A fordítógép tündöklése és bukása megtekintése

651.926.011.54

A GÉPI FORDÍTÁS

A következőkbeü két égi-mással ellentétes véle­

ményen lévő szerző - egy műszaki fordití és egy matematikus - tollából közlünk egyazon témáról, a gépi fordításról két c i k k e t . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy az első cikk a sokat v i t a t o t t kérdésnek egyik olda­

lát domborítja k i , helyesnek t a r t o t t u k , hogy még a megjelenés előtt hozzászólásra, i l l e t v e a kérdés másik oldalának megvilágítására kérjük f e l a gépi fordítás egyik magyarországi szakértőjét.

A kérdésben a szerkesztőség egyelőre nem f o g ­ l a l állástt várjuk olvasóink hozzászólását.

A FORDÍTÓGÉP TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA Tarnóczi Lóránt

A gépi fordítás, I l l e t v e a fordítógép Ugye az egyéni és c s o p o r t ­ érdekek o l y a n erős védelme a l a t t áll, hogy majdnem " t a b u " számba megy /!/. Mi l e h e t ennek az oka? Találó h a s o n l a t t a l gondolok szolgálni,ami­

k o r a középkori aranyoo inaló k, asztrológusok ás egyéb mágusok tudomá­

nyoskodás ára és s z o r o s érdekvédelmére u t a l o k . A h a s o n l a t már csak azért sem sántíthat, h i s z e n az alkémlával k a p c s o l a t b a n ugyanúgy a nem várt fölfedezések és a másodlagos eredmények hasznosságára szokás h i ­ v a t k o z n i , m i n t a gépi fordítással k a p c s o l a t o s a n . Az i s r o k o n vonás, hogy mind a két területen egyaránt tevékenykedtek őszinte hivők és Ügyes helyezkedő*. Georgea MOUHIH, neves f r a n c i a nyelvész, a gépi f o r ­ dítás szószólóival k a p c s o l a t o s a n például k i f e j e z e t t e n u t a l t "az a l a p o k megkaparintása érdekében végzett versenyfutásra" / 2 / .

329

IABNÓCZI L.: A gépi forditáa

Egyébként a gépi fordítás esetébon távolról sem népes és tekinté l y e s , inkább k i c s i , bár fölényes csoportokról v o l t ezó, h i s z e n a l e g ­ jelentősebb és legnépesebb kongresszusukon - az 1961 szeptemberében a n a g y - b r i t a n n i a i Teddingtonban t a r t o t t nemzetközi tanácskozáson - sem v e t t e k 170-nél többen részt. Márpedig a legkülönlegesebb témákat tár­

gyaló nemzetközi tanácskozásokon manapság nem r i t k a az 500, 1000, sőt az 1500 fős létszám sem.

A fordítás gépesítési lehetőségének a fölmerülésekor a "hivők"

lelkesedése mindazonáltal t e l j e s mértékben érthető v o l t . Minden j e l e n tŐ9ebb műszaki újdonság megjelenésekor r e n d s z e r i n t s z i n r e lép egy l e l kes, hivő c s a p a t , amely az aggályoskodók vagy a maradiak ellenében d l a d a l r a v i s z i az ügyet / p l . annak idején a gőzmozdonyt vagy a hangos­

f i l m e t / . S z i n t e általánosnak mondható jelenség azonban az i s , hogy a

"haladók" - határtalan lelkesedésükben - a legtöbb t e c h n i k a i újdonsá­

got kritikálatlanul túlértékelik / p l . az arató-cséplőgépet vagy az ma dio-vizuálls oktatási berendezéseket/. A megfontoltságot javaslókat p e d i g , i l l e t v e a z o k a t , a k i k i n d o k o l t kételyeket h a n g o z t a t n a k , e l e v e tradicionallstáknak, sőt retrográdoknak bélyegzik.

Nem v o l t ez másként a gépi fordítással k a p c s o l a t o s a n sem. Az ér­

d e k e l t műszakiaknak és a velük szövetkezett f o r m a l i s t a nyelvészeknek a táoora "a megállíthatatlan haladás ellenségének" kiáltott k i minden k i t , a k i akár mÜBzaki, akár nyelvészeti, akár p e d i g gazdasági szempont bői kételyeinek bátorkodott hangot a d n i . P e d i g , i l y e n jelentős össze­

geket fölemésztő kutatási programok beindításakor /ha egyáltalán tény­

l e g e s Igények kielégítését, reális célkitűzések éeszerü határidőn be­

lüli elérését szolgálják, v a g y i s ha nem nemzeti presztízs-kérdésről, i l l e t v e honvédelmi szükségszerűségről v a n ezó/ m i n d i g meg k e l l e n e e- több tárgyilagosan vizsgálni, rövid és hosszú távlatra egyaránt, hogy miben állna a kutatás esetlegéé sikerének várható előnye és haszna, e m i l y e n méretűek a v e l e k a p c s o l a t o s szükségszerű társadalmi ráfordítá­

sok. Ugyanakkor szembe k e l l e n e velük állítani - azonos alapokon - az a d o t t h e l y z e t javításának kilátásait, v a l a m i n t az egyéo lehetséges megoldási variánsokat /V.

Az I l y e n vizsgálatok l e l k i i s m e r e t e s elvégzése során u g y a n i s gyak­

ran az derül k i , hogy k i s e b b volumenű befektetéssel, egyszerűbb megol­

dással nagyobb eredmény érhető e l , össztársadalmi szempontbői jobb h a ­ tásfok biztositható. A r r a i s g o n d o l n i t e l i természetesen, hogy mások a népesebb és gazdagabb országok, s mások a k i s e b b népességű és szegé­

nyebb országok lehetőségei, i l l e t v e igényei.

A l e g t e r j e d e l m e s e b b és legkielégitetlenebb fordítási igény az angol és az oroBZ n y e l v egymás közötti viszonylatéban j e l e n t k e z i k ? Először Í B azért, mert az ezeket a n y e l v e k e t használó országok j e l e n ­ tős gazdasági és tudományos potenciált képviselnek. Másodszor azért, mert a tudományos érintkezésben és a világszervezetekben mindkettő h i v a t a l o s nemzetközi n y e l v n e k minősül. Harmadszor p e d i g azért, mert az angolszász országokban egyelőre n i n c s elegendő számú o r o s z u l , a Szovjetunióban p e d i g n i n c s elegendő számú a n g o l u l jól beszélő szakem­

b e r . Érthető tehát, h a Nagy-Britanniéban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban a gépi fordítással k a p c s o l a t o s törekvéseket az a n g o l ­ o r o s z , i l l e t v e az o r o e z - a n g o l n y e l v i v i s z o n y l a t o k r a összpontosították

330

TMT 2 0 . évf. 5-6. e z á m 1973.május-Június

Mi magyarok ebbe a munkába bekapcsolódni természetesen sohasem t u d t u n k és sohasem tudnánk, h i s z e n nagyon kevés o l y a n szakemberünk van, a k i az a n g o l t i s és az o r o s z t i s o l y a n f o k o n i s m e r i , hogy a föl­

merülő problémák kétnyelvi megoldásához pozitívan hozzájárulhatna.

Másfelől v i s z o n t az orosz-magyar és az angol-magyar forditási igény nem o l y a n mérvű, hogy az a gépi forditásnál olcsóbb és b i z t o s a b b "ha­

gyományos" módszerrel /kétnyelvű személyek munkábaállitásával/ ne l e n ­ ne kielégíthető. Ugyanakkor nagy hiány m u t a t k o z i k nálunk képzett f o r ­ dítókban, már német-magyar v i s z o n y l a t b a n i s , nem i s szólva a f r a n c i a ­ magyar, a l e n g y e l - m a g y a r , szerb-magyar s t b . n y e l v i viszonylatokról.

