őrzői m a r a d t a k az iskolákban köznevelésünk helyes i r á n y á n a k kialakulásáig. A nemzeti bi- zottságok jelentős szerepet vállaltak a régi uralkodóosztályok műveltségi monopoliumá- n a k felszámolásában is, és ezért t á m o g a t t á k a N E K O S Z mozgalmat, m a j d pedig az iskolák államosítását.
VI T A ZS I G M O N D : A háromszáz éves nagy- e n y e d j Bethlen-kollégium e. (10. sz.) t a n u l m á - nya Bomániából érkezett. A szerző a kollé- gium t ö r t é n e t e n é h á n y h a l a d ó b b m o z z a n a t á - n a k kiemelése mellett elsősorban szervezeti felépítését és az a b b a n beállt változásokat í r j a le. U j ismereteket is szerzünk a t a n u l m á n y révén elsősorban a kollégiumban folyó nevelő munkáról. A szerző XVIII. századi a d a t o k r a t á m a s z k o d v a bizonyítja, hogy a gyakorlati o k t a t á s nem volt idegen a nagyhírű i n t é z m é n y vezetőitől. A kollégium növendékei m i n d e n évben részt v e t t e k a n a g y kiterjedésű birtok gazdasági m u n k á i b a n . T á j é k o z t a t á s t k a p u n k arról is, hogy a kollégium középiskolája mel- lett négy osztályos tanítóképző, v a l a m i n t 1957 óta óvónőképző is működik.
Az egyetemes neveléstörténetet n é h á n y je- lentős évfordulóról t ö r t é n t megemlékezés kép- viseli elsősorban. SZ Á V A I NÁ N D O R : J e a n J a c - ques Bousseau-ról (6. sz.) születésének 250.
és' az E m i l című m ű megjelenésének 200. év- fordulója alkalmából írt n a g y o n szép meg- emlékezést. Kiemeli BO U S S E A U elmaradott- ságát a francia materialistákhoz képest a természet megértésének vonatkozásaiban, de r á m u t a t arra is, h o g y a leghaladóbb nézeteket hirdette a t á r s a d a l o m átalakulásával kapcso- l a t b a n . Ezzel a t é n n y e l szorosan összefüggnek előremutató pedagógiai elképzelései.
KÖ T E SÁ N D O R : A. I : Hercen pedagógiai öröksége (4. sz.) c. t a n u l m á n y á b a n adózik a 150 éve született orosz forradalmi d e m o k r a t a emlékének. A neves író és publicista pedagó- giai h a g y a t é k á b ó l a cselekvő embereszményt r a g a d j a ki. HE R C E N természetesen m á r túl- j u t o t t az utópisták nevelést fétisizáló nézetén, és így cselekvő embere, aki a t á r s a d a l o m vál- tozásaival e g y ü t t f o r m á l j a ö n m a g á t és kör- nyezetét is, egyik legkézzelfoghatóbb elődje a szocialista embereszménynek.
VÁ G ' OT T Ó : Az I. Internacionálé genfi kongresszusának h a t á r o z a t a a nevelésről (1866) (12. sz.) c. t a n u l m á n y á b a n m u n k á s m o z g a l m i d o k u m e n t u m o k a t m u t a t be. P o n t o s filológiai elemzésen keresztül k i m u t a t j a , hogy a h a t á - rozat MA R X „ I n s t r u k c i ó " c. üzenete a l a p j á n készült. E z a d o k u m e n t u m t a r t a l m a z z a elő- ször s o m m á s a n a m u n k á s o s z t á l y pedagógiai követeléseit, melyek között az értelmi és testi mellett m e g t a l á l j u k a politechnikai nevelés szükségességének felvetését is. Közli a t a n u l - m á n y a brüsszeli kongresszus h a t á r o z a t á t is a felnőtt m u n k á s o k között végzendő felvilágo- sító munkáról.
E g y n é m e t k u t a t ó t a n u l m á n y á t is közli a Pedagógiai Szemle 2. száma, FI T Z MÜ L L E R :
Makarenko pedagógiája a n y u g a t i polgári iro- dalom t ü k r é b e n címmel ZI B O L E N EN D R E for- dításában. A cikk k é t n y u g a t i pedagógus MAKARENKÓről a l k o t o t t felfogásának kritikai b e m u t a t á s a . A szerző kiemeli azt a t é n y t , h o g y sokán szimpatizálnak az Egyesült Államok- b a n és N y u g a t - N é m e t o r s z á g b a n is MA K A -
RENKÓvál, de ideológiai téren képtelenek meg- érteni, és éppen ezért n e m is értik rendszeré- nek lényegét. Sokan azonban a k o m m u n i z m u s elleni r á g a l o m h a d j á r a t o k b ó l MA K A R E N K ÓI . sem h a g y j á k ki, és így teljesen elvetik, sőt nem- egyszer m e g is h a m i s í t j á k .
GO R D O S N É SZ A B Ó AN N A : Fejezetek a gyógypedagógia történetéből. K a n d i d á t u s i ér- tekezés tézisei (1. sz.). Örvendetes, hogy ez a terület is végre szakember tollából feldolgo- zásra kerül ú j m a r x i s t a értelmezésben.
