(1)SZENT MIHÁLY’

Teljes szövegt

(1)SZENT MIHÁLY’. O R D O J A, M e 11 y e t. #. Az Ezer Hét Száz Hetven Hatodik Efztendöben épen Vasár-Napra esett Sz. M IH ÁLY Napján Ezen Jeles NE Vet vifelö Mélt. Gróf Kis RH ÉD El. RHÉDEI MIHÁLY Ur Ö Nagysága Parantsolatjára Azon Alkalmatofságra kéizittetett és az említett Napon M. Sámsondon, azon jeles Napnak Sokmnif&sfaz fcép fereggel egybe gyűlt Mélt. Uri Frequentia előtt cl-mondatott; ’s moftan pedig ugyan azon Méltóságoknak TetizésekbÖl ’s Költségek kel közönségeidé -is téretterett együ gyű PREDIKÁTZÍOBAN. elő-adott és mint-egy fel - állíttotc. BOROSNVAI L U K A T S. SIMÉO N. M. Vásárhellyi egyik Prédikátor.. Nyomti a’ Réf. Coll Betüivel 1777, Esztend..

(2) Sanctos honoramus, quum Facta Eorum Auguftin.. imitamur.. az az A > Szenteket t azzal és akkor t i f teljük / a' midőn Azok nak jó Tselekedeteiket követjük.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(3) S Z E NT. L E T Z KE.. Jud. Lev. f. 9; A ' MIHÁLY Árkhangyal pedig, mikor az Ördög ellen tuJakodván, vetehedék a' MO'SES Tefiérői ; nem mére d>nak gonoft mondani, hanem ezt monda: Dorgáljon - meg tégedet az UR !. ’Perm három Gáz Eftendeje múlt e’ben az Efetendfiben K A ! a’nak, hogy XI dik La’ jós Franr?ia Orfági Király, azt a’ Nemes V ir^ i Rendet, melly SZENT MIHÁLY 0 RDO'JÁnak neve7tetik; a’ mellyet legelsobben, annak előtte hét esendőkkel U. m. \$6y-ben Augufiusnak első Napján, a" Ligeris Follyó Vize mellett A 1 fekvő Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(4) fekvő Ambofia ( Amboise ) nevii Városban ízerzett ’s feiálitott vala: újra meg eröfité.és különös Rendeléfekkel *s Törvényekkel fel-ékeíitté. ) Micsoda alkalmtofság Éólgáltatocc légyen okot az em lített Királynak ezen Ordomk izerzésére? bajos bizo nyoson meg-határozni. Mert némellyek azt írják, hogy még az Ö Atyja VILdik Károly, midőn a’ban az idő ben Franrzia Orlzágban el-hatalmazott Anglusoktól Környiil vécettetett ’s eröfsen oftromoltatott, Aurelia Vá rófsát , amaz híres Vitéz Leánynak ( ki ezen Dologról Aurehanenfis Puellának - is neveztetik közönségefen ( f) csudálatos Vitézsége ’s Vezérelése által megszabadítot ta volna ; annak alkalmatofságával az említett Város mellett lévő Hídnál efett véres ütközetben ( a’ mint a’kor némellyek befeéllették ’s hitték )a ’ Frantziáknak íegijttségekre meg - jelent feent MIHÁLY Árkbangyalhoz való Háládatofságának meg bizonyítására tect volna illyen Fogadáft, hogy ezen Dolognak emlékezetére egy Sz. MlHÁLYro\ nevezteténdö ORDOt állítana - fel ; melly feándékának végbe-vitelében a’ Halál által meg akadályoztatván, a’ Fia'oÉtán azt úgy tellyeíitette vólnab i az említett időben. Má^ok j— mi■»»'«1■ ■ *»'■ -iu—m m m uw m er.-» (. V id. Franc Mennem Delic. Equeilr. feu V.ilitar. Oidinuni p. m. 1 22. fequ. (t) Ez a’ híres Amazon , ( kinek tulajdon Neve Jeannc d. Ark· a’ mint közönségefen tartják , valami Lothartngiai köz pa ra jt Eüléktöl Éármazott t 8 EEtendös Leányzó vala: ki-is némii-némü Illeni erő által indíttatott volna arra, hogy az Ellenséget Aurelia Várolsától el-vervén ’s mee győzvén, a’ Királynak utar kéEitene arra, hogy a’ ^okás Serint /?«?«/V á rosában meg-Koronáztathatnék; mellyet véghez vivén és a’nakutánna-is még egy néhány ízben az AnglutoV.it meg-vervén, végre azoktól eí - fogattitotr , és mint valamclly Ördöggel Jzimboráló fiemélly, R/wtomagum Vároísának piátzán meg-égetreterr volna. Jóllehet némelly Tudófok, ezt az egé í His· tortat Költeménynek, és a’kori némelly elmés Frantzia Urak tól ki gondolt Politicum JnventumoaV és Stratagem-F'»k tartják, jrid.Báylt Dict. Art. Ηα/Ιαψ et Becmáni Hift. Orbis T trr.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(5) Mások pedig, hitelesebben úgy tartyják: hogy ezt maga XI-dik Lajos , tulajdon inditáfából és valami Po litica Prudentiaboi tselekedce volna, (f) Mert midőn lát ná azt , hogy egy felöl az akkori Burgundiái Hertzeg ama’ híres Carólus Audax, az Ö Attyától Philippus Bo«/mól, az előtt nem fokkal u: m. \\-\o-ban terezretett Arany Gyapjas Vitézeknek híres Ó ra iv a l ; más felöl pe dig az Angliai Király-is (a ’ kivel haf utóképen mint a* Burgundiái Fejedelemmel a’kor hadakozásban vala elegyed ve) az, azelőtt mint egy fá z Értendővel \W-dik Eduárdiói fzerezteceit P érijeelidi í v . Kék térd kötőről neveztetett Vi tézeknek Orsójával , fok Frantzia Fö-U rakot magok hoz hódítottak volna: hogy lenne valami, a’ mi által azokat ifmét magához édesíthetné, vagy hogy Ö 'is ama zoknál alább-való ne lenne , úgy Ízérzetre volna ezt a’ Szent MIHÁLY Orsóját, mellynek ln/igné]e vagy T zimere egy egy-másból follyó tsiga forma lántz rem ek ből vagy Boglárokból kébittetett Nyakba vető Arany Lántz lenne , m ellyröl-is egy horrúkó kerek Médállyon (a’ f.. János titkos Könyvében a’ XI\-dik Rétben elő forduló jelenésre való tzélozáfsal. ) az Égből ama’ Sárkánt le-tatzitó Sz. M IH ÁLY Árkhangyalnak Képe füg gene; épen ollyan formán , valamint a’ fellyebb emliA 3 tett ( f ) Túdott-is ez a’ Király az eféle Fogásokhoz és 7»re»//ok· hoz; ngy mint a’ ki terméket fierirt elmés, praktikás, gya nú', magát főkké per tettető ravaE Ember volt; a’ ki a’ mint a’ köz Hir rólla tartja , maga-is egyebet nem tanult v o lt, ’s Fiával-is tanultatni nem akart hanem Ttlérius Római lmper,í tornak ama’ Mondását: Qt/i nescit difimulare nescit Im perare·, roellyet tökélerescn-is exprimáIt, el-annyira, hogy azért épen Frantzia Tibértusnak-is neveztefsék. Fgyéb aránt mind azáltal azt tartják; hogy a’ Frantzia Moná cAiának ’s fö uralkodásnak Fundamentumát ez a’Király verette vólna meg az h o’nan i-có Fcrentz Frantzia OrEági Király azt Fokta vala mondani, hrpy 0 tete előtör a’ Frantzia Királyokat PagikbcA Volgákból; Urakká.