A hazai iparcikkek áralakulása

(1)

l'lllI'll-'IIIIIIllIll-lIlIll-lill-lllllllllllllllIII-ll-lllII.-l'!llllllllllICI-IIIIIIICIUIUIICOIII

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

A hazai iparcikkek áralakulása.

Le mouvement des prix des objets fabrigués en Hongrie.

Résume'. Depuis 1930, on dresse réguliérement.

en Hongrie, sur les prix (Pindustrie, des statistiaues

semblables á celles dlAllemagne et de Pologne. Des données de ces statisliyues, dont la méthode a déjá été exposée ici,1) la présente étude fait connaitre celles gui concernent la période allant du Ier octobre 1930 au 1er ie'vrier 1932.

, On trouve dans cette étude des conclusions particuliérement intéressantes sur les indices mon—

trant, par groupes, d'industries, les prix des matieres premiéres nécessaires á, l'industrie, ainsi gue les prix des matieres premiéres'simplement prépare'es (les demi—produits) et des objeis fabrigue's.

On voit par ces, indices gue, tandis galeri 1931, le niveau des prix des demi—produits et des objets

fabrigue's dépassait de 14'62% celui de 1913, les prix des matieres premiéres étaient inie'rieurs de 19'42% á ceux de 1913. On est également frappe' par le fait yue, contrairement á Pindice des prix des demi-produits et des objets fabrigués, yui a tres peu varié pendant la période envisagée (maximum:

116'0; moyenne: 114'62; minimum: 1141), l'indicc a'es prix des matieres premiéres présentait des écarts notables; ce dernier, aprés avoir monte' () 83'4 en janvier 1931 et atteint son maximum (86'2) en avril de la méme année, est tombé á 71'1 en octobre

1931 pour remonter (; 79'9 en janvier 1932.

En examinant, par groupes dlindustries. les variations de ces indices, on est frappé par les faits suivants: Pendant la période en guestion, dans tous les yroupes dűndustries, Pindice des prix des demi- produits et des objets fabrigués dépassaít celui des matieres premieres, á liexception de deux groupes:

llindustrie mécaniaue et [*industrie du bois, oil c'est le contraire gui siest produit. Líindice moyen des prix des demi-produits et des objets fabrigue's était singuliérement e'leve' dans I'industrie du vétement (15078), dans liindustrie du papier (148'9) et dans Pindustríe graphiyue (150'62). Liindice correspon—

dant e'tait tres bas dans Pindustrie mécaniyue (104'02), dans celle du bois el de Pos (106'56), dans Pindustrie du cuir, du crin et des plumes (93'36) et dans lialimentation (106'2). et cela ne peut étre uniguement attribué á la baisse des matieres premi.

éres. ear; par exemple, dans llindustrie mécanigue et dans les industries du bois et de Pos, l'indice des matieres premiéres e'tait respectivement Ez 1154 et á 117'64, *de'passant celui des demi-produits et des 1)*L'*a statistiyue des prix dlindustrie, par Zoltán Guothfalvy—Domer. Revue Hongroise de Statistigue, fe'vríer 1931.

objets fabrigués (104'02 et 106'56). Donc, les inf dustriels durent souvent restreíndre leurs frais de production afin de ne pas étre oblige's de diminuer les salaires. Parmi [es groupes dyindustries dans Iesouels Pindice moyen des demi-produits et des objets fabrigués était tre's peu élevé. le prix des matieres premiéres n*était particuliérement bas gue dans Palimentation et dans I'industrie du cuir, du crin et des plumes; Pindice moyen des matieres premiéres y e'tait respectivement d 63'08 et d 77'94, contre 106'2 et 93'36 pour les demi-produits et les objets fabrigués. Dans Pindustrie yraphiyue, pendant la période envisagée, ces deux sortes d,indices di/féraient peu: Pindice moyen des matieres pre- miéres y montaít a 148'96, se rapprochant fort de celui des demi—produits et des objets fabrigués (150'62).

La présente étude examine encore, en de'taiI.

Ie prix des articles dépendant de cartels, Ie mouve—

ment des prix des principales matieres premiéres nécessaires a Pindustrie, ainsi yue les prix des demi- produits et des objets fabriaués desdiles matieres.

Elle parle aussi de la guestion du progrés technigue, de llinfluence de la mode, des variations des prix des produits agricoles et des prix des pays étrangers, comparant, pour plusieurs Etats, d,une faeon éga- lement inie'ressante les tariis douaníers des princi—

pales marchandises.

Az árkérdés, amely a primitív gazdasá- gokat éppen olyan élénkséggel foglalkoz- tatja, mint a tökéletes kapitalisztikus in- tézményekkel rendelkező társadalmakat, az utóbbi évek folyamán különösen az ér- deklődés homlokterébe került. A gazdasági élet erőinek nagy élénkséggel működő di- namikája, amely a termelés, értékesítés és jövedelemeloszlás jelenségeit szinte nap- ról-napra változtatja, az áralakulás terén is olyan eredményeket szült, amelyek mellett sem a gazdasági élet, sem a kormányzat megjegyzés nélkül nem haladhat el. Ter- mészetesen az egyes államok különböző gazdasági berendezéseiknek és az uralkodó gazdaságpolitikai eszmeáramlatoknak meg- felelően más és más. intézkedéseket tesz- nek, hogy ezeket az árkérdéssel kapcsola—' to'svjelenségeket politikai céljaiknak meg—

felelően befolyásolják. Az angol kormány valutapolitikai intézkedésekkel, Németor—

szág pedig ,,Preisabbau" néven ismeretes, akciójával igyekszik az áralakulás kérdé—

(2)

% Ó/f ,

6. szám. ————502 — 1932

sébe beleszólni. Ezen a két nagy ipari álla—

mon kívül a többi államok is élénk figyelemmel kísérik az áralakulást és szinte napról-napra változó valutapolitikai és vámtarifális intézkedéseikkel nagy mér- tékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az ár—

alakulásnak természetes kiegyenlitődésre törekvő menete a gyakori közületi beavat- kozások révén állandóan megzavartassék.

