• Nem Talált Eredményt

Melléklet (PDF).

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Melléklet (PDF)."

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

M1. táblázat Az OECD zöld növekedés mutatóinak készlete

1

Témakör Javasolt mutató Típus

Meg- felelő-

ség

Elemző- képes-

ség Mér- hető- ség Környezeti és erőforrás-termelékenység

Karbon- és energiatermelékeny ség

1. CO2-termelékenység

1.1. Termelésből származó CO2-termelékenység F 1 1 R

[CO2-kibocsátás egységére jutó GDP]

1.2. Fogyasztásból származó CO2-termelékenység F 1 2 R/K

[CO2-kibocsátás egységére jutó reáljövedelem]

2. Energiatermelékenység

2.1. Energiatermelékenység F 2 1 R

[TPES-egységre jutó GDP]

2.2. Energiaigényesség ágazatonként F 2 1 R/K

(feldolgozóipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatás)

2.3. A megújuló energiaforrások részesedése F 1 1 R

[TPES-ben, a villamosenergia-termelésben]

Erőforrás-

termelékenység 3. Anyagtermelékenység (nem energia célú)

3.1. Fogyasztásból származó anyagtermelékenység F 1 3 K/H

[átfogó mérés; a rendelkezésre álló reáljövedelemhez viszonyított fizikai egységekben]

 Hazai anyagtermelékenység (GDP/DMC) H 1 2 R/K

- Biotikus anyagok (élelmiszer, egyéb biomassza) - Abiotikus anyagok (fémes ásványok, ipari ásványok)

3.2. Hulladékkeletkezés mértéke és a visszaforgatás aránya F 1 1 K/H

ágazatonként, [GDP- vagy hozzáadottérték-egységre jutó, egy főre jutó]

3.3. Tápanyagforgalom és -mérleg (N, P) F 1 3 H

 Tápanyagmérlegek a mezőgazdaságban (N, P) H 2 1 R/K

mezőgazdasági művelésű területre jutó és a mezőgazdasági termelés változása

4. Víztermelékenység F 1 1 K

[a felhasznált víz egységére jutó hozzáadott érték, ágazatonként (mezőgazdaságban: 1 ha öntözött területre juttatott víz)]

Többtényezős termelékenység

5. A környezeti szolgáltatásokat magában foglaló többtényezős termelékenység

[átfogó mérés; eredeti egységek pénzben kifejezve]

F 1 2 K/H

Természeti tőkealap

Megújuló készletek 6. Édesvízkészletek F 1 1 R/K

Rendelkezésre álló megújuló készletek (felszín alatti víz, felszíni víz, országos, területi) és a kivételi arányhoz viszonyítva

7. Erdővagyon F 1 1 R/K

Erdőterület és faállomány; időbeli állományváltozás

8. Halállomány (tengeri) F 1 1 R

A biztonságos biológiai határokon belüli halállományok aránya (globális) Nem megújuló

készletek 9. Ásványvagyon F 1 2 K/H

A kiválasztott ásványok rendelkezésre álló (globális) vagyona és tartaléka (eldöntendő): fémes ásványok, ipari ásványok, fosszilis energiahordozók, kritikus nyersanyagok; és kitermelési arányhoz viszonyítva

Biológiai sokféleség

és ökoszisztémák 10. Földterület F 1 1 K/H

Felszínborítottság-típusok, átsorolás és borítottság változása

A természetes állapotból a mesterséges állapotba történő átalakulás helyzete

Földhasználat: állapot és változás H 1 2 R/K

11. Talaj F 1 2 K/H

A felső talajrétegvesztés mértéke a mezőgazdasági és egyéb területeken

Vízerózióval sújtott mezőgazdasági területek eróziótípusonként H 1 2 R/K 12. Élővilág (eldöntendő)

Mezőgazdasági területeken és erdőkben élő vagy fészkelő madárpopulációk alakulása

