SZEMLE dették meg ekkoriban a Nemzetközi G yerm ekévet sem .) A gyerekönkorm ányzatok lé t
rehozásának kinyilvánított céljai közé tartozott az állam polgári közöny és az ifjúsági b ű nözés - általában az anóm iás jelenségek, mint az antidem okratikus törekvések m eleg
ágyai - elleni küzdelem. Ekkoriban m ég érzékeny pontnak találtatott az elzásziak nem zeti identitása is. így aztán végképp nem véletlen,hogy éppen Strasbourg környékén jö tte k létre a részvételi dem okráciára nevelést célzó első gyerekönkorm ányzatok.
A schiltigheim i cará bó l aztán az ország más tájain az idők során m indenütt a helyi igényeknek m egfelelő célú és form ájú szervezetek sarjadtak ki. Az a vonásuk a sokfé le
ségben is je lle m zőn ek látszik, hogy (a m agyarországi változattal ellentétben) általában nem választanak gyerekpolgárm estert. A képviselőtestület létszám a és szakm ai fe lo sz
tása többnyire m egegyezik a felnőtt testület létszám ával és szakbizottsági beosztásával.
A gyerekszakbizottságok (közlekedési, tervezési,környezetvédelm i, kulturális és így to vább) m unkáját felnőtt tanácsadók fogják össze, s a gyerektestületnek is a felnőtt pol
gárm ester a “feje” . így tehát a gyerekönkorm ányzatok m űködésében annyi az általános vonás, am ennyi általában a francia városi tanácsokéban.
Term észetesen több konkrét példa ism eretében pontosabban körül lehetne írni ezt a pedagógiai modellt: ám talán nem is lenne jó, ha valam iféle receptet próbálnánk ö ssze állítani.G ondoljuk meg, hogy őshazájában sem valam iféle „totálisintézm ény" (am ilyen ek
hez mi szokva vagyunk), csupán egy néhány főnyi szakem bergárdával - és némi költ
ségvetés tám ogatással - működő m ódszertani m űhely igyekszik biztosítani a jelenleg 700 településre kiterjedő m ozgalom (?!) körében az inform ációáram lást. Igaz, kezdetben több m iniszter is ajánlotta a polgárm esterek figyelm ébe ezt a fontosnak ítélt kezd em é
nyezést, ám azóta m iniszterek jöttek, korm ányok mentek, s a gyerm ekönkorm ányzat tú lélte a politikai változásokat. M ondhatni, polgárjogot nyert a francia társadalom ban, mert az állam polgárokat közvetlen közelről érintő gondokra kínál egyfajta családias - bukéjú”
m egoldási kísérletet.
T R E N C S É N Y I IMRE
Könyvek az emberi viselkedésről
F e h é r borító, szép M atisse-rajzzal. Én inkább azt a cím et adom a könyvnek, ho gy pszicho ana litikusok a díványon, m ert így po ntosa bb és érdekesebb is. F üred i János a z előszóban m egkérdezi társaitól, nem értelm ezik-e szűkén a p á cie n s gondolatait, nem hanyagolják-e e l a kulturális környezetet a be te g körül. A lé lek gyógyítója m eri-e vállalni a kulturális h á tté r m egértését és felhasználását. Sha- kesp ea re-től le he t pszichiá triát tanulni! O'Neil, Williams, Sartre p e d ig a p sz ic h iá t
riá tó l tanult. A z O rvo sto vá b b ké p ző Egyetem en tanfolyam okat sz e rve zte k a pszicho te rápia és kultúra tárgykörében. Ezen előadások egy részét tartalm azza a könyv.
Pszichoterápia és kultúra
B uda Béla szerint a pszichoterápiában máig sok az ösztönösség. A kelet-európai or
szágokban alacsony a pszichoterápiás kulturáltság. De a m agasfokú m űveltség is lehet akadály az analízisben. És nehéz körülm ények között élő népekben is lehet m agasnak m ondható kultúra. Ez megnyugtató!
M olná r Péter azt mondja: a hum ánetológia az em beri magatartás biológiai aspektusait vizsgáló új tudom ányág. Ism erjük fel, halljuk meg az üzenetet; idegrendszerünk nem olyan világhoz szokott, amilyen a mai! Emocionalitásunk három szinten szerveződik, az
69
SZEMLE
élmények, a m agatartási aktusok és a vegetatív jelenségek szintjén. A csendek a leg- megterhelőbbek... Nincs olyan gondolat, mely ne érintené a szívet.
C sepeli G yörgy így beszél; :az em ber bajai a viszonyokban gyökereznek, az em ber v i
szonylény. Az értékekben vagy hiszünk, vagy nem, logikailag nem alapozhatok meg. Je lek révén üzen nekünk minden, ami a mindennapok határain kívüli. A terapeuta nem ren
dőr, nem politikus, nem pedagógus, nem lehet azonos önmagával és nem lehet azonos a beteggel sem. Ahány én, annyi kapcsolat.
