TANÚKIHALLGATÁSOK NÓGRÁDVÁR MEGHÓDOLÁSA FELÖL 1663-BAN.

Teljes szövegt

(1)

TANÚKIHALLGATÁSOK NÓGRÁDVÁR MEGHÓDOLÁSA FELÖL 1663-BAN.

Az 1663-ban kezdődött háborúskodásban a töröktől szenve- dett első érzékeny veszteség É r s e k ú j v á r eleste volt. A kapitány, egyszersmind a bányavárosoknak is kapitánya Forgács Ádám, mintegy negyven napi ellenállás után szeptember 15-én feladta Köprili nagyvezérnek az őrizetere bízott erősséget. Érsekújvárt rövid időközben nyolcz felvidéki vár, köztük Nógrád követte a hódolásban. A meghódolások oly bámulatosan gyors egymásután- ban történtek, hogy az árulás gyanújára méltán anyagúi szolgál- tak. Forgács a kapituláczióért egy évig raboskodott és hasonló sors környékezte Nógrádvár kapitányát, nadányi Nadányi Miklóst is.

A kapitányt súlyos vádak t e r h e l t é k : hogy nem j á r t j ó példával elől, gyáva, hanyag, részeges volt, alantasaival kegyetlenül bánt, katonáinak n e m adta ki pontosan az ételt és italt, a munkásokat nem fizette, titokban a pogánynyal czimborált a vár feladása iránt stb. E vádak alól magát tisztázandó, mielőtt a kir. fiscus a törvé- nyes eljárást megindította volna, vizsgálatot kért maga ellen, 1663 végén. Egyidejűleg azonban Majláth Miklós korona-ügyész keré- sére a nádor is elrendelte a tanúkihallgatást, s az ennek következ- tében fölvett jegyzőkönyvek, m i n t alább látni fogjuk, igen fontos s érdekes részleteket n y ú j t a n a k Nógrádvár ostromához.

I.

Wesselényi Miklós nádor Majláth Miklós kir. jogügyi igaz- gató részére 1663 deczember 24-én Zólyom városában Zsoldos

(2)

Miklós kir. táblai bites jegyző által tanúkihallgatást eszközöltetett, a következő kérdő pontok felett:

Tudja-e a tanú midőn Nógrád várát a török megvette volna, a várnak mennyi kőfalát rontotta el és mi károkat tett belső és külső erősségében; a földbástyának felvetése után porral, tarthat- ták volna-e még tovább a várat a pogány ellen, avagy n e m ? Secundo: tudja-e a tanú Nógrád várának mi módon és mint esett feladása, a benn levő tisztviselők, avagy a vitézlő rend akaratjából adták-e meg és kicsoda legkiváltképen való oka azon vár feladá- sának ?

Primus testis Laurentius Bátorfalvi, nobilis, arcis Nógrád castellanus, a n n o r u m circiter 54. juratus et examinatus fassus est tali m o d o : Elsőben az új bástyát kezdték lőni a rácz hegyről, o n n a n nem sok kárt tett a külső kőfalban, hanem a belső várnak az asszony háza a mint volt összerontotta, addig, a mig a külső kőfalnak magassága tartott, úgy annyira, hogy a kutat is elvették volna, ha három sánczkast eleiben nem tettünk volna földdel meg- töltvén ; másfelül vivén az ágyúkat, hogv im onnét nem árthattak többet a sánczhegyről kezdték lőni, de hogy onnat sem árthattanak a külső kőfalnak, hanem csak a belsőnek a szőlőhegyre vitték az után, onnét sem árthattak a külső kőfalnak igen, hanem belől a házak között j á r t a golyóbis a házba, negyedszer Morvái Miklós kertiben húzták alá az ágyúkat, egy vagy kettőt megint Torda Péter kertében, azon két sánczból törték le a kerek bástyát és róka bástya között való fejér kőfalt, mind földig letörték a belső várnak a kőfalát is azzal együtt a kőszikláig letörték, a hol az öreg ágyú volt a czingerben, a felső czejkházat is összetörték a templommal együtt. A róka bástyának törött kőfal felől való casamatáját szög- lettel együtt fundamentomáig mind felvetették porral, közte ma- radt volt egy kis kőfal a törés és felvetés között azt szünetlen lőtte úgy annyira, hogy azt is lerontotta, három ágyút is bele lőtt egy- szersmind azon felmaradt kis kőfalba, azt is földig lerontotta. A m i n t én láttam lehetett tíz öl a mennyire kőfal mellett volt az ásás kerek bástyától fogvást fel a törés felé, kit azután fel akartak vet- tetni, de úgy lette, hogy azért ásták ón a törököktől hallottam, hogy azért ásták volna, másoktul hallottam, hogy 18 szekér pus- kaport vittek volna alája azon bástyának és kőfalnak felvetésére,

(3)

úgy volt e, vagy n e m , n e m tudom, a vitézlő n é p azon ijedett meg, azt kiáltotta mindenik, hogy megöl b e n n ü n k e t a kő, ha felvetik.

