A F Ö L D É S N É P E I .
A FÖLD ÉS NÉPEI.
N É P S Z E R Ű F Ö L D R A J Z I É S N É P I S M E I K É Z I K Ö N Y V
Í RTA
G Y Ö R G Y A L A D Á R .
M Á S O D I K , Ú J B Ó L Í R T KI ADÁ S .
HARMADIK KÖTET
Á Z S I A É S A U S Z T R Á L I A .
BU D APEST,
F R A N K L I N - T Á R S U L A T
M A G Y A R I R O D A L M I I N T É Z E T É S K Ö N Y V N Y O M D A.
ÁZSIA ÉS AUSZTRÁLIA
F Ö L D R A J Z I É S N É PISMEI LE Í R Á SA.
IRTA
G Y Ö R G Y A L A D Á R .
1 9 s z í n e s m e l l é k l e t t e l, 2 t é r k é p p e l , 1 0 e g é s z l a p n y i r a j z m e l l é k l e t t e l és 306 a sz ö v e g k ö zé n y o m o t t rajzzaL
MÁSODI K K IADÁS.
BU D AP EST,
F R A N K L I N - T Á R 8 U L A T
MAHYAH tHODALM) [XTÜXET US KÖXYYXYOMDA.
Budapest, Nagy SAndor könyvnyomdájából. (IV.. Papnövelde-ntoza 6.)
ELSŐ FEJEZET.
Á Z S I A Á L T A L Á B A N
Temple; Asia^ London, 188'2. — <S<evers W.: Asien. Leipzig, 1892. — ífe7í%OM's&ty E.:
Orii'ntreise des Grossi'ürsten Throní'olgers Nicohtus Alexandrowitsch von Husstand 1890/1. I. II. Leipzig, 1894-96. — RccZMí: Nouvelle Geogr. Univers.
Vtt-[X. köt. — Journal ofthe royal a,sia,tic Society Kalkutta, 1832 óta-. — Erdkundevon Asien. Berlin, 1832-59. — Roc/i.sMífr F. v.: Asien, seine Zukunfts-
bitlmen. Wien, 1876.
A x a, földrész, melyet a legtöbb európai néppel közösen mi magyarok -L3 is őseink hazájának tartunk, a hova a biblia és a tudományos világ az emberiség bölcsőjét helyezte, területre a legnagyobb, népességre a legsűrűbb, tájképi érdekességekben a leggazdagabb s történeti szem
pontból a legcsodálatosabb valamennyi között. Nagyobb, mint az ó-világ két más földrésze, Európa és Afrika, együttvéve; tisztán keleti országaiban a jelenleg élő emberi nemnek közel fele része található;
hatalmas folyói versenyeznek a legnagyobbakkal: hófedte tetői páratla
nok a világon; nagyobb puszta, nagyobb sikság nincs sehol s népeinek története, bár aránylag kevéssé ismeretes, a mesés őskorba nyúlik vissza, tiszteletet ébresztve maga iránt. Ma igen kevés jelentősége van a világegyetemben az óriási föld népének, az európai népek
gyarmatain kívül csak a napjainkban mesés gyorsasággal megiíjodott Japán mutat figyelemreméltó törekvéseket, azonban önkéntelenül érezzük, hogy Európa mellett — az uj amerikai társadalomtól elte
kintve — csak Keletázsiában van még nagyfontosságu néptelep, érezzük, hogy ez a kolosszus, ha egyszer megmozdul, jelentékeny szerepet fog játszani.
Mindamellett Ázsiát csak napjainkban kezdjük valósággal ismerni, sőt kétségtelen, hogy jelenleg a sarkvidéken kivül ez a legisme
retlenebb világrész. Nemcsak a részleteket, de nagy területeket tekintve is. Szibíriáról csak a XVII-ik században nyertük az első tudósításokat, az óriási belföldi sivatag és hegyvidék mostanáig tel
jesen ismeretlen volt s Kelet- ázsia legnagyobb részét mél
tán nevezik elzárt országok
nak. Az a kis darab föld, melyet a régiek Ázsiának neveztek, jóformán csak part
vidék volt s még ma is sok
kal nagyobb területek van
nak Ázsiában, hova müveit európai ember Lili át nem tette be, mint a sötétnek nevezett Afrikában.
Ázsia legelső valódi megismertetőjc Nagy Sán
dor volt, ki Kisázsia partjai
tól az Indusig s a perzsiai öböltől a Káspi tengerig min
denütt kalandozott, s kinek hódításait közvetlen utódai még tovább terjesztették egészen a nagy hegységekig. A hódító rómaiak még Nagy Sándor nyomába sem jutottak mindenütt, a punok kalandos uta
zásai szintén szerény körben mozogtak. A mongolok és mohamedánok hódításai évszázadokon át még ezt a keveset is elzárták Európa előtt, a hosszú ideig tartó keresztes hadjáratok működési köre nagyon kor
látolt volt. Hatalmasabb utakat tettek egyes mohamedán zarándokok, köztük Ibn Batuta, ki a XIV-ik században Khinába is elhatolt. Azonban az ő felfedező útjaik századokig ismeretlenek maradtak. Ázsia második nagy felfedezője a velenczei Polo nevű kalmár család volt, melynek leghíresebb tagja Marco Polo 1298-ban genuai fogságában készítette
Marcol'oln.
el világhírű müvét nagy utazásáról, mely az északi vidékek kivételével csaknem egész Ázsiára kiterjedt. Marco Polo 17 éven át élt Khinában, mint magasrangu tisztviselő, meglátogatta Xipangut (Japán) s három évig utazott Ázsia déli részeiben. Müve nagy feltűnést keltett; Kelet- ázsia mesés kincseiről álmodozott mindenki s oda akart eljutni tengeri útonKolumbus is, midőn nagy fölfedező útjára indult. Igen természetes, hogy utána sokan indultak el a mesés Kathayba (Khina) s egyikük, Monte- corvino jelentékeny
sikerrelis járt. Szeren
csétlenségére azonban Khinában dynastiavál tozás állott be, mely kedvezőtlen volt az idegenekre nézve.
1346 után hosszú ideig nem mehetett oda senki s Ázsia lassankint elfelejtett világ lett. A XV-ik században már csak három európai tett jelentékenyebb utat.
Földrajzi ismere
teinknek renaissam,e- kora, a nagy felfede
zések időszaka, csak részben segített e ba
jon. Vasc de Gama, ki 1498-ban jelent meg Keletindiában, uttörőj e volt Ázsia déli része kikutatásának.
Portugálok, hollandok és angolok versenyeztek itt egymással a hódí
tásban. Kezdetben azonban csak a partvidéken. Az európai telepeken kívül alig volt ismert vidék s még a magyar Benyovszky Móricz gróf is, midőn Kamcsatkából Japánba és Khinába utazott, valóságos föl
fedező volt. Midőn azonban az oroszok Szibíriában s az angolok Keletindiában szilárd talajt nyertek, a kutatások is tudományos jelle- güekké lettek. Szibíriában Pallas (1770 körül), Humboldt Sándor
1- Vascodi!(i<uim.
(1829) és Middendorf (1844) működtek hatásosan. Keletindiában a Schlagintweit testvérek, a maláji szigeteken Junghuhn, Khinában Richthofen a nagy érdemü kutatók. Legkésőbbre maradt a sarkvidék és a belföld kikutatása. Az előbbiben korszakalkotó A^onfeMS^/őMnek 1879-ben befejezett nagy útja, mely az északkeleti átjárót tárta fel, az utóbbiban az orosz Przevalszki (f 1888) szerzett kiváló érdemeket.
Mellettük egész sereg hires utazó működött, különösen oroszok és angolok s a munká
ban resztvettek a ma
gyarok is. Különösen nevezetesek Körösi Csoma Sándor utazá
sai a Himalája vidé
kén, Vámbérv Ármin regényes dervis-utja a turkománok között, Széchényi Béla gróf nagy khinai expedi- cziója. Déchy Mór tanulmányai a Kau- kazusban s Ujfalvy kutatásai Közép- ázsiában.
Keletázsia népei
nek egy része ön
tudatosan zárktizott el az idegenek előtt.
Koreába még egy pár évtizeddel ezelőtt sem léphetett be senki. Ti
bet még most is elzárt, bár igen sok európai s keletindiai müveit ember (pöndita) járta be nagy részét, sőt a franczia Bonvalot (1890) nagy utazásokat is tett benne. Egyes kisebb államok még most is gyűlölik és üldözik az idegeneket. Elzárt hely volt lénye
gileg egész napjainkig a nagy Khina és Japán. Khinába máig csak
„szerződéses kikötőkön át* s meghatározott irányban szabad utazni.
Vi'niibéry Ármin a turkománok közt.
Japán azonban 1867 óta, teljesen nyílt s ismertetése ma már minta
szerű. Különösen a németek, Sieboltl, Rein, Neumann és Hassenstein egész sereg derék munkát adtak ki róla.