Az árproblémával összefüggésben a gazdasági élet napjainkban különösen há- rom kérdés—csoportot szokott hangsúlyo- zottan felvetni. Mindenekelőtt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban gondos figyelemmel kell kísérnünk a szegény nép- osztályok megélhetéséhez szükséges áru—

cikkeknek áralakulását és ezért ennek a célnak szolgálatában meg kell világitanunk a ,,drágaság" kérdésének egyes részleteit.

Ezen a problémán kívül a közvélemény választ kíván a monopolisztikus helyzet- ben lévő gazdasági egyedek és szerveze—

tek által termelt árucikkek áralakulására nézve is. A harmadik nagyfontosságú kér- dés, amelyet a jelenlegi gazdasági helyzet felszínre vetett, az úgynevezett ,,agrárolló"

kérdésével kapcsolatos, amelyre válaszolva szembe kell állítani egymással a mezőgaz- daság által termelt nyersanyagok és ipari cikkek árszintjét.

Jóllehet ezeknek az árkérdéssel kap—

csolatos jelenségeknek a jelenlegi gazda- sági krízis különös aktualitást adott, mégis magával a gazdasági krizissel és annak okaival ehelyütt foglalkozni nem kívá- nunkhhanem minden erőnkkel az árjelen- ségek megfigyelése révén felvetődő gondo- latokat kívánjuk taglalni. Hogy azonban munkálatunkat kellő gondossággal tudjuk

"végrehajtani, szükségesnek tartottuk ma- gának a felkutatandó területnek is a meg- szűkítését és ezért jelenleg csak az ipari áralakulás jelenségeit fogjuk vizsgálat tár- gyává tenni.

A világháború után kezdődő gazdasági korszakban a Központi Statisztikai Hivatal mindjárt felismerte a gondos és rendszeres ármegfigyeléseknek jelentőségét és ezért 1923. év vége óta havonkint figyeli meg 52 fontos árucikknek az áralakulását és ezek- ből számítja ki egyelőre még mérlegeletlen nagykereskedelmi árindexét. Tekintve, hogy a mozgalmas gazdasági élet a statisztikai szolgálatot állandóan afelé szorította, hogy mind részletesebben adjon választ 'az áralakulásnak egyes kérdéseire, a Központi Statisztikai Hivatal 1929-ben el—

határozta, hogy nagykereskedelmi árin- dexét átdolgozza, illetve az annak alapjául szolgáló árucikkek számát felemeli. Ezek a munkálatok az 1929-es év közepe táján már befejeződtek, úgyhogy 1929 augusztus óta már ez az új nagykereskedelmi index került közlésre. Az indexen belül az áruk csoportosítása megváltozik és az eddig mérlegeletlen nagykereskedelmi index he—

lyét egy mérlegelt index foglalja el.

A mindinkább krízis felé sodródó gaz- dasági életünk problémái a következő évek folyamán mind sűrűbben képezik (kor- mányintézkedéseknek, illetve tárgyalások- nak anyagát, úgyhogy a kormányzat nem zárkózhatott el az elől, hogy, ha az árala- kulás terén tisztán akar látni és pontosan körülírt adatoknak birtokában kívánja megtenni intézkedéseit, még jobban ne vi—

lágítson rá arra a területre, amelyen az ár- alakulás jelenségei lejátszódnak. Ebből a célból 1930. év második felében az akkori kereskedelemügyi miniszter utasítást adott arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal—

lal karöltve többszáz iparcikkre kiterjedő, gondosan felépített ipari árstatisztikai munkálat hivassék életre.

Ez az utóbb említett ipari árstatisztikai munkálat, amely 1930 október hó 1 óta ki—

séri figyelemmel az átalakulást és amelynek eredményei jelen sorok kapcsán elő- ször látnak napvilágot, több mint 700 cikk megfigyelését vonta be vizsgálatának körébe. Ez a nagyszámú árucikk a leggondosabb kiválasztás tárgyát képezte s így e munkálat valóban a hazai termelés és fogyasztás szempontjából jelentős áru- cikkek áralakulását regisztrálja. Tekintve, hogy az ipari árstatisztikai munkálat a legkülönbözőbb kész árucikkeket is meg—

figyelésének körébe vonta, nem elégedhe—

tett meg azzal, hogy ezeket néhány szóval írja körül, hanem a leggondosabb definí—

ció segélyével kellett gondoskodni arról,

hogy a kérdéses árucikk pontosan körül—

határoltassék és így annak áradata exakt—

sággal legyen meghatározható. Ugyancsak gondoskodtunk arról is, hogy minden egyes esetben az eladási feltételek pontosan rög.

zíttessenek, mert ezek ismerete nélkül pontos áradat meghatározása lehetetlen volna. Hogy az így begyűjtött adatok szám- tengerében könnyebben eligazodhassunk, különböző indexek számítását határoztuk el, amelyeknek egy részét megfelelő szor- zószámok felhasználásával, mint mérlegelt indexet szerkesztettünk meg. Indexeink