Quoad 2. ki által és mi módon lett a várnak feladása, elsőben a r r a nem nevezhetek senkit is, azt tudom, hogy én f e l m e n t e m főkapi- tány úrhoz ő kegyelméhez ilyen dologért estve levén az idő, hogy a törés ellen építsünk fából egy sorompót, míg ott beszelgettem az úrral, órkeztenek u t á n a m be, ugyanott való vicarius Istvánfi Bálint u r a m , de hogy nevezhetnék valami derekas tisztviselőt, a ki vele lett volna nem j u t eszembe, h a n e m közlegények : Veréb István, Szalay György, P á t i Pál, Palánki Korpácsi Geczi, a m i n t reá em- lekezem vele voltanak, úgy emlékezek vicarius u r a m a várnak fel- adása felől a f ő k a p i t á n y n a k , főkapitány u r a m azt mondotta, ki akaratja ez ? Vicarius u r a m Istvánfi Bálint azt feleié az egész seregé, arra nézve m i n d j á r á s t a n küldötte F ő k a p i t á n y u r a m embe- ret, m i n d j á r t hívatta elő az egész tisztviselőket, ha ők a k a r a t j o k e ? oda gyűlve egy szóval azt m o n d o t t á k , hogy ő a k a r a t j o k , m e r t s e m m i úttal tovább n e m t a r t h a t j á k , feleségek, gyermekek rabbá lészen, őköt levágják, mi hasznok ő nekiek a b b a n , m e r t a vár is elvész, a r r a a f ő k a p i t á n y azt m o n d o t t a , szidalmazta őket, hitetlen áruló lélek beste lélek ennek s ennek a fiai ugy esküdtetek e meg ő felségének a várhoz az országnak ? a r r a azt felelték némelyek, a császár is megesküdt nekünk, hogy esztendőnkint megfizet, de egy n é h á n y esztendő alatt n e m fizetett, elfogytunk fizetlenség v é g e t t ; kérdvén engem is a f ő k a p i t á n y : te porkoláb mit mondasz h o z z á ? én azt m o n d t a m semmi ú t t a l én n e m cselekszem, mivel s e m tanácsokat, sem szándékjokat nem t u d t a m , a r r a az egész sereg- nek nagy része felkiáltott, ki azt m o n d t a lövöldözzük meg, ki azt m o n d t a vegyük fejét, ki azt m o n d t a kötözve vessük ki a bástyán a törököknek, b a egyet n e m akar velünk erteni; fő- kapitány látván az ő p á r t o s voltokat a r r a kényszerítette őket erős szitok a l a t t : no m e n j ü n k a bástyára a m i n t hitetek t a r t j a , őrizzük a t ö r é s t ; szép szóval is kérte, fiaim, jó vitézek m e n - j ü n k a bástyára v á r j u n k el egy ostromot, egy hó pénzt adok, h a Isten megtart, a német tisztviselőknek is a szerint m o n d o t t a : várjuk el az egy ostromot, száz forintot adok a vitézlő nép- nek, ha Isten m e g t a r t ; de csak egy sem találtatott, a kinek kedve lett volna hozzá, csak mind h a l l g a t t a n a k ; a főkapitány fegyverét

Hadtörténelmi Közlemények. V. 7

(4)

magához szedte, azt m o n d o t t a : gyertek hitetlen beste lélek kurva fiak a bástyára, arra azt mondották: ó'k bizony nem mennek, hanem ktki szállására mégyen, némelyek azt is mondották, hogy kihány- ják a fegyvert a bástyán a főkapitány azt m o n d o t t a : jobb lesz e h a ágyatokban veszik fejeteket, hogy sem mint vitéz módon a bás- t y á n elveszszetek ? arra mondván : ők azzal nem gondolnak ; ezt látván főkapitány az ő rettenetes pártoskodásokat úgy mondotta, a d j a n a k levelet mind a magyar, mind a német, hogy nem fő- kapitány, hanem magyar és német sereg adja fel a töröknek a várat : arra készek voltanak, meg is adták a leveleket, me- lyeket magyar és német megadott a főkapitánynak, szememmel láttam mind a magyarét s mind a németét, magam pecsétje és kezem írása is r a j t a volt a magyar levelen, látván vesze- delmemet : reá teheted porkoláb a pecsétet, megmentelek én min- denek előtt.

Secundus testis Elizabetha Nagy, generosi domini Laurentii Báthorfalvi consors, a n n o r u m circiter 45. J u r a t a et examinata fassa e s t : Quo ad 1. úgy annyira le volt rontva a róka bástya, hogy az ebek ki s be jártak rajta, a kerék bástyát is megásták volt már, hogy felvessék, kire elegendő puskaport is hoztak, de fel nem vetették, hogy im csak h a m a r j á b a n megadták az után. Quo ad 2.

t u d o m azt, hogy Kamany György gyalog hadnagy h á z a m r a jővén, mondotta, ha porkolábot meg nem mondod hol légyen, téged kötöz- lek meg úgy vetlek le a bástyán, mert nem adod elő a pecsétet;

Veréb István, Fekete István, Szalai György, Pati Pál azt mondot- ták : kötözzük meg kapitányt is, vessük ki a bástyán, ha a várat meg nem akarja a d n i ; magyar és német tisztviselők is nem akartak már intézkedni, tarthatták volna még tovább is, ha belül segítség lett volna, de avval a benn levő néppel igen kevés ideig, anynyira elrontották már a bástyát, kőfalt, hogy gya- log is felmehetett a török, ha mit éjszaka beroncsoltak nappal mind ellőtték.

Tertius testis Anna Petyni, nobilis Georgii Kassay relicta vidua, annorum circiter 24, jurata et examinata fassa est tali modo, quo ad 1. ut prtecedens; quo ad 2. hallottam, hogy a magyar és nemet sereg közönségesen azt beszéllette: adjuk meg a várat, tovább nem tarthatjuk, majd az egész várat is nyakunkba r o n t j á k ;

(5)

hol m á r törés volt n e m is m e n t oda igen a vitézlő rend, hogy oltal- mazza, m o n d v á n , mért ölessék meg magokat o t t a n ; h a n e m csak az ép kőfalon állván o n n a t oltalmazták, nem is a k a r t á k m á r utol- j á r a oltalmazni úgy megijedtek bástyáknak p u s k a p o r r a l való fel- vetésétől.

Quartus testis Blasius Patucz ex comitatu Comaromiensi, libertinus a n n o r u m circiter 59, j u r a t u s et e x a m i n a t u s fassus est Quo ad 1. tudom azt Róka bástya mellett levő vékony bás- tyát földig lerontotta a török, a t e m p l o m o t is. Quo ad 2. nihil seit, mivel kijövetele u t á n ötöd n a p p a l adták fel a várat a po- gánynak.

Quintus testis P a u l u s F a r k a s , nobilis, olim vicecapitaneus Neogradiensis, a n n o r u m circiter 69. j u r a t u s et e x a m i n a t u s fassus est. Quo ad 1. a szerint vallja a vár kőfalának rontását, m i n t az első t a n ú , hozzá tevén a z t : lóval is felmehetett volna m á r a töré- sen a pogány, belső v á r n a k is egy darabját czejkház felől lerontot- ták lövéssel. Quo ad 2. vallja azt, lehetetlen dolog a várat, hogy tovább t a r t h a t t u k volna, annyival inkább lehetetlen, h a másik bástyának porral való felvetése következett volna, a hova 18 szekér p u s k a p o r t csinált volt be, kitől igen el is r é m ü l t a n é p ; főkapi- tány, Bátorfalvi Lőrincz, Illyei István s m a g a m o n kívül a több tisztviselők közönségesen magyar és n é m e t vitézlő rend egyező a k a r a t b ó l mind elpártolván azt mondották : adjuk fel a várat és a pártolás u t á n b á s t y á r a sem a k a r t a k menni, uem fegyvert fogni kapitáüy u r a m p a r a n c s o l a t j á r a .