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(6) ■ íS'ÖSIfö' tett Angliai Periscelidis Orrnak Lántzáról egy Sárkánt tapodtató lovas Szent Györgynek Képe vagyon fel-tuggefctve. Akármint légyen ez / elég az, hogy ez a’ Szent MI H ÁLY Grdo\\ a’ Frantziáknál nagy becsületben volt mind a’ II dik Henrikb Király Haláláig; melly után is ofetán az a’kori zűrzavaros időkhöz képeit, minekutánna azt, pénzért alávaló Embereknek - is adni kezdették volna, némi némü unalomba, sőt utálatba-is ment vala: mig nem IlI-^/& Henrinkb, ama’ moft-is Frantzia Orfeágban leg-nevezetesebb Sz. LÉLEK Ordojíc» az 1579-dik Hi ten lobén Pünkösd első Napján, újonnan feerezvén, an nak alkalmatofságával a’ Sz. MIHÁLY Ordojit - is megujittá, és elébbeni Méltóságára mintegy vitziza állittá. Mire valók mind ezek? K. A! Midőn e' mái Napon, a’ melly Sz MIHÁLY Árkbangyal Nevével tziinereztetik ezen Névnek és Napnak folemnitássi Titeket fcép fereggel, velem együtt, azon jeles Nevet viselő Mélt. jó Patronusomnzk Tifeteletére ez Hellyre egybe gyűj tött: Engedjétek- meg nékem hogy én egy OrdoL még pedig Sz. MIHÁLYOrdoját álüttsak-fel T i - közöttetek ! De, nem valami kCils.i Praerogativakkal , ujjonnan ki gondolt Rendelésekkel és Regulákkai, rzifra ln/ignékkel, Tzimerekkel , arany Lántzal ’s Medáljokkai ékeskedő Ordut; hanem ollyant, mellyreegyéb aránt is mindnyá junkat kötelez , mind a’ Terméket’ Törvénye és Re gulaja, mind pedig még hathatósabban, Magának a* Kertfetény Vallás Auctoránakés Fö Doctorának a’ JÉ’SUSnak Tudománnyá és Morál')!; különösön pedig és kö zelebb a’ Sz MIHÁLY Á’ khangyalnzk az a' Maga vise-· lése és példába , a’ inellyec az elébb fei-olvasék Ti-elöttetek a’ Magyarázatra. ValaHaáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(7) Valamint hogy azért (a ’ mint tudjátok ) mindért külső Militaris vagy Equefhis Orvának , Vitézi Nemes Rendnek, mellyek vagy a’ régibb vagy az ujjabb időkben a’ Kerefeteny Uralkodóktól fel-állittattak; izokott rend fcerint le’ni valami /;//g»e}>Tzimere,és a’ra alkalmaztatott ollyan Inscriptioja vagy Symbolunn,z’ melly a’nak Tzélját ’s fő Reguláját magában foglalja ; a’ mint ezt a* többek között a’ fellyebb emiltett Angliai Perijcclidis Or-1 do is bizonyítja, mellynek illyen Inscriptioja, ez a’ Frantzia Mondás vagy Sententia, ( Hony sóit, qui maly pense) Rofi Ember légyen az, a’ ki rofifiat gondol: Úgy ezen én töliem moftan fel-áiitatandó Sz. MIHÁLY belső Odójá nak-is, vagyon Infignéje u. m. az igaz Felebaráti ke* retetnek arany Lántza ; vagyon Tzimere és Médállya u. m a’ Sátánnal vetélkedő és a’nak ellene álló Sz Ml· HÁLY Arkhangyalrak példája; mellynek felébe már én, mint ezen Orrnak fő- Reguláit és az a’ba bé álló ke ményeknek , különös körelefségeket elÖ-adó Symbolumhz , a’ közelebb említett Angliai Orgonák Inscriptiojára való tzélozáfsal, ezen Mondáfi tékem ( Hony főit qui maly parié ) Rofi.fi ember légyen az, a’ ki másnak go ίο fit mond és a'rol rofif ü l bef é l i ! Maga a’ Sz. MIHÁLY Árkhangyal adja mi - elünkbe a’ Maga Példája által ezt a’ Regulát: Ki-is, a* mint a’ Letzkében vagyon , mikor az Ördög el len tanakodván vetekednék a' Mo'ses Teliéről, nem mére a'nak gonofit mondani , hanem ezt monda : Dorgállyon ■ meg tégedet az UR ! Kivánnyátok-é Sz. H! hogy e’ mái jeles Napra ide lett egybe gyiiléstek, együtt lejendö atyafbágos Mulatástok, nyájas Tárfalkodáílok, sőt égé & Életetek, terentsés bóldog, kent , kedves és fedhetetlen légyen ? ha igen ! ezen én Ordombz lég-elsőben is bé-állani ne kégyen Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(8) fiégyenljétek ; és annak Symbolumkt ’s Regulafa nem anyira mellyetekre fdggefzlzétek, mint fcívetekoe bé-nyomván, fciintelen Izemeitek-elÖtt tartani igyekezzétek ! Mellyet hogy annál könnyebben ’s jobb előmenetellel tselekedhefsetek ; mig én motlani Beizélgetéfemben I-föris A ’ Sz. M ltiÁLV Árkbangyal' említett Példáját, mint fel tett Igyekezetemnek Fundamentumát, és W-fíor moíian fel álitatándó Ordommk abból ki-follyó Regulafa, T i veletek jobban-is meg-érietni igyekezem ·, légyetek kérlek figyel metesek. I. Nem ok nélkül mondották a’ Régiek , hogy a’ Szent írás ollyan Follyó-V iz, a’ mellyet a’ kis Gyermek-is fok hellyen meg - lábbalhat > de némelly hellyt a’ban még az Éléfánt-is úízhat. A’ mit a’ Sz. Péter mond (2Pét. 3 16.) a’ Pál Apóitól Leveleiről , épen azt le het mondani a’ Sz írásokról is közönségesen, hogy azokban fordulnak-elö δυσνόητα, némelly megsértésre ’r ma gyarázatra nehéz Dolgok és mondások. Hzek közül való, minden kétség kívül , a z ’ a’ Sz írás béli H elly -is, a’’ mellyet én moítan fel olvaítam a’ Magyarázatra. Két kérdések fordulnak pedig itten elő , ’s mint egy két Bogok, a’ mellyek ezen Sz. írás-béli hellynek értelmét ’s Magyarázóját nehézzé téfeik ; az egyik ez: Ki légyen ez a' Sz. M IHÍLV Árkbangyal a’ kiről itt fió vagyon ? a’ mafik pedig ez: Mit kellefsék érteni ezen a’ Mózesnek Teltén, és a’ MIHÁLY Árkhangya/nak az Ördöggel a’ról való vetekedéfén, a’ melly itten em legeti étik .? Mindenik ezek közül , az én Ítéletem i e rint, ollyan Oo’og és Kérdés, mellyeknek meg-fejtésekben jóllehet fokát izzadoztanák a’ Tudósok, de még e’dig bizonvofságra a'ban nem mehettenek;’s úgy is tartom,hogy ezek-is azokközzül a’ dolgokkozzül valók, a’ meilyeknek bizo»· Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(9) +3 0 !