AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTAR S Z L Á V ANYAGÁBÓL
PALLAGI BÉLÁNÉ—ZBISKÓ ERNÖNÉ
Ismeretes, hogy az Egri Főegyházmegyei K ö n y v t á r kb. 90 000 könyvet számlál. E h a t a l m a s a n y a g b a n jó n é h á n y szláv nyelvű, vagy a szlávokkal foglalkozó k ö n y v e t is találunk. Hogy pontosan m e n n y i t , még nem t u d h a t j u k . Az 1900-ban kiadott katalógusok említenek u g y a n szláv könyveket, de ezeknél lényegesen több lehet. Sok szláv k ö n y v címe u g y a n i s latin f o r d í t á s b a n k e r ü l t be a jegyzékbe és ezeknél sok- szor csak a kiadás helye, amely valamelyik szláv n y e l v t e r ü l e t e n fekszik, figyelmeztet arra, hogy esetleg a k ö n y v szláv nyelven íródhatott. Az ú j a b b teljes katalogizálás viszont még éveket követelő m u n k a .
A szlávisták Moszkvában m e g t a r t o t t IV. nemzetközi kongresszusá- nak egyik h a t á r o z a t a célul t ű z t e ki a különböző k ö n y v t á r a k b a n , a r c h í v u - mokban f e l l e l h e t ő szláv kéziratok és n y o m t a t v á n y o k f e l k u t a t á s á t .
Ezért h a t á r o z t u k el, hogy a szláv n y e l v ű vagy a szláv n é p e k k e l foglalkozó k ö n y v e k e t külön kis bibliográfiában ö s s z e g y ű j t j ü k és köz- r e a d j u k . Ezzel a szlávistáknak vagy a szlávokkal foglalkozó t ö r t é n é - szeknek k í v á n u n k segítségére lenni.
Mintegy 60 k ö n y v címét és pár szavas leírását a d j u k jelen bibliog- r á f i á n k b a n . Valószínűleg még igen sok szláv vonatkozású anyag l a p - pang a k ö n y v e k között, m e l y e k f e l k u t a t á s á t f o l y t a t j u k és szintén köz- r e a d j u k . Az anyag, amit ö s s z e g y ű j t ö t t ü n k , eléggé vegyes. Hosszú és h á n y a t o t t u t a k o n k e r ü l t e k ezek a k ö n y v e k a k ö n y v t á r b a , hiszen a k ö n y v t á r alapítója, Eszterházy K á r o l y püspök Bécsben és más v á r o - sokban v á s á r o l t a t t a a k ö n y v e k e t ü g y n ö k e i n keresztül.
Az a n y a g j a v á t ószláv n y e l v e n írott vallásos könyvek adják, a m e - lyek jórészét a XVIII. században Oroszországban n y o m t a t t á k . De v a n orosz, lengyel, cseh és szlovák n y e l v ű k ö n y v is. Igen értékesek például a XVI. sz. végéről származó cseh és lengyel n y e l v ű m ű v e k . Ezt az első részt úgy osztottuk fel, hogy először közöljük a két kézírat adatait, azután az ószláv egyházi k ö n y v e k e t időrendi sorrendben, végül az élő szláv n y e l v e k e n írott k ö n y v e k következnek és négy szótár, ill. n y e l v - tankönyv.
Bibliográfiánk második részében azokat a k ö n y v e k e t v e t t ü k fel, amelyek b á r m i l y e n vonatkozásban a szlávokkal foglalkoznak, de n e m szláv n y e l v e n íródtak. így k e r ü l t ide két f r a n c i a kiadású világatlasz a XVI. és XVII. századból, az Orosz Birodalom népeit ismertető 1812-es díszes párizsi k i a d v á n y és m é g n é h á n y n é m e t és m a g y a r nyelvű m u n k a a múlt századból.