Sextus testis J o a n n e s Barsi, nobilis, ex comitatu Barsiensi, ex oppido Sancti Benedicti, a n n o r u m circiter 35, j u r a t u s et exami- natus Quo ad 1. tudom azt, l á t t a m is, hogy sehol nincs b e n n e oly épség, a hol meg n e r o n t o t t á k volna ágyúlövésekkel, róka bástyát, mellette levő kőfalt földig r o n t o t t a le. Quo ad 2. a vár annyira j u t o t t volt már, tovább n e m t a r t h a t t á k volna két, legfeljebb h á r o m

óránál, m e r t m á r a kerek bástya alatt a puskapor is készen volt, melyet virradatkor akart meggyújtani. Quoad 2. tudom azt, hallot- tam, hogy m o n d o t t a a község, mit vesztjük itt m a g u n k a t , a n n y i árvát is csinálunk, adjuk fel a kutyahitünek a várat, kurva az a n y j a , a ki bástyára megyen, m e n j ü n k el, f e k ü d j ü n k le, azután éjszaka közönségesen adták fel a várat, mivel főkapitány u r a m

7*

(6)

semmit sem tehetett nekik, hogy tovább oltalmazták v o l n a ; midőn kijöttek ő felsége vitézi Nógrád várából főkapitány u r a m m a l együtt Clenőnél váltak el egymástól, főkapitány ötöd magával magyarral jött el, a többi török p á r t r a , holdultságra m e n t vissza török- kel együtt.

II.

Wesselényi Miklós nádor Nadányi Miklós volt nógrádi fő- kapitány kérésére 1663 deczember 24-én Zólyom-, 1664 j a n u á r 28-án Trencsén városában, kiküldöttje Zsoldos Miklós j u r a t u s által tanúkihallgatást eszközölvén, az említett két helyen összesen 12 ember hallgattatott ki, a következő kérdő pontok felett :

1. Tudja e a t a n ú , hogy ha vett e valami hajlandóságot az obsidioban eszeben arra a nógrádi főkapitányban Nadány Miklós- ban, hogy Nógrádot a törököknek megadják vagy ő, vagy a benne valók ?

2. Hallott e olyan szót ugyan a főkapitánytól, hogy kész megadni a várat és ha ezen dologról tanácskozott e, szóllott e vala- kivel, intvén a benne valókat, magyart és németet arra, hogy fel- adják a v á r a t ?

3. T u d j a e ellenben azt, hogy némelyeket szép szóval intett, nemelyeket szidott, némelyeket meg is vert az olyan szóért, a mely arra rendelt, hogy a várat meg nem t a r t h a t j á k . Es mikor olyan szót hallott, vagy a németek, vagy a magyarok beszélték volna, kiváltkepen ha tisztviselőtől eredett a szó, hogy összegyűjtötte m i n d j á r t nem csak azokat, a kiktől hallatott az olyan szó, a ki visszaadandó példa volt ós szorgalmatosan tudakozta végere akar- ván menni, kitől adatott, a végre hogy büntetés alá vegye s ha ki n e m találta is, ugyan intette-é a tisztviselőket, németet, magyart, hogy az olyan rossz összeveszésre való okádó szók nélkül el legyenek, az értetlen nép között seditiót ne csinálja- nak, biztatván őket azzal, ne féljenek, mert megtartja Isten őket a helylyel együtt?

4. Tudja e, hogy a főkapitány, ha valamire, a vár épületére, erősítésére és munkásoknak pénz kívántatott, örömest adott a por-

(7)

koláb kezébe és a munkásoknak megfizetett e ? azt m o n d v á n : csak találj m u n k á s t , ne kíméld a pénzt ?

5. T u d j a e, bogy a német tisztviselőknek kész volt a korcsmá- j á r ó l a b a u t m a n t u l ( H a u p t m a n n ) fogva mind a felbaldlikig (Feld- webel) és kapraiokig bort rovásra illendőképen adatni és m a g a saját bivalyit, m á s féle lábas m a r h á i t is eledelekre adta a németek- nek, magyaroknak, hogy ne t a l á n megfogyatkozván ételből kedvet- lenebbek l e n n e n e k ; t u d j a e azt is, hogy feles pénzével m a r a d t a k adósok a n é m e t tisztviselők ?

6. L á t t a e a f ő k a p i t á n y n a k szorgalmatosságát és éjjeli-nap- pali vigyázását a várban és hallották e a néphez való intő s biz- tató szavait és látták e cselekedetivei való jó jjéldaadását mind az ostromon s mind máskor és a várban megszállás és b e s z o n t á s u t á n való maga jó viseletét, j ó z a n életét s nem részegeskedesét, azt is, hogy midőn a Nógrád alatt levő vezér K a p l a m basa izent a vár megadása felől, akkor magától e, vagy a tisztviselők jelenlété- ben adott választ a vezérnek és ha választételeben vettek e valami hajlandóságot a r r a eszekben, hogy vagy akkor, vagy az u t á n a várat meg fogná adni ?

7. T u d j a e, mikor és mint indúlt először az a dolog, hogy a várat, Nógrádot a törököknek megadják és ha a b b a n is első indító, vagy javalló volt e a főkapitány, vagy i n k á b b ellent t a r t ó ?

8. T u d j a e, hogy mikor a b e n n levő n é m e t és m a g y a r rend- ből álló nép conspiráltak, hogy a várat feladják, a b b a n kik voltak elsők és kiket küldtek követségben a főkapitányhoz ? hogy a várat a d j a meg, mert ők elégtelenek a várnak tovább való o l t a l m á r a ? Es arra mit mondott, vagy felelt a főkapitány, azt e, hogy m e g a d j a , vagy azt, hogy nem a d j a sőt feje fenn állatáig kész megtartani u r a s országa számára, mely követség h a l l g a t á s b a n , választételben szit- kozódott s fenyegetőzött e a pártütők ellen ?

