Fordítási problémák a statisztikai irodalom köréből

(1)

2—3. szám

telepítettek közül vagyonosokra vonatkozó adatokkal együtt a 9. táblázatban mutat- juk be.

Németország a 9. táblázatban bemutatott 1942—ig terjedő adatok szerint a második

világháború alatt eddig % millió —- ponto-

san 751460 — németet telepített vissza.

Ezek legnagyobb része Dél-Tirolból szár- mazott: 219.094 fő. Ez a visszatelepítés volt a legkorábbi; 1939 novemberében indult meg az eszt és lett visszatelepítésekkel

együtt. Ám ez utóbbiak kerete szűkebb, kb.

1/3 rész annyi lelket érintő volt, mint a Dél—

Tirolból származó németeket érintőé! Má- sik fő telepítési mozgalom 1940 őszén

volt Besszarábiálból és Észak—Bukovinából

(136.989 fő), továbbá Dél—Bukovinából és Dobrudzsából 76.756 fő. 'Volcthiniából és Galíciából még 1939 novemberében 134267 németet, 1941 tel-én (januártól kezdve) pedig Litvániából 50.471 németet sikerült Németországba haza hozni. A többi német

-—-—102—

1943 visszatelepítés Franciaországból, Bulgária——

ból és más európai államból történt. Vagyon—r nos a visszatelepítettek közül 250.000 fő,—'

azok 33%-a volt. S

A magyar kormány is közhírré tette;") hogy a megnagyobbodott Magyarországban?

minden magyar helyet kaphat, aki a törté—T neti ország határán ksivül fekvő helyről ide—

haza akar elhelyezkedni. Bonczos államtit-éf kár fentebb idézett jelentése szerint a mi telepítéseinkzben szám szerint első helyen;

a bukovinai csángóké áll. Magyarország az ;, egykori Jugoszláviálól visszafoglalt Délvi-i déken, a Bácskában 4.294 csángó családot 7"

telepitett, 17.614 fővel 38.000 kat. hold-§;

földön. 1942-ben Moldvából további 53:

magyar család jött iram 160 fővel. Boszniá- ból 4 község szórvány magyarságát telepí- tettük vissza. Macedónia—ból 40 család 200 fővel jött haza, vissza Magyarországba. *

Szél Tivadar dr.

EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK

Fordítási problémák a statisztikai irodalom köréből.

Problémes de traduction en statistigue.

Rémmé. Le monde statistigue international a depuis longtemps reconnu gue les documents sta- tistigues intéressent réciproguement et au plus haut degré les statisticiens des divers pays. Dans les ' pays dont l'idiome niest universellement répandu, il est de tradition gue les bureaux nationaux de statistigue publient leurs données en langues étran- géres aussi (surlout en allemand, en frangm's et en anglais). Mais, en consultant les publications des pays intéressés, on observe gue I'emploi —- tantót paralléle, tantó! isolé — de ces ,,Iangues—inter—

prétes" est bien loin de l'homogénéité voulue; or, le moindre excés de ce genre compromet l'orientation facile, car il souléve nécessairement des difficultés d'ordre linguistigue. E'n effet, l'expérience montre gue certaines erreurs de translation sont inéui- tables, sans parler des malentendus ou des lapsus calamí. L'auteur est donc d'avis gue l'Institut Inter- national de Statistigue aurait pour une de ses táches d'importance capitale, aprés les hostilités, de faire adapter des régies d'une vigueur générale.

La solution prutígue la plus ideale serait si les membres de l'Imtitut (et par em: les bureau: de statistígne) poumzíent tomber obligatoirement d'ac- cord sur l'emploi d'une ou de deux ,,langues-inter—

pretes" au maximum. Sous ce rapport — et sans préjugé -— l'auteur estíme gu'on donnerait, en Europe, la préférence d l'allemand et au franciás;

dans les pays extra—européens, l'usage appropriá de l'anglais serait motivé également.

Au surplus, Plnstitut International de Statis- tigue comblerait une lacune longtemps existante ti,;

dans l'intérét de I'exactitude des traductions, il se]

chargem't de rédiger un vocabulaire de termes technigues, complet et détaillé, en deux lanyat: _;

(allemand et franeais). Ce répcrtoire, destiné avoid?

tout aux bureau: de statistigue, présenterait ren—j semble de la terminologie statistigue et écanomigue;

avec renvois aux synonymes et éguivalences appli—:g cables. Il appartiendrait ensuite aux divers pays,;

de l'ajuster d leur propre usage. Les néologismes- et les nations nouvelles paraitreraient dans dea, supple'ments.

En terminarit, l'auteur insiste sur I'embarm_

gue peut causer, pour la traduction, la prolisitÁ—i des titre: et en-tétes de tubleaur, des textes latérm'f et des notas. Pour l'éviter, il émet plusieurs sugges— ( tions pmtigues.

(2)

^2—3. ^szám ^—103—— ¹⁹⁴³

A jelen tanulmány csupán szer—ény ki—

sérlet akar lenni a statisztikai irodalom körében [felmerülő fordítási problémák tisz—

tázása érdekében. Tudtunkkal ehhez ha- sonló, a statisztikai nyelvhasználatot tár- gyaló értekezés még sehol sem látott nap- világot.

A szerző azonban jól tudja, hogy egy általános, minden szempontra a legapróbb részletességgel kitérő útbaigazítás elk-észí- tése csak hosszú évek roppant fáradságos

munkájával érhető el. És akkor is nyitva

marad a kérdés: vajjon tényleg mindenre kiterjedt-ue a figyelme? E mellett még a hosszadalmasság talán nem is érné el az általa most kitűzött oélt: rávilágítani a legfontosabb momentumokra, melyek ismere—

tében a külföldnek szánt közléseink módo- zatai minél előnyösebbek lehetnek.

A szerző —— mint francia fordító — ter- mészetesen elsősorban a francia nyelv kí—

vánalmainak szemszögéből ítélte meg a részletkérdéseket, —- általános nézetei azon—

ban olykor a számbajöthető ,,tolmács-nyelvek" összeség—ét érintik. Legfőbb igyekezete

abb-an merült ki, hogy a téma vázolása a lehetőség szerint minél sokoldalúbb legyen.

Még így is maradtak .a kérdésnek akaratla—

nul elhanyagolt részlet—ei. Ennek ellenére úgy vélekedik, hogy a jelen dolgozatban felsorakoztatott útmutatásokkal megfelelő alaipra [helyezte a kérdés további tanulmá- nyozásának lehetőségeit. Szivesen és köszö- nettel venne minden hozzászólást, mert munkájában a külföld hathatósabb infor- málásával pánhuzamosan az ország érde- keit is szem előtt tartotta. Kétségtelen ugyanis, (hogy az ország jóhírnevet öregbít—

jük, ha a külföld elé mindenkor kellő és jó fordítási felszereléssel lépünk. A Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatalnak maj-d minden kiadványa idegen nyelven (vagy nyelveken) is megjelenik. Ez olyan nemesség, ami valóban sokra kötelez. A la—

nulmányban megadott indikációk nemcsak a mindenkori statisztikai fordítók tájékoz-

tatására készültek., de azok számára is, akik a külföldnek szánt közléseket magyarul megszerkesztik.

