 DR. REISZ LAszLo

ges önrbiztosítáusa szolgált a szervezetbe .tömöurülők ioglalkozásáctől függetlenül a

szerveződést indokló [közös célul. Ezt követően a legnagyobb számban az xiporrosn

illetőleg mulnckwólsegyletek képviselt-ertik magukat (37%). Ennek speciális alkal

vannak: ebbe a cso—pontba torlom-ak ugyanis a szakmali. foglalkozási áganként el- különülő társulások, amelyek iparegyletek, ipartársulatok funkcióját látják el. Ezek az 1872. Vlll. tc. alapján szerveződött közösségek, elvileg a megszüntetett aérhek

helyébe lépve, azok érdekvédő, érdekkel-pviselő szerepét voltak *hwivartottaak átvenni.

A jog azonban csak a szerveződés lehetőséget kínálta, bízva a potenciális tagok önálló érdekfelismerélsélben; ám a gyackanlatbam ez az lan—tézmény nem váltotta be

a (hozzá fűzött cremtényeket. mivel ,.. .. hiálnyozván lpavrosacilnlkbarn — a 'nagy több—

ségről vszólunzk - a kellő érettség saját érdekeik józan felismerésére. az lípaxr—táwrsu- lati intézmény távolról sem felelt meg a hozzá kötött várakozásnak." ((?) XXIV.

old.) Emlsélkezltetnünlk kell arra is — "Illlnlt az D—obrovits Sándor klmurta'básálból egy—

értelmű —, hogy az ilyen típusú egyesülések bizonyultak a legkevésbé tartósaknak.

((2) 39. old.)

A polgári jell—egű, illetőleg a lnőegyletelk számukat, illetve taglétsmáxmuleart te—

kisnrtve lközel azonos orásnlnyal szerepelnek (8 és 50/0) adaitbátzlsunikban. Ez különö-

sen az utóbbiak eseté—ben liugye'lemare mvéllrtó. mivel céljaik között csaknem kizárólag a jótékonyság. illetőleg annak egy sajátos formája (az önszerveződő szediálpolitilka és (közművelődés egyik kezdeményezés—eként). a gyermekvédelem. lklisdedólvávs az

uralkodó.

A umezőgozduaságl—földwműves jellegű rétegek, illetőleg az lljúságlnalk rmlnlt ön-

álló csoportnak az előfordulása meglehetősen szerény (2 és 4%). Az első esetben

ezt elvileg a korszakra jellemző tényleges el'vávnáxsok mértéke magyarázza (az agrár- szocialista mozgalma—k csak körülbelül 20 év múlva bontakoznak ki, lelrtehetően

halva az ilyen jellegű egyletek számlálnak alakulására), míg az utóbbinál ez (resz-

ben életkoruk objektív következményének tulajdonítható, annál ls iln'loó'bb. mlvel esetükben a ténylegesen létező egyl—etelk jelentékeny része vallacmsely egyéb lntéz—

mény keretei között működő önképzőn illetőleg tálrsauskör.

AZV lEGYLETEK TAGLÉTSZÁMA

Mán' a megyei szintű csoportosítás ls sokat elárul, .ha a 2. tábla alapján meg-

vizsgáljuk az egyes típusok átlagos taglétszámát. Az álla—gos taglétszám a rétegéhez

nem köthető egyletek esetében a legnagyobb (200 fő). ami .nem kis részben ma-

gas előfordulási oránnyuklnvalk tulajdonítható. A tová bbialkbatn azonban már nem asu-

pán erről van szó. Sorrendben a mezőgazdasági—aföldwműves jellegű egyletek skö-

vetlkezn'ek (168 ,tő), amiből arra lehet követtk—ezte-tnli. hogy ezek viszonylag kis smá—

lmulk mell—lett egyenlo-ént nagyobb számú tagságot tömörítve. valós közösségi lgréxnyt

elégíthetltek :kll. Lényegében hasonló a helyzet a :nőegyletek (144 lő), illetőleg a

polgári Jellegű csoportosulások 100 fős átlagos taglétszáma esetében ls.

Az iljúsálgri egyletelk, de különösen az iparos—. valamint mumiloáassje'llegű alaku-

latok esetében a helyzet eltérő. Az előbbi átlag-os taglétszámát nem 'lcis részben

a viszonylag behatárolt keretek között működő ifjú-sági ölnlképzáloöröuk létszáma lha- látrozza meg, utóbbi esetében (azonban egyentelműen az íiapartes'tületeik sokfele -—

'szalcmallag meglehetősen széttagolt —- llols létszámú egységei [magyarázzák.

A városok esetében bizonyos eltérések tapasztalhatták. Ez részben az egyesü- letek belső arányából. részben pedig a település speciális befolyásoló hatásából

eredlhet. A lakosság koncenttráclőjxálnalk mértéke ugyanis minden valószínűség lsz-e—

rilnt belollyásolfja az egyletalalkulást. A Móorosokbasn a rétegeklh-ez 'nem köthető ala- kulatok aránya kisebb. leltehetően azért, mert a város bizonyos mértékig lehető-

séget nyújt arra, (hogy az egyletaviia—kui—óisbcizn az egylewmIo-kíiw ,iközös cé!" éwénye- símése vmelilett (: társadalmi struktúrán—cik bizonyos konkrétabb foglalkozási csopor-

tokban megtestesülő jelsiemzőai is szerepet kapjanak.