Ha tehát óriási költséggel és több évtizedes munkával egy o r o s z - magyar működésképes gépi forditási programot e s e t l e g sikerülne i s k i ­ d o l g o z n i , meglévő g o n d j a i n k megoldásához a l i g jutnánk közelebb, h i ­ szen az orosz-magyar forditási program nem használható föl magyar­

o r o s z fordításra ós hátra lenne még a többi f o n t o s M-N és N-M n y e l v i v i s z o n y l a t o k gépi fordítási p r o g r a m j a i n a k a kidolgozása i s . Nekünk p e d i g ma k e l l a tervdokumentáció ós a tudományos információ, nem jó néhány évtized múlva!

Fontos szempont az i s , hogy nálunk a gépi fordítás erőszakoláeát - az e l l e p l e z e t t egyéni érdekeken túlmenően - társadalmi szempontból főként a z z a l indokolták, hogy "világméretű" és "nagyfokú gazdasági előnyt" biztosító kutatási programról v a n szó, amelyből országunk sem­

miképpen sem maradhat k i . Nos, a már e m i i t e t t t e d d i n g t o n i tanácskozá­

son mindössze 15 ország képviseltette magát, legtöbbjük csupán e g y e t ­ l e n , a közvetlenül érdekelt i p a r által finanszírozott kutatócsoport­

t a l . Világot átfogó méretekről tehát semmiképpen sem l e h e t e t t beszél­

n i .

Ami az állítólagos gazdasági hasznot i l l e t i , t u d n i k e l l , hogy az e l e k t r o n i k u s számitógépek esetében a t r a n z i s z t o r t e c h n i k a fejlődése ál­

t a l lehetővé vélt o l y a n műszaki előreugrásről v a n sző, amely semmifé­

l e konkrét Igénynek nem f e l e l t , I l l e t v e nem f e l e l meg. A számítógép­

i p a r n a k még ma i s az a legnagyobb g o n d j a , hogy a gép által biztosí­

t o t t lehetőségekhez konkrét és gazdaságos alkalmazási területeket k u ­ t a s s o n föl. A Z érdekelt nagyvállalatoknak tehát kétségtelenül i g e n nagy h a s z n o t j e l e n t e t t v o l n a , ha a gépi fordítás gyártmányaik előtt u j a b b alkalmazási és értékesítési területet n y i t o t t v o l n a meg. A tár­

sadalom szempontjából azonban a gépi forditás - amint e r r e még u t a l n i f o g o k - beleértve a kutatást, a fejlesztést és a g y a k o r l a t i fölhaszná­

lást, talán a legRazdasáfftalanabb törekvés, amely a modem technikában v a l a h a i s j e l e n t k e z e t t !

Soha s e n k i n e k nem l e t t v o l n a szabad ezért megfeledkeznie arról, hogy a fordítógép ügyben elsősorban i s üzleti vállalkozással állt szemben. Ez a tény u g y a n i s sok mindent megmagyaráz. Megmagyarázza e l ­ sősorban i s a z t aptudományos vizsgálatok esetében s z o k a t l a n p u b l i c i ­ tást és reklámot, amelyet a gépi forditás állítólagos "eredményeinek"

biztosítottak. Megmagyarázza a "bundát" i s , v a g y i s a z t , hogy tőkeerőé vállalatok megvásároltak a maguk számára néhány nevet /vagy - ha t e t ­ s z i k - " f e j e t " / , i l l e t v e egy-két jó nevű szakembertől származó kedve­

ző szakvéleményt.

Üzleti érdekek magyarázzák a kutatások erőltetett hajszolását,

TARNÖCZI L . i A gépi forditás

elnagyolásét, h i s z e n minden számitőgépgyár legelsőként a k a r t célba érni, hogy a p i a c o t a többiek előtt l e t a r o l h a s s a . Üzleti szempontok magyarázzák a kutatások körüli titkolődzást i s , A gépi forditás ügyé­

ben őezlnte tudományos véleménycsere i g e n ritkán f o l y t . Az elért rész­

eredményeket r e n d s z e r i n t csak évek multával, Jobbára csak akkor t e t ­ ték közkinccsé, amikor már mások i s e l j u t o t t a k ugyanaddig a p o n t i g . I l y e n esetekben persze h i r t e l e n fontossá vélt az elsőbbség tisztázá­

s a .

üzleti reklám v o l t például az észak-amerikai IBM gyár által 1954 JanuárjáDan, New-iírkban megrendezett nyilvános "bizonyítás",amelynek során egy 250 egyenértékűséget t a r t a l m a z d gépi szótár segítségével 60 gondosan összeválogatott o r o s z nyelvű, műszaki témájú mondatot fordí­

t o t t a k géppel a n g o l r a . A bizonyítást P. SHERIDAW, C.U. HURD és L.DOSTERT / 4 / végezte e l IBM-701 t i p u s u , adatföldolgozési célokra s z e r k e s z t e t t számítógép segítségével. A "forditás" során a gén bázi­

sokat /önkényes "gépi" szótövek és szógyökök/ és toldalékokat /ugyan- csák-önkényes r a g o t és képzők/ s o r a k o z t a t o t t föl egymás u t a n , mindvé­

g i g azonos mondatszerkezetben. A leggyöngébb kezdő forditó i s j o b b munkát produkál.

SzögezzüK' l e e z z e l k a p c s o l a t b a n , hogy a forditás gépi u t o n soha­

sem l e s z kielégítőin megoldható, h i s z e n a forditás o l y a n l o g i k a i műve­

l e t e k s o r o z a t a , amalynek során a forditó az általa k a p c s o l a t b a h o z o t t két n y e l v valósághitterének. az e n y e l v e k e t használó közösségek való­

ságszemléletének, i tárgyalt téma szöve^hátterének, v a l a m i n t az a l a p ­ szövegeién r e j i c t a r t a l m i összefüggéseknek / k o n t e x t u s / és az abban meg­

jelenő h e l y z e t e i m e t /szituáció/ a függvényében fogalmakat azonosít, amelyeket az őket hordozó szavak gyakran csak tágabb összefüggéseik­

ben, i l l e t v e csak i t t ét elesén t e s z n e k megfoghatókká. S bár a gépi f o r ­ ditás kutatói a "szót szóval" visszaadó fordításon eléggé hamar túlju­

t o t t a k , már a " m o n i a t o t m o n d a t t a l " v i s s z a a d n i kivánó fordításnál megre­

kedtek, h i s z e n a gíp csak a "ezőkörnyezetet" /az éppen e l e m z e t t egység és előtte vagy utána két további egység/ képes - és e z t i s csupán a l a ­ k i l a g - elemezni, a "szövegkörnyezet" a számára elérhetetlen. A "szö­

veget szöveggel" visszaadó fordításhoz a gép ezért sohasem f o g e l j u t ­ n i .