A természeti viszonyok teljesen megmagyarázzák ezt az elzár- kozottságot. Ázsia sokkal tagoltabb ugyan, mint Afrika és Délamerika, partvidékein mindenütt hatalmas félszigetek nyúlnak ki az oczeánokba, benseje azonban tömérdek, s nagyon változatos, oly annyira, hogy hosszúsága, — mely az egyenlítőtől fölfelé jóval túlterjed a sarkvonalon, messzebbre (77** 36'), mint más világrészek szárazföldje, — eltűnő széles
sége mellett. Keletjét 8533 kilométer rengeteg távolság választja el a legmesszebb eső nyugati parttól s ezen a hosszú vonalon hatalmas
A Gobi sivatag.
hegygátok emelkednek fel. Hiányzanak itt még a völgyi nyilások is, melyek az alpesi ösvényekhez hasonlóan az emberi lakokat összekötnék egymással. Csaknem közepén terül el az a hatalmas fensík, mely óriási hegyektől körülvéve ezt az állandó gátot alkotja. Ujabb földleirók a khinaiak nyelvén Hanhainak azaz kiszáradt tengernek nevezték el, régebben csak egyes részeit ismerték, a kavicsos és köves Gobi siva
tagot, a futóhomokkal és buczkákkal borított Sámo térséget s a Takopi mocsaras kavics pusztát. Egymással teljesen összefüggő nagy terület ez, melynek vizei sehol sem érnek el tengert, hol a talaj állandóan több ezer méter magasságban van a tenger színe felett s melynek pereme gyanánt terpeszkednek el e földrész a hegyóriásai, északon az Altáj és Tieii-San, délen a Hindukus, Karakorum, Kuenlün,
m e g a H imalája, m elyekben 5 — 6000 m éter m agasság, — kétszer-három - szor véve a lom n iczi csúcs m agassága, — m é g csak v ö lg y számba m egy.
A fö ld g ö m b le g n a g y o b b kiterjedésű magas fensikja ez, m ely az egész Á zsiát o ly hatalmas töm b b é alakítja át, h o g y ha valam ikor egyen lőv é lenne a fö ld száraz területe, Á zsia átlag 500 m éterrel em elkednék ki az oczeán v iz öz ö n é b ő l, m ig a tö b b i v ilá grészek b ől csak egyes szigetek maradnának m eg.
E z a re n g e te g fensik adja m e g Á zsiának valódi jellegét. F ö ld rajzi e g y ed ek támadnak ben ne és körü lötte s a hatalmas félszigetek és a m élyen ben y ú ló ö b lö k nem kép esek a kontinentális éghajlatot szelíddé tenni. Itt a fö ld ö n van a fö ld g ö m b le g h id e g e b b pon tja a L éna torkolatánál, itt terülnek el viznélküli sivatagok m é g a ten ger szom szédságában levő M andzsuföldön és A rábiában is és a nagy fen sik ot k örü lvevő fal gátja miatt egész sereg jelentékeny fo ly ó nem hatolhat el a ten gerbe, s m egalakulnak az óriási tavak, m elyek tenger nagyságúak. M ásrészt épen ezek a nagy falak gátlói az esőzések e gyen letes m egoszlásának. K hina és K eletindia a földm ű velők paradi
csom a, m ig más h elyek en kopár, term éketlen föld van, h ol napokon át b o ly o n g h a t az utazó, m ig élő lényre akad. K étségtelen , h o g y a Hanhai valóban ten ger v o lt eg y k oron , g e o lo g ia i értelem ben m é g csak tegnap, 4 — 5000 évvel ezelőtt szűnt m eg, nyom ai, a m ocsarak és hatalmas tavak m é g megm aradtak, valam int történeti korban élt em berek H erod ot s a sokkal k é ső b b itt já rt M arco P o lo leírásai tanúságot tesznek a fo ly to n o s átalakulásról. D e a ten ger eltűnésének oka, a talaj em el
kedése, egyúttal állandó o k o z ó ja lett a v izszegén ységn ek és a k özle
kedési n ehézségekn ek. Á zsiát a term észet osztotta darabokra. E gy ség es m ű velődés nem k eletkezh etett itt, m int E urópában, ö zön e származott a népeknek, vallásoknak és a m ű velőd és form áinak, a le g tö b b helyen p e d ig egészen m eg b én ította az em b er m unkáját a hatalmasabb ter
m észeti erő.
A nagy fen sík on kivül másutt is em elkedett a talaj. íg y az egész E lőázsia az aegei ten g ertől az Indus fo ly ó ig és D élarábiáig össze
fü g g ő , le g fe le b b a m esopotam i m élyedés által két részre oszlott fensik.
E m ellett azonban Ázsiában van a le g n a g y o b b összefü ggő síkság, mely P erzsia északi h e g y sé g e itő l a je g e ste n g e rig nyúlik 38 szélességi fok o n át, o ly sikság, h o l 200 m éter m agassági k ü lön bözet sehol sem fordu l elő. E s h o g y teljes leg y en a nagyszerű természeti jelen sé g e k sorozata, itt van a leghatalm asabb vulkanikus lánc/,ólat is, m ely a tűzokádó h e g y ek hazájától, Jáva szigetétől, félkörben csaknem szaka
datlanul nyúlik fel a sarkvidékig, hol egy óriások hidoszlopához hasonló szigetlánczolaton átfutva folytává útját Amerika partjain le annak legdélibb csúcsáig, mintegy jelezve körvonalait egy sejditett nagy szárazföldnek, mely a vulkánok között a világtengerek legna
gyobbikának ölében nyugoszik.
Óriási eszközökkel dolgozott a természet Ázsia megalkotásán.
Ex előnye, hátránya egyaránt. Megbámuljuk és idegenkedünk tőle.
Az ellentétek gyakran ridegek és visszataszítók, a méretek óriások
A Csetjusukin fok.
és nem vonzók, nincs harmónia, nincs oly kellemes változatosság bennök, mint itthon megszoktuk, a kecses szépség helyét bárdolatlan tömegek váltják fel. Ott, hol a subtropikus éghajlat buja növényzetet, tarka szinpompát ad a látóképnek, elfeledjük a kellemetlen hatást, de ujult erővel emelkedik fel az, midőn a természet erői az emberi hatalmat legnyügző formájukban mutatkoznak. Az egész északi részt megöli a nagy méret. A pompás Ob folyó s még inkább a többiek a sarkvidék zordonsága miatt nem lehetnek hasznára a művelődésnek;
az a kisded szárazföld, melyet az Alpesekröl lefutó vizek Lombardiá
ban alkotnak, paradicsomnak tűnik fel az óriási Hanhai sivatagjai
m ellett, h ol a, vízhiány és a fö ld term éketlensége öl. A z A raltó vidéke s A rabia sivatagjai nom ád n épet neveltek, délkeleten p ed ig állandó g yerm ek i állapotra kárhoztatta a föld n épét a hatalmas természet.
M indam ellett b iz on y o s fo k ig m inden kor más m értéket kell alkal
maznunk az ázsiai viszon y ok m egítélésében , m időn az úgynevezett K eletázsiáról van szó. A khinai b irodalom áldott sárgaföldü lOsztalaja.
és az Indiák subtropikus esőben gazdag éghajlata legalább a m e g élhetést tette k ön nyű vé. H em zseg ő töm ege él itt az em bereknek hatalmas birodalm akban egyesü lve és sokkal előb b csoportosu lva nagy városokba, m int azt a gyáripar által űzetve mi m egtettük. V itat
kozhatnak a tudósok, váljon E gyp tom b a n és az Eufrates vidékén elő b b v o lt-e mai értelem ben vett m űvelődés, m int K hinában vagy K elet- Indiában : az k étségtelen tény, h o g y a keletázsiai kultura ősrégi s talán nem is egészen alaptalan eg y e s búvárok (H aeckel) feltevése, h o g y az em beri nem b ö lcs ő je s g y ök eres elválása az állatoktól itt Kcletázsia déli részén az elsü lyedt vagy töredékekre bom lott Lemurián volt.
Á zsia nagysága a szigetekkel 4 4 — 45 m illió n ég y zet k ilom éter (e g y ik ujabb számítás szerint 44.828,000) s lakóinak száma 825 m illió.