.a. tábla

Az egy/etek átlagos taglétszáma társadalmiréteg-ielleg szerint

A megyei ! Avórosi ! Az összes Rétegjelieg

egyiet(ek) átlagos taglétszáma (fő)

Ifjúsági . . . 90 176 135

Női . . . . . . . 140 279 184

Polgári—értelmiségi . . . 100 309 158

lporos—munkós . . . . 58 1138 78

Mezőgazdasági—földműves. . . 168 :267 '196

Réteghez nem köthettő . . . . 209 3376 i249

Összesen . . . .* . 138 264 170

i

Arról sem kietled—kezihetüinsk meg. hogy az iirEjúsósgi egyesületek, vasi—amint (: zöm-

meii jótékonysági cétiilaacl ail—oikulzt különféle .nőegyieteik olyan rEUcnlkciófk elil—óttóvsóm lszer- sveződtek, amelyek szükségképpen feittéüei-aznek egy bizonyos iluétleskszsámú intézmé—

nyi—szervezem hátteret (mint pélidióiuui kü—iöniféie it-oaniinstézieteik), amelyek elsődlegesen a városaikban iorduihnuk elő.

AZ EGYLETEK FUNKCiÓJUK SZERINT

A vizsgád—art soráin funkciójuk iszeninat az adatbázisban szereplő uegyiet'aeik öt nagy

csoportját küiiönítewtük el.

3. tábla

Az egyletek megoszlása funkció-tipus szerint (százalék)

A megyei I A városi ; Az összes

egyiet(ek)

Funkció ]

. tag - tag- , tag—

szamu létszáma "én": létszáma 1 szama létszáma

! i !

Kaszinó . . 5.2 2,8 i06 O,91* .5.8 3,7

Érdekképviselet, önsegéiyezés 422 424) i15,7 24'7i i57.9 66.7

Kuitúr-a, önképzés . . . 169 f4,4 6.4 !21,3 15.2

Spont, szónokotós, társas idő—

töliés . . . . . . . . 5.2 1,9 2.2 7.1 5,0

Jótékonysóg . . . 4.7 5.8 7.9 9.4

Összesen. . . . . . . 74,2 ] 60,0 25,8 40,0 1oo,o 1oo,o

N . . . . . . . . . 2935 1403 727 1 021 269 056 6 956 672 783

A kaszinó az egyik :iewgelrienitmondósosa—bb és éppen (ezé/nt rtalám (: 'ie'gtöxbb :pnoib-

léimtót akozó otípus. Mind ikonikmé't egyleitkeéinit. m-irnd gyűjxtőkatbegóriaiként értelm—erhett-

'tüik, amit céijróvndk többaircúisógxo. a társadalom életében betöltöm speciális xhzeily—

zene *WYGWÓMÉ aixnd—dkoift. Miinit xtómsuliávsi, 'egyesüzlxésí típus. (: rerfo—nmikonig visszamenő múitm ttekinmheit wissza, s ennek a hagyománynak ia fontosságát .nem [becsuütlíhet—

938 DR. REISZ' LÁSZLÓ

jük lle. Megküxlön böztetéis—ét indokolta az a lény is, hogy mind a valóságban, mind

pedig a forrás terminológiájában külön egységet alkoto—tt. (Tzá—rrs—ailgó kör, illetőleg

itárrsaskör néven a lcaiszlnóltóll jól elhatárolható. meg-különböztethető egyletlaljlbc'lk

léteztek.)

A kasz—lnónalk mint egylettipulsnak miintiajellegést bizonyos mértékig az is ma- gyarázza, hogy számos esetben sajátos-an éntelmezett *keremkxén—t funkcionált: 'nem egy esetben konkrét csoponthoz. a helyi társadalom vezető rétegéhez kötődött. En- nek következtében az adatbázisban külön énemesi. polgári, kereskedelmi, .sőlt. sn'é- mely esetben iparos kaszinók is előferdultaik. Fentebb emll'ne'htüik. ihogy az egylet deklarált célja lombos tevékenysége—nek megxixbéilésében. Ennek értékelése azonban (] kaszinó esetében meglehetősen bonyolult felad—aut volt, is egyértelmű megoldást nehezen találtunk. Nyilvánvaló volt ugyanis. hogy amennyire ez az egyletek sajá- bo—s rtipuiso, annyira ibehohárolt az a (szerep lis. amelyet neki itutlajdon italnak. lly mó- don a deklarált cél alapján érdemi megikülöniböztemést nehezen mehettünk: laz ese- tek ftölbbsiég—é'be'n ez a 4tá rsais együiütlét valamely Afoirmiánjonkcéxn—t fogalmazódott meg. de az egyéb funkcióik értelmezése már nehézségekbe üttkömöilt. Tenmiészetesen előfor- dultak olyain lkasziiinánuaik nevezem egyletek. ahol komoly (nehézséget okozott annak eldöntése, hogy e soljódms típuson ;belüfl megfogalmazom nyelvművelő. lkulrtú—nalber- jeslzitő szándék mennyiben valós, is mennyire az adott szerephez kapcsolódó vélt vagy tényleges elvárásnak való megfelelés igénye által motivált vtörekyéus csupán.

Minden bizonnyal a meglehetősen általl—áinoswaxn megfogalmazott GélllekllÚGll hozható összefüggésbe, hogy o kaszinó mint egyleütipus feltűnően nagyobb taglétszám—ot 'römiörit megyei, mninlt városi iszlnlten.

A kaisziinójellegű egyesületek számbeli előfordulását és láttl-agos lavgléltszám—áft tekintve is határozott elméréist tapasztaltunk a vizsgálat kéit szintjeinek (im—egyei—

va'irosú) adatai között, melynek alapján elmondhatjuk, hogy e tipuslelsődlegesen megyei egyletnesk tekinlühető. (Lásd a 3. (táblát.) _ V , .