Hiába tehát az a d o t t műszaki lehetőség, ha az a n y e l v jellegétől i d e g e n . A n y e l v történelmileg k i a l a k u l t , s ezért régiségeket, hagyomá­

nyokat hordozó, állandóan átalakuló, területi és foglalkozási csopor­

t o k által t a g o l t töredékes r e n d s z e r , amely ezért csak töredékesen f o r ­ malizálható, illeíve modellezhető, s amelynek a viszonyításokat k i f e ­

jező pozicióbeli vagy flezionális alakiságai c s a k i s a t a r t a l o m függvé­

nyében f e j e z n e k k i konkrét funkciót! A magyarban mondhatjuk: "léten hozzád" és "béke v e l e d " . Sót, - i s t e n v e l e d " I s k o r r e k t . De 'béke hoz¬

zád' már nem megy. Ugyanígy, képtelenség lenne a 'kohósalak hozzád*

vagy a 'hasnyálmirigy v e l e d * szőkapcsolás i s . Hogyan k e l l e n e hát eze­

k e t az egyszerű kifejezéseket a gép számára formalizálni, v a g y i s "ért­

hetővé" t e n n i , h i s z e n sem a főnév + határozószó, sem az a l a n y + hatá­

rozó nem mond semmit, sőt mindkettő alapvetően hibás i s , mert - töre­

dékes mondatokról lévén szó - a határozó a k i m a r a d t " l e g y e n " igéhez kapcsolódik.

332

TldT 20. ő v f . 5 - 6 .s z á m 1973.május-június

Ezek a nyilvánvaló tények t e s z i k érthetővé E r w i n EEIFLER-nsk a z t az 1950-ben t e t t javaslatát, hogy a gépbe betáplálandó, lefor__tandó szöveget egy elŐszerkesztő i n d e x e l j e be, v a g y i s lássa e l szavanként a gép által azonosítható jelzésekkel. Ugyanő követelte a gépből k i a d o t t forditás utósgerkesztó által való a l a k i és t a r t a l m i korrigálásét i s / 5 / . A fordításelméletben használatos kiindulónyelvi /forrásnyelvi/

és célnyelvi kifejezéseket i t t szándékosan kerültem, m e r t k e l l e m e t l e n átfedés m u t a t k o z i k a fordításelmélet és a gépi programozás terminoló­

giája között. A programozók u g y a n i s előszeretettel használják az elmé­

l e t i és a l k a l m a z o t t nyelvészet t e r m i n u s a i t , de a megszokottól követke­

zetesen eltérő jelentéssel.

Nos nyilvánvaló, hogy mind az elő-, mind az utószerkesztőknek g y a k o r l o t t fordítóknak k e l l e n e lenniük. V a l a m i értelmes szöveget egy­

nyelvű személy i s Összehozhatna ugyan, főként ha ért a tárgyhoz, de"

egyáltalán nem b i z t o s , hogy i l y e n esetben a forditás meg i s egyeznék az eredetijével. Az alapszöveget a célnyelv függvényében k e l l a f o r ­ dításra előkészíteni, a művelethez tehát föltétlenül kétnyelvű sze­

mélyre /személyekre/ lenne szükség.

S bár az előszerkeeztés szükségessége a programok finomítása s o ­ rán e l e s e t t , az utóezerkesztósé változatlanul fennmaradt. Nos, a gépi forditás, ha v a l a h a i s sikerülne, kétségtelenül i g e n jelentősen meg­

növelné a szakszerű utószerkesztéare szoruló nyersfordítások mennyi­

ségét. Kérdés tehát, hogy hosszú távlaton a gép mennyiben s e g i t e n e a j e l e n l e g i minőségi forditóhiányon, h i s z e n használatba vétele a j e l e n ­ leginél s o k k a l töbo jól képzett fordítót igényelne.

Hamisan csengenek tehát Emilé DELAVENAT-nek azok az érvel, ame­

l y e k a fordítógépet a forditóhiány megszüntetésének a kecsegtetéeével i g y e k e z t e k népszerűsíteni / 6 / . DELAVENAY s z e r i n t egyébként, ami a köl­

tői müvek gépi fordítását i l l e t i , "csupán e g y e t l e n válasz lehetséges:

miért ne fordíthatna a gép költészetet?" / 7/ E z a k i j elentés J ól szem—

lélteti a gépi forditás a p o s t o l a i n a k lelkesedését, i l l e t v e naivságát.

Sajnos, ez a n a i v lelkesedés másokat i s magával r a g a d o t t . "Tarzan s o ­ hasem f o g költeményeket i r n i , de a gép i g e n i s i r ! " - állította példá­

u l L. TYEPLOV "A k i b e r n e t i k a " cimü munkájában /a/.

Hogyan j u t h a t t u n k idáig, elektromérnökök, műszerészek és f o r m a ­ l i s t a nyelvészek jóvoltából, h o l o t t GOETHE már 1819-ben, a Westöstli- c h e r D i v a n J e g y z e t e i között k i f e j t e t t e , hogy "megértünk egy ... idő­

s z a k o t a h o l az emoer a fordítást az e r e d e t i v e l egyugyanazonná / i d e n t i s c h / a k a r j a t e n n i ugy, hogy ne e g y i k a másikért, hanem a másik helyét t e l j e s e n kipótolva álljon" / 9 / . A technicizálódás során s z e l ­ l e m i l e g valóban visszafelé "fejlődnénk"?

Az igazság persze az, hogy a költészet gépi fordítására /vagy Írására/ valójában soha s e n k i nem g o n d o l t komolyan. DELAVENAY-t i s csak az i p a r "inspirációja" lelkesíthette. Azt i s hamar belátták, hogy szépirodalmi prózai szövegek sem fordíthatók géppel. Később a társadalom- és embertudományi szövegeket ejtették k i a programból, végül p e d i g a természettudományi szövegekkel i s csődbe j u t o t t a k .

Maradtak tehát egyes o l y a n szaktudományi és műszaki szövegek, amelyekben sok a képlet és a nemzetKözi vagy nemzetközi jellegű szó.

TARHÓCZI L . i A gépi forditás

A k o e f f i c i e n s e k e t , variánsokat, i n d e x e k e t , multiplikétorokat s t b . a gép persze számokban és szavakban egyaránt játszva " f o r d i t j a " . Ennek ellenére s e h o l egy végérvényesen megoldott probléma, a kutatás szem­

pontjából lezárt téma. M i n d i g és mindenütt csak arról v a n szó, hogy m i t k e l l e n e csinálni, a kutatásokat m i l y e n irányban k e l l e n e k i t e r ­ j e s z t e n i . E g y e t l e n o l y a n mikro-ezótárt sem d o l g o z t a k még például k i , amely v a l a m e l y i k szakterületnek A n y e l v i p o n t o s t e r m i n u s a i t és azok B n y e l v i egyértelmű e k v i v a l e n s e l T a gépi forditás céljaira összesi- Tené.

Hogy DELAVBNAY m e g a l a p o z a t l a n , derülátó kijelentéseit és prognó­

z i s a i t sugalmazhatták, a z t megerősíteni létszik az a tény i s , hogy a La machine a t r a d u i r e clmü f r a n c i a nyelvű könyvét a z o n n a l a n g o l r a fordíttatták /persze nem géppel!/ és a n g o l u l i s kiadatták. A gyártó cégek számára nagyon f o n t o s v o l t az UNESCO főtisztviselőjének, az A1ALA /Egyesület a gépi forditás és az a l k a l m a z o t t nyelvészet t a n u l ­ mányozására/ elnökének o p t i m i s t a állásfoglalása. A f r a n c i a könyvecs­

ke 1959-ben j e l e n t meg, 8 DELAVENAY-t 1960-ban már föl i s kérték az a k k o r indított La T r a d u c t i o n Automatiaue cimü folyóirat szerkesztésé­

r e . Ennek a folyóiratban a /be nem v a l l o t t / célja elsősorban az v o l t , hogy az alapítványokat és a kormányokat győzze meg a munkálatok t u d o ­ mányos komolyságáról, s ösztönözze őket a kutatások finanszírozáséra, i l l e t v e fordítógépek vásárlására. Nem csoda tehát, hogy rövid fennál­

lása a l a t t végül már sem szerzője, sem előfizetője nem a k a d t , s a k i ­ adó /Mouton e t l i l e / meg i s szüntette a megjelenését.