Az 1962. évben a következő neveléstörté- neti t á r g y ú könyvismertetéseket közölte a Pedagógiai Szemle. KÖ T E SÁ N D O R : A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző I n t é z e t évkönyve. K i s s
GY Ö R G Y : P a t a k i F e r e n c / Az u t ó p i s t a szo- cializmus pedagógiája. N a g y Sándor „Az ok- t a t á s i f o l y a m a t r a vonatkozó nézetek törté- nelmi alakulása és m a i helyzete" című köny- v é t FA L U D I SZ I L Á R D ismerteti.
Hegedűs András Gárdonyiról í r o t t m u n k á - j á t (Gárdonyi, a néptanító) KÖ T E Sándor, August Bebel : Charles Fourier élete és esz- méi c. k ö n y v é t PA T A K I FE R E N C ismerteti.
Kiss György
P Á D A G O G I K
A N é m e t K ö z p o n t i Pedagógiai I n t é z e t folyóiratának XVII. é v f o l y a m a I .
A P a d a g o g i k a szocialista "nevelés elméle- tének és g y a k o r l a t á n a k t u d o m á n y o s folyó- irata. A XVII. évfolyam 12 száma 1168 oldal t e r j e d e l e m b e n jelent meg. A gazdag anyag szerkezeti felépítését az a l á b b i a k b a n lehetne felvázolni:
1. Altalános pedagógiai érdeklődésre szá- mottartó elvi fejtegetések. Ilyenek pl. : az im-
perializmus általános válságának kulturális oldala, a n é m e t imperializmus nemzetellenes koncepciója, a marxista-leninista államelmé- let és a szocialista demokrácia fejlődése s t b .2. A szocialista nevelés elmélete és gyakor-
lata. E z a folyóirat fő része. Általános nevelésikérdések, a m u n k á r a nevelés n é h á n y problé- m á j a és a szaktárgyi oktató-nevelő m u n k a egy- egy t e r ü l e t é n e k elemzése mellett ez a rész közli a szocialista országok m á s o d i k nemzetközi politechnikai s z e m i n á r i u m á n a k és k é t tudo- m á n y o s konferenciának az a n y a g á t . Jelentős h e l y e t foglal el a d i d a k t i k a i v i t a is.
3. Nevelőképzés. E g y - e g y cikk foglalkozik a nevelőképzés eredményével a greifswaldi e g y e t e m e n és a pedagógusok továbbképzésével.
4. Neveléslélektan. K é t cikk : az egyik a neveléslélektan f e l a d a t a i t vizsgálja a poli- t e c h n i k a i képzés továbbfejlesztésével kapcso- l a t b a n , a másik a nevelés és fejlődés kölcsön- h a t á s á t elemzi.
5. Neveléstörténet. K é t cikket t a r t a l m a z ; Az első az i f j ú v á a v a t á s (Jugendweihe) sze- mélyiségformáló szerepét ismerteti, a másik J . G. FiCHTE-nek a haladó főiskola megterem- tése érdekében k i f e j t e t t m u n k á s s á g á t m é l t a t j a .
6. Pedagógiai fórum. Kisebb aktuális köz- l e m é n y e k : az iskola és a szülői ház, a fel- ügyelő m u n k á j a , érettségi és szakmai képzés, k i b e r n e t i k a és pedagógia stb.
7. Iskolarendszer és pedagógia Nyugat-
Németországban. A t é m á v a l k é t t a n u l m á n y foglalkozik. Az egyik FR I E D R I C H WI L H E L M FO E R S T E R „ P o l i t i k a i nevelés" című m ű v é t bírálva k i m u t a t j a , h o g y N y u g a t - N é m e t o r s z á g - b a n a politikai nevelés a politikai katolicizmus s z o l g á l a t á b a n áll. A másik cikk a jobboldali szociáldemokrata ideológusok nevelési céljait elemzi.8. Iskolarendszer és pedagógia külföldön.
H á r o m közlemény a Szovjetunió egyes peda- gógiai- p r o b l é m á i v a l foglalkozik, egy pedig G u i n e a n é p o k t a t á s á t ismerteti.
9. Köztársaságunk pedagógiai életéből. A
cikk a N é m e t K ö z p o n t i Pedagógiai Intézet fel- a d a t a i r ó l és m u n k a m ó d s z e r e i r ő l szól.10. Szemle. R ö v i d reflexiók, időszerű ese- m é n y e k . Pl. N e m z e t k ö z i egészségügyi konfe- rencia, n y á r i t a n f o l y a m o k stb.
11. Könyvismertetések. Tíz pedagógiai m ű recenziója.
12. Utalások könyvekre és folyóiratokra. 6
s z á m b a n .13. Bibliográfia. A 6. szám a m u n k á r a neve- lés i r o d a l m á t közli.
14. Az olvasó állást foglal. H á r o m számban a pedagógus-olvasók hozzászólnak egyes kér- désekhez
15. Hangunk. Lényegében rövid szerkesz- tőségi cikkek összefoglalója elvi politikai peda- gógiai kérdéseknél.
II.
A folyóirat szerkezetéhek áttekintése nyil- v á n v a l ó v á teszi, h o g y nem vállalkozhatunk a teljes a n y a g átfogó ismertetésére. Sokkal cél- s z e r ű b b n e k látszik a f o n t o s a b b problémakörök
kiragadása és az egyes t a n u l m á n y o k , cikkek ezek köré való csoportosítása.
A Padagogik m ú l t évi a n y a g á t alapvetően az határozza meg, hogy az N D K a szocializ- m u s teljes felépítésének szakaszába lépett.
Mint ahogy az N S Z E P nemrég elfogadott p r o g r a m j a is leszögezi, a n é m e t nép történe- t é b e n ú j korszak : a szocializmus korszaka kezdődött. Az a t é n y , hogy Németország keleti részén l é t r e j ö t t az első n é m e t szocialista állam, a n é m e t iskolára és neveléstudományra ú j fel- a d a t o k a t ró. E z e k e t "a f e l a d a t o k a t befolyásolja az a k ö r ü l m é n y is, hogy az N D K a szocialista t á b o r n y u g a t i őrhelyén, szinte n a p o n k é n t i h a r c b a n a n é m e t imperializmussal építi a szo- cialista t á r s a d a l m i rendet. A Padagogik poli- tikai i r á n y u l t s á g a éppen ezért félreérthetetlen és h a t á r o z o t t .
A fenti szempontok figyelembevételével az alábbi problémakörök kialakítása látszik in- d o k o l t n a k :
1. A k o m m u n i z m u s építése és a szocialista pedagógia feladatai.
2. A politechnikai nevelés kérdései.
3. A személyiség sokoldalú fejlesztése.
4. Iskola és nemzet.
5. A didaktikai vita.
1. A kommunizmus építése és a szocialista pedagógia feladatai
A t é m a ismertetésének a l a p j á u l a Güstrow- b a n m e g r e n d e z e t t t u d o m á n y o s konferencia a n y a g a szolgál. (Materialien der Wissenschaft- licben Konferenz des Ministeriums f ü r Volks- bildung und des Deutschen Padagogischen Zentralinstituts in Güstrow z u m T h e m a
„ P r o b l e m e der sozialistischen Padagogik der Deutschen Demokratischen Republilc nach dem X X I I . P a r t e i t a g der Kommunistischen P a r t e i der Sowjetunion u n d der 14. T a g u n g des Zentralkomitees der Sozialistischen Ein- heitspartei D e u t s c h l a n d s " , 4/289.)
A t u d o m á n y o s konferencia célja az volt, hogy felmérje, mennyiben sikerült a X X I I . kongresszus és az N S Z E P 14. p l é n u m a alap- j á n az alapvető pohtikai-pedagógiai kérdése- ket megoldani, a legjobbak t a p a s z t a l a t a i t , a t u d o m á n y eredményeit hasznosítani. Mind a X X I I . kongresszus, mind a 14. p l é n u m t a n u l - sága, hogy a szocializmus, ill. k o m m u n i z m u s építésében a gazdasági-, politikai és kulturális f e l a d a t o k megoldása elválaszthatatlanul össze- függ a dolgozók szocialista, k o m m u n i s t a neve- lésével. A szocialista t u d a t azonban nem magá- tól, s p o n t á n m ó d o n alakul ki, h a n e m a szo- cializmusért f o l y t a t o t t h a r c b a n , a régi és az ú j k e m é n y küzdelmében születik meg. A pe- dagógiai m u n k a t e h á t egyben ideológiai h a r c is.
A konferencia gazdag anyagából az alábbi . kérdéseket emeljük ki :
a) A X X I I . kongresszus felvázolta a kom- m u n i z m u s p e r s p e k t í v á j á t . E z a p r o g r a m az egész német m u n k á s o s z t á l y n a k és az egész n é m e t népnek is m e g m u t a t t a a jövő ú t j á t . A jövő, a perspektíva kérdése különösen augusz- t u s 13-a óta foglalkoztatja a n é m e t nevelőket.
A fejlődés ú t j á t az N S Z E P 14. plénuma jelölte ki, amikor megállapította, hogy az N D K - b a n győzelemre kell vinni a szocializmust. A kon- ferencia r e f e r á t u m a r á m u t a t arra, hogy az N D K fejlődése megegyezik korunk alapvető törvényszerűségeivel. E b b ő l azt a következ- t e t é s t v o n t a le, h o g y a pedagógusoknak is nyíltan állást kell foglalniok a békeszerető né- m e t e k h a z á j a , az N D K p n e l l e t t . A perspektíva tisztánlátása, a nyílt és félreérthetetlen állás- foglalás azért szükséges, m e r t ez minden peda- gógiai gondolkodás, k u t a t á s és tevékenység alapja. Nélküle nem oldható m e g az iskola és élet, a politika és pedagógia kapcsolatának kér- dése sem. Nincs szocialista neveléstudomány, sem szocialista nevelés a politika, gazdaságtan, a t á r s a d a l m i és kulturális élet fejlődésén kívül.
Minden elméleti és gyakorlati pedagógiai tevékenységnek életünk fontosabb területei- nek fejlődési törvényszerűségeiből kell ki- indulnia, és azokat kell o b j e k t í v alapjául vennie.
A perspektíva körül kialakult v i t á k b a n fel- m e r ü l t a pedagógusok p á r t o s s á g á n a k kérdése.
A pártosság a politika és pedagógia egységét jelentette. K r i t é r i u m a , h o g y a n állja meg az o k t a t ó és t u d o m á n y o s k u t a t ó a helyét a társa- d a l o m b a n , h o g y a n neveli az ifjúságot, és m i k é n t harcol pedagógiai m u n k á j á n a k m a g a s a b b szín- vonaláért. A konferencia egy másik tanulságot is leszűrt a perspektívával kapcsolatban, neve- zetesen azt, h o g y a jövőért való lelkesedés a pedagógiában sem szabad, hogy letérítsen m i n k e t a reális alapokról. A pedagógiában is csak lépésről lépésre lehet előrehaladni. Min- den pedagógiai gondolkodásnak, k u t a t á s n a k és tevékenységnek a realitások t a l a j á n kell mozognia, ezt pedig meghatározza egyrészt a t á r s a d a l m i fejlődés jelenlegi állása, másrészt a szocialista iskola felépítésének m o s t a n i szakasza.
b) A p á r t a nevelés Iegfó'bb célkitűzését a személyiség sokoldalú fejlesztésében h a t á r o z t a meg. A 14. p l é n u m leszögezi, hogy ez csak az
iskola és élet kapcsolatában valósítható meg.