A közösségi célú, önsegélyező, érdekképviseleti csoportba !bartozá egyesülések

rendkivül nagy száma (az egyletek mintegy 58 százaléka) indokolja részletes elem- zétsüket. (Az ilyen jellegű egyletek tagllé—bszzáumuik alapján is a legjelenrtősebb raila'ku-

la'to'lon—oik meki—n'bhetőtk.) Az adatbázis szervezése sorá—n lkélt esetben kerültek az egy-

letek ebbe a csoportba:

— ha tevékenységük céljaként olyan közösségi jellegű társadalmi önrlevéikenység kifej- téséről volt szó, amely az adott — helyi — társadalom egészének érdekeit képviselte (pél- dául az önkéntes tűzoltás vagy a különféle vízszobályozó társulatok);

— ha egy adott (a rétegek kapcsán már ismerteteizt módon megfogalmazható) cso-pont saját tagjainak érdekképviseletéről, támogatásáról beszélhettünk.

A két fuinfkoió elkülönítése :harhailmi okokból nem volt megvalósírhh-ató: gya—kori utgyainis — miindvenekelőht az iipantársuilaltolk, különböző foglalkozásokat tömörítő ui—pair-egyletek ese'oében —- az érdekvédelem, az oldalt szakma érdekei érvényesíté- sének. valamint a saját tagok szociális háimogaztásánaik összekapcsoló—sic.

Bár a megyei és a nagyvárosi adatok tekintetében ,jóisze—nivel csak oráinycríikibaln érzékelhető eltérésről beszélhetünk, feltűnő, hogy a közösségi célú önsegélyező egyle'rek kisebb részben fordulnak elő a nagyvárosi c—sioiponbbaon. Ezt felmehzetőleg ez

magyarázza, hogy az (érdekképviselebnek városi szinten ez egyleti larmióin iklvüzl sziá- vmos egyéb formája :is lehetett.

A taglétszámát tekinthye mvó—sod'ivk legjelentősebb egyle'otipurs a kultúra fejlesz- tését és az önképzést rtekinrtette céljának. A megyei, illetőleg (nagyvárosi lszlnft ikö—

zött számottevő orá—nyküilönnbseg inem murtoath—ató ki. E rtipus fontosságát mi sem mulatja jobban. mint az. hogy —- ha o közösségi jellegű egyl—etek magas számától

eltekintünk _ valamennyi egyletl'lez képest előlor—dulósi értékei jóval felülmúljóik azok adatait. Az itt regisztralt. alakulatok megkülön'bözltetése viszonylag egyértelmű, fel—

dolgozásuk nem jelentett problem—ót. Az olvasó. műpórltoló s egyéb kulturális te—

vékenységet folytató (önképzés), illetőleg az ezt l'ec'ismogwaltó—ftirn-anszirozó egylete- ken kivül a legtöbb esetben e csoportba kerültek regiszatrólasra a zenével (dvalófrcla

stb.), illetőleg más kultúraterjesztő, —gyakorló egyleti tevékenységek.

Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet arra, hogy némely konkrét típus eseté—

ben — ilyen például a .,bóursasikör", illetőleg .,tóorsalgó 'kör" —— elnevezés, tovabba adeklaróilt cél 'nem feltétlenül estek egybe. Előfordult, hogy egy ,,itiórsaskör" elne- vezésű egylet tevékenységének célját az önrklé—pzésben, a kultúra elmélyitésében fogalmazta meg; mas alkalmakkor valóban csak a tórsalgrc'rslt, "kellemes időtöl- fhést" jelölte meg az egylet céljaként. Nyilvánvaló. hogy bes—orolósukaft is ennek rmeglelelően kellett elvégezni: első esetben 'a Akulturóilris—önlké'pző célokat emeltük ki, 's ide soroltuk a különböző — s gyakran ifjúsági - önképzőköröket is; míg egyé—b—

kor a deklarált mórslajita lteyékenységsneík megfelelőenikerültek feldolgoz-ásra. llyes—

fajta 'meglkü'lölnfbözltetéssel egyébként mirnd az énekegyletek. d'alló—rd'ók, mind pe- dig vaz olvasőkörök esetében élnünk kellett. Nyilvánvaló, hogy .ha azok —— elneve—

zwérsülktőll függetlenül —— oéljuíkat például a ,.művelt társalgásban", "kellemes idő—

töllltésben" vélték megtalalni, akkor ott a kulturális, önlképző funkció háttérbe szo—

rult, amit %besorolósuikk—or mindenképp figyelembe kellett vennünk. - A sportot, szórakozást, társas időtöltést célként megjelölő csoportba tartozó egyletek taglétszáma nem különösebben jelentős (gyakorlatilag 5 százalék ikö- rüli), de az itt regisztralt összesen 281 egylet semmiképpen sem hagyható figyel- men 'kívül. A tagoknak az egyesü—letala pírtóisban kifejeződő tényleges igényét ebben az esetben sem lehet kétségbe vonni, sőt ez esetben még deklarált céljulk őszin—

tesége is nyilvánvaló. A megyei, valamint a varosi előforduxl—óisakat [tükröző adtatok közötte itekirnltetben sem talaltunk számottevő különbséget. lcle soroltuk mindenek- előtt ra lkül—önaléle lövészegyleteket, mely alaku—latok deklarált céljurkban ra leggyak—

rabban .a itérsas együttlétet, illetőleg különféle csopontos szorakozast jelöltek meg (esetenként a ,,lövészetbeni kiképzést" is megemlitve, de az egykori polgári ön—

védelmi cél mér anakronisztifkussó vélt és eltűnt). Szintén e csoportba kerültek a (különböző tarsas sportokat, időtöltést célként megjelölő alaku-illatok, a korcsolyátzó, ..csőln—akóző" egyletek, valamint atlétikai "klubok". Miagróeté'l értetődően ezeknél a tarts-as időtöltés, szórakozó-s jatszotta a döntő szerepet. Ugyanebből a megfonto—

lásból itt kerültek feldolgozásra a még nevükben sem sportjellegű időtöltésekre: a különféle j-óitékolkra (szerencsejátékok ijratszosó—ra) alakult egyletek is. Ezek merev elihcamórolósővről különben sem lehetne szó: például a rtekézzes sportjellege, ille—

tőleg tarsas időtöltés, szólnak-ozás volta közti hatar megvonására nem vállalkozhat—

tunik.