(3)

Ráth. — 503 — 1932 összehasonlítása alkalmával az 1913. évet

választottuk kiíndulásul, jóllehet tisztában voltunk azzal, 'hogy ideálisabb lett volna, ha az 1909—1913 évek átlagos áradatához viszonyíthattuk volna a többi évek árada- tait. Erről a kétségtelenül jobb megoldás—

ról azonban le kellett mondanunk azért, mert a háború előtti árszínvonalat négy háború előtti esztendőn át utólagosan meg—

határozni szinte leküzdhetetlen nehézsé—

gekbe ütközött volna — s félő volt, hogy adataink, ha rendszerbelileg helyesebben is lettek volna összeállítva, azoknak meg—

bízhatósága erősen szenvedett volna?) Tekintve, hogy jelen beszámoló mind—

össze ötnegyedév adataira támaszkodik, minden esetre erősen korlátozódik annak lehetősége, hogy ebből az adatanyagból merész általánosítással vonjuk le megálla—

pításainkat. Különösen tudatában kell len—

nünk annak, hogy ha egy öt negyedéves időszak adatai alapján átlagos értékeket számítunk, akkor ezekben az átlagérté- kekben a kétszer előforduló hónapok sai—

son-jelenségei olyan eltolódásokat idéznek elő, amelyek elmaradnának, ha teljes évekre vonatkoznék adatanyagunk. Mind- azonáltal úgy érezzük, hogy ezt az értékes anyagot mégsem tarthatjuk tovább vissza és annak legalább egy részét publikálnunk kell, mert meggyőződésünk, hogy a való élet jelenségeinek objektív megvilágítása ideges gazdasági közvéleményünk meg- nyugtatására szolgál, amely célból viszont éppen gazdasági életünk érdekében min- dent el kell követni. Azonban arra való tekintettel, hogy anyagunk még mind- össze egy ilyen erősen korlátolt időtar- tamra vonatkozik, az egyes adatcsopor- tok közlésénél különös önmérsékletet kellett tanusítanunk és jóllehet sokkal terje- delmesebb anyagnak vagyunk birtokában, mint ami jelen alkalommal közlésre kerül- hetett, meg kellett elégednünk ezeknek az adatoknak közlésével, amelyek az általá—

nos jelenségeket legalább példázva jellem- zik.

, Mielőtt az utolsó öt negyedév ipari ár- adatainak közlését és az ahhoz fűződő kö—

vetkeztetések felállítását megkezdenők, célszerű lesz egy rövid pillantást vetni a nemzetközi áralakulásra és azokra a nem- zetközi jelenségekre, amelyek az árszín- vonal kialakulására az utolsó évtizedek

1) V. 6. vitéz Guothialvy-Domer Zoltán dr.: Az ipari árstatisztika. Magyar Statisztikai Szemle 1931. 2. szám.

alatt különösen jelentős befolyással voltak.

Természetesen ezeknek a jelenségeknek közvetlen hatása a ,,post hoc, ergo pro—pter hoc" elvének szem előtt tartásával nem bi—

zonyítható, mégis a jelenségeknek általá- nos megítélése érdekében célszerűnek vél—

jük azokat ehelyütt felsorakoztatnif)

A háború előtti árszínvonal alakulásá- nak természetesen közvetlen hatása nem volt a háború utáni, még kevésbbé a nap—

jainkban lejátszódó jelenségeknek kifejlő—

désére, mégis a teljesség kedvéért ideiktat—

juk a háború előtti évtizedek legjellegzete- seb-b árjelenségét. Az árszínvonal az 1870-es esztendőktől kezdve ciklikus hullámzáso—

kat feltüntetve, k. h. 1896-ig általános eső- irányzatot mutat, amikor is .az irányzat meg—

fordul és az árak, nemkülönben az ezek alap—

ján számított nagykereskedelmi árindexek emelkedni kezdenek. Ez az emelkedés a háború megkezdése után meredeken foly- tatódik, úgyhogy a Világháború végére, illetve az után Angliában az árszínvonalat jellemző nagykereskedelmi index túlha-

ladja a_240—es, az Amerikai Egyesült Álla—

mokban pedig a 160-as (19132100) érté- ket. A világháború befejezése után ez a magas árszínvonal hirtelen letörik és ek- kor jelentkezik az első háború utáni gaz—

dasági válság. Különösen érezhető ez az

árletörés az Amerikai Egyesült Államok,

Anglia, Hollandia és Svájc piacain. Az eu- rópai kontinens számos államában fellépő inflációs események folytán ez a jelenség nem regisztrálható oly határozottsággal, mint ezekben az államokban és amennyi—

ben arany alapra való átszámítással fel is jegyezhetnénk ezeknek az áringásoknak menetét, a bonyolult valutapolitikai hely- zetre való tekintettel ezeknek az adatoknak kiértékelése csak igen bonyolult mód—

szerekkel volna megvalósítható. A háború utáni években visszaesett árszínvonal 1920- tól, illetve 1921-től kezdve Angliában és az Egyesült Államokban lassan emelkedni kezd, úgyhogy 1925 körül újabb relatív tetőpontot észlelhetünk. Ettől az időpont- tól kezdve a nagykereskedelmi indexek újra eső irányzatot mutatnak.

Hogy ennek az általános eső irányzat- nak jelenségeit közelebbről szemlélhessük,

ábránk (1. ábra) részletesebben feltünteti

az aranyalapra átszámított árindexeknek 1928 eleje óta észlelhető áralakulását. Az

_ 1) V. 6. Sipos Sándor: A nagykereskedelmi ár—

indexek és azok összeállítása. Magyar Statisztikai Szemle. 1927. 8. szám.