K unt E rnő írja, hogy a kultúra a viselkedés mindazon formája, m elyeket a közös tradíció egyesítette szem élyek csoportja ad át utódainak. Ezek részben tudott, részben hitt ism e
retek. (Ennek örülök.) Az em ber jelképalkotó lény, és a kultúra jelrendszer. (Végre egy jó bizonyítás a szám om ra!) Az egyik em ber vállalkozik arra, hogy tudatosítja legszem élye
sebb gondjait és ennek tanulságait megosztja másokkal. így lesz egyikünk a m ásikunk gyógyszere.
Sülé Ferenc Jung helyét keresi és találja meg korunk szellem i áram lataiban. Jung em berképe egy pozitív centrum m al rendelkező em ber-m odeil. A m ásik dolog, am iért sze retjük Jungot, hogy tisztelte az emberi szubjektum ot. Pszichoterápiáját nem csak értjük, de használni is tudjuk, nem csak az analitikusok, bárki. Ördög, angyal, szellem ek, ez mind archetípus és kész! Sokan mondják, hogy a Nyugat racionális egyoldalúsága m iatt van válságban, és erre a Kelet gondolatai adnak gyógyírt. Jung hidat épített nekünk e kettő közé.
H egedűs Géza kedvesen meséli el, hogy az írók milyen régen felfedezték a pszicho
analízist.
Paneth G ábor remekül hadakozik az eddigi Don Juan-elm életekkel. Hozzá is tesz va lamit a dologhoz, ami nem könnyű. Faustot, Hamletet, Don Q uijotét egyesíti egy s zép sé
ges m anierizm usban, m elyben együtt ütik agyon az atyát és fogyasztják el. Aztán ő sa
nyának áldoznak, aki m indenkit magába olvaszt.
T rin g e rL á s z ló id kérdése, miért nő a lelki zavarokban szenvedők szám a a fejlett tá r
sadalm akban. Neurózis, depresszió, lelki betegség egyenlő a boldogtalansággal. A leg
többen önm aguktól szenvednek, mert a lét és a sem m i közül a sem m it választják. H ei
degger, Kierkegaard és Sartre szerint a sem mit és a halált nem szabad összetéveszteni.
Ady is léthiányokból rakta össze magát, mégis szép lett az összkép.
P opper Péter tisztázza szám unkra, hogy a zsidó-keresztény erkölcsi világkép alapve
tően m egváltoztatta az em ber viszonyát az életörömhöz, és ez nem m indig jó. Vége a pogányságnak. Talán egyedül Fellini volt képes visszavarázsolni a pogány életöröm öt a Satirikonban. Néha a pszichoanalízis is képes erre.
Virág Teréz nagyon finom an vezet minket a neurózisok m ögötti társadalm i traum ák m egértéséig. A haláltáborokban a gondolkodó em beré a túlélés, például Mérei Ferencé.
A passzív szenvedést tudatosan aktív, szenvedélyes cselekvésbe és gondolkodásba kell átfordítani.
S ta rk A ndrás boldog, mert csak beszélgetnie kell és ezért még pénzt is kap. Szerinte a kereskedés, ötvösség, orvosság mellett a pszichoterápia is hagyom ányos zsidó sz a k
ma. Mérei szavait hallja; mindent átélni, átélni, és nem kell m indig jól járni!
Sülé Ferenc m ásodik tanulm ányában a fehér em ber átalakításm ániája m iatt aggódik, m ivel az nem csak környezetét teszi tönkre, de saját magát is. A teljesítm é ny-o rien tá ltsá
got szem beállítja a zene, a tánc, a keleti szellem élvezőivel. Miért a zen-buddhizm us?
M ert ateorikus, nem tisztel hagyományokat, nem filozófia, nem vallás, de inspiráló, irritáló, provokáló.
B óka y A nta l és Tényi Tamás a nyelvzavarról szól, ami nem csak a betegek, de a fe l
nőttek és gyerekek között is probléma, (sőt, két gyerek vagy két felnőtt között is). Egyfajta szem élyes káosz m indenkiben van, ez ellen küzdünk egész életünkben, töb bek közt a nyelv segítségével. A prim itív népeknél és a gyerekeknél m adarak szállnak ki a szájból, csak a zavarodott felnőtt rágja össze őket...
Fekete S án do r és Kelem en G ábor szerint az öngyilkosság gondolata archetipikus. A prim itív társadalm akban társadalm i szabályozó volt. Az öngyilkosság m entalitás-törté
nete még m egírásra vár!
