Alexejev, Évért, Bruszilov és az 1916. évi nagy orosz had isikerek.

Alexejev, Évért, Bruszilov és az 1916. évi nagy orosz had isikerek.

Hogyan vált ALEXEJEV terűéből BRUSZILOV támadása?1

Az 1916. év a v i l á g h á b o r ú végzetes esztendeje volt. Amíg az e n t e n t e - h a t a l m a k , az előző év súlyos k u d a r c a i b ó l okulva, szoros e g y ü t t m ű k ö d é s r e s z á n t á k el m a g u k a t s ezt ú g y - a h o g y meg is valósították, addig a központi h a t a l m a k — a német és o s z t r á k - m a g y a r hadvezetőség közt l á b r a k a p o t t áldatlan személyi ellentét következtében — egyenetlenek voltak: egv- m á s elől elzárkózva más-más célokat hajszoltak, s ez ter- mészetesen e r e j ü k szétforgácsolásával járt. F a l k e n h a y n a v e r d u n i molochnak áldozata az a k k o r még töretlen német küzdőképességet. C o n r a d pedig zseniálisan elgondolt dél- tiroli t á m a d á s a kedvéért gyengítette talán a megengedhető- nél is j o b b a n a M o n a r c h i á n a k oroszhadszíntéri védelmét, s így az itt n e m s o k á r a beköszöntő n a g y Aálságnak egyik oko- z ó j á v á lett.

Kétségtelen, hogy C o n r a d 1916. évi haditerve súlyos kockázatot r e j t e t t m a g á b a n , mihelyt azt hadvezetőségünk csak a maga erejével, a német szövetséges közreműködése

1 Források: A moszkvai hadtörténeti bizottságtól kiadott „Strate- gische Studie über den Weltkrieg"-nek KlemboDSzki egykori tábornok tollából származó V. és Zajoneskovszki volt tábornok írta VI. része, to- vábbá Valentinov: „Verhandlungen mit den Verbündeten im Weltkrieg'*

és Balujev: „Die 8. Armee beim D u r c h b r u c h von Luck" c., szintén orosz hivatalos kiadásban megjelent t a n u l m á n y o k : mindnégynek a m. kir.

Hadilevéltárban őrzött kéziratos német fordítása állt a szerző rendel- kezésére. Felhasználta ezenkívül még Brusziloo tábornok emlékiratait („Mémoires du général Broussilov. Guerre 1914—1918."), továbbá Paléolo- gue: ..Am Zarenhof im Weltkriege", valamint a német hivatalos mű (Reichskriegsministerium: „Der Weltkrieg 1914—1918") X. kötetének és az osztrák hivatalos mű (Kriegsarchiv: „Österreich-Ungarns letzter Krieg") IV. kötetének idevágó részeit. Végül helyenként hasznát látta azoknak a forrástanulmányainak, amelyeket — az orosz nyugati és északi arcvonal 1916. évi hadműveleteivel kapcsolatban — német és oszt.-magyar hadműveleti iratanyagban is végzett. A továbbiak során idézetekben az egyes tanulmányokat és emlékiratokat a szerzőjük ne- vével, a két hivatalos művet pedig „német-", ill. „osztrák m u ' - n e k fog- juk nevezni.

nélkül k í v á n t a megvalósítani. Ám az orosz fővezérlet ezt a k i h í v á s t csekély figyelemre méltatta. Tervezésében ü d v é t másutt, a tágas térségű h a d s z í n h e l y m á s részén kereste, s a l á b b i a k b a n ennek m a g y a r á z a t a mellett é p p e n a z o k r a a kö- r ü l m é n y e k r e ó h a j t u n k f é n y t deríteni, a m e l y e k az esemé- n y e k e t végiil mégis ú g v rendezték el, hogy 1916 n y a r á n csakis a Polesie mocsárövezetétől délre indult igazán n a g y - szabású és n a g y e r e d m é n y ű t á m a d á s és hogy ilyenmódon

C o n r a d n a k , ennek a lángeszű, de kevéssé szerencsés h a d - vezérnek a sors mégis csak megfizetett a k i h í v á s á é r t .

F o l y ó i r a t u n k egyik előző s z á m á b a n szószerinti f o r d í t á s - b a n ismertettük Alexejev t á b o r n o k n a k , az orosz v e z é r k a r a k k o r i f ő n ö k é n e k azt az emlékiratát, amelyet 1916 t a v a s z á n , közvetlenül a Narocz tónál elszenvedett véres orosz k u d a r c u t á n vetett p a p í r r a , s amely az ő a k k o r i helyzet mérlegelését, v a l a m i n t az ebből leszűrt h a d m ű v e l e t i t e r v é t f o g l a l j a ma- gában.2 E n n e k lényegét k i r a g a d v a , mindenekelőtt megálla- p í t h a t j u k , hogy Alexejev t u d o m á s a szerint az orosz h a d e r ő

— c s u p á n a szorosan vett k ü z d ő k e t s z á m í t v a — még m i n d i g közel 700.000 főnyi, azaz több. mint 50 %-os f ö l é n y t b í r t a központi h a t a l m a k n a k oroszliadszíntéri seregeivel szembe- állítani; s hogy a veszteségek p ó t l á s a révén ennek a több- letnek még n é m i k é p e n növekednie is kellett.3

Alexejev. aki az orosz g o n d o l k o d á s m ó d n a k megfelelően a számbeli fölényt szerfelett értékelte,4 ezen a m e g á l l a p í t á - son kétségkívül igen m e g n y u g o d h a t o t t ; a n n á l is i n k á b b , mert hiszen egyszerre két okból is a r r a kényszerült, hogy h a m a r o s a n ú j a b b n a g y o b b s z a b á s ú t á m a d á s t készítsen elő.

A nyomósabbik ok n y i l v á n v a l ó a n az volt, amelyet emlék- i r a t á b a n ő is önkéntelenül elsőnek említett: „Körülbelül egv h ó n a p van még . . . addig az időpontig, amelyen a németek t a v a l y Riga és Schaulen k ö r n y é k é n , m a j d ezt követően a K á r p á t o k b a n törték át a r c v o n a l u n k a t " .5 Igen, ennek elélje kellett vágni. Mert az attól való félelem, hogy a kezdemé- nyezést a németek ú j b ó l m a g u k h o z t a l á l j á k ragadni, lidérc- n y o m á s k é n t ülte meg Alexejev gondolatvilágát.6 A F r a n c i a - és Angolországnak tett az az ígéret, hogy az év közepére ter- vezett általános e n t e n t e - t á m a d á s keretében az orosz h a d e r ő a m a g a t á m a d á s á t legkésőbb m á j u s végén szintén megindít-

2 Bialoskórski ödön: ,.Alexej tábornok 1916. április 4.-i emlék- irata". (Hadt. Közi. XXXIX. évf. I—II. sz. 109—116. old.)

3 U. o. 111. old.

4 L. az id. dolg. utolsó bekezdésében (a 116. oldalon) mondottakat.

5 Id. dolg. 110. old.

6 L. id. dolg. „Mérlegelések védekezés esetére" c. részében.

ja,' ilyen k ö r ü l m é n y e k közt persze nagyon k e d v e szerint való volt s támogató érvnek — liogy ú g y m o n d j a m — szinte k a p ó r a jött.

A szövetségeseknek tett „ígéretre" nézve mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a m á r c i u s b a n tartott h a r m a d i k szö- vetségközi tanácskozáson c s u p á n a n n y i történt, hogy a f r a n - cia és angol k i k ü l d ö t t e k nem ellenezték az orosz megbízott- n a k azt a javaslatát, hogy az oroszok m á j u s elején, a n y u - gati h a t a l m a k pedig m á j u s közepén indítsák meg a t á m a - dást. Az időpontok tekintetében végleges h a t á r o z a t o t azon- ban nem hoztak és ezt a h i á n y t időközben sem pótolták.8

Alexejev e m l é k i r a t á n a k e z i r á n y ú megállapításai tehát a cél- irányos önkényességnek nincsenek egészen h í j á v a l . Viszont azt is meg kell e n g e d n ü n k , hogy végeredményben a szövet- ségesek sürgették a z t á n mégis ez „ígéret" a l a p j á n az orosz t á m a d á s megindítását, amikor — m á j u s végén — az osztrák- m a g y a r déltiroli t á m a d á s az olaszokat szorult helyzetbe hozta.

Fentiekkel nem a k a r j u k azt állítani, hogy Alexejev a szövetségközi megállapodásokat csak a k k o r t a r t o t t a meg. ha a p i l l a n a t n y i helyzet olyan elhatározásra bírta, amely a vál- lalt kötelezettségekkel a m ú g y is egy v á g á n y o n haladt. Azon- b a n bizonyos az, hogy — pl. esetünkben is — n y u g o d t a n túl- tette volna m a g á t a vállalt kötelezettségeken, ha időközben ú g y a l a k u l a helyzet, hogy m e g t a r t á s u k az orosz érdekeknek szögesen ellentmond. Mintegy kétévig tartó vezérsége idején ilyen m a g a t a r t á s r a nem volt u g y a n alkalma, de semmi o k u n k sincs azt hinni, hogy ő ebben a tekintetben az egészen álta-

lános szabály alól — bízvást m o n d h a t j u k : egyedülálló — ki- vétel lett volna.