N y o m d a t e c h n i k a i nehézségek m i a t t az ószláv és orosz szöveget is latin b e t ű k k e l í r t u k át. Itt Kniezsa István cirill betűs szláv szövegeknél alkalmazott nemzetközi t u d o m á n y o s á t í r á s á t v e t t ü k alapul. Az egyes betűk á t í r á s a a következő: cs—c, zs—z, s—s, Í>I—y, I>—é. A szó v é - gén lévő r e d u k á l t h a n g o k a t egyáltalán n e m jelöljük. A latinbetűs szláv szövegeknél (cseh, lengyel, szlovák) pontosan követtük az eredeti írást.
•608
A cím, a kiadás helye és éve után zárójelben közöljük a Főegyház- megyei K ö n y v t á r katalógus-számát. Ha a szerző neve ismert, ezt a cím u t á n közöljük.
Köszönetünket fejezzük ki a Főegyházmegyei K ö n y v t á r könyvtá- rosainak, akik m u n k á n k a t mindig a legnagyobb előzékenységgel segí- tették,
Szláv nyelven írott könyvek:
Cseh:
1. Arionale descriptum a J o a n e Stephanides, proprium Andrea Zsass- kovszky organista in Kubin. 1845. Kézirat, 134 l a p (Z2—VI—117)
Az idézett latin felírás szerint a könyv 1845-ben került Zsass- kovszky tulajdonába. A papir és tinta minősége, a betűtípus viszont azt m u t a t j a , hogy a könyv sokkal régebbi, mint a k ö - tés és az első lap, amin a latin bejegyzést t a l á l j u k . A könyv t a r t a l m a : többségében szlovák nyelvű, r. k. egyházi énekek, kottával, az év m i n d e n ünnepére. A nagyobb fejezetek címét latinul adja, ugyanott mindig megtalálható ez a bejegyzés. E x rebus Joannis Stephanides.
Ószláv:
2. Psalmodia cum Notis Musicis et Picturis Coloratis Ruthenice.
Kézirat, 197 lap (T—XIV—12).
Az U k r a j n á b a n használatos, egyházi szláv nyelven írt, k o t t á - val ellátott zsoltároskönyv. A címlap hiányzik. A kéziratot Baleczky Emil „Egerskij r u k o p i s n y j irmologij" c. alatt dol- gozta fel (Studia Slavica tomus IV, fasciculi 3—4, 1958.) Való- színűleg a XVIII. sz. első feléből való.
3. LEITOURGIKON si jest SLUZEBNIK, Vilna, 1692. (Uu—III—8) Liturgiái könyv, szentatyák (Aranyszájú Szt. János, Nagy V a - zul, Gergely pápa) szövegei alapján.
4. INFOLGION sirec CVETOSLOV ili TRIFOLGION, Lvov, 1738.
(Uu—III—10)
Misekönyv minden napra és szentbeszédek.
5. EVANGELION, Lvov, 1743. (Cc—I—5)
Máté, Lukács, M á r k és János evangéliumai.
6. TRIÓD' CVÉTNAJA, Lvov, 1746. (Ff—IV—35)
Húsvéttól pünkösdig terjedő időszakra imák, énekek reggeli és esti istentiszteletre.
7. LEITOURGIARION ili SLUZEBNIK, Pocsajevi Lavra, 1755.
(Yy—III—49)
A kolostorokban mondott esti imákat tartalmazza.
8. PRAZDNÉJA—TRIFOLOGION, Pócsajevi Lavra, 1756.
(Ff—IV—14)
Szentatyák imái, énekek hónapokra, napokra beosztva.
9. IRMOLOGION, Lvov, 1757. (Cc—I—25)
Miseénekek, amelyeket szertartás közben a pap és a kántor énekel.
10. Casoslov, Lvov, 1760. (Cc—I—10)
Nevesebb egyházi személyektől imák, a n a p minden ó r á j á r a (breviárium).
11. K N I G A MINIA M E S J A C SEPTEMVRIJ, OKTOVRIJ, NOJEMVRIJ, P o c s a j e v i Lavra, 1761. (Cc—I—6) 12. K N I G A MINIA M E S J A C DEKEMVRIJ, IANNUARIJ,
FEVRUARIJ, P o c s a j e v i Lavra, 1761. (Cc—I—7)
13. K N I G A MINIA M E S J A C MART, APRILLIJ, MAIJ, Pocsajevi Lavra, 1761. (Cc—I—8)
14. K N I G A MINIA M E S J A C IUNIJ, IULIJ, AUGUST. Pocsajevi Lavra, 1761. (Cc—I—9)
Liturgikus k ö n y v e k az év m i n d e n hónapjára.
15. APOSTOL (a k ö n y v gerincére írva), Moszkva, 1764. (M—III—39) Lukács evangéliuma; Az apostolok cselekedetei.
16. PENTAKOSTARIJA, TRIÓD' CVETNAJA, Moszkva, 1765.
(M—IV—13)
Virágvasárnaptól pünkösdig végzendő imák.
17. LEITOURGIARION ili SLUZEBNIK, Pocsajevi Lavra, 1765.
(Kk—III—19)
I m á k minden n a p r a szentatyáktól.
18. PARACLETICA, OKTOIH siréc OSMOGLASNIK, Lvov, 1765.
(Uu—III—9)
Zsolozsmák g y ű j t e m é n y e .
19. BIBLIA siréc K N I G I SVJASCENNAGO P I S A N I J A VETHAGO l NOVOGO ZAVETA, Moszkva, 1766. (Ss—II—41)
Ű j - és ószövetségi biblia.
20. PSALTIR (a könyv gerincére írva, belső cím nincs) Moszkva, 1766.
(Kk—III—4)
Breviárium és zsoltároskönyv. (Ritka példány.) 21. TREOD' POSTNAJA, Moszkva, 1766. (M—IV—12)
Nagyböjti imák, énekek, Dávid király zsoltárai.
22. BESEDY IONNÁ ZLATOUSTAGO NA CETYRENADESJAT' POSLANIJ S V J A T A G O APOSTOLA PAVLA, II. rész, Moszkva, 1767. (UU—III—11)
A r a n y s z á j ú Szt. J á n o s beszédei Szt. Pál apostol leveleiről.
Filozófiai és erkölcsi tanítások.
23. MINEJA MESJAC SEPTEMBRIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—14) 24. NINE J A MESJAC OKTOBRIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—15) 25. MINEJA MESJAC NOVEMBRIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—16) 26. MINEJA MESJAC DEKEMBRIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—14) 27. MINEJA MESJAC IANNUARIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—18) 28. MINEJA MESJAC FEVRUARIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—19) 29. MINEJA MESJAC MART, Moszkva, 1768. (M—IV—20) 30. MINEJA MESJAC APRILLIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—21) 31. MINEJA MESJAC MAIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—22)
•610
32. MINE J A MÉSJAC IUNIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—23)
33. MINEJA MÉSJAC IULIJ, Moszkva, 1768. (M—IV—24)
34. MINEJA MÉSJAC AVGUST.
Moszkva, 1768. (M—IV—25)
Liturgikus könyvek az év minden napjára, a könyvek végén u. n. OSMOGLASNIK.
35. EVANGELIA, Pocsajevi Lavra, 1771.
(Uu—III—30)
A nagyheti istentiszteleteken olvasott evangélium.
Orosz nyelven:
A mineják első oldalán található ószláv nyelvű szöveg részlete, utalással a kiadás helyére és évére.
36. ODESSKIJ AL'MANACH NA 1840 GOD, Odessza, 1839. (Uu—XII—75)
708 oldalas almanach, bőséges prózai és verses anyagot közöl
Odesszáról és környékéről, közli az odesszai írók műveit vagy fordításait. Az almanach n é h á n y ismert írója: Akszakov K. E., Lermontov M. Ju., Vjazemszkij P. A.
Cseh nyelven:
37. PRAWA MESTSKÁ KRÁLOWSTWY CZIESKÉHO, Prága, 1759.
(Cc—IV—19)
(Paulus Christianus a Koldina, Cancellarius Pragensis). A Cseh Királyság városjoga. 226 lap. Majd minden oldalon kézzel írott lapszéli jegyzetek latin nyelven, néhol csehül is (más kézírással).