M agyarország tehát e ren g eteg területen kerekszám ban 150-szer férne be, lakossága azonban már csak 4 2 -szer kevesebb. M aga a szárazföld az északi sarkon fekvő Cseljuszkin fo k tó l csaknem épen az egyen lítő ig nyúlik, m ivel a malakkai fé lszig e t v é g ső csúcsa 0 ' 15' alatt van, de eg y e s szigetek átm ennek a déli félg öm b re. Tisztán földrajzi szem p on tb ól az ó -v ilá g k ét más földrésze is ide tartoznék. A frikát ma a szuezi csatorna e lé g g é élesen választja el, az európai határvonal felett azonban nincs v é g le g es m egállapodás s a földrajzirók term észetes határ hiányában a politik ait foga d já k el, mindannyian elismerik, h o g y E urópának önálló földrészkén t való elfogadására a történeti viszon yok n ak nagy hatásuk volt. E p ily bizonytalan a határ Ausztrália, m e g az aegei ten ger felé, h o l a szigetek csaknem szakadatlan sorban követk ezn ek, v égü l a Kaukázus h e g y sé g tő l. L e g k özön ség eseb b az a je lzés, h o g y a Kaukazus g erin cze és az Ural h eg y ség a term észetes határok, Ausztrália felé p e d ig az a ten ger m élyedés, mely uj Guineától nyugatra h ú zód ik el.
F u tó la g nézve a térképre, feltűnő Á zsia nagy törzsének szám os jele n ték e n y kinyulása. N yu gaton Kisázsia a körülötte fekvő sz ig e
tekkel, délen az európai három nagy félszigethez hasonlóan, de azoknál n a g y o b b m éretekben, Arábia, E lő - és Hátsóindia teijeszk ednek ki, m ely u tó b b ih oz a szigetek egész raja csatlakozik, keleten ism ét.
szigetsorozatot találunk, továbbá K o re a és K am csatka félszigetek et, északon a csukcsok föld e és a L éna tork olata nyúlnak m essze előre.
Mindezeket leszám ítva, W a g n e r magának a törzsn ek területét 3 3 "^
millió km --re számítja, azaz az egész Á zsia h á rom n eg y ed részére, íg y a törzs óriási töm eg, bár partvonalai rendkívül hosszak s ez által Európát kivéve a le g k e d v e z őb b e n ta g ozott földrész.
M ég leg k e v é sb b é változatos az északi partvidék, h o l a Karai tenger, az O b és Jenisszei torkolata n yugat felé n agy ö b lö t alkotnak s azután a 800 km. szélességű T aim yr fé lszig e t nyúlik előre. Ezentúl, már kevéssé változatos a part, apróbb ö b lö k szakadatlanul k övetik egymást, de ezek a j é g miatt alig használhatók s a v ég ső rész a csukcsok félszigetével ism ét m essze felnyú lik északra. K eleten csak
hamar lenyúlik a K am csatka nevű félsziget, m ely egészen zord on , bár déli része már P oro sz o rsz á g g a l e g y e n lő szélességi fo k alatt fekszik. N yugatra innen van a tekintélyes o c h o cz k i ö b ö l, m elynek partját a h id eg ten geri áram latok h a son lók ép zord on ná tették. Á vidék csak ott válik k ellem eseb b é és a m űvelésre alkalm asabbá, h ol a hatalmas A m ur folyam a h osszú és k esk eny Sxachalin szigettel szem ben a ten gerbe szakad. Itt már igen nagy a ten gerpart változa
tossága. A Szachalin szig et és K u rilok cso p ortja zárt ö b ö llé teszi az och oczk i tengert, de csakhamar követk ezik a japáni ten ger, m elyet keleten a japán i szig etcsop ort, s délen K o re a félszig ete zárnak b e.
Ezen a D éleu rópával eg y e n lő szélességi fo k alatt fek vő vidéken nagy szerepet játszik a K u rosziv o, vagy fekete áram nevű m eleg ten geri áramlat, m ely sokkal szabályosabb és h atásosabb, mint a G o lf áram.
Japán folytatásául jő n e k délen a L ie n -K ie n szig etcsop ort, F o rm o z a és a F ilip p i szigetek, m elyek már közvetlen összek öttetésb en állanak a Keletindiai szigetvilággal, ú g y h o g y Kam csatka csú csától kezdve Keletázsia csaknem állandó szigettorlaszt mutathat fel partjai m ellett s ez A usztráliáig foly ton osa n tart. R endkívü l változatos ennek a k örü l
belül két m illió r j-k ilo m é te r r e tehető szigetvilágn ak k épe, de annál egyhangúbb a déli partvidék, h ol csak a h árom n a gy fé lszig e t em el
kedik ki, egyetlen n a g y ob b sziget (C ey lon ) van s apró s z ig e tcso p o rtok is aránylag ritkák. Á zsia nyugati partvidéke végül, a V ö r ö s ten ger és a Földközi tenger, egészen más k ép et mutatnak, bár ezek is szeg én y e
sek s történeti nevezetességük sokkal felülhaladja term észeti előn yü ket.
A nagy ben föld i fensik hatása m ég ezekre a partvidékekre is kiterjed. Kisázsia és P erzsia h e g y e i, a Kaukazus, a szibíriai h e g y vidék összeköttetésben állanak K özépázsia h e g y e iv e l csak ú gy, m int
Khina és Hátsóindia emelkedései. De még inkább áll ez a
A fensik benső részében eredő folyók nagyobbrészt ott vesznek el a sivatagban és mocsarakban, egy-kettő, mint a Herirud, Amudaqa és Murghab kitör a hegyeken át, de nem jut el a tengerig. Ellenben épen a keleti s déli nagy folyók kivétel nélkül a Hanhai szegélyét alkotó hegységekből erednek, különösen a nem nagy kite^edésü, de hatalmas 4000 m. átlagos magasságú Pamirból, melyet a bennszülöttek büszkén a föld tetőzetének hivnak. Csodálatos módon több ily nagy folyó ered közel egymáshoz, azután eltávolodnak messze, de a torkolatnál közel
Szibírini tundrák.
jutnak ismét, avagy épen egyesülnek, mint azEufrates és Tigris. Északra megy az ()b, Jenisszci, Léna, melyek mindegyike a Gobi sivatag körül ered. Kelet három leghatalmasabb folyója közül az Amur szintén a Gobi sivatagban, a Hoangho és a Jancsekiáng Tibetben erednek. Délre haladnak a bővizű Mekong, az Iravadi és Salven, továbbá a Ganges és az Indus. Mindé folyók közt leghosszabbak a Jancsekiáng és a Jenissei;
de legfontosabbak a Hoangho, a Ganges és az Eufrates.
Hegyek, folyók és éghajlat egyaránt élesítették az ellentéteket.
A hegytömeg elzárja északot a déli, viszont a déli részeket az északi
Khina és Hátsóindia emelkedései. De még inkább áll ez a
A fensik benső részében eredő folyók nagyobbrészt ott vesznek el a sivatagban és mocsarakban, egy-kettő, mint a Herirud, Amudaqa és Murghab kitör a hegyeken át, de nem jut el a tengerig. Ellenben épen a keleti s déli nagy folyók kivétel nélkül a Hanhai szegélyét alkotó hegységekből erednek, különösen a nem nagy kite^edésü, de hatalmas 4000 m. átlagos magasságú Pamirból, melyet a bennszülöttek büszkén a föld tetőzetének hivnak. Csodálatos módon több ily nagy folyó ered közel egymáshoz, azután eltávolodnak messze, de a torkolatnál közel
Szibírini tundrák.
jutnak ismét, avagy épen egyesülnek, mint azEufrates és Tigris. Északra megy az ()b, Jenisszci, Léna, melyek mindegyike a Gobi sivatag körül ered. Kelet három leghatalmasabb folyója közül az Amur szintén a Gobi sivatagban, a Hoangho és a Jancsekiáng Tibetben erednek. Délre haladnak a bővizű Mekong, az Iravadi és Salven, továbbá a Ganges és az Indus. Mindé folyók közt leghosszabbak a Jancsekiáng és a Jenissei;
de legfontosabbak a Hoangho, a Ganges és az Eufrates.
Hegyek, folyók és éghajlat egyaránt élesítették az ellentéteket.
A hegytömeg elzárja északot a déli, viszont a déli részeket az északi
szelektől. Exért északon 8 — 9 hónapig tart a tél, délen állandó a nyár.
Szibiria és Keletindia éjhajlati viszonyai a képzelhető legnagyobb ellentétek, holott mindkettő ugyanazon földrészen van s Irkutzk és Brahmaputra között nincs nagyobb távolság, mint Sziczilia és Stock
holm között. Kevésbbé feltűnő a különbség kelet és nyugat között, de Középázsia és Tibet rendkívüli magassága s a száraz levegő megöli a földművelést és elősegíti az éghajlatok szélsőségeit. Ezért egész Középázsiában csak 2 ember lakik egy négyzetkilometer területen, holott Európában ugyanily szélességi fok alatt 150-et találunk. Mind
amellett a hőmérsékleti ellentét nem oly nagy, mint az esőzési.
Középázsia, sőt Délszibiria nyara is csaknem oly forró, mint Indiáé
Tibeti kecske. Yak.
avagy Arábiáé s csak a távoli vidékek térnek t'l nagyon. Északon az átlagos évi hőmérséklet — 17", Keletindiában 28".
