• Nem Talált Eredményt

Kedves Marosi Ernô,

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kedves Marosi Ernô,"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Kedves

Marosi Ernô,

bevallom, rosszul esett, amikor a BUKSZ 2006. nyári számában az alábbi megjegyzést olvastam a szlová- kiai gótika mûvészettörténeti feldol- gozását tárgyaló írásának (A szlo- vák[iai] gótika, 128–141. old.) zárá- saként: „A BUKSZ 2005. nyári számában (151. old.) olvastam egy rossz mondatot, amelyet az eltörlés lázában égô recenzens idézetként il- lesztett be szövegébe, megfenyegetve a múzeumot: ha nem javul meg, »épp az történik« vele, »ami a mûvészettör- ténet fogalmával: véget érhet«. A mondat azért rossz, mert a benne már címükben is félreértett Belting- pamfletek nem a mûvészettörténet fogalmának, hanem a mûvészettörté- netnek a végérôl szóltak. Ekkora tu- datlanság láttán leküzdöttem ma- gamban a késztetést, hogy feliratkoz- zam a folyóirat levelezôi közé, s in- kább megírtam a fenti recenziót. En- nek summázataként rossz hírt kell közölnöm a gyászolókkal: a középko-

ri mûvészettörténet-írás itthon és Kö- zép-Európában nem ért véget. Most kezdôdik.”

A kérdéses recenziót ugyanis én ír- tam (Musaeum Georgianum, 146–151. old.), méghozzá György Péter igen fontos és Magyarországon még alig értelmezhetô kérdéseket tár- gyaló könyvérôl, amely – ahogy a könyv alcíme is mutatja – a múzeu- mok átváltozását vizsgálja a hálózati kultúra korában, a New York-i Ter- mészettörténeti Múzeum példáján (Az eltörölt hely – a Múzeum.Magve- tô, 2003). Ön szerint tehát én lennék az „eltörlés lázában égô recenzens”, aki a múzeumot – „ha nem javul meg” – eltörléssel fenyegeti. Ön, saj- nos, nem olvasta el figyelmesen az ál- talam írt szöveget, amelyben György Péter könyvének 182. oldaláról idéz- tem egy mondatot, mégpedig az aláb- bi kontextusban: „György Péter könyvének figyelemfelkeltô, egyben vészjósló címe nem sok jót sejtetett.

Nagy megnyugvással töltött el, ami- kor a Múzeum körúton sétálva lát- tam, hogy az állványon dolgozó mun- kások a Nemzeti Múzeum portiku- szát nem akarják eltörölni, csak újra-

festik. A könyve címe mégis egy problémára figyelmeztet: »Ha a gyûj- temény immár nem közvetít a látha- tatlan – ismeretlen – tartomány felé és felôl, akkor épp az történik a mú- zeummal, ami a mûvészettörténet fo- galmával: véget érhet.« (182. old.) Ha a múzeum fogalma nem töröltetik is el, éppen a hálózati kultúra domi- nanciájára válaszolva kell átgondolni reprezentációs és önreprezentációs politikáját.”

Eddig idézem magamat, és kizáró- lag azért, hogy Ön tisztán lásson, mi- elôtt tudatlansággal vádol. Ha alapo- san elolvasta volna az említett szöveg- helyet, és nem a környezetébôl kira- gadva idézte volna, akkor nemhogy nem kellett volna feliratkoznia a BUKSZ levelezôi közé, de a fenti kis függelék megírásával sem kellett volna veszôdnie. De ha ez volt az ára – mint ahogy Ön írja –, hogy megszülessen a szlovákiai gótikát tárgyaló recenzió, azt kell hogy mondjam: nem bánom.

Üdvözlettel:

IIIIIIIIIII PALLAG ZOLTÁN LEVELEZÉS

(2)

204 BUKSZ 2005

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az e halmazban található kevéssé használt vagy egyáltalán nem használt egyedeket olyan „artifaktumoknak* kell tekintenünk, mint a múzeumok őrizte tárgyak tíz-

Az, hogy melyik lehet az utolsó háború, amely után a regény cselekménye játszódik, homály- ban marad, sőt, még az sem egyértelmű, hogy milyen jellegű háborúra kell

a szappanba ragadt szőr megint alig jött le a kezéről szellő hűse pálmák zöld füstölője. győzelem siker hódítás disznóölés decemberi hangja érthetetlen

A főcímet Walter Benjamin sokat idézett, Paul Klee időben visszafelé te- kintő angyala által ihletett történelemfelfogásának egy részlete követi, és ennek megfelelően

Az egyetlen, amivel nem számoltam, hogy számára a valóság félelmetesebb, mint számomra a hazugságai.”(178) Mindenképp meglepő Anna Zárai megjelenése a regény

A fának, óriásnak, mely tetőre nőtt, sincs ilyen tágassága, se mélye, se magasa, mint e tájnak, mely adta jöttödet.. Lábnyomaidnak alatta kavicságy, az út, annak, ki hív,

hiszen tudom, így is minden nagyon jó." S persze azt is tudja, mi minden nem jó, sőt, elviselhetetlen, szörnyű; párhuzamosan „titkos naplót" vezet, amelyben meg-

Csoóri Sándor versei közül ilyen formát mutat a Kék hó, kék madár, amely az ismerős, zöld erdőben, zöld mezőben sétáló madár motívumát, egy virágének-emléket