H 1 2 R/K

Fenyegetett helyzetű fajok: emlősök, madarak, halak, edényes növények az értékelt vagy ismert fajok %-ában

H 2 2 R

A fajelőfordulás és -gyakoriság alakulása H 1 2 R/K

(2)

2

Témakör Javasolt mutató Típus Meg-

felelő- ség

Elemző- képes-

ség Mér- hető- ség Környezeti életminőség

Környezeti egészség és kockázatok

13. Környezeti eredetű egészségi problémák és kapcsolódó költségek F 1 3 H (pl. a romló környezeti viszonyokból származó egészséges életévek csökkenése)

Légszennyezéssel érintett népesség H 2 2 R/K

14. A természeti vagy ipari kockázatoknak kitettség és a kapcsolódó

gazdasági veszteségek F 1 2 H

Környezeti szolgáltatások

15. A szennyvízkezeléshez és ivóvízhez való hozzáférés F 15.1. A szennyvízkezelésbe kapcsolt népesség

(legalább második fokozatú, az optimális bekötési arányhoz viszonyítva)

2 2 R/K

15.2. A biztonságos ivóvízhez juttatott népesség  1 2 R/K

Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok Technológia és

innováció

16. A zöld növekedéshez kapcsolódó K+F ráfordítás F 1 1 R/K

- Megújuló energia (az energiavonatkozású K+F %-ában) 1 1 R

- Környezetvédelmi technológiák (az összes K+F %-ában, típusonként) 1 1 R

- A magánszféra K+F ráfordításai (az összes K+F %-ában) 1 1 R

17. A zöld növekedéshez kapcsolódó szabadalmak

a Szabadalmi Együttműködési Megállapodás alá tartozó bejelentések %-ában

F 1 1 R/K

- Környezeti vonatkozású szabadalmak 1 1 R/K

- A környezeti vonatkozású szabadalmak szerkezete 1 1 R/K

18. Környezeti vonatkozású innovációk minden ágazatban F Környezeti javak és

szolgáltatások

19. Környezeti javak előállítása és szolgáltatások (EGS) F 1 2 R/K 19.1. Hozzáadott érték az EGS-ágazatban (a GDP %-ában)

19.2. Foglalkoztatottság az EGS-ágazatban (a teljes foglalkoztatottság %- ában)

Nemzetközi tőkeáramlások

20. A zöld növekedéshez kapcsolódó nemzetközi pénzmozgások (az összes mozgás %-ában; a GNI %-ában)

F 2 1 H

20.1. Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) 2 1 R

20.2. Karbonpiaci finanszírozás 2 1 R

20.3. Közvetlen külföldi beruházások (eldöntendő) 3 3 H

Árak és transzferek 21. Környezeti vonatkozású adózás

- A környezeti vonatkozású adóbevételek szintje

[az összes adóbevétel %-ában, a munkát terhelő adókhoz viszonyítva]

F 2 2 R/K

- A környezeti vonatkozású adók szerkezete (adóalaptípusok szerint) 2 2 R/K 22. Energiaárazás

végfelhasználói árak adóhányada F 1 1 R

23. Vízárazás és költségmegtérülés (eldöntendő) F 1 2 R/K

Ki kell egészíteni az alábbi mutatókkal:

Környezeti vonatkozású támogatások (eldöntendő) 1 3 K/H

Környezeti ráfordítások: mérték és szerkezet

(szennyezéscsökkentés és -ellenőrzés, biológiai sokféleség, természeti erőforrások használata és kezelése)

2 1 H

Szabályozások és gazdálkodási formák

Fejlesztendő mutatók

Oktatás és képességfejlesztés

Fejlesztendő mutatók

Forrás: OECD [2011d]

Jelmagyarázat:

Típus: F=fő mutató; H=helyettesítő mutató

Megfelelőség: 1=magas, 2= közepes; 3=további vizsgálatot igényel Elemzőképesség: 1=jó; 2= átlagos; 3= további vizsgálatot igényel