Meg kell itt még j e g y e z n ü n k , hogy a v á r h a t ó német tá- m a d á s réme egészen v á r a t l a n u l , 1916 f e b r u á r j á b a n b u k k a n t fel Alexejev s z á m í t á s a i b a n és hihetőleg k é m h í r e k a d a t a i szolgáltatták hozzá a lényegében téves alapot.9 Az orosz fő- vezérségen ez az eshetőség azért okozott oly r e n d k í v ü l súlyos gondot, mert — a m i n t ez Alexejev ismertetett emlékiratából is kitűnik1 0 — a h a r á n t i r á n y ú összeköttetések hiányossága a n a g y o b b s z a b á s ú átcsoportosítások lehetőségét igen nagy m é r t é k b e n gátolta; olvannyira, hogy a főparancsnokság a m e g t á m a d o t t arcvonalrész megsegítését kellő időben meg-

7 Id. dolg. 110. old.

8 Valentin OD: 111., 25.-26. és 129. old.

9 ValentinoD: 115.—116. old. A német keleti főparancsnokot fűtötte ugyan a támadókedv, a szükséges erőt azonban — franciaországi elfog- laltsága miatt — a legfelsőbb hadvezetőség nem tudta rendelkezésére bocsátani.

10 Id. dolg. 112.—115. old.

o l d h a t a t l a n n a k t a r t o t t a . Már a Narocz tó köriili márciusi orosz t á m a d á s is a n é m e t e k megelőzését célozta, gyors ösz- szeomlása miatt a z o n b a n ezt a célját nem tölthette be. Ezért

kellett t e h á t sietve ú j t á m a d á s t szervezni.

Miként m á r c i u s b a n , a d ö n t ő t á m a d á s színhelyét Alexe- jev most is a Polesietől északra eső vidéken kereste. Az em- lékiratból ítélve azt h i h e t n ő k . hogy erre az orosz h a d e r ő adott csoportosítása késztette, összefüggésben a h a r á n t i r á n y ú közlekedésnek m á r említett nehézségeivel.1 1 Ez kétségkívül igen fontos, talán a legfontosabb érv volt a f ő t á m a d á s helyé- nek megválasztásánál. Ámde nem az egyedüli. Kétségtelen ugyanis, hogy Alexejev — úgy, amint m á r c i u s b a n — most is a hadszíntér északi térfelét ítélte a n a g y o b b jelentőségű- nek. egyrészt azért, mert a Berlint Szt. P é t e r v á r r a l összekötő közlekedő vonalak itt vittek keresztül, másrészt pedig azért, mert az itt őrt álló németeket t a r t o t t a a veszélyesebb ellen- félnek, a r a j t u k vehető győzelmet t e h á t d ö n t ő b b h a t á s ú n a k kellett ítélnie.12

Igen figyelemre méltó e g y é b k é n t és Alexejev elhatáro- zására is szemmelláthatóan jelentős befolyással volt az egyes seregarcvonalak k ü z d ő e r e j é n e k viszonylása a szemközt álló

ellenfelük küzdőerejéhez. Alexejev t u d o m á s a szerint — s ez a valóságot elég szorosan megközelítette — ez a viszony á p - rilis k ö z e p é n a k ö v e t k e z ő k é p e n festett: az északi arcvonal 226.000 főnyi többlettel ellenfelénél több. mint kétszerte volt erősebb: a n y u g a t i arcvonal erőtöbblete 334.000 főnyi, azaz ereje az ellenfelének még m i n d i g m a j d n e m kétszerese volt;

végül a d é l n y u g a t i arcvonal fölénye, 71.000 fővel, m á r az egyötödnek is a l a t t a m a r a d t .

íme, ezek azok a kiemelkedőbb megfontolások, amelye- ken az orosz f ő p a r a n c s n o k s á g 1916. évi n a g y t á m a d á s i terve felépült, h a Alexejev e m l é k i r a t á n a k gondolatmenetét vesz- sziik a l a p u l és ezt összevetjük még e g y n e h á n y m á s i k orosz és német forrás tanúságtételével. M a g á n a k a tervnek a lé- nyegét a következőkben f o g l a l h a t j u k össze:

1. A f ő t á m a d á s r a a nyugati arcvonal hívatott. Ehhez m ó d j á b a n áll, mintegy hatszoros helyi f ö l é n y t é r v é n y r e jut- tatni. T á m a d á s á n a k helye Molodeczno—Smorgon t á j é k a , irá- n y a Yilno. (Vilna). 2. E f ő t á m a d á s bevezetéséül, mintegy az ellenség figyelmének és erejének lekötésére, az északi arc- vonal n é h á n y n a p p a l előbb Rigánál k e z d j e n t á m a d á s t Mittau i r á n y á b a n . Hozzávetőleg ötszörös helyi fölénnyel léphet fel.

3. A délnyugati arcvonal tüntetésekkel vonja magára az el-

11 Lásd id. dolg. 115. old. („Mérlegelések támadás esetére" 1. bek.) és 112. old. („Mérlegelések védekezés esetére" 2. bek.)

12 Zajoncskooszki: 7 old.

lenség figyelmét és álljon készen a r r a , hogy mihelyt a másik két arcvonal m á r tért nyer, Rowno k ö r ü l m a g a is t á m a d á s b a

mehessen át.13 ,

A m i n t t e h á t l á t j u k . Alexejev tábornok Bruszilov sereg- a r c v o n a l á n a k , az orosz d é l n y u g a t i a r c v o n a l n a k az 1916 n y a - r á r a tervezett n a g v t á m a d á s keretében egészen mellékes, h a r - m a d r a n g ú szerepet szánt. H a ezt a tervet valóban így h a j t - j á k végre, t a l á n az osztr.-magyar keleti a r c v o n a l n a k 70 zászlóaljjal történt gyengítése sem bosszúi ja meg magát és C o n r a d k o c k á z a t v á l l a l á s a elnyeri a történelem igazolását.

Ámde nem így történt.

A régi orosz hadseregnél dívó szokásnak megfelelően Alexejevnek először is az érdekelt a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k k a l kellett tervét megvitatnia. Ebből a célból április 14-ére Mohi- lewbe, a cári f ő h a d i s z á l l á s r a haditanácsot hívott egybe. A haditanácsot a k i t ű z ö t t időben meg is t a r t o t t á k s azon a kö- vetkező személyiségek vettek részt: K u r o p a t k i n tábornok, az északi, É v é r t tábornok a nyugati, v a l a m i n t Bruszilov tábor- nok a d é l n y u g a t i seregarcvonal p a r a n c s n o k a , mindegyikük a m a g a vezérkari főnökével: továbbá l A^ra n o v tábornok, a d é l n y u g a t i arcvonal nemrég felmentett p a r a n c s n o k a , most cári főhadsegéd, S u v a j e v tábornok, liadiigvminiszter, Mi- hájlovics Szergej n a g v h e r c e g tábornok, a h a d b a v o n u l t tüzér- ség szemlélője, s végi il Alexejev tábornok, a v e z é r k a r főnöke.

Az értekezleten a cár elnökölt.

M i u t á n Alexejev tábornok összes megfontolásait, vala- mint h a d m ű v e l e t i tervét emlékirata a l a p j á n a jelenlévőkkel megismertette, az a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k a hallottakhoz ál- lást foglaltak. K u r o p a t k i n . m a j d u t á n a Évért tábornok is, lényegileg e g y b e h a n g z ó a n azt fejtegették, hogy a német ál- lások r e n d k í v ü l erősek, ezért semmi r e m é n y sincs arra, hoírv az áhított áttörés sikerülhessen: különösen addig nem, amed- dig az orosz h a d e r ő tüzérségi felkészültsége erre a célra elég- telen. Véleményük szerint a készültség nélkülözhetetlen mér- tékét a német szervezet a d t a volna. O l y a n n a g y a r á n y ú f e j - lesztést azonban, hogy ezt elérjék, a jelenlevő hadügyminisz- ter semmikép sem ígérhetett, s így Évért és K u r o p a t k i n a leghatározottabban ellenezte a t á m a d á s t és azt hangoztatta, hogy abból csakis óriási k u d a r c válhatik.1 4

Egészen kétségtelen, hogy ezen az állásfoglaláson a n n a k a vereségnek a h a t á s a érzik, amelyet az orosz 2. hadseregnek még csak p á r hete a Narocz tó mellékén kellett elszenvednie.

13 Lásd id. dolg. 113.—115. old.

14 Brusziloo: 184—186.: Klembovszki: 16.—18. old.

E mellett azonban nem s z a b a d szemelől téveszteni azt a sa- játos lelkiséget sem. amely az orosz h a d e r ő a k k o r i m a g a s a b b - r a n g ú vezetőinél szinte általánosan f e l t ű n i k , s amelyet t a l á n legtalálóbban kicsinyes pozícióféltésnek m o n d h a t n á n k . Ám- b á r lehet, hogy ez csak egyik összetevője a szóbanforgó k ü - lönös lelki beállítottságnak. Mindenesetre jellemzőnek t a r t - j u k ebben a v o n a t k o z á s b a n azt a beszélgetést, a m e l v — B r u - szilov feljegyzései szerint — é p p e n a mohilewi h a d i t a n á c s o t közvetlenül követően közte és „egv ott jelen volt magas- r a n g ú tábornok ' közt folyt le, s a m e l y n e k során ez az u t ó b b i személyiség megrökönyödésének adott kifejezést a fölött, hogv Bruszilov — ellentétben a másik két arcvonal parancs- n o k k a l — m i n d e n áron t á m a d n i a k a r t . Bruszilov! A k i n e k pedig Alexejev elgondolása a l a p j á n csak tüntetni, v á r n i és mindössze a n y u g a t i arcvonal esetleg sikeres előrejutásához csatlakoznia kellett volna! ,.Quelle idée de vous exposer à d'énormes désagréments! Vous pouvez être relevé de votre c o m m a n d e m e n t et p e r d r e l'auréole militaire que vous avez réussi à acquérir. A votre place, j'aurais tout f a i t p o u r être dispensé d'opérations o f f e n s i v ; dans l'état actuel des a f f a i r e s , elles ne peuvent que vous mener à vous r o m p r e le cou, et ne vous r a p p o r t e r o n t a u c u n profit".1 0

H á t ez az: a felmentéstől, a dicsőség elvesztésétől, a n y a k t ö r é s t ő l való állandó rettegés: ez az, amivel az a k k o r i orosz t á b o r n o k n á l lépten-nyomon t a l á l k o z u n k . V á j j o n a sa- játos népi k a r a k t e r passzivitásának, egy beteg t á r s a d a l o m e g y e n s ú l y t a l a n s á g á n a k , a v a g v az egvkori orosz k a t o n a i ve- zetők hiányos képzettségének önkéntelen kivetülése ez?