(4)

l _

6. szám. —— 504 — 1932

!. A nagykereskedelmi árindexek aranyalapra át—

számított árak alapján.

lndices des prim de gros, base or.

g

Cseh-Szlovákia Tchéco—Slov. Lengyelország Magyarorsz. Hongrie Németország Allemagne Olaszország Italia

Franciaorszá Pologne

Anglia Anglelerre Ausztria Autríche France

Év, hó

Année, Figyelési időpont — Epogue de l'observaíion mois

a hó végén havi átlag a la fin

du mois

moyemw mensuelle

may.mensuelle ahóközepén aztmilieudu 91hóelején-au débutdumois ahóelején—au de'butdumois

haviátlag mois

1928. I. 141 144 124 119 135 139 134 124 118 134 138 134 143 127 121 135 139 134

. 144 127 124 136 140 135

V. 144 131 144 129 123 135 141 135 VI. 143 133 144 127 121 135 141 134 VII. 141 133 143 127 121 133 142 133 VIII. 139 133 146 125 119 134 142 132 IX. 138 131 144 126 118 137 140 132 X. 138 129 142 125 118 138 140 134 XI. 138 128 140 127 118 137 140 135 XII. 138 127 140 127 118 135 140 135 1929. 1. 138 128 139 128 116 132 139 135 II. 138 130 139 130 117 136 139 135 III. 140 133 141 130 117 136 140 135 IV. 139 134 141 127 117 135 137 134 V. 136 135 137 127 113 123 136 132 VI. 136 [134 134 124 113 122 135 130 VII. 137 132 135 124 113 119 138 130 VIII. 136 132 134 121 113 114 138 129 IX; 136 128 132 121 111 109 138 128 X 136 127 131 120 110 111 137 128 XI. 134 125 130 119 112 107 136 126 XII. 133 123 128 117 109 107 134 125 1930._ I. 131 125 126 117 105 106 132 123 11. 128 123 124 115 101 104 129 121 III. 125 121 122 113 101 100 126 119 IV. 124 119 121 ' 111 101 96 127 117 V. 122 118 120 111 99 96 126 114 VI. 121 121 119 110 98 94 125 112 VII. 119 119 120 113 ; 99 99 125, 109 VIII. 118 118 118 114 97 93 125 109 IX. 116 115 115 113 94 92 123 108 X. 113 112 113 112 93 94 120 105 XI. 112 110 113 112 93 92 120 103 XII. 109 107 111 110 91 90 118 100

1931. 1. 107 105 110 110 95 91 115 98 11. 106 107 109 109 95 92 114 97 III. 106 1107 109109 96 94 114 97 IV. 106 108 110 110 98 93 114 96 V. 104 107 109109 98 "95 113 94 VI. 103 110 112 105 97 93 112 92 .VII. 102 114 108. 102 93 95 112 92 VIII, 100 110 105 99 92 92 110 90 IX. 92 108 105 96 91 99109 89

H _ )..a ;; O AHHH ODMMM mew .— a; p

X. 104 109 104 93 . 97 107 89 XI.,

106 112 104 .,_, , .. 99"107p*89 XII. 106 112 (102 . ., 99 104 87

1. sz. táblázat a magyar nagykereskedelmi árindexet az osztrák, cseh és lengyel árin- dexek társaságában tünteti fel és az eu—

rópai nagyipari államok áralakulását veti össze a hasonló magyar jelenségekkel.

A grafikon első része a magyar, osztrák, cseh és lengyel adatokat hasonlítja össze s ebből megállapíthatjuk, hogy az 1929. év első harmadáig az árszínvonalak nagyjából stabil színvonalon mozogtak, amely idő- ponttól kezdve azonban élénk áresés ész—

lelhető. A magyar árindexnek az az érde- kes sajátossága észlelhető, hogy amíg 1929 első harmadáig a magyar nagykereskedelmi indexnek 1913. évvel összehasonlí- tott értékeit csak az osztrák nagykereskedelmi index múlta felül, addíg ettől az idő—

ponttól kezdve a magyar nagykereskedelmi áraknak hirtelen gyors esése követ—

kezik be, úgyhogy az 1930. év folyamán majdnem állandóan a cseh, osztrák, sőt még a lengyel indexne'l is alacsonyabb ér- tékeket tüntet fel a magyar index. 1931- ben a magyar kereskedelmi index enyhén emelkedni kezd, a lengyel nagykereskedelmi index ellenben megtartja eső irány- zatát és ezáltal a magyar nagykereske—

delmi árindex alá kerül.

Nem kevésbbé érdekes összehasonlítá—

sokra ad anyagot az 1. sz. ábra második része, amely a magyar, német francia olasz és angol nagykereskedelmi árindexe- ket állítja szembe egymással.

Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a különböző indexek különböző szerkezetük révén nem alkalmasak arra, hogy közvetlen összehasonlításokat végez—

zünk segítségükkel. Kiválóan alkalmasak azonban arra, hogy egyes országokon belül különböző időpontokban összehasonlítsuk az átalakulást.

A jelenlegi gazdasági viszonyok köze- lebbi okainak kutatása során meg kell elé—

gednünk azzal, hogy az 1925. esztendőig nyúljunk vissza, amikor Európa termelése nagyjában már kezdte elérni a háború- előtti színvonalat. A jelenlegi árstatisztikai képnek annyira jellemző vonása, a, világ- piaci nyersanyagok árának letörése 1928- től kezdődik Ennek az esztendőnek első felében még Németországban a készáruk árai emelkednek, de a nyeisanyagok már megkezdik .áresésüket. 1929. elején számos államban a mezőgazdasági árak már meredeken kezdenek leesni de még mindig a háború előtti színvonalon mozőgnak A:

mezőgazdasági áraknak ez a markánsle—

(5)

—505— 1932

1.A NAGYKERESKEDELMI ÁRINDEXEK ARANYALAPRA ÁTSZÁMITDTT ÁRAK AlAPJÁN

Ma'/bes des prix de yras, base -ar.

150 150

'140 §19'13— 100

180

120

110

W An / ' -/ln leferre

100 g/a y

--- Ausz/r/a — A u/r/r/ze

x—x—x [se/7 sam/as Johe'ca — 670 V.

'IOO

———— hane/eország —Fran£e i 90 o—o—o lengye/ország—Pa/agne

—— Magya/'arszág — Hongrie o—o—o Németország - A//emagne

90

o—o—o ű/aszarsza'g - //a//e

l'tllll'lllll

BOl'nail 111!

[ ! ] l l l i l l l l l l l

l 1 1 1 l l 80

1959

MSP—513331

1930 1931

RKdSMBSZ

törése azonban tovább folytatódik, ame—

lyet a teljesen más termelési törvények (uralma alatt álló iparcikkek nem bírnak követni. Az ipari termelési költségek ugyanis nem képesek a nyersanyagok ár-

;esésének megfelelőleg összezsugorodni,

"hiszen a munkabér és regietételek ilyen ár-

esésekkel szemben merev ellenállást tanu-

sítanak. Hogy az áresések az ipar terme- lési költségeit nehogy túlságosan aláássák, az ipar fokozottabb mértékben kezdi ki- építeni szervezeteit úgyhogy rövidesen szi- lárd kartellfront létesül az ipari termelési

költségek védelmében. Az általános áresé-

Sek, különösen a mezőgazdasági árak ka-

( ta8ztrofális zuhanása folytán a fogyasztó- rétegek vásárlóereje visszafejlődik a fo-

^ik ^a munkanélküliség nő az egyes

Hogy az általunk vizsgált 1930 október ban megérthessiik feljegyezzük azokat a fontosabb világpolitikai és világgazdasági eseményeket, amelyek a jelenlegi gazda- zetek külkereskedelmi forgalma visz-_

1- ével keidő'clő "L; évnek árjelenségeit job-,

sági fizálság'folyamán határkövet képeztek.

1931 március 20-án a német-osztrák vám- uniós terv közismert lesz és a gazdasági körök nyugtalansága megindul. Ez az ideges hangulat különöisen fokozódik, midőn

ugyanezen év május 11—én az Österreichi-

sche Kreditanstalt fizetési nehézségei és veszteségei közismertté lesznek. 1931 jú—

nius 22-e'n Hoovernek, az Amerikai Egye-

sült Államok elnökének moratóriumra

irányuló üzenete enyhülést hoz a gazdasági depresszióba és a tőzsdéken hausse—mozga—

lom indul meg. Ezt az optimista hangula—

tot azonban hamar megrontják a Német- országban bekövetkező eseme'nyek. 1931 júliusában nyilvánvalóvá válik, hogy a Darmstádter und Nationalbank bezárása és szanálása elkerülhetetlen. Július hó 14-én Magyarországon is elrendelik a bank—

zárlatot, augusztus 6-án a pengő szabad—

kivitelét megtiltják, szeptember hó 13-án pedig megjelenik a külföldi fizetési eszkö- zök bejelentésére irányuló rendelet. Ugyan- csak —az 1931.év szeptember hónapja hozza meg azt a Világszenzáció "erejével ható hírt is, hogy Anglia kényszerül letérni az aranyalapról.

Hogy a magyar ipari áralakulás jelen- ségeit jobban áttekinthessük, először a!

több, mint 700 áradatra támaszkodó adat-

(6)

6. szám. —506—— 1932

gyüjtésünk anyagának felhasználásával számított mérlegelt indexeket kívánjuk is—

mertetni.

Általánosságban megjegyezzük, hogy

áradatoknak közlésétől adatszolgálta- tóinkra való tekintettel lehetőleg tartóz- kodni kívánunk, jóllehet magunk is teljes mértékben érezzük, hogy áradatok tulaj- donképen titkosságot nem igényelnek, hiszen egy ár titok sohasem lehet, azt bárki bármikor megtudhatja, ha a kérdéses anyagot, illetve árucikket meg óhajtja maga részére szerezni és ezért az iparhoz, illetve kereskedelemhez fordul ajánlat vé- gett. Jelen publikációnkban mégis úgy ha- tároztunk, hogy közvetlen áradatok köz—

lésre ne kerüljenek és ezért csak árindexek regisztrálására szorítkozunk. Azonban egy ilyen irányú tárgyalási módszer is végtelen érdekes következtetések levonására ad al—

kalmat. Az áralakulás egyes adatainak egy- mással szemben való eltolódása és ezáltal az áralakulás fejlődési irányzatai ilyen módszer révén is teljes hűséggel feljegyez- hetőkké válnak.

Miként már az előzőkben is említettük, árstatisztikai alapul az 1913-as évet vá- lasztottuk és ezzel állítottuk szembe a je—

lenlegi áralakulásnak jelenségeit. Ennek a számítási alapnak teljes megbízhatóságot az a körülmény kölcsönözne, ha kimond—

hatnánk azt, hogy az 1913-as esztendőben teljesen nyugodt volt a gazdasági élet fo- lyása, amelynek nyugodt felszínéhez mél- tán hozzáhasonlithatók a jelenlegi gazda- sági élet hullámzásának különböző magas- sági pontjai. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy ez nem így volt, hiszen pld.

az 1913—as esztendőben a cementgyárak között igen erős árharc dúlt és így nehéz- ségekbe ütköznék, ha ezt az évet kíván- nánk a cementárak békebeli jellemző ár- szintjének kijelölése alkalmával felhasz- nálni. Mindazonáltal tekintve, hogy az áru- cikkek zöménél ilyen, illetve hasonló jelen- ségek nem voltak észlelhetők és mert szá—

mítási bázisul az 1909—1913. vagy egy háború utáni nyugodtabb folyású évnek, például az 1927—es esztendőnek áradatai nehezen lettek volna megkonstruálhatók, ezért el kellett fogadnunk összehasonlítá- sainkhoz ennek az 1913-as évnek adatát kiindulási pontul.

Ha már most az 1931-es esztendő fo—

lyamán begyűjtött ipari áradatainkból szá- mított indexek részletes vizsgálatába bocsát—

kozunk (l. 2. sz. táblázat), az első megálla-

pításunk az lehet, hogy az ipari félkész- és készáruk általános indexe az egész időszak alatt jelentősen a nyersanyag—árindex fölött mozgott. Az 1931-es esztendő folyamán a félkész- és készáru árszínvonala 14'62%—kal múlta felül az 1913—as esztendőnek árszint—

jét, amivel szemben a nyersanyagok árai 19'42%-ka1 alacsonyabban mozogtak, mint ahogy azoknak árszínvonala 1913—ban ki- alakult. A másik azonnal szembeötlő je- lenség, hogy míg a félkész és készáruk indexei az egész időszak alatt egészen enyhe ingadozást mutattak, amennyiben a 114'62—05 érték körül a maximális kilengés csak 116'0, s a minimális pedig ll-l'l—et ért el, addig a nyersanyagok árindexe 1931 januárjában 83'4%-0s értékről indult, majd ugyanezen év áprilisában elérte a 86'2%—os legmagasabb értéket, ahonnan 1931 októberére 71'1%-ra esett vissza, majd 1932 januárjára 79'9%-ra emelkedett.

Ha már most ezeknek az árindexeknek alakulását az egyes iparcsoportokon belül továbbvizsgáljuk, akkor mindenekelőtt a következő markáns jelenségre kell rámu- tatnunk. Az összes iparcsoportokon belül két iparcsoport kivételével a félkész- és készáruknak árindexe a nyersanyagoké fölött mozgott. Két iparcsoportban ellen—

ben, még pedig a gépiparban és a faipar- ban a nyersanyagok árindexei a félkész— és készáruk áralakulását jelző számok érté—

kei fölé kerültek. A különösen magas ár—

indexek sorában rá kell mutatnunk a ru- házati iparnak 150'78-05, a papirosipar- nak 1489-es és a sokszorosító iparnak 150'62-es átlagos félkész, illetve készáru índexére. Ezzel szemben a gépiparnak 104'02-es, a fa— és csontiparnak 106'56, a bőr—, sörte- és tolliparnak 93'36 és az élel- mezési iparnak 1062—es átlagos indexe igen alacsonyan alakult. Hogy ezeknek az iparágaknak az átlagos félkész- és készáru indexe ilyen alacsonyan alakulhatott, nem írható teljes mértékben a nyersanyagok olcsóbbodásának számlájára, mert például a gépiparban a félkész- és készáruk árada- taiból számított 104'02-es indexszel szemben a nyersanyag-árindex 115'4-et mutatott, a fa- és csontiparban pedig a 106'56-05 félkész- és készáru—indexszel szemben 117'64-es nyersanyag-index áll. Az iparnak tehát gyakran igen szűk keretek közé kellett szorítania regie-kiadásait, hogy ne kényszerüljön a munkabérek leszorításá- val termelési költségeinek csökkentésére.

Ezek közül a különösen alacsony átlagos

WAVA,-,-,.,Mi,.

?

(7)

61 szám. —507— 1932

W

*félkész— és készáru-indexszel rendelkező iparcsoportok közül egyrészt a bőr-, sörte- és tollíparban áll 9336-es félkész— és kész—

áru-índexszel szemben igen alacsony 7794—es nyersanyag-index, és ezenkívül még csak az élelmezési iparban volt olyan az áralakulás, hogy az átlagos félkész— és készáru-index 106'2-et mutatott akkor, mikor a nyersanyag-index csak 6308 érté- ket ért el. A sokszorosító iparban a félkész- és készáruk, valamint a nyersanyagok át- lagos indexe nagymértékben egymás mellett haladt, úgyhogy az előbbi 150'62-es át- lagos indexéhez egészen közel férkőzött a 148'96-es nyersanyag-index.

Általánosságban megállapíthatjuk azt, hogy majdnem az összes iparcsoportokban a nyersanyagok árindexének alakulása sokkal szeszélyesebb volt, mint a félkésu és készárúk alakulását feltüntető indexeké.

Az összes nyersanyag árindexeknek jel—*

lemző sajátossága volt az, hogy az időszak közepe táján mélypontot értek el, amely előtt és után magasabban alakult a kérdé—

ses iparcsoport nyersanyagainak árszinvo- nala. A nyersanyag-indexek zöme a július és október hónapok között érte el mély- pontját, mindazonáltal egy esetben a bőr- iparnál ez a mélypont már az április hó- napra előre tolódott.