A téma általános érvényű tárgyalásába beleszőtt és kalei—doszkópszerűen váltakozó péld-ázatok inkább a kezdő statisztikai for- dítók (helyes tájékozódását szolgálják, de _minden érdekelt haszonnal tanulmanyoz- hatja azokat. A fordítók figyelmébe szeret—

nők ajánlani, hogy sohasem az egyes sza—

vak szolgai átültetése a fontos, hanem a lényeg hűséges visszaadása; ez a fordítói munka pedig a két nyelven való gondolko—

zás kifejlesztését követeli meg. Ha németül, franciául vagy angolul kell valamely szöve- get tolmácsolni, a fordító lássa el magát a germanizmusok, a gallicizmusok, illetve az anglicizmusok fegyvertárával, hogy a kül—

földi érdeklődő és kutató otthonosan és fennakadás nélkül olvashassa a magyar szerző mondanivalóját.

Sohase felejtsük el, hogy idegen nyelvre világosan, értelmesen és szabatosan fordí- tani: hazafias kötelesség!

I.

Az egyes országok statisztikai adatgyüj—

téseinek eredményei természetesen legelső—

sorban az illető országok kormányzatát, közigazgatását, gazdasági, szociális és kultu- rális életét érdeklik. Hiszen többnyire ezek közvetlen szükségletére és okulására gyüj—

tetnek be a vonatkozó adatok; mindenek- előtt ezek veszik gyakorlati hasznát az ada- tokból leszűrhető tanulságoknak.

Ám a statisztikusok, a kutatók nagyon

egyoldalú téren mozognának, ha megelé—

gednének a hazai adatok tanulmányozásá—

val. Ezért fordulnak lépten-nyomon a ha- sonló természetű külföldi eredményekhez, mint összehasonlítási alaphoz. Csak ezáltal mérhető fel és értékelhető kellőképen a hazai adat. Az ilyen összehasonlító statisztikai ismertetés már igen sok szolgálatot tett a különböző országok illetékes szervei—

nek. Szinte fölösleges —— és amúgy is más lapra tartozik ———- ennek példákkal való illusztrálása.

A nemzetközi statisztikai világ régen fel- ismerte már, hogy az egyes államok statisztikai adatai a többi ország statisztiku- sait is nagy mértékben érdeklik. Ezért van az, hogy a különböző országok — nemzet—

közi érdeklődésre is számot tartó -—— sta—

tisztikai kiadványai, ha már eredetileg nem valamely általánosabban elterjedt nyugati nyelven (német, francia, angol) jelennek meg, e nyelvek valamelyikének felhaszná- lásával a külföld számára is hozzáférhetővé válnak. Az is gyakori, hogy idegen nyelven (vagy nyelveken) ugyanazzal a tartalom- mal egészen új kiadás készül. Nálunk pél—

dául az állami statisztikai szerv Magyar Statisztikai Évkönyvének külön magyar, külön német és külön francia kiadása van.

(3)

2—3. szám

Nagy általánosságban elmondható, hogy az imént említett három fő nyugati nyelv (a német, a francia és az angol) bárhol és tökéletesen teljesíti a-dat-tolmácsoló szere—

pét. Ezeken túlmenőleg legfeljebb az olasz, valamint a spanyol és a portugál (mint Délamerikában elterjedt nyelvek) is számí- tásba jöhet. A többi nyelv —— elszigeteltsége miatt —— csak a legritkább esetben alkal- mas arra, *hogy —— mint "tolmács-nyelv" ——

némileg az illető ország határain túl is ér- vényesülhessen.

Udvariassági gesztusnak is tekinthetjük tehát az egyes országok statisztikai hivatalai részéről, hogy adataiknak nemzetközi hozzáférhetőségét a maguk jószántából le- hetővé teszik, bár erre tulajdonképen senki nem kötelezte őket. Hallgatólagos ,,gentle- men agreement"-nek is nevezhetnők ebbeli ténykedésüket. Részben ennek az eljárá - nak köszönhető, hogy a statisztika a leg—

utolsó évtizedekben oly rohamos előhala—

dást tett. Kétségkívül nagyon örvendetes tehát, hogy az egyes országok statisztikai hivatalai a két— vagy többnyelvűség kérdé- sét a maguk portáján intézményesen ren- dezték.

Szinte mondani sem kell, annyira ter- mészet—es, hogy a nemzetközi összehasonlí- tásoloat .nyujtó alap-kiadványok (pl. a Nem- zetközi Statisztikai Intézet, a Nemzetek Szövetsége, a Nemzetközi Mezőgazdasági Int—ézet stib. közlemény-ei) csupán a legelterjedtebb nyugati nyelveken látnak nap—

világot. De ezekből olyan részlet-adatok, mint amilyen-ekre egy—egy tárgykör tüzetes tanulmányozásához és [megvilágításához el—

engedhetetlenül szükség van, kevésbbé há- mozhatók ki. Ezt a szerepet ilyenformán a hazai kiadványok töltik be.

Vizsgáljuk meg ezekután, hogy minő tartalmú kiadványok számíthatnak legin- kálbtb a külföldi kutatóknak fonrásmunkául?

Más szóval: melyek az általános [érdeklő-dés körébe eső kiadványok?

Mindenekelőtt astatisztikai évkönyvek.

Mintegy kompendiumát képezik az egyes országok kiizálltatpotaiwn—ak Szerepük inkább Összefoglaló, mintsem részletező. Előnyük, hogy mindíg a legfrissebb adatokat tudják felsorolni. Szinte riportszerű, színes beszá- moló hatását keltik.

Gazdasági szempontból fontos érdek fű- ződik a külkereskedelmi forgalmat részlete—

sen feltáró évi közlem—ényekhez A vissza- tekintő számsorok csak emelik használható—

ságukat.

—104-—— l943

A népesség helyzet-ének es a népesedés ' általános kérdéseinek legmegbízhatóbb, leg—

hívebb tükrei a tízlévenkénti népszámlálá— f sok nészletes adatait magukban foglaló köte—

tek Úgyszólván hajszálpontos patika-mén- ; legei a tízéves időszakok alatt végbement változásoknak. Minthogy a ténylegesen m—egsz-ámlált népesség adatain nyugszanak, a legváltozatosabb, legtágabb kombinálási ? lehetőségekre nyílik igen hálás alkalom.