9. Tudja e, hogy azután seregestül m e n t e k a főkapitány h á z á b a ; pitvarában megállván csak cathegorice m e g m o n d o t t á k , hogy egyátalában ők n e m harczolnak, m e r t elégtelenek a tovább való resistentiájára, egy egész holnapi éjjeli-nappali szorgalmatos- ság, fáradság és vigyázások és a pogány ellen való harczolások miatt el is kevesedvén, sebesedvén; kire a főkapitány szidalmaz- ván őket m o n d á : árulók, ifjúságomtól fogvást keresett becsülete-

(8)

met ezen gonosz, pártolt cselekedetekkel ti most rontjátok el sem császártokkal, sem főkapitánytokkal nem gondolván semmit i s ; igy esküdtetek e meg a mi kegyelmes U r u n k ő Felségének, ez e a ti hívségetek, hitetek, kiért az Isten is megbüntet, a mi kegyelmes u r u n k is. Ezen intésre mit feleltek?

10. H a l l o t t á k e ezt a szót a f ő k a p i t á n y t ó l : ne álljatok el áru- lók mellőlem, legyetek hívek, én a róka bástyán való törést, vagy porral való felvettetést m a g a m r a veszem, mivel azt inkább kell oltalmazni, az félelmetesebb is. Istenre esküvén magára vállalta, úgy, hogy 18 vagy 28 magával halálig oltalmazza, a többi törése- ket ti seregestől m i n d n y á j a n oltalmazzátok, a r r a mit m o n d t a k és találkozott e valamely, a ki a kapitány mellé állott volna és azt m o n d t a volna, én leszek u r a m melletted, és az ki v o l t ?

11. Hallotta e azt a vitézlő rendtől, hogy nem harczol és a fegyverét k i h á n y j a a b á s t y á n ; mikor szólították őket, hogy ne kiáltsanak, m e r t meghallják a törökök szavokat a sánczban oda kinn, a r r a azt felelték, hogy hadd hallják, azt a k a r j u k , hogy meg- h a l l j á k ; az a szó n a p p a l e vagy éjjel v o l t ?

12. Hallotta e, mikor a kapitány szidalmazván a pártos vitézlő rendet, m o n d o t t a : árulók, a b á s t y á r a ! mert bizony rosszúl j á r t o k ; a főkapitány k a r d j á t a n y a k á b a vetvén m o n d o t t a e ezt: no hitetlen áruló beste lélek kurva fiak bástyára, mert meg kell a n n a k lenni.

Arra ha azt felelték, hogy m e n j ü n k házunkhoz, f e k ü d j ü n k le, melyre a főkapitány ezt m o n d v á n : árulók, j o b b e, ha házotokban vág le a török, vagy a bástyán és a r r a azt mondották, hogy inkább a k a r j u k a h á z u n k b a n vágjon le, és okát mit adták annak, hogy a várat miért kell megadniok, többi között, hogy ők meg nem tart- h a t j á k a felső okokra nézve és meg nem t a r t h a t v á n feleségökkel, gyermekökkel szemek l á t t á r a a fertelmes pogány nép, a török nem- zet fertelmeskedjék, azt n e m a k a r j á k nézni, szenvedni, gyermekei- ket, hogy pogányokká tegyék nem cselekeszik.

13. Tudja-e a t a n ú , hogy a mi n e m ű levelet a főkapitánynak adott volt a nógrádi magyar és n é m e t sereg, a mely levélben az volt írva, hogy mi, m a g y a r és n é m e t vitézlő rend, m i n d n y á j a n a d j u k t u d t o k r a , a kiknek illik és recognoscaljuk e levelünknek rendiben, hogy n e m a főkapitány adja meg Nógrád várát a törö- köknek, m e r t ő nagysága tovább is kész volna tartani, hanem mi

(9)

m i n d n y á j a n adjuk meg stb., mely dolognak nagyobb bizonyságára a d j u k e kezünk írásával, pecsétünkkel megerősített levelünket. Azo- kat a leveleket a m a g y a r o k közül kik subscribálták és pecsételték, a nemetek közül is hasonlóképen kicsodák és ki h á z á n á l írták, pecsé- teltek, kik vitték és adták a főkapitány kezébe a németek és magya- rok k ö z ü l ?

14. Hallotta-e, t u d j a - e , hogy a főkapitány a német tisztvise- lőknek h a j t m a n n a k ( H a u p t m a n n ) és l a j t i n a n t n a k mondotta, mond- játok meg az alatta való németeknek, hogy a r e á n k jövő ostromot várják el, viseljék jól magokat, bizony a német seregnek az ostro- m o t Isten véghez adván é r n ü n k szerencsésen, m i n d j á r t száz forin- tot adok és a m a g y a r o k n a k egy hó pénzt, azt is a főkapitány obla- tióját micsoda jó kedvvel és becsülettel vették ?

15. Hallották-e a leveleknek a főkapitány kezébe való adá- sok u t á n is, hogy protestált v o l n a a főkapitány, azt m o n d v á n :

«En protestálok az élő Isten, az ő választott angyali előtt, e világ, ti előttetek is, hogy én az én kegyelmes u r a m ő felsége várát sem meg n e m adtam, sem meg n e m adom a török nemzetnek, sőt kész volnék életem fogytáig oltalmaznom, de h a elállottatok mellőlem, m a g a m elégtelen vagyok ezen helynek oltalmára?»

16. Mikor kiment volna a n é p Nógrád várából, hallottatok-e olyan szót tőle, hogy ha a főkapitány tovább keménykedett volna, elvégezték volt seregestől, hogy megfogják s kötözik ós a bástyán kivetik a porkolábbal e g y ü t t ; ezt a szót kitől hallották, tisztviselő- töl-e, közembertől-e, és hol h a l l o t t á k ?

1 Testis P a u l u s F a r k a s de Hugye S. C. Eegiae Majestatis prse- sidii Neogradien8Ís vicecapitaneus, nobilis, a n n o r u m 69, j u r a t u s etc.

Ad 1. nem értettem, n e m is t u d o m arra a főkapitány a k a r a t j á t , sőt inkább a n i m a l t a a vitézeket oltalmazására a várnak. Q u o a d 2. et 3.

n e m hallottam, hogy a r r a való szava lett volna, hogy megadják a várat, h a n e m t u d o m , hogy a sereget összehívatta éjszakának ide- jen vévén a veszedelmet eszében és a gonosz szándékjokat a sereg- nek, tudakozta, mi akaratjok, amazok publice megmondották, hogy ők i m m á r fegyvert sem fognak, bástyára sem mennek. Quo ad 4.

tudom, hogy parancsolta a porkolábnak, hogy keressen m u n k á s t penzen, a kik találkoztanak, meg is fizetett m i n d a z o n éjszakáig.