70
SZEMLE
M oussong-Kovács Erzsébet úgy gondolja, hogy a dolgok m egjelenítésével úrrá lehe
tünk a fenyegetéseken... talán. És nem kell a hom loklebenyhez kötött intellektuális c e n zúra gyengülésével m agyarázni a túláradó alkotókedvet!
Vikár G yörgy Freudot idézi; a nagy írók mindig tudták, am it ő felfedezett az em beri lé
lekről a tudom ányban. Leonardo száját egy m adár a farkával nyitogatta. Bolyainál a pá r
huzam osok sosem találkoznak. Minden em bernek szüksége van időnként kontrollált reg
resszióra. Thom as Mann lebegett a racionális és m isztikus között, tudott koncentrálni!
Lu st /van fél, hogy a lappangó jelentés birtokba vétele veszélyes. A tudattalan kutatója, felfedezésével, függő viszonyt terem t, hatalmat gyakorolhat. De lehet a viszony kreatív is. Nyitott m űvek lehetünk, sajátos befejezetlenségekkel... Alkossunk, de ne birtokoljunk, m int a Tao Te Kingben.
M ú zsá k a díványon. M a g y a r P szich iá tria i Társaság, B udapest, 1992.
A nem szép borító nem jelzi, m ilyen jó könyv ez. (N arancssárga és ké k keretben egy Tanguy kép. A cím et nehéz elolva sni a gubancos b e tű i m iatt.) A z alcím :
„ho gya n beszélnek vágyaink és törekvéseink" - ez m ár izg ató! A b e v e ze tő leszögezi, különbözőek vagyunk, ez nem rossz, ső t nagyon is jó. M áso któ l term észetesen különbözünk, de a m agunk szám ára sem vagyunk napról-napra azonosak. Ez is jó, jó n a k kell lennie, m ert nem lehet másképp. A kö n yv író i azt szeretnék, ha elolvasva m unkájukat, felism ernénk a b e sz é d é p ítke zésén ek sajá
tos m ód já b ó l ön m ag unk és m áso k m agatartásának legfőbb rugóit.
Rejtjelek
Hát olvassuk, ism erjükfel! Mint képzőművész, tudom , hogy a m ozgásban, rajzolásban, hétköznapi létezésben - mikor nem is beszélünk - legalább annyira kifejeződik te rm é szetünk egésze. A könyv olvastán egyre erősebben gondolok arra, kellene írni egy ilyen tanulm ányt, hasonló szem pontok szerint a képzőm űvészetről és a m ozgásról is. (A könyv képzőm űvészeti része minimális, nem jól válogatott, de ez nem is lehetséges a na gy
szerű szöveganyag mellett, s a könyv m eghatározott terjedelm e mellett sem, gondolom én.)
Tizenegy m otivációs területet vizsgálunk, m elyek alapfontosságúak az em ber szám á
ra, m indegyik minden em ber életében jelen van. A m otivációk között objektíve nincs ér
tékkülönbség, bárm elyik uralkodhat a szem élyiségen belül. Minden m otiváció három részre oszlik, így 33 szem pont szerint vizsgálhatjuk m agunkat és egym ást.
A kapcsolatterem tést Kossuth, Shakespeare, Jó z se f Attila, Ing m a r Bergm an, Tolsztoj, Kosztolányi szövegem gyakoroljuk elm életben. Minden rósz után m egtaláljuk a javasolt gyakorlatokat, melyeket m agunkon, családunkon, környezetünkön, ism erőseinken p ró bálhatunk ki. Megfigyelhetjük, társunk másokkal is olyan objektív-e, mint velünk; kik é r
zékelnek m indig m indent m agukra vonatkoztatva. Minden rész végén található egy na gy
szerű lista, mely a tém ával foglalkozó tudósok nevét és az általuk használt fogalm akat tartalm azza. Bárki bem ehet egy könyvtárba és a jegyzék segítségével a neki tetsző fo galom alapján visszakeresheti az írót, és egyéb tém ábavágó könyveket olvashat.
A környezethatást Weöres, Arany, Shelley, Verlaine, Rimbaud, Juhász G yula és Szent- G yörgyi A lb e rt beszédein, írásain tanulm ányozhatjuk. Szent-G yörgyi „végigvonul" az egész könyvön, őt minden mindenre inspirálta, késztette. Az ő szövegein m indent kivizs
gálhatunk, talán csak a teljes, sugárzó, egyedi szem élyiség varázsát nem, - de az úgyis csoda. A gyakorlatoknál tetszik a felhívás: figyeljük meg a T V vagy az újságok tém áit, mi az, am it rendszeres ism étléssel figyelm ünk előterébe akarnak állítani.