Miként a koszi-nó esetében, a jótékony célú egyleteknél is bizonyos parhuza—

mossó—go'kkval italálkozhatunik. Ezt az ide lartozó egyletek saj—atos céljta. jellege mia- gyanázzo. :Alriónyulkfot tekintve mindenképpen lirgyelemir'emvéltó alakalat—akinak tekint- hetők. Az általuk tömörített taglétszámot tekin—tve markans (hozzávetőlegesen két- és lélsz—eres) ckülönibsrég fedezhető fel a megyei, illetőleg a nagyvárosi egyletek adatai között. az utóbbiak javára. Ebben az esetben feltehetőleg (az ifjúsági egy- letek'kel kapcsolatosan emlitettek ismrétlődléséről van szó: a jótékonyság—tamo—

glaltós nagyvárosi jellege elsősorban arra vezethető vissza. hogy maga a tevékeny- .ség magától értetődően olyan népességi, valamint intrastraktu—róllis jellemzőket tételez (fel, melyek csak bizonyos kiemelt fontosságú településekre jellemzők. A viszonylag magas taglétszám nem kis részben az egyesület céljának tulajdoni—tha- tó: érdemi eredményekre törekvő jótékonyság esetében ugyanis a terhek megosz—

940 DR. Ras: mszm—

táisa érdekében ez a célszerű. Az egyesületi szándék és a taglétszám okaupasdlalta más vonatkozásban sem (hagyható figyelmen kívül!. A kulturális célok ijedten—fős mé- sze — például a dollár-dák. olvasó—körök esetében. de a társas szórakozz—ós. időtöl—

tés eseteben hasonlóképpen - behatárolja az adott tevekenyseget gyakorló cso—

port létszámát; ezekben újótélloanyság) az esetekben ez éppen-séggel fordított ér- vényű hatást fejt ki.

A jótékonysági céllal alakult egyletek besorolása sem volt könnyű. Gyakran előfordult, hogy már nevében is megfogalmazódott a célja; más alkalmakkor vi—

szont csak a deklarált szándék szolgálhatott a regisztrálás alapjául. (A nőegyletek például csaknem kivétel nélkül valamilyen ehhez hasonló. karitatív feladat ellátá—

sát tűzték maguk elé.)

A NEMZETISEGl ELEM

M'mrt anra már a bevezetőben is utaltunk, az adatbázisban rögzítettük az egy-

letek esetlegesen előforduló etnikai vaniariikozávsait.

Az 1868. évi XLIV. tc. 26. §. lehetővé [tette, hogy az egylet tagjai saját idön—

tésüzkre alapozva határozzák meg egyletüzk nyelvét. A feltülnmetett emleku-m mint a választás alapja gyakorlatilag egyértelmű. így semmilyen besorolási problémát nem okozhat. A magyar elvem esetében viszont azzal az értelemszerű megkülönbözte- téssel kellett lél'nüvnlk, hogy azt csak aíblbain az esetben vettünk e szempontból te—

kintetbe, ha a "magyar" megnevezés cmazniifeszt módon szerepelt, illetőleg ha a delolsamáilt cél-ak között bármilyen vonatkozásban ez az etnikai melle—henem lid—mutat-

ható valt.

4. tábla

A nemzetiségi jellegű egyletek megoszlása

(százalék)

A megyei A vótosi Az összes

Nemzetiság agyioNek)

- m - .

szóma l lúufgma szóma létszáma "ám" létszáma

Magyar . 562 919 l79,8 8912 67.0 9.1,0

Német í 13,i4 3,7 3,2 1 .5 (8.7 3-9

Tót . 4.8 0.3 .— __ 1.0 0.2

Oláh . . . . .17,0 3.0 3.2 VOA 1103 2.2

Horvát—szerb . 1'l 1,.6 1.1 1118 8.9 '12,6 i3,,6

Együtt . . . . . . . 1oo,o ! 1oo,o 1oo.o 1oo,o 1oo,o l 1oo.o

Az összes egylet százalé-

kában . . . 3.82 15,21 9,21 10.81 5,21 13.45

Alhagy a 4. tábla mutatja, a nemzetiségi jelleg nevünkben vagy aéllek meg-

fogalm—allasa kapcsán az 'egylletek all-ig több mint 5 százalékában jelentik—ezik. S ezek

az egyleti ltoigvlétszóim mintegy 14 százalékát tömöxríltilk. Ezen belül azonban mind

a megyei. mil—nd a nagyvárosi adatok, mind pedig az egyes nemzetiségek tekin- tetében jelentős eltérések mutatkoznak. A (nagyvárosi vegyile'teik 9 százalékában ta- Alátlsktoz'hamtunuk a nemzetiségi jell—eg manifeszt cmiegxnyilltvá'nuallóslávall, szemben a me—

gyei alakulatokkal. ahol ez az érték a 4 lSZáiZlGllléllÚOt sem érli el. (Az ilyen jellegű egyletek taglétszáma esetében azonban más a helyzet: no városi alakulatok műint—

egy 11 százalékos arányával szemben a megyék 15 százalékos aránya áll.) Ebből a tényből azonban nem szükségképpen következik az. hogy (: településtípus lcözveftle—

nül befolyásolja zaz etntikol elem jelentkezését. Egységes emnvilkol iközeglben ugyainls értelmetlen az ádolit közegihez való bártozás lhrOln—gSÚlYOiZÚSG, is ez (számos egyéb

tényező befolyásának függvényében válloithiaxt, ez a (körülmény szolgálhat magya-

rázatul az adatokban mulalthoizó külömbségek-re.