Quo ad 5. tudom, a német vitézeknek parolájokra bort adatott, a biva-

(10)

l y o k a t é s m á s m a r h á j o k a t is eledelekre kiadatta, míg tartott bennek, t u d o m azt is, a német vitézek pénzzel m a r a d t a k adósok a borért.

Quo ad 6. t u d o m , hogy főkapitány u r a m várnak megszállásától fogva egesz végig, mindaddig, míg török kézbe nem kellett esni a vég- háznak, józan fővel viseló magát, éjjel-nappal szorgalmatos vigyá- zásban és gondviselésban volt; t u d o m azt is, nem adott magától semmi választ, h a n e m tisztviselők jelenlétében, azt sem vettem eszemben, hogy valami hajlandósága lett volna a végháznak meg- a d á s á b a n . Quo ad 7. vallom azt, hogy a várnak föladásában sem első, sem utolsó indító és javalló nem volt, h a n e m inkább ellen- tartó. Quo ad 8. ebben a p u n c t u m b a n azt tudom, hogy megértette a magyaroknak és n é m e t e k n e k szándékjokat, hogy megkellessék a töröknek adni a végházat, m a g a hívatta főkapitány u r a m mind a várnépet, meg akarta érteni szándékjokat, a z o n b a n experiálván akaratjokat, mivel hogy látták, veszedelem követi őket, ők meg- adják, mely dologról főkapitány u r a m mindenképen fenyítette őket, lássák, mit cselekesznek, de életekkel játsznak, de ők seregül avval semmit n e m g o n d o l n a k , hogy aztán eszébe vette kapitány u r a m a dolgot, látván, sem intésének, sem parancsolatjának n e m engedtenek, úgy kívánt levelet tőlök maga mentségére, hogy ő n a g y s á g a oka ne legyen, h a a végház török kezébe esik. Quo ad 9.

Tudom azt, hogy m i d ő n intette volna hívségekről a főkapitány, azt felelték, hogy ők tovább n e m oltalmazhatják, feleségöket, gyerme- küket n e m akarják ott veszteni, pogány kézbe ejteni. Quo ad 10.

h a l l o t t a m , hogy a n i m a l t a a n é m e t ós magyar vitézeket a róka bás- t y á n a k és a több kőfalaknak megoltalmazására, de egy sem talál- kozott, a ki a r r a állott volna kapitány u r a m mellé az egy porko- lábon, Illyei István és m a g a m o n kívül. Quo ad 11. h a l l o t t a m azt is, hogy a vitézlő rend azt m o n d t a , hogy n e m harczol, h a n e m a fegyverét k i h á n y j a a bástyán. Quo ad 12. hallottam, hogy mond- ták, hogy ők a várat meg nem t a r t h a t j á k , h a n e m inkább házokhoz mennek, ott vágatják le magokat, hogysem szemök láttára fertőz- tesse feleségöket a pogány, gyermekeiket a török kézbe ejtsék.

Q u o a d 13. tudom azt is, assecurálták a németek és magyarok a főkapitányt, hogy n e m ő nagysága a d j a meg a várat, h a n e m mi m i n d n y á j a n seregestül, m a g a m pecsétje is ott lévén kénytelenség- ből és a porkolábé, Illyei Istváné is. Midőn a levelet odaadták a

(11)

főkapitánynak, mind a németek, mind a magyarok ott voltak, a pap, Istvánfi Bálint u r a m írván a levelet, ő adta a többivel együtt, mondván, hogy m e g a d j a a várat, mert a vár nemcsak a császáré, h a n e m az ő u r á é is, váczi püspöké, ő ott m a g á t n e m veszti, h a n e m m e g a d j a a várat a p o g á n y n a k . Quo ad 14. hallottam, hogy intette mind a magyart, m i n d a németet, várják el a jövő ostromot, ha Isten n e k ü n k a d j a a szerencsét, a n é m e t e k n e k száz forintot, a ma- gyaroknak egy-egy hópénzt megadat, de mindezzel semmit sem efficiálhatott, m o n d v á n , azt két óra alatt is megiunák, u g y a n vesze- delmek lenne. Quo ad 15. valamint szintén van a p u n c t u m , a sze- rint hallottam ezen szókat főkapitány s z á j á b ó l : én protestálok az élő Istenre, az ő választott angyalai előtt, e világ és ti előttetek is, hogy én az en kegyelmes u r a m ő felsége várát sem m e g n e m adtam, sem meg n e m adom a töröknek, sőt kész volnék életem fogytáig oltal- maznom, de ha elállotok mellőlem, m a g a m elégtelen vagyok azon helynek oltalmára.

2. Testis. L a u r e n t i u s Bátorfalvy, nobilis S. C. R. Majestatis praesidii Neogradiensis castellanus, a n n o r u m circiter 54, j u r a t u s et examinatus. Quo ad 1. n e m hallottam semmi hajlandóságát a vár- n a k föladására a főkapitánynak, sőt bátorított m i n d e n e k e t . Q u o a d 2.

n e m h a l l o t t a m olyan szót, főkapitány u r a m hogy föladja a várat.

Quo ad 3. tudom, azt m o n d a n i hallottam is más köznéptől, hogy n é m e t kapitány és l a j t e n a n t és m a g y a r strázsamester azt beszél- lették volna magok közt, a várat meg kell a d n i ; mivel hogy hitem tartottam, főkapitány ú r n a k m e g m o n d o t t a m , fölhívatván őket, előt- tem főkapitány u r a m megfeddette, azok tagadták. Quo ad 4. meg- vallom, hogy erősen intett főkapitány uram, mondván, csak találj m u n k á s t , ne kíméld a pénzt. Quo ad 5. Az én h a l l o m á s o m szerint t u d o m mind bbrt s mind ételre valót adott a tisztviselőknek a fő- kapitány. Quo ad 6. semmit sem vettem észre, hogy h a j l a n d ó lett volna a várnak megadására, h a n e m szorgalmatosan éjjel-nappal intett a hűségre, annyira vigyázott, hogy sokszor is kértem, vigyáz- z o n m a g á r a , m e r t h a ő nagysága elvesz, a vár is elvész. Quo ad 7.

ut p r e c e d e n s testis. Quo ad 8. tudom azt, hogy a p á t e r Istvánfi Bálint volt követségben a főkapitányhoz a Verebi István, Szalai György, Pati Pál, Korpaczi Geczivel együtt, a r r a a végre, hogy a várat föladják, kérdé a főkapitány, ki a k a r a t j a ? a vicarius Istvánfi