.38. A címlap hiányzik, a könyv h á r o m részből áll:
I. rész: ROD K N I Z A T A KRALUW CZESKICH A CYSARUW RZIMSKYCH
II. rész: KALENDAR HISTORICKY
III. rész: REGSTRIK HYSTORICKY, to jest k r a t k é summowni secteni a jisty poradek Let od Stworeni Sweta. . . do Leta P a n e 1596.
Prága, 1590—1596. (R—IV—2)
I. Az első résznek a címlapja és n é h á n y oldal hiányzik. A be- tűkkel kézzel megszámozott oldalak tanúsága szerint az első öt nincs meg. Ezek szerint az első rész valószínűleg 55 oldalból áll. A Premysl-családtól kezdve a Habsburgokig is- merteti az összes cseh fejedelmek és királyok családfáját, ol- dalági leszármazottaikat, életüket, 1580-ig.
.39*
II. A második részben az év m i n d e n n a p j á r a kronologikus sor- r e n d b e n a d j a a történelmi eseményeket a világ teremtésétől kezdve kb. 1590-ig. U t á n a betűrendes indexben közli azok ne- vét, akikről a k a l e n d á r i u m megemlékezik. 636 oldal.
III. A h a r m a d i k részben kronologikus sorrendben a d j a a bib- liai és európai vonatkozású történelmi eseményeket a világ teremtésétől kezdve 1596-ig. Á b r a h á m Bucholzer latin nyelvű m u n k á j á t cseh n y e l v r e átdolgozta a Polkovicból való Benjá- min P e t f e k . (Több helyen kézzel írott lapszéli jegyzetek.)
Szlovák nyelven:
39. UCENI MUDROSTI K R E S T A N S K E J , Trnava, 1802. (M2—IX—88) Németből szlovákra fordította Frantisek Xav. Habel.
A keresztényi bölcsességről szóló tanítás.
40. RIMSKI KATOLICKI KATEKISMUS, Trnava, 1804. (S2—V—135) Németből fordított szlovák nyelvű katekizmus.
41. KNIHA O NASLEDOVANI PANA KRISTA, Trnava, 1806.
(S2—IV—53)
Elmélkedések Krisztus követéséről, szlovákra fordította F r a n - tisek Xav. Habel.
42. MANUALE MUSICO—LITURGICUM (Chorálna kniha obriadow cirkewnich) Eger, 1853. (Leltári száma nincs.) Összeállította Zsass- kovszky Ferenc.
Szlovák és latin n y e l v ű egyházi énekeskönyv.
43. DEJE BIBLICKÉ PRE DIETKY od Alojza Rodera, Budapest, 1898.
(X2—V—62)
Kérdés-felelet f o r m á j á b a n dolgozza fel az ó- és újszövetséget gyermekek számára.
Lengyel nyelven:
44. INWENTÁRZ NOWY PRAW, ST ATUTO W. KONSTYTUCYI KORONNYCH, Y W. X. LITEW. . . Varsó, 1754. (Nn—IV—29)
A k ö n y v első oldalán, a cím alatt a következő lengyel szöveg található: ,,A Királyság és a Litván Nagyfejedelemség ú j tör- vényeinek, jogszabályainak és alkotmányának g y ű j t e m é n y e hat kötetben. Az 1550-től 1683-ig t e r j e d ő időszakra vonatkozó törvényeket Ladowski M. M. g y ű j t ö t t e össze, később pedig Za~
luski A. J. az eddig össze nem g y ű j t ö t t törvénycikkekkel bő- vítette és kiegészítette 1726-ig. A g y ű j t e m é n y t Zeglicki A. K.
kiegészítette az 1736-ig kiadott törvényekkel, és az egészet rendszerezte és kiadta 1754-ben." (Rövidített szöveg).
•612
Fraiva Mestská Králowstwy Czieského, c. mű egyik oldalán található rajz lent és fent cseh nyelvű kézzel írott szöveggel. Az alsó szöveg a következő: „Srdce krete svoii viri jisto jest neboji se zadneho
Szótárak és nyelvkönyvek:
45. DICTIONARIUM SEPTEM LINGUARUM n e m p e Latinae, Italicae, Dalmaticae, Bohemicae, Polonicae, Germanicae et Hungaricae.
S u m m o studio ab authore collectum. Prága, 1605. (Hh—VII—33) A szerző nincs jelölve. K ö n n y e n kezelhető, kézikönyv jellegű, hétnyelvű szótár. A hét nyelv közül három szláv. Az első rész- ben egymás melletti r u b l i k á k b a n adja mind a hét nyelv sza- vait, elsőnek a latint, ábécé sorrendben. A második rész hat fejezetből áll, vagyis m i n d e n egyes nyelv szavait ábécé sor- r e n d b e n külön is közli és m e g a d j a azok latin jelentését. Ennek segítségével lehet használni az első részt a latinul n e m t u d ó k - n a k is.
46. DICTION ARIUM UNDECIM LINGUARUM, Bázel, 1616.
(Y2—I—1)
Calepinus híres szótárának egy 11 nyelvű változata, amelyben a héber, görög, francia, olasz, német, belga, spanyol, angol és magyar nyelv mellett a lengyel is szerepel. 1582 oldal.
47. Deutsch—Lateinisch und Russisches LEXIKON, Szt. P e t e r b u r g , 1731. Kiadva a P é t e r v á r i Tud. Akadémia közreműködésével.
( C — V I — 1 )
A szótár elején rövid orosz—német nyelvű bevezető, amely- ben közlik, h o g y a szótár alapját Weissmann német latin nyelvű lexikonja képezi, és ez az első ilyen jellegű kiadvány.
Szovjet k u t a t ó k szerint ez önálló munka, különösen ami az orosz részt illeti. A szótár mintegy 100 000 szót és sok k i f e j e - zést közöl.
Az első rész, a szótár 788 oldalas, a második rész 48 oldalon n é m e t és orosz nyelven ismerteti az orosz nyelv alapjait.
48. DEUTSCH—RUSSISCHES UND RUSSISCH—DEUTSCHES TASCHENBUCH, Wien, 1813. (Uu—VII—115)
A könyv alcíme: Nélkülözhetetlen segédkönyv a két nemzet szóbeli érintkezésénél.
A könyv a napoleoni h á b o r ú k idején készült és azokat a k i f e - jezéseket. és szavakat tartalmazza, amelyekre szüksége lehet a német a j k ú lakosságnak, akiknek földjén az orosz hadsereg, Napoleont üldözve, átvonult. A könyv elején ismertetést t a - lálunk az orosz katonáról, szokásairól, az orosz pénznemekről stb.
40. GRAMMATICA SLA VICA, szerzője Antonio Bernolak. Pozsony, 1790. (M2—VII—91)
Latin nyelven írt szlovák nyelvtan.
•614
Szlávokkal foglalkozó művek:
Térképek:
50. THEATRUM ORBIS TERRARUM, Antwerpen, 1574. (M—I—4) G y ű j t e m é n y e s munka, szerzője Á b r a h á m Ortelius. Az ország íüvid latin leírása u t á n adja a térképet, a 91. oldalon Orosz- országot, a 86. oldalon Lengyelországot.
51. NOUVELLE INTRODUCTION A LA GEOGRAPHIE pour l'usage de Monseigneur de Dauphin. P a r le Sr. Sanson. . . Paris, 1695.
A 25—26. lapon a d j a Oroszország, a 62. oldalon a Lengyel Ki- rályság térképét.
