I. PÉNZÜGY I. PÉNZÜGY

(1)

Budapest, 2017. május 31. 5. szám

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY

472–484

II. GAZDASÁG

485–512

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY

513–519

(2)

472 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám

I. PÉNZÜGY I. PÉNZÜGY

JOGSZABÁLYOK 2017. évi

XL. törvény Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigaz- gatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény módosításáról ... 473 1254/2017. (V. 8.)

Korm. határozat A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról és egyes kormányhatáro-

zatok módosításáról ... 479 7/2017. (V. 5.)

NGM rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet módosításáról ... 481

(3)

5. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 473

2017. évi XL. törvény

az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról*

1. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdése a következő 7–9. ponttal egészül ki:

E törvény alkalmazásában:

„7. adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015. január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget;

8. összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit, kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be;

9. vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna.”

(2) Az Aktv. 4. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az V/C. Fejezet alkalmazásában:

1. illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

2. spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

(8) Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:

1. adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az országonkénti jelentés ismerteti;

2. adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége áll fenn;

3. anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennáll;

4. automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező hatósággal;

5. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;

6. csoporttag:

a) egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna,

b) bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy

c) a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi kimutatást készít;

* A törvényt az Országgyűlés a 2017. május 3-i ülésnapján fogadta el.

(4)

474 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám 7. elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

8. harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos nemzetközi megállapodása van;

9. hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;

10. illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok, illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását;

11. multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoportnak;

12. nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk automatikus cseréjét is ideértve;

13. országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített kötelezettség;

14. pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti;

15. rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása ellenére – a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból – történő felfüggesztése, továbbá a rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós elmulasztása;

16. terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület;

17. végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely

a) közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen és

b) a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.”

2. § Az Aktv. a következő V/D. Fejezettel egészül ki:

„V/D. FEJEZET

AZ ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE

43/N. § (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(2) A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és b) az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

ba) a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,

bb) az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik, olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó

(5)

5. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 475 országonkénti jelentés benyújtására a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napján nincs olyan hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes fél, bc) a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és

c) multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.

(4) Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(5) A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek, ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és – ha az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik adóügyi illetőséggel –

a) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga megköveteli az országonkénti jelentés benyújtását,

b) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek az országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó, a (8) bekezdés szerinti időpontban hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert, olyan megállapodása van, amelynek Magyarország részese,

c) az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem értesítette az állami adóhatóságot rendszerhibáról,

d) az a csoporttag, amely az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig tájékoztatta ezt az államot, illetve területet arról, hogy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek minősül, és e) a tagállam a 43/O. § (2) bekezdés szerinti bejelentést kapott.

(7) A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. melléklet szerinti tartalommal.

(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(9) Az országonkénti jelentés – a 3. mellékletben foglaltakat figyelembe véve – tartalmazza

a) minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a multinacionális vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke összegét, az eredménytartalékot, a foglalkoztatottak számát és a készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközöket, valamint

b) a multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatait, ideértve a csoporttagok adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és – amennyiben az különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől – annak az államnak, illetve területnek a meghatározását, amelynek a joga szerint az adott csoporttag létrehozására sor került, valamint az adott csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a megnevezését.

(6)

476 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám 43/O. § (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének, székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségét, valamint a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak.

(2) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének, székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét az (1) bekezdésben meghatározott időpontig bejelenti az állami adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami adóhatósághoz.

43/P. § Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.

43/Q. § (1) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó szabályoknak.

(2) Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat gazdasági és statisztikai elemzés céljára felhasználhatja.

(3) Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.

43/R. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti.

(2) Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban meghatározott módon teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével azon államok, illetve területek listáját, amelyekkel Magyarországnak hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, és

b) azon államok, illetve területek listáját, amelyek vonatkozásában rendszerhiba áll fenn.

(5) Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről szóló éves értékelés adatait.

43/S. § (1) A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre, változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

(7)

5. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 477 3. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/F. §-sal egészül ki:

„45/F. § (1) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.

(2) A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik.

(3) A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által megállapított 43/O. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.

(4) Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti.”

4. § Az Aktv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 4. § (1) bekezdés 7–9. pontja és (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

5. § Az Aktv. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

7. § Ez a törvény a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

(8)

478 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám 1. melléklet a 2017. évi XL. törvényhez

„3. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez Országonkénti jelentés

I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve iii. A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem 1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Bevétel:

1.1.1. Nem kapcsolt fél 1.1.2. Kapcsolt fél 1.1.3. Összesen 1.2. Adózás előtti eredmény 1.3. Megfizetett nyereségadó

1.4. Fizetendő nyereségadó – a folyó évre vonatkozóan 1.5. Jegyzett tőke

1.6. Eredménytartalék 1.7. Foglalkoztatottak száma

1.8. Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök

II. A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti bontásban i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve 1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)

1.1. Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok

1.1.1. Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől

1.1.1.1. Fő üzleti tevékenység(ek) 1.1.1.1.1. Kutatásfejlesztés

1.1.1.1.2. Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése 1.1.1.1.3. Beszerzés

1.1.1.1.4. Gyártás és termelés

1.1.1.1.5. Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció

1.1.1.1.6. Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások 1.1.1.1.7. Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára

1.1.1.1.8. Belső vállalati pénzügyek

1.1.1.1.9. Szabályozott pénzügyi szolgáltatások 1.1.1.1.10. Biztosítás

1.1.1.1.11. Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása 1.1.1.1.12. Alvó vállalkozás

1.1.1.1.13. Egyéb (Az „Egyéb” rovat bejelölése esetén a »Kiegészítő információk«

táblázatban kell ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét) III. Kiegészítő információk

i. A multinacionális vállalatcsoport neve

ii. A multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve”

(9)

A Kormány 1254/2017. (V. 8.) Korm. határozata

a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról és egyes kormányhatározatok módosításáról

1. A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdésében és 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva 324,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Központi kezelésű előirányzatok cím, 1. Rendkívüli kormányzati intézkedések alcím terhére, az 1. melléklet szerint.

Az átcsoportosítás tekintetében

Felelős: nemzetgazdasági miniszter Határidő: azonnal

Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2018. június 30.

2. A debreceni Csokonai Színház Modern Városok Program keretében történő felújításához 2017. évben szükséges források előirányzat-átcsoportosításáról szóló 1213/2017. (IV. 10.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Határozat) az „1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 1. Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt.

ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlása jogcím” szövegrész helyébe az „1. Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások alcím, 1. Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás jogcímcsoport, 16. A Modern Városok Program végrehajtását szolgáló ingatlanprojektek jogcím” szöveg lép.

3. A Határozat

a) 1. mellékletében a „329639” szövegrész helyébe a „367839” szöveg

b) 1. mellékletében foglalt táblázat Jogcím szám oszlopában az „1” szövegrész helyébe a „16” szöveg

c) 1. mellékletében az „Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai” szövegrész helyébe az „A Modern Városok Program végrehajtását szolgáló ingatlanprojektek” szöveg

lép.

4. A tárgyéven túli kötelezettségvállalás jóváhagyásáról és a 2016. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról szóló 1132/2017. (III. 20.) Korm. határozat 1. pontjában a „9000,0” szövegrész helyébe a „12 000,0”

szöveg lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(10)

480NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám 1. melléklet az 1254/2017. (V. 8.) Korm. határozathoz

XI. Miniszterelnökség

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

Millió forintban, egy tizedessel

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím K I A D Á S O K (+/-) következő

csop. szám szám csop. név Kiemelt előirányzat évre

szám név neve áthúzódó

hatása

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

3 Felsőoktatási feladatok támogatása

297424 2 Lakitelek Népfőiskola támogatása

K5 Egyéb működési célú kiadások 324,0

XI. Miniszterelnökség

32 Központi kezelésű előirányzatok

297102 1 Rendkívüli kormányzati intézkedések

K5 Egyéb működési célú kiadások -324,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- B E V É T E L A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

hatása

Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás

szám szám szám cím cím előir. név név név cím cím (+/-) következő

hatása

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

20 Fejezeti kezelésű előirányzatok

3 Felsőoktatási feladatok támogatása

297424 2 Lakitelek Népfőiskola támogatása 324,0

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év

Fejezet időarányos

Állami Számvevőszék teljesítményarányos

Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 324,0 324,0

Nemzetgazdasági Minisztérium

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében

Költségvetési év: 2017.