(12)

Bálint azt m o n d t a : a seregé, úgy beszélgetett a több tisztviselőkkel' felőle, akkor m i n d szitokkal, mind szép szavaival kérte, ne csele- kedjék azt. Quo ad 9. vallom a d e u t r u m szerint, bogy seregestől mentek a főkapitány házához egy szóval m e g m o n d v á n ezt, hogy ők egyátaljában n e m harczolnak, mert elégtelenek arra, egy egész holnapi éjjeli-nappali fáradságok u t á n el is kevesedtek, sebesed- tek. E z e n szavakért szidalmazván, pirongatván a főkapitány őket ilyen f o r m á n : árulók vagytok, az én ifjúságomtól fogvást keresett becsületemet ezen pártütéstekkel most r o n t j á t o k el, ő felségének, ke- gyelmes u r u n k n a k úgy esküdtetek m e g ? ez a ti hűségetek, hitetek, n e m féltek-e Isten és a király büntetésétől? Felelték ezen intésre m i n d n y á j a n seregestől, hogy ők senkiert ott n e m vesztik magokat, azt is m o n d v á n : a császár megesküdt nekünk, hogy megfizet min- den esztendőben, de egynehány esztendő a l a t t n e m fizetett, elfogy- t u n k és így tovább n e m m a r a d h a t u n k . Quo ad 10. fatetur ut prae- cedens testis, főkapitány mellé állván F a r k a s Pál uram is. Quo ad

11. tudom, hogy szólította a népet a főkapitány, ne kiáltsanak, m e r t meghallják a törökök; ők azt m o n d t á k , hadd h a l l j á k , a n n á l in- k á b b kiáltottak. Quo ad 12. nihil aliud seit. Quo ad 13. a m a g y a r sereg levelét a pap Istvánfi Bálint adta főkapitány kezébe ; a n é m e t sereg a mely levelet adott magáról, a fő n é m e t tisztviselők adták f ő k a p i t á n y u r a m kezébe, kik legyenek azok, nevek szerint nem t u d o m . Quo ad 14. hallottam, hogy a németeknek száz forintot, a m a g y a r o k n a k egy-egy hópénzt ígért, csak várják meg még a jövő ostromot, de a r r a semmit sem feleltek, meg sem várták, nem is akarták. Quo ad 15. valamint a d e u t r u m van, azon szóval protes- tált a f ő k a p i t á n y : én protestálok az elő I s t e n r e , világ és ti előtte- tek is, hogy én a várat sem meg nem adtam, sem meg n e m a d o m életem fogytáig, de ha elállottatok mellőlem, m a g a m elégtelen vagyok defensiójára. Quo ad 16. tudom, hogy szemembe mondot- ták m a g a m n a k : vessük ki kötözve a bástyán, avagy vegyük fejét, avagy lövöldözzük meg, m e r t nem ért velünk egyet.

3 Testis. S t e p h a n u s Molnár, molitor, generosi domini Pauli F a r k a s servitor, a n n o r u m circiter 23, j u r a t u s examinatus etc.

Quo ad 1. tudom, n e m főkapitány a k a r a t j á b ó l adatott föl a vár a pogánynak. Quo ad 2. n e m hallottam, hogy a főkapitány akaratjá- ból tanácskozott volna a várnak föladásában a várban levő n é p .

(13)

Quo ad 3. haragosan parancsolta a főkapitány porkolabnak, keres- sen m u n k á s t pénzen, fizessen meg nekik. Quo ad 4 et 5. tudom, hogy németek számára egy n é h á n y bivalyt adott ételekre. Quo ad 6.

midőn a basának választ adott, az egész n é p akaratjából volt, azután bástyára sem akart m e n n i a vitézlő rend. Quo ad 7. az egész sereg volt a n n a k indítója, hogy a várat föladják. Quo ad 8 et 9.

t u d o m azt, midőn intette volna a sereget, ne pártoljanak el, tart- sák meg a hűséget, az ostromhoz való készületet előzzék m e g ; mondották, nekik egy lelkök vagyon, ők tovább nem oltalmazzák, kurva az a n y j a , a ki csak bástyára megyen is, m e n j ü n k el, feküd- j ü n k le. Quo ad 10 et 11. h a l l o t t a m a vitézlő rendtől, hogy n e m harczol többé, h a n e m a maga fegyverét is a bástyán h á n y j a ki, h a intették, hogy n e kiáltsanak a föld-bástyán éjszaka, annál i n k á b b kiáltottak, hogy m e g h a l l j a a török. Quo ad 13. nihil seit. Quo ad 14.

hallottam, midőn mondotta volna a főkapitány ezen s z ó k a t : vite- zek, várjuk meg még az egy ostromot, ha Isten szerencsét adat, életemet m e g t a r t j a , oly fizetést rendelek, hogy jobb sem kell.

Quo ad 15. h a l l o t t a m , hogy a főkapitány protestált, hogy n e m ő nagysága, h a n e m a sereg a d j a meg a várat. Quo ad u l t i m u m . Hal- lottam, hogy a seregben m o n d o t t á k : vessük a várból kötözve, es azon éjszaka ügy adták föl a várat.

4. Testis Christopherus L e n a r d , arcis Nógrád p a t t a n t y ú s , Saxoniából való, a n n o r u m circiter 63 j u r a t u s etc. Tudom azt, hogy m i d ő n föladták a várat, a tisztviselők a végre mentek a főkapitány- hoz seregestül, hogy feladják a várat, tovább n e m is t a r t h a t t u k volna, mert csak ezek a lövőszerszámok voltak a v á r b a n : h a t fon- tos golyóbissal j á r ó ágyú csak egy, a n n a k is a kerekét ellőtték, a földbe kellett azután á s n i ; hat taraczk, melyek három-három fon- tos golyóbissal j á r t a k ; két fontos golyóbissal járó h á r o m t a r a c z k ; másfél fontos golyóbissal járó három, fél fontos k e t t ő ; az ú j bás- tyán egy három fontos golyóbissal járó taraczk szakadozott el, több n e m volt ezeknel. A p a t t a n t y ú s o k czajberttel együtt tizen- ketten voltak, közülök h á r m a t lőttek meg, negyedik betegségben h a l t meg.

5. Testis. Elisabetha Nagy, generosi domini L a u r e n t i i Bátor- falvi consors, a n n o r u m circiter 45 j u r a t a et examinata. Quo ad 1, 2. et 3. p u n c t u m megvallom, hogy sem hajlandóságot, sem oly szót

(14)

n e m hallottam főkapitány u r a m t ó l , hogy föl a k a r n á adni a várat.