A kérdést elemezve meghatározza a közvetlen f e l a d a t o k a t is. E z e k : a t a n u l á s eredményes- ségének fokozása mellett az ö n t u d a t o s állam- polgárrá nevelés a politika és pedagógia szoros kapcsolata ú t j á n , a m u n k á r a nevelés meg- javítása, az o k t a t á s összekapcsolása a termelő m u n k á v a l .
Az állampolgári nevelés eredményei fénye- sen m e g m u t a t k o z t a k augusztus 13. u t á n . Azok a fiatalok, akik tízezrével jelentkeztek a ha- t á r , a haza védelmére, m á r a szocialista iskola neveltjei. D e a nevelés fogyatékosságai is
napvilágra kerültek. A negatív jelenségek fő oka a politika és pedagógia, az o k t a t á s és neve- lés k ü l ö n v á l a s z t á s á b a n keresendő. Az o k t a t á s a k k o r v a l ó b a n „ t u d o m á n y o s " , ha nemcsak ismereteket közvetít, h a n e m m e g t a n í t j a a t a n u l ó k a t élni is, ha ö n t u d a t o s állampolgá- rokká, a szocializmus és k o m m u n i z m u s épí- tőivé neveli őket. Minden n é m e t pedagógus feladata, hogy az i f j ú s á g o t ebben a szellemben nevelje. A r e f e r á t u m kiemeli, hogy a politika és pedagógia egységénél nem egyszerűen poli- tikai aktualizálásról v a n szó — erről v a n a legkevésbé szó —, h a n e m i t t t u l a j d o n k é p p e n a szocialista iskola és pedagógia alapproblémá- j á v a l : az iskola és élet kapcsolatával állunk szemben.
A szocialista m u n k á r a nevelés nem azonos a politechnikai neveléssel. A m u n k á r a nevelés lényegében kettős feladatot old m e g : a ta- nulók egyrészt e l s a j á t í t j á k a m u n k á h o z szük- séges készségeket (az ismeretek n y ú j t á s a és elsajátítása, az általános és politechnikai kép- zés, az esztétikai és testi nevelés, a szakmai képzés ú t j á n ) , másrészt kialakítja a t a n u l ó k - b a n a m u n k á h o z való szocialista viszonyt, a m u n k a szeretetére, a dolgozó ember meg- becsülésére nevel. Lényeges megállapítása a r e f e r á t u m n a k , hogy a m u n k á r a nevelés az élet' és iskola k a p c s o l a t á n a k legfontosabb alapja és ezért ez a fő lánoszem az egész szocialista neve- lés (erkölcsi-politikai, szellemi, esztétikai, testi) megjavításához.
Az o k t a t á s és a termelő m u n k a kapcsola- t á n a k erősítése m a g a s a b b színvonalra emeli a m u n k á r a nevelést is. E kapcsolat középpont- j á b a n a politechnikai képzés áll. Bevezetésével a pedagógiai f o l y a m a t ú j minőséget n y e r t . A m u n k a , az ü z e m levegője, a m u n k á s o s z t á l y be- folyása nevelőleg h a t a t a n u l ó k r a , a termelésben eltöltött t a n í t á s i n a p pedig alkalmat n y ú j t ú j ismeretek szerzésére, a meglevő ismeretek al- kalmazására és ellenőrzésére.
c) A tanácskozás számos p r o b l é m á t v e t e t t fel. A konferencia azonban úgy l á t j a , h o g y
megoldásuk reális lehetősége is megvan, ha a
pedagógusok a kérdéseket nem elszigetelten vizsgálják, h a n e m az oktatási és nevelési fo-.l y a m a t egységében, a n n a k szerves részeiként szemlélik azokat. A megoldáshoz természete- sen a pedagógiai t u d o m á n y n a k segítséget kell n y ú j t a n i a .
A neveléstudomány feladatait vizsgálva megállapítja a konferencia, hogy a t u d o m á - nyos k u t a t á s o k az iskola gyakorlati szükség- leteiből i n d u l j a n a k ki. A tervezés, szervezés és a k u t a t ó m u n k a i r á n y í t á s á n a k olyan rendszerét kell kialakítani, amely képes az erőket a köz- p o n t i feladatokra koncentrálni. K u t a t ó csopor- t o k a t kell létrehozni, biztosítsák a gyakorló pedagógusok és a t u d o m á n y o s dolgozók e g y ü t t - működését, m e r t ezáltal lehetővé válik az is- kolában a k u t a t á s eredményeinek alkalmazása és továbbfejlesztése.
2. A politechnikai• nevelés kérdései
A t é m á v a l számos cikk m e l l e t t a szocialista országok m á s o d i k nemzetközi konferenciájá- n a k a n y a g a is foglalkozik. A cikkek elvi fejte- getéseket t a r t a l m a z n a k ( ME N Z E L : Gibt es eine polytechnische Erziehung? ; OP P E B M A N N :E i n i g e B e m e r k u n g e n zur Diskussion u m Grund- b e g r i f f e aus der polytechnischen Bildung u n d E r z i e h u n g ) , v a g y a politechnikai nevelés to- v á b b i fejlődésével kapcsolatos p r o b l é m á k a t elemzik ( FR A N K I E W I C Z : Einige G r u n d f r a g e n d e r W e i t e r e n t w i c k l u n g der polytechnischen B i l d u n g u n d E r z i e h u n g , FR A N K I E W I C Z —OP - P E R M A N N : P r o b l e m e der weiteren Entwick- l u n g der polytechnischen B i l d u n g und E r - ziehung). A második nemzetközi politechnikai s z e m i n á r i u m a n y a g a teljesen kitölti a folyó- i r a t 12. s z á m á t (Materiaben des II. Interna- t i o n a l e n Polytechnischen Seminars deT sozia- listischen Lander).
Az iskolákban és üzemekben, de a pedagó- giai f o l y ó i r a t o k b a n is egy idő ó t a a vita folyik a politechnikai nevelés alapfogalmairól. Í g y
ME N Z E E idézett cikkében arra a kérdésre k í v á n v á l a s z t adni, v a j o n beszélhetünk-e politech- nikai nevelésről a nevelés szűkebb értelmében?
Ú g y l á t j a — és ezt p é l d á k o n is igyekszik bi- zonyítani —, h o g y a politechnikai nevelés lé- n y e g é t t e k i n t v e n e m m á s , m i n t erkölcsi és észtétikai nevelés. H o g y mégis politechnikai nevelésről beszélünk, a n n a k o k á t a szerző a nevelés h a g y o m á n y o s felosztásában látja.
OP P E R M A N N v i t á b a száll ME N Z E L álláspont- j á v a l . Szerinte ME N Z E L n e m t e k i n t i a poli- t e c h n i k a i nevelést az egész iskolai oktató-nevelő m u n k a a l a p j á n a k , és ezzel lebecsüli szerepét és jelentőségét. A t o v á b b i a k b a n OP P E R M A N N
r á m u t a t a r r a , h o g y a „politechnikai o k t a t á s "
f o g a l m a is g y a k r a n szerepel a v i t á k b a n . E f o g a l o m m a l eiősorban a termelésben eltöltött m u n k a n a p o t , a politechnikai gyakorlatot, a
„ B e v e z e t é s az ipar és mezőgazdaság szocialista t e r m e l é s é b e " című t a n t á r g y a t , a műszaki r a j - z o t jelölik, de a t e r m é s z e t t u d o m á n y oktatásá- n a k bizonyos elemei is ide t a r t o z n a k .
HE I N Z FR A N K I E W I C Z fejtegetései az álta- lános, a különös és k o n k r é t megnyilvánulásá- ról a politechnikai nevelésben, t o v á b b á vizs- gálódásai az általános képzés, a politechnikai képzés és a szakmai képzés kapcsolatáról, ösz- szefüggéséről n e m a v i t á h o z kapcsolódnak, h a n e m a m á s o d i k nemzetközi politechnikai s z e m i n á r i u m előkészítését szolgálják. Az N D K - b a n az általános képzés — politechnikai kép- zés — s z a k m a i képzés kapcsolatának, össze- függésének vizsgálatát eddig bizonyos m é r t é k - b e n elhanyagolták. A f o k o z o t t érdeklődést m u t a t j a , h o g y FR A N K I E W I C Z problémafelvetése m e l l e t t k é t másik szerző a 11. számban be- h a t ó b b a n , kísérleti e r e d m é n y e k alapján fog- lalkozik a kérdéssel (F. PO S T L E R : Berufsaus- b i l d u n g a n der erweiterten Oberschule, H .
VR I G T : A b i t u r u n d Facharbeiterzeugnis — ein reales Ziel).
A szocialista országok politechnikai neve- lésének t o v á b b i fejlődését bizonyára befolyá- solja m a j d a második nemzetközi politechnikai szeminárium tanulságainak átültetése az életbe.
Az első nemzetközi politechnikai szemináriu- m o t 1960. decemberében t a r t o t t á k meg Moszkvában. A cél akkor m é g kettős volt.
Egyrészt tisztázni kellett a politechnikai kép- zés és nevelés általános elveit, másrészt alkal- m a t kellett biztosítani az első gyakorlati t a - pasztalatok kicserélésére. A második nemzet- közi szemináriumot Halléban rendezték m e g 1962. október 15—24iközött. A tanácskozáson a n é m e t pedagógia képviselői mellett 12 kül- földi k ü l d ö t t v e t t részt és m o n d t a el országa t a p a s z t a l a t a i t . Most m á r n é m annyira az elvi kérdésekről volt szó, i n k á b b azokat a gyakor- lati eredményeket v e t t é k számba, amiket az egyes országok az iskola és élet, az o k t a t á s és a termelő m u n k a k a p c s o l a t á n a k m e g t e r e m t sé- vel értek el. A t é m a két év a l a t t a szocialista iskola g y a k o r l a t á b a n az általános képzés, a politechnikai képzés, és a szakmai képzés - kölcsönhatásának, összefüggésének komplexu-
m á v á szélesült.
A második nemzetközi politechnikai sze- m i n á r i u m általános é r v é n y ű tanulságait a m u n k a b i z o t t s á g o k f o g a l m a z t á k meg. Az 5 m u n k a b i z o t t s á g nemcsak az iskolák számára h a t á r o z t a m e g a f e l a d a t o k a t , h a n e m foglalko- z o t t a nevelőképzés, a t a n k ö n y v e k és tanszerek problémáival is.
3. A személyiség sokoldalú fejlesztésének kérdése
A p r o b l é m á v a l a következő cikkek foglal- koznak : RÓ B E R T AL T : F r a g e n der allseiti- gen E n t w i c k l u n g der Persönlichkeit i m L i c h t e des Parteitages der K P d S U ; KO R O L J O W :K o m m u n i z m u s u n d allseitige E n t w i c k l u n g der Persönlichkeit. GE R H A R T NE U N E R : Zu eini- gen G r u n d f r a g e n der Theorie der sozialisti- schen Erziehung.
GE R H A R T NE U N E R t a n u l m á n y a bevezetés- k é n t is fogható fel a probléma megismerésé- hez. Lélektani alapon vizsgálja a személyiség lényegét és fejlődését, a m o t í v u m o k szerepét a meggyőződés kialakulásában, elemzi a szo- cialista meggyőződés kialakulásának ú t j á t , a meggyőződés és m a g a t a r t á s összefüggését. ALT és KO R O L J O W m á s oldalról, a k o m m u n i z m u s építésének szempontjából vizsgálja a személyi- ség kérdését. A k o m m u n i z m u s általánosan ki- bontakozó építésének időszakában a nevelés fő f e l a d a t a az ember személyiségének sokoldalú fejlesztése. KO R O L J O W a pedagógiai elmélet és gyakorlat a l a p p r o b l é m á j á n a k , kulcskérdésé- nek nevezi. A problémával k a p c s o l a t b a n az alábbi kérdésekre keresünk választ :
a ) Milyen társad almi-történelmi körülmé-
nyek között alakult ki a személyiség egyoldalú képzése?
b) Mit jelent m a r x i s t a értelemben a sze- mélyiség sokoldalú fejlesztése?
c ) Milyen tényezők segítik'elő a személyi- ség sokoldalú fejlesztését?
a) Az o s z t á l y t á r s a d a l m a k b a n az emberek képzése, nevelése egyoldalú m a r a d t . E n n e k "
o k á t a társadalmi m u n k a m e g o s z t á s b a n kell keresni. Már a kapitalizmus előtt kifejlődött az ipari és mezőgazdasági m u n k a közötti kü- lönbség, különvált egymástól a testi és szellemi m u n k a . A szakadék azonban a kapitalizmus- ban válik teljéssé. A gépi nagyipar arra ítéli a m u n k á s t , hogy élete végéig egy részgépet szol- gáljon. Az ipar és mezőgazdaság további fejlő- désével ú j a b b szakosítás megy végbe, ami a m u n k a t o v á b b i megosztásához vezet. A szel- lemi és fizikai dolgozók az ipar, a mezőgazda- ság, a közlekedés, a kereskedelem különböző ágai közt oszlanak meg, m e g h a t á r o z o t t hiva- t á s t töltenek be, és ezzel az ember m u n k á j a m é g egyodalúbb és szűkebb lesz. E N G E L S
í r j a : „Egyetlen egy tevékenység kifejlesz- tésének áldozatául esnek az összes többi testi és szellemi' képességek. Az embernek az el- nyomorítása u g y a n a b b a n a mértékben nő, m i n t a m u n k a m e o s z t á s " (Anti-Dühring, 203.
1.). A m u n k a m e g o s z t á s egyrészt a társadalmi h a l a d á s t szolgálja, elősegíti a termelés fejlő- dését, másrészt viszont mély szociális különb- ségeket idéz elő, szétrombolja a személyiség egységét. Az ember a munkamegosztás áldo- zata lesz.
A burzsoázia ideológusait osztálykorlátaik m e g a k a d á l y o z t á k a b b a n , hogy a személyiség szabadságának eszméjét, mindenoldalú fej- lesztését egybekapcsolják a kizsákmányolás megszüntetésével, az osztálytársadalomban meglevő' munkamegosztás felszámolásával,
MARX érdeme, hogy feltárta a személyiség sok- oldalú fejlesztésének az ú t j á t . K i m u t a t t a , hogy a nagyipar technikai bázisa forradalmi módon fejlődik. E r e d m é n y e k é n t egyes foglalkozások eltűnnek, mások keletkeznek. A természettu- d o m á n y és technika alapjainak folytonos vál- tozása megköveteli, h o g y a termelésben részt- vevők képesek legyenek foglalkozásuk megvál- t o z t a t á s á r a . Ehhez az u t a t a szocialista forra- dalom teszi szabaddá. A szocializmusban fo- kozatosan eltűnik a régi munkamegosztás, mely a dolgozót egész életére egy foglalkozáshoz kö- t ö t t e , eltűnik a"testi és szellemi m u n k a közti ellentét és különbség. E g y csapásra, csoda- k é n t azonban a szocializmus sem t u d j a az e m b e r t megszabadítani a régi munkamegosz- t á s hatásától. De az első perctől kezdve célja*
hogy a k o m m u n i s t a társadalom számára sok- oldalúan fejlett építőket neveljen.
b) A személyiség sokoldalú fejlesztése olyan ember képzését jelenti, aki tevékenységében egyesíti a testi és szellemi m u n k á t , anyagi és szellemi j a v a k a t állít elő, szellemi és testi
vonatkozásban h a r m o n i k u s a n fejlett, és a társadalmi életben aktívan résztvesz. Az ilyen emberben magas erkölcsi ideálok és esztétikai érzelmek, sokoldalú anyagi és szellemi igények alakulnak ki.