Hasonló s o r s r a j u t o t t azonoan az előbbinél jóval komolyabb Me- c h a n i c a l T r a n s l a t i o n cimü, a Massachusetts I n s t i t u t e o f Technology által k i a d o t t folyóirat i s , amely 1954-től 1959-ig egyre C B ö k k e n ő ér­

deklődés m e l l e t t j e l e n t meg, B 1960-ban szűnt meg. Ezt l e t t v o l n a h i ­ v a t o t t pótolni DELAVENAY e m i i t e t t vállalkozása, amely azonoan, amint láttuk - minden pénztigyi támogatás ellenére i s - hasonló s o r s r a j u t o t t .

Amit tehát a nyelvéBzek és a fordítók hibájául s z o k t a k fölróni, a z t u g y a n i s , hogy mindvégig óvatos s z k e p t i c i z m u s s a l , bizonyos távol­

ságból figyelték a mérnökök, matematikusok és logisták "roham-nyel­

vészkedését", valójában csak dicséretűkre szolgálhat. Végeredményben - bármennyire i s fájjon ez e s e t l e g az érintetteknek - n e k i k l e t t i g a ­ zuk. A nyelvészek és a fordítók u g y a n i s előre ismerték azokat az át­

hághatatlan akadályokat, amelyekbe a gépi forditás kutatói munkájuk során m i n d u n t a l a n beleütköztek. Persze a minden á r o n gyors eredményt produkálni akarás során k i a l a k u l t egy csodamódszer: a fölmerült és m e g o l d h a t a t l a n n a k tünő problémákat a kutatók egyszerűen zárójelbe tették. Nem l e h e t csodálkozni tehát azon, ha az egész gépi fordítás­

e l m é l e t és gépi n y e l v t a n t e l e van a m e g o l d a t l a n nehézségekre utaló

"zárójelekkel".

Hogy mi i s az a bizonyos gépi n y e l v t a n /machine-gramraar/, az kü­

lön téma, arról meggyőzően csak hosszasan l e h e t n e beszélni. A gépi forditás "nyelvészei" a z z a l a g o n d o l a t t a l sohasem f o g l a l k o z t a k , hogy lehetséges-e egyáltalán a n y e l v adottságainak megfelelő e l e k t r o n i k u s számitógépet s z e r k e s z t e n i . Csupán a r r a irányult igyekezetük, hogy a n y e l v e t az a d o t t géphez alkalmazzák, v a g y i s , hogy formáljzált, p r o g ­ ramozható állapotba kényszerítsék. Bármennyire i s humorosan h a n g z i k

334

Tldl 20.ővf. 5-6.ozám 1973.május-junius

talán, de tény, hogy az egyesek által ma kizárólag tudományosnak m i ­ nősített f o r m a l i s t a , m a t e a a t i k a i nyelvészet " t e c h n i k a i megkötöttsé­

gekből /a fordltőgépnek a szolgálata/ adódik" /10/,

Márpedig a gép csupán két alaplehetőséggel operálva t u d értel­

mezni és s z e r k e s z t e n i : i g e n - nem., A további választási lehetőségek i g y a l a k u l n a k : ha i g e n , akkor és Ka nem, a k k o r , majd konkrét utasí­

tás következhet, amely után ismét előbukkan az i g e n - nem választá­

s i kényszer. Ez az elégaztatdnak n e v e z e t t programozás /sok u n . szuo- r u t i n n a l , v a g y i s a l p r o g r a m m a l / valójában gépi barkochha-játék, amely­

nek a során a gép azonban csak a z t és csak ugy " t u d j a " , a m i t és aho­

gyan a programozó előre beletáplált. Eredményes szereplése azonban a l e g j o b b és l e g t e l j e s e b b program alkalmazása esetén I s kétséges.

A r r a természetesen s e n k i se g o n d o l j o n , hogy például egy akármi­

l y e n f r a n c i a újságcikket bármiféle formalizálás Begitaégével eredmé­

nyesen t u d n a a géppel magyarra fordíttatni. H e r t ha előzetesen be i s tárolná a gép memóriaegységéoe, hogy - mondjuk - un r . o r ^ a l i e n = az École flormale Supérieure növendéke/diplomása és un enaroue = az École H a t i o n a l e d ' A d m i n i s t r a t i o n növendéke/diplomása, söt, ha ezeket a f r a n ­ c i a főiskolákat m a g y a r u l i s nevezné meg, a magyar célnyelvi olvasó a k k o r sem értene meg az i g y l e f o r d i t o t t mondatból semmit. Végső f o k o n a n y e l v i a l a k , v a g y i s a rorma csupán tartalomhordozó, s a fordítónak az összes n y e l v i és n y e l v e n kivüli "fogódzó" segítségével föltárt f o ­ g a l o m t a r t a l m a k k a l k e l l operálnia. A gép v i s z o n t - természetszerűleg - c s a k i s az a l a k o t képes azonosítani, s i g y c s a k i s e z z e l operálhat. Ez a gépi forditás föloldhatatlan ellentmondásának a lényege.

Hogy m i l y e n egy fordítógép / t r a n s l a t i o n machine/, annak a megkö- zelltőleges leírása i s t u l m e s s z i r e v e z e t n e . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a kétnyelvi szótárak, n y e l v t a n o k , elemzési és mondatszerkesztés! p r o g ­ ramok i g e n kódjgényeaek, általában csak az i g e n nagy memóriakapacitás­

s a l rendelkező digitális számítógépek a l k a l m a s a k forditási műveletek elvégzésére. M i n t h o g y a gépben minden b e t i l t , Írásjelet, számot s t b . a k e t t e s számrendszerbe tartozó t e r j e d e l m e s bináris jelkombinációk r e p ­ rezentálnak, a fordítógépnek nagy kapacitású operatív memóriával és i g e n nagy kapacitású közvetlen hozzáférhetőségű háttértárolókkal k e l l r e n d e l k e z n i e . Az i l y e n gép azonban i g e n drága és g y a k o r l a t i l a g soha- Bem használható k i t e l j e s e n .

A használható programok kidolgozása i g e n kényes, nagy gondossá­

got és előrelátást, számos szakember együttműködését igénylő hossza­

dalmas munka. Egy-egy géphez a gyártó cégtől l e h e t ugyan az " a l a p - s o f t w a r e " / o p e r a t i n g s y s t e m / m e l l e t t fölhasználási programokat / u n . programme packages/ i s vásárolni, de a d o t t A-.B viszonylatú használha­

tó forditási program még nem készült s e h o l . "A gépi fordítás ma még világszerte a kutatás stádiuméban van, a j e l e n l e g működő gépi fordí­

tó-rendszerek még sem minőségi, sem gazdasági szempontból nem kielé­

gítők" - i r t a VARGA Dénes, az idevágó magyar kutatások e g y i k résztve­

vője, a a m a t e m a t i k a i nyelvészet aktív miivelője / l l / . P e d i g , amikor e z t i r t a /1967-ben/, már húsz év intenzív kutatómunkájának a fáradsá­

ga és költsége feküdt a gépi' fordításban.

A gépi fordítással k a p c s o l a t o s főbb események időrendi i s m e r t e ­ tése 1 9 5 8 - i g DELAVENAY, 1 9 6 > i g p e d i g MODHIH már idézett munkájában

TARHQCZI L . i A gépi fordítás található. Jól dokumentált, bár túlzottan o p t i m i s t a hangvételű, ma­

gyar nyelvű összefoglalást a d o t t SZÉPE György 1962-ig / 1 2 / .

I t t röviden csak a n n y i t , hogy az angol A.D. BOOTH 1946-ban h i v t a föl a R o c k e f e l l e r Alapítvány e g y i k vezetőjének, W. WEAVER-nek a f i g y e l ­ mét az e l e k t r o n i k u s számítógép gépi szótárként való alkalmazhatóságá­

r a .

Gazdasági, műszaki és tudományos szempontból i g e n mozgalmas IdŐ¬

szak v o l t ez. A gyáraknak a haditermelésről ét k e l l e t t állniuk a meg­

sokszorozódott polgári igények kielégítésére. A h a d i t e c h n i k a számos fölfedezését és újdonságát vették tehát át, s fejlesztették gyors U- temben tovább. C.E. SHANBON 1948-ban t e t t e közzé "A kommunikáció ma­

t e m a t i k a i elmélete" cimü tanulmányát, e ugyanebben az évben j e l e n t meg N. WIENER " K i b e r n e t i k a " cimü könyve i s . A matematikusok részéről J.R. NEWMAN, a nyelvészek részéről p e d i g Z.S. HAHRIS i s hozzájárult ahhoz, hogy az emberek a k k o r i b a n a z t hitték: megtalálták a bölcsek kövét, az egész világ és i g y a n y e l v i s p u s z t a matematika, spontán k i a l a k u l t , de szigorú törvényeknek engedelmeskedő f o r m a r e n d s z e r .

T e k i n t v e , hogy több mint 2000 évvel ezelőtt már d i a d a l r a j u t o t ­ t a k o l y a n nézetek, amelyek s z e r i n t a világ lényege a v i z , i l l e t v e a tüz. s t e k i n t v e , hogy azok a nézetek i s elfogadásra találtak, amelyek s z e r i n t a világ ideák, i l l e t v e atomok halmaza, érthető a m a t e m a t i k a i ­ l a g kezelhető, formalizált .jelek mindenhatóságába v e t e t t modern h i t .

Az e m i i t e t t fejlemények és egyee k e z d e t i s i k e r e k hatására WEATER

1 9 4 9- b e n közzétette sokszorosított - mindössze 12 o l d a l a s , de híres­

sé vált - Memorandum-át / I V az e l e k t r o n i k u s számitógépek fordításra való fölhasználásáról. 1949-1961 a fordítógép " a r a n y j t o r a " , bár a l o - g i s t a Y. tíAR-HILLEL 1960-ban már eléggé p e s s z i m i s t a hangnemben i r t a gép Ó B a n y e l v föloldhatatlan antagonizmuaáról /14/. A s z o v j e t k u t a ­ tók, a matematikus D.J. FANOV irányításával, 1955 táján kapcsolódtak be a munkába, s rögtön sokat publikáltak, nemcsak o r o s z u l /15/. Az 1961-es t e d d i n g t o n l tanácskozás v o l t a "mozgalom" apoteózisa, bár a 15 országot képviselő 170 delegélt között az Egyesült Államok kutató­

c s o p o r t j a i domináltak /16/.

1962-ben, ífesi Yorkban j e l e n t meg Mortimer TAÜ"BE Computer and common sense cimü könyve, amely az egész gépi forditási kutatási p r o g ­ ramot o l y a n közpénzekből finanszírozott gazdaságtalan és kilátástalan vállalkozásként m u t a t t a be, amelynek e g y e t l e n rendeltetése a nagyvál­

l a l a t o k profitjának a növelése l e t t v o l n a /17/, E r r e következett a nagy tekintélyű BAR-HILLEL-nek 1965-ban m e g j e l e n t The end o f an i l l u - s i o n , jellemző cimü tanulmánya /18/. 1 9 6 4- b e n TAUBE már ingerülten

t e t t e föl a kérdést, v a j o n még mennyi pénzt fognak fölöslegesen réál-

d o z n i a gépi forditás illúziójára: további t i z milliót, avagy több t i z milliót? / 1 9 /

E negatív szakvélemények alapján s a kutatások eredménytelensé­

ge láttán az Egyesült Államok kormánya megvonta a költségvetési támo­

gatást a kutatóintézetektől és kutatócsoportoktól, s e z z e l a nagy p o r t k a v a r t ugy tulajdonképpen l e i s került a napirendről, mert a t a ­ nulság mindenki számára tanulság. Hi3zen ff. von iRADN első, 1 9 3 4- b e n

3 5 6

TMT 20.évf. 5-6.s z á m 1973.május-június

végrehajtott s i k e r e s rakétakísérleteitől / 2 0 / J . GAGAHIN 1 9 5 7- e s első űrutazásáig mindössze 23 év t e l t e l , s a gépi forditás mögött 1972- ben már szintén 23 évi kutatómunka áll. De hát fordítani vagy 4000 év óta fordítunk, a világűrt p e d i g még két évtizede sem Járjuk. Világos tehát, hogy a rakétaprogram megvalósítása során s o k k a l több és nehe­

zebb, t e l j e s e n i s m e r e t l e n körülményt k e l l e t t tisztázni, m i n t a fordí­

tás gépesitéBével k a p c s o l a t o s a n . De - tehetetlenségi nyomatékánál f o g ­ va - a kutatások képletes lendkereke helyenként még f o r o g tovább ...

P e d i g a kudarc o k a i n a k tárgyilagos tisztázására annál i s inkább szükség l e n n e , mert az e l e k t r o n i k u s számítógépeknek - l e g y e n e k analóg vagy di§itális rendszerűek - megvannak a maguk előnyös alkalmazási lehetőségeik, főként az i g e n nagy mennyiségű, egy- vagy többnemű ada­

t o k tárolása, kezelése ős a különböző szempontú csoportosítások sze­

r i n t i a z o n n a l i kimutatása, v a l a m i n t a hosszadalmas és b o n y o l u l t konk­

rét számitások területén. A fordítógép elutasitása tehát nem azonos, nem i s l e h e t azonos a számitógépek ésszerű fölhasználásának az e l u t a ­ sításával!

A gépi forditás kudarcának az o k a i között l e g f o n t o s a b b a k a n y e l ­ vészeti jellegűek. Ezekre nagy vonalakban már u t a l t u n k . í'ontos azon­

ban, hogy tisztán lássunk o l y a n kérdésekben i s , m i n t például a fordí­

tógép állítólagos - már ugyancsak érintett - szakembert pótló, szak­

ember-hiányt megszüntető szerepe. A forditógép kiszolgálásához nem­

csak a jelenleginél jóval több forditó kiképzésére lenne szükség, ha­

nem ezer és e z e r , j e l e n l e g s e h o l sem található, különleges fölkészült- ségü mérnök, t e c h n i k u s , matematikus, l o g i s t a , nyelvész ée manipulátor kiképzésére i s . A fordítógép a szakember-hiányt tehát nemhogy meg­

szüntetné, hanem h i h e t e t l e n mértékben megnövelné.

Edmond CARY megvizsgálta a fordítógéppel k a p c s o l a t o s munkaerő­

igény és kihasználhatóság kérdését. S z e r i n t e egy nagy teljesítményű fordítógép kapacitásának t e l j e s kihasználáséhoz k'o. 12 000 fő kódoló­

r a , a n y e r s célnyelvi szövegek utószeritesztéséhez p e d i g m i n t e g y 24 000 g y a k o r l o t t forditóra lenne szükség. A lexikográfiái, t e r m i n o ­ lógiai ée programozó szakértőkkel, a kiszolgáló és karbantartó műsza­

k i a k k a l együtt CARY nagyjából 5 0 000 Jól képzett szakemberre becsül­

t e egy t e l j e s e n kihasznált IEK-701 t i p u s u gép munkaerő-szükségletét / 2 1 / , s ez a gép ma már a v u l t n a k számit.

Ennek az 50 000 főne* a h a v i bére Magyarországon j e l e n l e g m i n t ­ egy 150 millió f o r i n t o t tenne k i , szociális t e r h e k nélkül. Ha v i ­ szont ez a létszám bármely okból nem lenne biztosítható, akkor a nagyjából 50 millió f o r i n t értékű alapberendezés Kihasználtsága csak töredékes l e h e t n e , s i g y amortizálódása semmiképp sem t a r t h a t n a lé­

pést a műszaki tökéletesedéssel. Vagyis üzemeltetése hatalmas v e s z t e ­ séggel járna.

TAUBÉ a következőket i r t a : "A gépi fordítással k a p c s o l a t o s a n fölmerült kutatási költségek - a szükséges gépi berendezések beszer­

zési és üzemeltetési költségeit nem számítva - csupán az Egyesült ál­

lamokban évi 3 millió dollárt t e t t e k k i . lúárpedig ez az összeg e l e ­ gendő l e t t v o l n a a r r a , hogy évi 10 CCO dolláros fizetéssel 300 kép­

z e t t fordítót f o g l a l k o z t a s s a n a k , i l l e t v e a r r a , hogy személyenként 10 000 dolláros ráfordítással 300 u j forditót képezzenek k i " /22/.

TAHHÖCZI L . i A gépi forditás

P e r s z e , egy Magyarországon élő és dolgozó forditó évente nem 300 000, hanem legföljebb 60 000 f o r i n t o t keres /bruttó/, v a g y i s e g y e t l e n fordítógép által igényelt személyi illetményekből nálunk 2500 forditó lenne havonta foglalkoztatható.

Szokás e z z e l k a p c s o l a t b a n a r r a h i v a t k o z n i , hogy az emberi munka­

erő i e követ e l hibákat, gyakran bosszantó vagy nevetséges félreérté­

sekbe, félreforditásokba bonyolódik. A gép g y a t r a munkáját nem lenne tehát szabad m a x i m a l i s t a szempontból értékelni. Egy jó forditó azon­

ban mindennek sokoldalúan utánanéz, mindent fölkutat, s h a adódnak, kijavítja még az alapszöveg a l a k i hibáit ós tárgyi tévedéseit i s . Ezt v i s z o n t sem a géptől, sem a gépies munkát végző kódolóktól nem l e h e t elvárni.

Ami a gépi berendezések beszerzési és üzemeltetősi költségeit i l l e t i , H. ZEMAHEK az ötvenes évek közepén egy fordításra alkalmas számítógép árát még 600 000 dollárban a d t a meg /23/, de az árak azó­

t a mind az általános drágulás, mind a műszaki tökéletesítések követ­

keztében jelentősen emelkedtek. Ma egy ICL rendszerű, 4-72 t i p u s u , 256 kB kapacitású / 2 4 / számítógép beszerzési ára kb. 1 230 000, egy hasonló kapacitású, az IBM 3 6 0- a s gépcsaládba tartozó gép ára p e d i g kb. 1 260 000 dollár körül mozog.

Ugyancsak ZEMANEE s z e r i n t egy fordítógép h a v i üzemeltetése ős karbantartása mintegy 20 000 dollárra tehető. A nagy teljesítményű számitógépek kristály-raszterei a hőmérséklet-ingadozásokra i g e n érzé­

kenyek, v a g y i s csak légkondicionált, zárt termekben működtethet ők,ami további járulékos beruházási és üzemeltetési költséget j e l e n t . Hem túlzok tehát, amikor egy fordítógép h a v i d o l o g i költségigényét nagy­

jából 1 millió f o r i n t r a becsülöm.

De ez nem minden. A programok kidolgozása, amint láttuk, évtize­

deket v e h e t igénybe, s egy forditási program n y e l v i szempontból csak a programozás irányának megfelelő A-a v i s z o n y l a t b a n használható, B-A v i s z o n y l a t b a n már nem. Külön beprogramozás nélkül a gép képtelen az idegenből saját n y e l v r e történő fordításról áttérni a saját n y e l v - i d e g e n n y e l v v i s z o n y l a t r a , mert az elemzési program csak meghatáro­

z o t t nyelvű bemenő / i n p u t / szövegre szól, a forditási és szerkeszté­

s i program p e d i g szintén csak meghatározott kimenő / o u t p u t / nyelvű szövegre alkalmazható. Sőt, mi több, sem a kétnyelvl szótár, sem a gépi n y e l v t a n nem reverzálható a u t o m a t i k u s a n , h i s z e n a magyar d o l o g főnév a németben Uing, Sache vagy A r b e l t , de a német Sache a magyar­

ban ügy i s , az A r b e i t p e d i g munka i s . A magyar az, a határozott főnév­

j e l /nevelő/ ős az, ez mutató névmá3 fölismerés!, i l l e t v e h e l y e s i d e ­ genre forditási szabályai nem egyeznek az i d e g e n határozott főnővje- l e k /azokban a n y e l v e k b e n , amelyekben egyáltalán használatosak/ és mu­

tató névmások fölismerés!, i l l e t v e forditási szabályaival, az idevágó programrészletek tehát gépiesen nem cserélhetők föl egymással.

A háttértárolók föltöltése, v a g y i s a kétnyelvl szótárak /bázis­

tár, toldaléktár, szinonimatár, poliszém szavak tára s t b . / , az elem­

zési és szerkesztési programok jelkombinációlnak a rögzítése a mágne­

ses adattárolókon maga i s kényes és hosszadalmas müvelet. Még bonyo­

l u l t a b b a lefordítandó szöveg kódolása, h i s z e n a t e l j e s alapszöveget

33B

H Ű 20.évf, 5-6.szám 1973.májue-június

oetunüént és iráa- vagy hiányjelenként l y u k s z a l a g o n /ritkábban l y u k - kártyákon/ k e l l rögzíteni. A kódolás lyukasztógéppel vagy különleges Írógéppel történik, s ez nemcsak tömérdek munkát, de óriási h i b a f o r ­ rást i s j e l e n t . H i s z e n e g y e t l e n félreütés elegendő ahhoz, hogy a fába szóalak például lába, bába, kába vagy mába a l a k o t öltsön magára, a m i t aztán a gép zümmögve" keresgélhet különböző memóriaegységeiben. Ebben a megvilágításban n y e r jelentőséget az a korábbi, talán triviálisnak tünő kijelentésem, amely s z e r i n t a gép képtelen a hibákat fölismerni.

K i d o l g o z t a k ugyan már többféle u n . o p t i k a i leolvasót, de ezek ára m i n t e g y 200 000 dollár, s c s a k i s szabványos betűtípusokat / p l .

OCR/ k é p e B e k bit-kombinációkká átalakítani. A különleges irógépen v a ­

ló leiráe szükségességét tehát nem küszöbölik k i , hacsak a szöveget e l e v e nem a szabványos betütipussal gépelték, sokszorosították vagy nyomtatták.

Hamis és félrevezető tehát a gép működési gyorsaságára való h i ­ vatkozás, mert bármilyen gyorsan i s dolgozzék egy Jól b e p r o g r a m o z o t t , megfelelő terjedelmű és minőségű kátnyelvi szótárral ellátott fordí­

tógép / e l t e k i n t v e ezek elkészítési és betáplálás! időigényétől/, a kó­

dolás és a szükséges utószerkesztés idejét i s bekalkulálva az emberi forditó vagy tolmács / e s e t l e g forditó vagy tolmács c s o p o r t / s o k k a l t a gyorsabban produkál elfogadható célnyelvi változatot.

A z z a l i s érvelnek ujabban, hogy a gép által szolgáltatott n y e r s ­ fordítás kiválóan a l k a l m a s annak megítélésére, m i t t a r t a l m a z egy-egy idegen n y e l v e n Írott szöveg, érdemes-e a z z a l egyáltalán komolyabban f o g l a l k o z n i . Ez t e l j e s naivság. E z t a munkát egy alkalmas kétnyelvű személy az idegennyelvü szöveg gyors átlapozása, i l l e t v e átfutása alapján a gép f e n t e b b i értelemben v e t t teljesítményének a tört része a l a t t elvégzi, sőt - h a szakember az a d o t t területen - még a z t i s meg t u d j a mondani, létezik-e az a d o t t szövegnél u j a b b , t a r t a l m a s a b b vagy pontosabb másik /más nyelvű/ szöveg.

Ujabban, a "mentsük, ami menthető" meggondolás alapján mind töb­

bet f o g l a l k o z n a k a Computer-Aided T r a n s l a t i o n - n e l /röviditvei CAI/.

CAT esetében a gép már nem f o r d i t a n a , hanem m i n t gépi szótár állna az emberi fordítók segítségére. Ez az elképzelés azonban g y a k o r l a t i é B gazdasági szempontból teljességgel irreális. Ugyanis minden fordító­

nak r e n d e l k e z n i e k e l l e n e egy un. terminállal, s ez különleges t e l e x ­ gép vagy telexgéppel egybekapcsolt TV-készülék, a l e g j o b b esetben i s különleges telefonkészülék l e n n e .

Nos, a terminálok megvásárlása és a szükséges összeköttetések kiépítése i g e n költséges vállalkozás, a fordítónak p e d i g - a k i n e k a jelentkezését a gép természetesen rangsorolná - e s e t l e g hosszasan vá­

r a k o z n i a k e l l e n e , s végül k i lenne téve annak, hogy a géptől nem kap választ, i l l e t v e száméra téves választ k a p . T u d n i i l l i k egy lexikogré- f u s o k által összeállított gépi szótár mennyiben lenne elönyösebb vagy tökéletesebb, mint egy ugyancsak /sőt, talán ugyanazon/ lexikográfu- sok által összeállított n y o m t a t o t t szótár?

A kiindulónyelvi szavakat továbbá v a l a m i l y e n módon kódolni k e l ­ l e n e , lyukkártyára vagy l y u k s z a l a g r a , lyukasztógép kezelő közbeiktatá-

339

TARNÓCZI L . I A gépi forditás s a v a i vagy /telexgép, i l l e t v e telefonkészülék segitBégóvel/ a forditó által közvetlenül. A Z önálló kódoláshoz v i s z o n t a fordítónak az a d o t t géptípusnak megfelelő t e l j e s "gépi n y e l v e t " / j e l r e n d s z e r t / külön meg k e l l e n e t a n u l n i a , s a tévedési lehetőségek mind az első, mind a máso­

d i k esetben i g e n jelentősek lennének.

Jól mondta e z z e l k a p c s o l a t b a n E. WEIS p r o f e s s z o r , hogy a n y e l v ellenállt és ellenáll a technikalizálési törekvéseknek /26/.

Nem látható be még az un. terminálokkal fölszerelt gépi szótárak fölállitáeénak, i l l e t v e megszervezésének a célszerűsége, hasznossága Bem, de ennek a bizonyítását ezabadjon i t t mellőznöm.

Mindenesetre örültem annak, hogy e z t a rövid tájékoztatást az ér­

deklődő magyar olvasók kezébe adhattam, mert éveken keresztül o l y a n nagy v o l t a z a j ős a t a p s a gépi forditás körül /bér jórészt ugyan­

azok t a p s o l t a k , a k i k a z a j t csapták/, hogy tárgyilagos ellenvélemény, i l l e t v e bírálat a l i g v o l t hallható, i l l e t v e olvasható /27/. S bár a z a j már elült, megvan azért az i l y e n értékelő visszapillantásoknak a maguk társadalmi jelentősége és haszna.

M E G J E G Y Z É S E K

/!/ MOUNIN, G. i La machine á traduire. The Bague. 1 9 6 4 . p. 1 9 5 . / 2 / I b i d .

/3/ UNESCO: The role of science and technology i n economic development. Science policy studies and documents No. 18. Paris. 1 9 7 0 . 2 1 6 p.

/ V DE LA VEN A Y, E.l La machine a t r a d u i r e . Paris. 1 9 5 9 - p.46. L. DOS TE RT és P.L. GARVIN részvételét e n l i t i . MOUNIN, idézett munkájában /p.22./ viszont P.SHEB.IDAN, L. DOSTERT és P.L. GARVTti részvételéről tesz említést. Ismét más forrás viszont GARVIN h e l y e t t C.C. KURD-ot szerepelteti. Az egésznek ma mar csak történelmi értéke van.

/5/ DELAVENAY , E.: o p . c i t . p.3?.

/$/ I b i d . p.114.

/?/ I b i d . p.118.

/8/ TYEPLOV, L.: A kibernetika 1- 2 . Budapeat. 1 9 6 3 . 2. k . p. 1 1 7 .

/9/ BAJZA, J . j A fordításokról. TOLDY, F.: Bajza Összegyűjtött Munkái 2.bőv.

kiad. Pest. 1863. 4.k. p.150-154.

/!"/ KAROLY, Sal Tesniére szintaxisa és a szintaxis néhány kérdése. Általános nyelvészeti tanulmányok 1 . Budanest. 1 9 6 3 * p.163- A formalisták igazolá­

sára KÁROLY azonban megemlíti a-, elméleti meggondolásokat és a kényszerű­

séget /a vizsgálandó n y e l v i anyag értelmének a nem ismerését/ l s . Nos, az 340

TMI 2Q.évf. 5-6.azém 1973.május-Június

almáiét ez esetben nagyon I s konkrét gyakorlati igényekhez Igyekezett a l ­ kalmazkodni. Teljesen ismeretlen, sem más nyelvre, aem adott helyzetekre vagy valóság-elemekre nem vonatkoztatható nyelvet pedig formálisan sem l e - bet elemezni. Ha lehetne, az etruszk nyelvet már régen megfejthették v o l ­ na a nyelvi formalizmus szószaiéi.

/ I I / VARGa, D.: A gépi analízis követelményei, nyelvfeldolgozás és dokumentá­

ció. ö'.fflK. Budaoest. 1967. p.l84.

/12/ SZÉPE, Gy.: A magyarországi'gőpl fordítás néhány kérdése. Általános nyel­

vészeti tanulmányok 2 . Budapelt, 1 9 6 4 . p.211-230,

/13/ LOCKE, i.H. - BOOTH, A;D. /ed./: Machine t r a n s l a t i o n of languages. New York - London. 1 9 5 5 * p.15-23.

/ I V BAR-HILLEL, T*l Somé l i n g u l i t l c obitacles to omehine t r a n s l a t i o n . Ad- vances i n computera. New York - London. 1950. 2.k. p.146-157.

/ 1 5 / REVZIN, I . I . - EOSENZVEIG, V.J.i KninnilJ parevod. Moszkva. 1. I 9 5 9 . 2 .

1 9 6 1 . flusz azerzStSl 3 3 tanulmány.