E három legfontosabb kötetszerű kiad- : ványhoz szerencsésen csatlakoznak a többi § tárgyköröket felölelő, több vagy kevesebb f eszt—endőnkint megismétlődő, ú. n. periódi- kusan visszatérő közlemények (tnépmoz— , galmi statisztika, tanügyi statisztika, bűn— ' ügyi statisztika, egyes szociális és gazda- *

sági jellegű statisztikák stb.). Ezekre a jelen f

tanulmány keretében már csak azért sem 1 ténhetiink ki, mivel e téren országonkint __

távolról sincs meg a kívánt e gyöntetűség. : Áttérünk arra a szintén igen fontos sze—

tepre, amit a hivatalos statisztikai szervek ,

folyóiratot töltenek be. (

Fürgeségüknél és szöveges, grafikonos, - táblázatos adatmagy'arázatuknál fogva ki— "

válnak a havi —— vagy más időközökben megjelenő —— folyóiratok. Ezek tartják fenn a legtállandóbb, szinte folytonos kapcsolatot 3 a hazai és a külföldi olvasóközönség—gel

(ideértve a hivatásos statisztikusok nagy ; táborát). A cikkek szövege természetesen * az illető ország államnyelvén jelenik meg f s ha e nyelv nem tartozik az egyetemeseb—

ben beszélt nyelvek közé, német, francia, olykor angol összafoglalással (ú. n. ,,ré- : sumé") bővül, s 'a táblázatok és a grafiko—

nok magyarázata rendszerint kétnyelvű. Az ilyen folyóiratok a világháborút követő esz— , tendőkben kezdtek jobban elterjedni, ami- ; kor a ,,békeszerző-d-ések" által oly szeren— _,

csétlenül megbolygatott világrend káros

utóhatásai egyre újabb és újabb problémá— j kat vetettek az érdeklődés liomlokterébe,gf az érdekeltek pedig a statisztikától várták e ! problémák tisztázását. Jellemző'e folyóira—

tok fontosságának felismerésére, hogy né- _:

hiány évvel ezelőtt a Nemzetközi Statisz-

tikai Intézet is szükségét érezte egy hasonló szellemű, általános érdekű, negyedévi ,,Revue" megindításának. Nálunk a Magyar _;

Statisztikai Szemlén kívül még, a Magyar i' Statisztikai Társaság kiadásában megjelenő negyedévi ,,Journal" járul szerencsésen hozzá (francia, német, olasz, angol nyelveken) a külföld hathatósabb informálásához. ,;

Megemlítendő még Budapest székesfőváros —,

(4)

9—3. szám —105— 1943 ': Statisztikai Hivatalának, valamint a Ma-

gyar Gazdaságkutató Intézetnek stb. ez- irányú munkálkodása ils.

Inkább csak táblázatos adatokkal dol—

gozó folyóirat a havi, negyedévi stb. ,,bulle- -tin"—eket tartalmazó jelentés, melynek az a célja, hogy az érdeklődőket bizonyos adat—

sorokkal rövid időközökben ellássa. Magyar—

orszagon a Statisztikai Negyedévi Közlemé- nyek c. (magyar-francia-német nyelvű) folyóirat tölti be ezt a szerepet.

II.

A hazai statisztikai hivatalok idegen- nyelvű adatközléseilehez fordítók segítségét veszik igénybe. Ezek ültetik át a ,,tolmács- nyelv-ek" valamelyikére a kiadványok szö- vegét. A statisztikai hivatalok fondítóinak munkája a szakszerű szöveg—visszaadáson, valamint a stíluxs—készse'gen múlik.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy

—— akármelyik ,,tolmács-nyelv" ha5ználatá- ról van szó —— bizonyos fordítási tévedések és félreértések elkerülhetetlenek. Ezen egy- általában nem lehet csodálkozni, hiszen szinte emberfölötti teljesítményt kívánnánk a for—dítótől, hogy a többezernyi szakkifeje—

zés aközött otthonosan eligazodjék. Bizo—

nyos, hogy a jó statisztikai fordítónak az évtizedes gyakorlaton felül még széles látó- körű, általános műveltségű embernek is kell lennie, minthogy sehol másutt nem kíván—

ják meg tőle annyi mindenféle tárgy isme- retét. A statisztika ugyanis rendre az egész gazdasági, kulturális és szociális életet, te- hát egy ország mind—en néven nevezendő megnyilatkozását viszi a nyilvánosság elé.

S míg az egyes szaktárgyak statisztikáját külön-külön teljesen hozzáértő szakembe- rek dolgozzák fel és írják meg, addig a statisztikai fordítónak mindezzel egymagának kell megbirkóznia. Ma pl. a népesség po- tenciálját, holnap a vetésforgó jelentőségét, holnapután már a határhaszonelméletet ülteti át német vagy francia nyelvre és így tovább. Túlzás lenine feltételezni, hogy ő maga is egészen otthonos ezekben. Ám ha a fordító nem olvasna pl. közgazdasági vo—

natkozású cikkeket, magától bizony soha—

sem jönne rá, hogy a ,,határh-aszon" fran- ciául ,,utilité marginale", mert meglevő szó.

táraink — mint annyi más szakkifejezés—

ről — erről is hallgatnak. A sok más, sta- tisztikában használatos kifejezés közül a francia (és többnyire anémetl szótáraink pl.

ezekről sem tesznek említést: orvosellnátott—

ság, egyse, népességnyilvántartó, kirendelt—

ség (expozitura értelmében), tömörtelepü- lés, nemesvalutájú ország, pirites enargitos zúzóérc. A ,,hadigondozó hivatal"—ra pedig ilyen körülírással él Sauvageot nagyszótára:

,,Oaffice sioccupant des families des sold-ats mobilisés et en partie des mobilisés enx—

mémes". A fordító csak olvasottsága alap- ján tudhatja, hogy pl. a ,,nesm helybeli lakosok" franciául ,,non—résidants", a ,,há—

borús évek születés-kiesései" : ,,années creuses de la guerre" stb. Olykor pedig komolyabb probléma is felmerül a fordító előtt, mint mostanában, amikor a tanító- képző intézetek Iiceummá szerveztem-ek át.

Ha szószerint fordítjuk, ez megtéveszti a külföldit, nem fogja tudni, hogy tanítók-ép- zőkről (école normale primaire, Lehrer—

bildungsanstalt) van szó, minthogy a kül—

földi lioeumok körülbelül a mi gimnáziu- munknak felelnek meg és nem tanítóképzők.

Régi hiányt pótolná tehát a Nemzetközi Statisztikai Intézet, ha a fordítások pontos- sága érdekében mielőbb egy teljes és rész- letes, kétnyelvű (német-francia) statisztikai és közgazdasági műszótárral sietne segítsé- gére az érdekelteknek, elsősorban a statisztikai hivataloknak, meghatározva ebben a rokonértelmű szavak és vonatkozások al—

kalmazhatóságát is. Az egyes országok feladata lenne azután hazai használatra át—

dolgozni ezt a szótár—anyagot. Tekintve, hogy egyre szaporodnak az új szavak, pót- füzetek gonndoskodnának arról, hogy nyo—

mon lehess—en követni azokat.