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat

száma Államháztartási

egyedi azonosító

2 példány

száma

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

1 példány 1 példány 1 példány Államháztartási

egyedi azonosító

Államháztartási egyedi azonosító

(11)

A nemzetgazdasági miniszter 7/2017. (V. 5.) NGM rendelete

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban:

Rendelet) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § A Rendelet

a) 1. mellékletében foglalt táblázat G:28a. mező 1. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég, szövetkezet”,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat DE:38, F:38, G:38, H:38 mezőjében a „Transznacionális Együttműködési”

szövegrész helyébe a „Transznacionális”,

c) 1. mellékletében foglalt táblázat DE:39, F:39, G:39, H:39 mezőjében a „Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2020” szövegrész helyébe az „INTERREG CENTRAL EUROPE Transznacionális Együttműködési Program”,

d) 1. mellékletében foglalt táblázat F:39 mezőjében a „Közép-európai Transznacionális Együttműködési Programban” szövegrész helyébe az „INTERREG CENTRAL EUROPE Transznacionális Együttműködési Programban”

szöveg lép.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

(12)

482NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám 1. melléklet a 7/2017. (V. 5.) NGM rendelethez

(Áht.

AzonosítóCím- név

Al- cím-név

Jog-cím- cso-port név

Jogcímnév Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre Támogatás

biztosításának módja

Támo-

gatási előleg Rendelkezésre bocsátás módja

Vissza- fizetés

határideje Biztosíték Kezelő szerv Lebonyolító

szerv

Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő

szervezete)

visszterhes polgári jogi szerződés alapján 1. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

,,22. 347995 igénybe

vehető –”

Az előirányzat fedezetet biztosíthat a) a kibocsátás-csökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozására;

b) a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére és energiahatékonyság növelésére;

c) az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére;

d) a Zöld Klíma Alap részére tett nemzeti felajánlás 50%-ának teljesítésére;

e) az elektromos töltőinfrastruktúra- telepítés megvalósítási helyszíneit feltüntető adatbázis és térkép elkészítésére és működtetésére;

f) az elektromos töltőinfrastruktúrához kapcsolódó fizetési, elszámolási és kontrollrendszer kiépítésére és működtetésére;

g) az elektromos töltőinfrastuktúrához kapcsolódó működési költségekre;

h) az elektromobolitáshoz, energiahatékonysághoz kapcsolódó marketing és promóciós tevékenység kiadásaira;

i) az elektromobolitáshoz, energiahatékonysághoz kapcsolódó tanulmányok, tervek, koncepciók kidolgozásának a finanszírozására.

Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

előleg biztosítható

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítésarányosan

- pályázat alapján

megkötött támogatási szerződés vagy kiadott támogatói okirat útján

egyedi döntés alapján a kedvezményezett részére támogatási szerződés útján, előirányzat- átcsoportosítás alapján természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, helyi önkormányzat, köztestület, társasház,

lakásszövetkezet, költségvetési szerv, egyházi jogi személy, ügyvédi iroda, ügyvéd, végrehajtói iroda, egyéni közjegyző, közjegyzői iroda, egyéni szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvivő iroda

gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, helyi önkormányzat, köztestület, költségvetési szerv

Biztosíték lehet:

a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék, f) a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiaádsáról és visszavonásáról szóló 326/2011.

(XII. 28.) Kom.

rendelet 84. § (6) bekezdés a) pontja szerinti törzskönyvi bejegyzés.

Gazdasági Zöldítési - Rendszer

(13)

5. számNEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 483

,,28. 349562

Az előirányzat célja a nagyvállalkozások minimum 100 millió forint elszámolható összköltségű a) induló vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásainak, b) az a) ponthoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházásainak, c) az a) ponthoz kapcsolódó megújuló energia használatát célzó beruházásainak a támogatása.

Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.

1. Magyarországon legalább 250 főt foglalkoztató (a foglalkoztatási adatok meghatározásánál a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében rögzített módszertan szerint a kapcsolt- és partnervállalkozások adatait, továbbá kizárólag a támogatást igénylő esetében a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát is figyelembe kell venni) nagyvállalkozások, amelyek fejlesztendő tevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal által a feldolgozóipari ágak (TEÁOR 10- 33) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe esik, amennyiben:

a) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,

b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszak nem számít bele,

c) a támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,

d) a támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,

e) a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest,

f) munkahelyteremtési célú beruházás esetén a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházásban érintett székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy kapcsolt vállalkozásánál új munkahelyet létesít legkésőbb a projekt fizikai befejezését követő 60 napon belül, azzal, hogy az újonnan felvételre kerülő munkavállaló nem lehet a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a támogatást igénylőnél kölcsönzött munkaerőként dolgozó munkavállaló és az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolódó vállalkozásának, partnervállalkozásának vagy a támogatást igénylő természetes személy többségi tulajdonosa közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye. Az újonnan létesített munkahelyek számába csak azon munkavállalók számítanak bele, akikkel a támogatást igénylő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyt létesít,

g) a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházást a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az érintett régióban legalább a projekt befejezését követő 5 évig fenntartja,

h) munkahelyteremtési célú beruházás esetén a támogatást igénylő - illetve amennyiben az f) pontban foglaltak teljesítésénél a kapcsolt vállalkozásnál létrehozott munkahelyek is figyelembe vételre kerülnek, úgy a kapcsolt vállalkozás is - vállalja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő vagy ha az magasabb, a támogatást igénylő más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásban szereplő foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát és ennek a beruházás során létrejött tényleges növekményt, illetve a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát a kötelező üzemeltetési időszak alatt fenntartja,

i) a támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítsa és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja,

j) támogatás ösztönző hatásokkal bír.

2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény:

a) olyan beruházás megvalósításához kapcsolódik, amelyekhez a támogatást igénylő jogosult a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatás igénylésére,

b) vállalkozásban történő részesedés szerzésére irányul,

c) benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

d) a benyújtója esetében a közigazgatási hatóság határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatását a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 naptári éven belül jogerősen megállapította vagy annak megállapítására irányuló eljárás a támogatási kérelem benyújtásakor folyamatban van, e) a benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri a 12 ezer főt,

f) kutatási infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódik,

g) benyújtója a beruházást, vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező az igényjogosultja, vagy az igény a beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az ingatlant a helyi önkormányzat javára bejegyzett vételi jog vagy visszavásárlási jog terheli, ha azok gyakorlására a helyi önkormányzat csak azzal a feltétellel jogosult, ha a beruházás meghiúsult,

h) benyújtója a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízing szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, vagy a befektető nem vállalja, hogy bérleti, illetve a lízing szerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,

i) benyújtója vagy kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi döntése alapján jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,

j) benyújtójában a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja, kivéve az alábbi szakágazati kódú fejlesztendő tevékenységek esetén:

10.11. Húsfeldolgozás, - tartósítás, 10.13. Hús-, baromfihús készítmény gyártása, 10.89. M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása, 15.11. Bőr, szörme kikészítése, 16.21. Falemezgyártás, 16.22. Parkettagyártás, 16.23. Épületasztalos-ipari termék gyártása, 29.10. Közúti gépjármű gyártása, 29.31. Járművillamossági-, elektronikai készülékek gyártása, 29.32. Közúti jármű alkatrészeinek gyártása, k) a benyújtóval szemben a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya áll fenn.

egyedi döntés vagy pályázat alapján a kedvezményezett részére támogatási szerződés útján

- igénybe

vehető –”

Biztosíték lehet:

a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) bankgarancia, c) óvadék, d) biztosítók által vállalt garancia vagy készfizető kezesség.

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítésarányosan Nagyvállalati beruházási -

támogatások

2. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 28. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(14)

484NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám

–”

egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel - időarányosan vagy teljesítésarányosan

-

Biztosíték lehet:

a) a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata, b) zálogjog, c) garancia, d) kezesség, e) óvadék.