71
SZEMLE
Ism eretszerzés: Mózes, Vörösmarty, a S iK in g és megint Szent-G yörgyi segít nekünk.
Tanultuk őket a gim náziumban, de milyen más szem pontok szerint! A gyakorlat-javasla
to k közül az a kérdés tetszik; kit ismerünk, aki állandóan és eredm ényesen vitatkozik. A kategóriák közül Rogers „a rend, mint örömforrás” -a nyerte meg a tetszésem et.
Tekintélykövetés. M intákra van szükségünk - de miért és m eddig? Ezt a népm űvészet és a prim itív népek kultúrája tudja legjobban. Talán még S ha w Elisája és Petőfi. P etőfi a másik nagy kísérőnk a szöveg-tájakon, mint Dantét Vergilius, kísér minket a poklokban.
(A legjobb gyakorlati; figyeljük beszédünket, mindig azonos stílusban beszélünk-e! Leg
kedvesebb fogalm am a „karakterpáncél” Reichtől.)
Feladatvégzés. Batczó András, harm adik nagy kísérőnk, pontos válaszokat ad arra, mi dolgunk a világon. C zeizel is bekapcsolódik; csak akkor szeretjük munkánkat, ha s i
keresen végezzük, és akkor sikeres, ha tehetségünk van hozzá.. Nem biztos, de sze
retném hinni. Gyakorlat: figyeljük meg egy lelkesítő szónok beszédét, mire akar rávenni minket! Kedvenc kategóriám itt Piaget „belső beszéd”-e.
Erkölcs. M egint Petőfi tudja a legtöbbet, tud még Platón, La Bruyere, Swift, és közb e
szól kicsit Juhász Ferenc és Vörösmarty is. Nekem az tetszik, amit B ibó érez: nem bízik azokban, akik olyan rettentő közvetlenül tudnak viselkedni. Gyakorlat: m egvizsgálom e l
veimet, tudom -e, hogyan alkalm azzam különböző helyzetekben. A fogalm aknál M aslow győz: „a dem okratikus jellem, mint a lelki egészség kritérium a."
Birtoklás. Erről a tém áról sokan sokat tudnak; Móricz, Tarkovszkij, M arquez, Ingm ar Bergman, Pilinszky. G yakorlatom itt a megfigyelés, kik em lékeznek mindenre, és kik fe lejtenek el mindent. Választott fogalm am Allport és Szondi „énkiterjesztés"-e.
Dom inancia. Am ióta szem behelyezhetők a fentiek és lentiek, azóta létezik. S zerencsé
re ez sem m indenkinek egyform án fontos. Katona, Yeats, Villon, Eluard, Babits... itt Leó császár mondja ki a lényeget; a hadvezér legyen önmegtartóztató, éber, józan se fiatal, se öreg, kisigényű, egyszerű. Murphy szerint a hatalom a 3 legfontosabb törekvés egyike, Hor- ney szerint a 10 alapszükséglet egyike, Thomas szerint a 4 alapszükséglet között a helye.
Szerintem Goldstein ad jó választ: „különböző aspektusok szimultán kézbentartása.”
Szabadság. Petőfi ragyog, Vörösmartyval, Adyval, József Attilával együtt. Ez a nagy költői terület. Sok gyakorlatot végezhetünk míg tisztázzuk magunkban viszonyunkat a szabad
sághoz és a személyes szabadsághoz. Ericson, a szűkszavú tudós: „autonómia, mint kont- roir.
Életmód. Ehhez is sokan szólnak hozzá, nagyon különböző módon. Tolsztoj, S z é ch e nyi, Defoe, Krúdy, Balzac, Ottlik. A kategóriák között nagy a zűrzavar: örömelv, kaland, játék, önm egvalósítás, autonómia, egységre törekvés, önbeteljesülési vágy...
Életcél. Keresése azzal jár, hogy az em ber m egpróbál túllépni egyedi élete részletein és az általánossal keres kapcsolatot. Batczó, M adách, Szent-Györgyi, Bibó, Ady, S h a kespeare, J ó z s e f Attila... Fromm így fogalmaz: „értelem adás az életnek” , Din Sw anger és Boss szerint „világterv", Rogers szerint „a legszem élyesebb és a legáltalánosabb a zo
nossága.” Én ebben a m egfogalm azásban találom meg a hozzám közelit.
Befejezés: a könyvet olvashatja pedagógus és gyerek, pályaválasztó és vezető, pszi
chológus és pszichiáter. Mindenki.
K a p itá n y Á g n e s - K a p itá n y G ábor: Rejtjelek. S zorobán Kiadó, B udapest, 1993. K a ph ató: M e n to r Könyvesbolt, Budapest, D orottya utca 8.
V Á R N A G Y ILDIKÓ
72