®];+ bizonyos Értelmeknek világosabb meg-jelentését az IS T E N némi nemű következendő boldogabb időkre halafctotta; a dig is jpedig azokról a’ Maga Békédében em lékezetet .tétettní kívánt; mindazért , hogy moft a* majd mindeneket tudni akaró fel Hivalkodott Elméket m egalázza; mind pedig hogy a’ valóságos Röltsefséger, mint az el rejtett kintset jó Indulattal és kegyes fcándékk\ kereső Lelkeket az illyen titkosabb értelmű Dol gok által kent korgalmatofságra és a’ Sz. Iráfokban fokképen el-rejtve lévő Mennyei Böltsefség Titkainak visgilására és tsudálására fel-inditsa. Lévén ezek feerínt az ISTENnek Békédé olly fcakadatlan és el-fogyhatatlan erű (venaju) gazdag Bánya, a’ mellyben ugyan egy fé lő1 a’ Mennyei Tudománynak , az ldvefségre tellyefégg<l kiikséges Kintseit a’ gyengébbek - is könnyen fel-taIá1hatják: de más felöl, maradnak még a’ban azok mel le t t , olly titkos vénák és mélly örvények is, mellyeknek visgálásában és Buvárlásában a’ gyakoroltatott érzékeny ségű nagy Elmék-is találnak Dolgot, és Matériát az El mélkedésre , ennek utánna való időkben is. ( ^ ) Nem úgy mindazáltal, mint-ha Magok, a’ Sz. írók az illyen B nehéz. 1. (*) A ’ minémüek p. o. hogy itt egynéhányat emlittsek.· A ’ Te remtés Hiftoriája, az F.psé? Állapotyának, Var adit somnak és az Esetnek le-írása. Mo'fesnch az ISTFNnel való ama' titkos BeEélgerése z.Víós. Illyésnek a’ Horeb Hegyén lett tsudálatos Ifteni Jelenés. iKir: rg ^ P á l ApoftolnzY a’ híjában valóság ter he alatt nyögő Teremtett alhstxéA való Difcursussz Rom. 8 .U gyan amaz ö , nagyobbara méllységes értelmű Befzédei iKór, i s: 2$ ’s követk. a’ Péter Apoftol z-dik Levelének utolsó RéÉe. 's több illjen homállyos Hellyek; roellyekbe a’ ki a’ közönséges Éokásnál fellyebb emelkedett Elmével bé-tekinthet, íajdithat azokban olly 6ép igazságokat, mellyek ha mikor világofságra jöhetnek, ítéleten É rin t az egéÉ Theologi Znak moftani Formaja (Forrná)*, mondom nem Valósága) nagy változáft fog Éenvedri. De én már moft e’röl többet nem Éólok, mert Ján, 15: 19, A ' ki bé~veheti végyebé 1 M át. 19: 12,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(10) nehéz értelmű Dolgokat is lég alább nagy rélzint ne tud ták és ne értették volna: f jóllehet réájok nézve-is le hettek a’ Sz. írásokban megértésre nehéz Dolgok. 2Pét. 3: 16. mellyeket ugyan a’ Sz. LÉLEK Ö -általok megirattatott, de talám némellyekre nézve azok közzül, Öbennek-is réfi fierint vált az Esméret és a’ Prcfétálás iKór. 13: 9. ) Hanem, vagy úgy hogy, ök ugyan azo kat jó rendin tudták és értették, de nem akarta ISTEN hogy világoíabban ki-írják ; vagy h ogy, ha a’kor mint ma közönségefebb némelly D olgokat, máfok-is érthet ték, de azután változván az idők , (zokások és környülálláfok ; felejtödvén némelly a’kor közönségefen is tud va lévő Dolgok, Mondások, Traditi ok; meg-efett hogy némi-némü ollyan Dolgokra nézve mellyek az Idvefségre nem tellyefséggel fcükségesek , ’s nem a’ Hitnek ágozatai közül valók ; a’ következendő Emberek a’ Tu dománynak és Ejméretnek Kultsát el-vettették ; a’ mint ezt a’ többek között, ezen példák mellyek moft efcembe jutnak u: m: a’ δεύτεροτιρωτου fiombat Luk. 6: 1. a' halottak felett való meg kérefitefkedés iKór. 15: 29· a’ Sz Pál Tefiébe ragadott Öfitön 2Kór. 12. a' Betegeknek 0Jajjal való meg kenettetéfek, Jak. 5. ’s több e’ félék elég gé bizonyítják. Illyen hát kétség kívül az-is a’ mit az Apóitól a’ Letzkében a’ Mó'ses Tejléröl és a’ MIHÁLY Árkhangyal· nak a* felett az ördöggel efett vetekedéféröl emleget; melly-is miilyen , mikor és hol esett légyen , azt a’ Judás jól tudta , sőt hihecöképen mások is a’kor: de mi moft világofon nem tudjuk, és azokból, mellyek ezek re nézve moít tudhatók , akármint mefterkedjünk - is, bizonyoson meg - nem határozhatjuk. Visgálhatjuk mindazáltal ezeket-is mértékletes fcabadsággal, mint ol-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(11) tyan Dolgokat mellyeken az Idvefség Dolgának^ sarka nem fordul ; de úgy még i s , hogy a’ Hitnek Ágaza tait meg-ne fértsiik ! Ezen Regula iierint már én - is , a’ mit mások-után ezekről mondhatok » rövideden T ielötökbe terjeizteni igyekezem. Ami azért Í*/ö>is a’ MIHÁLY Árkhangyalt illeti : a’ mennyire tudom» ez a’ Név a’ tellyes Sz. hasban 5för fordul elő; úgymint Dán. X: 13. ugyanott f . 21. és ismét XII: 1. Jel. XII: 7. és itt a’ Letzkében: id eh o z zák némellyek , 1 Thes. 4: 16-is ; de o tt, Árkhángyából ugyan vagyon em lékezet, MlHÁLYxól pedig nintsen. Minthogy azért a’ Sz. Írásokból két-féle Angyalokat tu dunk és esmérünk, u: m: Egy Fő ÁNGYÁLt a’ ki, IS TEN Őrttá j a’ »Angyalának , JÉHOVAH Angyalnak ’s f ő . vettség ANGYALAnak-is neveztetik ; és ifmét azokat a’ feólgaló, és ISTENnek udvarló erős Lelkeket kik közönségefen Angyaloknak neveztetnek: a’ már a’ kérdés: Ez a’ MIHÁLY Arkkangyal Amaz légyen-é ! Ki-is nem más, hanem az ISTENnek FIJA: vagy pedig a’ teremtett Angyalok közül valami Fő Angyal, a’ többinek mintegy Fejedelme , az honnan- is Árkhangyalnak nevezretefsék? Némelyek mindenütt , valahol Erről a’ MlHÁLYxól va gyon emlékezet, értik azon Magát az Angyaloknak FdFejedelmér és URát az ISTENnek Fiját. Máfok ellenbe , mindenütt valami, elé való, F ö, de tulajdonképen való teremtett Angyalt értenek rajta. Vágynak továbbá ollyanok-is, a’ kik néhol Amaft , néhol pedig ezt értik a’ MIHÁLY Árkhangyalon. Én nékem , fe nem 6okáfom , se nem tzélom moft, hogy mindenik értelmet rendre meg-rázogafsam; hanem tsak némelly nevezete sebb dolgokot jegyzek - meg igen rövideden. B 2 Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. Midőn.