2. lparcsoportok árstatisztikaí índexei. -— Indices de prim de catégories industrielles.

1913 :.- 100.

M

o , .t .t .

gífgg Iparcsoport megnevezese Matteres premieres fabrigués ]

§§ :"; Catégories industrielles 1 9 3 1 1932 1 9 3 1 1932

N % N-É

53th 1. ] IV. ! VII.! x. I. !, 1. [ iV.[Vii.1-x. 1.

I. Vas— és fémipar— Side'rnrgie et métatlurgz'e 98'0 96'3 96'1 923 925 115'3 122'9 111'6 114'7 113'4 lI. Gépgyártás — Construction mécanígue . . 115'2 122'7 111'5 114'4 113'2 105"? 1040 1020 104'2 104'2 III. Kő-, agyag- és üvegipar —— Industrie de

la píerre, poterie, ce'mmigne et verrem'e . 114'3 113'5 110'1 110'1 110'1 121'3 121'4 121'4 121'7 121'5 IV. Fa—ésesontipar—Industries du bots et de l'os 132'9 115'0 1068 1167 1168 1109 1082 103'2 1023 1082

V. Bőr-, sörte—, toll- stb. ipar —— Industries du

cnn", du crin, dn poil, de la plume, etc. 97'9 701 744 78'4 68'9 98'9 925 913 91'2 92'9 Vl. Fonó-, szövöipar — Industria; textilt: . 79'2 886 825 725 74'8 126'4 123'9117'7 1223 1804 VII. Ruházati ipar — Industria du vétement . 126'1 123'7 1174 12520 130'1 148'9 1472 1486 159'9 154'4 VIlI. Papirosipar — Industrie dn papier . 1329 1150 105"? 1163 116'8 153'3 149'9 145'2 145'8 150'3 IX. Elelmezésiipar—Industrie del'alimentaiion 65'6 710 673 472 64' 102'1106'1 110'1 105'1 107'6 X. Vegyészeti ipar — Industrie chimigne . , 80'0 89'0 87'2 78'7 86' 140'5 125'0 138'1 133'6 129'8 XII. Sokszorosítóipar- Industr. de lareprodnction 153'5 149'9 145'2 145'5 150"? 1510 1507 150'6 150'2 150'6 LXII. Összes iparcsoportok mérlegelt indexe

Indice pondéré des catégories industr.

susmentz'onnées ...

83'4 86'2 823 711 79'9113'5114'9'114'6114'1 llű'Oi

Ezeken az egyes iparcsoportok jellem—

zésére számított indexeken kívül még hat különböző indexet állítottunk fel, ame—

lyeknek az a hivatásuk, hogy a terme-—

lés, illetve fogyasztás viszonyaiba külön- leges szemszögből élesebben bevilágitsa- nak. Ezek közül az indexek közül kettő a termelő-eszközöknek, kettő pedig a fogyasz- tási javaknak áralakulását tünteti fel. Meg- jegyezzük, hogy szemben az előbb elemzett, iparcsoportok jellemzésére használt ín- deXekkel, amelyek az ipari termelési sta- tisztika eredményeinek gondos felhaszná- lásával számított szorzószámok segítségé- vel összeállított, mérlegelt matematikai in—

dexek voltak, ezek az utóbb említettek mér-

*legeletlen geometriai-indexek (1. 3. számú

táblázat).

Ezeknek az indexeknek tanulmányozá—

sakor mindenekelőtt azt az érdekes meg—

állapítást tehetjük, hogy általánosságban a termelő-eszközöl: indexei alacsonyabb szín—

vonalon mozognak, mint a fogyasztási javak áralakulását feltüntető indexek. Ez a jelenség nagyjából megfelel a német ipari árstatisztikában észlelt jelenségnek, ahol szintén megállapítható az, hogy ugyan—

ebben az időszakban a termelő—eszközök—

nek indexe alacsonyabb árszínvonalon mo—

zog, mint a fogyasztási javaké. Ez külön- ben könnyen érthető, hiszen a termelési javak iránt megnyilvánuló szükséglet rugal- masabb, mint a közvetlen fogyasztásra irányuló szükséglet és ezért a termelési ja- vakat előállító ipar csak úgy serkenthető további aktivitásra, ha ez az iparág árszín-

87

(8)

2. IPARCSDPORTDK ÁRSTATISZTIKAI IN DEXEI. 1)

lna'ices de prix de ca/égaries l'ndus/r/b/Ies.

1913:100 .

130 l.-Xll. !. II. III. 'I! IV. V. 1 30

!

1 20 'LA_* * .! 120

d " " —._ .. f_-

** *. * l

1 1 0 h...- ., 1 1 o

^{'? O}

^{*s ,. ,}

llfyersanyag^*

^'^',*5*! n^A

^§; ^{s o}

^{9 O}

__ . _ . !

60 _ Mai/eres mem/eres a"; 60

: , r ; r ; ,

50 , Felgyarfmanyak es gyártmánya/( ' 50

__ Dem/medw'fs ef olya/s Paár/Wés '—

40 l 1 l I u _x 40

3. KÖLÖNBÖZÖ IPARI csopommozxex. 1)

lüd/bes de d/ffál'en/es ca/Li'gaf/bs mdz/s/r/b/les.

110

%

90 : w ^V" ^X ! ^!

IV ^VII ^X ! ^! vv ^VII ^X ^! IV

^VH ^X ! ! xv

VH X^. ! !