A földrajzi egyediség s ennélfogva az egyes részek merev ellen
téte leginkább nyilatkozik a Hat teljesen önálló Rora- vidéket lehet Ázsiában megkülönböztetni gyakran igen éles határ
vonalakkal. Középázsia, Szibiria, Keletáxsia, India, Arábia s Előázsia teljesen különböznek egymástól. Szibiria nagy részében a talaj jelen
tékeny mélységig állandóan befagyott, Indiában a legbujább tropikus őserdők vannak. Perzsiában és Japánban örök zöld uralkodik, a pusztákon ligetes erdőség, Szibiria nagy részében tundrák, azaz mohával és zuzmókkal benőtt süppedékesposványok találhatók. Ezért van az, hogy Ázsiából terjedt szét a földgömbön a legtöbb hasxnálható növény s hogy nincs hasznos termény, melyet itt sikerrel nem lehetne meg-
2*
honosítani. Ázsiából valók, hogy csak a legfontosabbakat említsük, a búza, rizs, szőlő, árpa, olajfa, füge, thea, a banán, czukornád, kávé és a legfontosabb gyümölcsök, innen teqedt szét a selyemtenyésztés is. Újabban a dinnye, kokusdió, kakaó s más idegen termékek hono
sodtak meg s különösen fontos a khinafa meghonosítása. Keletázsia nagy részében a rizs a főélelmi szer, ez a mesésen olcsó táplálék, a mely szabályozója az összes szükségleti czikkek árainak. A délnyugati részekben a gyümölcsök, különösen a datolya adják a főeledelt.
Az állatvilágot tekintve már kisebb a változatosság, különösen az északi és közép vidéknek lényegileg egyenlő állatai vannak, ter
mészetesen a sarkvidéki prémes állatok kivételével. Nehány állatfaj
csak a keleti részeken fordul elő. Arábia lé
ny e gi 1 e g afri k ai j ell e g ü.
India és a malaji szi
getek állatai keleti jel
legűek. A teve és a ló Arábiából ered. Orosz
lán, tigris Középázsiá- ban otthonos. Kisázsiá- nak sajátságos állatai az angora kecskr. a mufHonjuh és a rend
kívül nagy számmal található gólya. Közép- ázsiában a szeliditett és vad vak, több fajta antilop, az érdekes vad szamár, az argali juh, a marmota nagy számmal élnek és általában az emlős állatok, különösen a nép- telen vidékeken, óriási mennyiségben fordulnak elő, mig it madarak túlnyomólag vándorlók. Ismeretes az a feltűnő jelenség, hogy a mammutli csontvázát Szibiria jegében nagy mennyiségben találják, hogy ugyanott orrszarvú, viziló és tigris csontokat is találtak, részben még húsos állapotban. A Baikaltóban fóka él, valamint az északi tenger
partokon is, melyek azonfelül híresek madárgazdagságukról. Khinában sajátságos rovarevő majom, moschus, szarvatlan szarvas s sajátságos alakú vakondok találhatók. Japánnak is van sajátságos majma és vakondoka. valamint tigrise, medvéje és más vad állata, különösen sok a szarvas Jesso szigeten. Jellemzők itt a gyönyörű fáczánok, daruk,
Animon juh (Ai'gati).
kacsák és homoki tyukok. A pávát később hozták ide. Leggazdagabb állatvilága van Keletiiidiának. köztök híresek az elefántok, tigrisek, majmok és lemurok, a vizimadarak, fáczánok és a tömérdek kígyófaj.
Tigris és kígyó máig évenkint sok ezer áldozatot kívánnak. Kissé lejebb az indo-malaji szigeteken, főkép Borneoban és Szumatrában, fordul elő a hires orangutang és gibbon, az emberfajta majmok
Kuliniok. vagy viKlszímiarak.-
ngyedüli képviselői e földrészen. Itt találhatók még a repülő maki, a tapir, a rhinocerosszarvu madár, a gyönyörű lepék és rovarok szám
talan példánya, A legdélibb szigeteken egész sereg már ausztráliai jellegű különös állat van, a babirussa, opossum, a pávián, a tigris
macska s mindenekfelett a gyönyörű paradicsom-madarak. Északon a rénszarvas, középén a yak és dromedár, délen a zebuökör és az elefánt a legnevezetesebb speciális házi állatok. Érdekes és fontos
még a selyemtenyésztés, a* gyöngy és korallhalászat és a trepang tenyésztés.
A legtöbb házi állat egyúttal a közlekedés főeszköze. Karavánok nemcsak a sivatagokban, lakott helyeken is gyakoriak. Keletázsiában nagyon elteijedt a gyaloghintó különböző alakban. Vasút Keletindiát kivéve aránylag még kevés van Ázsiában, azonban az orosz kormány
már két hatalmas vona
lat építtetett ki, a trans- kaspit és a nagy (3080 km.) szibiriai vonalat, mely utóbbi teljes ki
építése után Vladivosz- tok kikötőig az első vasút lesz, a melyen Európából közvetlenül a Csendes oczeánig el lehet jutni. Kisázsiá- ban, Japánban és Khi- nában újabban sok vas
utat építenek. Igen fejlett azonban a gőz
hajózási összeköttetés, melyben a vezérszere
pet az angol „Penin- sularand Oriental Com
pany" („P.andO Line") viszi, melynek hajói 2—3 hét alatt szállitják az utasokat Európából Keletázsiába a szuezi csatorna megnyitása óta. Európa minden számottevő népe, köz
tök a magyar, verse
nyez e társasággal, de a bennszülöttek nagyon kevés részt vesznek a munkában. Szibiria nagy folyóin rendesen járnak a gőzhajók s újabban már csaknem állan
dóvá lett a kereskedelmi összeköttetés Angliából a Karai tengeren át az Ob folyó torkolatáig.
Szarvoiru madár. Arguszí'áczán. Ornng-Uhmg.
Szövő pinty.
Közlekedés tekintetében tehát még igen nagy a hiány. A hatal
mas orosz vasutak nagyobbrészt néptelen vidékeken vonulnak át.
[iartMvii-k.ikiis. Kimimr. Títpii'
Pedig Ázsiának egyes részei igen sűrű népességück. Wagner számí
tása szerint e földrészen jelenleg 826 millió ember él, vagyis jóval
Törpe zet'u. Púpos zetiu.
több, mint az emberiség fele része. Akadnak igen nagy területek külö
nösen Khinában és Keletindiában, hol 200 főnél több jut egy négy
zetkilom éterre, a Ganges v ö lg y e és Szecsuan tartom ány talán a le g sűrűbb n épességű n agy v id ék ek a íöld tek én . Jáva szigete, Japán keleti része szintén v e tek ed n ek N y u g o te u r ó p a le g n é p ese b b vidékeivel. A zonban itt sem eg y en lő sűrű a n ép esség. K eletindiában s K hinában vannak néptelen nagy területek, az átlag sűrűn lakott szigetek eg y része h ason lók ép ritka népességű. E gészen néptelennek leh et nevezni a sark
vidéket, a G obi sivatagot, P erzsia, Turkesztán és A rábia egy es nagy területeit.
A n ép esség n agy zöm e a fajhoz tartozik, m elynek túl
n y om ó része K hinában és a szom széd országokban él. M ég sem m ondhatjuk, h o g y ez a faj voln a je lle m z ő Ázsiára, o ly értelem ben, m int az in d oeu róp ai törzsek E urópára, a n ég erek A frikára s a réz- b őrű ek A m erikára nézve. Á zsia földrajzi e g y ed iség eivel párhuzam osan önállóan fe jlő d ö tt ki az ethnográhai változatosság is. A m on g o lo k tó l délre hatalmas faj terül el, a m aláji, m ely Malakka félszigeten és az ind-ausztrál sz ig etcsop orton legalább 35 m illiót szám lál; m é g n épesebb, lega lá b b 50 m illió főv el, a K eletindia déli részén lev ő dravida faj.
A z orszá g nyugati részén a sem iták az uralkodók, k özepén vannak az irániak és a tö rö k törzsek. K iseb b , de eg y ik csop orth oz sem szá
m ítható népek a kaukázusi törzsek, az eszkim ók, a ím -u g o ro k , a a maláji szigetek ném elyikén lakó aeták, a Japán északi részén tar
tó z k o d ó ajn ók s m é g m ások.
M indezen törzsek k ö z ö tt az európaiak száma feltű nően c s e k é ly ; o ro sz o k és an g olok , Á zsia nagy részének urai, sok szor mesés arány
talanságban vannak a m eg h ód olta k k a l szem ben. B rit-India 250 m illió b en nszü löttjén a lig 120 ezer a n g ol zsarn okoskodik, a holland b irto k o k o n 30 m illió b en n szü lött k ö zö tt csak ötven ezer európai van, a franczia b irto k o k o n letelep ü ltek száma m é g csek élyeb b . L e g tö b b európai él Szibiriában s K isázsiában, m elynek partvidékeit g ö r ö g ö k foglalták el már évezredekkel ezelőtt, azonban ezekkel együ tt sem m eg y 6 m illión ál tö b b re az Á zsiában élő európaiak száma.
