MÉSZÁROS ISTVÁN:
ADALÉKOK A STATISZHKA MAGYARORSZÁGI FEJLÖDÉSÉNEK TÖRTÉNETÉI—IEZ
NÉMETH LÁSZLÓ ÉLETE ÉS *MUNKÁSSAGA (1770—1806)
A statisztika, mint a XVIII. század derekán kialakult új tudomány, nem—
sokkal keletkezése után eljutott hazánkba is. Meghonosodásának módja és körülményei tökéletesen magukon viselik a kor társadalmi—politikai viszo- nyainak bélyegét, ezért szükségesnek látszik a XVIII. század magyar közéle-
tét néhány mondatban jellemezni. A feudalizmus, mint társadalmi forma,
amely századokon keresztül fennállott Európa valamennyi országában, hazánkban tovább maradt fenn, mint a nyugateurópai államokban. A ma- gyar történelem eseményein keresztül lehet legkönnyebben bemutatni azt, miként váltak a reakció eszközeive' azok a rendi intézmények, amelyek egy—kor a haladást képviselték. A XVIII. századbeli Magyarország rendi társa— '
dalmának keresztmetszetét egyik haladó történészünk néhány mondatban
rendkívül világosan adta meg. ,,Egy idegen, ellenséges királyság; egy elnemzetietlenedett főnemesség; egy helyi életet élő, műveletlen s az osztály- érdeknél magasabbra nem emelkedő s nagy tömegében a nemzeti érdek iránt közönyös köznemesség; egy összezsugorodott, német polgárság; egy elnyo- mott, szegény parasztság; . . . ezek azok az elemek, amelyek e korszakban Magyarország közéletének jellemét meghatározták."1 Az egymástól teljesen elzárt osztályokon belül további korlátokat emelt a felekezeti ellentét. Azuralkodó és a katolikus rendek a protestáns felekezeten le'vők minél tökéle- tesebb elnyomására törekedtek. A protestáns nemesség t eljesen ki volt zárva
az államigazgatás minden ágából, a megyei szolgálatból éppúgy, mint az udvari, vagy kamarai hivatalokból. A protestánsok soraiban az elnyomás haladó, gyakran forradalmi szellemet alakított ki. Ennek folytán a protes- táns iskolák tanulmányi szinvonala ebben a korban a legfejlettebb. Mivel a st tisztika, mint új ismeretág a'xközép- és főiskolai oktatás útján jutott el—haagánkba, a katolikus és protestáns iskolák tanulmányi színvonalának különbözősége a statisztikai oktatás esetében is megnyilvánult és az'idők folyamán két különböző statisztikai irányzat kialakulásához vezetett.
Hazánkban a statisztika oktatása a nagyszombati katolikus egyetem jogi karán indult meg 1775—ben. Ebben az évben adott Mária Terézia a jogi kar—
nak új tantervet, a ,,Planum iuridiee facultatis"-t, amely a bécsi egyetem tan—menete alapján készült, és ebben elrendelte a statisztika oktatását is.
A protestáns iskolákban valamivel később jelent meg a statisztika, mint új
tantárgy. Eddigi ismereteink szerint Schwartner Márton 1784—ben adta elő
! Grünwaid B.: Régi Magyarország. Wii—1825, Második kiadás. Budapest, 1888, 146. old.
a
MÉSZÁROS: NÉMETH LÁSZLÓ ame es MUNKÁSSAGA 979
elsőízben Késmárkon az európai országok statisztikáját. A katolikus egyete- men tehát közel egy évtizeddel korábban kezdődött meg a statisztika okta—
tása, mint a protestáns iskolákban. Ez az időbeli előny azonban elenyészik,
ha az oktatás különböző színvonalára rámutatunk,
A nagyszombati egyetemen fflchenwall2 tankönyvének alapján indult meg a statisztika oktatása. A statisztika tudományos kialakítása terén Achenwall munkássága korszakalkotó volt, erre az időre azonban tanít- ványai és követői közül többen, elsősorban Schlőzer3 túlhaladta őt és tan- könyve ekkor már elavultnak volt tekinthető. Egyébként is, az egyetem meg—
felelő előadó hiányában Nitray Gábort, a hazai jog tanárát bízta meg a sta- tisztika előadásával, akit. egy év múlva azzal mentettek fel e megbizás alól, hogy a német nyelvet nem ismervén, Achenwall könyvét el sem tudta olvasni.
Az 1777-ben ugyancsak Mária Terézia által kiadott Nevelési Rend, a ,,Ratío
Eduí'ationis" már önálló statisztikai tanszék felállítását is elrendelte az
egyetemen. Ez az intézkedés az egyetemi statisztikai oktatás színvonalát egyáltalában nem javította meg. Több mint száz éven keresztül olyan pro- fesszorok töltötték be a tanszéket, akik után számottevő tudományos munka nem maradt fenn. 'A protestáns iskolákban folyó statisztikai oktatás szinvonala viszont ebben az időben teljesen megegyezett a német egyetemek színvonalával, hiszen a
tanárok legnagyobb része azokon az egyetemeken szerezte képesí—
tését, amelyeken a statisztika kialakult. A XVIII. század végéről és a XIX.
század elejéről ránkmaradt statisztikai, viagy statisztikiai jellegű irodalom legértékesebb részét ezeknek a munkássága teszi ki. Elegendő, ha ezen a helyen csak Berzeviczy Gergely, Németh László, Szendrey Weres Dávid, Schwartner Márton és Magda Pál nevét említjük meg.
A katolikus egyetemen folyó elmaradott, alacsonyszínvonalú statisztikai oktatás és a protestáns iskolákban végzett tudományos értékű statisztikai munka között, a fentebb vázolt társadalmi-politikiai viszonyok következtében semmiféle kapcsolat nem volt. A protestáns szerzőktől megjelent munkák nem voltak hatással a katolikus egyetem statisztikiai oktatására. Egy kora- beli feljegyzés találóan jellemzi ezt a helyzetet a következő sorokban: ,,Most is midőn Lueder* a statistica tárgyait és formáját a mély eszű Schlözerrel gondosan meghatározta, egy statisticához nem értő papnak, Horváth apát- nak könyve adatik kalauzul a mélyebbekre érdemes magyar ifjúságnak csak azért is, mivel sok statisticus tanítók közül oskolat könyvet készíteni egy sem vala képes."ö Az egyetemen uralkodó vallási ellentétre legjellemzőbb, hogy
az evangélikus Schwartner Márton, akit 11. József kinevezett a bölcsészeti kar
diplomatilloai tanszékére, a működése alatt többször is megüresedett statisz—tikai tanszékre sikertelenül pályázott. Kinevezése ellen a jogi kar többek között azzal is érvelt, hogy ,,mint luteránusnak előadásai rosszra vezetnének, amikor a katolikus egyházról kell beszélnie." Ezért inkább ajánlott a kar kinevezésre egy statisztikai munkát felmutatni nem tudó jelöltet, mint az ország hatánain túl is ismert nevű statisztikus Schwartnert.
A XVIII. század végén, nyugateurópai hatásna tehát hazánkban is meg—
indult a tudományos statisztikai munkálkodás. Első magyarnyelvű irodalmi
? Achenwall, Gottfried (mg—1772), a göttingai egyetemen az államtudományoki tanára. Főműve :: ,.Abriss der neuesten Staatwissenschaft_" (Göttingen. 1749.)
8 Schlözer, August Ludwig (USS—1809), az USD—1804 években a gőttimgai egyetemen a politika mara.
! Lueder, Ferdinand August a igöttingai egyetemen a történelem professzora.
5 Horváth István naplója. Kézirat az Országos Széchenyi Könyvtárban.
980 maszanós isrvm
terméke Németh Lászlónak ,,Az európai nevezetesebb országok rövid leírása"
című, 1795—ben megjelent műve. Németh László a XVIII. századbeli prbtes—a táns értelmiség legműveltebb, haladó rétegének egyik jellegzetes képvi- selője. Munkássága ia felvilágosodásért és haladásért vivott állandó és követ- kezetes küzdelmek között telt el. Nyomtatásban megjelent munkája nemcsak ,a hazai statisztika történetének egyik fejezete, hanem a magyarnyelvű tudo—
mányos irodalomnak is egyik legkorábbi terméke. Ennek ellenére Németh László a statiSztiloa—történeti irodalom egyik legkevésbbé ismert alakja.