/16/ Szovjet rőazrfll például mindössze KULAGHIA asszony v e t t részt. Az elhang­

z o t t 3 6 elS'dáa t e l j e s szöveget International Conference on Machine Trans­

l a t i o n of Languages and Applied Language Analjsis. Her Maje3ty's Station- ary O f f i c e . London, 1 9 6 2 . Közülük 14 francia fnrdításban! Traduction Auto- matique et Linguistique Appliquéa. PUF. Paris. 1964.

/ I ? / A mUvat később német fordításban l a kiadták, én ezt olvastán. TAÖBE, K.í Der Mythos der Denkmaschine. Hamburg. 1966.

/18/ BAR-HILLSL, Y.i Machine t r a n s l a t i o n - The end of an l l l u a l o n . Infornation Processing 1 9 6 2 , Amsterdam, 1 9 6 3 .

/ 1 9 / Science. l45.k. 3627.sz. 1964.Jul. p. 6 .

/20/ QARTKAHN, H.: tfarnher von Braun. Berlin-Dahlem. 1959- p.16.

/21/ CARY, E.s La traduction dana l e mond* modemé. Genave. 1 9 5 6 . p. 1 5 8 .

/22/ TAUBE, K.t o p . c l t . p.4L.

/ 2 3 / ZEHANEE, H.i Információelmélet. Budapest, l.Jc. 1956. p. 8 6 . /2V kJ a k i l o b y t e ; 1 byte = 6 b i t .

/ 2 5 / LIPPKAHN, E.O.: An approach to coaputei—aided t r a n s l a t i o n . IEEE Transac- t i o n s o'n Sngineering i f r i t i n g and Speech, EVS-14. I 9 7 1 . \.n. p .1 0 - 3 3 .

/26/ 'JEIS, E.i Der Dolnetseher und ífbersetzer i n der 'rfalt von neute and aor- gen. M i t t e l l u n g a b l a t t für Dolmetacher und tfberaetzer. 1 9 7 2 . 18.*. 6.sz.

j u l i - a u g . p. 2 .

/27/ DEHE, U t Hozzászólás az Altalános nyelvészeti tanolainjok 2. /Budapest.

1964./ p.284-289.

541

TARMÖCZI l . i A g é p i forditás

TARMÓCZI. L.; The eplendour and f a i l u r e o f machine t r a n s l a t i o n Beasons o f advance and d e c l i n e r e g a r d l n g r e e e a r c h on machine t r a n s l a t i o n a r e a n a l y z e d . Prom t h e v i e v . p o l n t o f l i n g u l s t i c e p o s s i b i l - i t i e s o f a c c e p t a b l e machine t r a n s l a t i o n s are d e n i e d . I n s p i t e o f p o s s i b l e unexpected s u c c e s s f u l o p e r a t i o n s t h e t r a n s l a t i o n machine i s qualifieö uneconomical. I n B t e a d o f t r a i n i n g o f m i s a i n g machine opera­

t o r s , programming m a t h e m a t i c i a n 3 , l o g i s t s , t h e o r e t i c a l l i n g u i s t s and t e r m i n o l o g y e x p e r t s t h e o r g a n i z e d t r a i n i n g ana u t i n z a t l o n o f new t r a n s l a t o r s seeav t o be more p r a c t i c a l c o n c e r n i n g t h e o n a l i t a t i v e and q u a n t i t a t i v e development o f t r a n s l a t i o n s .

*

T A P H O U B . J I . ; E J I B O K B n a n e H B e n e p e B O J t T e o i t o f i h i a m H H H

A B T O P n p o s o i H T s H a í K s npniHH 0T8ini?ejii>Horo B3Jiera B o&aaőjternm BCCJtesoBaHBfl, H a n p a e- i e H H H i na asTOMaTKsau/ío nepeBoaa. C T O I K B a p e - H H B s 3 U K a a B T O p o r p H u a e T B O S u o x R O C T B HOJI y ve H U H y f l O B J i e T B o p H T e j i b H o r o u a m t i H H o r o n e p e B o s a , o i H T a f l T S K O B O R n e eK O H O K H V R H Í I n a r e B c a y v a e eme s e o * B j ia H f r a x BoauoxHux y o n e x o a nepeBOiiecKofl M a m i m i i . B M B C T O n o s r o r o B -

K B o n e i j H a j r i i c T O B J i e $ B u: B T H i i i x n p o i p e c o n t i , I O K- T O o n e p a T o p o B , u a r e i i a ? B - K O B - n p o r p a u u B O T o a , J I O T H K O B, T e o p e T B K OB —^ B i t r B B C T O B H oneuHaJiBOTOB no T e p u H H O J i o r a a, B u e j t H x o ő e o n e i e H B f i Őojifcaero ^acjia B a y m i e r o K a i e c T B a n e p e a o a o B , S B T O P npejíJiaraeT K a n Öojiee ae-aecoodpaaHoe neponpBBTBe

o p r a H H a o B B H H o e o d y i e m e a nosroToany, a T a K x e npaBaeieHae K paÖOTe

H O B H X n e p e B O J i H B K O B .

#

542

TMI 20.ővf. 5-6.szám 1973.raáJu8-junios

TARNÖCZI, I . ; Hahm und F a l i d e r Uberaetzungamaschine

V e r f a a a e r a n a l y s i e r t d l e Ursachen dee Aufschwungs und dea RUck- f a l l e d e r Forschungen z u r Mechaniaierung d e r Überaetzungsarbelt. i)íe m a s c h i n e l l e Übersetzung hált e r v o n s p r a e h l l c h e r S t e h t für u n a u s r e i - chend und auch lm P a l i l h r e a w i d e r E r w a r t e n e l n t r e t e n d e n E r f o l g e a r t i r u n w i r t s c h a f t l i c h . Er h l e l t ee für zvveekmaBaiger, s t a t t di» f e h l e n d e n M a a e h i n e n o p e r a t o r e n , Programm-Mathematiker, L o g i a t e n , t h e o r e t i s c h e n P h l l o l o g e n und t e r m i n o l o g l e c h e n E x p e r t e n a u a z u h l l d e n , d l e U b e r a e t z u n - gen sowohl v o n q u a n t i t a t i v e r a l a auch q u a l i t a t l v e r S i c h t ao zu för- d e r n , daas neue Überaetzer I n o r g a n i s i e r t e r Porm a u e g e b l l d e t und i n Arcéit g e a t e l l t werden.

Ml AZ IGAZSÁG A GÉPI FORDÍTÁS KÖRÜL Varga Dénes

TARNÓCZI Lóránt a maga területén - m i n t nagy t a p a s z t a l a t t a l r e n ­ delkező "hagyományos" forditó - I g e n haaznoa elméleti és g y a k o r l a t i tevékenyaóget f e j t k i /!/, a b i z o n y a r a sok értékes megfigyeléséről t u d a továbbiakban i s számot a d n i . már kevésbé fogadható e l az, hogy cikkében / 2 / idézőjelbe t e t t "nyelvészeknek" tituláljon o l y a n szakem­

b e r e k e t , a k i k n e k tevékenységét meg sem próbálja tárgyilagosan érté­

k e l n i , bár ő maga hangsúlyozottan a tárgyilagosság igényével lép f e l . bég kevéabé i n d o k o l t , hogy a m a t e m a t i k a i a l a p o n megkonstruált modem azámitógépek egyiic megteremtőjének, NEUMANN Jánosnak* szemrehányáat

* A cikkben eltorzítva J.P.. NE'JMAN szerepel, i l y e n nevtl jelentós matematikusról azonban szakmai körökben semmit sem tudnak.

3*5