Az egyletek nemzetiségi megoszló Sólnlól szembe—tűnik (: "magyar" elem megha-

tározó jellege, megyei s különösen pedig nagyvárosi szi—neten (56, iilletől-eg BOD/g).

A listán szereplő többi [nemzetiség lényegesen kisebb előlendulá—si címlenzitáissál szerepel, a magyar el-emrtől eltekintve érdemli érték csak o szerb—ihonvát esetében

mumartihotó iki (130/0), .míg a rtórtok (szlovákok) esethében pusztán 2 egylet előfordu- lásáiniaok regisztrálására kerülhetett sor. (Tenmwész'etesen az egyletek tagsága és az adott települések elunlkál szerkezete nem függetlenek egymástól, ennnek elemzése azonban az összefüggés természetének lovábbi wizsgálofcát teszi szükségessé.

A VALLÁSI ELEM

Vizsgálatunk bevezetésében már utáltunlk erre a feldolgozási szempoinlm.

Ahogy az 5. tábla mulatja. az általunk megikülön—bömtetett négy felekezeti csopont

;közömti oráinykülönibség kevéssé számottevő.

Si tábla

A felekezeti jellegű egy/elek megoszlása

(százalék)

A megyei 3 A városi 4 Az összes

egyi—Nek)

Felekezet

! — . t - . t _

Slómn létszáma mmm létsigáma Slam létsggima Római katolikus . . . . 31.4 l 17.15 ; 405 60,8

Evangélikus 15,7 68,5 103 111 21 42.5

Református . , i4,6 3.5 M *4 ,9 29

izraelita . . 483 l 10,7 269 (489 '17.9

Együtt . . . . 3 100,0 l 100,o mao Él 1oo,o l 1oo,o 71 1000

Az összes egylet százalé- ; l l [

kábán. . . . . . 5.9 l 18,2 ! 11,4 ; 22,1 ! ,31 198

; l

Elvileg — a nemzetiségi megiküilönbömtetéshez ih'cson'lócon — itt is csak a forrás

maxnllesztt tartalmát vettük [figyelembe. Felftű—n—ő, hogy a megyei, (illetőleg a nagy- városi szintű adalek között ebben az esetben nincs számottevő különbség, jóllehet összességükben ezek ia (nemzetiségi elem előfordulású—nacik iközel másfélszeresét te-

.sziik leli.

A várakozásnak vmegflelelően a római 'kolollikus elem érvényesülése igen je- l—enrtős. Uegyaonialckroir a reflenmwártus felekezetre vonatkozó adatok meglepően cla- csonyinuk bizonyultak: országosan összesítve mindössze 14 llyen szerepel adatbá—

zlisunldbátn.

Az izraelita felekezet összesen 141 egylelével iszimé-n loiugiró intenzitással for-

dul kelő. Tekintve azonban, hogy ez a lSZO'lm mind a vallási, mind (pedig a világi jel- legű alakulatokat magába foglalja, ezt ld feldolgozás során is figyelembe [kellett vennünk. Esetükben iazon'bcin egyéb feltűnő különbségek is jelentkeznek. Jóllehet

942 DR. sansz maszk?

kiiemelkedizk közösségeik magas száma. ezek taglétszáma azonban semmiképpen

sem jelentős. A másik figyelemreméltó vonása egylet-síknak. hogy városokba—n ine- giant—nált alakulatai—k szó—mia ' hozzávetőlegesen hóromszonta nagyobb a megyéke—

niéil. Ez minden valószínűség szerint e felekezet sajátosan nkargywómosai jellegével függ össze. Érdekességképpen megemlíthetjük. hogy enne a csopontra — egylet-elk,

jelleg—élből! követkiezltethetőeon -— az önsegíités, tamogatas fokozott mol-ta jellemző,

Bizonyám a társadalomban betöltött sodró—tos helyzetüknek tulaid-onltlhotó. hogy ::

Víilórgl, illetőleg 0 valló—si elem egylleti tevékenységükben is megxmiutlatlkozllxka (Egyéb;—

kérik az iegyleitek valllósi meg—oszlása tekintetében 1is érvényesek a (nemzetiséggel-r.- — kapcsola—tos fenntartások: .a felekezeti megkülönböztetés olopjóul csaka vfonnóisbain

egyértelműen megfogalmazódó jellemzők szolgálhattak.)

AZ ;EGYLETEK TlPOLÓGlÁJA

A fenti csoportosítási elveken túl megkíséreltük az egylete-k Jnészllertesebfb CSO—

pontosítósó't is. Ennek során sem követtük a fonróvs fentebb idézett csopontosímórsót.

hanem a tartalmi feltárás ola—ojan alakítottunk ki új csoportokat.

Az egyletek mintegy 6—7 százalékában az egyértelmű besorolás nem volt meg—

oldható. Az összesen 62 csoport kialakításakor igyekeztünk egyedi előforduláso- kot is elkülöníteni jelenitősaéwgüknniéil fogva. — . '

A foglalkozási alapokon szerveződött egységek, iparhómsulatok esetében gyok-

ron előfordult. 'hogy egyszenre lllö'bib testületet képviselő alakulatokat hoztak létre.

többnyire ,,egyesült ipontóvrswlot" néven. Ezt, a kategóriát mi is alkalmaztuk. óm értelmezését kissé kibővítettük. itt dolgoztuk fel azokat az egyleteket. melyekben több foglalkozas is képviseltette magát. különösen, ha ezek szakmoi mokonsióigiloaln sem ólliloztrtaik. . m

Az egységesítés egy másik, ékxézenifekvőbb fOimeÓjiÓlt is alkalmaztuk: bizonyos, rokonlltlhxató foglalkozás—ok esetében ezeket egy közös csoportba soroltuk.