(12) ■ essesöB· Midőn azért egy fe lö l, E’nek a’ ízeméllynek Nevét, és a’nak eredeti jelentését meg gondolom ; úgy lattzik hogy az, az első Értelmet erofiti és Magára Ama’ Fö Angyalra az ISTEN FIJÁra igazit minket. U gyan is: MIHÁL Y, vagy a:’Sidó Nyelv és Ki-mondás Éerint *?íO’J MICHAEL, anyit télien a’ maga eredeti Jelentéfe fcerint mint : Kitsoda ollyan , mint az , vagy amaz ISIÉN ! ts igy ez a’ Név kézen fogva láttatik vezetni minket Mo* ’sesnek ama’ feavaira: Kitsoda az ISTENek között ollyan? mint TE óh URam! {%) 2Mós. 15: n . és a’ mit az Ethcin énekel. 'Sóit. 89: 8 Kitsoda hafonlatos az URhoz az Eröfseknek Fiai között? Már pedig, Kire illenek inkább ezek,mint az TSTF.Nnek FIJÁra ? Ugyan-is: akárme’re vefsük Bemeinket Ezen tsndálatos feeméllyröl, és A ’nak állapotjárói való Elmélkedésünkben, mindenüt elégeden dő okokat találunk a’rahogy ötét MLCHAEI.nek hidjiik,és tsudálkozva ezt kérdjük: Kitsoda ollyan mint ez az IS T E N ! avagy a’ mint a’ fellyebb említet ’Sóltáiból ér nekelni feoktuk : A z erős Angyalok feregiben vagyon é ? Ki e’ dits'ö URhoz hajönlatos lehetne ! Ha E’nek a' fce-. 3. mélly(*) Mo'sesnék ezen Éavaira mellösleg azt jegyzem meg: hogy né* mellyeknek vélekedések Éerint, azokból vette vól a eredei ét a’ Babilóniai fogság után a’ ’Sidók között egy darabig. (Antioc hus Epiphaniis ’s következendő Syriai Királlyok ideiekben ) vi tézül forgolódott Fejedelmeknek Machahaeusi Nevezetek: kik nek » is ZáÉlójokra a’ M o’sesnek ezen fiavai azoknak első Be tűi által lévén tétetve, azoknak egybe ragafitások által f^nyal tatott volna ez a’ 6ó: A ’ melly , ha úgy lett volna, talám épen a’ra tzéloztak volna e ’zel ezek a’ Fejedelmek hogy ok A ’nak a’ fzemé/lynek fegedelme és Oltalma alatt, kívánnának vi tézkedni az ISTE N ’ Népe mellett, a’ KI, a’ Mo'sesntk e/en ha vaira való tzélozáísal, MICH \ELnek méltán hivattatbatik , és Dánielnél XII: mint a’ ’Sidó Nép mellett álló Fejedelem úgy adattatik elő.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(13) 3. + ©ίΦβ;+. 35. + © ®κ+. méllynek Eredetét fármazását vi’sgalom ( h l ftabad így fcóllanom) e’re nézve-is Örer MICHAELntk találom: Mert, Generationem Ejus quis enarrabit? az Ö nemzetiségét ki tsoda befcélhetné-meg ! É'sa. 53. E'nek ki jövetelei eleitöl fogva főt örök időktől fogva vágynak. Mik. 5 Kitsoda azért az Iftenek között ollyan mint E z? A z erős Angyalok' Jereg'tben vagyon-é? Ki e' Ditsö URhoz hajonlatos lehetne? Ha továbbá E’nek a’ fzeméllynek Sevét tudakozom; ezt a’ Válaüt hallom, Kitsoda a’nak Neve? avagy Kitsoda Ay»ak Fijának Neve ? ha tudod! Péld. 30:4. Ez az ATYÁnak egyetlen egyfiilőtte. Ján. 1. 14 .és A 'nakfém é Ilyének kimetztt béllyege "Síd. (. Amaz E/sö és Utolsó, Kinek Ruhájára és tomporára ez a’ Név vagyon írva: URaknak URa , és Királlyoknak KIRÁLYa! Jel. 19. Mind ezekre és ezekhez hafonlo több tsudálatos Tulajdonságokra nézve kire ille nék inkábba’ MlCHAEL Név-1 mint az ISTENnekFIJÁra a’ JÉ’SUS KRISTUSra\ MlCHAEL Ö ! Kitsoda ollyan mint ez ISTEN! A z erős Angyalok Seregiben vagyon-é? Ki e’ ditsö URhaz hasonlatos lehetne ! De 2fór ha az Árkhangyalt Titulufi nézem , azt-ís kire vihetnök nagyobb jufsal m intáz ISTENnek FIJÁra a’ JÉ SUSia ? Ö ugyan is, az Angyaloknak Feje és U R a, a’ Kinek azok engedelmeskednek és Volgáinak , és a’ Kit imádnak. Mát ív : 2. ’Sid■ 1: 6 . Ö A z, a’ K i által teremtettek minden Angyalt feregek , Karok és Rendek, Uraságok, Királyságok „ Birodalmak % és Hatalmajságok. ( Kol. i: 16.) KI is ugyan ott, 2; 10. Minden Birodalom' nak és Hatalma]súgnak Felének neveztetik· Ö Ama’ f ÉHOT'AH Angyal, a'K I úgy ANGYAL hogy egvizersmind UR is légyen Mai 111: 1. Mint hogy azért fel. x ii:d . a’ jó Angyalok MIHÁLY Angyalinak neveztetnek; kit illetne nagyobb jufsal Ez a’ MIHÁLYÁrkhangyal Nevezet mint azt, B 3 a’ KI Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(14) a> KI az Angyaloknak Feje ( Kol. n : io ) Fö ANGYALr és így lég Méltóságofabb értelemben ARKHANGYAL. A’nyival-is inkább, hogy az Árkhangyah Nevezet a’ Sz. írásokban, egyfeer fém a’ többes hanem mindenkor az egyes fcámban fordul elő. Ezen érceimet láttacik meg erőltetni azM s, hogy Dán. x i i : i. MIHÁLY Angyal Nagy Fejedelemnek neveztetik, KI az ISTEN Népének oltalmazója, és az utolsó időben uralkodni fogna; mellyek-is kire illenek inkább mint a’ ra, a’ ki Magát Jós- v: 14. J ÉHOVAH Hadi feregeirek Fejedelmének nevezi KI is nem más, hanem az ISTENnek FlJA. És továbbá azis a’ mi a’ Letzkében MIHÁLYArkbangyalról írattatik , hogy Ö az Ördögnek ezt mondá: Dorgállyon meg tégedet az. UR 1 mellyel fókáknak értelmek fcerint, tzélozás vol na a’ra, a’ mi 'Lak. m : 12. Ama’ Jáfua Fö Papnak jo’b keze felöl álló Sátánt épen azon feokkal illető Angyal ról meg vagyon irattatva: Ki - is ott világofon fÉH O· VAH Angyalnak főt JÉHOVÁHnak neveztetik. Mind ezekre, és ezekhez hafonió több okokra nezve, épen nem tsudálkozom rajta, hogy fok Kerefetyén Tudófok a’ MI HÁLY Arkbangyalon, vagy mindenkor vagy töbnyire Ma gát az iSTENnek FIJÁt értik és értették (f) melly Ér telmet akár ki-is, ha úgy tetzik, feabadofon követhet és; bátran magáévá tehet.. (f) A ’ ’Sidnk-is kivált a’ régibbek, ollyan forma tulajdonságo’kal' és Charakterekke/ írták le MIHÁLY Árkhangy iit , a’ melíyekböl azt lehet ki-hozni hogy Azt a* MESS'IÁSsal talám Egy nek tartották p. o. midőn Azt Angyalnak mondották ngypn , de minden Angyaloknál nagyobbnak, és mint-egy ISTENnek, de attól is némi né mii képen meg-külömböztetettnek. Neveztek A zt, (mint £itokho‘ mit 1 Metatronnak Mennyei Cancellarium*k Egek Fö-Papjának ’s a’ t. Sőt némellyel* világosabban, a’ Szn“ ' vétségnek és az HR Ortz-AjO$iak Á N G Y A 1.át iM o's 33. Esen. 63. Mai, 3. M IH ÁLY Árkhangyallal Egynek tattotrák,,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(15) 33. # « S S l l·. Én mindazákal, fok mifokkal együtt, midőn meg gondolom, Egy jelöl·, hogy a’ MIHÁLY Névnek ez a’ jelentése: Kitsoda ollyan? mint az ISTEN vagy Amaz IS T E N . nem egyéb hanem az egy igaz ISTGNröl való Confe/βο Vallás tétel, melly-is azért nem a’ feeméllyre a’ ki a’zal neveztetik, hanem Magára az ISTENre tzéloz ’s vitettetik , az honnan, a’ ’Sidóktiak feokások feerint, ez a’ Név, Emberek közül-is sokaknak adattatott mint. 4 Más. x i i i : 14. 