M indam ellett je le n le g K eletázsia két hatalmas országát, K h in á t és Japánt kivéve, ma már té n y le g E u róp a gyám sága alatt áll az egész földrész. A tö b b i önálló orszá gok közü l csak Perzsia és Sziám je le n tékenyek, de ezeknek fü g g e tle n sé g e sem teljes. K eletázsia k ét em lített nagy országának k ivételével, a tö b b i európai hatalm ak birtokában, v a g y
„érd ek k ö r é "-b e n van s a hatalmas id egen h ód ítók öv g y ü rű je h o v a tovább teijed . Á zsia nyugati részén a g y en g e török uralom , délkeleti szig etv ilá g á b a n a h olland gyarm atok nevezetesek. L e g fo n to sa b b azonban
Á Z S I A L A K Ó I :
1 i ráni, 2. Hindu. 3 Kalmük, 4.Tarár, 5 Liu-kiu, 6.Kinai nő, 7 Kínai, 8 Kasmiri,9.Japani. tO. Japani nö. i! Monqol.
az oroszok és an g olok birtoka, kik az oroszlánrészt foglalták el m agu k
nak s ma már jó fo rm á n állandóan farkasszem et néznek egym ással, h o g y a m é g fennm aradó részen h ogyan osztozkodjan ak. A z o roszok a X V II-ik században jófo rm á n kardcsapás nélkül foglalták el a ren
geteg szibiriai területet, m elyet m ost a n agy vasút által jelen té k en y birtokká tettek. A töb b i hódításuk m ind a jelen századra, jóform á n az utolsó 2 — 3 évtizedre esik, m ely id ő alatt, hasonlóan az an g olok délafrikai terjeszkedéséhez, n a g y o b b zaj nélkül, de csaknem állandóan előre nyom ultak vad és félvad n épeket igázva le azok prim itív v éd e
kezése daczára, avagy diplom ácziai cselszöv ések k el törve utat előre. M a már öv ék É szak és K özépázsia n a g y o b b része, gyarm ataik kiterjedése sokkal n a gyob b m int a hatalmas khinai birodalm é, tö b b m int Á zsia területének egyharmada. M indam ellett A n glia , m elynek sokkal kisebb kiteíjedésü birtoka van, itt is a jo b b részt választotta. K é s ő b b jö tte k Ázsiába, m int a p ortu gálok , span yolok és h ollan d ok s elő szö r csak kereskedői öltözetben , m indam ellett szellem i felső b b ség ü k s szivós kitartásuk diadalm askodott a régi b irtok oso k felett s m ár a m últ század k özepe táján lé n y e g ile g övék volt K eletindia. m elyet ma ren geteg gyarmataik g y ö n g y é n e k tartanak. Innen a je le n században terjeszkedtek tovább, nem m oh ón , de annál biztosabban s előre nézve a messze jö v ő b e , eg y előre földrajzi szem p on tb ól igen fon tos őrá llo
másokat szereztek m e g a K eletindiába s onnan k ivezető utakon, m inők Gibraltár. Málta és (Jziprus, a szuezi csatorna, A d e n : továbbá S in ga- pur, H o n g k o n g , Labuan. Ketta. A rá n yla g igen későn (1867) kezdtek a írancziák tervsxerüleg terjeszkedni H átsóindiában. Ma még* Sziám áll köztök és a n golok k özött, de nagy veszteségük, h o g y az an g olok a szuezi csatorna részvényeinek m egvétele által a K eletindiába vezető út kulcsát m egszerezték.
A z európaiak gyarmatainak és vádh atóságok alatt álló orszá
goknak nagyságát és lakosainak számát m e g k ö z e lítő le g (m ivel a le g több helyen m é g nem volt népszámlálás) a k öv etk ező táblázat mutatja :
Terület k m - N épesség O rosz _____________ 16.890,000 17.000,000 T ö r ö k _____________ 1.778,168 15.474,953 A n g o l _____________ 6.930,000 294.591.481 H olla n d _____________ 1,468.000 31.500.000 F ranczia --- ^ . . . 489,500 18.914.000 S p a n y o lt ___ ___ 296,182 7.500,000 P ortu gál . . . ^ 19.969 881.000
A h ód ító k hatása Á zsia n épeire m in d ed d ig rendkívül csekély.
A fü g g etlen ü l maradt Japán kulturája hasonlithatlanul k özeleb b áll az európaihoz, m int bárm ely gyarm até. L egin k á b b átalakultak m ég Szibiria, h o l a jelen ték telen számú félvad bennszülöttek eltűnnek a bevándorlottak n agy tö m eg éb e n s a török b irtok ok , h ova már száza
dokkal ezelőtt elh atolt az európai m űveltségnek némi halvány sugara.
A h olla n d ok fők é p Japánban zsarnoki erőszakkal terem tettek rendet, de nem m üveit életet. K eletindia őslakói k özü l csak a n a gyob b városok népe sajátított el valam it az európai m ű veltségből, bár a töb b in ek n agy része sem m űveletlen, ősrégi in tézm ényeik következtében. A z az általános nézet, h o g y az oroszok a prim itiv népekhez k özeleb b állván, a gyarm atosításban szeren csésebbek , m int az a n golok , m ég eddig sem a Kaukázusban, sem Turkesztánban nem igazoltatott, m ert m indkettőben csak katonai rend van s a félvadak barbár társadalma nem nem esedett m eg, sőt a nom ád életm ód ot sem voltak képesek m egszüntetni, am int
h o g y O roszország rég i nom ád t ö r z s e i: a kalm ükök, tatárok, szam ojédok m é g európai O roszországban is m egtartották ősrégi prim itiv szokásaikat.
E nnek a nom ád életm ódnak, m ely a m o n g o l fajnak eg y je le n tékeny részére h ason lók ép kiterjed, nagy szerepe van Á zsia történe
tében. N om ád népek, á llítólag a h unok ősei ellen, építette Khina szorgalm as föld m ű velő népe a világhírű nagy khinai falat, ez okozta és erősítette m e g T ib et, A fghanisztán s más orszá gok szigorú elzár- kozottságát s végül, de nem utoljára, ez v olt szülő oka annak a nagy népvándorlásnak, m ely időszám ításunk kezdetén E urópát elözönlötte, s m elynek tulajdonítható az a ma már sokszorosan m egtám adott nézet, h o g y E u róp a összes n épeinek őshazája Á zsia volt. T én y mindenesetre, h o g y a maláji és m o n g o l törzsek az id ők folyam ában jelentékeny vándorlásokat tettek s h o g y m é g a történeti id ők b en is igen sok ázsiai nép, m o n g o lo k , arabok, tö rö k ö k ig en nagy utat tettek m eg.
L egú jabban a khinaiak kivándorlása kezd töm eges lenni. Hátsóíndián s a m aláji szig e tcso p o rto n kivül A m erik a nyugati partjait, Ausztráliát, D élafrikát lepik el ezek a m o n g o lo k s bár nem fegyveresen jő n e k , sok h elyen fe n y eg etők n ek tartják m egjelen ésök et. Sajátságos, az eszk im ókéh oz h asonló nom ád élete van Szibiria term észeti népeinek, kiket, m int vadászó s le g fe lje b b barom tenyésztő em bereket, a m e g
élhetés g o n d ja űz folyton osa n egyik h ely ről a másikra s néha b e k ö vetkezik az is, h o g y a rendezett, de reájuk nézve alkalmatlan társa
dalmi v iszon y ok elő l m enekülnek el, sátorfalvaikat mesés gyorsasággal h elyezve át sok szor igen távolesö vidékekre.
A népek nagy változatosságáh oz k ép est n agyon k ü lö n b ö z ő Ázsiában a n yelv és vallás. M aguk a m o n g o lo k szám os egym ástól eltérő nyelven beszélnek. A khinai eg y szóta g u n yelv m agában a khinai birodalom ban csak irodalm i és hivatalos nyelv, szójárásai önálló nyelveknek tekinthetők. A z ural-altaji törzsek n él a tö rö k n yelvek van
nak töb b ségb en , nem jelen ték telen azonban a R n n -u gor n em zetiségek száma sem. A sém i nyelvek szintén n agyon változatosak. M indezekhez járulnak m ég a k ü lö n b ö ző maláji és dravida törzsek, s szám os apró nem zetiség nyelve. M ég a k eresk edelem sem volt k ép es Á zsiában oly általános érintkező eszközt terem teni, m int más világrészek ben. A F öld k özi ten ger partjain az olasz, g ö r ö g és arab n yelvek versen yeznek egymással, Délázsiában, sőt m é g K eletázsia n a g y o b b forga lm i k ö z pontjain is m egleh et élni az an gol n yelvvel, csak a nyugati részekben kell az arab s a maláji szigetcsop ortban a h olland segítség, az orosz nyelv ellenben csak saját területén használható. L egin k á b b ism erik az európai n yelveket a k ik ötő városok lakosain kivül a japániak, kik újabban töm egesen jö n n e k E urópába annak m egism erése végett.