A v a g y t á n i n k á b b m i n d h á r o m jelenségnek esetenként vál- tozó a r á n y ú elegyedése nyilatkozik meg benne? Ám a k á r - hogy áll is ez a dolog, egy valami bizonyos: az, hogv ebből a nyomasztó keretből ragyogó fénnyel emelkedik ki az olvan f é r f i a s a n elszánt és k e m é n y jeliem, a m i n ő n e k ez a l k a l o m m a l és máskor is Bruszilov mutatkozott. Amilyen büszkén felelt az ő r a j t a sajnálkozó t á b o r n o k t á r s á n a k , m o n d v á n , hogy soha- sem a m a g a előnyét nézte, h a n e m m i n d i g csak a kötelességét és h a z á j a érdekeit, u g y a n o l y a n acélos lélekre és egyben emelkedett szellemre vallóan beszélt m a g á n a vezéri értekez- leten is. Mindenekelőtt előzékenyen elismerte m i n d a z t a ne- hézséget. amelveí Évért és K u r o p a t k i n is felhozott a t á m a d á s tekintetében. Különösen az a n y a g i felkészültség h i á n y o s s á g á n maga sem a k a r t szemet h ú n y n i . Mindamellett a t á m a d á s t ajánlotta, mert nézete szerint az orosz h a d e r ő nyomasztó számbeli fölényének érvényesülnie kellett, h a c s a k a kiilső vonal elvének megfelelően az ellenséget m i n d e n ü t t egyidőben

15 Bruszilov: 188. old.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k XLI.

m e g t á m a d j á k , megfosztva őt ezzel fejlettebb közlekedési lehetőségeinek óriási előnyétől. Ehhez képest ő m a g a is a másik két arcvonallal egyidőben a k a r t t á m a d n i , m á r csak azért is, mert — a m i n t mondotta — p o m p á s szellemmel telí- tett csapataitól nem k í v á n h a t j a , hogy szerencsésebb baj- t á r s a i k t á m a d á s á n a k tétlen szemlélői legyenek. „Alég lia sem- minő e r e d m é n y r e sem lenne reményem, a k k o r sem elégedném meg c s u p á n az ellenség lekötésével, hanem t á m a d á s o m m a l legalább t a r t a l é k a i n a k egyrészét m a g a m r a kell vonnom, hogy így Évért és K u r o p a t k i n dolgát megkönnyítsem."^{1 0}

Megint csak a sajátos orosz viszonyok ü t k ö z n e k ki abból a válaszból, amelyet erre, az ottani levegőben b i z o n y á r a ide- genül csengő érces beszédre Alexejev tábornok adott. Nem hogy örömmel üdvözölte volna a tettrekészséget, ellenke- zően: szinte elijeszteni igyekezett Bruszilovot; lehet, csak azért, hogy a „ n a g y r a t ö r ő " alvezérnek erősítés iránti eset- leges k í v á n s á g a i t m á r jóelőre elhárítsa. Eigyelmeztette tehát, hogy sem csapatot, sem lövőszert nem k a p h a t m á r többet, erről ne feledkezzék meg. D e Bruszilovnak nem kellett az erősítés; ilyet — mint m o n d á — nem is kért, hiszen ő a k a r segíteni a többin, azok dolgát a k a r j a megkönnyíteni. í g y m á r A l e x e j e v n e k sem volt ellenvetése, de Évért és K u r o p a t k i n is engedni kényszerültek, s b á r elvi f e n n t a r t á s o k a t hangoz- t a t t a k , de a t á m a d ó feladatot elvállalták.l t í a

Itt érdemes egy p i l l a n a t r a megállni és felvetni a k é r d é s t : miben leli m a g y a r á z a t á t az a környezetéből a n n y i r a kiütköző f é r f i a s eltökéltség és támadókészség, a felelősség vállalásá- n a k az a szeretete, amely vezértársaival ellentétben Bruszi- lovnál oly ü d é n és csorbítatlanul jelentkezik. Egyénisége volt-e oly egészen más, mint vezértársai legtöbbjének, a v a g y a k ö r ü l m é n y e k különbözősége okozta a m a g a t a r t á s u k b a n észlelhető külömbségeket?

A világháború történetének egyik közkézen forgó ma- g y a r n y e l v ű p o m p á s összefoglalása Bruszilov töretlen támadó- kedvét azzal m a g y a r á z z a , hogy m i n d ő, mind arcvonalának csapatai az előző évi n a g y visszavonuláson is átmentették s azóta is m e g t a r t o t t á k a f ö l é n y n e k azt az erőt adó érzését, a m e l y r e az o s z t r á k - m a g y a r csapatok i r á n y á b a n még a há- ború első idejében szert tettek.¹⁷

Ó igen. minden bizonnyal olyan m a g y a r á z a t ez, amelyet figyelemre kell méltatni. Ámde nem szabad az^ hinni, hogy vele a problémát m a r a d é k t a l a n u l megoldottuk. Sőt! Ügy vél-

18 Bruszilov: 186.—187., Klembooszki: 17. old.

18a Bruszilov: 187., Klembooszki: 17. old.

17 Julier: „A világháború m a g y a r szemmel" 172. old.

jiik. hogy az említett f ö l é n y - t u d a t n a k csak egészen mellékes, mintegy támogató szerepet szabad t u l a j d o n í t a n i és ennek a felfogásnak igazolásául rá a k a r u n k m u t a t n i a r r a a sokat- mondó tényre, hogy Bruszilov tábornok s a j á t hadsereg- parancsnokai, olyan n é g y n i a g a s r a n g ú t á b o r n o k tehát, a k i k lényegében u g y a n a z o k n a k a n a g y lelki é l m é n y e k n e k voltak a részesei, mint Bruszilov m a g a , éppenséggel nem lelkesedtek a t á m a d á s gondolatáért, s k e t t e n közülök (Kaledin és Scser- bacsey), amikor Bruszilov Mohilevből h a z a t é r v e összegyűj- tötte őket és tervét eléjük t á r t a , h a t á r o z o t t a n ellenezték azt.

Velük egy véleményen volt a IV. lovas h a d t e s t n e k szintén jelenlevő p a r a n c s n o k a . Gillensclimidt tábornok is.18 Bruszi-

lovnak minden rábeszélőképességére, d i p l o m a t i k u s ravasz- ságára, sőt erélyére szüksége volt, hogy f e n n t a r t á s a i k n a k és a g g o d a l m a i k n a k elejtésére bírhassa őket.18a

E g y é b k é n t Ivanov tábornok. Bruszilovnak még csak né- h á n y hete felmentett elődje, épp oly kevés t á m a d ó k e d v é t mutatott, mint a most megnevezett négy h a d s e r e g p a r a n c s - nok.lw|> s úgy látszik a h a d t e s t p a r a n c s n o k o k meggyőzése is szükséges volt.^18c

Végül ú g y hisszük, az érem másik oldalán Ragoza tábor- nok állásfoglalása ismét csak a mi á l l á s p o n t u n k a t erősíti, ha negatív módon is. Ragoza tábornok a n n a k a nyugati arc- vonalbeli orosz hadseregnek volt a p a r a n c s n o k a , a m e l y n e k a Smorgonnál tervezett f ő t á m a d á s t kellett volna v é g r e h a j - tania. Mint később hallani f o g j u k . Évért á l l a n d ó a n halogatta ezt a t á m a d á s t s végül is a szembenálló németek rettentő erejére meg még egy s m á s r a hivatkozva, ennek a t á m a d á s - n a k az elejtését n y í l t a n is szorgalmazta. U g y a n a k k o r Ra- goza. Bruszilov bizalmasa és ennélfogva valószínűleg hozzá

hasonló fából faragott f é r f i ú , azt í r j a Bruszilovnak. hogy ..előkészületei k i v á l ó a k , s szilárd a meggyőződése, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel kétségtelen győzelemre szá- m í t h a t o t t volna."18d

í m e : a magabízó természet a németektől sem fél, a csüg- geteg pedig az osztrák- m a g y a r csapatok ellen sem mer tá- m a d á s t kezdeni. E z e k u t á n úgy véljük, hogy Bruszilov töret- len támadószellemének a m a g y a r á z a t á t sokkal i n k á b b az ő sajátos, környezetéből messze kimagasló lelkiségében kell keresnünk, mintsem külsőséges k ö r ü l m é n y e k b e n és esetleges hatásokban.

18 Klembooszki: 22. olcl.

1 8 a V. ö. Bruszilov: 189.—194. old. és Balujev: 21. old.

18l> Bruszilov: 180. és 182. old.

18c Balujev: 21. old.

18d Bruszilov: 211. old.