Az alábbi dolgozat célja, hogy Németh László munkásságát érdemének meg-
;ielelő megvilágításba helyezze.
*
Németh László 1770 december 2-án született Jobaházán, Sopron megyé- ben, evangélikus vallású, birtokos nemescsaládból. Tanulmányait Vadosfán kezdte, ahol kiváló szellemi képességeivel és szorgalmával kitűnt nemcsak a vele egykorú, hanem a nála idősebb iskolatársai közül is. Tíz esztendős korában atyja Sopronba vitte, ahol tizenegy évet töltött, mint az evangélikus gimnázium és lyceum diákja. Németh László már gimnáziumi tanulmányai- nak első esztendeiben felhívta magára a tanári kar figyelmét a tudományok iránt tanúsított rendkívül nagyfokú érdeklődése által. Tizenhárom éves korá- ban barátságot kötött az iskolának egy másik jeles diákjával, Kis Jánossal."
Ez a — Németh László haláláig tlartó —-— barátság tanulmányaikra, és ezen keresztül későbbi munkásságukra igen nagy hatással volt. Már egészen fiatal korukban mindketten nagyon sokat olvas—tak nemcsak az iskola, hanem az egyes tanárok magánkönyvtárából is. Olvasmányaikat rendszeresen megbe- szélték, sőt azokra más tanulótársaik figyelmét is felhívták.
Kis János élete végén megirt emlékezéseiben megörökítette diákéve'ik minden fontosabb eseményét, és igen részletes jellemzést adott Németh Lászlóról, akinek képességeiről és érdeklődési köréről a következőképpen emlékezik meg: ,, . . . a közös oskolai leckékből is nagyon sokat tanult, de nem kellett neki egyéb csak útmutatás, A nagyratermett ifjú színében könnyen lángot vetett minden szép és jó szeretete . . ."
,,Eleinte a históriát és az ahhoz tartozó studiumokat szerette mindenek felett". A történelmi és földrajzi ismeretek elsajátítása után a matematika került érdeklődésének középpontjába, ,, . . . melyre ritka talentumokkal készí—
tette el őt a természet." Az iskolai anyagot egykettőre megtanulta és mivel az nem elégítette ki, egyetemi tankönyveket vett elő, ,, . . . és nem nyugvék mindaddig, míg azokat végig nem értette, mely megléve'n, egynéhány bará—
tainak különös órákban nagy örömmel leckéket tartott". A klasszikus iroda—
lom, amelynek abban az időben a gimnáziumi oktatásban igen fontos szerepe volt, eleinte nem tartozott Németh kedvelt tantárgyai közé, később azonban
Schwartner Márton előadásainak hatása alatt ebben is az iskola első tanulói
közé emelkedett. Schwartner, aki a pesti egyetem tanárává történt kinevez- tetése előtt mintegy másfél évig tanított a soproni gimnáziumban, a törté—nelem—, és iöldnajzoktatás keretében előadta hallgatóinak az európai országok leírását is. Ezek az előadások fordították Németh László figyelmét első ízben a statisztika felé. A soproni könyvtárak anyagának tanulmányozása közben
0 Kis János (1770—1846) később tanár, ev. lelkész, majd dunántúli ev. püspök. Kora ismertuvi költője. O fedezte fel BerZSenyi Dánielt.
7 Kis János Visszaemlékezései életéből, Budapest, 1890. —- A következőkben idézőjelbe tett, de iegyzettel el nem látott részek ugyanezen munkából valók,
nemem LÁSZLÓ aran—: És MUNKASSAGA ,, 981
§ ,
Németh azt tapasztalta, hogy a német, görög és latin nyelv tudomá—
nyos érdeklődésének kielégítésére kevés, ezért Kis Jánossal együtt elhatá-
rozták több más nyelv megtanulását. Egy—mást támogatva, nyelvtanítá- nélkül pár év [alatt megtanulták a francia, angol és olasz nyelvet. A fejlet- tebb kultúrájú népek nyelvének, különösen pedig a francia nyelvnek isme-
rete lehetővé tette számukra, hogy koruk leghaladóbb eszmeáramlatával, a francia felvilágosodással megismerkedjenek. A felvilágosodás irodalmának legkiválóbbjai: Voltaire, Montesguieu, Rousseau, Holbach és Helvetius munkáit már eredetiben olvasták. Ezeknek, de különösen Helvetiusnak hatása később határozottan megmutatkozik Németh László irodalmi mun- kásságában.
Az európai népek irodalmának megismerése azonban nem elégítette ki őket, hazánk irodalmát is meg akarták ismerni. 1788—ban, hogy a magyar irodalom eseményeiről értesüljenek, Németh, Kis és néhány társuk közösen előiizettek a Mindenes Gyi'ljtemény,s Magyar Kurir9 és a Hadi történetek10 c.
lapokra. —
Ezekből azonban nem szerezhettek kimerítő tudomást a hazai irodalom-
ról és annak fejlődéséről, mert ezek többet foglalkoztak távoli országok
ügyeivel, mint a magyar közélettel és irodalommal. 1788 és 1790 évek közti időben megismerték Faludi Ferenc és Péczeli József munkáit, s hirét vették az első magyar irodalmi folyóiratnak, a Magyar Museum—nak.11Miután a lapok nem elégítették ki őket, társai megbízásából 1790 február 2—án Kis János levelet írt Péczeli Józsefnek, akit akkor Bessenyei vissza- vonulása óta a magyar irodalmi élet legkiemelkedőbb tekintélyének tar- totta-k.12 Ebben ia levélben Kis János kérte Péczelit, hogy értesítse őket, milyen új könyvek jelentek meg hazánkban az utolsó évtizedben, kik a legjelesebb magyar írók és költők. Panaszolta, hogy külföldi dolgokról eleget tanulhiat—
nak, ,de hazájuk kultúrális helyzetét nem ismerik.
Péczeli válaszámak időpontja és tartalma nem ismeretes. A kis irodalmi
kör tiagjai azonban elhatározták, hogy munkálkodásukat sze-rvezett formá- ban iolytatják. 1790 március 20—án öten: Kis János, Németh László, Potyona'i László, Hrabovszky István és Halasy Mihály megalakították az első magyar—nyelvű önképíókört: A Magyarul Tanuló Társaságot.13
Németh László és társai a Magyarul Tanuló Társaság megalapításával
a magyar nyelvért folytatott küzdelem harcosainak sorába léptek .A soproni Magyar Társaság munkálkodása nem maradt észrevétlen.
Gróf Széchenyi Ferenc, Péczeli József, Görög Demeter és Kerekes Sámuel levélben buzdította őket, sőt több magyarnyelvű könyvet ajándékoztak nekik,
hogy segítsék munkájukat. ' . !
1791 tavaszán Németh László és Kis János befejezte soproni tanulását.
Mindketten a világhírű göttingai egyetemre készültek. Előbb azonban a protestáns diákok régi szokása szerint ,,segedelem kéregetése" végett az ország egy részét bejárták. Utazásukat májusban kezdték. Bejárták Sopron
8 Első tudományOs folyóiratun'k. Megjelent 1789—1792 években. Alapította és szerk: Péczeli József.
9 A második magyarnyelvű politikai lap. Szerkesztette Pánczél Dániel. Megjelent Bécsben l787—
1834 években. (Az első magyarnyelvű politikai lapot Ráth Mátyás Pozsonyban indította meg 1780-ban, ,,Magyar Hírmondó" címmel.)
10 Teljes címén .,Hadi s más nevezetes történetek." Megjelent Bécsben 1789—1808. Szerkesztették Görög Demeter és Kerekes Sámuel.
