Hagyományok és kihívások. VI. Országos Könyvtárszakmai Nap, 2017.
Szerk. Szabó Panna, Székelyné Török Tünde.
Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. 2018. 119–122.
A ProQuest megközelítése a zöld könyvtár eléréséhez
A „Zöld könyvtár” elképzelés többféleképpen is megvalósítható. Ezek közül az egyik a meglévő könyvtári tér jobb és más kihasználása. Amennyiben a könyvtár hagyományos szerepét újragondoljuk, és a könyvtárba járókat tartalomfogyasz- tók helyett alkotóknak tekintjük, akkor egy világszintű pedagógiai változást ta- pasztalhatunk: a hallgatók, az oktatók és a kutatók nemcsak tanulnak, hanem alkotnak is a könyvtárban.
A könyvtárak tökéletesen szolgálnak alkotói központokként, és ez az új funkció hozzájárul a hagyományos tudástár funkciójukhoz.
A ProQuest által nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a tudomá- nyos könyvtárak számára a tér jobb kihasználása egyre fontosabb. A megkér- dezett könyvtárak több mint negyede azt mondta, hogy a gyakorlati kutatáshoz több lehetőséget és könyvtári teret kínálnak. A kreatív munka elősegítése érde- kében sok könyvtár a kevésbé használt tartalmak, például nyomtatott könyvek és folyóiratok helyén alkotói tereket, úgynevezett „makerspaces”-eket alakít ki, ahol 3D-s nyomtatók, médialaborok érhetők el.
Milyen dokumentumokat kell a könyvtárnak biztosítania?
Fontos látni, milyen típusú tartalmakat, kiadványokat tud a könyvtár esetlegesen nélkülözni.
A ProQuest információaggregátor 2017-ben felmérést1 végzett 408 egye- temi kutató és oktató között, arra keresve a választ, hogy ők milyen típusú doku- mentumokat használnak a kutatásaik során, illetve mit ajánlanak a hallgatóiknak.
A válaszokból kiderült, hogy a folyóiratok mellett a könyvek, – akár nyom- tatott (83%-uk használja), akár elektronikus (80%-uk használja) formában – a napilapok és a blogok váltak nagyon fontossá az oktatás-kutatás során (70%-nál többen használják és több mint 80%-uk ajánlja). A friss gondolatokat tartalmazó disszertációkat, munkaanyagokat és konferenciakiadványokat megközelítőleg a megkérdezettek 80%-a használja, és még többen ajánlják a hallgatóiknak.
Új tartalmak is megjelentek: 2015-höz képest a videók majdnem megdup- lázták a jelentőségüket, 2017 elején a megkérdezettek 71%-a használta. Emellett az elektronikus könyvek népszerűsége is nőtt a kutatók körében, a megkérdezet- tek 80%-a használta.
1 http://go.proquest.com/diversity-in-content-201 (2017. szeptember 28.)
https://doi.org/10.21862/HagyKihiv_2017.119
120 Czeglédi Éva
A következő diagram angol nyelven mutatja az összesített válaszokat:
1. ábra. Milyen információtípust használ kutatásai során és ajánl hallgatóinak?
A kutatók és oktatók, valamint hallgatók használati szokásából adódik, hogy ezen tartalmak megtartására törekednie kell a könyvtárnak.
Helytakarékosság
A fenti változással egyidőben a helytakarékosság egyre égetőbb probléma a könyvtárakban. Ezért a ProQuest megkérdezett2 608 könyvtárost, hogyan gon- dolkoznak erről, továbbá mit terveznek tenni.
A válaszokból kiderült, hogy a könyvtárak felét a felhasználói visszajelzé- sek, a negyedüket más könyvtárak pozitív példái ösztönzik helytakarékossági projektek indítására.
Hogyan csinálják? Kétharmaduk leselejtezi a nyomtatott könyveket, és helyettük elektronikus könyveket biztosít. A megkérdezettek majdnem fele a nyomtatott dokumentumokra költendő források további csökkentését, és megkö- zelítőleg egyötödük a sokat kölcsönzött könyvek elektronikus formában történő pótlását tervezi
.
A nyomtatott könyvek mellett négyötödük a periodikák, 60%- uk a kormányzati dokumentumok, harmaduk a napilapok leselejtezését is meg akarja valósítani.A könyvtárak költségvetése is követi a változást, a válaszadók fele a nyom- tatott könyvekre szánt összegből egyre több elektronikus tartalmat vásárol. Az átalakításokkal és beszerzésmódosításokkal megtakarított helyet különféle célokra
2 http://media2.proquest.com/documents/whitepaper-spacereclamation-public.pdf (2017.
szeptember 28.)