Mwnlkic'lvnllonak egyik legfontosabb kérdése az volt. hogy előfordulási számok (illetve itarglié—tszó-mwk) alapján melyek a legjelentekenyelbb egylettipusok,

6. tábla

Az első tíz legnagyobb számban előforduló egylettípus

Az egyletek

Egylettípus :

néma (533335) lpartórsulat általában) . . 500 12,64

Olvasókör . . . . . ., . 458 1158

(Un)segélyező . . _ . . . 7252 6.37 Önkéntes tűzoltó . . . 240 ó,07

Kaszinó . . . 232 5.86

Temetkezési . . _, . . . . 231 5.84

Lo'bbelikészítő . . . 206 , 5,21 lótékony . . . 183 4,63 !

Dalárda . .' . . . . . . 154 3.89

Tórsolgó kör . . . 124 13.13

Az adatokból láthatjuk. hogy a leggyakrabban előforduló (ZOO—on felüli (sziú,—

mú) ezgyl—ettípusok köz-é olyan egyil—etek tar—tannak, melyek egyértelművé teszik. hogy

a közösségi kerd—ekképvis—eletnek valamilyen formaja egyike a leghatékonyabb egy- ll'evflCl'llGllGl'lZó tényezőknek.

Az ipa-ntómsulat esetében ugyain feltetlenül emulékeztebnwüvnik ikell az e ikaitegó—

*T'llálbOln megtestesülő, korabban emlitett besorolási kompromisszumra. ez azonban erdemben aliglha jelenthet vállrtxozsóist. A masik végletet azok a speciális foglalko—

másokat tömörítő egyletek — mint például a vsziitalkötők, aranyművesek, illetőleg szap—

paanosolk —'Cllll(l0'tljlóll(, melyek csak imiinli—mwólis sz—ólm'ban. egy—iket esetben szerepelnek önólló egylebtel az adatbázisban.

Már az lipa—nbóxnsulaltok eseteben felvetődöbt, hogy milyen nehéz ennek eldön- tése. mely tényezők befolyásolják az egyesülési szándékot, illetőleg a létrejövő egylet maigl'éitszómót. Számos esetben párhuzamosan jelentkeznek ugyanazon célt.

illetőleg ugyanazt a foglalkozási sóvgat képviselő egyesületek. Nem egyszer előfor- dult, ?hogy több. kis létszámú foglalkozási csoport közös testületben fuiziioin—ólt, ami- kre az ..iipambórsulat alltalaban" iktategória esetében már utaltunk, és ez a fúzió vnem szuüsloséglkréppen csak a rokon foglalkozásokra terjedt ki. Az olvasóegyletek megolsz—

lc'isóvnxóil fel kell hívnunk a figyelmet a megyei. valamiinvt a városi adattak közötti (kü- lönbségre. Az előbbiek között az egyletek !közel 11 százaléka szerepel, míg az utób- biak esetében ez az érték az 1 százalékot sem éri el. Ebből valószínűsíthető, hogy ez az egylettípus nem tartozik a jellegzetesen nagyvárosi 'Olllűlkulűtolk isoróba.

7. tábla

Az első tíz legnagyobb taglétszámú

_ esxlsüípus

Az egyletek

Egylettípus , tag— aránya

letsőgna (százalék)

Temetkezés . . . . . . . 146 679 21.80 (Öin)segelyezvés . . . 119 357 17,74 Jótékonysóg . . . 111 205 6.12 Önkéntes tűzoltó . . . 40853 6,07 loamtórsulat (alltalaban) . . 35 114 522

Olvasókör . . . . . . . 30 871 4,59

Kaszinó . . . . . . . . 24 534 13.65

Műkedvelő . . . 24 166 3.59

Dalárda . . . . . . . . 18 812 280

Lóbbeli készítő . . . 16 413 2.411

A 7. tábla az egyleti logilétszóm alapján alkotható sorrendet mutatja. E [rang- sor—ból egyértelműen kitetszik az érdeknek minden mc'vst megelőző egyletalaakltó isze—

repe. Mind a temetkezési, mind pedig a segélyegyletek az önlsegiélyezés sajátos, közös érdekek felismerésén alapuló csoportjai, melyek esetében a tagok a lehető legcsekélyebb "ráfordítással" a lehető legtöbbet ikaxplha'tjólk. A tagság ezek ese—

teiben .monwdhamni a tagdíjak belize'oérséire ikonlóitozőcliik. emlit joggal tekiwnx'ohetüink a befektetés. illetőleg az öinbiztosíitós egy formájának. Mivel ez az említett elvárás, miiszeriint viszonylag kis leh—er vóllalósóiért cserébe meglehetősen komoly ellentétel óllxjo-n szemben, csak viszonylag magas tagletszam esetében valósítható meg, ez egyben indokolja is az ebbe a kategóriába tartozó egyletek magas taglétszámot.

A tagletszam növelése többnyire azt is eredményezte — rmisndenekelőrht a temet- kezési egyletelcniéll — hogy az egyletszer'vező'dwésben elsősorban a közös cél érvé- nyesült, s a tagok tólnsadalimi hovatartozása kisebb szerepet játszott. Noha előfor—

944 DR. REISZ LÁSZLÓ

dult - példának okáért a temetkezési segélyezés —- réteghez lkörbése (elsősorban

az ún. 'pel—gvórri temetkezési egylet ionmiótjóban), mindazonáltal sololoail gyakoribb volt az, hogy valamely foglalkozás általános értelemben vett ö—ns'eg—é'lyező—stómogmó funkciói között a temetkezési költsé—gek részleges átvállalása is szerepelt.