11 Kassán szerksztették Kazinczy Ferenc, Bacsányí János és Baróti Szabó Dávid. Megjelent 1788—- l792 években.
19 Eredetiie a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában Irodalmi Levelek. Negyedrét. 143. sz.
13 100 éves működésére nézve ]. Kovács László: A soproni evangélikus lycenmi Magyar Társaság története. Sopron 1890._
2 Statisztikai Szemle 611
és Vas megyét. Június elején azonban szakítottak ia diákhagyománnyia
további útjukat nem gyalogosan hanem szekéren tették meg Útjuknak errea második szakaszára június elején indultak. Az útbaejtett prédikátórokonf _
kívül meglátogatták foőrben Ráth Mátyást Kassán Baróti Szabó Dávidot és;
Bacsányi Jánost Pesten Verseghy Ferencet, Schwaríner Mártont, és Dugo- _ _ m'cs Andrást. Pestről %(nesíehwvarra mentek ahol Virágh Benedekkelsés Fejér Györggyel ismerkedtek meg. Közel kéthónapos utazás után július végén
érkeztek visszia Sopronba. ,
A régen óhaitott göttingai útra 1791 szepember 18— án indultak el Göttingában ismerosoket nem találtak de a már ottlévő magyar- és erdély—
országi diákok szivesen fogadták őket ,—
Az 1734- ben alapitott götting ai egyetem az 1790——es években élte fény—, korát. Az akkori viszonyokhoz mérten rendkívül nagy, több mint 300 000 kötetes könyvt árnal rendelkemtt Hallgatói között úgyszólván Európa vala—
mennyi országának protestáns fiatlalsá§a képviselve volt. A magyar és erdélyi hallgatók a nagy nemzetközi vetélkedésben is kivívták a professzorok elis—
merése't, mert az évente rendezett tanulmányi versenyek győztesei gyakran _
kerültek ki közülük. *
A Göttingában eltöltött évek alatt fejl ődött Németh László arra a tudo- mányos és világnézeti színvonalra, amelyről később valamennyi munkája tanúskodik Az egyetemen eleinte legszívesebben a matematika előadásokat hallgatta amelyet Krisíner professzor" tartott akinek egyik tankönyvét már soproni diák korában megtanuit a Később azonban Sch./6207 professzor elő- adásainak hatása alatt egyre inkább az országleirással foglalkozó tárgyak felé fordult a figyelme. A statisztika, mint öna'óll tudomány ebben az időben még viszonylag rövid ,mt'iltna tekinthetett vissza. Eleinte a történelem— és a.
iöldraiztudoma'ny saiátos keverékének formáiában művelték. E két tudomány-r tól valo' végleges élkül önitése Achenwall érdeme Az ő munkáiát közvetlenül folytat ta és lei lesztette tovább Schlöaer. A mai értelemben vett statisztika e
két tudós érdeméből elválaszhatatlian a göttingai egyetemtől.
Németh lászló már Sopronban, Schwar/ner Márton e lőadásaiból meg- ismerte és megszerette a statisztikát. Véglegesen azonban csak itt Götíingá- ban, 3 statisztika sziilőotthonában cserélte fel eddigi legkedvesebb tudomá- nyái 3 maemati kát a stati s7ti káva]. Srhlözerrel való személyes kapcsolata és a rendelkezésére álló hatalmas könyvtár segitségeyel már itt elkezdte első"
munkái át az eurőoai nevezetesebb országoknak rövid leírását.
Kis János emlékezéseiben erről semmit sem ír mert ő egy év után a theolőgiai pályára készülvén, a jénai egyetemre ment át.
A franci a forradalom egész világ figyelmét lekötő esetményei természe- tesen a göttin§ai e§yetem hallgatóitis lázba hozták Németh és Kis nagy hév- vel vetette magát a forradalmi srai'tótermékekre és sokkal többet olvashattak, mint a Habsburg monarchia itthon élő polgárai mert hiszen Ausztria és Magyarország rendőri és közigazgatási szervezetének legfontosabb munkája
a forradalomról szóló sajtótermékek beáramlásának megakadályozása volt ezekben az években. Tudományos munkálkodása és a világesemények nyo- monkövetése me llett Németh hazájával való kapcsolatát sem hanyagolta el.
Az a körülmény, hogy 1793 végén vagy 1794 elején történt hazatérése után az akkori magyar irodalom legkiválóbb képviselőivel szoros kapcsolatban állt, azt bizonyítja hogy é lenk levelezést folytatott hlazájával göttihgai— tar-
14 Kástner, Abraham Gotthelf (1719—1800), a matematika tanára a lipcsei* majd a göttingai egyetemen. Göttingában Gauss és az idősebb Bólyai is hallgatói voltak_
nemem LÁSZLÓ ELETE es MUNKÁSSAGA * 983
x
tózkodása alatt is. Göttingából való hazatérésének időpontját nem ismerjük.
1794 január 24-én azonban már Rábakova'csiból keltezett tudósítása olvas—
ható a bécsi magylar lapokban,15 amelyben bejelenti, hogy megírja ,,Áz Euró- 'pai Nevezetesebb Országoknak Leírása" című munkáját. Megmiagyarázza, hogy mi lesz könyvének tárgyra. ,,Aki' tudja miben áll tag országok leirása (Statistica), nem jog ezen könyvben sem történetek, sem föld leírást várni, hanem az Országoknak mostani állapotjokra, azoknak népeikre, földjökre és
kormányzásokra nézve való rajzolást . . ."
A tudósítás további részében kéri az előfizetők jelentkezését és felsorolja az előfizetésgyüjtők nevét, foglalkozását és lakóhelyét. Különös figyelmet érdemel ez a névsor, amelyben evangélikus és református tanárok és prédi- kátorok —— köztük Schwartner e's Szendrey Weres Dávid —— mellett a követ-, kező költők neve szerepel: Verseghy Ferenc, Révay Miklós, Bacsányi János és Kazinczy Ferenc, vagyis e kor irodalmának legjelesebbjei.
1794 januárjától, a tudósítás megjelenésétől szeptember végéig nincs adatunk Német/iról, A következő hír forrása egy szeptember 21-én Rába- kooáesiból kelt levele Kazinczy Ferenchez.16 Kazinczyhoz fűződő barátsága kezdetének időpontja ismeretlen. Kazinczynak egy Németh halála után írt
leveléből kitűnik, hogy személyesen soha sem találkoztak. A levél feltünően
meleg baráti hangja —— például a ,,Lelkem Kazinczym!" megszólítás —— a barátság régebbi keletkezéséről tanúskodik. A hosszú levél tartalma is igen érdekes. Németh egy, a Habsburg-ház és egy londoni kereskedőcég között lebonyolított kölcsön állami" és hitelokiratiainak szövegét közli. A londoni cég 3 millió fontsterling kölcsönt nyújt a Habsburg családnak,17 Németh errőlegy külföldi folyóiratból értesült. Az egész iratanyagot azért fordította le és küldte el Kazinczynak, hogy közölje .azt Orpheus c. lapjában, mert, mint írja, ,,mtnden Tsászárí Királyi alattvalónak van köze a dologhoz". A levél máso—
diki felében pénzügyi ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Megmagva- rázza az iratokban előforduló ilyen pénzügyi szakkifejezéseket, mint giró, annuitás stb. Kazinczy Orpheus c. lapját a levél érkezése előtt jóval beszün- tette. Egyébként is ebben az időben a jakobinus mozgalom vezetői már fog—
, sághian voltak és Kazinczy is számított elfogatására, tehát valószínűleg nem is akarta adatait nyilvánosságra hozni. Levele végén Németh azt írja, hogy nemsokára elhagyja Rábakovácsit, hazamegy Jobaházára és ha lehet, még a tél beállta előtt felmegy Kassára. Nem tudjuk, hogy ebből a tervből mi való—
sult meg. A, következő vele kapcsolatos hir 1795 decemberben lát napvilágot a bécsi magyar újságokban, amely statisztikájának megjelenéséről adr tudó- sítást.18 ,,Meg jelentk végre a már majd két esztendővel ezelőtt megigért: A Nevezetesebb Európai Országok leírásának Első Része... Oka a késésnek egyedül a nyomtatónak lassasága". A könyveket az aláírásgyűjtőkön keresz- tül fogja szétkiildeni, akiknek sorából már hiányzanak azok, akiknek neve a társaság értékét fémjelezte, a jakobinus költők: Verseghy, Bacsányi és Kazinczy, mert ők a Martinovich-féle mozgalomban való részvételük miatt akkor már több mint egy éve börtönben sínylődtek. Mások neve sem ismét—
lődik ebben ra névsorban. Hiányzik Révay és a két statisztikus, Schwartner
15 Magyar Hírmondó, 1794. évf., 6. sz., l2l—i23. old.
19 Németh László levele Kazinczyhoz. Kazinczy—levelezése. 452. sz. levél. II_ kötet 374. és köv. old, 17 Megjegyzendő, hogy az angol iontsterling értékét Németh Angliáról szóló istatisztika'jában 9.4 osztrák forintra teszi, vagyis a 3 milliós kölcsön értéke 282 millió forint. A kölcsönnel az osztrák Monarchia zilált pénzügyeit nem tudták rendbehozni. A forgalomban lévő papírpénz mennyisége az
1790. és lSil, évek között 28 millió forintról 1600 millió forintra emelkedett.
18 Magyar Hírmondó. 8-ik szakasz. 47_ sz. 1795 dec. ii. és Bél—si Magyar Mercurius XCVHI. sz.
1795. dec. 11.
*2
934 mas—macs isrvm és Szendrey Weres Dávid. Viszont több új könyvterjesztő között ott találjuk,
.a Jénából időközben hazatért Kiss Jánost és Budai Ezsaiástf?
A ,,Tudósitás" legérdekesebb része azonban Németh László további munkálkodásának itt megadott programmja. Az angol statisztika történeté—
nek egy fontos eseményét hozza fel példának, hogy lelkesedést keltsen a hazai statisztikai irodalom művelése iránt. Elmondja, hogy egy angol tudós, Sinclair Wilhelm,20 hogy szűkebb hazájának, Skóciának statisztikáját megír—
hassa, felhívással fordult a vidéken élő tudósokh0z és papokhoz, hogy írják
meg neki lakóhelyük viszonyait. A beérkezett leírásokból Sinclair 1791 és1795. évek között 13 kötetes mun—kát szerkesztett. E példa nyomán Németh
is kéréssel fordul a ,,Magyar minden rendű Tudósok, Papok, és Prédikáto—rokhoz", hogy ,,írja meg kiki környékét, járását, vagy megyéje't a következő kérdések szerént:
]. Mekkora, hány [] mériföld a leírandó tájék, mennyi és melyek benne a helységek, milyen az éghajlata ( clima), a Földnek fekvése és termékeny-
* sége? 2. Munkások és a lakások azon helységekben mivel keresik kenyere—
ket, hogyan és honnan kapják gazdagságokat? 3. Mik és mennyik termeszté—
seik, nagyobb műhelyeik, mit visznek másuva árulni és mennyit, s hová?
4. Melyek a különös törvények és szokások a bátorságra, a kereset és jó intézetek elő mozdiia'sára nézve? 5. Mennyi és hány féle az adó, a katona- iartás, s mennyire mennek a köz dolgokra teti költségek pa: a Tisztviselők íizeléseik, a gyüllés és egyéb házok, tömlöcök, az utak s. i. i."
Az a tény, hogy Németh a ,,Tudósok, Papok, Prédikátorok" segítségét)
kéri, nem csupán a skót példa másolása, hanem a hazai viszonyok teljes ismeretére vall. Tudja, hogy az akkori kölzigazgatástól, a nemesi vármegyé- től, nemcsak hogy segítséget nem várhat, hanem munkájának állandó aka-dályoztatását fogja tapasztalni. _
Azt, hogy ,,Az európai országok rövid leírása" megjelenésekor milyen fogadtatásban részesült, nem tudjuk. Sajtóbirálatot róla eddig nem isme—
rünk. Volt tanára Schwartner Márton, akinek előadásaiban a statisztikát elsőízben hallgatta, munkájának terjesztésétől ismeretlen oko—kból vissza—
lépett. Két évvel később megjelent: ,,Staiisiik des Königreichs Ungern" C.
munkájában, amelyben pedig a hazai és külföldi statisztikai irodalomnak nagyon bőséges bibliográfiáját adja, meg sem említi Németh nevét. Mun- kája második kiadásában Németh halála után is csak pár semmitmondó szót ejt róla.21 Arról, hogy Németh László neve, a magyar irodalom fiatal művelői előtt ismeretessé vált, későbbi időből közvetett úton értesülhetünk, Kozma Gergelynekaz Kazinczy Ferenchez 1803-ban intézett leveléből. Kozma egy kinyomtatott munkájának húsz példányát küldte el a levélhez csatolva azzal a céllal, hogy ha azt Kazinczy megfelelőnek találja, alkalmilag küldje el azokat, a levélben felsorolt költőknek, íróknak, tudósoknak és irodalom—
pártolóknak. A felsorolásban szerepel Németh László neve is, mégpedig
Révay Miklós, Kisfaludy Sándor, Bacsa'nyi János és Csokonai Vitéz Mihály
társase'igában.23
Németh, 1795-ben még egy Schlözer—féle tankönyvet is lefordított és ki—
nyomatott. Ez a munka: ,,A világ történeteinek iudományára való készület.
!" Budai Ézsaiás (l766—l84l) iref. püspök, történetíró. 1793-ban göttinigai diák, Németh barátja.
2" Sinclair, Sir John Bart (1754—1835) korának ismertnevű politikusa és közgazdásza. Németh téve- sen irja Wilhelmnek. itt említett munkája, a ,,Statistical account of Scotlland", az 179l—l799_ években jelent meg 25 kötetben
21 Schwartner, Martin von. Siati—stik des Königreichs Ungern, Erster Theil. Oren, l809. 42. old.
22 Kozma Gergely (l774—l849), unitárius lelkész, író és műfordító.
23 Kozma Gergely levele Kazinczyhoz. Kazinczy levelezése. 608. sz. levél. lll. k. 79. old.
NÉMETH LÁSZLÓ ÉLETE ES MUNKÁSSÁGA 985
Irta gyermekek számára Schlözer Augusztus Lajos, magyarra fordította Németh László. Sopron 1795." volt.
Életének következő jelentősebb eseményérőll' Kiss János emlékezéseiből értesülünk, de csak egyetlen mondatban: ,,I796—ban Győrre hivatott rektor-
nak, ahol buzgósággal és szorgalommal, s nem kevés haszonnal munkálko-dott..." Valószínűleg ugyanebben az esztendőben vette feleségül Asbóth
Zsuzsannát. A győri evangélikus gimnázium rektori állásában is folytatta statisztikai munkásságát, amiről ismét a bécsi ,,Magyar Hirmond " útján értesülünk.",,Meg-tsillapodásra láttatván már Európának állapotja készülni, én is újra hozzáfogtam Statistícám II.-dik Részének ki-dolgozásához, melyről
néhány rövid nap alatt a' Hazát tudósítani szándékozom. Azonban itt kén-
telenitettem azon N. Érd, Hazafiakat, a kik a subscribált Uraknak neveit hozzám béküldötte'k, ne sajnálják a még hátra lévő pénzt kezemhez szolgál-v latni. Több már két esztendejénél, hogy az Exemplárok mindenfelé el vannak küldőzve, s ároknak még fele sem érkezett kezembe. Ily bánás módja a' leg- buzgóbb indulata Hazafit is el rettentheti a Könyvirástól!" 1799-ben meg—jelent egy iskolai tankönyve, ca: ,,Rövid deák grammatika. Irta tanítványai számára Németh László Győrben 1799." Azután semmi hírt nem veszünk róla mindaddig, míg Kazinczy Ferenc fogságából ki nem szabadul és köztük a levelezés újra meg nem indul. Az első levél, amelyről tudomásunk van, 1802. február 13-án kelt.25 Németh László Kazinczynak valamiféle köszöne—
tét hárítja el: ,,Hadd érezhessem azt a gyönyört, hogy Kazinczynak akkor szolgáltam, mikor sokan nevét is nyelvekre venni nem merték, s olly órái.- ban szereztem neki mulatságot, amellyek legunalmasab—bak voltak életében".
Ezek a sorok bizonyossá teszik, hogy Németh valamilyen úton kapcso-
latot tartott fenn a bebörtönzött Kazinczyval. *
Németh, statisztikája anyagi sikertelensége'nek ellenére is folytatta mun- káját. Munkája második kötetének az első kötetben nem szereplő országok leírását, harmadik kötetben pedig Magyarország statisztikáját tervezte.
Arról nincs tudomásunk, hogy a ,,Tudósokhoz, Papokhoz e's Predikátorok—
hoz" intézett felszólítására kiktől, mennyi és milyen használható adatanyag érkezett. Viszont, ha meggondoljuk azt, hogy időközben megjelent Schwart- ner német nyelvű munkája, amely nagy sikert aratott az ország határán kívül is, és Németh mégis úgy döntött, hogy másikat ír, ahelyett, hogy azt lefordítaná, valószínű, hogy neki friss és viszonylag teriedelmes adatanvag állhatott rendelkezésére. Ezt az anyagot pedig állandó elfoglaltságot jelentő állása miatt személyesen nem gyüjthette össze ,csak levelező munkatársak útján juthatott hozzá. Kazinczyhoz 1802. március 104én intézett hosszú levele26 maídnem teljes egészében munkáiáról szól: ,,...Ennekem most egészfoglalatosságom a hivatalbéli munkákon kivül a statisztikámnak ki—
dolgozása, mellyet a héten el készítek s az ország gyűlése alatt kinuomat—
tatok". Ugyanebben a levélben munkája Magyarországról szóló részének anyagához Kazinczutól is adatokat kér. ,,Hát te nem küldhetnél valamit a munkámhoz, hazánknak előtted esmeretesebb részeiről, s azoknak lakosairól, lndttsfríáiáról s emlékezetesebb szokásairól?. .. Még egi/re igen kérlek, de ne halasszad: küld megr nékem azon táiékokról, ahol vagy, a szülötte/enek, meghaltaknak s házasultaknak lajstromát az utolsó 10 esztendőről, ha tsak
% Magyar Hírmondó. 1789. évf., Gr sz,, Jan. le.
25 Kazinczy levelezése. 507. sz. levél il. kötet. 454—455. old.
29 Kazinczy levelezése 518. sz. levél. Il. kötet. 461—463. old.
x
986
reformata v. Luterana v. akármilyen gyülekezetekből is. Hát a Bodrog vize-f
nek' s Labortzának és Latortzának regulatiójáról mit tudsz? Hát valami homok elfogása v. mocsarák száraztása azon tájékon nincs munkában? . . ."1802. április 16-án köve-tkező, Kazinczynak írt levele27 is foglalkozik mun—
kájával. ,,...Kár volt Pesten létedkor Schedius Prof.-hoz nem menned,!
épen, nála volt munkámnak egy része, Németország. Senkinek szeme eleibe oly igen nem kivántam volna azt előre botsátani, mint Tenéked. Mert Kazinczy izlését a, Magyar Könyve/eben hiaba keresem". Levelének ez a része különösen azért érdekes, mert kitűnik belőle, hogy' tudományos mun- kánál is fontosnak és szükségesnek tartja arcsiszolt elöadásmódot és való-
színűleg ezért küldte a nyelvész Schediusnak elolvasásra.
1802 júniusában elkészült a munka harmadik része, Magyarország Sta—
tisztikája. Valószínű, hogy Németh az országgyűlés idején ennek tulajdoni—*
tott nagyobb fontosságot és nem a külfölddel foglalkozó résznek. Június 9-én a cenzúrán már meg is van az első előadói vélemény, amely szerint a könyv a bennefoglalt veszedelmes elvek miatt nyomtatásra semmiképen sem bocsátható,28 továbbá, hogy a szerző személye kivizsgálandó. Július 19—én Németh benyújtotta a második részt is a cenzúrára.29 Előbb ezt a munkát—
kapta vissza átjavítás végett. Októberben ismét benyújtotta, azonban decem—
berben újra visszakapta. A Magyarország Statisztikáját nem saját kezébe, hanem egyházi hatóságának, a dunántúli evangélikus püspökségnek 1802 decemberében olyan indokolással küldötték vissza, hogy a magyar nemzetre szórt rágalmak, valamint a bennefoglalt tévedések és hibák miatt kinyomta- tásra nem bocsátható és hogy a magyar nemzet jellemrajzát, melyet oly gya- lázatosan lefesteni merészelt, javítsa ki. Az iratokból nem derül ki, hogy a kéziratnak milyen kitételei estek kifogás (alá, viszont egyik kötet kézirata sem maradt fenn. így mindössze annyit tudunk meg, amennyi idevonatko-
zólag Németh László egy későbbi leveléből kiderül.
1803. január 2-án kelt levelében elkeseredetten panaszkodik a cenzúra miatt: ,,A Slatisticám a Budai Cenzarán sem admittáltatott: de olly relatio mellett nem is aclmittáltathatik egy okos könyv is. Mert a, Referens nem elégszik meg azzal, a mit a' könyvben talál, hanem abból következtetéseket von, mellyek által a' manuscriptamot meg tilthassa. ...Mivel kiteszem a' Cath. Papságnak számát s' öszve hasonlítom azt a nép számával, abból azt , következteti, hogy nagyitom a* papság számát. De mit tehetek mind ezek ellen? Még egyszer elöl vevém, és ha lehet kihagyván minden megütközést okozó helyeket, approbáltatom, ha nem, lemondván minden'Magyar Auctor- ságról, tsendes magánosságban mankálódom".30 Mindössze ennyi tényt
tudunk meg a cenzúra kiiogásaiból. Az indokolásnak abból a részéből, amely-
ben a magyar nemzet rágalmazásával illeti Németh munkáját, világos, hogy kora nemesi társadalmát bírálta meg, mert abban a korban csak az egyházi (katolikus) és világi nemességet értették a nemzet fogalma alatt. Arról, hogy a két kötet mégegyszer a cenzúra elé került volna, nincs adatunk. Annyi azoriban megállapítható, hogy magyarnyelvű írásta többé nem jelent meg.
Ebben az évben ír egy rövid ismertetést egy általa ismeretlennek tartott _
97 Kazinczy levelezése. 519. sz. levél. 11. kötet. fil—473. old.
28 A vonatkozó iratokat l. Helytartótanácsi levéltár. Departemenlum revlsíonis llbrorumr 1802. fons_
5. pos. 51. 52. 63 és 54. továbbá ions. 31. pos, ), és 2.
29 U. o. ions. 33 pos, ? és 4. _ ,
30 Kazinczy levelezése. 711. sz, levél. Ill. kötet. 248—249. old. A levél tévesen a keltezes eln—ezése folytán került 3 Hl. kötetbe. Helyes kelte nem .az id. kiadványban feltüntetett 1805, I. 2., hanem 1803. l. 2.
NÉMETH LASZLo ELETE es MUNKASSAGA _ 987 XVII. századbeli magyar nyelvű nyomtiatványról.31 Kazinczynak ugyan" azt
1803 március végén azt írja, hogy: ,,ebben az évben a ,,Zeitschriflben" nem sokára megjelenő leírásánál, Győr vármegyének egyebet nem irtam."32
Ennek a dolgozatnak egyelőre nem sikerült nyomára akadni. Szeptem- berben közli Kazinczyval, hogy Teleki Domokos ,,Hazai Utazások" című munkáját forditja németre. Ennek illusztrálására Kassa és Tokaj környékét ábrázoló rézmetszeteket kér KazinczytólP-i Sokat betegeskedik. Reumiatikus fájdalmak gyötrik. A fordítási munkán kívül közli a Zeitschriííben Magyar—
ország megyéinek területét: amelyet a Görög Demeter térképeiről számí- tott ki.34 és ír egy alapos ismertetést Ballman Si18tlSZtikájárÓl.35 Betegsége egyre súlyosabb. l805 tavaszától kezdve minden levele panasszal van tele.
Nyáron hat hetet Pöstyénben töltött anélkül, hogy állapota valamit is javult volna. 1806. február 17-én irott utolsó levelében közli Kazinczyval, hogy egy nappal elébb lemondott igazgatói állásáról, de elöljárói úgy döntöttek, hogy még fél évig várnak ielgyógyulására, amiben ő már nem bízik.36 Halála
1806. május l5-e'n következett; be. Életének Kis János állította az első emlé-
ket pár nappal később, az akkori magyar újságokban. Megemlékezését a következő sorokkal zárja: ,, . . . igen szép fénnyel tündöklő és a maga köré- ben igen hasznosan világoskodó, de fájdalom, csak rövid ideig tartó tüne—mény vala."
*
,,Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírása" Németh László nyomtatásban megjelent munkáinak legjelentősebb kötete. Teriedelme közel 600 oldal, amelyből 169 oldal jut ,a bevezetésre, amely azonban felöleli korá- nak statisztika elméietét. A kötetben tárgyalt országok adatai általában a bevezetésben felvázolt keretbe illeszkednek bele. A következőkben a beveze- tésnek, mint a statisztika XVIII. századbeli elméletének érdekesebb ieieze—
teit mutatjuk be.
A munka érdembeni részének ismertetése előtt néhány szót kell szólni bizonyos alaki sajátosságokról. A kor szokásaszerint majdnem minden nyomtatott művet szerzője jeimondattal és aiánlással látott el. A jelmondat a munka Célját, wagy ideológiai irányát fejezte ki, az ajániás pedig vala—
mely kőzéleti személy pártfogását biztosította a szerző számára. A XVIII.
század végéig ,:a jelmondatok majdnem kivétel nélkül klasszikus szerzőktől vett idézetek voltak. Érdekes megemlíteni azt, hogy ebben az időben a sta- tisztikai művek szerzői világszerte leggyakrabban Cicero alábbi mondását választották jelmondatként: ,,Ad Consilium de Repubi'ica dandum caput est, Nosse Republicarn."37 Sehwariner Márton viszont Shdkespeare Othellójá—
ból választott mottót: ,,Speale of me as I am."33
Németh munkája az elsők közé tartozik, amely _ielmondatában is a fel- világosodást hirdeti. A ,,Salns popnli suprema lex"39 mondás ugyanis ——
amelyet Németh könyve jelmondatául választott — a korai materialista filo—
51 Zeitschrift von und für Ungarn. l803. 2. k. SNS—317. old.
3? Kazinczy levelezése. 586. sz. levél, Ill. ki 44—45. old.
33 Kazinczy levelezése. 616. sz. levél. ill. sz. lOD—lll, old.
34 Fláehen Inhalt einiger Gespannschaiten des Königreichs Ungern. Zeitschrift von und für Unigam_
i804. 3. k. 43—45 és 89—94 old.
35 Ballmann, Johann Michael: Statistise'nen Landesknnde Siebenbürgens. Hermannstadt. 1801.
Annalen der Líteratur und Kun—st. Wien, 1804 Nr. 37—38—39.
36 Kazinczy levelezése. 879. sz. levél. lV. k
4 37 ,,Akí az államnak tanácsot akar adni, annak elsősorban ismernie kell az államot."
35 ..Csak igazat beszélj rólam."
. 39 .,A nép.java a legfelsőbb törvény,"
988 mszmos XE'WÁM
zófusok egyik tétele, amelyet a ,,Voluntas regís suprema lex"*" tétellel állí- tianiak szembe
Németh László munkájának ajánlásával is eltér kora feudális szoká-
saitól. Művet a következő költői fogalmazású ajánlás díszíti: ,,Hazám Buzgó szivvels fiut indulattal teszem le oltárodra igyekezetimnek első zsengéje't:vedd anyai kegyességgel tseke'ly ajándékát magát szolgálatodra szánt Fiad- nak!" Meglepő jelenség ez abban a korban, amikor mint tudjuk, a nemzeti érzés, csak igen kevesekben volt kifejlődve.
Munkájának célját Németh az ,,előbeszédben" határozza meg. Ugyan- itt indokolja az általa alkotott új, vagy nem eléggé elterjedt magyar szavak használatának szükségességét is.
,,.. . Könyvetskémnek írásában haszon és tanulás inkább, mint mulat—
tatás volt feltett tze'lom. Inkább keresgélésre és rendes tanulásra, mintsem gyönyörködtető olvasgatásra alkalmatbs az. . .
. . Szókkal sokszor kellett ajakkal, vagy ujj értelemben élnem: de ki- vált, a'hol értelmetlenebbnek látszottak., német, vagy más nyelven hozzá tettem értelmeket. Nem is azért éltem mindenütt velek, mintha azokat jónak tartottam, vagy vétkesnek ítéltem volna idegen szókat tenni irásomba —— ezt minden pallérozott Nemzetek tselekszik — tsak ugy nézze azokat az Erde- mes Olvasó, mint próbákat, mellyek közül, ha eggyet kettőt a Magyar Közön- ségnek valaha bevenni tetszeni fog, legtöbbeket saját ítéletem szerént is méltán megvet.' Németh Lászlónak a statisztika hlazai művelése érdeké- kében kifejtett érdemes munkássága mellett, a nyelvújítás mozgalmában való aktív részvétele a másik legnagyobb érdeme A XVIII. század végén a magyarnyelvű tudományos irodalom legnagyobb akadálya a magyar nyelv akkori fejletlensége volt Hiányoztak a legegyszerűbb tudományos fogalmak kifejezésére alkalmas magyar szavak. Például csak 1743 óta ismeretesek az összeadás, kivonás, osztás és 1777 óta az egyenlítő, ásvány és hullám sza—
vainkjl1 Nyelvüniknek a tudományok művelésére és iskolai közlésre ezidő- szerint való alkalmatlansága a nemzeti művelődés kialakulásának legfon- tosabb akadályla. " Németh László, mint korának több kiváló'n'ója és gondol- kodója felismerte azt a tényt hogy a nemzeti nyelvű művelődés kifejlődése nélkül lehetetlen a műveltség demokratizálódása A közéletben használt latin és német nyelv .a nép nagy tömegeit jogaiból, az idegennyelvű iskola és iro- dalom pedig a szellemi életből zárja ki.
Munkájának megírásáról szóló 1794. év elején megjelent tudósításban Németh azt állítja, hogy a bevezetésben foglaltakat nagyrészt Schlozertől vette át. A munkában felsorolt források azonban azt bizonyítják, hogy meg—
írásához a statisztika laddig megjelent teljes irodalmát áttanulmányozta és felhasználta. A statisztika feladatának ebben a korban az országoknak egyes nevezetességeik által való leírását tartották. Az Achenwall által alkotott és Staatsmerkwürdigkeitnek nevez-ett fogalom tartalmazza ezeket a nevezetes—
segeket Németh ezt a fogalmat a következő formában magyarázza meg:
,,Országos emlékezetes dolog (Staatsmerkwürdigkeit) az mellynek szembe tűnő nagy következtetése van eggy egész Országnak boldogságára." Az országleirásról pedig a következőket írja: ,,Az Ország leirása (Statistica) tudományos és meghatározott előszámlála'sa az Ország mostani Országos '
40 ..Az uralkodó akarata a legfelsőbb törvény." '
!; Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója. Magyar Művelődéslőrténet, Budapest, é. n., IV. kötet, 497. ol .
42 Kornis Gyula: a Magyar művelődés eszményét. 1777—1848, Budapest, é, n., l. kötet, 94. alá,
nemem LASZLO mere Es MUNKASSAGA . * 989 emlékezetes dolgainak. Különbözik tehát az Ország történeteinek leirása—*
tól... Különbözik a' föld leírásától is, melly tsak a' földet, nem pedig dz országot irja le". A földet és az országot Németh élesen elkülöníti egymástól..
Az országleirás szükséges szempontjait világosan és korát tekintve helyesen állapítja meg. ,,Megkioántatik valamely Országnak tökéletes leírá- sától 1. hogy csak valóságos Országos emlékezetes dolgokat számláljanak
fel. Nem érdemel p. 0. említést ha 10, 20 nagy Ur esztendőnként, a* szomszéd földről hozat egynéhány rőf posztót: de sok [00.000 árra kárt tesz, ha a köz—nép süvegeit, vagy í'sízmáít' Ottan venni kéntelenitik. 2. Az emlékezetes dol——
gok mostaniak legyenek . . ."
Megmagyarázza, hogy például hazánknak a rómaiak idejében fennálló!
állapotát leírni a régiség-tan feladlata. A jelenlegi állapothoz való fejlődéshez szükséges változások ábrázolása a történettudomány feladata, és csak a
jelenlegi állapot leírása jelenti a statisztikát. Ez a felfogás Schlözer állás—
pontját jelenti. Németh elvileg elfogadja ezt az álláspontot, gyakorlatban viszont eltér ettől. Az egyes országok statisztikai leírásánál ugyanis, ahol csak teheti, igyekszik minél régebbi adatokat is felhasználni. Svédország népességének tárgyalásánál például hartományonként kimutatja a lakosság számát az 1764. és 1790. években. Az országleirásnál követendő szempontok-
** ról a következőket írja: ,,3. Az Országos emlékezetes dolgokat meghatározva adja elő. Ne azt mondja például, hogy sok, hanem he't millió ember lakja a kettős Szitzíliát . . . 4. Az Országos emlékezetes dolgokból semmi se marad—
jon' ki, máskép tsak töredék és nem telljes az ország leírása és annak a töb—
biekhez valő mivoltát tsak re'sz szerént láthatjuk által, nem teljesen. — 5.
hogy végre az elől adandó dolgokat ollyan renddel és tekintettel számlálja
fel, hogy az Országnak jelen való állapotja és fontossága legkönnyebben ésigazabban szemébe tűnjék az olvasónak . . ."
Az országos emlékezetes dolgok fogalomköre abban az időben lényege- sen eltért a mai értelemben vett statisztika tárgykörétől. Például az ország alkotmányának, az uralkodó család örökösödési rendjének, az udvari pom—
pának, a más országokkal kötött szövetségeknek, továbbá a törvényhozás- nak és igazságszolgáltiatás rendszerének leírását is a statisztika tárgykörébe tartozónak ítélték. Ez a felfogás nemcsak a XVIII. század statisztikájára jellemző, hanem fennmanadt egészen az 1860-as évekig. Természetesen eze- ket a fogalmakat csak leíró formában tudták rögzíteni. A népességre és a
termelésre vonatkozó statisztikával kapcsolatban Schlözer és követői ——_ így
Németh is —— már tisztában vannak a mértékszerű kifejezés egyedüli helyes—ségével. Hogy ezen a téren is gyakran a leírás eszközeihez nyúlnak, annak a statisztikai adatgyűjtések, hézagossága, mondhatni majdnem teljes hiánya —
az oka. A népesség számán kivül egyedül a külkereskedelem az, amelyre
nézve viszonylag pontos, táblázatos adatianyag állítható össze. Németh az egyes országok leírásánál, éppen e két tárgykörnél mai értelemben is helyes szerkesztésű táblázatokat ad.A bevezetés 5. §-ában a népesség számáról szól. Egy ország hatalma és boldogulása alapjának a népesség minél nagyobb számát tekinti.
,,...Menne'l több a Polgároknak száma, annál hatalmasabb az Ország;
annál több kar kész oltalmára; annál több szem vigyáz ellenségei mozdulá- sára; annál több ész fortélyoskodik azoknak megrontásán", Mikor Németh ezeket a sorokat fogalmazta, Malthus már dolgozott népesedéselméletén.
A következő mondatok, mintha a malthusi tanok előzetes cáfolatai lennének:
,, . . . Több kéz többet tesz, több Polgár többet termeszt . . . A' döghalált leg—
!
999; ,
** inkább éhség követi; —— megfogytak a, munkáskezek: megfagy az élelem.
Spanyol Ország az Arábsok kitize'sével vesztette el virágzását. Német Országnak sok Részeit a' kiköltözött Hagenották gazdagították meg'—.k.
Minden Országnak bátorsága a' valóságos boldogsága tehát főképen a nép- nek számos voltától függ."
A népszámlálás című 6. §ban a számbavétel fontosságáról nehézségei—
ről ír. ,,Bizonyosabb mód annak ki tanulására a jó renddel kezdetts több esztendő által folytatott számlátásnál nints. —— De költséges, bajos e's vesze—
delmes munka ez. A' köz nép minden ujjitásoktól tart: fél nehogy terhei sza- porodjanak. Nem tsuda azért, hogy az első számlálás/tor többnyire sokat el- tagad, vagy elhallgat az eggyitgyü paraszt: sőt gyakorta amint ez valóban tapasztaltatott, némellyik az ijjedtseg miatt sokat el is hibáz... Költséges intézetének eggyébb mellyékes de igen hasznos igazságokra is hasznát veszi többnyire az Ország. Mennyien laknak a falukban es mennyien a Városok—
ban? Mennyi él a föld miveléSeböl, mennyi a kéz i mesterségekbőt, mennyi a kereskedésből, mennyi az Ország szolgálatjából? hányan vagynak az egy- háziak ,'a tudósok a nőtlenek? soke a dologtalan a nép között, mellyek a bolts Kormányzónak okos intézkedésekre és rendelésekre okot és módot nyujtanak." Mai szemmel nézve ezeket a iejtegeteseket, meg kell állapítani, hogy Németh helyesen látta meg a népszámlálás fontosságának, és a népes— ' ség lakóhely, fogla lkozás, műveltség, családi állapot stb. szerint való cso- portosításának izuksegessege'ill etöl eg hasznosságát. Látta azonban a nép- számlálás nehézségeit és akadályait is Munkája következő szakaszában a nepesseg számának egyéb módon való kiszámításáról, a nép számának ki—
vetéséről ír El sösorban la Süssmilch féle 43 módszerről is: ,,...sok izbe'li szorgos oizsgálások után kitanulta a nagy nevű Siissmileh, hogy minden 36- ik ember esztendőn/etánt meghal és minden 26— hoz egy szuletik, ha tehát a halottak számát 36- tal a születtekét 27- el sokszorozzuk kihetőkepen ki- hozzuk az élőket. Szukséges mindazonáltal, hogy ne eggyes tartományokról legyen szó, hogy sok esztendőkre, s mind a' holttak, mind a' szülöttek szá—
mából külön vessük ki s a sokak között a közép számotM vegyük: hogy végre közönséges esztendőket válasszunk ki és nem szokatlan drágákat nyavalyákkal, döghalállal vagy veszedelmes hadakkal jegyeseket." Egysze- rűbb módszereket is ismertet, de azok használhatóságát kétségbe vonja Pél- dául nem tartja pontosnak a házak számából kiszámítható népességi ada—
tokat, ahogyan azt Grauntt5 a XVII. században végezte, aki London népes—
ségét a házak és az egy házban lakó népesség átlagos számából állapította meg Hasonlóképpen elveti a legfontosabb fogyasztási cikkek, például a só évi fogyasztásából megállapított népességszám használatát ls.
Érdekes megállapításokat tesz Németh a ,,Ne'p Képe (Character)" címet viselő §—-ban Aztirja, hogy egyes utazók sokat írnak a kül önbözö népek szo- kásairól. Ó csak [azokról szól, amelyek szembetűnően segítik, vagy aka- dályozzák az ország boldogulását. Legtöbbet a műve ltebb városi lakosság szokásairól írnak, pedig nem ezek a valóban érdekesek, mert ezek Európa különböző országaiban többnyire egyformák ,,Mi leginkább a köz népre, Minden nemzetnek a legnagyobb és legfontosabb részére vigyázunk. "
43 Süssmilch, Peter (1706—1767) porosz tábori lelkész Elsősorban népesedési kutatásai révén vált neve ismeretessé.
44 Meglepő lxÖZépSZlm elnevezés ebben az időben lehetséges hogy Németh használja először.
A nyelvtudommy első előfordulását az 1803. évre teszi. (V ő.: Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. Budapest 1902,192.0ld.,Közép"clmszó alatt
4'5 Graunt John (1620—1674) angol kereskedő a politikai aritmetika megalapítója
NÉMETH LÁSZLÓ ELETE ES MUNKASSÁGA
.. _ 921
Németh észrevette, hogy a középkori vallásosság csökevényel egy ország népességének a termelőmunkában való részvételétnagymértékben akadá- lyozzák. ,, . . . Spanyol—Országban 165 ünnep nap van, Angliában 65. A' Pro- testáns Német tudományok mindenségein (egyetemein) annyi lelzkét tarta—
nak fél esztendő alatt, mint Olasz Országban egész esztendőben." Ebben a fejezetben ír a gépek használan'mak nagy elönyéröl is. ,,Eggy Anglusz müves tesz mosztonjaw (Machina) által annyit, mint más, Nemzetbe'li tiz hasonló
mesterek, azon eszköz nélkül." .
A föld nagyságáról szóló 12. §ban Németh kifejti, hogy nem csupán la terület nagysága, hanem a rajta élő népesség minél nagyobb sűrűsége és a termelés minél magasabb színvonala ra döntö. ,, . . .A temerdek Orosz Biro—
dalomban könnyen elélnetnek 900 millió ember, holott most 34 m. lakja, tsudálkozunk ellenben rajta, hogy tarthatott a' maroknyi Egyiptom régente _ 7 milliót és a Szent-föld 5 milliót el. 0 melly távol van még egész Európa azon fő pontjától a földmz'loelésnek, hogy szántóföldjét ágy munkálja, mint kertjeil, holott ollyan módon szükséges idejében hat és nyoltz annyit ter- meszthet rajta, mint amit most hoz. .. Nem a nagy térség teszi az Orszá- got hatalmassá és boldoggá . . ,,Áz Ország népessége" (16. §.) alatt nem az ország összes lakóinak számát, hanem [a népsűrűség fogalmát érti. Sok helyes érvet sorol fel a minél nagyobb népsűrűség előnyös volta mellett.
,,/l föld nagyságának a'— nép számával összehasonlitása adja elől mennyi ember lakik egy [3 mértföldön: mellyel az ország népességének szoktunk mondani. 10.000 ember egy [] mérlföldre tömve, többet tesz az élet ls ország boldogságának elősegítésében, mint ugyan annyi száz mértföldre elszórva.
Mennél tobb az ember oalamelly tájékon, annál több a szükség s mennél több a szükség, annál több ember talál dolgot s dolga után kenyeret." Gon- dollatlan panasz tehát :az embereknek száma ellen panaszkodni. ,, . . . azt kel—
letik mondanunk, hogy ettől függ az Országnak hatalma is egyedül."
Említettük mar, hogy Németh ifjúkori olvasmánylaíban fontos helyet foglalt el a lrancla felvilágosodás irodalma, amely erős hatást gyakorolt világnézetének kialakításába. Egy ország boldogulása és a népesség száma közti összefüggésről vallott fentebb idézett véleményét is ra materialista filo—
zófia egyik legkiemelkedőbb alakjának Helvetius—nak" hatása alakította ki benne. Helvelius szerint ugyanis ,,a társadalom történeti fejlödésének leg- főbb rugója a polgárok szaporodása, vagyis a meglölte'sre váró gyomrok, a ruhát igénylő testek stb, szaporodása. A polgárok szaporodása egyenlő a létfenntartást szolgáló szükségletek végösszegének növekedésén—elfut;
* A löldművelésröl szóló fejezetben Németh felsorolja, hogy mllyen sok és Sokféle adatra van szükség ahhoz, hogy valamely ország lötdmíivelésének állapotát megismerhessük. ,,Valamlnt sok dolgoktól és körülményektől függ a földmívelés állapotja, úgy sokféle dolgoknak esmeretekre is kelletik jut—
nunk minekelőtte arról helyes és alapos itéletet tehetnénk. Tudni kell a mun- kált földnek a' munkálatlanhoz, s a' mar/zatartásnak a íöldmiveléshez való közitt. Mennyi munkát, mennyi költséget kiván mindenik? mennyi nemű gabonát, mennyit mindenikből, s mitsoda tájékai teremnek a' íöldnek?...
Mindezekel az Ország lakásainak szoros feljegyzések, s a, földnek szorgos
46 1792 óta használt, tehát ebben az időben egész újkeletű szó. (I._Szily id. ml, 226. old, ,,Mozgony"
címszó alatt.) *
47 Helvetlus, Claude Adrienne. (1715—1771) Főműve .,De l'esprll (Az elméről)", melyet megjelenése után egy évvel 1795-ben a francia parlament elégetésre ítélt. Helvétlus marxista értékelését 1. Plechanov:
Helvetíus (,,Adalékok a materializmus történetéhez". Szikra, Budapest, 1951.) 48 Plehanov: ld. m., 123. old.
992 mszmos isi—vari
kimérése által szokták kinyomozni49 a jó igazgatása országok, másokban * illánbet; tsak a minden szögget—lyukat megbujkálo' utazó/era kelletik támasz——
0 nun . ' '
Az ipari termelés statisztikájával ia ,,Mesterse'gek" című §. teglalkozik.
Legérdekesebb az a rész, amely ia számbavétel nehézségeiről és módszeré- * ről szól. ,, . . . A készítményeknek kellena'ő voltak miát a mesterember kész kereső: de igen nehéz egész keresetének betsit tsak valamennyire is meg- határozni. Ide is, mint sok más részeihez íudományunknak, szoros tabellák kivántatnának." Németh tehát a leíró statisztikából a táblázatos, vagy kutató statisztikára való átmenet idején kifejezi a ,,szoros táblázatok" szükséges—
ségét. Ez a körülmény bizonyítja legjobban azt, hogy Németh korának leg-u
haladóbb statisztikai irányát képviselte.Fentiekben kiragadtuk a bevezetés néhány legfontosabb fejezetének érde—
kesebb részét. Az említésre nem került többi fejezet is nagyon érdekes olvas—
mány és Németh László haladó gondolkozásánlak érdekes bizonyítékait tárja elénk. így például kitűnik belőle az elnyomott ,,kőzne'p" szeretete. Kívánja
a tudomány és a technika vív—mányainak az egész társadalom érdekében való
felhasználását. Iskolareformokat követel. Gyűlöli a vallási fanatizmust, ésbigottságot. Bíráljla a fennálló rendi társadalmat. Ezek a vonásai vezettek arra, hogy későbbi munkáit la reakciós kormányzat nem engedte megjelenni.
A munka második része, amely az_egyes országok statisztikai leírásá—
val foglalkozik, hasonlóképpen érdekes olvasmány, de részünkre ma már leginkább csak a statisztikai gyakorlat akkori kezdetlegességét bizonyítja Az elméleti rész forrásmunkáí között ott találjuk a XVII—XVIII. század min—
den jelesebb statisztikai úttörője'ne—k nevét. Megemlíti Graunt, Petty, Achen—
wall, Lueder, Schlözer, Tooze és Süssmilch minden munkáját. Az elméleti iro——
dalom teljessége mellett az összegyűjtött adatanyrag természetesen viszony—
lag csekély. Idevonatkozó forrásai elsősorban útleírásokra, naptára-kra és kisebb-nagyobb hírlapi cikkekre korlátozódnak. Kivételt csak a népességi és külkereskedelmi adjatok, továbbá az egyes államok szárazföldi és tengeri haderejének ismertetése képez. Ezeken keresztül pillanthatunk bele Németh táblaszerkeszte'si gyakorlatába is. Ahol csak teheti, táblázatokba foglalja az adatokat. Ezek a táblák a kezdetleges nyomdetechnika mellett is meglepően
Németh főművének egyik táblázala
Angliai Cl mértf. Német [] m. lakofok fzáma egy Angi. egy NémetDméx—tfőldön
y Ánglia 49400 2248 8000000 162 3560
Skotzna 9 7 794 r 264 : 700000 6: 1346
Hibernia. a 7467 1 448 25 00000 9 1 9003
Eggyütt I047oo 4760 ! zaooooo 114 95 cu
(Hlbernia s lmrszág. —— A szerk.)
jó szerkezetűek. Igaz ugyan, hogy a táblaszerkesztés szerepelt már ebben az időben Schlözer professzor előadásaiban is, aki bemutatta a jól és rosz- szul szerkesztett táblázatokat hallgatóinak.50 (Ssajnos idézett munkájában a táblázatok nem szerepelnek, hanem csak utalás arra, hogy a hallgatók—
" A nyomoz, nyomozat kifejezés—$ irodalmi előfordulását ;; nyelvtudomány sokkal későbbre, 1832.
évre teszi. L. Szily K.. Id. m., 242. old.
5. Schlőzer: Theorie der Statistik. Göttingen. !804. 92. old.