A ProQuest megközelítése a Zöld Könyvtár eléréséhez 121
hasznosítják, 80%-uk csoportos munkára alkalmas térré, a könyvtárak fele kon- ferenciatérré, míg negyedük alkotói térré alakítja át.
A ProQuest válasza
A ProQuest a széles spektrumú elektronikus tartalmak (retrospektív folyóirat- gyűjtemények, például Periodicals Acrhive Online; digitalizált régi és ritka könyvek, például az Early European Books; elektronikus tudományos könyvek az Ebook Central platformon és disszertációs gyűjtemények) biztosítása mellett digitalizálási szolgáltatást és tanácsadást is nyújt, hogy minél hatékonyabban tudjon segíteni a könyvtáraknak a fenti kihívásokra adandó válaszokban.
A digitalizálási szolgáltatás keretében a könyvtár már meglévő dokumen- tumait dolgozzuk fel. A tanácsadás során a könyvtár meglévő nyomtatott és elektronikus anyagait, előfizetéseit hasonlítjuk össze a ProQuest-nél elérhető adatbázisok, gyűjtemények tartalmaival, áttekintve a könyvtár prioritásait, kíván- ságlistáját, és kiemelve az újdonságokat, amelyekkel gazdagodhat a gyűjtemény.
A ProQuest a magyar könyvtáraknak is partnere.
Rezümé
A „Zöld könyvtár” elképzelés többféleképpen is megvalósítható. Ezek közül az egyik a meglévő könyvtári tér jobb és más kihasználása. Amennyiben a könyvtár hagyományos szerepét újragondoljuk és a könyvtárba járókat tartalomfogyasztók helyett alkotóknak tekintjük, akkor egy világszintű pedagógiai változást tapasztalhatunk: a hallgatók, az oktatók és a kutatók nemcsak tanulnak, hanem alkotnak is a könyvtárban.
A könyvtárak tökéletesen szolgálnak alkotói központokként, és ez az új funkció hozzájá- rul a hagyományos tudástár funkciójukhoz.
A ProQuest által nemrégiben végzett felmérés kimutatta, hogy a tudományos könyvtárak számára a tér jobb kihasználása egyre fontosabb. A megkérdezett könyv- tárak több mint negyede azt mondta, hogy a gyakorlati kutatáshoz több lehetőséget és könyvtári teret kínálnak. A kreatív munka elősegítése érdekében sok könyvtár alkotói helyeket, ún. „makerspaces”-eket alakít ki, ahol 3D-s nyomtatók, médialaborok érhetők el, valamint megpróbálják a kevésbé használt tartalmak (például nyomtatott könyvek és folyóiratok) helyét erre felhasználni.
Ez az áttekintés csak néhány, a ProQuest által biztosított módszert vizsgál meg, amelyek segítségével a könyvtárak felmérhetik az állományukat és a könyvtári tér újra- gondolásának váratlan előnyeit. A felhasználói tapasztalat mellett a ProQuest tanácsadás- sal és digitális szolgáltatással a könyvtári munkafolyamatok zöldebbé tételét is elősegíti.
122 Czeglédi Éva
The ProQuest approach to the Green Library
Keeping a library ”green” can be done in more ways than one and can include optimiz- ing, existing library space. Rethinking the traditional use of a library and addressing it’s users as creators rather than content consumers, can address the pedagogic practice shift taking place worldwide where students, faculty, and researchers are learning by making and creating.
Libraries provide the ideal setting to serve as creation hubs and this function per- fectly complements their traditional role as knowledge facilitators.
Arecent study conducted by ProQuest showed that space repurposing is growing in importance for academic libraries. Over 1/4 of respondents said they are already dedi- cating library space, and offering users more opportunities for hands-on exploration. To catalyze creativity, many libraries are turning to ‘makerspaces’ such as 3D printers, me- dia production tools, and reclaiming space taken by little used materials like books and journals. This presentation will explore just some of the ways libraries can assess their holdings and the unexpected benefits of rethinking library space. Beside the patrons’
experience ProQuest can assist to make the library work processes green by consulting and digitizing services.
czegléDi éva
kapcsolattartó ProQuest