A statisztikai hivatalok "tolmács—nyelv"—

ként elsősorban a három legelterjedtebb nyugati nyelvet (a németet, a franciát és az angolt) szerepelt-ették. Véleményünk szerint az ilyen segéd-nyelvek számának túlten- gése nem mondható üdvösnek és célszerű- nek a statisztika terén. Bár ez csak a há- ború utáni feladat, a legideálisabb megol- dás az lenne, ha a statisztikai hivatalok kö- telezően .meg tudnának állapodni egy (legfeljebb két) "tolmács-nyelv" használatában, ami a kölcsönös tájékozódást intenzívebbé tehetné. Bizonyos latin nyelvű országok

(pl. az olasz, a spanyol, .a portugál nyelvű

államok) eltekintettek a ,,tolmács—nyelv"

alkalmazásától. Igaz, ahogy a német, a fran—

cia és .az angol nyelvű-x országok szintén ekként cselekedtek, de nálunk — különö—

sen az első kettőnél —— az illető nyelvek európai elterjedtségének foka ezt menthe- tővé és indokolttá tette.

(5)

2—3. szám

A hivatalos statisztika közzétett adatai ugyanis akkor válnak igazán közkinccsé, ha nyelvi szempontból szerte e világon mindenütt különösebb nehézség nélkül hozzáfénhetők. A Nemzetközi Statisztikai Intézet egyik elsőrendű háború utáni felada- tának hisszük e téren általános érvényű szabályok elfogadtatását. Talán prejudiká—

lás, de úgy véljük, hogy ebből a szempont- ból a német és a francia nyelvnek vannak leginkább előnyei.

A német nyelv alkalmazását indokolja

— a nyelv elterjedtségétől eltekintve —— a német statisztika tekintélye, kezdeményező szerepe, nagy fejlettsége és sokrétűsége.

A franciának, mint a diplomácia régi nyelvének eddigi nagymérvű szerepeltetése a statisztika körében nem kis részben a filológiai, jobban mondva a nyelvszépségi szempontokon nyugszik, mint amely té—

nyező érdeme, hogy a francia nyelv általá- nosságban annyira kedveltté vált. Gyakor- lati szemszögből ítélve meg a dolgot, kétség- telen, hogy a francia nyelv — közismert pre- cizitási tulajdonsága ellenére —— nehezeb- ben képes kitermelni magából mindazt a sok .műszót, ami napjainkban felbukkan, pedig

—— statisztikáról lévén szó —— határozott je- lentésű és masszív felépítésű, dinamikus értelmeket kívánhatunk. Itt van például az ,,ingavámd-orlás". Csak nehezen alakult ki ennek fnancia egyértékese: a ,,migration alternante". Mennyivel közérthetőbb ennél a németek terminus technikusa: ,,Pendel—

wan-denung". Ide sorolhatjuk még az ,,örök- lakás" német egyértékesét: ,,Erbwohnung", amit Sauvageot ekként ad vissza: ,,appartement acguis en toute propriété (a titre défi- nitii)", Eckhardt Sándor pedig — mint körülbelüli értelmet — így: ,,appartement dans une maison en copropriété". Az ,,oko- zati összefüggés"-re a német a ,,Kausal- zusammenhang"-ot, a francia pedig a bo- nyolultabb ,,relation de cause a effet"-t használja; míg a ,,Stillhalte" szót a fran- ciák ekként voltak kénytelenek körülírni:

,,l'arrét d-es réglements a court terme avec

Fétranger" (Le Journal, Páris).

Az angol nyelv szintén nagyon elterjedt, de ez főként az Európán-kívüli országokra

mondható. Úgy véljük azonban, hogy az

angolnak a statisztikában ,,tolmács-nyelv"-

ként való általános alkalmazása gyakorlati- lag legfeljebb az erősebb angol kapcsolatú országokban indokolt. Ilyen is volt a helyzet a mostani háborút megelőző időkben.

Tanulmányunk tisztára astatisztikai, tehát

——106——— 1943

politikamentes intenciójának keretébe az ban nehezen illeszthető be, hogy a ,,tolmá nyelvek" számát akár eggyel is szapor suk; a több nyelv használatából ugyan több nyelvi nehézség származhat. Viszo , már határozottan politikai íze volt ann- hogy pl. a Népszövetség statisztikai kia ványai —— minthogy Németországot csa 1926aban vették fel a tagállamok sorába ' angol és francia szöveggel jelentek meg, németet pedig (kivéve a Nemzetközi Mu _ kaügyi Hivatal kiadványainál) egészen h

"bérbe szorították.

Amikor a német és a francia nyelv előnyeit hangsúlyozzuk, főképen Európá gondolunk. Kontinensünk országai ugyan az eddigi elzárkózó gazdaságpolitikájukkaf a jövőben aligha bol—dogulhatnak. Ily helyzetben az általános európai s ezen bel a regionális szempontok iránytűként veze hetik rá az illetékeseket arra, hogy gyako _, latilag mikor mely "tolmács-nyelv" alkal—;.

mazandó a statisztikában. *

III.

Meg kell említenünk, hogy sok olyam fogalom van, aminek lefordítása nem min4 denkor látszik szerencsésnek és célravez tőnek. Csak roppant gondos mérlegelés állapíthatja meg a fordító, hogy milye körülbelüli egyértékest nyujtson? Jó me oldásnak látszanak ezek: polgári iskola- école primaire supérieure; honvéd reá iskola : école militaire préparatoire; kö utak és közúti hidak felügyeleti. hatóság : administration des ponts et chaussées;

ítélőtábla : cour d'appel; kúria (bírósá * : cour de cassation; HÉV (pestkörnyék

: chemin de fer de ceinture. Ellenben bár más szavakkal — de pontosan ugyana az értelmet fedik pl.: sokgyermekes csal dok : families nombreuses; ingyentej—akci : goutte de lait; frontharcosok : ancien

combattants; Károly-csapatkereszt : croi ' de feu; földalatti vasút : métropolitai

(metro); könyvalakban megjelenik : pa raitre en librairie; közúti vasút: tramway

bűnügyi nyilvántartó :casier judiciair Ludovika Akadémia :école spéciale mil;

faire; ,behajtani tilos":,,tsenys interdit' Máskor pedig, egyértékes hiányában világos, a lényeget híven visszatükröző önkényes fordítással is kisérletezhetiink rendezett tanácsú város : vill-e a cause organise; megyei város : Ville départemen-

(6)

2—3. szám —— 107 —-— l943

tale; törvényhatósági jogú város : Ville (Béla, Géza, Árpád, Zoltán, Attila, Ida, autonome; Földbirtokrendező Bíróság :

Tribunal de la Réforme agraire; határőr- vidék : confins militaires; házbérkrajcári : denier de loyer; katonai népességnyil—

vántartás : Contrőle militaire de la popu- lation (a contrőle nagybetüje kifejezi az

intézmény jelleget).

Gyakran pedig az idegen szövegben is helyes, ha zárójelben odzatessziik más ide—

gen nyelven az illető szó vagy fogalom ál- talánosabban ismert alakját: ingavándorlás : migration alternante (Pen-delwanxderung) ; illetőség : indigénat (pertinenza); trend—

vonal : tendance séculaire (trend—line);

születésszabályozás : restriction volon- taire des naissances (Birth-controll); élet—

szinvonal : niveau de vie (standard of life).

Olyan helyzet is előfordulhat, amikor jobb megoldasnak látszik, ha bizonyos, speciálisan magyar közjogi elnevezé- seket nem fordítunk le, hanem az ide-

gen szövegben (pl. a francia fordításban)

is eredeti magyar alakjukban használjuk:

,,főispán" (az első alkalommal megma- gyamázhatjuk, .hogy jelen-tése ,,sorte de préfet"); ,,alispán" (sorte de sous-préfet);

,,főszolgabíró" (chef 'arrondissement);

,,községi bíró" (sorte de maire communal);

,,községi jegyző" (secrétaire communal);

,,körjegyző" (secrétaire d'un distri-ct com—

munal). A ,,bíró", (mint községi előljáró) zamatosan magyar elnevezése (és hatás—

köre) nem igen fedi a francia ,,maire", vagy a német ,,Bürgermeister" értelmét (Franciaországban és Németországban a legkisebb község bírája is polgármester). A

francia ,,notaire" és a német ,,Notar" azért

sem felelhet meg a mi községi vagy kör- jegyző elnevezésünknek, mert franciában és németben közjegyző értelme van.

A fordítás erőltetettségét még elkerülhet—

jük, ha más magyar kifejezéseket is in—

kább meghagynak eredeti alakjukban, mintsem szükségtelen körülírással éljünk, vagy (amikor értelmük távolról sem fedi a meglevő szótári szavakét, illetve csak félig- meddig a hasonló ren—deltetésűnek tetsző külföldi intézményekét (ha ugyan egyálta- lán van). Ilyenek lehetnek a ,,honvéd", a ,,puszta", a ,,paprika", .a ,,zsellér", a ,,szé—

kely", a ,,sommás" a ,,fokos", a ,,Pénzin-

téz—eti Központ", a ,,Gyüjteményegyetem", olykor a ,,Statisztikai Tanács". Nem helyes a tipikusan magyar keresztneveket sem

§

Emese stb.) lefordítani vagy idegenesen, ékezet nélkül (Bela, Geza .stb.) használni.

Amikor valamely ország speciális hely- zetét, tulajdonságát, adottságait ismertetjük vagy említjük meg idegen nyelven, helyes az illető eredeti elnevezésekhez betűszerint ragaszkodni: pl. pengő (és nem pengoe), csárdás (és nem tsardas). Ide tartoznak még egyebek közt ezek az elnevezések:

Duce, Führer, Caudillo, Poglavnik, Condu—

cator (régebbről a Lord Protector); Reichs—

tag, House of Commons, Sobranje, Stor- ting; Reich allemand, Gauleiter X. Y., grand vizit; self—government, divan (a török csá- szári tanács értelmében is); Zollverein, Stuka, l'or-dumayor, lazzaroni, spadassin, Tchéka (Cseka), Secret Service, Intelligence Service, Deuxieme Bureau, kimono, maes- tro, kermesse, fatu'm, (Ima'ttrocento, po—

desba, camerlengo; Carta del hazvoro, Kraft

durch Freude, Dopolavoro, Magna Charta, Pragmatica sanctio, Ratio educationis, Kul—

tut-kampf, Drang nach Osten stb.

A város-, tartomány— és földrajzi nevek lefordítása sem mindenkor látszik üdvös—

nek. A magyar Győrből sohase csináljunk Raab—ot, Pozsonyból — Pressburgot, Ko—

lozsvárból — Klausenburg-ot, a T.iszából

—— Theis-t (a nemzetközi Duna azonban le—

het Donau vagy Danube). Genovát, Main—

zot, Aachent lehetőleg hagyjuk meg eredeti alakjukban s a afnancia szövegben nem ok- vetlenül szükséges Génes, Mayen-ce és Aix—

la—Chapell—e fordításokkal élni. Viszont Ir—

ország fővárosa közismertebb Dublin, mint az újabb keletű Baile ,Atha Cliath elneve—

zés alatt.

A katasztrális hold (arpent ca—dastral, Katastraljoch) mértékegység szintén magyar specialitás. Ha meg is adjuk a hek—

tárra való átszámítási kulcsát (egy kat.

hold :O'575465 ha), ezzel még nem köny- nyítettük meg a hektárhoz idegződött kül- földi érdeklődő tájékozódását. Helyesebb—

nek véljük tehát, ha a külföld elé min-den—

kor csak hektárban kifejezett területi szám- adatokkal megyünk.

Arra is ügyelnünk kell, nehogy némely- kor jóhiszemű tévedésbe essünk a fordí—

tásnál. Pl. a pedagógus szónak francia ha- sonmása: a pédagogue inkább ,,vaskala- post, tu-dákost, gáncsoskodót" jelent; ná- lunk .a dramaturg szónak szinikritikus ér- telme van, míg a francia dramaturge ——

szinműíró!

Ézwmmw Twawlm

(7)

2—3. szám

Olykor megkönnyíti a fordító munká—

ját és a fordítás szabatosságát, ha közis- mertebb latin kifejezés-eket iktat a szövegbe:

pl. grosso modo (nagyjából); ceteris pa—

ribus (a többihez hasonlóan); status guo ante bellum (a háború előtti helyzetnek megfelelő); droits ad valorem (értékszerinti vámilleték); in extenso (részletesen, egész terjedelmében); casus belli (háborús ok);

de nobis sine nobis (rólunk —— határoztak

Trianonban —— de nélkülünk); genius loci (a hely szelleme); primus inter pares (első az egyenlők között); rebus sic stantibas (a

dolgok ilyen állása mellett).

Találunk természetesen a különböző idegen nyelvekben más idegen, bevett sza- vakat és értelmeket is. A franciában ——

minthogy nincs rá megfelelő francia sza—

vuk — ilyen tisztána idegen kifejezések akadnak: angol: lock—out (munkáskizárás),

snow—boot (hócipő), wagon (vasúti kocsi),

malt (maláta), stack (készlet), scout (cser- kész), self—made mara (önerejéből magasra tört ember); német: block—system (vasúti .blokkrendszer), krach (pénzügyi bukás), leitmotiv (vezérmotivum), stockfisch (tőke—

hal), bock (pohár sör), schllamm (érchulla—

_dék); olasz: piano (zongora), bravo! (él—

jent), zenei kifejezések (andante, fortwis—

zsimo, allegro stb.); 'larab-tőrölc: bazar (bazár), magasin (áruház), sofa (szófa);

latin: ex-libris, uextra—muros (a városon kí- vül), in—folio, in—octavo stb. Magyar erede—

tűek: shake (csákó), coefhe (kocsi), fogas (hal), colback (kalpag), magnat (mágnás),

hussard (:huszár, (könnyű francia lovas—

ság).

A magyar nyelv finomabb árnyalatai—

nalc hűséges visszaadása igen gyakran le- küzdhetetlen akadályokba ütközik. Néhány szemléltető példaza ,,szervezés" és a ,,szer—

vezkedés", nemkülönben a ,,társadalom" és a ,,társaság" franciában egyformán ,,orga- nisation", illetve ,,société" (a németben is:

Gesellschaft); ugyanez áll a ,,szülők" és a ,,rokonok" gyüjtőelnevezésére (parents); a ,,népességi" és a ,,népesed-ési" szavak kö—

zött kiérezhető fogalomeltér—és franciául vagy németül legfeljebb körülírással hatá- rozható meg a kívánatos pontossággal; a magyarban enyhítőül használ-atos mellék—

névi középfokok: pl. általánosabb (elter- jedtségű), gyengébb (minőségű), lazább

(összetételű), melegebb (időjárás) __ a ha-

tározott jelentésű ,,általános, gyenge, laza, meleg" helyett —— francia nyelven

-—-—108—

1943

nem tolmácsolható (a "Plus" határozói ugyanis nem ezt fejezi ki, hanem az hogy: általánosabb mint..., gyengé mint..., lazább mint..., melegebb mint...).

Máskor pedig — habár a fogalmi me határozás nem magyar eredetű —- töm rebben fejezhetjük ki magunkat magyar mint pl. franciául: önrendelkezési jog : droit des peuples a disposer dierux—mémes és megfordítva: például a ,,biztosítási ma

tematikus" franciául egyszerűen ,,actuaire

Vannak aztán lefordithatatlan dolgo ,.

mint pl. az ,,egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanár", amikor meg kell elégeti—__.

nünk az ilyen egyszerűbb meghatározássa . ,,professeur ayant le titre dlextraordinaire",

(de már a ,,címzetes püspök" eset-ében h lyesebb ekként fordítani: ,,évégue in parti—;

bus", —— a ,,díszdoktor"-.ra pedig jobban il—

lik a ,,docteur honoris causa", holott a ,,díszpolgár" : citoyen .dlhonneur, vagy

citoyen honoraire). _

Más értelme és jelentősége van nálunk

az államtitkári rangnak, .mint külföldön,, ahol ez a miniszter szinonimája. A fogalmi zavar elkerülése végett (nehogy miniszter- nek értsék), ,,alállaintitkárőt-nak (sou _

secrétaire d'État) kell fordítanunk. Nehéz "

séget okozott tehát az évtizeddel ezelőtti helyettes államtitkári rang megfelelő vis szaadása (azóta, —— mint ismeretes —— mi niszteri osztályfőnökök váltották fel a h : lyettes államtitkárokat). Az ,,intervenció" a;

magyar nyelvhasználatban csak közben]

rást (interveniálást) jelent, eredeti franc alakjában (intervention) még beavatkozá (műtéti), békítő közbenjárást (vitában cselekvő beavatkozást (háborúba), hozz

szólást (előadáshoz) is.

emberére, hogy ,,a társaság doyen-je"

statisztikusok doyen-je". A franciák eze felül még az egyetemi dékánokat (prorelc torokat) is ,,doyen"—nek nevezik, hab nem okvetlenül ő az illető tudományka

(fakultás) legidősebb tagja. Mutatóul mé kiragadjuk a francia ,,entretenir" ige—43 lentésének sokféleségét: jókarbaxn tart (tá gyat, épületet), megőv (békét), kitart (nőt táplál (reményt), szóval tart, illuzióba ringat, .hiteget, igéretekkel traktál (valakit fenntart (intézményt, családot), —— de már pl. a ,,maintenir" igét használják a fran ciák a rendfenntartásna, a ,,réserver" igét a hely—, a jogfenntartásra.

(8)

í2—3. szam

IV.

A többnyelvűségnek bizonyos mérték- n kerékkötője, ha az eredeti, hazai nyel—

en megadott táblacím, tablafej, oldalszö- eg és a jegyzet bőbeszédű, túltömött, ille—

leg fölöslegesen ismétlődő. A fordítás empontjából különösen zavarónak talál—

k .az olyan táblafejeket, ahol 5—6, vagy e'g ennél is több rovat vezet el a lényeg- ez. A fordítást azért zavarja, mert más a órend magyar nyelven, más németül és ben gyakran előfordul, hogy az idegen öveg (vagy szövegek) kedvéért még újabb vatok nyitásával is niegterllleljük a tábla—

jeket. A fordítást tehát megkönnyítené,

a a hazai táblafej-sz—erkesztők figyelembe ennék aa többnyelvűség követelményeit is, ülönösen, ha a szöveg közlése idegen nyel—

en (vagy nyelveken) is tervbe vétetett.

rre nézve az alábbiakban —— javaslatként néhány szemléltető példával tamasztjak á fejtegetéseinket.

A) példa:

Javító vagy ismétlő vizsga 1 A vizsgálat alapján 2

l . a És

NB.;

§ ,. eg ?? E" 3

" § "9335 %?

e ,, .es, ;,

0 .... _—

—— o

§ $ utastttatott 4

1 2 3 4

Mint látható, a fenti tablafej—részlet égy rovatból áll. Ha ezt német vagy fran—

a nyelvre akarjuk lefordítani, csak há- om rovat jönne ki: a 4. rovat ,,utasíttatott"

zava ezeknél a ,,tolmács—nyelvek"—nél gyanis nem helyezhető külön rovatba, ha- em ismétlődik a 3. és 4. sz. oszlopok szö—

—109———-

egint más franciául. A többnyelvűség ese-_

1943 gennyelvű (német vagy francia) kiadás kié-v

szül a Magyar Statisztikai Évkönyvből, ad—

dig a fordítással nincs baj. De ha történe—

tesen magyar és német (kétnyelvű), vagy magyar és német—francia (háromnyelvű) kiadásról lett volna szó, a negyedik (,,utnas síttatott") rovatban csak ez a magyar szó szerepelhetett volna. Az is megemlíthető, hogy a vízszintesen és a függőlegesen sze—.

dett táblafej-szövegek gyakori váltakozása a többnyelvűség esetén az olvasóra nézve

fárasztó és bonyolult. Úgy véljük, hogy a

fenti táblafej akkor lesz a többnyelvűség szempontjából ideális, ha megelégszünk

két rovattal (négy helyett):

B) példa:

Javító vagy ismétlő vizsga 1,

3 ) S

0

C: 49 O

N . s...) .