1Krón. v: 13, 14. Esdr. v m : 8. ’s másutt-is; és hogy a’ Mikéás Név is MICHAJEHU melly 1 Kir. XXII. 13 elő fordul, épen hafonló sőt még méltóságosabb Jelentésű Név légyen: Továbbá hogy az Árkhangyali Titulus valami Fejedelmi Fő Angyalnak épen úgy tulajdonittatthafsék, mint hogy az Ördögök közül az Első a’ Fö (Mát. x i i : 24.) Ördögök Fejedelmének αρχών των δαιμόνιων) és igy mintegy Árkbö rdögnok neveztetik. Végezetre hogy az ISTEN FIJA légyen ugyan méltóságofabb értelemben az Angyaloknak Fejedelmek és U* Rok, és az ISTEN’ Népének Feje és Oltalmazója; mind· azáltal lehetnek az Angyalok közül-is Elsőbbek’ és Fok, kik ugyan Ama’ Fö UR alatt vágynak , mindazákal valamelly Nép oltalmazóinak bizonyos értelemben mondattathatnak: és hogy az is még nem egéÉen bizonyos hogy a’ Letzkében a’ Zakhariás Prófétának fellyebb em lít ett fzavaira légyen tzélozás. Midőn modom , ezeket egyfelől meggondolom; Másfelől pedig látom azt hogy i Thes ív: 16. az Árkbangyal, Magától az ítéletre el- jöven dő UR JÉ'SUStól világoson meg kiilömböztetik: hogy táán. x- 13. MIHÁLY Angyal a’ Fö Fejedelmek (és k y az Arkhangyalók) közül Fgvnek neveztetik ; főt Ö-rólla, ugyan ott a’ 21 -ben Gábriel Angyal mint hozzá ha fonló Társáról úgy feóllani láttatik; M IHÁLY pedig Amáz. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(16) tnaz , ugyan azon Réfcben elő forduló gyólts ruhában öl özekc dit>öfséges fceméllytöl , KI Maga volt az ISTENnek FIJA. A’ 13dik \-ben világoson meg »külomböztetik; midőn, mondom, ezeket ( hogy már mód egyebeket elő ne hordjak (f) más felől látom; és hogy mind azok valamellyek MIHÁLY ÁrkhangyalróX a” Sz. írásban elő fordulnak, teremtett Angyalra'jól üljenek ’s aikalmaztatthafsanak nem tagadhatom : Nagyon hajlok meg vallom a’ra hogy én-is fókákkal együtt, Ezen MIHÁLY Árkhangyalx. amaz Erős Lelkek a’ teremtett Angyalok között az Elsőbbek közül Egynek lenni godoljam. Meilyet hogy a’nál jobban meg-érthefsetek fcükség, hogy e’ következendökre fígyelmezzetek. A ’ terméfíeti Okofság is gyanítja . a’ S í. írás pedig világofon tanítja , hogy az ISTENnek azon fok féle Teremtései között , mellyekkel mint Lakosokkal ezen nagy Háznak a’ Vilgnak külömbb külömbb Hajlékait bé töltötte, vágynak fok értelemmel és okossággal fel ru~ háztatott Teremtett Állatok, kik Méltósággal feljül ha ladják az Embert ; Kik-is a’ Sz. Fásokban közönséges Névvel Angyaloknak neveztetnek. Nem tzélom moft az nékem , “s nem is érkezem réá, hogy itt Ezeknek a* Lelteknek, Term éketeket, Tulajdonságokat , Hivatalo kat, (f) A' millysn p. o. ez-is hogy valamikor és valahol valamelly Angyal tulajdon Nevel neveztetik, mint Gábriel, Raphacl. ’s t , a’zal mindenkor tulajdonképen való teremtett Angyal jel nretik. Tudom ugyan hogy Gábrielen ncmellyek a’ Sz. LÉLEK IS IS í'EN t értik. de minden Fundamentum nélkül. Midiin azért Dánielnél, M ICH AEL Angyal a’ Gábriellel együtt emlegettetilc ’s együvé tétetik , A h o l hasonló £eméllyuek méltán gondoltathatik.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(17) kát állapotokat lakásoknak mulatásoknak helyét , (ha ugyan lehet azokról így feóliani) hofefeason le-írjam, tieiöttetek. Léízen úgy gondolom nem fokára alkalmatofságom réa, hogy bővebben es viiágófabban elő adjam ezeket a'Dolgokat. Moft azért tsak azokról emlékezem, mellyek a’ jelen lévő Mátéi iának értelmére fzüksegefck. Tudniihk: az ISTEN a’ mint Szent Pál mond ja i Kór. xív: 33. ’s a’ külső *s belső Világ-is mint 1STENnek Munkája és Orlzága bizonyítja): nem rendeletfenségnek ISTÉNe. Szereti és izorgalmatofon meg tartja. Ez a’ bölts K IR Á L Y , minden Munkáiban és Rendelé seiben a’ lég fcebb Rendet, ha fzintén mi azt moft min denkor és mindenütt áltál nem láthatják is. Kiilönöfön pedig , Regnum jpirituum , az iSTENnek felső látha tatlan lelki Orlzága, a’ LELKEKnek , vagy mi rajtunk kívül e’ nagy Világban lévő Okos Teremtéfeknek A n gyaloknak Respublikája és A’nak mi-volta , nagy réfeint mi előttünk moft esméretlen. Keveset jelentett ki IS T E N nékiink a’ról a’ Maga Regédében, és tsak annyit, a’ menyi az Idvefség’ moftani O e c o n o m i elégsé ges ; jóllehet a’ Maga tsudálatos Boltsefsége fterint , mind e’ röl mind ehez hafonló más titkosabb Dolgok ról tétetett le ’s hagyott a’ Sz. írásokban ollyan nyomotskákat és (h ogy úgy feólyák ) Nota Beneket,a’ mellyekböl , az e’ féle Elmélkedésekhez feokott Elme fo kát gyaníthat és tanulhat. Ezek fierint hát , az An gyaloknak Állapotokról is holmit gyaníthatunk és okoskod hatunk. Minthogy azért, a* mint meg-jegyzém, az ISTEN fcereti a’ fép Rendet, tehát az Angyalok ferege és Tárfasága is nem valami Zűrzavar, hanem kéttség kívül ISTENtol fcép Rendben álitatoit Or£ág és Rés C publicet. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(18) publica : és mivel az ISTEN más Munkájinak és Rendeléfeinek Analógiája feerint fél- tehetjük azt hogy az Angyalok között-is bizonyos Gradatio, kifsebb vagy nagyobb Tö* kéletefságeik Izerint gríditsonként való külómbság va gyon ; tehát méltán gondolkodhatunk úgy hogy Ök is ezen külömbozö Tökéletességekhez, álla pót jokhoz, és Hi vatalnokhoz képeit , bizonyos Cla/fisokra , Rondeitre és karokra vágynak el-ofetatva , mellyeknek bizonyos Elöljárói, Fejei legyenek, kik-is Árkhangya/akuzk neveztetcnek. A’ Sz. Írás is nem homállyofon láttatik ezt je lenteni és tanítani a’ midőn ottan ottan emlékezik; Mennyei állapotokig külömbb külömbb-féle égi feregckrőt, Angyalokról ( ’Sóit. 14? ) K ülő nő Ion, Serafok.ó l KhérubokróX. E'sa. 6 . 1 Mos. 3. ’ Sóft. 80 tizek rx ’sa’ ) ezen és a’ másvilágon, földön és az Égben lévő, látható és láthatatlant Fejedelemségekről, Hatalmafságokról. Uraságokról Királlyá Szé kekről Trónusokról , Erőkről, Birodalmakról, Rom. 8 Éles. 1. és 3K0I0S 1. iö. a’ melly Nevezetek által hihetőké pen ezen Égi feregokn >k az Angyaloknak külömbozö Rendjeik, Clafpssúk, Hivataljaik és Méltóságuk jelen tettnek. Ezeket mindazáltal nem olly véggel emlege tem, mintha magamévá akarnám tenni amaz ApoftóliSzent Embernek , az Athénaé Városbeli Areopágita Dl· enesnzk Nevét nem igazán vifelö Görög /rónak , erői va" ló Elmélkedéfeit / *) a’ ki, mintha épen teítben-é vagy. Lá(*) Nem veheti fenki ro£ névén hogy i!ly' bátron Coliok holott meg azok közülis a’ kik ezen Dionigus Areoparits Nevét viselő 1* rásokat nagyra betsülik, lokin mcg-esmérték ’s mutatták azt, hogy azok valósággal nem A'nah munkái; hanem lég fellyebbis a’ α,-ΛΛ Se utum iák vége felé, valami Platonicus Görög MifticuS AuctortcA irattattal; , és annak az Aooftoli Szent Em bernek neve alatt Világ cicibe terjefitették. v i i Du Pin· Biblioth. Eulísi#. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(19) Lélekben , a’ harmadik Égbe ragadtatott volna a’ Sz. Pállal, mint ha épen a’ Mennyei UDVARnak minden Rendit és Forrnáját látta volna; mint ha épen ( mint a’ ’Sidok tartják Énokról és MIHÁLY ÁrkbangyaltóX) Me ■ tatron , Égnek Cancelláriujsa lett volna, a’ Mennyei Cu* riat Hicrocliát; az Angyaloknak Rendjeket és a’ közöttök lévő Status personalisx., bizonyos Cborúsok fierint le írni és meg határozni igyekezte. Nem ! Sz. A ! Mert K'itsoda válj az ISI EN Titkainak Fiai? É’sa 40; 13. és azok ra a’ Titkokra , a’ mellyeket a’ harmadik Égben tanuk Sz. Pál-is, a’ mennyei tsudálatos Jelenéfekre méltóztatott nagyságos Titkokat látott ‘János Apoftol-is , nékünk világofon ki-nem beízélettenek , hanem tsak homállyofon jelentettenek; más valaki hogy taníthatná ? Közönségeién mindazáltal, ki hozhatjuk azt a’ fellyebb meg jegyzett Sz írásbeli Hellyekböl, hogy kell lenni az Angyalok között-is bizonyos Rendnek , Hierarchianak Claffificationik és e’ feerint vágynak ’s lehetnek elsőbb rangú Angyalok-is , és igy Árkhangyalok. Eröíivi ezen vélekedéíl és nagyon hiteleíiti az ISTENtöl az O Teftamentomi Időben a’ ’Sidók között fel-álitatott {(lent Tifteletnek, fólgálatnak , és a’nak Hellyének, Hajlékának Formája ’s kéizülete is. Ugyan-is: a’ 'S időkhöz Irt Levélnék kiilönőfön 8 diky-dik és 10 dik RéÉeiböl bizonyos; hogy az O Teftamentumban a’ Sátor és az után a’ Jérídsálem't Templom, mind Formafaz Ré geire mind pedig az ott gyakoroltatni frokott Illeni Tifteleteknek módjára és Rendire nézve, az ISTEN Men nyei Házának és Templomának , és az ott a* Mennyei feregektöl gyakoroltatni Izokott Éólgálatnak Példája For mája és Árnyéka vala : Ú gy hogy, valamint-hogy a’ föl di falóiban és Temp'omban a’ külső Pitvar, az ISTEN C 2 'nagy. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(20) nagy házának és .Templomának e’ Világnak előttünk esméretefebb látható Réfcét ; a’ Szent Helly a’ hová a’ Papok és Léviták bé-menvén fcólgálnak vala, e’ Világ nak vagy a’ Sz. írás (íilufsz fcerint az Egeknek azon Halylékait melyben a’ Mennyei feregek mulatnak és fcól gálnak : a’ Szenteknek fente pedig a’ hol lakozik vala az ISTENnek Ditsöfsége a’ Frigy Láda felett a Khérubimok között, és a’ hová tsak egyedül a’ Fö - Papnak lehet vala bé-menni; Ama’ Menyei leg-fcentségefebb Hellyet a’ hol különös móddal láttatik és lakozik az ISTÉNnek Ditsöfsége , és a’ hová a’ következendő jóknak FöPapja a’ KRISTUS bé ment (’Sid. 9: 11 ) jelentik és pél. dázollya vala: Ú gy az O Teftamentomi Papok és Lévitákds» a’ m intáz Apoftol feóll: ’ Sid. v n t : 5. a’ Men nyei Dolgoknak Árnyékoknak és Példájoknak f óigáinak vala, és azoknak feólgálatjoknak Rendje és Módja, a’ Mennyei ISTENnek fcólgáló feregeknek a' fcent Angyaloknak fcólgálatjoknak *s állapotjoknak Rendjit és Formáját némi-némüképpen ki-ábrázolja vala. És így , valaminthogv az O Teftamentomi Időben fcokásban lévő ISTENi Tifcteletnek gyakorlására nézve , mind a’ Papok mind a’ Léviták, kivált a’ Dávid idejében és azután ; bizonyos Clafjisokra , Rendekre Éphemériákra oltották vala e l , mellyek fcerint az ISTEN i fcólgilatot rendre follytatnák. 1 Kron. 23. és 24 Luk. 1: 5.8,9. a’ melly Clafltifoknzk bizo nyos Elöljárói, Fejei valának, kiket értenek néme lyek az Uj Teftamentomi írásokba annyikor elő forduló Pa' f i Fejedelmeken , (άρχιψις- ) Kik-is ( a’ mint né mellyek vélekednek ) az Ö alattok lévő Papi és Lévitai Famí liáknak , Claflifoknak Prefectussú lévén , a’ Jéru’sálemi Templom’ körül lévő Kamarákban mint meg annyi Camerariusok, Ezen Mennyei nagy KIRÁLYnak Palotája körül Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(21) körül bizonyos flaciokbán hellyheztettek vala ; hogy a’ magok Szerek és Ephémeriájók fcerint, a’ Tem plom bé li fcólgálatra rendre fel-menö Papokra és Lévitákra vi gyáznának: fcintén ú g y , az iSTENnek Mennyei T em plomában feólgáló LELKEK a’ Sz. Angyalokis kéttség kívül bizonyos Claflisokra Rendekre lévén ofc'attatva, mellyek Éerint talám, az ISTENnek ama’ nagy Hátában lévő külömbözö fok Hajlékokban ( talám némelly Égi nagy teltekben alkotmányokban (^) Lakáfok - is némi némüképen lehet hogy vagyon el rendelve és határoz va: azon Cla/Jifoknak és Rendeknek lehetnek bizonyos Elöljárói , mincegy Familák Fejei , az Árkhangyaldk, kikis, mint meg - annyi Internae admijfionis Mimflri, Ama’ Mennyei nagy KIRÁLYnak belsőbb fcólgai , Ö-elötte közelebbről Udvart állanak , és talám ezekből meg-lehetne magyarázni , legalább világoíitani a z t , a’ mi a’ Jób Könyvének elein ama’ bizonyos időben a’ Mennyei C ^___________ UR (*) E’ Világnak Ditsöfséges Alkotványát élesebb femekkel ’s nemefsebb EÍrnével visgáló újabb Böltsek, tsak nem bizonyoson gya nítják, hogy valamint a’ mi Napunk körül, ezen mi Földünkhöz néminéAiüképen hafonlóÉgi TeftekPZí»éf<**k vágynak,Eintén úgy, a’ tulajdon-fényekkel ékeskedő Tsillagok-is mint-mcg-annyi Na pok lévén, azoknak-is in fuo fistematc bizonyos Pláncúi legye nek. És minthogy az ISTE N , femmit elegedendö ok-nélkül nem tselekefcik mind ezekben mint amazokban, azon Éei Ί efleknek ’s Hajlékoknak ConfHtutio)o\úii\ meg-egyezö terméfietü külömbö. zö Lakáfok legyenek; mellyek közönségesen tgnek [eregetnek Angyaloknak ne veztefsenek. ’s a’ t. Ez az Elmélkedés, ha feinten ellene mondhatatlan Eröfségekkel meg-nem mutattathatiki s ; mindazáltal, meg-vallom hogy nékem olly őfO7rpe7T0i/nak ISTEN hez illendőnek tetÉik, hogy ennélkül nem-is cfmérhetném e’ Világot ISTEN Munkájának lenni. Sokat jegyezhet nék itt meg, mind magam Elmélkedéseimből, mind vagy két ujjabb Tudófoknak, még nem - igen közönséges Munkáj kból: de más Alkalmatoíságra hagyom. Moft pedig tsak a£t említem; hogy'. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(22) UR előtt udvarló IST E N ’ Fiairól irattatik ; és a’ tit kos Könyvben fok hellyeken elő forduló Huízon négy Vénekről ’s több e’ félékről a’ Sz. írásokban homályofon emlegettetik. De én már moft ezeket tovább nem vitatom, hanem ezeknek visgálását a’ T i Elmélkedéstekre bízom. Egy lehet azért Ezen Árkhangyalok közzül vagy talám azok között a’ legelső ) a’ MIHÁLY-is , a’ K i, a’ Dánielnek úgy adattatik eleib e, mint az ö Né péért az az a’ ’Sidoságért, vagy a’ mellett á lló , azt ol talmazó nagy Fejedelem. Dán. 12. vagy azért, mivel némellyeknek vélekedések tzerint az Ο TeftamentomiEkíéíia Anyaioknak némi némü Uralkodáíok’s igazgatáfok alá volt * vettetve (’Sid 11: 5.) kiknek Fejek a’ Mibálly volna; vagy azért hogy e’nek a* Népnek bizonyos értelemben való gondja, Őrizete és Olcalmazáfa, E’re a MIHÁLYra és az Ö Angyalira (/r/· x t i: 6.) lett volna bizattattva : mi formán?ki tudhacja.