- -

3. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 35a. sorral egészül ki:

Az egykori Pénzügy- minisztérium épületének rekonstrukciójával összefüggő beruházások támogatása ,,35a 359495

Az előirányzat fedezetet biztosít a) a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásaira, b) a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséhez szükséges további intézkedésekről szóló 1097/2017. (III.

2.) Korm. határozat 1. pont b) alpontja szerinti nonprofit korlátolt felelősségű társaság működéséhez, feladatellátásához.

gazdasági társaság

egyedi döntés alapján a kedvezményezett részére támogatási szerződés útján

(15)

II. GAZDASÁG II. GAZDASÁG

JOGSZABÁLYOK 97/2017. (IV. 27.)

Korm. rendelet A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.

(VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzet- méternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére

történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról ... 486 98/2017. (IV. 27.)

Korm. rendelet Az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból

kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról ... 487 107/2017. (IV. 28.)

Korm. rendelet A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabá-

lyairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról ... 494 111/2017. (IV. 28.)

Korm. rendelet A Fényeslitke külterületén logisztikai központ létesítésére, valamint Kisvárda külterületén kóser fóliasátor termelési felüle- tének bővítésére irányuló beruházásokkal összefüggő közigaz- gatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt

jelentőségű üggyé nyilvánításáról ... 496 112/2017. (IV. 28.)

Korm. rendelet A Nádudvaron megvalósuló feldolgozóipari beruházással össze- függő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról ... 497 6/2017. (V. 5.)

NGM rendelet Egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek módosítá-

sáról ... 499 115/2017. (V. 19.)

Korm. rendelet Egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 504 10/2017. (V. 19.)

NGM rendelet A nemzetgazdasági miniszter által adományozható elismeré- sekről szóló 1/2013. (I. 8.) NGM rendelet, valamint a bankkár- tya-elfogadó terminálok számának növeléséhez nyújtott támoga-

tásról szóló 47/2016. (XII. 6.) NGM rendelet módosításáról ... 508

(16)

486 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 5. szám

A Kormány 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelete

a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő

kiterjesztésével összefüggő módosításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) kötött építési tevékenység]

„c) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,

d) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,

e) az a)–d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.”

(2) Az R. 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele

a) a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban,

b) a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele, c) a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolás feltöltése, valamint

d) 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.”

2. § Az R. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az egyszerű bejelentés az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján történt, de a bejelentő nem felel meg az ott leírt feltételeknek, az építésfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt, hogy bejelentése alapján nem jogosult az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére, és arról, hogy amennyiben mégis megkezdené, az építésfelügyeleti hatóság vele szemben az engedély nélküli építési tevékenyégre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni.”

3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha

a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik,

b) az 1. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén az elkészült lakóépület hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alá esik, vagy

c) az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenységet nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,

és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.”

4. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Egyszerű bejelentéssel épített, 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű lakóépület esetében, amennyiben az építtető személyében jogutódlás következik be, az új építtetőnek is meg kell felelnie

(17)

5. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 487 az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek. Az új építtetőnek haladéktalanul fel kell töltenie az egyszerű bejelentéssel készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóba az 1. § (1a) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot.”

5. § Az R. 6. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza)

„f) azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak.”

6. § Az R.

a) 5. § (4) bekezdésében az „engedélyt kell kérni” szövegrész helyébe az „engedélyt kell kérni, amennyiben az építtető nem természetes személy és az építési tevékenységet nem a saját lakhatása céljából folytatja”

szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés e) pontjában a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét, valamint” szöveg,

c) 1. melléklet I.9. pontjában az „Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve” szövegrész helyébe az „Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás” szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti az R. 6. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.

8. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 20 órakor lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendelete

az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában,

a 2. § (3) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 4. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az Egészséges Budapest Program keretében – a 2. mellékletben szereplő helyrajzi számú ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított ingatlanokon – megvalósuló beruházásokkal, valamint a kapcsolódó közúti infrastruktúra-fejlesztések (a továbbiakban együtt: Beruházások) megvalósításával függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek, b) a Beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra vonatkoznak.