H asonlókép sok E u róp á t látog a tó egyén van a keletindiai e lő k e lő ségek k özött is, kiknek arany ifjúsága a nevelés k ieg észítő részének tartja az európai körutat. K özépázsia rejtett zugait kivéve ma már általában ism eretes az ázsiai előtt a feh ér em ber hatalma, m ely ismeret azonban nem envhiti a g y ű löletet, a m ely a kü lön ben ren d
kívül udvarias s alapjában véve szelid khinait is felb őszíti a „te n g e re n túli vörös ö r d ö g " láttára, term észetesen annyival inkább a K özépázsia hegyei k öz ö tt lakó népeket, kik szabadságukat m éltán félth etik az idegenektől.
N em oly je len ték en y nagy a v á ltozatosság h itfelek ezetek et tekintve. E lle n k ező leg a nép zöm e három n a gy vallás h ív ője. N agy számokban beszélve 450 m illió buddhista, 200 m illió brahm ahitü s 150 m illió m oham edán van je le n le g Á zsiában. A k eresztén ység szá
zadok óta töm érdek pénzt és em beréletet á ld o zo tt fel, h o g y szintén méltó helyet fo g la ljo n e nagy vallásfelekezetek m ellett, azonban tel
je se n sikertelenül. A jezsu iták s protestáns m issionáriusok óriási munkája daczára a lig van 20 m illió keresztyén Á zsiában s ennek a számnak kétharm adát is európai letelep ü lők vagy azok utódai te s z ik : a g ö rö g ö k , örm ények, oroszok , a n g olok . A Kaukázus és L iban on hegyei k özött s szétszórtan más helyen is vannak régi keresztyének.
Sokkal n a gyob b proselytákat terem tő ereje van m é g je le n le g is az izlanmak; Khinában és a maláji szigeteken m ost is erősen te ije d
á*
M oham ed tana, m elynek főfészk e azonban A rábiában, Perzsiában és a turkonianok föld jén van, h o l m é g je le n le g is fanatikus vakbuzga
lo m és az id egen ek g y ű lölete je lle m z i őket. A buddhisták mesés terjeszkedő hatalma, m ely e g y k o r K hinát és Keletázsia n agy részét m egh ódította, ma már m eg loh a d t s az ősrégi vallások másika, Z o r o aster tana, ma már. jó fo rm á n kihalóban van. L e g tö b b m ég a k ö v e tője K eletindiában. N em oly jelen té k en y a zsidók száma sem. Ősi hazájukban k eveseb b en vannak, m int Kisázsiában.
F eltű n ően hanyatlik Á zsiában a term észeti vallások száma. A khinai nép a hivatalos B uddha hit m ellett m egőrizte ugyan őseinek babonás vallását, az ő sök és szellem ek tiszteletét, de ez a babonás hit már erk ölcsi je lle g z ő vonásokkal van telítve. V a lósá g o s babonás alakjában csak a T ib e t felé eső vad h eg y i vidékeken fordul elő. De ez a p o g á n y alak gya k ori m é g a maláji szigeteken s egyes szibiriai népeknét, bár itt inkább a sámánizmus, vagy egyes nom ád népekné!
a napimádás uralkodik. Csaknem szem m eltátható azonban, h o g y az a fanatikus idealism us, m ely e g y k o r Á zsiában az összes világvallások b ö lc s ő jé t m egterem tette, m ost m ár csak a m oham edánoknál van m eg s ezeknél is ferde irányban uralkodik.
Talán ez az oka, h o g y Á zsiára m indannyian m int valami nehézkes töm egre tekintünk. A konstantinápolyi évtizedek óta fel-felfakadó fek élyek miatt b etegn ek tartjuk — talán igaxtalanul — az egész m oham edán világot, az a n g o lo k és o ro sz o k g y o rs s ellenállást alig észlelő terjeszkedése miatt m egvetjü k azok tehetetlennek látszó alattvalóit s az az óriási n ép töm eg , m ely a khinai birodalom ban él, az elterjed t gú n y os Ítélet szerint csaknem m eg k övesü lt múmiának látszik.
P e d ig nincs igazunk. Japán és K h ina k ö ze leb b le fo ly t párbaja k ap cso
latban a japáni m űvelődés m esés g y o rs fejlőd ésév el élénk tanúsága a m o n g o lo k szellem i k épességén ek, az arab k eresk edő, a maláji hajós s a khinai kuli bám ulatot k eltő ü g y esség et mutatnak m indenben, m ihez h ozzákezdettek. Á zsia népei nem derm edtek m e g m ég. E ljő az az id ő, m időn az a n gol rabigát lerázza a műveltté lett hindu, m időn a k özlek ed és és gyáripar Khina n épét forron gásba hozza, s ekkor nem századok, csak évtizedek kellenek, h o g y Á zsia gyök eresen átala
k u ljon .
D e nem feladatunk a jö v ő r ő l beszélni. A je le n állapotokat akarjuk ism ertetni fok oza tosa n haladva a földrajzi s politikai cso p o rto k szerint. K ezd jü k az ozm án birodalom m al.
A Dardanellák.
MÁSODIK FEJEZET.
KISAZSIA
HMMtűMM K. u. 0.: Reisen in Kleinasien und Kordsyrien. Bérli]). 1890.
— K. : Kleinasien, ein deutsches Kolonisationsfeld. Berlin, 1892. — E. : Vöm goldenen Horn zu den Quellen des Enfrat. München, 1893.
— ó'Mtmíí Vitai: La Turquie d'Asie. 4 köt. Paris, Laroux. 1891-94. —
ÍMscAenReisen in Lykien. Wien, 1889. — L. C. .BecA'.' Die lieutige Türkei.
Leipzig, 1879. — B.: Quer durcli Bitliynien. Berlin, 1889. —
de: Voyage en Turquie d'Asie. Paris, 1892. — Có':7<ítc.set'Asie mineure. 8 köt.
Paris, 18-j2—69. — <S(e/n?n' C. : Samos. Lausanne, 1891.
T)onoK ltonába jöttünk. A parányi Palesztina kivételével nincs Ázsiában föltldarab, melyhez oly sok történeti emlék kapcsolódnék, mint Kisázsiához. Trója ostroma, Diana ephezusi templom a eltörölhetlen emlékek az iskolából, Kroezus, Mithridates máig élő nevek s Kisázsia megpillantásakor előtérbe nyomulnak Xerxes hadainak, Xenofon vissza
vonulásának, Nagy Sándor hóditó hadjáratának képei. Pedig mindezek jóformán uj dolgok. Alig másfél ezer évvel Krisztus születése előtt jöt
tek el ezekre a partokra a görögök, de előttök jóval egész sereg itt lakott népről van tudomásunk, a frígekről, kappadókokról, likaónokról és a hettitákról (Klieták), mely utóbbiak titokteljes Írásjelei ma nagy gon
dot adnak a tudósoknak. Az ujabb korban ismét más népek jöttek ide
pártusok és perzsák, később szeldsukok, míg végre a 14-ik században ozmánok foglalták el a tért. Mindennek a hosszú folyamatnak meg
maradt némi nyomai. Romok és történeti emlékek ötlenek szemünkbe, csaknem minden vidék megőrzött egy-egy hagyományokban és regékben gazdag helynevet.
Romok hóna Kisázsia más értelemben is. Nevezetességei csak
nem kivétel nélkül a múlthoz tartoznak. Jelentékeny helyek százai voltak itt, ma Szmirnát és Trapezuntot, a két legnagyobb kereskedői pontot ismerik messzi földről, a többi helyek többé-kevésbbé rongyos nagy faluk. Népek és hadseregek országutja volt itt régebben, ma a
Hettita hieroglyph.
tudósok is édes keveset tudnak Kisázsia részleteiről, nem egy vidéke van, hova ujabb időben művelt ember sem jutott el s Európa tőszom
szédságában nem ritkaság, hogy egyes községeket egyszerű gyalog
ösvények kötnek össze, s a nagy városok szomszédságában kóborló népek tanyáznak: turkomannok, kurdok, jürökök, taktadsik, czigányok, kizilbethek, vagy épen rabló lázok. Hajdan, még időszámításunk kez
detén is, Európa gabonakamarájának tartották Kisázsiát, termékeny
ségéről mesés hírek terjedtek el: ma szegény a nép, kezdetleges a földművelés s egész nagy területek vannak, melyek lakatlanok, mert ember nem képes megélni rajtuk.
Nagyjában véve a talaj Ázsia képét mutatja. Magas fensik, hatalmas hegységek, erős tagozás, némely helyeken lefolyás nélküli vidékek, melyeknek vizei sósizü tavakban torkollanak, egyes lakatlan
kopár területek, n tenger szomszédsága daczára kontinentális éghajlat a jellemző vonások. Középázsia magas hegycsoportjának elágazásai az örmény hegyvidék közvetítésével eljutnak ide is s végig futnak úgy az északi, mint a déli részen. A délkeleti hegységeket Taurusnak nevezik, az északiakat pontusi parthegységnek. A Taurus, melynek egyik elágazását Antitaurus név alatt ismerik, hatalmas hegység,
Libanoni cxédrusok.
legmagasabb (H5(K) m.) csúcsa a Bulgardagh csoportban van. hol még augusztusban is gyakran látható hó. Itt vezetnek át Kisázsiából Szíria felé a katonailag oly nevezetes cilíciai hegyszorosok az adanai síkság előtt. A hegyoldalakon, mint a Libanonon, fenyő és czédrus tenyészik, de a déli lejtőkön már igen termékeny völgyek s gyümölcs és bortermelésre alkalmas lankák vannak. Közvetlen mellette van feltűnően a lykaoni sóssivatag, hol nyáron nagy forróság uralkodik, télen ellenben hónapokig tart a hó. A sivatag közel ezer méter magas
D e azért m é g m in d ig e lé g g é gazdag MóWwyMVaya. A terjedő k o p á rsá g és erdőpusztitás nem v o lt akadálya a növényzet nagy vál
tozatosságának. Gsihacsev 6500 növényfajt számlált m eg itt. K eleti része a perzsa és sziriai, déli partja az egyip tom i, nyugoti vidék e az európai ílora term ékeiben gazdag, je le ü l annak is, h o g y a félsziget állandóan n épek országutja volt. A közp onti fensík északi le jtő je tö lg y , bükk, boglár, kőrisfa és más lo m b os fák ezreiből alakult) erdők et mutat. A partvidékeken dió, birsalma, szeder, gránát alma, őszi és kajszinbaraczk, szilva és cseresznyefák egész erdőket alkotnak, a K iszil-Irm ek, Szakaria és M enderesx fo ly ó k m ellett p ed ig kitűnő le g e lő k vannak. A platanus orientalis a m agasabb, s a quercus ilex {íz alacsonyabb h egy ek en csaknem állandó jellem von ásai a tájéknak.
Karamania forró partvidékeinek tenyészete hasonlít Sziria parijához és b ecses gyanta term ő fákat, tö b b i k öz t niézgafát sok szor találunk itt. A Taurusban sok erdei fanem, köztük sok fenyőfaj tenyész. A le g szeb b tűlevelű fák ezrei azonban évenkint tűz által pusztulnak el, m ivel tűzzel segítik elő a terpentin kifolyását. PamRliában m egnő a czukornád is, de annyira nem érik m eg, h o g y nedve jegeczesed n ék . A déli v ölg y e k b en n agy m ennyiségű szőlőt, o la jb o g y ó t és fü gét ter
m esztenek. N y u g o ti és déli A natolia m inden v ölg y éb en csaknem su btrop ik u s je lle g ű szép n öv én y zet van. B en sején ek terjedelm es és h id e g fensikjai term észeti jellem ök re nézve n agyon eltérők, ném ely h elyek en csak elcsen evészed ett b o z ó t, sósn övén yek , űrön), zsálya és nehány haraszt, sőt egész vidékeken csak k ét málnafaj terem m eg.
M indam ellett o ly gazdag K isázsia n övényvilága, h o g y egész a X V I-ik század v é g é ig E urópában m é g a n övén yk ertek et is csak innen n épe
sítették m eg, a g y ön y ö rű piatanok és cziprusok, m elyeket különben itt is szenteknek tartottak, innen kezdik m e g h ód itó útjaikat.
Gazdasági szem p on tb ól ma az árpa és tengeri, különösen az u tó b b i, a főterm én y, a búza n ag y on csek ély területre szorítkozik s a hajdan hires gyü m ölcsterm elés, m elyre K isázsia a term észettől utalva van, m indinkább hanyatlik. A földm ű velés m űvészete jóform á n tel
jesen ism eretlen. S ok h elyen m é g m ost is oly ekéket használnak, m inők e setleg H o m é r korában is divatosak voltak. Nem igen változott a föld m ű velés más ága sem, le g fe le b b , h o g y m ost már általában három részre osztják a földet, külön a tavaszi és őszi vetésre s külön ugarnak és leg e lő n e k . R en d es le g e lő k hiányában a marhákat száraz nyáron a h egyold alak ra hajtják fel. F ügefa, szőlő és olaj segíti ki a term és hiányát. A régen m üveit k o m ló m ost már vadon terem, a selyem -
tenyésztés hanyatlik. E zért a már európai je lle g ű partvidéken kívül csaknem m indenütt rikító példái vannak a szeg én y ség n ek és a ter
m észettől m eg á ld ott föld ön gya k ori a pusztító éhínség.
Nem oly ga zd a g az á lla t v ilá g , m int a n övén yek . A n agy vadak lassankint kipusztulnak. O roszlán, m ely m é g a keresztes hadjáratok idején elé g g y a k ori volt, teljesen kiveszett, valam int a kaplannak nevezett sajátságos párduczfaj, m edve, farkas, hiéna m é g vannak, de csekély számmal, le g g y a k o rib b — bár csak k ev ésb é lá to g a to tt v id é keken — a sakál, m é g a róka is ritkább, m int E urópában s h ely ette inkább a félvad k ó b o r ló ebek szerepelnek, m elyek azonban csek ély
Örm ény eke.
kárt okoznak s állítólag a v eszettségtől m entesek. H iányzik teljesen a nagy szarvas, de elé g gyakori a gazella és a házi álla tok b ól elvadult kecske és ju h . N a g y on sok a h üllő és rovar, a rendkívüli alakú s ra g y og ó színű pillan gókat rég óta gy ű jtik a szaktudósok, a mi nem zeti múzeumunknak ilynem ü díszpéldányait K isázsiából h ozta Frivaldszky.
N agy m en n yiségben szállítják E urópába a nadályokat is. A m adár
világ csaknem azonos az európaival, kü lön ösen feltűnő egy es helyeken a gólyák rendkívüli száma. S ok faluban tö b b a g ó ly a m int az em ber, s niidőn vándorló utjukra kelnek 2 5 — 30 ezer darabot is m eg leh et egyszerre olvasni.
Érdekes a háziállatok átalakulása. Hajdan ló és öszvér volt a legkedveltebb állat, még ma is szépek és erősek, mindamellett a kelet
felől jött hódítók elősze
retettel használják iga
vonásra és teherszállí
tásra a tevét és bivalyt.
Az utóbbi szokatlan nagy számmal van itt, a bivaly
tej sok helyen kiszorí
totta a tehéntejet. Itt-ott még zebu is látható.
Különben jellemzi az át
menetet, hogy nem ritkán vannak karavánok, me
lyekben ló, teve, szamár és bivaly együvé fogva haladnak, többször tevét és szamarat fognak egy eke elé. A teve, melyet a 12-ik században hoztak ide, igen jól érzi magát s nagyon terjed. A leg
híresebb háziállata Kis- ázsiának a hosszú, finom szőréről nevezett angorai kecske, melyet valószínű
leg a 11-ik században turkomán települők hoz
tak ide az Altai hegység
ből, de ma már általában Kisázsiát tekintik valódi hazájának. Nem is egész Kisázsiában, csak Angora környékén a Kiszil-lr- maktól nyugotra tenyé
szik 600—1600 méter magasságban s az összes tenyésztett állatok száma nem éri el a fél milliót. Tartása nagyon nehéz, sok ápolást igényel, hogy el ne fajuljon, de nagybecsű gyapja
Kis-áxsiai török xítptie.
megéri a fáradságot. A közönségesebb juhok is sajátságos széles farkuak, de nem ily kényesek.
Igen természetes, hogy ez az átalakulás talán még nagyobb mértékben mutatkozik a lakosságnál. Igen sok régi itt lakott nem
zetiségnek nyoma sincs, vagy legfelebb — mint a galatákkal történt
— helynévben maradt fenn, ellenben az uralkodó török faj egymás
után assimilálta az idegen letelepülőket. Xem is lehetett másként.
Századokig tartott a törökök lióditó hadjárata, rabjaik nagy része Kisázsiába jött, kényszerítve felvette a mohamedán vallást s igy az ősrégi albán, a szláv bosnyák, a nogai-tatár utódai már alig emlé
keznek eredetökre.
A törököknél ezen- kivül állandóan nagy volt a vérkereszte- zés. A rabszolgákul hozott négerek sen) alkottak külön kasz
tot, összeházasod
hattak uraik család
jával, a nőket Kau
kázusból és más helyekről hozták.
A mai török nem annyira nemzet többé, mint inkább hitfelekezet, mely
nek itt lakó cso
portját főkép a ha
gyomány különiti el más mohamedá
noktól.
Mindamellett oly jellemző a kisázsiai Mró'A wcp, hogy ezt tekinti mindenki a törökök valódi hazájának s tekintélyes politikusok itt látják azt a szellemi erőt, mely a beteg ozmán birodalmat képes fenntartani. A konstantinápolyi eíí'endik gúnyolódva beszélnek ugyan az anatoliakról s maga ez a név egyértelmű náluk a durva, fara
gatlan paraszt fogalmával. Tény, hogy a kisázsiai török kissé szeg
letes modorú, nyelve, a Konstantinápolyban divatos arab-perzsa hatás .alatt álló nyelvjárástól eltérőleg, kemény és darabos s végül életmódja
Török anyu gyermekkel.
igen egyszerű. M inden utazó elism eri azonban, h og y e nép k iváló testi és erkölcsi e lőn y ök k el bír. N a g y ob b részt szálas és izm os em berek, kik k ö z ö tt ritka a b etegesk ed és, ellenben gyakori a H ercu les és a.
kitartó m unkára k épes em ber. Á ltalános jellem vonásuk a hallgatagság, n eh ézk esség és a b ecsü letesség. K evés nép van, m elyről általában oly jo g g a l lehetne elm ondani, h o g y önzetlen és nemes g on d olk ozá su , m int az itteni török ről. Igaz, h o g y a becsü letesség és ön zetlen ség j ó adag „n em tö rőd öm "-s e g g e l áll összeköttetésben. Fatalis m egn yu gvás a sorsban nem csak hitágazata a törökn ek, hanem term észetűk alkotó része. Ig én y telen egész a koplalásig. Házait egyszerűen v á ly o g b ó l készíti, a család lakószobáján kívül csak az éléskamrának hagy külön helyet, tű zh elye az e b é d lő b en s hálószobában van, ablakai egyszerű lyukak s bútorzata ig en csekély, a föld ön eg y gya p ot gyék ény, a szegletb en eg y deszkaállványon s z ő n y e g és gyapottakarót tartalmazó csom ag, eg y durva láda feh érn em ű vel és ünnepi ruhával, nehány rézeszk öz és k ő k o rsó a viz számára. Szorgalm asak és takarékosak is, de kevéssé szám ítók, fu rfan gosság és üzleti ü gyesség teljesen hiányzik náluk. E m ellett n a g y on v en d égszeretők és a koldusokon saját kárukra is készek segíteni. N a g y on szép az anatóliai családi élete. N em ritka eset ugyan, h o g y m é g a szeg én y eb b tö rö k is vesz m ásodik feleséget, hiszen ez in gyen szolg á ló, de m ásrészt csaknem hallatlan, h o g y idegen nők et tartsanak m aguknál avagy h o g y a családban házasságtörés ford u ljon elő.
A szülők n agyon szeretik gyerm ekeiket, sőt háziállataikkal szem ben is v a lósá gos g y ö n g é d s é g e t tanúsítanak. Általában ez a nép, bár b u z g ó m oham edán, m indenkivel szem ben nyájas és nyiltszivű, a vallási k ü lön b ség ek et nem feszeg eti s egészben véve K elet legtüret- m esebb népe.
Á n em törő d ö m sé g s az üzleti szellem hiánya sok bajt okoz ennek a derék népnek. R ossz term és idején vagy niás véletlen k övet
k eztében adósságokat csinálnak s ez az adósság annál terh előbb, mert rendesen nem pénzben, hanem term ésben törlesztik rendkívül nagy százalékra s m ert a föld je len ték en y része állami birtok, m elyet le l
ketlen b é rlő k kezelnek. Ig e n gya k ori azért, h o g y a tö rö k paraszt elveszti fö ld jé t s m int proletár, karavánokhoz szeg őd ik teh erh ord ónak és hajcsárnak avagy n a g y o b b városok ba m eg y szolgálatot keresni.
S ok tö rö k fo g la lk o zik ugyan iparral és kereskedéssel, azonban ez
— m iként a le g u tó b b i id ő k ig az alföldi m agyar parasztnál is láttuk
— a helyi szükségleten túl nem terjed. T engerészettel avagy épen
nagyobb szabású kü lkereskedelem m el a n y u g od t anatóliai török nem akar foglalkozn i.
E zt a hiányt az E urópa felé néző p artokon a levanteiek és a g ö r ö g ö k , a távolabb eső b en ső vidékeken p e d ig az örm én yek s cse
kély részben az arabok p ótolják .
A levantei név ered etileg m inden k eresk edőre illet, ki K isázsiá- ban és a sziriai partokon folytatta üzletét. M a már tu ln y om óla g a Kisázsiában, főkép Szmirnában letelep ed ett európai róm ai katholikus kereskedőket értik alattuk szem ben a g ö rö g ö k k e l. A levantei tu ln yo
m ólag olasz, de keverve m indenféle n em zet kalandoraival. Igen je le n tékeny részük lelkiism eretlen pénzhajhász, ki a csalást egyenesen üzleti feltételnek tekinti.
Külön nyelvük is v olt a levantei vagy frank nyelv, mely a leg u tó b b i id ők ig egyedül divatozott a k eres
kedelem ben s m ely az olasz nyelvnek franczia, spanyol, g ö r ö g és török szavakkal m ások előtt csaknem ért- h etetlenségig összekevert el
ferdítése volt. E m ellett m ég divatos v olt a spanyol-zsidó ja r g o n itt, Szalonikiban s más helyeken egyaránt. A g őzh a jók és vasutak k o r
szaka azonban lassankint
m egölte ezeket a szólásm ódokat, ma már a fiatalok tiszta olasz vagy g ö r ö g n yelven végzik üzletüket, sőt az élén k ebb külkeres
kedelem sok más elavult szokás reform ja m ellett a valód i v ilá g
n yelveket is m egh on osította. J óform án csak a tö rö k az egyed üli, ki saját anyanyelvén kivül mást m e g nem tanul, ellen ben a töb b iek, k ülönösen a vállalkozó g ö r ö g ö k és örm ények ritka kivétellel legalább két nyelven beszélnek.
E z a k ét nép, a g ö r ö g és az örm én y, uralkodik valósággal Kisázsiában a tö rö k ö k túlnyom ó n agy száma daczára. K ü lön ösen a nyugati p artokon s a F ek eteten g er felé annyira erős a g ö r ö g ö k hatalma, h o g y már assimilálni is képes. B olg á rok , oláh ok és más ideköltözött európaiak rendesen g ö r ö g ö k k é leszn ek már a m ásodik
Levantei pénzváltó.
n em zedékben. A déln yu goti partvidékeken és a szigeteken az őskorban letelepedett g ö r ö g ö k kü lön ben is nagy számmal vannak s ezért ezek a vidékek inkább G ö rö g o rszá g k ieg észítő részének látszanak.
A g ö r ö g nép általában n agyon alkalmas a bék és hódításra.
M ozg ék o n y , szo rg o s, fu rfan gos, éjjel-n appal csak keresetre g o n d o ló , ü gyesen szám ító kereskedő, j ó tengerész, értelm es föld m ű velő, s e m ellett rendesen sokkal tudósabb, mint a török . Orvos, ü gyvéd, tanár,
könyvvivő, n agykeres
k ed ő töb b n yire az ő k örü k b ől kerül k i ; a török term ényeinek el
adását ő közvetíti, csak
nem kizárólag kezük
ben van a kü lkeres
kedelem s e m ellett állandóan g on d ozza is
koláit s igyekszik oly intézm ényeket létesí
teni, m elyek a g ö r ö g ö k k özös sorsán lendítse
nek. Ausztria eg y ré
szében és O roszorszá g
ban a zsidó végzi ezt a .társadalm i kovász*' szerepét, a mit itt Kisázsiában a g ö r ö g és az örm ény, de a galicziai zsidó m ég lelkiism eretesebb. E gy török közm ondás sze
rint, m elynek keserű
sége kétségtelen, de m égis némi alapja van, két török öt m egcsal e g y zsidó, k ét zsid ót egy g ö r ö g s három g ö r ö g ö t e g y örm én y .
T ény. h o g y a kiázsiai ó'rHte'My szintén rendkivűl élelm es, üzleti szellem és értelm esség tekintetében versenyez a g ö r ö g g e l. K on sta n tinápolyban s a tö rö k b irod a lom más nagy helyein a hirtelen s nem épen csak munka és takarékosság utján m egga zd a god ott örm ények száma egész le g io . M indam ellett az e lőb b em lített török k özm on dás épen nem illik az örm én yek re általában, m ivel ennek a n épnek zöm e
Örm ény férfi nemzeti visctt'tln'n.