E rövid kitérő u t á n t é r j ü n k vissza a mohilewi t a n á c s - kozáshoz. Miután ott a k é n y s z e r ű készségnek Bruszilov te- r e m t e t t e légkörében a nehéz elvi kérdés végre eldőlt, a köze- lebbi k ö r ü l m é n y e k r e nézve a r á n y l a g k ö n n y ű volt m á r meg- egyezni. Nagy jából a l k a l m a z k o d v a Alexejev kívánságaihoz, az a r c v o n a l p a r a n c s n o k o k vállalták, hogy előkészületeiket m á j u s 14-ig általánosságban bevégzik és a követendő t á m a - dási irányok, az erőcsoportosítás f ő b b szempontjai stb. tekin- tetében u g y a n c s a k alávetették m a g u k a t az Alexejev emlék- i r a t á b a n lefektetett elgondolásnak.^{1 9} Az ekként létrejött meg- egyezés u t á n az orosz fővezérség i m m á r k i a d h a t t a t á m a d á s i rendelkezéseit. Ezt az á p r . 24-én kelt p a r a n c s á b a n meg is tette, még pedig a mohilewi megállapodáshoz képest, az ápri- lis 4-i emlékirat i r á n y v o n a l a i t követve. A t á m a d á s megkez- désének idejét és r e n d j é t azonban ezúttal még nem szabta meg a fővezérség, h a n e m ezt p a r a n c s á b a n későbbre ígérte, nevezetesen 7—10 n a p p a l a t á m a d á s szándékolt n a p j á t meg- előző időpontra.

Számos, a mi s z e m p o n t u n k b ó l mellékes részletet el- h a g y v a . összefoglalóan csak a n n y i t legyen szabad erről az intézkedésről m e g á l l a p í t a n u n k , hogy a jelek szerint az orosz fővezérségen változatlanul ó h a j t o t t á k u g y a n a t á m a d á s minél előbbi megindítását, á m d e abból a tényből, hogy a t á m a d á s idejét még csak hozzávetőleg sem merték megszabni, a r r a kell k ö v e t k e z t e t n ü n k , hogy a m é r t é k a d ó személyiségek szemmelláthatóan nélkülözték a meggyőződés biztonságát, a b b a n a tekintetben, hogy az a k a r a t u k elé tornyosuló nehéz- ségek leküzdéséhez elegendő eréllyel és határozottsággal lesznek képesek fellépni.

Valóban komoly nehézségek merültek fel m á r a kezdet kezdetén. Még a mohilewi tanácskozás előtti n a p o k b a n olyan hírek érkeztek Franciaországból, amelyek a f r a n c i á k n a k V e r d u n körül elszenvedett n a g y a r á n y ú veszteségeiről a d t a k számot és ezzel k a p c s o l a t b a n a f r a n c i a , ettől függetlenül pe- dig az angol t á m a d á s r a készülésnek előreláthatóan számot- tevőbb elhúzódását h a r a n g o z t á k be. Alexejev kénytelen- kelletlen m á r ekkor számításba vette egy több hetes halasz- tásnak esetleges elkerülhetetlenségét.^{2 0}

Évért és K u r o p a t k i n állásfoglalását, valamint a n n a k kényszeredett megváltozását, a mohilewi haditanácsról adott

fentebbi beszámolónk során m á r volt a l k a l m u n k megismerni.

Hogy ez a két orosz f ő t á b o r n o k m e n n y i r e az ottani légkör erkölcsi n y o m á s á n a k engedett csupán, m u t a t j a az. hogy onnan k i k e r ü l v e rögtön megtalálták régi ö n m a g u k a t és a tá- m a d á s tervének ú j r a gáncsot kezdtek vetni. Évért még az

19 Ez utóbbit lásd fentebb, a 63. oldalon.

20 Klembovszki: 16., Zajoncskovszki: 9., Balujeo: 93. old.

április 24-i t á m a d á s i p a r a n c s k i a d á s a előtt visszatért a r r a a teljesíthetetlen követelésre, amelyet a lövőszerellátmány szertelen növelése érdekében m á r Mohilewben felvonultatott a f ő p a r a n c s n o k s á g t á m a d ó s z á n d é k a ellen. Alexejev — mint t u d j u k — É v e r t n e k ezen a „A'isszaesésén" az á p r . 24-i intéz- kedésében túltette u g y a n m a g á t , ám a t á m a d á s i d ő p o n t j á t

— m i k é n t azt m á r hangsrílyoztuk — nem merte még k i t ű z n i s ezzel önkéntelenül is h a t á r o z a t l a n s á g á r ó l tett taniibizony- ságot.

Legyen szabad ezzel k a p c s o l a t b a n m e g j e g y e z n ü n k , hogy szerény v é l e m é n y ü n k szerint sehol m á s u t t a n n y i r a nem lett volna a r r a szükség, hogy legalább körülbelüli, de mégis h a - tározott utalás t ö r t é n j é k az ilyen p a r a n c s b a n a r r a , hogy a t á m a d á s megkezdésével az előkészületek befejezésére k i t ű z ö t t

időpont u t á n okvetlenül hamarosan számolni kell — mint éppen az egykori orosz hadseregben. Alexejev h i b á j á u l kell f e l r ó n u n k , hogy intézkedéséből ez h i á n y z i k . A 7—10 n a p p a l a t á m a d á s szándékolt i d ő p o n t j á n á l előbbre ígért ú j a b b ren- delkezés ilyen értelmű határozott figyelmeztetésnek nem vehető, hiszen a megindulás v á r h a t ó i d ő p o n t j á t teljesen ho- m á l y b a n h a g y j a , s e p a r a n c s szerint elvileg még az is lehet- séges, hogy a fővezérség a t á m a d á s esetleges elejtését m á r eleve sem rekeszti ki mérlegelései köréből. Aligha t é v e d ü n k , ha a n n a k a v é l e m é n y ü n k n e k a d u n k kifejezést, hogy az a m ú g y is l a n y h a É v e r t r e és K u r o p a t k i n r a ez a kevéssé szug- gesztív p a r a n c s a d á s b a j o s a n lehetett serkentő hatással. Es h a b á r t a g a d h a t a t l a n , hogy a t á m a d á s i előkészületek mind a nyugati, mind az északi arcvonalon m e g i n d u l t a k , a jelek szerint igen v o n t a t o t t a n h a l a d t a k . Nem a k a r u n k ennek a kérdésnek részletesebb t á r g y a l á s á b a bocsátkozni, mert vizs- gálódásunk célját tekintve ez s z á m u n k r a ezúttal ú g y sem bír elsőrendű fontossággal. Csak mellékesen jegyezzük meg iehát. hogy a n y u g a t i és északi seregarcvonal előkészületeinek h a l a d á s á r a , ill. azok e l h ú z ó d á s á r a vonatkozóan orosz f o r r á - sainkban felvilágosításokat h i á b a keresnénk. Egy-két követ- keztetésre u g y a n alkalmas, de szinte a k a r a t l a n elszólásnak tetsző megállapítást nem tekintve,2 1 itt úgyszólván egyedül a német felderítés és hírszerzés szolgáltatta a d a t o k r a és az azokon épülő h á b o r ú utáni német k o m b i n á c i ó k r a v a g y u n k utalva. A lényeges azonban a mi szempontunkból minden- esetre az, hogy a t á m a d á s r a készülést — legalább is a f ő t á - m a d á s r a szánt n y u g a t i arcvonal — nemcsak, hogy m á j u s

14-ére, de Évért tábornok megnyilatkozásai szerint ennél jóval későbbi időpontban sem b í r t a még befejezni.2 2

21 Pl. Zajoncskovszki: 26. old.

22 Zajoncskovszki: 26. oki.

M á j u s k ö z e p é n még j a v á b a n f o l y t a k t e h á t a n a g y orosz t á m a d á s előkészületei. S lia az előzményekből, valamint a későbbi f e j l e m é n y e k b ő l helyesen k ö v e t k e z t e t ü n k . A l e x e j e v

— ismerve embereit — alighanem titkolt aggódások k ö z e - pette v á r t a az idő m ú l á s á t és remélte, hogy az előkészületek befejezését t a l á n mégis c s u p á n csekély késedelem odázza m a j d el. U g y a n a k k o r É v é r t és K u r o p a t k i n mozgásba h o z t á k u g y a n hadseregeik gépezetét, á l t a l á b a n a fővezérség tervei- nek i r á n y á b a n , á m d e meggyőződés és lélek nélkül, s m a g u k - b a n azon törték a f e j ü k e t — f ő k é n t É v é r t —, hogy a döntést kereső t á m a d á s k o c k á z a t á t ó l m i k é p mentesülhetnének.2 1 A h á r o m a r c v o n a l p a r a n c s n o k közül csakis Bruszilov vette iga- zán k o m o l y a n és végezte v a l ó b a n o d a a d á s s a l a dolgát.

S m i k ö z b e n így múlott az idő, b e k ö v e t k e z e t t az a törté- nelmi esemény, a m e l y k ü l s ő k i i n d u l ó p o n t j á v á lett A l e x e j e v tervei f e l b o r u l á s á n a k . M á j u s k ö z e p é n m e g i n d u l t az o s z t r á k - m a g y a r déltiroli t á m a d á s , s ennek jelentős kezdeti sikere a felelős olasz tényezőknél a segítségre u t a l t s á g érzését kel- tette. Ismételten és k ü l ö n b ö z ő u t a k o n , a többi közt n y u g a t i szövetségeseik közvetítését is f e l h a s z n á l v a , sürgetően k é r t é k az általános orosz t á m a d á s mielőbbi m e g i n d í t á s á t . Alexejev, érezve a r a j t a kíviil álló k ö r ü l m é n y e k h á t r á l t a t ó erejét, igen a g y a f ú r t , v a l ó j á b a n persze s e m m i t m o n d ó válasszal igyekezett elsőbb is egy kis időt n y e r n i , végül azonban a szövetségesek- n e k az o s a j á t egyéni ó h a j t á s á v a l is n a g y m é r t é k b e n egyező k í v á n s á g a mégis csak cselekvő közbelépésre b í r t a .

Az a szinte belső h a s a d t s á g r a valló, következetlen és hol k a p k o d ó , hol b é n u l t a n t e h e t e t l e n n e k látszó m a g a t a r t á s , a m e - lyet A l e x e j e v e z e k b e n a n a p o k b a n t a n ú s í t o t t , a n n y i r a érde- kes és tanulságos, h o g y m u l a s z t á s t k ö v e t n é n k el. h a ezzel k a p c s o l a t b a n c s u p á n egyetlen rövid reá utalással elégednénk meg. H a l a d j u n k ezért most ATé g i g a fejlődésnek azon a keser- ves ú t j á n , amelyen az o l a s z o k n a k a d a n d ó segítség ügye meg- v a l ó s u l á s á h o z ért.

M á j u s 19-én gróf Ruggeri t á b o r n o k n a k , a mohilewi olasz k a t o n a i m e g b í z o t t n a k . A l e x e j e v k i f e j t e t t e , hogv a k é r t t e h e r m e n t e s í t ő t á m a d á s m e g i n d í t á s á t f ü g g ő v é kell tennie mindenekelőtt a cár h o z z á j á r u l á s á t ó l , ez utóbbi a z o n b a n é p p e n a déli B e s s z a r á b i á b a n volt szemleúton; t o v á b b á egy Brusszilovtól erre v o n a t k o z ó a n állítólag m á r bekért jelentés-

23 Kuropatkin az 1904—5. évi orosz-japán háború ismert csata- vesztője. A világháborúban 1915-ben fogadták el felajánlkozását és előbb egv hadtest, később egv hadsereg vezetését bízták rá, míg végül arány- lag hamarosan az északi seregarcvonal élére keriilt. 1916. t a v a s z á n vég- zett tevékenvségéről forrásaink úgyszólván egészen hallgatnak. Később azonban oly' elégtelenül működött, hogv már ez év au gusztusában me- gint felmentették. Szerepe egyébként minket csak mellékesen érdekli-

tői. egy még v é g r e h a j t a n d ó átcsoportosítástól, s végül még elengedhetetlen a n y a g p ó t l á s o k t ó l is. S mindezt azért, mert az orosz t á m a d á s t eredetileg egy későbbi időpontra tervez- ték (!).24

Nem figyelemre méltó-e, hogy u g y a n a z n a p Paléologue.

Franciaország szentpétervári nagykövete, a m i d ő n az orosz k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m b a n az olasz segélykérés szószólójaként jelentkezett, itt azt a felvilágosítást k a p t a , hogy „a n a g y tá- m a d á s t június elejére tervezik, az előkészületeket Alexejev tábornok teljes erejéből sietteti A hadműveleteket Bru- szilov tábornok f o g j a vezetni."'25

Nem h i h e t j ü k , hogy ezt a felvilágosítást a külügyminisz- térium illetékes tényezője egyszerűen csak a m a g a feje u t á n merte volna adni, anélkül, hogy az orosz fővezérséggel, vég- e r e d m é n y b e n t e h á t Alexejevvel előzetesen a feleletben meg ne állapodott volna. Ügy látszik tehát, hogy Alexejev, m i u t á n előbb sikerült a segélyadás ügyében a döntést bizonytalan ideig elodáznia, még u g y a n a z o n a n a p o n kénytelen volt a k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m n a k olyan közlést tenni, amely egy- értelmű a határozott és a r á n y l a g rövid l e j á r a t ú kötelezettség- vállalással.

Mármost f o n t o l j u k meg, hogy ez a kötelezettségvállalás voltakép tökéletesen megegyezett Alexejevnek azzal az áp- rilis 4-i e m l é k i r a t á b a n k i f e j t e t t és megokolt s z á n d é k á v a l , hogy a t á m a d á s t minél előbb megindítsa. Brnszilovról is t u d h a t t a , hogy n á l a aligha kell e tekintetben nehézségekkel számolnia. Mégis mit tett A l e x e j e v ? Még négy egész n a p i g habozott, s csak a z u t á n tett végre előkészítő lépéseket a 19-én tett ígéretének beváltására, m i u t á n az olaszok m á j u s 22-én és 23-án újból, egyszerre több úton is. n y o m a t é k k a l sürgették

24 Osztr. Iiiv. mű IV.—562. Miután az Alexejev és Ruggeri közt 1916 május IQ.-én lefolyt beszélgetésre nézve a rendelkezésünkre álló orosz forrásokban közelebbit nem találtam, még 1956-ban érdeklődtem a bécsi Kriegsarchivnál, hogy az erre vonatkozó értesülései milyen orosz forrásból származnak. A kivánt felvilágosítást a Kriegsarchiv nem tudta megadni. Mindamellett az osztrákok előadását átvettem, mert az any- nyira részletező, hogy légből kapott semmikéi) sem lehet. Ha viszont az oroszok ezt a szabadkozást, amely nekik végiil is nem válik dicső- ségükre, megörökítették, valószínűnek vehetjük, hogy a szóbanforgó be- szélgetés valóban végbement és úgy ment végbe, ahogyan azt lefektet- ték; ezt annál is inkább hihetjük, mert hiszen az orosz fővezérségnek ez a negatív állásfoglalása négy nappal később már teljesen idejét múlta.

25 Paléologue: II.—122. Hogy kitől származik ez a közlés, azt nem mondja, de ismerve a diplomáciai szokásokat, csak a küliigvminiszter, vagy annak meghatalmazott helyettese lehetett az illető. Ehhez még megjegyezni k í v á n j u k , hogy sehol sem találtuk annak megerősítését, hogv Bruszilovot m á j u s 24.-e előtt a támadás közeli megindítására vo- natkozó állásfoglalásra, ill. jelentéstételre felszólították, avagy erre vonatkozólag valaminő parancsot kapott volna. Lásd erre nézve lejjebb.

az orosz t á m a d á s megindítását. Ekkor, m á j u s 24-én végre megkérdezte Bruszilovot. m e n n y i idő m u l t á n b í r n á t á m a d á s á t megindítani, s minő eszközök rendelkezésére bocsátását kéri ehhez.²⁶

Minő eszközök rendelkezésre bocsátását kéri . . Jól é r t s ü k meg: ezt Alexejev kérdi Bruszilovtól! D e h o g y a n ? H á t nem Alexejev volt-e az, aki április 14-én komoly figyel- meztetéssel intette Bruszilovot, eszébe ne jusson a r r a gon- dolni, hogy magakereste t á m a d á s á h o z a fővezérségnek bár- minő segítségét v á r j a ? ! S most mégis ő az, aki m a j d n e m hogy f e l k í n á l j a ezt a segítséget; amikor pedig c s u p á n arról v a n szó, hogy a Bruszilov k í v á n t a t á m a d á s t Bruszilov valóban megindítsa. Önkénytelenül azt kérdi az ember: v á j j o n csak- u g y a n őszintén k í n á l t a - e fel Alexejev ezt a segítséget?

Amikor Bruszilov a feltett kérdésre azzal válaszolt, hogy i m m á r b á r m i k o r , egy héttel a p a r a n c s vétele u t á n t á m a d á s á t megkezdheti, — h a tehát most parancsot k a p rá. csapatai j ú - nius 1-én m e g i n d u l h a t n a k — és segítségként c s u p á n némi tü- zérségi lövőszert, meg egy h a d t e s t n y i erősítést kért, Alexejev a hadtest miatt azonnal ellenkezett és átcsoportosítást aján- lott Bruszilovnak.2 7 Ez persze tetemes időveszteséggel j á r t volna.

H a l l v a ezt, fel kell v e t n ü n k a kérdést, mi indította Alexe- jevet a r r a . hogy Bruszilovnak olyan segítséget kínáljon, ame- lyet megadni ú g y sem volt h a j l a n d ó , holott a Moliilewben tör- téntek u t á n igazán k ö n n y e n mellőzhette volna ezt a játékot, h a csak — rejtett céljai nem voltak vele.

Nem a k a r u n k itt a r r a az egyébként érthetően felmerülő g y a n ú r a bővebben kitérni, hogy h á t h a Alexejevnek m a g á n a k sem volt komoly szívügye a t á m a d á s , de mint a h a d m ű v e l e t e k legfőbb i r á n y í t ó j a , nem zárkózhatott el a t á m a d á s t követelő elvi megfontolások elől: viszont nem b á n t a volna, h a „terveit"

alvezérei elgáncsolják. Orosz viszonylatban ez u g y a n nem egészen képtelen feltevés és sok olyan momentumot felhoz- h a t n á n k . am elvek az adott esetben is ezt a látszatot erősítik.

Ámde olyan súlyos érv szól u g y a n a k k o r ellene, amely min- den ellenkező okoskodást leront, s ez az. hogy Alexejev tény- leg nem szűnt meg Évertet a f ő t á m a d á s megindítása érde- kében sürgetni és szorítani, mindaddig, amíg — jó sokára — végül mégis belátta, hogy ennek a t á b o r n o k n a k eltökélt passzivitásával sehogy sem bír. És itt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a d é l n y u g a t i arcvonal a k k o r m á r régen sikert sikerre halmozott, amikor Alexejev még mindig Évertet sze- rette volna r á b í r n i a neki szánt f ő t á m a d á s v é g r e h a j t á s á r a .

28 Klembooszki: 18—19.. Bruszilov: 203. old.

27 Klembooszki: 19. old.

A m i k o r teliát a f e n t e b b szóvátett lehetőséget elvetve, ke- ressük Alexejev különös m a g a t a r t á s á n a k m a g y a r á z a t á t , min- denekelőtt meg kell á l l a p í t a n u n k a k ö v e t k e z ő k e t :

Kétségtelenül igaz az, hogy Bruszilov és Alexejev közt a h a r c á s z a t egyik alapvető kérdésében á t h i d a l h a t a t l a n elvi el- lentét állt fenn. Nevezetesen az ú. n. n a g y t á m a d á s v é g r e h a j - t á s á t Alexejev a németektől kezdett, s az ő p é l d á j u k r a a f r a n - ciáktól és angoloktól is alkalmazott, világháborús viszony- l a t b a n klasszikusnak m o n d h a t ó e l j á r á s t vallotta a helyesnek és egyedül célravezetőnek. Alexejev t e h á t k i f e j e z e t t súlypont- képzést követelt, vagyis egyetlenegy helyen törekedett ko- m o l y a n az ellenség ellentállásának teljes legázolására a b b ó l a célból, hogy védővonalát áttörve, az á t k a r o l á s á r a szabad s z á r n y a t és á l t a l á b a n a mozgóharchoz s z a b a d teret hasítson.

Egyetlen egy helyen kereste üdvét, mert úgy vélte, b á r m e n y - nyi erőt von is össze ezen a helyen, soha sem lehet „eléggé erős", t e h á t nem engedheti meg m a g á n a k azt, hogy erejét

„szétforgácsolva", több helyen készítsen elő komoly n a g y t á m a d á s t .

Ezzel ellentétben Bruszilov így vélekedett: Azt a 6—S hétre t e r j e d ő r o p p a n t előkészületet, amely az ellenséges arc-

vonalnak áttörését az erre a célra kiválasztott arcvonalrészen elkerülhetetlenül megelőzi — ú. m. a tüzérség és a t a r t a l é k o k összevonását, az ú j ütegek f e l v o n u l t a t á s á t és belövését, a kellő mennyiségű lövőszer felhalmozását, megközelítő á r k o k és ú. n. rohamállások létesítését stb. — lehetetlen az ellenség előtt teljesen t i t o k b a n t a r t a n i s ezért az u t ó b b i n a k m i n d i g bőven lesz ideje, hogy megfelelő ellenrendszabályokkal éljen.

Ez a módszer — szerinte — nem is vezetett e r e d m é n y r e , csak ott. ahol a megtámadott fél a szükséges ellenrendszabályokat valamilyen oknál fogva megtenni elmulasztotta, a m i n t az pl.

1915-ben Oroszország és a központi h a t a l m a k viszonylatá- b a n történt.²t Bruszilov tehát nem egyetlen helyen szervezett t á m a d á s t , hanem — lemondva az elérhető legnagyobb erő- tömörítés előnyeiről — minden egyes hadseregének köteles- ségévé tette, hogv erejének teljes megfeszítésével m i n d e g y i k a m a g a t á m a d á s á t k ü l ö n - k ü l ö n előkészítése. E k k é n t az ellen- fél nem t u d h a t t a , hogy a három. vae;y n é g y v á r h a t ó t á m a d á s közül melyik az igazi, s íay nem állhatott m ó d j á b a n ez ellen megfelelően felkészülni. S h a b á r f ő t á m a d ó hadseregét Bru-

2® Amikor Bruszilov ezzel kapcsolatban az akkori orosz állások kritikán aluli állapotáról, az oroszoknál a nehéz tüzérségnek majdnem telié* hiánvárói, meg t'oitorató lövőszer-hiánvról stb -ről ír, (191. old.), nemcsak túloz egy kissé, hanem kétségkívül egyoldalúságba esik. A központi hatalmak gyors előkészületei és Mackensen vezérezredes óva- tossági rendszabályai is feltétlenül igen nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország akkor nem volt képes idejében a szükséges -ellenintézkedéseket megtenni.

szilov m á r eleve eresebbre szabta a többinél, mégis elvben kész volt a r r a is, hogy ha esetleg valamely más hadseregnél előbb, v a g y k ö n n y e b b e n érlelődne siker, azt kihasználva, erő- leszítéseit az elért sikernek a helyén egyesítse.

Alexejev ezt az eljárást, mint szerinte elhibázottat 1er- mészetesen ellenezte és szinte bizonyos, hogy a m á j u s 24-i ravasz fogásával a l k a l m a t k í v á n t találni arra, hogy a m a g a f e l f o g á s á n a k i r á n y á b a n hathasson Bruszilovra; aminthogy — b á r e r e d m é n y nélkül — azt meg is tette.

E mellett azonban Alexejevnek alighanem más célja volt a Bruszilovnak k í n á l t csalétekkel. T u d j u k , hogy Alexejev terve szerint a f ő t á m a d á s t a n y u g a t i a r c v o n a l n a k kellett volna intéznie. Ehhez a tervéhez Alexejev ekkor még határozottan ragaszkodott. E r r e egyébként később még visszatérünk. E sze- rint t e h á t Bruszilovnak előbb kezdett m e l l é k t á m a d á s á t és É v e r t n e k ehhez valamivel később csatlakozó f ő t á m a d á s á t idő- ben összhangba kellett hoznia. Más szóval azt az időközt, amellyel az előbbi utóbbit megelőzhette, észszerű h a t á r o k közé kellett szorítani. Bruszilov legfeljebb 10—14 n a p i idő- közt vállalt.2 9 Ámde Évért t á m a d á s i előkészületei még nem h a l a d t a k a n n y i r a , hogy hadtestei két hét m ú l v a megindulhat- tak volna. Nincs u g y a n h a t á r z o t t a d a t u n k a r r a nézve, hogy Alexejev erről előzőleg meggyőződött volna, de — ismerve a m a g a s a b b törzsek közt szokásos érintkezést, a m e l y az oro- szoknál is egészen hasonló lehetett ahhoz, ami e tekintetben a k á r az o s z t r á k - m a g y a r , a k á r a német hadseregnél dívott.3"

biztosra vehetiiik. hogy Alexejev a n n á l is inkább megtette a szükséges tájékozódó lépéseket, minthogy kellőképen ismerte Évertet3 1 és t u d h a t t a , hogy ilyen tekintetben n á l a óvatossága ajánlatos. E g y é b k é n t Alexejevnek kötelessége is volt idejében t á j é k o z ó d n i s így emberi számítás szerint v a g y tudnia, v a g y legalább is sejtenie kellett, hogy Évért még nem kész a t á m a - dásra. liogy ennélfogva Bruszilov t á m a d á s á v a l is várni k é n y - telen még; b á r m e n n y i r e is ellenére volt ez nemcsak és n<Mii is a n n y i r a az olaszok miatt, mint i n k á b b a s a j á t m a g a szán- dékait és terveit tekintve.

Ami az u t ó b b i a k a t illeti, nem lehetetlen különben, h o g y azok időközben m á r némi módosuláson mentek át. Jóllehet semmiféle a d a t u n k sincs erre nézve, mégis lehetséges, hogy Alexejev m á j u s végén talán m á r nem félt a n n y i r a a központi h a t a l m a k esetleges támadásától, mint ahogyan ettől még áp- rilisban tartott. A németek m i n d j o b b a n elharapódzó t á m a d á -

29 Bruszilov: 203. old.

10 Pl. Bruszilov: 203. és 204. old. (, Alexéiev m'invita à une conversation p a r fil direct".)

31 Még a háború előtti időből. Ekkor huzamosabb ideig volt köz- vetlen alárendeltje. Lásd erről Bruszilov 211. old.

sai Verdimnél, a f r a n c i á k és angolok készülő t á m a d á s a a n y u - gati hadszíntéren, amely a németek előtt egészen t i t o k b a n úgy sem m a r a d h a t o t t , végül az o s z t r á k - m a g y a r déltiroli tá- m a d á s ténye, mind olyan mozzanatok voltak, amelyek Alexe- jev aggodalmait csökkenthették. Ha ez c s a k u g y a n megtörtént, aminthogy t u l a j d o n k é p e n várni kellene, a k k o r még azt sem m o n d h a t j u k , hogy a halasztás valami n a g y o n ellenére volt Alexejevnek.

A feladat tehát az ő s z e m p o n t j á b ó l p i l l a n a t n y i l a g min- denesetre az volt, elérni, hogy Bruszilov t á m a d á s a még egy kis ideig késsen, anélkül, hogy ennek ó d i u m a a világ előtt a k á r ő rá m a g á r a , a k á r É v e r t r e h á r u l j o n , mert mind önmagát, mind Évertet, h a j d a n i elöljáróját, k é t s é g k í v ü l meg szerette volna ettől kímélni. Nehéz ügy. H o g y a n fogjon hozzá? De h a m a r megtalálta a m ó d j á t : egy kis ravaszsággal él. Bruszi- lov harcászati elveivel ú g y sem ért egyet, tehát b u r k o l t a n k í n á l néki a t á m a d á s v é g r e h a j t á s á h o z erősítést, s h a Bruszilov lépre megy, a k k o r ő t á m a d á s i tervének m e g v á l t o z t a t á s á r a joggal felszólíthatja. Ezzel a z t á n két legyet tit egy csapással:

Bruszilovot ráveszi a néki. Alexejevnek tetszőbb t á m a d á s i mód elfogadására s u g y a n a k k o r időt is nyer, mert átcsopor- tosítás, tehát h a l a d é k nélkül az átállás sem lehetséges. A ha- lasztás okát pedig n y i l v á n v a l ó a n Bruszilovban, ill. az ő .,egyéni" h a r c á s z a t i elgondolásában kell m a j d a A n l á g n a k

megtalálnia.

A fentebb felvonultatott n é h á n y k o n k r é t u m o t mindössze egy kevés pszichológiai megérzéssel kellett megtoldani, hogv átlássuk: Alexejev lelkében a szóbanforgó e l h a t á r o z á s n a k valahogy a vázoltak szerint kellett megérlelődnie.

Egyszóval Alexejev cselt vetett Bruszilovnak. Á m d e Bruszilov nem ment lépre. Előkészületeit nem borította lel, i n k á b b lemondott a kért hadtestről és — m e g m a r a d v a addigi terve mellett — kijelentette, hogy az előkészítés utolsó simí- tásait azonnal f o l y a m a t b a téteti, abból a célból, hogy egy hét múlva, azaz június 1-én m á r az ágyúi vehessék át a szót.32

Alexejev most nehéz helyzetben volt. Bruszilovnak csak úgy engedhetett, ha lemond arról, hogy a f ő t á m a d á s t É v é r t seregarcvonala intézze, v a g y pedig nem igyekszik a két tá- madás közt összhangot tartani. C sakhogy sem az egyiket, sem a másikat nem tehette. Egyfelől maga is ragaszkodott

még Évért f ő t á m a d á s á h o z , másfelől pedig Bruszilov, ami- kor ez önként vállalta a t á m a d á s t . — még pedig a k k o r a f ő -

32 Klembooszki: 19. old.

vezérségtől is h a n g s ú l y o z o t t a n : a melléktámadást, — ezt egyetlen egy feltételhez kötötte, ahhoz, hogy hadművelete nem m a r a d még ideiglenesen sem elszigetelt. Ne felejtsük el, hogy Bruszilov Mohilewben a t á m a d á s k o c k á z a t á n a k ön- kéntes vállalásával két habozó v e z é r t á r s á r a olyan i r á n y ú er- kölcsi n y o m á s t gyakorolt, a m e l y Alexejev s z á n d é k a i n a k is megfelelt. E z e n f e l ü l Bruszilov ezt a kikötést most hangsúlyo- zottan megismételte. A égül is — mit tehetett Alexejev egye- bet — megadta m a g á t sorsának és nem fedezte többé Évertet öntestével. de kiegyezésre h a j l ó természeténél fogva olyan közbeeső megoldást keresett, hogy azért Évért se lássa túl- ságosan k á r á t , h a u g y a n az ekként biztosított csekély hala- d é k k a l beérhette. Alexejev t e h á t egy, ú g y lehet még ugyan- a z n a p . k e t t e j ü k közt f o l y t a t a n d ó hughes-beszélgetésre h í v t a meg Bruszilovot s ennek során ha m á r nem több, legalább n é g y n a p i h a l a d é k r a igyekezett őt rávenni. Ez azért szüksé- ges — most m á r bevallotta — mivel „Évért még nem kész.''³³

Azt m á r persze nehéz megmondani, hogy Alexejev ezt a négy n a p o t v a l ó j á b a n ú g y gondolta-e. hogy Évertnek ennyi idő elég lesz előkészületeinek befejezésére, a v a g y úgy, hogy rá t u d j a őt venni, hogy ü r ü g y e i t félretéve, négy n a p n á l nem sokkal n a g y o b b halasztás u t á n végre igazán megkezdje a tá- m a d á s á t ? A v a g y esetleg így gondolta: négy napot bevall, a többit pedig Bruszilov, h a egyszer megindult, m a j d csak el- szenvedi v a l a h o g y a n : ő p e d i g (Alexejev) m a j d azon lesz. hogy ez a „többi" minél kevesebb legyen? Nehéz ebben a kérdés- ben t a l á l g a t á s o k b a bocsátkozni, de t a l á n mégis az utóbbi fel- tevés látszik a l e g e l f o g a d h a t ó b b n a k .

Emberileg azt lehetne várni, hogy Alexejev t a l á n meg- p r ó b á l t a ezt a h a l a d é k o t Bruszilov előtt másként m a g y a r á z n i , mint Évért késlekedésével; a n n á l is i n k á b b , mivel ilyen okok

— ú. m. pl. az é p p e n távollevő u r a l k o d ó n a k f e n n t a r t o t t dön- tés joga stb. — j á t s z h a t t a k is csakugyan bizonyos m á s o d r e n d ű szerepet ebben a dologban. Azt, hogy Bruszilov Évertet je- gyezte fel, mint a h a l a d é k okát. még a k k o r is meg lehetne m á s k é n t m a g y a r á z n i , h a ezt a valódi okot Alexejevnek sike- rült volna Bruszilov előtt egészen elhallgatnia, v a g y legalább is a többi érv mögé lehetően elrejtenie. D e b á r m i k é p e n is tör- tént a k e t t e j ü k közti, f e n t e b b ismertetett hughes-beszélge- tés. bizonyosnak látszik, hogy a valódi ok c s a k u g y a n Évért, s h a Alexejevnek azt a szinte s z á n a l m a t érdemlő vergődését n é z z ü k Bruszilov igaza és az ÉAert iránti figyelem és tekin- tet között, a m e l y n e k a legközelebbi n a p o k történetében is

33 Bruszilov: 203. old. „ . . . il me priait de commencer l'attaque non le 1-er juin, mais le -t juin, parce qu'Evert ne pouvait commencer son offensiv que le 14 juin".

még többször t a n ú i leszünk, a k k o r mindenesetre megerősö- d ü n k a b b a n a v é l e m é n y ü n k b e n , hogy Alexejev lépéseinek rugóit mélyebben kell k e r e s n ü n k , mint holmi felületi, k ö n y - n y e n á t h i d a l h a t ó jelenségekben; s b i z o n y á r a ott, ahol azt Bruszilov ú t m u t a t á s á v a l f e n n t e b b megtalálni véltük.

A szóbanforgó h a l a d é k b a Bruszilov kénytelen kelletlen beletörődött, de — a m i n t azt e m l é k i r a t a i b a n hangsúlyozta,

— azzal a szigorú kikötéssel, hogy „több késedelem nem lesz."

Ezt szerinte Alexejev ünnepélyesen meg is ígérte.34 E z u t á n Alexejev kikérte Miklós cár engedélyét a t á m a d á s megindí- tásához, m a j d pedig m á j u s 51-én k i a d t a a f ő p a r a n c s n o k s á g t á m a d á s i intézkedését. E szerint az olaszok megsegítése cél- jából Bruszilovnak j ú n i u s 4-én „igen erős m e l l é k t á m a d á s b a "

kellett kezdenie, míg É v e r t n e k egy héttel később, azaz jú- nius 10-én kellett h o z z á j a a f ő t á m a d á s s a l csatlakoznia.5 5 Ezek {)ersze az intézkedésnek csak azok a k i r a g a d o t t részei, ame-

yek m i n k e t p r o b l é m á n k s z e m p o n t j á b ó l közelebbről érdekel- nek. A n n y i a z o n b a n mindenesetre kiviláglik belőlük, hogy a m á j u s 31 -i t á m a d á s i p a r a n c s az orosz fővezérségnek első, bi- z o n y á r a még nem szándékos és nem is h e l y r e h o z h a t a t l a n , de mégis az első megtett lépése a b b a n az i r á n y b a n , hogy Alexe- jevnek az április 4-i emlékiratban lefektetett hadműveleti el- gondolásából Bruszilov támadása, még pedig egészen más koncepciójú t á m a d á s a v á l j é k . E b b e az i r á n y b a terelték a

dolgok fejlődését, mind Évért csökönyös h ú z ó d o z á s a a t á m a - dás kockázatától, m i n d Bruszilovnak felelősséget vállaló tett- rekészsége.

J ú n i u s 3-án, tehát egy n a p p a l Bruszilov t á m a d á s á n a k kitűzött kezdetét megelőzően, Alexejev az esti ó r á k b a n a távírókészülékhez kérette Bruszilovot és mégegvszer vissza- tért az ő t á m a d ó e l j á r á s a iránti mélységes b i z a l m a t l a n s á g á r a , m a j d pedig n a g y n y o m a t é k k a l kérte Bruszilovot, halassza el a t á m a d á s megkezdését addig, amíg erejét megfelelően át- csoportosította. Maga a cár is ezt k í v á n j a — mondotta Alexe- jev.36

34 Brusziloo: 203—204. old.

35 A június 10.-i d á t u m azért fontos, mert Bruszilov szerint (lásd a 76. oldalon) Alexejev előtte azzal érvelt, a m i k o r a t á m a d á s á n a k éppen négy n a p p a l való elhalasztását k í v á n t a , hogy Évért csak 14-én készül el. Itt alighanem Bruszilovnak v a g v kivételesen nem állt m á r rendelkezésére az egykori beszélgetés szalagja (lásd e m l é k i r a t a i n a k elő- szavát), v a g y az a b b a n f o g l a l t a k a t , m i n t szerinte c s u p á n ü r ü g y ü l szol- gáló m o m e n t u m o k a t , emlékezet u t á n helyettesítette — t a l á n nem egé- szen precízen — a meggyőződése szerinti igazi okkal.

36 Brusziloo: 204. old.

Itt közbevetőleg meg kell á l l a p í t a n u n k , liogy mind Bru- szilov emlékiratai, mind Klembovszki t a n u l m á n y a csak egy olyan alkalomról tesznek említést, amellyel Alexejev a tá- m a d ó e l j á r á s kérdését előhozta. Ám m i n d e g y i k ö k más-más kísérő k ö r ü l m é n y e k t á r s a s á g á b a n t á r g y a l j a azt, úgy, hogy m i n d e n k é p e n azt kell h i n n ü n k , két alkalommal k e r ü l t ez a kérdés szőnyegre, — s mi így is r e k o n s t r u á l t u k f e n n t e b b az eseményeket — a z o n b a n Bruszilov is, Klembovszki is ennek a két a l k a l o m n a k csak egyik-egyikéről emlékezik meg. Bru- szilov a j ú n i u s 3-án végbement második ily beszélgetést örö- kíti meg, míg Klembovszki előadása h a t á r o z o t t a n a r r a utal.

hogy ő a m á j u s 24-én esett, első ilyen i r á n y ú t á r g y a l á s r ó l a d számot, ⁷ hiszen m i n d e n kétségen felülállóan Alexejevnek azokhoz az e n a p o n feltett kérdéseihez kapcsolja ezt a be- szélgetést, a m e l y e k n e k legalább is egyikéről megfelelő he- lyen Bruszilov is említést tesz és a m e l y e k n e k — okvetlenül m i n d k e t t ő n e k — csakis még a fővezérség m á j u s 31-i p a r a n - csának k i a d á s a előtt lehetett értelmük.3 8 Ezzel kapcsolatban m e g a k a r j u k azonban jegyezni, hogy a hivatalos orosz kiad- ványok h a s z n á l a t á t felületességeik igen sokszor nehezítik.

Két p á r h u z a m o s ilyen t a n u l m á n y összevetésekor bizony g y a k - r a n megesik, hogy meg kell á l l a p í t a n u n k : v a g y az egyik, v a g y a másik ténymegállapításai helytelenek, de az is lehet, hogy m i n d k e t t ő hamis. í g y pl. Zajoncskovszki az Alexejev és Bruszilov közt lefolyt m á j u s 24-i hughes-beszélgetésről egyáltalán meg sem emlékezik. E helyett — Bruszilov m á j u s 23-i t á m a d á s i rendelkezéseit m i n t e g y a fővezérség m á j u s

3t-i p a r a n c s a i n a k f o l y a m á n y a k é n t kezelve^38a — azt állítja, hogy az előbbeninek k i a d á s á v a l egyidejűleg Bruszilov (tehát felszólítás nélkül?) ..egy h a d t e s t n y i . . . e r ő s í t é s t kért, azon- b a n visszautasításban részesült."^{3 8 b} Se több, se kevesebb erről.

M a j d j ú n i u s 1-ére átugorva, azt h a l l j u k a szerzőtől, hogy ezen a napon Alexejev mégis elhatározta, hogy a délnyugati arc- vonalat egy hadtesttel megerősíti, még pedig az Y. szibériai hadtesttel, de egyúttal bírálta a délnyugati arcvonal erő- eloszlását . . E z u t á n következik Alexejev ezzel kapcsolatos kifogásainak és t a n á c s á n a k részletes ismertetése, m a j d így f o l y t a t j a szerző: .,Ámde Bruszilov m e g m a r a d t eredeti elhatá- rozása mellett."380

Tehát se nem m á j u s 24-e, se nem j ú n i u s 3-a, hanem jú- nius l - e ? Semmiképen sem! Zajoncskovszki n y í l v á n össze- z a v a r j a a dolgokat, s feltevésünk szerint a 24-i beszélgetést

87 V. ö. Klembovszki: 19.—20., valamint Bruszilov: 203.—205. old.

18 L á s d 72. o l d .

3 8 a Lásd Zajoncskovszki: 17. old.

3 8 b Lásd Zajoncskovszki: 18. old.

3®c Zajoncskovszki: 19. és 20. old.

ismerteti igen hézagosan és — ú g y lehet elkésett iktatási idő- pontjától megtévesztve — valódi kelténél n é h á n y n a p p a l ké- sőbben, j ú n i u s 1-én. Az orosz kiadványokat használva, gyak-

ran érezzük, mily nagy baj, hogy nem ismerhetjük az eredeti orosz iratanyagot.

Most pedig fel kell t e n n ü n k a k é r d é s t : mi okozhatta utolsó p i l l a n a t b a n Alexejevnek ezt a meglepő közbelépését?

A Bruszilov módszerei iránt táplált b i z a l m a t l a n s á g a lett volna c s a k u g y a n a n n y i r a mélységes? Ö n m a g á b a n véve, ez ta- lán nem lenne egészen lehetetlen, noha a k k o r i n k á b b azt v á r n á az ember, hogy ne é p p e n a legutolsó percig ingadoz- zék a fővezér a közbelépés meg a s z a b a d j á r a engedés közt.

Ha m á r Alexejev nem b í r t a m á j u s 24-én a dolgoknak tetszé- sével ellenkező fejlődését határozott tiltó rendelkezéssel megakadályozni, valahogy ú g y érezzük, legkésőbben a kö- vetkező n a p o n kellett volna a dolgokra visszatérnie (miután

„egyet aludt rá"), ha c s a k u g y a n a m a g a benső ellenkezése vitte erre a lépésre. Ámde é p p e n ez az, amit nem hiszünk.

Az e percben k i f e j t e t t lélektani megfontolásainkhoz az a l á b b ismertetett külső k ö r ü l m é n y e k n e k olyan i r á n y ú érvelése tár- sul, amely egészen más r u g ó k a t f e d fel.

Amikor Évért tábornok, a f ő t á m a d á s r a kiszemelt orosz n y u g a t i arcvonal p a r a n c s n o k a , a fővezérség m á j u s 31-i tá- madási p a r a n c s á t június 1-én m e g k a p t a , azonnal n é h á n y n a p i h a l a d é k é r t táviratozott Mohilewbe. Klembovszki szerint azt kérte, hogy „a t á m a d á s á t halasszák el j ú n i u s 14, v a g y 15-éig";³⁹ Zajoncskovszki szerint pedig^- a j ú n i u s 1-én elkül- d ö t t második panasszal és aggódással teli t á v i r a t á b a n a t á m a - d á s n a k június 13-ára leendő elhalasztását kérte.3 9 a Egyik for- ráshely szövegezéséből sem t ű n i k ki kétségtelen módon, hogy c s u p á n a maga. a v a g y t a l á n á l t a l á b a n az egész orosz h a d e r ő t á m a d á s á n a k elhalasztását ó h a j t o t t a - e Évért a megadott idő- pontra. Ámde f o g a d j u k el azt a kedvezőbb esetet, hogy csu- p á n a nyugati a r c v o n a l r a v o n a t k o z t a t t a kérését. Alexejev mindenesetre így értette őt és — belemeîit a halasztásba. Jú- nius 2-án adta meg hozzá az engedélyt.⁴⁰

\ a j j o n összefüggésbe hozható-e Alexejevnek ez a lépése a m á s n a p este Bruszilovhoz intézett a j á n l a t á v a l ? Noha a ha- lasztás — h a csak Évért t á m a d á s á r a kell azt é r t e n ü n k — mindössze 4—5 napi, tehát nem túlnagy, s kissé s o k á r a : több, mint 24 óra elteltével h a t á r o z t a el m a g á t Alexejev a Bruszilovnál teendő kísérletre, mégis úgy vélem, t a l á n nem lenne megengedhető, a kérdéses összefüggést egyszerűen ta-

30 Klembovszki: 18. old.

Zajoncskovszki: 26. old.

40 Zajoncskovszki: 26. old.

gadni. A iszont egyedül erre a gyenge f o n á l r a nem merném olyan h a t á r o z o t t a n fentebbi állásfoglalásom egész terhét r á - kötözni. F e l m e r ü l n e k azonban itt még más momentumok is, a m e l y e k — h a jól ü g y e l ü n k rá, hogy szemelől ne tévesszük őket — igen meggy őzően v i l á g í t a n a k rá Alexejev igazi indí- tékaira.

Zajoncskovszki, t a n u l m á n y á n a k többször idézett helyén.4 1

É v é r t m á j u s v é g i — j ú n i u s e l e j i ténykedéséről ezeket í r j a :

„Ebben az i d ő b e n . . . a n y u g a t i arcvonal előkészületekkel, aggodalmaskodással. h a l a d é k iránti kérelmek előterjesztésé- vel és bőséges interveniálással töltötte az időt. Egyetlen orosz távíróállomás sem volt m u n k á v a l a n n y i r a túlterhelve, mint Évért tábornoké." E m l í t e t t ü k már. hogy Évért június 1-én is nem egy, h a n e m m i n d j á r t két t á v i r a t b a n ostromolta a főve- zérséget s Klembovszkitól értesülünk róla. hogy Évért m á r n é g y n a p p a l a Mohilewben létrejött megállapodás u t á n . áp- rilis 18-án ú j b ó l visszatért a r o p p a n t mennyiségű tüzérségi lőszer k i u t a l á s á t illető, teljesíthetetlen követelésére és — nyil- v á n v a l ó a n s z á m í t v a ennek elutasítására — erre az esetre a neki szánt főszerepnek nevetséges összczsugorításával egy- értelmű javaslatot tett.⁴² Azt is említettük már, hogy Alexejev Évertet nemcsak a világháborúból, h a n e m azelőttről is jól ismerte. Mindezek a l a p j á n az Alexejevben j ú n i u s 2-án és 3-án, a tudott v o n a t k o z á s b a n végbement lelki f o l y a m a t o t kö- vetkezőképen k é p z e l h e t j ü k el:

Amikor Alexejev június 1-én m e g k a p t a Évért halasztást kérő t á v i r a t á t , némi belső ellenkezés u t á n megadta hozzá- járulását. T a l á n f ű z ö t t is hozzá v a l a m i n ő intelmet, de min- denesetre s z ű k e b b k ö r n y e z e t e előtt kifejezést adhatott a n n a k a komoly ó h a j á n a k , hogy .,de most aztán ne j ö j j ö n nekem többet Évért ilyen kérésekkel! Tisztára képtelenség így dol- gozni.'' (Körülbelül ezeket a s z a v a k a t használta két n a p p a l később, j ú n i u s 4-én, amikor Évért mégis előállt ú j a b b ha- lasztást célzó javaslatával). A z u t á n — később — mégis ké- telyei t á m a d h a t t a k és — h a ezt nem tette meg m á r az előző beleegyező értesítésével k a p c s o l a t b a n s esetleg más f o r m á b a n

— most (június 1-én) mindenesetre a f e n n t e b b körvonalazott intelmet intéztette a n y u g a t i arcvonal parancsnokságához, úgy lehet egy idősebb vezérkari tisztje ú t j á n , s t a l á n egyben feltűnés n é l k ü l ki is p u h a t o l t a t t a , hogy a t á m a d á s megindu- l á s á n a k mik h á t c s a k u g y a n a kilátásai. Ez az utóbbi kezdés persze nem sok biztatót eredményezhetett. Ám a k á r megtör- tént ez, a k á r nem, Alexejevnek még e nélkül is c s u p á n a maga, Évért vázolt m a g a t a r t á s á b ó l és személyének ismereté-

41 Zajoncskovszki: 26. old.

42 Klembovszki: 17. old.