Quo ad 5. tudom azt, hogy a főkapitány úr ételre való húst adatot- a n é m e t tisztviselőknek, bort is p a r o l á j o k r a . Quo ad 7. 8. et 9. hal- lottam azt vicariustól, Istvánffi Bálinttól, hogy kérte a porkolábot ilyen szókkal: az istenért, adjátok meg a várat, e n n y i sok lelket n e veszessetek itten a főkapitánynyal e g y ü t t ; a strázsamester is, Yerebéli Pál, ilyen módon kérte a porkolábot. Quoad 10. Hallott t a m , hogy biztatta a sereget, m o n d v á n , h a e l r o n t j a is a felső várat, csak az alsó m a r a d j o n is meg, n e m adom meg a pogánynak. Quo ad 11. 12. 13. nihil seit. Q u o a d 14. 15. nihil seit. Q u o a d 16. hallot- t a m két ízben K a m a n Györgytől, Yerebi Istvántól ezen szókat, h a a főkapitány, a porkoláb és a több tisztviselők meg n e m adják a várat, megkötözik őket s kivetik a várfokon.

6. Testis A n n a Petenyi, egregii condam Gregorii Kassai relicta vidua, a n n o r u m circiter 24. j u r a t a et examinata fassa est Quo ad 1. 2 et 3. nihil s e i t Quo ad 4. tudom, hogy pénzen adatott bort a németeknek főkapitány u r a m , kiért most is adósok a n é m e t tisztviselők. Quo ad 6. 7. 8. 9. nihil seit. Quo ad alia, h a l l o t t a m azt a szót a seregtől, hogy a főkapitány nem a k a r j a a várat megadni, m o n d v á n ő nagysága felől, hiszem ő nagysága csak egy ember a várban, mit gondolunk mi vele, ha az egész sereg a k a r a t j a ez, hogy m e g a d j u k .

7. Testis Michael Ebeczky, nobilis, a n n o r u m circ. 50. j u r a t u s et examinatus fassus est quoad u l t i m u m , hallottam közembertől itt Zólyomban, hogy h a tovább keménykedett volna a főkapitány a várfokon is kivetették volna, ha meg nem adta volna a várat, t u d o m azt is, hogy H o n t vármegyében sollicitalt segítséget a vár- megyén, mások által.

III.

1. Vallja meg a t a n ú mennyi ós mi n e m ű törések voltak a nógrádi alsó és felső várnak falain, melyeket golyóbisokkal törtek, kiváltképpen a rókabástya és a kerekbástya közt levő kőfalon -ós az iránt viszont a belső vár falán s falain és egészen a belső váron ?

(15)

2. Vallja meg, ha tarthatták volna e tovább a várat, vagy sem s ha nem tarthatták, mi okból nem tarthatták, ha attól e, hogy a törések nagyok voltak, vagy azért, hogy a kerek bástyát is meg- adván az alját megrakták volt porral s már virradóban úgy mint negyedik n a p j á r a vasárnapra szent András havának azt is felvetet- ték volna és a n n a k a kövétől is félvén, kire nézve kényszeríttettek a vár feladására ?

3. Vallja meg azt is, milyennek itélé lenni azt a rést, mely esett a róka bástyán a pornak felvetése miatt ?

4. Vallja meg, ki volt indítója a n n a k , hogy a várat feladják, ha a főkapitány indította e az alatta valókat arra, hogy a várat, Nógrád várát a töröknek megadják, vagy az alatta levő magyar és nemet vitézlő rend kenyszerítette a főkapitányt a vár megadására, elállván a főkapitány mellől és megmondván, hogy készebbek fegyvereiket kihányni a várból, hogy sem ők tovább oltalmaz- zák a várat, mert elégtelenek, el is kevesedvén s el is fogy- ván az egy hónapi éjjeli-nappali fáradságos vigyázás s harczolás miatt ?

5. Vallja meg azt is, kik pecsételték azt a levelet, melyet a főkapitánynak adtak volt; a magyar és német sereg nevében az volt í r v a : adjuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik és recognos- caljuk e levelünknek rendiben, hogy nógrádi főkapitány u r a m a várat kész volna tovább is feje fenn álltáig s élete fogytáig oltal- mazni s a töröknek fel nem adni, de mi látván kevés és erőtlen voltunkat magyar és német sereg adjuk meg a várat a török nem- zetnek, nem a főkapitány, melynek bizonyságára adjuk e levelün- ket stb. azt a levelet a magyarok közül kik subscribálták, a néme- tek közül is kik subscribálták, pecsételték s kik is adták a főkapi- tány kezébe ezen leveleket?

6. Tudja e, hallotta e, hogy azt végezték volt a főkapitány felől, hogy ha tovább is ellenkezett volna a sereggel a vár feladása felől a porkolábbal és ezen fatenssel megkötözvén a várból kivi- tették volna ?

7. Vallja meg, a főkapitány mind az ostrom előtt, mind az ostromon, mind az ostrom után mint viselte magát, a várban jó pél- daadó volt e, vagy inkább f elelmet szerzett magaviseletével, szavai- val s cselekedeteivel ?

(16)

8. Vallja m e g ha a vizet m a g y a r n a k , n é m e t n e k valamint j u t o t t egyaránt osztotta e ?

9. Vallja meg azt is, h á n y sánczból lőtték Nógrád várát és azt is, ha látta azt az ásást, a mint megásták volt a kerek bástya a l j á t és a közfalnak is alját s m e n n y i ölnyi hosszú lehetett az az ásás a bástya s a közfal alatt és ha látta e, hogy a p o r t kihordották azon bástya s közfal alól és mikor kimentek a várból m e n n y i ezer számú töröknek ítélte lenni azt a török nemzetet, a kit ott látott Nógrád a l a t t ?