AZ EGYLETEK TERULETI MEGOSZLÁSA

Az egyletek különböző ismérvei között lényeges amik töldeno—jz'i elhelyezkedé—

tse. 'E kérdésről mór Vargha Gyula is megállapította, miszerint: .,A 3995 egylet vn—a- gyon egyenlőtlenül OSlelllk el az egyes megyék és városok között. .. . Ép ily nagy ingadozás mutatkozik -a városok között is." Elemzése során (az egyletek szólmót a

népességhez hason—látva teszi vizsgálódása tárgyául. Megállapítja, 'hogy ... . . az

egyleti élet a sűrű és 'iapawros népességben llelxi legrtenmélkenyebb tolni—élt." ,,. . . (:

vóroso'ldbatn (több mint .n—élgyszerte nagyobb o rtó-rsuiló'si kedv. mint o megyékben".

((7) lX. old.) D—e tényleg—es különbségeket *ólllOlpllt meg .az egyes megyéikés vámosok

között is. Számunkra elemzési szempont lehet például a ..fejlett". illetőleg ..elmora- dott" régiók esetlegesen eltérő egyesülési jellemzőinek az elemzése.

A ténylegesen műcköxdő egyletek puszta előforduló—sóit (tekin—tve o legtöbbjük Pest—"Pilis—Solt—Kiskun (480), Botos—Bodrog (175), Pozsony (154). Temes (134) és .lólsz—Nogykun—Szo—lnoak (126) megyékben tevékenykedett. Legalabb ensnyire tumul-

sióglos azonban, ha 'a kérdést msegfordímjuk, s azt vizsgáljuk. melyek latok a terü-

letek, ahol a ténylegesen xműxködő egyletek száma a legalacsonyabb. Azt tapasz-

tallijuk, hogy ezek Toma (3), Ugocsa (5). Liptó (6), Árva (7). U—nwg (11).

Nyilvánvaló, hogy az egyleti taglétszám jelentős részben (az egylettípusotk függ- vénye. mégis az ennek alapján történő csoportosítás lehetőségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A megyék "rangsora" így némiképpen eltérő képet mutat:

Pest—Pilis—Solt—Kiskutn megye . . . 148142 Nagy—Küküllő megye . . . 55 530 Bécs-Bodrog megye . . . 28976 Csongrád megye . . . 28 027 Pozsony megye . . . 26 4457

fővel képviseli a legnagyobb egyleti tagságot magukba fogl—aló területeket.

Mind—ez OZOlnleln még nem elegendő ahhoz, hogy a megyék egyleti jellem- zői—ről! ómfogó képet Aaollkomhoissu—nik. Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy mely össze—

hasonlítási szempontok, raz egyletek megoszlásának mely ism—érvei bínncotk o legmo—

gyobb fontossággal.

Meglehetősen nehéz volna egyetlen ismérvet elkülöníteni. atnwntaik abszolút meg—

hotómozó szerepet itu—lotjdoníma nti. Az egyi-etek szóma, illetőleg rtaglétszózmwk semmi- képpen sem tekinthetők kizárólagos wéwévnyű mutatóknak, ment jóllehet igen lon—

tosatk, de nem tükröződik bennük az adott megye lélekszáma, s igy adataik össze—

hasonlítás—alkar lakozott óvatossággal kell! eljá-mi.

Az egyesületek által egy adott földrajzi egységben — megyében - betöltött tényleges lszerep mérésére sokkal! lhxorhétkotnycrlab (az a módszer, amely az adott te-

rület egy!—eteiznwek taglétszámát wa megye (város) teljes lakosságához viszonyitva elem- zi. Az így [képzett "egyesülési ind—ex" alapján az alábbi sorrend (allo—kul ki:

Brassó megye . . . .

Pest—Pilis—So'lt—Kitskun megye . . . 150/0 Csongrád megye . . . 120/0 Győr megye . . . 110/0 Hajdú megye . . . 100/0

Ugyanakkor azonban

Ugocsa . . . IMO/u Mamim oros . . . ORO/g Árva . . . 0.20/0

Liptó . . . . . . . . . . . . . . . 0,30/g Kis-Küküllő . . . . . . . . . . . . . 0,30/0

"egyesül—ési iindexszel". az egyesületeknek laz összlakossághoz viszonyított alacsony értékével a sor végén ó—ll.

Nem valószinű, hogy az egyesülési index alapján képzett sorirenclae'k ikia'ldkí—

tasólbaen földrajzi szempontok jatszanak közre. A nemzetiségi. illetve a vallasi ele-

mek bizonyos méntéikű hatasa azonban nem zárható ki. Joggal vetődik fel ozon-

ban az a kérdés, hogy végül is milyen tényezők befolyásolják a legnagyobb mér- zté-kiben az egyletek alakul—ásót?

A különféle segélyezési, valamint temetkezési egyletek által összefogott taglét- szó'm látszólag egyértelművé teszi va saját érdek xkrépviseléséneik megha—tározó jelle—

gét. Ám az ípartórsulaltok esetében e saját érdek volt éppenséggel az, amely nem bírt elegendő szervező, illetőleg összetartó erővel. Valószinű. hogy 'az eltérések - legalabbis egyik — okot az eltérő egylettlpusokbon megtestesülő eltérő egyleti cé- lokban lehet keresni. Egy OllY'Cln alakulat, mint például valamely temetkezést egy—

let, im—ólr céljaiban megfogalm-azott elvei alapján ls viszonylag kevés —- elsősorban anyagi természetű — kötelezettséggel jár: az egylet mindenkori taglétszáma, vola- imiin't a [tagokra hióruló kötelezettség mértéke 'tehiórt mondhatni lendített wainórnybavn vonnak, ami mas egylettlpusak esetében távolról sem lilyen egyértelmű.

