Keszthely város statisztikai monográfiája

x

SZEMLE

^{/ ;}

^'T1033

A [tiszadobi Táncsics Termelőszövetke—

zet vezetőségének és tagjainak élniök kell ezekkel a lehetőségekkel. Ha a Termelő—

szövetkezet tagjai a szövetkezet gazdálko—

dásában még meglevő hiányosságokat fel—

számolják, gazdaságosabb termelést foly-

tatnak, tovább növelhetik a Termelőszö—

vetkezet és a tagok jövedelmét. így bizu—

tosíthat a tiszadobi Táncsics Termelőszö—

vetkezet gondtalan életet tagjai számára, ezen keresztül mutathat példát Tiszadob lakóinak, és válhat újabb és újabb ter—

melőszövetkezetek mintaképévé.

, Tor Imre

Keszthely, Város statisztikai monográüáia*

Keszthely már a honfoglalás előtt is je-

lentős település volt. Különösen fontos szerepet töltött be Keszthely a rómaiak

korában: ott találkozott össze az Itáliát

Aguincummal és a Pécset Szombathely—

lyel összekötő két fontos nemzetközi út-

vonal. A IVf században a germánok, majd

a hunok laktak ezen a területen. A hon—

foglalást megelőzőleg szlávok lakták a Vá- rost, feltehető, hogy a nevét is a szláv Kosteln (templom) szóból kapta. A hon—

foglalás után először I. István oklevelében találkozunk Keszthely nevével. Az oklevél szerint Keszthely köteles földesurának, a Zalavári apátságnak dézsmát fizetni. A ta- tárjárás után IV. Béla a johannita lova- goknak adja a települést. Ekkortájt ipa- rosok és kereskedők telepednek le Keszt—

helyen. 1346—ban Lacffy István" nádor, Nagy Lajos kedvelt embere, kapja meg a várost. Zsigmond a várost több ízben el-

zálogosította. 1421—től mint Rezi várának tartozéka szerepel. ,A középkorban a vá—

ros fejlődését elsősorban földrajzi helyze—

tének köszönhette. A Bécs—Isztambul,va—

* lamint ,,a Buda és Itália közötti kereske-

,, delem a régi római utakon bonyolódik le.

Az első számszerű adatunk, melyből a város népessége megbecsülhető, a mohá- csi— vész utáni 1530—1550 évekből való. Az

Országos Levéltárban megtalált XVI. szá- zadeleji adójegyzékek, (dicajegyzékek)

mintegy 90—100 jobbágyportát tüntetnek fel, melynek népessége 1000—1200 fő le—

hetett. A török pusztítás Keszthelyt sem

kímélte. 1589—ben a törökök elfoglalták Keszthelyt. A harcok és a megszállás kö-

vetkezménye, hogy a XVI. század végére

50 és 60 között ingadozik a leégett és el—

hagyott házak száma. A város népességé—

* A Statisztikai Szemle, az Iparslalisztíkaí Erle—

siió' és a Statisztikai Értesítő közös pályázatán a ..Szociális és kulturális statisztika" témakörben ll.

dijjal- jutalmazott pályamű. —— Rövidítve 6 Sizitiviikai Szemle

nek mindenható földesura a kanizsai pasa

volt. A pasa és -— a törökök kiűzése után

—- a keresztény földesurak, a Pethők,'

Batthyányak, Lengyelek harácsolásai és kizsákmányolásai következtében Kesztf hely elnéptelenedett. Az 1690. évi dicar

jegyzék szerint 30 jobbágy, 10 háznélküli

és 198 házas zsellér lakott a városban.

Ugyanekkor a városban elszállásolt gya—

logos és lovas zsoldosok száma 70 volt.

1706—1709 években Keszthely a kuruc—

labanc harcok színterévé vált. A szabad- ságharc leverése után a császár lerombol—

tatta a hódoltság alatt épített keszthelyi várat és egy ezrednyi katonaságot tartott

a városban._A háztartások száma: Keszt-

— hely mezővárosban 86, Keszthely polgár- városban (Kiskeszthelyen) 11 taksás és szabados volt. A két település népessége

ekkor —— a Festetich—birtok népességével

együtt, amelynek száma csak az úrbáriu—

mokból állapítható meg —— kb. 1500 főt tett ki.

Az első Festetichek rabkereskedéssel,

uzsorával, birtokzálogügyletekkel és gaz—

dag özvegyasszonyokkal kötött házasságok—

kal szerzik a birtokokat, A Rákóczi—sza—

badságharc után a Pethő családdal való _ leányági rokonság révén a tolnai Festetich család lett a város földesura. 1739—ben

"Festetich Kristóf gróf Keszthelyre költö-

zik, megalapítja a Festetich család keszt—

helyi ágát. Megindul a városkörnyéki földek vásárlása: a hatalmas Festetich birtok kiépítése. A Festetich család kezén már a XVIII. században 9' uradalom volt.

összesen 63 major, 27000 hold szántóval.

25000 kaszás réttel és'2500 kapás szőlő-

! vel.1

Ezt a hatalmas birtokot Keszthelyi-ől irányították. Festetichék birtokaik növe-'

* Egy kasrrís re'! kb 1 hold. egy hamis szőlő kb SH négyszögöl.

^{1034 SZEMLE}

kedésével egyidőben emelték a parasztok—

tól szedett járadék nagyságát és a robo—

tot. Törekvésük az volt, hogy 3 jobbágy—

családokat megfosszák termelőeszközeik—

től és cselédeík közé kényszerítsék őket.

A XVIII. század végén gróf Festetich György, hogy birtokának termelését nö—

velhesse, szakszerűen képzett gazdatisz- tekre kivánt szert tenni. 1797—ben meg- alapította a Georgikont, a keszthelyi me—

zőgazdasági főiskolát. Kereste az érintke-

zést a mezőgazdaság hazai és külföldi

szaktekintélyeivel, Fellenberggel és Th—aer—

rel, s levelezett Tessedik Sámuellel is.

1792—ben meghívta jószágkormányzónak Nagyváthy Jánost, ,,A szorgalmatos mezei , gazda" c. munka szerzőjét. A Georgikon megszervezése s; ezzel együtt a tanárok—

nak. gazdatiszteknek, iparosoknak a vá- rosba való telepedése kétségkívül nagy

hatást gyakorolt Keszthely fejlődésére.

A város ezidőtájt két önálló település—

ből állott: magából Keszthely városából és, Polgárvárosból. Ez utóbbi lakói zöm—

mel földművelők voltak. A város népes-

ségeg —— mely 1715—1720 körül 3000 fő lehetett —— az 1784—1787. évi II, József—

féle népszámlálásig nem érte el az azóta

eltel 60 esztendő természetes szaporodá—

sának mértékét.

A XVIII. század utolsó évtizedétől in—

dul meg Keszthely város nagyobbarányú fejlődése, Egy 1821—ből származó keszt—

helyi térkép már a beépített terület nagy—

arányú fejlődését mutatja.

Fényes Elek szerint ezekben az évtize-

dekben (,,a lakosok szőlőművelésből, kéz—

művességből *és iparból, valamint keres—

kedelemből élnek."2 A kereskedést a bala—

toni gőzhajóforgalom is élénkíti.

A Georgikon megalapítása utáni eszten—

dővel megindul Keszthely kulturális fej—

lődése. Festetich György megszervezi a

Helikon ünnepségeket, melyek a magyar) '

nemzeti műveltség emelését, népszerűsíté—

sét szolgálták. Az első helikoni ünnepélyt

1817. február 11-én tartották meg. Ezek az ünnepélyek Keszthelyre vonzották a kor legnagyobb íróit és művészeit, így például Berzsenyi Dániel versben köszöntötte a

keszthelyi ünnepségeket. íróink a magyar

nemzeti öntudat fellegvárát látták Keszt—

helyben.

Festetich György 1795—ben felfedezi Hé—

vizet és a melegvízforrás partján háza-

kat építtet. A mezőgazdaság fejlődésével benépesül a keszthelyi határ gyenesdiási

és cserszegtomaji része is. Ezekben az években megindul az erőteljesebb kitele—

pítés a szőlőhegyekbe. Ennek köszönhető, hogy a török időkben elpusztult Cserszeg—

tomaj és Gyenesdiás községek, melyeket

az 1773. évi Lexikon Locorum még nem is tüntet fel, 1846—ban önálló községekké alakulnak.

A szabadságharcot követő időkben Keszthely fejlődése megállt. A vasútvona—

lak kiépítésénél? az iparosításnál Keszt—

helynek mostoha sors jutott: csupán egy mellékvágányt kapcsoltak be a Budapest—v, Nagykanizsa fővonalba. Ipara nem fejlő—

dött. Meglévő kulturális jelentősége egy—

magában nem tudta biztosítani a város erőteljesebb fejlődését.

Keszthely lakossága 1785—ben a ll. Jó—

zsef—féle első hivatalos összeírás idején 3590 volt, Ezzel a lakosszámmal Keszt- hely Délnyugat—Dunántúl egyik legjelen—

tősebb településének számított, 700 fővel több lakosa volt mint Zalaegerszegnek és 1400 fővel több mint Kaposvárnak. A za—

lamegyei városok között csupán Nagyka—

nizsa népessége volt nagyobb, 1869—ben azonban az előbb említett települések kö—

zül már Keszthelynek volt a legkisebb la—

lakossága,

A népesség fejlődése 178546! 195449

1785 1869 1900 !

, 1920 lam ; 1785.

Vám ' * " ' * " év: nm

* évbeli §

Keszthely ... , 3 590 5 473 s 104 m 2l9 14 532 404.7 Tata ... 6 734 9 855 ll 180 ll 552 ; lö 327 242,4 Nagykanizsa ... 3 857 (s 649 18 218 29 610 ; fm 119 788,0 Kaposvár ... , 2 165 ; 15 125 23 978 30 037 l gs (lsz 1 7869 Zalaegerszeg ... i 2 ssl ; 12 239 i l? nez * 59213

? F'efnut's Elrlt: W'lzlunll'orváü ucsmlxlpllilll Wóllíll'a. l.

5 850

9 782

köl. Post. 13314 Él?) UM.

A népesség számának alakulása

(1785—1954)

" Kesz/he/y

O————') Tail?

! s- * ,

2 0 Aí— "" Nagykő/7/239 _" . .,.M (M ,. ,

""-"— Kapos va';-

Zakc Egerszeg

A múlt század második felében, miután

az iparosodás nem érintette, s a főközle—

kedési vonalak elkerülték, Keszthely la- kossága igen lassan fejlődött. 1785—től

lSOO-ig, tehát 115 év alatt, Keszthely la—

kossága alig emelkedett kétszerese fölé, _

míg ugyanezalatt az idő alatt Zalaeger-

szegé több mint háromszorosára, Nagyka—

nizsáé közel ötszörösére és Kaposváré

több mint tizenegyszeresére emelkedett.

1941—ben Keszthely lakossága 11 987 fő

volt. Keszthely népességének fejlődésében

döntő változást a felszabadulás hozott. A város népessége az 1949. évi népszámlálás és az 1954. évi lakásösszeirás adatai sze—

rint, e két összeírás között eltelt időszak alatt 21,5 százalékkal gyarapodott. Ez a gyarapodás elsősorban a bevándorlás kö-

vetkezménye.

Keszthely lakosságának a többi Zala *

megyei városokhoz viszonyított aránylag

lassú fejlődésére a magyarázatot elsősor—

ban a város foglalkozási adatai adják.

1949—ben az összes lakosságnak 45 száza-

léka volt kereső, tehát kb. 5500 lakos, a többi eltartott. Az 5500 kereső közül az iparban, bányászatban 28, a mezőgazda—

ságban 17 százalékot tett ki a foglalkoz—

tatottak aránya, a lakosságnak közel 32

százaléka nyugdíjas volt. A nyugdíjasok-

nak ez a magas aránya a város elörege—

— dését mutatja, de ezt bizonyítja a lakosság

kor szerinti megoszlása is. A lakosságnak

63!

4869 x 4900 49

Mo

20

í . 0

4954

több mint 40 százaléka 40 évnél idősebb,

1949—ben 100 ember közül több mint 15 hatvan éven felüli volt. A 15—40 év kö—

zötti népesség az összes népességnek csak

35 százaléka volt. Tatán ugyanakkor e korcsoport aránya elérte a 40 százalékot.

(Lásd az ábrát az 1036. oldalon.)

Az elöregedés jelei láthatók a születé—

sek és halálozások galakulásánál is. Az

utolsó 6 év átlagos szaporulata Keszthe—_

lyen 94 fő, míg Zalaegerszegen 257 (a megfelelő népességszám 14 000, illetve

17000 fő). ,

Keszthelyen az 1000 lakosra jutó élve—

születési arány az 1954. évi lakosságszám

alapján 19,6, az országos élveszületésir

arányszám 23, Tatán 27,2 és Zalaegersze—

gen pedig 32,6 ezrelék. Tehát Zalaegersze—

gen több mint másfélszer annyi az 1000

lakosra eső élveszületések száma, mint

Keszthelyen. —

Az 1000 lakosra eső halálozások száma valamivel az országos halálozási arány—

szám (11,0 ezrelék) alatt van. Keszthelyen a természetes szaporodás arányszáma 8,2

ezrelék, az országos arány 12 ezrelék. A fiatalság — iskolái elvégzése után, amég—

felelő munkalehetőségek hiányában —el—

hagyja Keszthelyt. Emiatt a házasságköté—

sek arányszáma is rosszabb, mint Tatán

vagy Zalaegerszegen. Keszthelyen 9,8 há—

zasságkötés esik ezer lakosra, Zalaeger—

szegén több mint 11. '

A népesség kor szerinti megoszlása

(ism—4040) '

3500 3000 2500 2000 4500 4000 0500 0

^Kazuo/munk

kinok szám,/'

! N

6 0 éves és Másebb

! ESR X X XXX

LxX Xx

41 [733155 /l5'/en/'e'víne'pesség /po/ga'm' .és Éa/ana/ egyú/f/

190

3.

40—59

5500 5000 ,2500 2000 ő4500 14000 500

F

A lakóházak száma Keszthelyen az el- múlt 170 esztendő során a következőkép—

pen alakult: 1784-ben 783, 1828—ban 901 volt a házak száma, amely 1900—ra vissza—

esett 886-ra. Jelentősebb építkezés 1920.

és 1930 között volt, amikor is közel 700—zal szaporodott a lakóházak száma. Ebben az időben, 1925—ben csatolták Kiskeszthelyt közigazgatásilag Keszthelyhez. Kiskeszr—

hellyel 300 lakóház került a városhoz, te—

hát 400-1'a tehető az ebben az időszakban felépített lakóházak —— túlnyomórészt vil—

lak, nyaralók —— számai

Keszthelyen az 1954. júliusi lakásössze- írás idején a lakások száma 3540 volt.

1949—hez viszonyítva a lakásállomány alig emelkedett. Amig a népesség száma 21 százalékkal nőtt, addig a lakásállomány

csupán 5,3 százalékkal. Keszthelyen a fel—

szabadulás után lakásépítés alig volt.

Mindemellett Keszthelyen —— a többi vi—

déki városhoz viszonyítva —— kedvezőbb

a laksűrűség: egy lakosra 7,2 négyzetmé—

ter lakóterület jut. Ez összefügg azzal, hogy a lakosság, mint minden Balaton kör—

nyéki településen, úgy Keszthelyen is, már kezdetben úgy építkezett, hogy nyaranként módjában legyen lakásából egy vagy több

szobát penzióként az üdülő vendégek ren—

delkezésére bocsátani.

Keszthelyen a lakóházak mintegy 80

százalékában van villany; Tatán és Zala—

2069 050

___—m,

*5'79

45-49 %;

. , a/u/i WJ— x

0 7

4900 [14949 0 5350 4009

egerszegen a lakóházak 85 százalékában-

Keszthelyen a lakóházak 7 százalékában van központi vízvezeték és a lakóházak 13 százaléka van csatornázva, Zalaeger- szeg és Tata nem rendelkezik sem vízve- zetékkel, sem Acsatornahálózattal.

Keszthelyen az épületek falazata, tető- zete, épitésmódja, magassága városias ké—

pet mutat. A lakóházak több mint 90 szá——

zaléka tégla, illetve kőfalazatú, cserép

vagy (pala tetőzetű.

*Az épületeknek mintegy 8,2 százaléka emeletes; több mint kétszerannyi az eme—

letes épületek száma. mint Tatán vagy Zalaegerszegen.

Keszthely iparilag meglehetősen elma- radott, az iparban foglalkoztatottak száma nem éri el a 750 főt. Minisztériumi ipar—

vállalata csak egy van, a Dunántúli Rost- kikészítő Vállalat, melynek állományi lét—

száma alig haladja meg a 100 főt. Helyi ipari vállalatai nagyobbak. Ezek közül je"

lentősebb a Balatoni Nádgazdaság közel

300 dolgozóval és a Vágóhíd, több mint

50 dolgozóval. Öt kisipari szövetkezete van közel 300 taggal. Különösen jelentős a Keszthelyi Ruházati Kisipari Szövet—

kezet. _

A pár évtizeddel ezelőtt vele még egy szinten levő városokkal szemben Keszt—

hely elmaradt elsősorban azért, mert ezek

iparilag fejlődhettek. Összehasonlíthatat—

' SZEM LE

1037 ' *

tanul fejlettebb iparilag Zalaegerszeg, Ka—

posvár és Nagykanizsa is. Keszthely to—

vábbfejlődésében az ipar hiánya jelenti a

legnagyobb akadályt.

Keszthely város területe művelési ágak szerint a következőképpen oszlik meg:

7567 hektár összterületből 22,1 százalék

szántó, a kert és szőlő 0,2 százalékot, a rét

és legelő 32,7 százalékot tesz ki. A földte- rületnek 45 százaléka nádas és terméket-

len terület. A földreform során Keszthe—

lyen 9326 kat. holdat osztottak ki, 1122 gazda részesült juttatásban a Festetich ú

birtokből.

Keszthelyen a főbb növényfajták átlag—

termése általában az országos átlagnak

felel meg. Gabonafélékből az 1954. évi rossz időjárás ellenére 1950—hez viszo- nyitva a búza átlagtermése 1,3 mázsával növekedett. A sertésállomány kivételével nem kielégítő az állatállomány alakulása.

Keszthelyen 3 állami gazdaság műkö—

dik, hozzájuk tartozik a szántóterületnek több mint 50 százaléka. Az állami gazda-

ságoknak több mint 1200 dolgozója van.

A gépi művelésre 25 traktor áll vrendel—

kezésre. A Festetich uradalom a felsza—

badulás után, a kiosztott földek kivételé—

vel, állami gazdaságokká, illetve kísérleti

gazdaságokká alakult.

A fejlett keszthelyi állami gazdaságot népi demokratikus államunk minden ren—

delkezésre álló eszközzel tovább fejlesz—

tette. Ennek eredményeképpen tudósai-

"nak, és? dolgozóinak sikerült hazánkban

először néhány délvidéki gyümölcsöt meg-

—honosítani, így például a citromot és a fügét, különféle dísznövényeket. Akeszt—

helyi kertészetet méltán említhetjük az ország első kertészetei között.

Keszthelyen a kiskereskedelmi boltok , száma 51. Az összes boltokat véve alapul, egy boltra 285 lakos esik. Egy élelmiszer—

boltra átlagosan 1038 vásárló jut. Sokkal

rosszabb a helyzet a húsboltoknál, ahol

egy boltra és egy eladóra 7266 fogyasztó jut. Ezért, bár kellő mennyiségű hús áll rendelkezésre, a kevés üzlet és eladó miatt állandó a sorbanállás. Keszthelynek, mint minden Balaton környéki település-

nek fokozott gondot kell fordítania bolt—

hálózatának és minden igényt kielégítő kereskedelmének kialakítására.

A Balaton környéki helységek lakossága a nyári füröőidény alatt megduzzad, így például 1954. július 1—én Siófokon mintegy

4000, Balatonfüreden mintegy 2000 üdülő——

vendéggel növekedett meg a lakosság.Ha—

sonló a helyzet Keszthelyen is, ahol 1954.

július l—én mintegy 1700 üdülővendég volt. Ezt a számot a hétvégi és az IBUSZ

vendégek még emelik.

Keszthely üzlethálózatának fejlesztésé—

nél szem előtt kell tartani azt is, hogy Keszthely 33 községet vonz, melyeknek la- kossága -—- közel 40 000 fő _._ Keszthelyre

jár bevásárolni. Tehát a 14 500 lakosú Keszthely kereskedelmének közel 55 000 ,, '

embert kell kielégítenie. Erre való tekin—

tettel szükséges lenne egy több osztályból

álló áruház létesítése.

Külön kell foglalkozni Keszthelyen a

Lvendéglátóiparral. Keszthelyen csak egy

cukrászda, két szálloda van; A szobák

száma kevés, felszereltségük nem kielé— '

gitő. Hasonlóan szűk a kapacitás, különö—

sen nyáron, a város éttermeiben. Egy ál—

landó és két idény—étterem vana város—

ban.

Keszthelyre 1907—ben vezették be avi].-

lanyt. Jelenleg a keszthelyi lakások 80

százalékában van villanyvilágítás. A vil-

lanyvilágításba bekapcsolt lakások aránya

rosszabb, mint akár Tatán, akár Zala—

egerszegen, ahol a villanyhálózatba be—

kapcsolt lakások aránya meghaladta a 85

százalékot. A közvilágítási hálózat a há—

rom város közül Keszthelyen a leghosz—

szabb, 40 kilométer. Az egy kilométer közvilágítási hálózatra jutó lámpák száma Keszthelyen 13, Tatán 15, Zalaegerszegen 18; Keszthelyen a közvilágítási lámpák sűrűsége nem kielégítő.

A kommunális létesítmények közül egyike a leglényegesebbeknek a Vízmű.

Keszthelyen már a század elején létesítet—

tek egy kis termelőképességű vízművet.

Ma a város vízvezetéki csőhálózata 15

kilométer. [A felszabadulás után mintegy

500 méterrel bővült a vízvezetékhálózat.

A Balaton környéki települések közül Keszthelyen volt a legkisebb arányú fej—

lesztés.

A vízvezetéki csóhdet fejlesztése 1945—1954. évek

közöl! (m)

Balatonfüred ... 4555

Keszthely 439

Siófok 4806

Fonyód 1850

Keszthelyen az összes lakásoknak csak

9 százaléka van ellátva vízzel, ezekben a

lakásokban a lakosságnak 92 százaléka,

él. A 25 vízvezetéki közkútból és a két

1038

artézi kútból a lakosság egészséges ivó—

vízzel való ellátása csak részben van biz-

tosítva. A Városban az 1930—as években

építették a csatornahálózatot. A csatorna—

hálózat hossza 7000 méter. A felszabadu-

lás óta hálózatbővítés nem történt.

Keszthely autóbuszközlekedése jó. A várost több mint 10 autóbuszviszonylat

érinti. Vasúton két irányból lehet meg—

közelíteni: a Budapest—Nagykanizsai vas—

útvonalról a Keszthely—Balatonszem—

györgyi mellékvonalon, a Budapest—Ta—

polcai vonalról pedig Keszthely—Tapolca vasútvonalon. Keszthely fejlődésében ta-

lán az jelenti a legnagyobb féket, hogy

sem Budapest felől, sem Zalaegerszeg fe- lől nincs közvetlen vonatközlekedés Keszthelyre. Keszthely átlagos napi vas—

úti forgalma télen 200—250 utas, nyáron 1200—1300 utas.

Keszthelyen a belterületi utak és utcák hossza több mint 37 kilométer, egy posta—

hivatal és egy fiókposta működik a város-

ban, utóbbi külterületen, öt nyilvános táv—

beszélőállomás van a varosban, ebből há- rom utcai,

Keszthelynek két balatonparti föveny—

; fürdője vanlA fürdők befogadóképessége közel 1500 fő. Sajnos, a fürdöknek sem a fövenye, sem a parkosítása nem kielégítő.

A városban két gyermekjátszótér van

Emellett egy 196000 négyzetméteres park

biztosítja az üdülők, pihenők felüdülését.

A város köztisztasági helyzete jó, Keszt—

helyen a tisztított közterület 295 kat.

hold, 50 százalékkal több mint Tatán.

Egy város fejlettségét a városgazdas'gi létesítmények mellett a szociális és ku—

turális létesítmények fejezik ki legjob—

ban. Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a Várost. _

Az orvosok száma 23 (1944—ben 18 volt).

Az egy orvosra jutó lakosok száma 632,

tehát a város orvosokkal való ellátottsága kielégítő. A vidéki városokban 1952—ben

egy orvosra átlagosan 622 lakos jutott A

két gyógyszertár is elegendő a Város

gyógyszerrel való ellátására. Keszthelynek

egy 150 ágyas kórháza van, amelyben

négy osztály működik. A keszthelyi kór—

ház Keszthelynek és az orvosilag hozzá—

tartozó ne'gy településnek egészségügyi el—

látására alig elegendő. Keszthely vonzásába 33 község tartozik és azok lakosai. közel 40 000 ember, szintén a keszthelyi kórhá—

zat keresik fel A város körzeti orvosi szék—

szam

hely;Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarc;

vashegy, Balatongyörök, tehát azok a köz-

ségek, melyek egyébként is a városhoz vonzódnak és valamikor innen szakadtak ki, ide tartoznak körzeti orvosi ellátás szempontjából. A városban van ezenkívül

mentőállomás, tüdőgondozó intézet, rák—

szűrőállomás, körzeti orvosi rendelő, egészségház, nemibeteggondozó, két óvoda

(190 fő befogadóképességgel) és egy nap—

közis óvoda (150 fő befogadóképességgel).

Keszthely, mint iskolavaros, nagy múlt—

ra tekinthet vissza. Iskoláival Keszthely, Délnyugat—Dunántúl legjelentősebb kul—, turközpontja volt. Iskoláinak köszönheti, hogy a 6 éven felüli népességből az_ anal- fabéták aránya, mely 1900—ban még 21,5

százalék volt, 1949—1'9 4,5-re Ácsökkent,

Keszthelyen jelenleg két belterületi és egy külterületi általános iskola működik, ösz- szesen 1600 tanulóval és 67 tanerővel. (Az

általános iskolában, illetve népiskolában

a felszabadulás előtt csupán 26 tanerő volt.) Az iskolákban nemcsak keszthelyi diákok tanulnak, vonzóköre kiterjed a környékbeli falvakra is. Az iskolák von—

záskörzete lényegében Keszthely gazda—

sági vonzáskörzetének felel meg, de ki-

terjed a füredi és a fonyódi járás néhány

községére is

A városnak egyetlen mozija van. Négy üdülő működik a Városban. A sportélet számára két, kb 1800 fő befogadására al—

kalmas pálya van. 1952. január 1—én 320 kötetes népkönyvtár működött, mely 1951- ben létesült. A város könyvtára, "mely je—

lenleg a Balatoni Múzeumban van elhe—

lyezve, 10000 kötetből áll.

Ezek az adatok jellemzik nagy vonások—

ban Keszthely jelenlegi helyzetét. Befe—

jezésül még Keszthely gazdasági vonzása—

nak és államigazgatási beosztásának ösz—

szefüggését ismertetjük; majd néhány mondatban rámutatunk arra a visszás—

ságra, mely Keszthely belkereskedelmi igazgatása terén fennállt

Keszthely varos vonzása mint általában minden város vonzása, nemcsak a Város területére terjed ki. hanem a szomszédos községekre is, A városban székelő közép—

fokú szervek területi illetékessége pedig rendszerint igazodik a varos természetes vonzóköre'hez. Ezért nem érdektelen meg—

vizsgálni, hogy Keszthely Város vonzókö—

re'be milyen községek esnek

SZEMLE

' M omyaszö/m's

Vlbu nga/ ;

, ,,-'

: ,r—v'*

* _.

_A'I/lh r ami, fak

( n '

.

'*'—"" ' élre/mú

2414 MEGYE

Zalaapáti

..

.

/

etwa/Mű

x ,"A'1 // XIII!

/ ///

/XJ/// X

x Z ala hír :!

Zalasz :3/ x

...—___- megye/75177

_." ""Pfgemricáa

. '. :

I

!

. . .t

A. . -!

'.v'. - '.c

!

Járáshafár ,!

!

_______ ká'zse'ghalár (

, , §

.. .. . placyanzás/ ha./ar x W— piac/' vonzás fránya

Ha az úgynevezett vonzáskörzetiv térké—

pet megnézzük, melyet a községi tanácsok adatai alapján készített el a Központi Sta—

tisztikai Hivatal, azt látjuk, hogy Keszt—

' helyre jár gazdasági ügyeinek elintézése céljából a járás községein kívül a zala—

szentgróti járás községeinek egy része,

Bókaháza, Gétye, Szentpéterúr, Zalaapáti,

Esztergály, Nagyhorváti, Zalaszentmárton, Dióskál, Egeraracsa, Valamint a fönyódi

1039

' esp'la's ,.

fő:

l w x ff

§! w/ Ab x.:

, ; *,f'á'lű/zbansír/y J.;

XX *, — en _,1. __.

.x x x '

4 .

XB:(foJaa,; _

VonleX www MEGYE (%x,,

: 700

* 'Ha/Aid

75

50 ezer Elek 25

70 , _ Járay

' népesség macro/Hán

népesseg

járás községei közül Balatonszentgyörgy,

Balatonberény, Vörs, Tikos, Hollád is.

Keszthely város gazdasági vonzása te—

hát nagyobb, mint a járás népessége. A keszthelyi járáshoz 19 község tartozik, né—

pessége 23 000 lakos, gazdasági vonzásával megnagyobbított vonzásterülete 33 köz—

ségre terjed ki, amelynek népessége 40000

lakos. - ,

'Ha a gazdasági vonzást Vizsgáljuk és

1040

_ figyelembevesszük a keszthelyi járáson kívül vonzott községeket, meg kell állaj pítanunk, hogy a járás inkább Zalához vonzódik.

Zalaegerszegtől az ut vonaton Keszt—

helyre Tapolcán át 67 kilométer. Az uta- zás időtartama pedig 2 óra 50 perc. *Vesz- prém Keszthelytől 106 kilométer (4 óra 20 perc), közúton Csopakon át 90 kilométer.

Keszthely közúton Zalaegerszegtől 55 kilo—

méter Pacsán át.

Végül a kereskedelmi igazgatás kérdé—

sét említjük meg, mely rendkívül szerve—

zetlen képet mutat. Keszthely városban 28 kiskereskedelmi boltot a Tapolca—kör—

nyéki Kiskereskedelmi Vállalat üzemel-

tet, melynek székhelye Tapolcán van. A Siófokon székelő Balaton környéki Kiske—

reskedelmi Vállalat 11 boltot üzemeltet itt.

Olyan jelentéktelen községekben működő kiskereskedelmi elosztó vállalatok is, mint például a Balatonföldváron levő elosztó , vállalat, irányítják a keszthelyi kiskeres-

kedelmet, a vendéglátóipart.

A kereskedelem zavartalan menetét ilyen szervezési forma mellett nehezen le—

het biztosítani. Keszthely kiskereskedel—

mének egyes árucikkekkel kb. 40000 em—

bert kell ellátnia. Szükséges volna ezért g esetleg Keszthelyen egy önálló kiskeres—

'—Ákedelmi vállalat felállítása.

*

Keszthely város a XVIII. század végén a XIX. század elején nagy fejlődésnek in—

dult és jelentős szerepet vitt a Dunántúl

kulturális és gazdasági életében. Fejlődé—

sében a múlt század derekán megállt, miután az iparosodás nem érintette, a fő vasúti vonal elkerülte. A város népessége különösképpen nem gyarapodótt. A fiatal—

ság elvándorolt, Keszthely a nyugdíjasok,

általában az öregebb korosztály városa

lett.

A tervszerű szocialista városfejlesztés eredményeképpen a felszabadulás után többi városunkkal "* együtt megindult Keszthely fejlődése is. Az Elnöki Tanács

az egykori községet 1954-ben várossá nyil—

vánította. A felszabadulás óta Keszthely , a beruházások egész sorát kapta.

Ma Keszthely a hozzá hasonló népes—

ségű magyar városokhoz képest elmaradt, akár a műszaki városképet, akár a szo—

ciális és kulturális vagy gazdasági sze—

szanta

rep'körét vizsgáljuk. Balaton menti fekvé—

séből, üdülőváros jellegéből azonban az

következne, hogy Keszthelyt, mint a leg—

nagyobb Balaton menti települést, az ed—

digieknél nagyobb mértékben fejlesszük.

Megfelelő szállodák, éttermek nélkül,

megfelelő közlekedés nélkül Keszthely

nem tudja betölteni azt a szerepet, amely—

re fekvésénél fogva hivatott. Elsőrendű

szükséglet volna tehát a város szolgáltató

intézményeinek a fejlesztése. A Zalaeger—

szeg—Keszthely közötti út és vasút kiépí-

tése a város fejlődését nagyban előmoz—

dítaná. Keszthely üdülőit legnagyobbrészt Zala, Vas, Sopron és részben Somogy me—

gyéből kapta és kapja ma is. A Veszprém

és Fejér megyéből, valamint a Budapest—

ről jövőx üdülőforgalmat legtöbbször fel—

fogják a Budapesthez közelebb fekvő Ba—

laton menti települések: Balatonalmádi,

Balatonkenese, Balatonfüred, Siófok, Ba—

latonlelle. Nagyban enyhítené Keszthely közlekedési 'elzártságát az is, ha Keszt—

helynek Budapest felől közvetlen vonat—

összeköttetése lenne. Ez a szigligeti kerülő átvágásával talán megoldható.

Keszthely üdülőváros jellegéből követ—

kezik, hogy városgazdaságának fejlettnek

kell lennie. Ma nem mondhatjuk el

Keszthelyről, hogy a vízellátás, a csator— e názásha fürdőügy, a parkosítás, a köztisz—

taság terén ne volnának megoldandó siir—

gős feladatok.

Keszthely üdülőhely—jellegéből az is kö- vetkezik, hogy a szolgáltató iparokat, va—

lamint kereskedelmét is a nyári forgalom lebonyolítására alkalmassá kell tenni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a kereske—

delmi vállalatok egy részét alsóbb szinten onnan irányítják, ahol a szükségletek je—

lentkeznek, ahol azok lemérhetők, tehát Keszthelyről.

Szeretnénk röviden néhány olyan lehe—

tőségre rámutatni, amely véleményünk szerint Keszthely gazdasági fejlődését he—

lyes irányba terelné. Ezek nagyrészt szin—

tén Keszthely helyzeti energiájából fa- kadnak.

Keszthely egészséges fejlődésének leg—

nagyobb akadálya, hogy kevés a város—

ban a munkalehetőség, pedig Keszthelyen jó néhány kisebb ipari vállalat megterem—

tése lenne rentábilis. Keszthelyen van ho-

mok, kavics, agyag, nád, fa. Úgyszólván

az építkezéshez szükséges összes alap—'

szamu; ' 1041, *

anyaggal rendelkezik. Igen rentábilis lenne, véleményünk szerint, egy épület—

elemgyárat létesíteni. A kisbalatoni tőzeg—

kitermelésre pedig egy tőzegfeldolgozó ve'- gyészeti üzemet lehetne létesíteni.

A Cserszegtomaji Okkerbánya Közép—

Európa egyik legnagyobb okker lelőhelye. , Ennek késztermékké való előállítása szin—

tén helyben lenne a legkifizetődőbb.

Keszthelyről és környékéről évente több vagon gyümölcsöt szállítanak fel Buda—

pestre. Mivel a főváros messze van, a friss

' gyümölcs felszállítása nem kifizetődő, sok-

kal rentábilisabb lenne egy gyümölcs—kon—

zervgyárat létesíteni.ABalaton halkincsem

bőségesen szolgáltatna alapanyagot egy halfeldolgozó üzemnek.

A mezőgazdaság nagyüzemi fejleszté—-

sének toVábbi perspektívái vannak. Az ál—

lami gazdaságok, valamint a termelőszö—

! xetkezetek terméshozamának további fo—

kozása, az állatállomány fejlesztése, a tra—

dicionális keszthelyi juhtenyésztés fellen—

dítése az elsőrendű feladatok közé tarto-

zik. ,

Dr. Kovacsics József,

A Központi Statisztikai Hivatal Vidéki hálózatának irányításáról

A Statisztikai Szemle" augusztus—szep- tember havi száma ismertette azt az ér- tekezletet, amelyet a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatalában a szövetsé—

ges köztársaságok statisztikai hivatalai—

nak vezetői számára tartottak. Az érte-

kezlet részvevői, az előadók ésafelszóla—

lók egyaránt, őszintén és nyiltan beszéltek

a statisztikai munkában mutatkozó hi-

bákról és nehézségekről. Elemezték aköz—

ponti irányítás és a területi végrehajtás munkáját, az elért eredményeket, a mun- kát akadályozó hibákat és jelenségeket.

A területi vezetők főleg a koordinációs

nehézségeket, az utasítások késlekedését,

egyes határidők helytelen megállapítását,

a központi ellenőrzés meg nem felelő mód—

szereit tették szóvá és több elvi és gya—

korlati segítséget kértek.

Az értekezlet anyagának ismertetése

módot adott arra, hogy számba vegyük a magyar területi statisztikai Kszervezet munkájában felfedezhető hibákat és eredményeket. A szovjet statisztikai ve—

zetők értekezletének tükrében n'iegláthat-

juk a saját területi statisztikai szerveze—

tünk irányításának színvonalát is.

Az értekezlet tárgyalást anyaga nem al—

kalmazható egyszerűen és közvetlenül az

, itthoni körülményekre. Számos vonatko—

zása azonban arra indíthat, hogy megta—

láljuk a legközelebbi tennivalókat, jobban

felfigyeljünk egy_es hibákra és nyomaté—

kosabban irányítsuk figyelmünket azok

kijavítására.

A magyar területi statisztikai szervezet munkájának vezetése a Központi Statisz—

tikai Hivatal szakfőosztályaínak és Szer—

vezési és Ellenőrzési főosztályának közös feladata. A szakfőosztályok felelősek a szakmai irányításért, a feladatok megha-

tározásáért, azért, hogy a területi szervek a statisztikai munkához megkapják a szük—

séges szakmai útmutatást. Gondoskodnak * arról, hogy a statisztikai szervek tájéko—

zottak legyenek a tervekről, a szervezeti

változásokról, a szakmai, sajátosságókról.

A .Szervezési és Ellenőrzési főosztály kö-

telessége elsősorban az, hogy rendszeres ellenőrzésekkel biztosítsa a munka szak- szerű, pontos elvégzését, a területi sta—

tisztikai szervezet töretlen, egyenletes fej— * ;

lődését.

_A területi statisztikai szervezet irányí—

tásának ez a módja hosszabb kísérletezés után alakult ki. Bár ez a módszer néze—

tünk szerint jó, hibák mégis előfordulnak.

Időnként munkatorlódás keletkezik a

területi szerveknél, mert a szakfőosztá- lyok egyik—másik időszakra túlméretezik az igazgatóságok munkával való megter—,

helését. A Beruházási és Építőipari főosz—

tály például az 1955. I. negyedévben, ,a Mezőgazdasági főosztály a II. negyedév—

ben állította csaknem megoldhatatlan fele

adatok elé az igazgatóságokat. Előfordul,

hogy egy—egy szakfőosztály önmaga sem

koordinálja a saját osztályai által előírt feladatokat és így ugyanabban az időben *

többféle munkát is kívánnak ugyanattól

az igazgatósági előadótól. A megyei igaz-

, gatóságoknál például egy dolgozó foglal- kozik a kultúrstatísztikával és a Város—* és községstatisztikával. Július hónapban en—

nek az_ egy embernek 12. és 23. között el- lenőriznie kellett a középiskolai levelező