1. Testis S t e p h a n u s Illyei nobilis, pra?sidii Neogradiensis pedestris ordinis ductor, a n n o r u m circiter 35. sub j u r á m e n t u m fassus est, quo ad 1. t u d o m , hogy a n n y i r a eltörte a kőfalt, hogy tizenöt lépésnyire volt csak a szélesség is elrontva a magassága egész földig, mely törésen ki is m e n t e m karddal, megint vissza is jöttem, a r ó k a bástyát penig úgy felvetette p u s k a p o r r a l még a fun- d a m e n t u m á t is felhordta, a n n a k is a szélessége tíz ölnyire volt el- hányva. Quo ad 2. azon ijedett meg a nép leginkább, hogy a kerek bástyát is ket óra alatt felvetette volna, azon kívül is két kapú volt már, a kin ki s be j á r h a t o t t . Quo ad 4. a szerint vallja per omnia, a m i n t a p u n c t u m s vonal, addito : n e m kapitány u r a m vétke, hogy feladták, mivel három ízben mentek csak egy éjszaka is a főkapi- t á n y r a várnak feladása végett, ha meg n e m adta volna is a sereg akaratjából, két óra alatt felvetették volna porral. Quo ad 5. tudom, hogy a m a g y a r sereg adott levelet magáról, kit subscribalt is pecsét alatt, a n é m e t sereg is szintén olyat adott magáról, a mint a d e u t r u m b a n van specifiealva. A magyar levelet vicekapitány u r a m adta a főkapitánynak sereg akaratjából, a német levelet a n é m e t l a j t i n a n t adta a főkapitány kezéhez, ez is németek a k a r a t j á b ó l . Quo ad 6. hallottam, hogy mondták, hogy m a g a m a t a kapitány- nyal, porkolábbal együtt kivetnek a várból, h a ellenzeni fogjuk a v á r n a k feladását. Quo ad 7. fatetur secundum p u n c t u m . Quo ad 8.

t u d o m a vizet egy azont osztotta mind a n é m e t n e k , mind a ma- gyarnak. Quo ad 9. A várat öt sánczból lőtték, a puskaport láttam, hogy a kerek bástya alá csinálták, két óra alatt fel is vetették v o l n a : a török, a ki vívta 35 ezer török volt.

2. Testis, J o a n n e s Tolmács, ignobilis, praesidii Neogradiensis miles equestris ordinis, a n n o r u m circiter 28 sub j u r a m e n t u m fassus

(17)

est quo ad 1. oly törés volt a kőfalon, két szekér széltében beme- hetett volna, lóval is fel s alá j á r h a t t a k , a róka bástyát egész földig felvetette porral. Quo ad 2. fatetur u t praecedens. Quo ad 4.

nihil seit. Quo ad 5. t u d o m azt, hogy a sereg a k a r a t j á b ó l a d a t o t t fel a vár, a levél felől semmit se tudok, m e r t sebesen feküdtem ágyamban. Quo ad 6. nihil seit. Quo ad 7. t u d o m azt mind éjjel- n a p p a l serénykedett a vár megtartásán. Quo ad 8. a vizet magyar- n a k s németnek egyazon osztották. Quo ad 9. f a t e t u r per omnia, ut praecedens testis.

3. Testis J o a n n e s P a t t a n t y ú s arcis Sztrecsén et regni H u n - gáriáé palatini pixidarius, a n n o r u m circiter 57, j u r a t u s ex exami- nitus fassus est tali modo. Quo ad. 1. vallom azt, hogy mind az ú r h á z á t , mind a czejgházat átal meg átal lövöldözte, a szentegy- házat is lelövette a török. Quo ad 2. vallom azt, ha több n é p lett volna a várban, t a r t h a t t á k volna még tovább is a várat, de mivel segítség nem volt, kénytelenek voltunk vele, hogy feladjuk. Quo ad 3.

vallom azt, hogy a rókabástyának felénél többet vetett fel puska- porral a pogány, ostrommal is azon jött volna, ha Nadányi ott n e m lett volna. Quo ad 4. tudom azt, hogy a sereg a k a r a t j á b ó l m e n t egy p a p a főkapitányhoz a r r a a végre, hogy feladja a várat, mivel a vitézlő rend a bástyára sem akart m á r m e n n i o l t a l o m n a k okáért, úgy kért levelet főkapitány u r a m a néptől, adtak is m i n d magyarok, mind németek olyan f o r m á n levelet, hogy nem csak a főkapitány, h a n e m a sereg kapitánynyal együtt adta fel a várat. A német leve- let pecsételték n é m e t kapitány, egy fendrig, egy l a j t n a n t és a t ö b b kapralok, ezek is a főkapitánytól levelet kértek, hogy ő is a d j o n nekik oly levelet, hogy n e m csak ők adták fel a várat, h a n e m az egész várbeli nép. Quo ad 6. tudom azt, hogy a porkolábot fenye- gettek, hogy n e m a k a r t reá állani a v á r n a k feladására. Quo ad 7.

nihil seit. Quo ad 8. t u d o m azt, hogy n é h a vizünk volt elegendő, n é h a nem volt s m a g a is merte a vizet egyaránt bástyákra, strására s házhoz is. Quo ad 9. t u d o m azt hét helyről lőtték a várat 48, 34, 24 fontos golyóbisokkal; midőn m á r a várat feladták szememmel láttam, hogy a kerek bástya alól hordták ki a p u s k a p o r t ; ha azt a bástyát felvetették volna n e m tudom m i n t m a r a d h a t t u n k volna meg a várban.

4. Testis Martinus Bajsz, ignobilis, suae excellentiae palitini

(18)

musquetarius, a n n o r u m circiter 40, sub j u r a m e n t o , quo est o b s t r u - tus. Quo ad 1. et 2. vallom azt, hogy a várat tovább n e m tarthat- ták volna m á r . Quo ad 3. 4. t u d o m azt, hogy a sereg a k a r a t j á b ó l adták fel a várat. Quo ad 8. t u d o m azt, hogy a vizet mind magyar- nak, mind n é m e t n e k egyaránt osztották, kevesen voltunk oda bent, m e r t némely bástyán hol csak h a t s hol csak hét ember volt, az ostromkor egy bástyán tudom, hogy csak hat n é m e t volt.

5. Testis H a n s Fischer, excellentissimi principis regni H u n - gáriáé p a l a t i n i m u s q u e t a r i u s , a n n o r u m circiter 30 sub j u r a m e n t o fassus est. Quo ad o m n i a ut prtecedens, addendo hoc, megvallom, hogy a n e m e t oltalmazta a várat, meddig lehetett, mivel a m a g y a r kevesebb volt a németnél, a n é m e t is m i n d e n n a p fogyott, hol ötöt, hol h a t o t öltek meg egy n a p .

(Eredetije az Orsz. Levéltárban, Lymbus XVII. sz.)

D r . I L L É S S Y J Á N O S .

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :