Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 5. szám
Szakirodalom
Folyóiratszemle
Musil, P. — Kramulová, J. — Cadil, J. — Mazouch, P.:
Az egy fôre jutó regionális makro- aggregátumok becslése
a regionális árszintek segítségével a PPS számításánál
(Application of Regional Price Levels on Estimation of Regional Macro-Aggregates Per Capita in PPS.) – Statistika. 2012. 49. évf. 4. sz. 4–13. old.
A tanulmány letölthető: http://www.czso.cz/csu/
2012edicniplan.nsf/engt/EC004449B2/$File/e- 180212q4k01.pdf
Az országok gazdasági fejlettségének leg- gyakrabban használt mutatója az egy főre ju- tó GDP vásárlóerő-standardon (purchasing power standard – PPS) számítva. Az EU or- szágaiban a PPS-t az országos átlagárból számítják, figyelmen kívül hagyva az orszá- gon belüli regionális árkülönbségeket. Az utóbbi időben az országok közötti különbsé- gek mérése mellett igény mutatkozott bizo- nyos régiók összehasonlítására, az országo- kon belüli különbségek, esetleg eltérő ten- denciák feltárására is.
Csehországban a régiónkénti árszínvonal- különbségek vizsgálatával eddig nem foglal- koztak. A tanulmány célja, hogy Csehországot a NUTS 3 régiókra bontva, megvizsgálja a re- gionális áreltéréseket és javaslatot tegyen az Eurostat/OECD-módszertan ilyen irányú mó- dosítására. (A NUTS 3 szintnél részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre.)
Az egyes valuták vásárlóerő-paritásának vizsgálata, az International Comparison Prog- ram (ICP – Nemzetközi Összehasonlítási Prog- ram) keretében, 1968-ban kezdődött 10 ország részvételével. (Az ICP-munkákban Magyaror- szág is kezdettől fogva részt vett.) 2011-ben már 200 országra végeztek számításokat, ame- lyek között minden földrész képviselve volt.
Az ICP európai részprojektjéhez Csehor- szág 1993-ban csatlakozott. A szerző felsorolja azt a 47 (tíz nem európai OECD-) országot, amely részt vesz a programban. Minden ország Ausztriával végzett bilaterális összehasonlítása képezi a további elemzések alapját. Az OECD és az Eurostat közös módszert alakítottak ki a PPS kiszámítására, míg az európai országokban a PPS-sel, az OECD-országokban az OECD
„dollárral” számoltak.
A GDP kiadási oldalából kiindulva a rész- letes csoportokra, ún. basic headings-re (BH) ismertek a fogyasztás szerkezetét jellemző sú- lyok. A vásárlóerő-paritást minden BH-ra ki- számítják, a partnerországgal összehasonlítva az ún. Laspeyres- és Paasche-formulákkal, majd azok geometriai átlagából adódik a jól ismert EKS-indexek mátrixa.
Csehországon belül NUTS 3 szinten végez- tek vásárlóerő-paritáson számított (purchasing power parity – PPP) becsléseket az elfogadott gyakorlat szerint. Ilyen részletes GDP-adatok azonban nincsenek. (Az export/import számba- vétele nem oldható meg.) A háztartások végső fogyasztása a GDP kiadási oldalának mintegy 50 százalékát teszi ki. A régiónkénti árszínvonala- Megjegyzés. A Folyóiratszemlét a KSH Könyvtár (Lencsés Ákos) állítja össze.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 5. szám
543
kat kiszámítva számottevő különbségek adódtak.
A számításokat a 148 BH-nél részletesebben, reprezentáns szinten (700) végezték el. A hi- ányzó adatok kezelését úgy oldották meg, hogy a többi régió árainak számtani átlagát vették. Tekintettel a hazai csoportosításra, a háztartási kiadások tekintetében is szükség volt bizonyos korrekcióra.
Az adatok összegyűjtése sok nehézséggel járt, amit országonként eltérő módszerekkel ol- dottak meg. Csehországban a regionális árszín- vonal eltéréseinek vizsgálatához az árak a fo- gyasztói árstatisztika havi gyakoriságú felvéte- léből származtak. Bizonyos tételek (például lakbérek) esetében becslésekre volt szükség.
A régiónkénti összehasonlítás eredményei a hivatalos és a korrigált módszerrel
(százalék) Régió PPP Nettó jöve-
delem
Nettó jöve- delem PPS-ben
Prága 119,7 132,2 110,5 Stfedočeský 101,9 107,3 105,4 Jihočeský 97,9 96,4 98,5 Plzenský 97,1 99,1 102,1 Karlovarský 101,4 89,5 88,3 Ústecký 94,9 87,7 92,4 Liberecký 101,4 93,5 92,2 Královéhradecký 96,4 96,9 100,5 Pardubický 98,2 94,8 96,6 Wysodna 95,6 95,0 99,4 Jihomoravský 103,4 98,2 94,9 Olmoucký 96,9 92,1 95,1 Zlínský 100,8 96,7 95,9 Morav skoslezský 96,7 90,1 93,2
Csehország 100,0 100,0 100,0
Mint várható volt, a fővárosban a legmaga- sabbak az árak. Meglepetést okozott, hogy két kis régióban (Lyberecky és Zlinsky) átlag fölött alakult az árszínvonal, valószínűleg a városi jel- legű települések viszonylag nagy súlya miatt.
A legfontosabb eredmény az, hogy régión- ként a vásárlóerővel korrigált mutatószámok sokkal kisebb szórást mutatnak. A nettó jöve- delem „szórása” folyó áron az átlag százaléká- ban: 90,1–132,2 százalék között van, míg az a vásárlóerő-paritással korrigálva sokkal kisebb:
93,2–110,5 százalék.
A régiónkénti adatok elemzésénél gondol- ni kell arra is, hogy a népesség régiónként elté- rő arányban nem ott lakik, ahol dolgozik. A népesedési statisztikák további elemzéseket tesznek lehetővé.
A tanulmány célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet az árszínvonal területi eltéréseinek vizsgálatára. A nemzetközi összehasonlítások- ban használt országonként homogénnek tekin- tett árak torzíthatnak, mivel országon belül (például Prágában), az árak jóval magasabbak, mint az ország többi részében. A tanulmány feltárta, hogy a területi GDP-mutatók is jelen- tős szórást mutatnak. Adatok hiányában azon- ban visszamenőleges számítások, idősor előál- lítása nem lehetséges. A jövőben célszerű len- ne további kutatásokat végezni. Továbbá, szükség lenne a fogyasztói árindexek (consumer price index – CPI) területi alakulá- sát is vizsgálni. Végül érdekes lenne, ha más országok is elemeznék a PPP országon belüli regionális eltéréseit.
Marton Ádám
kandidátus, a KSH ny. osztályvezetője E-mail: Adam.Marton@ksh.hu