Mérhetőség: R=rövid távon (az alapadatok az OECD-országok többségében rendelkezésre állnak); K=középtávon (az alapadatok részben rendelkezésre állnak, de további erőfeszítés szükséges a minőségük (következetesség, összehasonlíthatóság, időszerűség) és földrajzi lefedettségük javítására; H=hosszú távon (az alapadatok az OECD-országok többségében nem állnak rendelkezésre, és tartós adatgyűjtést és fogalmi kidolgozást igényel) Rövidítések: DMC (Domestic Material Consumption): hazai anyagfelhasználás;

EGS (Environmental Goods and Services): környezeti javak előállítása és szolgáltatások;

ODA (Official Development Assistance): hivatalos fejlesztési támogatás;

TPES (Total Primary Energy Supply): összes elsődleges energiaellátás.

(3)

M2.táblázat Egyes OECD-országok zöld növekedés mutatóinak összevetése

1

OECD Hollandia Csehország Korea

Környezeti és erőforrás- termelékenység

Termelésből származó CO2-termelékenység Termelésből származó üvegházhatásúgáz-

kibocsátás intenzitása Összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás /

GDP-egységre jutó üvegházhatásúgáz- kibocsátás

Fogyasztásból származó CO2- termelékenység

Fogyasztásból származó üvegházhatásúgáz- kibocsátás

Fogyasztásból származó üvegházhatásúgáz- kibocsátás

Energiatermelékenység Energiahatékonyság Energiatermelékenység

Energiaigényesség ágazatonként GDP-egységre jutó energiafelhasználás /

Egy főre jutó háztartási energiafogyasztás A megújuló energiaforrások részesedése Megújuló energia Megújuló energiaforrások Az új és megújuló energiaforrások

részesedése Fogyasztásból származó

anyagtermelékenység

Anyagigényesség Anyagtermelékenység

Hazai anyagtermelékenység (GDP/DMC)) GDP-egységre jutó hazai anyagfelhasználás

(GDP/DMC) Hulladékkeletkezés mértéke és a

visszaforgatás aránya

Hulladékkezelés Hulladékkezelés Egy főre jutó településihulladék-keletkezés

Tápanyagforgalom és -mérleg (N, P) Tápanyagfelesleg Tápanyagmérleg és mezőgazdasági

kibocsátás Tápanyagmérlegek a mezőgazdaságban (N,

P)

Víztermelékenység Vízhasználat intenzitása Vízhasználat termelékenysége Egy főre jutó települési vízhasználat

A környezeti szolgáltatásokat magában foglaló többtényezős termelékenység

A csapadék-előrejelzések pontossága A katasztrófamegelőzés kormányzati forrásai

A kőolaj és földgáz önfejlesztésének részesedése

Az élelmiszer-önellátás aránya Az erdők üvegházhatásúgáz-elnyelése

Természeti tőkealap Édesvízkészletek Megújuló vízkészletek

Erdővagyon Fakészlet Állófakészlet

Halállomány (tengeri) Halfogás

Ásványvagyon Földgázvagyon Kőszéntermelés és -vagyon

Földterület Földterület-átsorolás beépített területté A felszínborítottság-változás szerkezete: – városi területek és infrastruktúra; – mezőgazdasági terület, legelő és rétek; – féltermészetes élőhelyek

Földhasználat: állapot és változás Talaj

Vízerózióval sújtott mezőgazdasági területek eróziótípusonként

Élővilág A biológiai sokféleség fenyegetése

Mezőgazdasági területeken és erdőkben élő vagy fészkelő madárpopulációk alakulása

Közönséges madárindex: – összes közönséges madárfaj; – mezőgazdasági területen élő madárfajok; – erdei madárfajok

Fenyegetett helyzetű fajok: emlősök, madarak, halak, edényes növények A fajelőfordulás és -gyakoriság alakulása

(4)

2

OECD Hollandia Csehország Korea

Környezeti életminőség Környezeti eredetű egészségi problémák és

kapcsolódó költségek Szennyezés eredetű egészségi problémák Születéskor várható élettartam: –

egészséges élettartam (férfiak és nők) Egy főre jutó zöld területek

Légszennyezéssel érintett népesség Légszennyezési eredetű egészségi

kockázatok: -- PM10-nek és NO2-nek kitett népesség

A közösségi személyszállítás részesedése

A természeti vagy ipari kockázatoknak kitettség és a kapcsolódó gazdasági veszteségek

Szennyvízkezelésbe kapcsolt népesség Szennyvízkezelésbe kapcsolt népesség

Biztonságos ivóvízhez juttatott népesség Vízellátásba kapcsolt népesség

Gazdasági lehetőségek és politikai válaszok

A zöld növekedéshez kapcsolódó K+F ráfordítás

Technológiai K+F ráfordítások A zöld K+F részesedés a kormányzati K+F ráfordításokban / Az összes K+F ráfordítás GDP-részesedése

A zöld növekedéshez kapcsolódó szabadalmak

Zöld szabadalmak A nemzetközi szabadalmi bejelentések

száma Környezeti vonatkozású innovációk minden

ágazatban

Környezetvédelmi ráfordítások: – környezetvédelmi nem beruházási célú ráfordítások; – környezetvédelmi célú beruházások

A környezetvédelmi ráfordítások részesedése a GDP-ből

Hozzáadott érték az EGS-ágazatban (a GDP

%-ában)

Zöld szabadalmak: tiszta energia technológiák

Foglalkoztatottság az EGS-ágazatban (a

teljes foglalkoztatottság %-ában) Zöld munkahelyek Zöld munkahelyek

Hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) Az ODA részsedése a GNI-ban / A zöld

ODA részesedése az ODA-ban

Karbonpiaci finanszírozás Szénkibocsátási kereskedelem Üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentés

CDM-tanúsítvány Külföldi közvetlen beruházások Környezetvédelmi beruházások

Környezeti vonatkozású adózás A zöld adózás részesedése Környezeti adók részesedése Környezeti adók részesedése az összes adóbevételben

Energiaárazás Energiaárak Energiaárak: villamos energia és hő

Vízárazás és költségmegtérülés

A környezeti ipar részesedése a kereskedelemben

Új és megújuló energiaipar

A szolgáltatóipar részesedése a hozzáadott értékben

A tudásigényes ipar részesedése a hozzáadott értékben

Az infokommunikációs ipar részesedése a hozzáadott értékben

A kormányzat által vásárolt ÜHG- csökkentés

ISO14001 tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások száma

Szabályozások és gazdálkodási formák Oktatás és

képességfejlesztés

Legmagasabb iskolai végzettség a 15 évesnél idősebbek körében

Forrás: saját szerkesztés

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Melléklet: A potenciális környezeti és egyéb tényezők nyers összefüggése a parlagfűpollen-allergia előfordulási gyakoriságával a születésük óta lakóhelyet

A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoportja több mint 25 éve foglalkozik a környezeti kockázatmenedzsment két fõ problémakörét - a

ábra: A környezeti adók aránya az adóbevételek százalékában Forrás: saját szerkesztés Eurostat (2017) adatai

Környezeti metaadatbázisok: környezeti vegyi anyagok információs rendszere A vegyi anyagok környezeti hatásaira vonatkozó adatbázisok típusukat és tartalmukat tekintve is

A háború utáni adatok a legtöbb esetben az utolsó (1924) év adatai mig a háború előtti adatok az 1913G. es ezt megelőző

Participatton des pays producteurs les plus importants dans la production de charbon, de fer et

Háború előtti adat Legújabb adat () t' S z á, g Donne'es dkwant- Donnéas les plus..

o.. A saját tőkék álladéka 1934 végén 79 milliárd lira volt; a magyarországi pénzin—.. tézeteknél a saját tőkének az összes tőkék- ből való részesedése