52. DIE SO GENANNTE MOSCOWITISCHE BRIEFFE F r a n k f u r t és Leipzig, 1738. (Ff—I—26)
A könyv címlapjának a fordítása: Az un. Moszkvai Levelek, vagy egy a másvilágból visszajött olasznak a dicső orosz nem- zet ellen terjesztett kalandos rágalmai és ezer hazugsága, franciából fordította, könnyen kezelhető tárgymutatóval el- látta és a levelek küldőjének, valamint a vele egyformán gon- dolkozó barátainak üdvös megjegyzésekkel jól odamondoga- tott — egy német."
53. LES P E U P L E S DE LA RUSSIE, ou description des moeurs, usages et costumes des diverses nations de l'Empire de Russie, accomp- gnée de figures coloriéss. Paris, 1812—13. Két kötet. Szerzője: Le Comte Charles de Rechberg. (Q—1—30—31)
Különféle művek:
Les Peuples de la Russie c. mű I. kötetéből két kép.
Az egyik kép: Fekete-tengeri kozák, a másik kép:
Kisoroszok (Ukránok). Mindkettő színezett tusrajz.
A szerző Oroszország uralkodójának a j á n l j a a művet, amely több kutató m u n k á j á n a k eredménye, akik leírják Oroszország népeit, szokásait. Az Orosz Birodalom 99 nemzetiségéről ad külön-külön n é h á n y oldalas ismertetést. A n é p f a j o k rendsze- rezésénél a P é t e r v á r i Tud. Akadémia felosztását vette figye- lembe. A szlávokhoz 13, a finnekhez 16, a tatárokhoz 40, is- meretlen (bizonytalan) eredetű népekhez 16 nemzetiséget so- rol és külön foglalkozik m é g 14 bevándorolt népcsoporttal.
Mindkét k ö t e t e t 48—48 egész oldalas nagy kép díszíti. A tus- rajzokat kézzel színezték. A képek alatt orosz és francia fel- írat. A k é p e k e t rajzoló művészek oroszok.
Az I. kötet 134, a II. kötet 118 szöveges oldalt közöl.
54. DIE RUSSISCHE LITERATUR UND IWAN TURGENIEW von Otto Glagau. Berlin, 1872. (O2—VII—60)
Ismerteti az orosz irodalmat Kantyemirtől kezdve Turgenyevig.
Foglalkozik Lomonoszovval, Gyerzsávinnal, Krilovval, P u s - kinnal, Zsukovszkijjal, Lermontovval, Gribojedovval, Gogol- lal. T u r g e n y e v művei közül a következőket ismerteti: Egy va- dász feljegyzése, Novellák, Rugyin, Apák és fiúk, Füst. T u r - genyev Németországban.
55. AZ OROSZ BIRODALOM TÖRTÉNELME. Irta: Dr. Lázár Gyula, Temesvár, 1890—91. (T2—VI—34—5—6—7) 4 kötet
Az orosz t ö r t é n e l e m a legrégibb időktől a múlt század végéig.
ÁLLÍTHATÓ MAGASSÁGÚ EGYES ÖNETETŐ ALLATMÉRÉSEKHEZ
ISTÓK BARNABÁS
A korszerű állattenyésztés állatállománya minőségi javításának fontos tényezője a törzskönyvezés. A törzskönyvezési eljárás egyik lé- pése az állatok t e s t m é r e t e i n e k felvétele, mely a külem-elbírálás egyik tényezője. E t e s t m é r e t e k azonban csak akkor a d h a t n a k reális képet az állat méreteinek alakulásáról, ha megfelelő állásban vettük azokat fel.
Különösen sertés és juhnál nehéz a méretfelvétel, mely állatok legtöbb- jét csak orrfékkel, i l l e t v e lefogva lehet mérni. Ennek következtében az így kifeszült testről n e m a valódi m é r e t e k e t k a p j u k .
Ezen nehézkességek elkerülésére használható az állítható magas- ságú egyes önetető, m e l y n e k használatánál a legtöbb állat megtalálva az ennivalót, evés közben nyugodtan m a r a d , h a g y j a a mérést. Emellett f e j e a kívánt magasságra állítható, az etetővályú magasságának változtatá- sával.
•616