(^) Leg-alább hogy a'MIHÁLY Árkbangyal a* ’Siló Néphez bizonyos Relatioban lett légyen; azt mind a’ Dániel Próféta mind pedig az a’ mi Letzkében, a* MlHÁLYÁrkhangyalmk az Ördöggel a’ Mó'ses tefte felett való verekedéséről emlegettetik, eléggé mutatja és bizo ny itja:"Melly Mó'scs Teftén, mit kellefsék értenünk? e’már a’ máfödik hogy talátn valamit e’ felett gyanitottanak a' ’Sidók . midőn amaz ö Hét Fh Angyalaikat meg-annyi Hét P/anetáknaV és tí zek Éerint a’ Hétnek Napjainak rendre Praefitialták. Kiktől tsuÉott bé a’ K erefityének közé-is. ama’ Hét nevezetefebb fő Angyalokról való vélekedés mellyröl mar ama tudós Angyalnak a’ Clemens Alexandi-iumik Iráfiban emlékezet vagyon. (*) Nem kell épen annyira irtóznunk értől a' vélekedőitől, fsak hogy ro£ confequentiat belölle ne formállyunk: A ’mi pedig M I H Á L Y Árkhangynlnak az Izrael népén való Fejedelemségét il leti, a ról a’ ’Sidóit úgy gondolkoznak, hogy az az Angyal a’ ki Jákobbal tufakodott a’ M IH Á LY lett vólna és a kor adatratott volna néki jus a’ra hogy a’ Jákob maradékának elöl járój >és Feje delme légyen iM ó ’s, 32. Vtd VVitb.Exere. de M 1CHAELE. §.&t. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(23) +3 ®®£;+ máfodik Kérdés és nehézség , mellyet itt meg kellene ha lehetne fejtenünk. Nem engedi moftani Tzélom , szükségesnek fém tartom, hogy én itt mind azokat azért elmeket melyeket ki gondoltak a’ Tudófok ezen kérdésnek meg fejteiére rend re elé hordjam és meg-visgáljam meg elégfzem mórt azok közül a’ két nevezetesebbeket rövideden említeni; a’ mellyek közül úgy tartom valamelyiknek igaznak kell lenni leg-alább mig bizonyofabbat lehet fel találni, a'dig ezek közül akármellyiket követheti valaki : Az egyik ezek kö zül , a’ Mó’ses Tértét; allegorice titkos értelemben vé rt! , a' máfik pedig tulajdonképen és betű fcerint, ma gyarázza. Láfsuk mindeniket rövideden: (f ) Némellyek azért látván azt hogy ahoz a’ mi a* Zetzkében a’ MIHÁLY Angyalnak az Ördöggel veló ve rekedéséről ’s annak mondott feavairól említetik, a’ Za· kareás Könyvébena ’ III dik Réfcnek elein; némi némüképen hafonló Dolog vagyon fel jegyeztetve; a’ Letzkét azal egybe verették, és amazt tették FudamentumxA mellyböl ezt meg-magyarázzák. Zakhariás pedig így ir a* meg-nevezett Hellyen: Azután mutatá nékem az Angyal JáJuát ά' bo Papot, hogy állana az (JRnak Angyala előtt, kinek a’ Sátán áll valajobb keze felöl, hogy ellenkeznék Ö véle t é* monda az UR a' Sátánnak: Dorgállyon - meg tégedet Sátán! az UR: Dorgáljon meg mondok téged’ az UR ! Ki Jerasálemet Magának válaftotta Minthogy azért a’ közönségefebb és hitelefebb Értelem Henrit ezen különös Lá tásban (t) Ncm-is kívántam csak emliteni-is ároknak meréfi véli kedé seket a’ kik itt a’ T^xsusbsn hibát keresnek mint ha Judát azt Így irta volna: τίρι T a I^cr» (nem Μωιτιως ) σωματοζ· és igy a’ Jadás világoson a’ Josu.índb és nem a’ Afe’jemek TeS* téröl emlékezet vólna. melly értelemben volt, V I T R I N GA» Observ. ív . 9. 35,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(24) +aSS®K+. 5. & iS GíR-. fásban és Példában az adattatik elő, és az iránt vigafctaltatik ’s bátorittatik; a’ fogságból haza botsáctatot ’Sidóság , és a’nak Elöljárói, Josua Zorobábel ’s máfok ; hogy jóllehet az Ö rdög, mint az ISTEN Népének meg - esküdt Ellenfége, mindent igyekez zék el-követni a’ Maga Efcközei a’ ’Sidóknak ellensé gei által , hogy a’ 'Sidó Respublicanak és külső belső Politiá nak Rejtaurakziasat , Jéru'salemnek , a’ Templomnak meg épittetéfét, és abban a’ Mó’sés által fzereztetett Ifteni Tiiztelemek hellyre állitatását meg-akadállyoztathafsa: mindazáltal ezt még-is véghez nem viheti, mert az ISTEN a’ Ki Jéru’salemet Magának válafctotta,a’ Maga Népének Ellenségeit ezen Igyekezetekben meg - fogná Éégyeniteni, és a’ ’Sidóságot akkori állapotja fcerint példázoló , feennyes ruhákban öltözve lévő ~fójiia Fö Papoty azokból le-vetkeztetvén uj ruhába fogná öltöztetni: T e hát ezek feerint , akár értsük a’ Sátánon magát az Ör dögöt , akár a’ tónak jelentéfe fcerint a’ ’Sidóságnak minden a’kori Ellenfégeit Adversáriufsút, minémüek valának Sambalát, Tóbiás ; Tattniai ’s mások ; nem külömben az URnak Angyalán, Kit Judás MIHÁLY Árkbangyalnak nevez , akar Magát a’ JÉHOVAH Angyalt, v gy valamelly tulajdonképen való Fő Angyalt értsünk; akár pedig máfok teerint ez’ ’Sidóságnak valami a’kori Fejedelmét és Elöljáróit , minémü vala Zorobábel , Ki-is Angyalnak sőt Árkhangyálnak primarius Legátusnak méltán nevezretthetett, minthogy Esdráfsai és Nébémiása\egyntty ISTEN töl és Cyrus Királlytol a” Sidó Respublicának helly re állatására Küldettetett Fö Követ vala: akármint ér tsük mondom ezeket , mindenik vélekedés fcerint, a’ Éennyes Ruhákban lévő Jósua Pap, épen azt fogja je lenteni, a’ mit Judásnál a’ Mó'ses Tefte- u: m: a' Mó'fes tólgálarja és Miniflériuma által a’ ’Sidó Nénben fel-álitatott külső belső Polit iát, Respubliáit, Tzéremoniás tSten Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(25) w o s o íft terii Ti/telttet Mó’ses Törvényét Papi' Rendet fcólgálacot ’s egyebeket e’ féléket , ( * ) Mellyek mint hogy mind a’ Babi’oniai fogság, mind ped ig, az aból haza ment ’Sidóságnak romlottsága miatt , valamint a’ Zakhariáftól izennyes ruhákban öltözve lévő Jósua Fö Papitok^ úgy a’ Judás Apollóitól min tégy elevenségnélkül lévő Tellnek ’skülönöfön Mó’ses Teftének neve zete ’s példája által hellyesen adattatthatott Volna elő, és a’ Sátán-is , a’ ki mind maga mindefzközei M'mifierci által azon dolgoknak hellyre álirtatását, és igy mint egy a’ Jóiua Fö Papnak uj ruhákban lejendo öltözteté sét , és a’ Mó’ses titkos Teftének·, meg-eíevenitését , akadállyoztatni igyekezte , méltán gondozathatott úgy mint a’ ki Jóslta Fö Pap jobb keze felöl álván vé le ellenkeznék , és a’ ki ellen a’ MIHÁLY Árkhangyal, tufakodván , ezen Mó’ses Teftéröl vetekednék , És hz az elfő értelem rövidedéit. Mások pedig látván a z t , hogy ha feintén a’ Zakharíás Prófétától és a’ Judás Apollóitól említett dolgok között láttatik-is lenni valami hafonlatofság, de más felöl kü« D löm(*) Ezeket azért említem itt: igy egy rakásban, mivel azok-ís a’ kik-ezen első értelem fierint a’ M ó’ses teftétTitkos értelemben vé£ ik , és a’ Zakhariás havaiból akarják reeg-magyarázni, nem mindnyájon ugyan azon egy tormán értenek a’ról mert ncrrtlJyek a’ Mó'ses Tettén értik a’ ’Sidó népet vagy a’ ’Sidó Ecléfiát , Sinagogdt máfok a’ M ó ’ses könyveit Törvényét a’ Tzérémoniás rendeléfeknek Corpufidi, mások ismét, a KRIST U S Papságát vagy Fö Papi tifitét, mellynck példája és árnyé- ’ ka vala, a’' M ó’ses által fel átitatott Ároni Papság sőt némellyek Eerint a’ £entiyes Ruhákban öltözve lévő Jdsua Pap' példázolná terméEeti védettségben , a’ bűnnek undokságában termédet derint heverő Embereket, kiket mint hogy a’Mó sertől ki-adattatott Törvénye Iflennek kárhoztat, azért emlékeznek a"’ Judás M ó ’ses Teflérö!: mellyrol vetekednek a’ Sátán M IH Á LY Angyallal és ellenkezik Jósuával, midőn a’ Hivcket-is Itten e-; lőtt vádolja J e l. 12: 10. de az URnak Angyala, az az a K R 1S"· T U S , ökec oltalmazza és a’ Sátánt rneg-dorgáliya. ’s ’a t*. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(26) lömbb»eg-is nagy vagyon, és hogy Ez amarra tzélozott volna , az még · általi yában m eg-nem bizonyittatotc vólna, (f) egytzersmind pedig emlékezvén réá hogy a’ Mo'fes haláláról és Teltének ei temettetéséröl, a’ Sz. Írás ban igen különös dolog jegyeztetett vólna fel, nagyon halylanak a’ra, hogy az Apóitól feavait épen a’ betű feerint magyarázzák; és a’ Mó'ses Teftén , tulajdon képen való értelemben , E’nck a’ Izent Embernek Teltét értsék ; Nem-is oknélkül ! Ugyan-is M ó’sesröl és az ö Halálá ról, $Mo's. 34: Hlyen különös Dolog vagyon fel-jegyeztetve: hogy minekutanna az Izrael el-jutott vólna a’ Kanaán földe mellé jféríco ellennében, és az ISTEN a’ Mó’sesnek előre világoson meg mondotta vólna, hogy ö oda bé-ne menne·* Fel méné a’ Nébo kegyére az ISTENnek Parantsolatia (ierint, holott is minekutanna azt az ígé retnek földét el-nézte vólna, meg hala; és el temeté az UR ötét egy Völgyben a’ Móábnak Földén a’ Beth Peor ellené ben és Jenki nem tudja az ö Temetésének hellyét mind ey mái napig. Jóllehet pedig ezekben femmi emlékezet nintsen, a’ Mó'sesTefle felett efett valami Tusakodásról vagy vetekedésröl ; mind azáltal mint hogy fel tehet, ni azt, hogy az ISTEN ezt a' tsudálatosés különös dől. got (f) Lehet mindazáltal ezeket egymáfsal némi némükcpen megégyeztetni, mellyrenéive nem álhatom-meg hogy egy Tüdős Embernek Savait ide ne írjam. Cum non dicta folum Dei íed et acta Ejus Tpienti Analógia fibi in vicem respondeant, non pft absurdum cogitatu voluifse Deum in restauratione Politiae Izraelis pofi reditum εχ captivitate Babilonica Josue Sacerdoti V ifionem aliquam exhibere, inqua replicatio analogica eiset rei antiquifsimae, circa ejusdem Politiae primordia gcftae - - Ne que propter ea necefse eft ut idem fuerit contentionis· argumen tum, Neque enim apud Zakhariam de corpore Mofis agitur; neque alibi in Sacris Chrilli Sacerdotium, vel populus Hebr, vel Legum Mosaicarum volumen, Corpus Mofis vocatur. W i i fa jt, C«mm, in Ep. Judae in Me Ut, Leyd,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(27) 3. + !® οκ+. + :» © r+. got nem ok nélkül hagyattatta emlékezetben , hihető, hogy ekkor esett ez a’ vecekedéfe MIHÁLY Árkhangya/nak az Ördöggel a’ Mó'ses Tefie felett. Mert ugyan is viiágofon az irattatik a’ Mo ses Tef/éröl hogy azt az IS T E N temette-el, még pedig olly titkoson, hogy az ö Temetésének Heilyét mind e’ mái Napig (az az: a’digis mig a’ Jósué vagy más valaki ezt a’ Mó'ses V dik Könyvének utolsó Réizéc m eg-irta ) Sőt mind a’ mái Napig-is fenki nem tudja. (Φ) Kellett azért ;valami ne vezetes oknak lenni ISTENnek arra hogy a’ Mó'ses T e metésének heilyét igy el-titkollya .· már pedig , mint hogy a’ Mó'ses Teltének ezen el-tem ettetését az IS TEN , hihetoképen az Angyalok által, még-.pedig kü lönösön tahim a’ MIHÁLY Arkbangyal Inspectioja alatt vitette véghez; könnyen meg eshetett, hogy az Ördög, Éokása feerint ( mint Sátán , Adversarius , ISTENnel mindenkor Ellenkező ) elő állo tt, és ezt a’ dolgot a* kadállyoztatni igyekezte; mi okból és mitsoda tzéllal ? abban már nem mindenek egyeznek-meg: mertynémellyek úgy gondolkodnak, hogy a’ Sátán Mó'seshez magának jufl· formált mivel amaz Egyiptomi embernek meg-ölése által gyilkofságba efett vólna. íMó's. u : 12. mások D 2 azt (*) Ernlegettetík ugyan valami Hiflox'tca Relatio, mintha K R IST U S URunk’ Éületterése után az \6%s,-dtk Értendőben, Ortoler Havában , valami Maronita Pá/ztorob kik a’ Nébo He gye körül valami Ketskéket legeltetnek vala , azon kecskék nek vezérlések által , valami Barlangban egy köböl ki-vágott Koporsót találtak vólna, mellyen ’Sidó nyelven ’s hetükkel illyen Inscriptio olvasatnék. Mó'ses az- URnah Szolgája* fóeily Dolog akkor ott nagy Lármát-is okozott vólna. De tsak skkor-ii meg-mntatta egv tudós ’Sidó, hogy ez a’ Koporsó nem Mó'ses az URnak n?gy Prófétájáé; hanem valami a nak utánna lók idővel élt Mó'ses nevű emberé lett légyen. Horati Hifi Ecel·. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(28) azt mondják hogy a’ Sátán tsak azt akarta volna akadállyoztatni, hogy a’ Mó'ses Telte ott ne temettecnékel a’Betb Péor mellett, a’ hol e’nek a’ Bálványnak vala mi Oráculuma vo lt, melly annakutánna a’ Mó'es Tes tének közel hozzá lett el temettetéfe által meg némittatott és halgatni kénfeerittetett : Némelly régi Atyák úgy vélekedtenek , hogy ezt az ördög irigységböl tselekedte volna , nem Eenvedhetvén hogy Mó'ses illy különös tifetefséggel temettettessékcl. Közönségesebb és hitelesebb vélekedés pedig e z : hogy az Ördög azért akarta akadállyoztatni, hogy a* Mó’ses Telte vagy tellyefséggel el-ne temettettefsék vagy leg-alább ne olly titkos hellyen hogy máfok-is ne tud ják; hogy e’ fzerint a’ Mó'scsnok Ennek a’ nagy Embernek Telte által az Izrael Fiainak a’ Bálványozásra vagy va lami Superftitmz ( mellyre a’kor azok igen hajlandók valának) okot és alkalmatofságot fcólgáltatna: mellyet ISTEN akarván el-távóztatni , azért akarta a’ Mó'ses Teltét titkoson temettetni, és ezt a’ MIHÁLY Angyal mint ISTEN Mandatariussz , az eleibe adattatott Inflructio fcerint e'képen akarván végbe vinni , az Ördög pedig más felöl akadállyoztatni igyekezvén , úgy efett volna ofetán Amannak Etzel való az a’ Tusakodása és verekedése mellyröl a* Judás ΑροβοΙemlékezik: mellyetis , ha fcintén erről a' Sz. írásban világos emlékezet nintsen-is , mindazáltal , akár a’ ’Sidók között abban az időben közönségefen tudva lévő ; hihetőképpen a* régi Atyákról le - jött némi -némü Traditioból ( mint fcintén az Énókb Profétziáját-is , mellyröl alább f . 14. emlékezet vagyon. ) akár pedig különös ISTEhJi Jelentésből jneg - tudhatott a’ Judás Após-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(1)SZENT MIH&Aacute;LY&rsquo;

(1)SZENT MIHÁLY’