Ahogy ezt korábban is említettük, laz egy!—etalakulast befolyásoló tarsadalmi

tényezők vizsgalata igen bonyolult feladat. Bór mindig egy kisebb lközörsség spon- ttóun igényeinek megfoga'lmazódúsaiképpen szerveződnek, ez önmagában véve még Anem zárja ki ótlogó érvényű szabólyszerűségek érvényesülését. Ha megvizsgáljuk az egyesülési index alapján rangsorolt megyék legnagyobb taglétszámmal bíró egyleteit. azokban eléggé érzékletesen megnyilvánuló különbségeket fedezhetünk fel, melyeket egylettipológli'óinzk—nak mindenképpen tekintetbe kell vennie. A lista élén a megyék esetében a temetkezési, valamint a segélyezési egyletek állanak.

Ezek specialis jellegének iismeretében azonban ez sokkal inkabb mennyiségi s 'nem minőségi különbség. Ezt figyelembe véve jóval érdekesebb lehet szamunkna a lista masik végpontjának, nevezetesen az egyesülési indexüik alapján fa legkisebb ér- téket képviselő megyék adatai. Joggal feltételezhetjük, hogy azok az egylettipusok.

amelyek e területeken —- relatíve a legnagyobb intenzitással — szerepelnek. a leg- stabilabb. legalapvetőbb funkciok ahor—dozóiinak tekinthetők. A lagléetszómuk alap—

jtó-n l-egvgya kinalbbon előforduló első öt alakulat atípusalit elemezve lmególlulaplthomjutk, hogy az egyletek törzsőlllomanyólnak az önkéntes tűzoltó, az OlliV—OlSÖkÖT—lnléipköl', a függetlenségi :kör, a dalórdia típusok tekinthetők.

Nem törekedtünk, s nem .is törekedhettünlk anna. hogy az egyletolakuló's cél- jaim, jellemzőire. a du—alizmuskori Magyarország egyleti életére vonatkozóan ezúttal tel—jes, átfogó képet 'GlllkOS'SUiWk. A támsadalmi zstrulctt'ma "alulról szerveződésének", öinrtevé-kenységének vizsgalata (melynek az egyletek alakuló-sa csak egyik vetülete

lehet) jóval bonyolultabb probléma annól, semmint, hogy a jelen keretek között

minden szempontra kiterjedően tárgyalhatnánk. Célunk az ötletadós. kérdések felvetése. a továbbgondolkodósra késztetés volt, mint ahogy munkánk is csak oda-

6 Statisztikai Szemle

946 DR. RElSZ: EGYLETEK MAGYARORSZÁGON

lék a dualizmuskori társadalom vizsgálatához. Ez csak egy későbbi összetett elem-

zés feladata lehet. s jóllehet nem kérdéses e feladat nagysága, a joggal remélt eredmény az elemzés elvégzését indokolja.

lRO DALOM

(1) Andorka Rudolf — Harcsa István: A magyar társadalom modernizációja hosszú és rövid távon társadalmi jelzőszámokkal mérve. 1870—1984. Szociológiai Műhelytanulmónyok. 1. sz. MTA Szociológiai Ku- tatóintézet. Budapest. 1986. 268 old.

)Dr. Dobrovits Sándor: Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények. 74. kör. 3. sz. Budan!!!

Székesfőváros Statisztikai Hivatala. 1936. 166 old.

(3) Dr. Domokos Attila: A társadalmi egyesületek statisztikája. Megjelent: A magyar hivatalos sta—

tisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténeti Vándarülés előadásai és korreferátumai. (Gödöllő. 1961. mó- jus 23—25.) Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály Statisztikatörténeti Szakcsoport. Buda- pest. 1968. 220—22/9. old.

* (4) Magyarország különböző egyletei. (Szerk.: Hunfalvy János) Statisztikai Közlemények. lV. köt. 1.

füzet. Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága. Pesten. 1862. 246—269. old. _ ld (5) Dr. Jobb Sándor: Egyesület! élet Magyarországon. Statisztikai Szemle. 1984. évi. 8—9. sz. Bai—830.

o . *

(6) A magyar korona országaiban az 1661. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Budapest.

1862. Országos magyar kir. Statisztikai Hivatal. 1. köt. 825 old. 2. kőt. 415 old.

7) Magyarország egylete! és tarsulatai 1878-ban. Szerk.: Dr. Vargha Gyula. Hivatalos Statisztikai Köz—

lemények? Orszagos magyar kir. Statisztikai Hivatal. Budapest. 1880. XI.", 571 old.

TARGYSZO: Társadalmi mikrostruktúra. Területi beosztás.

PE3lOME

Aarop Ha ocnoaauun aropwmoii oőpeöomu umeemero mee-ro : 1878 rogy cramcm- uecxoro oöcnegoaaum aeHrepcm—ix oőseAuHeHuü u oőmecra uccnenyer ux "Hamar—cpu

!: Aacrpo—aenrepcxoü monapxnu a Kouue X1X Beka. Ha ocuoaam—m mr uncna u uucnen- HOCTH ananneupyer THl'lbl, oöuiecyeeHHo—Knaccoaoü xapam'ep, Hauuonanbnue u penny—noo—

Hue nnamaropu.

Aarop npecnenyer u.enb uepes uccnenyeMbre uac-ruue nonemu: nponurb őonbme cse-ra Ha Hexoropue xapaxrepnble uepm romamnero oóiuecrsa, KOTOphle rpynuo HBÖDIOAaTb : nomouuno cpeAC'rB maxpocrarucmxu.

SU MMARY

The author analyses t characteristics of associations established in Hungary at the end of the 19th century (i ithe era of the Austro—Hungarian Monarghy). relying on the secondary processing of the data of a national survey of associations performed in 1878.

The types. social stratum, nationality and religious characteristics of associations are analy- sed using freauency numbers and membership.

The author's aim is to elucidate. by means of this phenomenon. some typical features of the society of the epoch which can hardly be followed up by macrostatistics.