X ! ⁹⁰

1981 1932

1931

1932 1931

1931 1932

MSP.S:.1932

¹⁾ ^A ^csoportok megnevezését l. 2. és 8. sz. táblán. —— Les catégories m guestion sont énume're'es dans les tableaux 2 et 3.

(9)

^zám.

, __ 509 __ 1932

:W

; 3. Különböző ipari csoportindexek. — Indices de di/f'érentes catégories industrielles.

1913 :: 100.

Megnevezés — Désignation 1 9 3 1 1932

_ 1 i IV [ vn. ! x I

1. Ipari termelőeszközök és gépek —— Moyens de

production et machines industr ... 106'0 104'3 105'5 105'1 105'0 2. Mezőgazdasági termelőeszközök —— Moyens de pro-

duction agricoles ... 102'0 113'1 102'0 118'5 114'7 ,

3. Háztartási fogyasztási javak — Articles de consom- ;

mat. oourante nécessaires aux ménages ... 111'0 114'6 112'6 114'2 115'4 ; 4. Ruházati fogyasztási javak —— Habillement . 140'8 1345 1366 1441 1397 , 5. Epitőanyagok és cikkek —Mate'riaua: de construction 125'0 101'2 994 974 1037

6. Tüzelőanyagok — Combustibles ... 127'6 1263 12715 129'5 129'0

vonalát a lehetőség határain belül minden—

áron mérsékelni igyekszik.

Az ipari termelő-eszközök és gépek in—

dexét úgy állítottuk össze, hogy abban a többek között szerepeljen egy csapágynak, kerékpárnak, varrógépnek, elektromos—

lámpának, gőzgépnek, lokomotívnak, loko—

mobilnak, kazánnak, traktornak, kőtörő—

nek, téglasajtónak, hengerszéknek, elek- tromotornak, autóbuszalváznak, transfor- mátornak az áradata. A mezőgazdasági termelő-eszközök sorában pedig besoroztuk egy ekének, traktornak, tárcsás-boronának, vetőgépnek, cséplőgépnek, kukoricamor- zsolónak, répavágónak, szőlősajtónak,szeg—

nek, csavarnak, ráspolynak, téglának, mész- fnek, deszkának, jutazsáknak, * benzinnek,

'műtrágyának, stb. áradatait. (Részletes

adatok a 7. ábrában találhatók).

í - ' Az ipari termelő—eszközöknek és gépek-

dasági termelési felszökött.

Ezek a termelőeszköz—indexek élénken tanúsítják azt, hogy úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelő-eszközök árai a béke- beli árszinvonalhoz viszonyítva igen magasra nem emelkedtek, úgyhogy az agrárolló né—

ven nevezett árindex kedvezőtlen alakulását nem annyira a termelő-eszközök, hanem inkább a fogyasztási javak drágulása és a mezőgazdaság által termelt cikkek szinte katasztrofális árzuhanáso idézte elő.

A Központi Statisztikai Hivatal agrárolló in—

dexe az 1931. év folyamán 67'5—80'9—es értékek között mozgott, azonban meg kell jegyeznünk, hogy az agrárollónak ez a ,,nyíró" jelensége különösen már 1928 vége óta aggasztó formában kezdett alakulni.

Teljes tudatában vagyunk annak, hogy igen érdekes volna nemzetközi alapon összehasonlítani az ipari és mezőgazdasági eszközök árindexe újra

(nek armdexrta kisse alacspnyabb tszmtlenn cikkek árszínvonalának alakulását. Sajnos mozegi. mm a mezogaz asagi ,, erme Of a nemzetközi árstatisztika még nincsen eszkozoké, amennyiben az elobbieknek

105'18—88 átlagos indexével szemben áll. a me—

zőgazdasági termelő—eszközöknek 109'06-es

indexe. (3. ábra.) Láthatjuk a mellékelt

ábrából, hogy az ipari termelő-eszközök és gépek indexe az egész időszak alatt majdnem állandó színvonalon mozog, míg a mezőgazdasági termelő—eszközöké élénken hullámzik. Ennek a hullámmozgásnak leg—

lényegesebb eleme az a majdnem 11 pontos áresés, amely 1931 áprilisa és júliusa kö- zött, tehát abban az időszakban következett

be, amelyben a mezőgazdák szükségletei- nek ugyan jelentős részét szerzik be, de amidőn az új termés előtt a mezőgazdák vásárlóereje legjobban összezsugorodik. Az év harmadik negyedében, midőn a gazda- közönségnek jobban módjában van na—

gyobb bevásárlásokat eszközölni, mert az új termést már értékesíthette, a mezőgaz—

olyan mértékben közös nevezőre hozva, hogy ennek a célnak érdekében sikerrel vállalkozhatnánk arra, hogy az ipari és mezőgazdasági árszínvonal egymáshoz való viszonyát a különböző államokban össze- hasonlítsuk egymással. Még legjobban azonban .a római Nemzetközi Mezőgazda- sági Intézet áradataiból vonhatók le egyes megállapítások, mindazonáltal ezek is in—

kább csak arra alkalmasak, hogy néhány példával rávilágítsanak ennek a kérdés—kom—

plexumnak nemzetközi alakulására, de semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy ezekből általános érvényű statisztikai sza—

bályszerűségeket szűrjünk le. Lengyelor—

szágban, ha az 1927-es nagykereskedelmi árak alakulását IDO-zal tesszük egyenlővé, akkor az 1931aes év közepén, júniusban az általános árindex 73'2-et mutatott, ami—

vel szemben 1927-hez viszonyítva a mező-

37"

A hazai iparcikkek áralakulása

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY