Ernst Döblin: Theorie des Dumpings

10. szám.

olyan fokot ért el, amilyenre még nem volt példa

a gazdaságtörténelemben. l'ljabbkori történelmünk

általában csak két hasonló válságperiódust is-

mer, az egyik 1820 es 1821 között lepett fel, a má- sik pedig 1875-ben kezdődött és a 20. század ele-

jén szűnt meg.

A gabonapiac helyzetet vizsgálva érdekes

megállapítás például az, hogy az Egyesült Államok kenyért'ogyasztásában bulllott eses reszben a he—

vándorlás visszaesésenek következménye, mint-

hogy a szláv és latin fajok a'ánytalanul több ke—

nyeret esznek, mint az amerikaiak. A gabona, hús- félék, tejtermékek, ipari növények, gyarmatáruk piacain és áralakulz'isr'in a'tttekintve, a tanulmány áttér a válság nemzetközi tenyezőire. A két alap—

tétel: a norinz'tlisnz'tl kisebbre csökkent fogyasztás és a termelési és eladási költségek közti diszhar-

mónia. A javítási imidozatokat illetőleg a szak- értők azonban nem tudnak megegyezni, hogy vaj- jon a szabadkereskedelem vagy a vámvédelem elve helyesebb-e? Mert, ha például Svájc eltörölné a sertesvz'tlnokat, a sajtgyárak a inellókternu'my—

ként előállított savót és egyéb hulladékot, amit

így hizlalásra használnak, a csatornába öntbetnek és ezáltal a sajttermeles drágulna meg, ami ter- mészetesen ViSSZillltlll'lll az egész gazdasági életre.

Marad tehát három út a valsag lekiizclesűre. l'

'v- mint: a fogyasztás fokozása, a termelés rsökken—

tése és a piacok megszervezése. Ezeket, az egyes allamok saját maguk hivatottak megvalósítani,

Viszont a legfontosabb teendő nemzetközi úton

volna megvalósítandr'), s ez a mezőgazdasági hitel—

kérdés rendezése.

A tanulmány ezek után 39 állam mezőgazda—

ságának kerdósóvel foglalkozik. A Magyarország—

ról szóló részt Somssich László gróf írta.

S.—P. A. (Ir.

Ernst Döbtin: Theoríe des Dumpíngs.

Verlag von Gustav Fischer. .lena, 1931. 1281. —- p.

A dumping meghatározása magában is probf téma, minthogy az importáló és az exportáló állam szempontjából kiindulo különböző detiniciókhoz le- het jutni. Az egyes államok Vámpolitikai eszkö—

zökkel igyekeznek gyakorlati úton közelebb ke- rülni a kérdés lényegéhez. így igen különböző

rendszerek épültek ki a célból, hogy a külföldi

áruk ,,alákínálása" ellen a belföldi termelest meg—

védjék. Ennek folytán a legegyszerűbb definít'ió

,,kivitel a belföldi piaci árak színvonala alatt",

mely azonban szinten nem minden szempontból

kielégítő. Döblin munkája az elméleti kérdések után a dumping okaira és megjelenési formái—a tér át. Kiinduló pont az, hogy a dnmpingnól a

vám és a monopolisztikus helyzet játssza a fősze- repet. Szerző szerint a dumping l')robl(,—in:'ija a klasszikus nemzetgazdaságtan kereteibe nem tud

— 963 —-— 1931

beilleszkedni. A mai gazdaságpolitika két ellenté- tes szempont között vergődik. Az egyik szerint

minden lehetséges módon ki kell használni a nagy- termetes előnyeit, masreszt a kínálatot az árnívó

magasantartása céljából lehetőleg korlátozni kell.

A megoldás a belső piactól független területeken való alacsony áron való értékesítésben rejlik. Hogy

a dnmpingaru vissza ne z'n'amolhasson az or- szágba, arra szolgálnak a 'ámok.

A munka az ár és mennyiseg kérdésével is foglalkozik. Behatóan tárgyalja a termelői költ—

seg es a monopóliumár problenu'tit. Számítást kö—

zöl ar 'a vonatkozólag, hogy az árváltozás folytán

hogy alakul a monopóliumát Ugyanezt grafikus

ábrázolások is szeinléltetik.

A dumping hatása a nepesseg megelhetesi'rre,

hog a kivivö ország fogyasztói hát'áriyos hely- zetbe kerülnek, másrészt azonban a támogatott termelesi ág munkásai tlÖl'lyÖkUl elveznek.

A gazdasa'gpolitika libe'ális művelői is jogos—

nak tartják a dumping elleni fokozott védekezést, mert az eppen az általuk hirdetett nemzetközi munkamegosztás kialakulását veszelyezteti.

Az egyéni szempontokat eláruló es erdekesen megírt könyvet számos nemzetközi összehasonlító táblázat egészíti ki. H.J'. A. dr.

Wilhelm dr.: Votk im Dienst. Wesen und Wírkung der altgemeinen Arbeitspfticht. Ein Deutscher Síeben-jahr—Plan.

Leipzig, 1981. 227 1. —— p.

Wilhelm, dr. munkája abból a tételből indul ki, hogy korunk gazdasági bajainak főoka a mun—

kanélkiiliseg. Ennek folytán a megoldást is ennek megszüntetésében, meg pedig a munkakenyszer behozatala által teremtett helyzetben keresi.

Könyve a nemet viszonyokról szól. de általános (rdeklődósre tarthat számot. ll'egigtekintve a há- borús veszteségeken es az ennek következtében be- állott gazdasági jelenségeken, megállapítja, hogy Németorszz'igban az átlagos jövedelmet terhelő adóteher, mely 1913—ban 18'6% volt, 1930—ban 45%.

A munkanélküliek száma viszont 1927 elejéről 1931 elejére megkétszerezt'idött. Igen érdekes ösz—

szeállítasban szemlélteti az ela—'lósodás mértékét és ütemét. Rt'tnutat ar'a, hogy a munkanólüliseg

évente körülbelül 10 milliárd termelési értékcsök- kenést és hat milliárd ve,vőkópességbeni vissza—

esést jelent. Megfelelő melioráeiók útján kétmillió

hektár területen annyi kishirtokot lehetne terem—

teni, hogy az a munkanélküliség jelentős részét levezetne. A mezt'iyazdaság emelése annyival fon—

tosabb volna, mert mint kimutatja, a, külföldi elel—

iniszer- és nyerfanyagbehozatal a háború előtti viszonyokhoz képest megnövekedett.

A könyv azután a nemzeti munka megszerve- zésének alapvonalait tárgyalja. Rámutat arra, hogy

64