43 a v : §

.! 3 2 bB—Sg 5954,

* .., o.?) u— 0 a a 2

:! aa 33 a un m .— 4-1 o

a ,g g ; is s goa ;

0 .

'1 ült és " P : ) a...

1 2 3 4

lly megoldással a fordítás szövegének.

elhelyezése nem okoz sem zavart, sem fej—.

törést, amellett gyors tájékozódási lehetősé—

get is nyujt. Ez okból véltük elhagyandó- nak az A) példa 2. rovatában szereplő ,,A vizsgálat alapján" kitételt, ami egyébként.

magától értetődik, ha nem is hangsúlyozzuk, A statisztikai fordító a többnyelvűség esetén nem mindíg tudja nyelvtani szem—

pontból is kielégítő módon megoldani fel—

adatát, ha túlsok rovatú táblafejek állnak előtte. Ilyenfonmán az alábbi C) példa (,,A részvénytársasági alakulatú hitelintézetek t—ökeemelései és tőkeleszállításai" e. táblá—

zat tőkeemelési részének tablafeje) helyébe a D) példa táblafeje kétségtelenül nagyban megkönnyítené a fordítás összefüggő,-bb egében. Amíg külön magyar és külön i-de- megszövegezését:

C ) példa:

A z é v f o 1 y a m á. n 1

az alaptőke felemelése céljából kibocsátott új részvények 2

közülarészvényeseknek 3

é részvénytulajdonuk arányábzn ! más módon 4

11 v-

darab- értéke kiE/zolgáltatott részvények 5

száma ezer név- átvételi név- átvételi

pengő darab- értéke ára darab- értéke ára. 6

száma ! ___—) száma !

ezer pengő ) , ezer pengő 7 *

1 2 3 4 5 6 7 8

(9)

2—3. szám —110—

Magyarázatként csak annyit fűzünk a

D) példában bemutatott javaslatunkhoz,

hogy a C) példa 1. rovatának szövege (,,Az

év folyamán") azért lenne a fordításból el- hagyandó, mert a vonatkozó táblázat oldal-

szövegében amúgyis évszámok szerepelnek

a 2. rovat szövegének az 1. és 2. oszlopba

helyezése további fordítási könnyebbséé

gekre és áttekinthetős-égre (lhét rovat helyett négy) ad lehetőséget.

1 2 3 4

A táblafej-mvatok tömörségének tanul- ' mányozásához jó példák lehetnek az alá-bbi német, francia és (kétnyelvű) svájci tábla- fejek. Az egyes táblafejeknél a címet is megadjuk; ez azért lényeges, mivel a tábla- cimek'ből láthatjuk, hogy mit lehet elke- rülni — mint pleonazmust -——— a táblafejek megszerkesztésénél és fordításán-ál. Ugyanis, ha a tábla címébe már bevettük az ott egyesithetők'et, vajmi ritkán van szükség arra, hogy a tálblafejben ismétlésekbe bo—

osártkozzunk.

A példákat a német .,Jalhrbuch" mód—

szerén-ek bemutatásával kezdhetjük meg (1. az E példát).

A második rovat ,,davon mit" szavai

után következő pontozás teszi elkerülhetővé,

F) példa:

Naissances légitimes en 1931, d*apres le nombre des enfants déja nés de la méme mere f D) példa:

Az alaptőke Ezek közül a részvényeseknek

felemelése !

céljából részvénytulajdonuk más módon

kibocsátott összes arányában kiszolgáltatott kiszolgáltatott

új részvények részvények részvények

név— , , , , _ , , ,

darab— értéke, darab- neverteke átvetett ara darab- névertéke átvételi ára 3

száma ezer száma száma

en (')' _— "— —"—————

p g ezer pengő ezer pengő 4

5 6 7 8

hogy a ,,geborenen Kindern" elhelyezésére egy új (negyedik) rovat myittassék.

E) példa:

Die bestehenden Ehen am 31. Dezember 1936 nach Eheschliessungsjahren und nach der

Zahl der geborenen Kinder.

Zahl der bestehenden Ehen 1

ins— davon mit . . . ; geborenen Kindern 2

gesamt 6 u.

0 ) 1 ! 2 3 4 5 mehr 3

1 2 3 4 5 6 7 8

A francia ,,Armuaire" megfelelő tábla- fejének szűkszavúsága és tömörsége is ha- sonló észjárásról tanuskodik.

Nombre d'enfants déjanés 1

O enfant, _ l ! a ; " 2 '

——Ww 1 2 3 4 5 6 7etp1us. áll;"!é Total

moins plus ! ec ar 3

de 9 mois de 9 mois ) )

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

A Statistigue générale de la France mód—

szere a vonatkozó évben megszületett gyer- mek-ek anyját a szerint csoportosítja, hogy előzőleg már hány gyenmeknek adott életet s nem pedig a tényleges gyermeklétszám alapján.

Tanulmányunk a két— vagy többnyelvű- séget tárgyaló elvének nézőpontjából külön érdeklődésre tarthat számot a svájci szövet ségi statisztikai hivatal házas termékenysé—

get kimutató táblázatának német—francia (tehát kétnyelvű) szövege:

(10)

2—3. szám —111——— 1943

G) példa:

Ehelich Lebendgeborene nach Geburtenfolge und Ehedauer 1933.

Enfants légitimes, d,aprés l'ordre des naissances et la durée du mariage, en 1933.

Geburtenfolge, d. 11. aus jetziger Ehe das wievíelte

lebendgeborene Kind _ Kinder 1

Ordre des naissances d'enfants nés vivants aus jetziger Kinder

(mariage aetuel) Mütter Eho pro Mutter

* 3. und Méres Enfantsnés Entente

t. 2. 3. 4. 5. 6. 7. spüteres du manage par mére 2

1er ame Bme 4me 5me Gme 7me 8me et ! actual

ultérieure !

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Látható, hogy a rovatbeli töm—örség itt is nagy szerepet játszik s mintegy útmuta- tásul szolgálhat a kétnyelvűség problémá—

jának világos és sarkalatos megoldására.

A fentebbi példák kettős célt szolgál—

nak: áttekinthetőbbé és tájékoztatőbbá tenni nemcsak a hazai használatra szánt kiadványaink táblázatát, fhanem azokét is, amelyekkel fordításban a külföld elé me—

gyünk.

A külön idegennyelvű kiadványok táb- lázatainak oldalszövegét illetően megje—

gyezzük: a külföld szempontjából nem mindenkor látszik lényegesnek, hogy a ma—

gyar igényeknek és követelményeknek meg—

felelő részletességgel dolgozzunk. Úgy vél-

jük, hogy a törvényhatósági részletezés helyett például sok esetben elegendő lett volna a multban ilyen sémát követni:

Dunántúl

Alföld

Észak

Magyarország összesen Ebből: Budapest székesfőváros

A város és a vidék megkülönböztetése szempontjából pedig az adott esetekben ——

azt hisszük —— tökéletesen megfelelő a kül- föld tájékoztatására az alábbi összevontabb keret mega—dása:

Budapest

Nagy—Budapest község)

A többi (9???) törvényhatósági jogú város Megyei városok (???!!!)

Városok együtt (834?!)

10.000 lakosnál népesebb községek (5???)

10.000 lakosnál nem népesebb községek (El!-%!!!)

özségek együtt (§???)

Magyarország összesen

(a főváros és 22 szomszédos

Az ilyenfajta racionalizálások a prakti—

usság mellett még hely— és költségmegtaka—

* ási előnyökkel is járnak.

Viszont például a népességi statisztika adatainak bármily terjedelmű részletezése kellően indokolt, minthogy ezek állandó és intenzív nemzetközi összehasonlítások alap—

jául szolgálnak. Természetesen egyes gaz—

dasági és szociális jellegű adatismertet-ések—

nél is hasonló a helyzet; itt azonban némi összhangot lehetne teremteni a hazai és a külföldi megfelelő adatközlések között.

V.

Végezetül a külföld számára készült tanulmányokról és cikkekről kívánunk szólni. Ezek részletezése többnyire szoro- san a magyar illetékes körök és olvasó- közönség tájékoztatását szolgáló elgondo- lások nyomdokait követi, amely elv a kül- föld szempontjáhól bizonyos revízióra szo—

rul. Nevezetesen nem tételezhető fel, hogy teljes egészükben épp-úgy érdekelhetik a külföldet, mint .a hazai köröket. Nagy vonásokban tehát a következő alapelveket lehetne szem előtt tartani a lefordítandó cikkeknél:

1. Az író élje be magát a külföldi kutató és olvasó gondolatvilágába és feltételezhető tájékozottságába a magyar viszonyokat ille- tőleg és ehhez a mértékhez szabja cikkének gondolatmenetét. Tartsuk szem előtt, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve —— a külföld még most is meglehetősen tájéko—

zatlan Magyarország közjogi helyzete felől.

Független államiságunk diplomáciai elis- mertetése gyakran nem haladta túl a proto—

koláris alakiságot, mert még a külföld úgy—

nevezett jobb köreiben is tovább kisért az állítólagos ,,osztrák—magyafüságunk. Azt sem kívánhatjuk meg a külföldtöl, hogy minden magyarázat nélkül megértse, mily eseményeket vagy jelentéseket takarnak például ezek a szavak: Pusztaszer, a tatár—

járás, Mwhipuszta, Mátyás király fekete

(11)

2— 3 szám

hadserege, a mohácsi vész, a török hódolt- ság, függetlenségi mozgalmaink, a szabad—

ságtharc, a ,,Húsvéti cikk", a kiegyezés;

aztán a memorandum—pör, a magyar ve- zényszó használatának kivívása, a dele- gáció, a szegedi gondolat, a vitézi rend, a

szanálás, a győri beruházási programm stb.

Nálunk minden szakember —— és a nagy—

közönség tájékozottabb része — tisztában van pl. a lispei olajkútak feltárásának és kihasználásának körülményeivel, a dunán- túli egykés községek, az alföldi erdőtelepí—

tések, az Ömtözőhivatal mibenlétével, ám alig hihető, hogy a külföldi olvasó (még ha tudós is) ezeknek az elnevezéseknek egy-

szerű, kommentár nélküli odavetéséből ki—

okosodjék.

2. Fölösleges fáradságot vesz magára az író, ha cikke adat-ainak részletezését túl—

hajtja a külföldi olvasó érdeklődési köré—

nek'határán. Véleményünk szerint a leg—

többször éppen eléggé megerölrtettük kül—

földi olvasóink képz—előtehetségét és felfogó—

képességét már azáltal is, ha _ mirnt tanul—

mányunknak a táblázatok oldalszövegét illetö részénél erről már szó volt —— a föld- rajzi részletezés olykor megelégszik az or- szágrészek végösszeg—ének .s az országos ered- ménynek felsorolásával, valamint a főváros külön feltüntetésével. Az egyes megyékre, járásokra vagy községekre való puszta uta—

lás (pl. Fejér vagy Nógrád vármegyében, a barcsi vagy gödöllői járásban, Szerencs vagy Dálnok községben) a külföldinek statisztikai szempontból nem mond semmit.

Ellenben —— ha lényeges és elkerülhetetlen

—— lehet ezekre hivatkozni pl. ekként: ,,az Északi vagy Dunántúli stb. országrész egyes vármegyéiben, jánásaiban vagy községei—

ben", esetleg így: ,,Szerencs községben

(Északi országrész)".

3. Az olyan statisztikai tanulmányok, cikkrészletek vagy ismertetések pedig aligha valók a külföld elé, amelyek a hazai álla—

——112—

1943 potok hiányosságait tárgyalják és a baja orvoslásának módozatait javasolják'amagya kormányköröknek vagy más hatóságoknak

(Például, hogy egy megnevezett vidék ivó vízzel való ellátottságának hiányain hán közkút fúnásával kell-ene javítani; vag hogy mi lenne a teendő az iskolapolitik terén?) A külföld legfeljebb csodálkozik hogy bizonyos téren elmaradottak vagyunk az ellenséges propaganda pedig, túlzott be állításban, a saját megállapításainkat hasz nálhatja fel ellenünk. Ellenben bátran kiáll hatunk a külföld elé olyan statisztikai cik—

kekkel, amelyek azt mutatják be, hogy az gazdasági, szociális, tanügyi vonatkozások egyes fázisai minő fejlődésen mentek át közelmultban. Tehát inkább a megvalósí-—

tott tények ismertetésének, mintsem az ily ,—

irányú elgondolások, kívánalmak részletes

elméleti feltárásának van létjogosultsága.

(Más a helyzet, amikor teljes joggal és részletességgel fel kell tárnunlk a külföld : előtt a Magyarország megcsonkításá-ból ki * fol'yólsag előállott nehézségeket és hiányo kat, mert ezekért nem minket tenhel-

felelősség.)

*A túlr-észletezés vagy a helyi jelentőség dolgoknak —— a külföld szempontjábó szükségtelennek vélt — kidomborítása ter mészetesen nem speciálisan magyar jelen ség, hanem a német, a francia, az ango statisztikai adatismertetéseknél is fellelhető

Ám ezek az esetek nem lehetnek példák

,,tolmács—nyel'r"*—hez folyamodó államok ré szére, mert minden ország elsősorban ön magának ír és dolgozza fel a begyűjtöt adatokat, a német, a francia és az ango (részben az olasz, a spanyol és a portugál) statisztika pedig —— éppen ,,tolmács-nyelv' szerepénél fova —— nem szorul arra, hogy

a külföld tájékoztatására más nyelvű fore dításokat is igénybe vegyen. '

Rochlitz Gyula.