A sokoldalúság nem jelent univerzalizmust, nem jelenti azt, hogy az ember m i n d e n t t u d , minden m u n k a mestere. A t u d o m á n y és kul- túra, a m u n k a és technika jelenlegi fejlettsége mellett elképzelhetetlen az olyan ember, aki minden területen tökéletes. A sokoldalúság azt jelenti, hogy az e m b e r t felkészítik a testi és szellemi' m u n k a végzésére, az ember rendel- kezik azzal a képességgel, hogy a termelés rendszerében megtalálja a helyét, képes el- s a j á t í t a n i a modern t u d o m á n y alapjait, képes m u n k á t és foglalkozást változtatni, ha ezt a társadalom érdeke, v a g y s a j á t h a j l a m a i meg- követelik, végül a k o m m u n i s t a t á r s a d a l m i ön- igazgatásnak a k t í v résztvevője.
A polgári pedagógia a személyiség sokoldalú fejlesztését a szellemi, testi, erkölcsi, esztétikai fejlődés k o m p l e x u m á n a k tekinti, nem ismer fel, hogy a probléma megoldása elképzelhetet- len a testi és szellemi m u n k a újraegyesítése nélkül. A m a r x i s t a pedagógia szerint a társa- dalmi munkamegosztás felszámolása, a testi és szellemi m u n k a közti különbség megszünte- tése a sokoldalú fejlesztés alapja. E b b e n rejlik a fő különbség a személyiség sokoldalú fejlesz- tésének marxista tanítása és a polgári pedagó- gia álláspontja között.
' c) A k o m m u n i z m u s építésének időszaká- b a n nő azoknak az o b j e k t í v és szubjektív tényezőknek a száma, amelyek előmozdítják a személyiség sokoldalú fejlesztését.
Az objektív tényezők közül a technikai haladás és a modern t u d o m á n y o k szerepét kell kiemélniink. A technika haladása azt eredmé- nyezi, hogy a termelés f o l y a m a t á t teljesen gépesítik, a u t o m a t i z á l j á k . E z a népgazdaság- b a n végbemenő t u d o m á n y o s - t e c h n i k a i forra- dalom m e g v á l t o z t a t j a a m u n k a jellegét, létre- hozza a m u n k á s ú j t í p u s á t . Az automatizálás- sal pedig megszületik a sokoldalú fejlesztés anyagi bázisa is, m e r t m e g s z ü n t e t i a régi munkamegosztást. Amilyen m é r t é k b e n t é r t h ó d í t a génesítés és automatizálás, olyan m é r - t é k b e n egyesül a testi és szellemi m u n k a .
A modern t u d o m á n y o k sem elégszenek m e g t ö b b é az ember egyoldalú képzettségével. N a p - jainkban eltűnnek a t u d o m á n y o k közötti éles h a t á r o k , a t u d o m á n y o s megismerés módsze- reit és eszközeit átviszik az egyik t u d o m á n y területéről a másikra. E g y r e t ö b b az o l y a n probléma, amit egy t u d o m á n y á g ö n m a g á b a n m á r nem képes megoldani. E z é r t egyre t ö b b komplex megoldási m ó d r a v a n szükség. Külö- nösen fontos szerepet játszik a 20. század m á - sodik felébén a kibernetika.
Mindezzel az anyagi termelés és a szellemi tevékenység szférájában is a l a p j á b a n megvál- tozik a testi és szellemi m u n k a t a r t a l m a és
9 Magyar Pedagógia 395
jellege. A t u d ó s o k , a szellemi é r t é k e k alkotói, t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g ü k e t összekötik a ter- meléssel, a k o m m u n i z m u s építésének gyakorla- t á v a l . A g y a k o r l a t emberei viszont, akik köz- v e t l e n ü l foglalkoznak az a n y a g i j a v a k ter- melésével, egyre g y a k r a b b a n jelentkeznek ú j í t ó k k é n t , t u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g e t . i s fej- t e n e k ki, egyre i n k á b b egyesítik alkotói tevé- k e n y s é g ü k b e n a t e s t i és szellemi m u n k á t . Az é r t e l m i s é g s z á m á n a k gyors növekedése a szo- cialista országokban is a z t b i z o n y í t j a , hogy e l t ű n i k a testi és szellemi m u n k a közti kü- lönbség.
Az o b j e k t í v t é n y e z ő k m e l l e t t szubjektív t é n y e z ő k is megkövetelik a személyiség sok- oldalú fejlesztését. Ilyenek : a szocialista hu- m a n i z m u s , a szocialista d e m o k r á c i a további fejlesztése, a t á r s a d a l m i nevelés jelentősége, az á l t a l á n o s — politechnikai — szakmai kép- zés és a m u n k a .
A k o m m u n i s t a t á r s a d a l o m m é l y humaniz- m u s a kifejezésre j u t a b b a n is, ahogyan a t á r s a d a l o m a személyiségért, erőinek, képes- ségeinek kifejlesztéséért felelősnek érzi m a g á t . M i n d e n t az emberért, egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséért! — ez az elv valósult m e g a k o m m u n i z m u s b a n . A teljes élet (az emberek közt' kialakult kapcso- l a t o k , szellemi kötelékek, a különböző társa- d a l m i szervezetek tevékenysége, a művészetek különböző ágai stb.) is megköveteli a személyi- ség sokoldalú fejlesztését.. Csak a sokoldalúan f e j l e t t e m b e r találja m e g a helyét a társada- l o m b a n , lesz a k t í v , alkotó ember, csak ilyen értékeli és élvezi az élet j a v a i t teljes mérték-
• ben.
Az e m b e r sokoldalú képzése a szocialista d e m o k r á c i a t o v á b b i fejlődése m i a t t is szüksé- ges. A k o m m u n i s t a t á r s a d a l m i önigazgatás- hoz szükséges- szervezési' készségek és adottsá- gok kialakítása a személyiség sokoldalú fej- , lesztésének lényeges elemei. Az iskola ú g y
k é s z í t h e t i ' fel t a n u l ó i t a komin unista társa- d a l m i önigazgatásban való" részvételre, h a b i z t o s í t j a ebben az? ifjúsági szervezetek meg- felelő szerepét.
A szocializmusból a k o m m u n i z m u s b a való á t m e n e t - növeli" a t á r s a d a l m i nevelés jelentő- ségét a személyiség sokoldalú fejlesztésének s z e m p o n t j á b ó l is, Ű j t í p u s ú o k t a t á s i ' c s neve- lési intézmények a l a k u l n a k :- a napközis iskola és bentlakásos iskola. Az u t ó b b i a szervezett k o m m u n i s t a élet iskolája. A testi és szellemi' m n n k a legkülönfélébb f o r m á i t alkalmazza n e - velő m u n k á j á b a n , biztosítja a sokoldalú fejlő- dés kedvező feltételeit..
Az iskolában az általános képzés-veti meg- a személyiség sokoldaiú fejlesztésének az alap- j á t . A politechnikai képzés t á g í t j a a - t e c h n i k a l l á t ó k ö r t , lehetővé teszi; h o g y a tanufók eliga- z o d j a n a k a t á r s a d a l m i t e r m e l é s rendszerében.
Biztos alapot n y ú j t - a s z a k m a i ' k é p z é s b e n . F o n t o s szerepet-játszik a m u n k a is a s z e -
mélyiség sokoldalú fejlődésében. A tanuló ni ár az alsóbb osztályokban is részt vesznek társadalmilag hasznos m u n k á k b a n . Mindez fontos testi és szellemi fejlődésük, erkölcsi nevelésük s z e m p o n t j á b ó l , esztétikai nézeteik formálódása érdekében. Muiika közben ki- alakul a m u n k a k u l t ú r á j a , a m u n k a , a szakma szeretete, a képesség arra, hogy közösségben t u d j o n dolgozni, a szerkesztés, kísérletezés ké- pessége stb. Mindezek a t u l a j d o n s á g o k és ké- pességek a személyiség fejlesztésének lényeges jegyei.
4. Iskola és nemzet
Az N D K - b a n a k ö z e l m ú l t b a n / k é t jelentős d o k u m e n t u m l á t o t t napvilágot : „A N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g történelmi fel- a d a t a i és N é m e t o r s z á g j ö v ő j e " , „A n é m e t m u n k á s m o z g a l o m történetének alapjai".
E két nemzeti d o k u m e n t u m megjelenése szük- ségessé teszi a n é m e t m u n k á s o s z t á l y gazdag t a p a s z t a l a t a i n a k b e h a t ó ismeretét, .a nemzeti h a r c p e r s p e k t í v á j á n a k , v a l a m i n t a két német állam iskolaügye fejlődésének világos felisme- rését. E b b ő l a tényből kiindulva szervezte meg a N é m e t K ö z p o n t i Pedagógiai Intézet 1962.
szeptember 22-én és 23-án E r f u r t b a n azt a t u d o m á n y o s konferenciát, amely az iskola él a nemzet k a p c s o l a t á t elemezte. A tanácskozá- son m i n t e g y 400 pedagógus v e t t részt, k ö z t ő l szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák, n y u g a t n é m e t k ü l d ö t t e k is. A n y a g á t a Padagogik 11 száma t a r t a l m a z z a . A konferencia feladata a volt, bog?- f e l t á r j a a k é t német állam közök t a t á s á n a k fejlődését, hogy rámutasson az is kólák és a nevelők felelősségére és javaslato tegyen N y u g a t - N é m e t o r s z á g pedagógusaina a n y u g a t n é m e t közoktatás demokratizálására A tanácskozás r e f e r á t u m a leszögezi,, hog;
az i f j ú s á g o k t a t á s á b a n és nevelésében az álla- legfontosabb intézménye az iskola. Az iskol nem a u t ő n o m sziget, h a n e m szoros kapcsolat ban áll a társadalmi valósággal, annak fejlő (lesével. E b b ő l következik, hogy az álla osztáTyjellege meghatározza az iskolákban a o k t a t á s • és nevelés osztályjellegét is. A ké német állam k ö z o k t a t á s á n a k elemzése vili gossá teszi m i n d e n k i számára az iskola és íremzct kapcsolatát. A referátum mélyr h a t ó a n elemzi a n é m e t nemzet haladó pedag giai örökségének sorsát. K i m u t a t j a , hogy német burzsoázia m á r a századforduló idejé elárulta forradalmi h a g y o m á n y a i t , és ezzel,e v e t e t t e baladó törekvéseit a z oktatás-nevei terén is. Mind az első, mind" a második vílá háború előtt nyíltan az imperializmus, a mi1
t a r i z m u s törekvéseit szoTgáfta.
A n é m e t burzsoázia nemzetellenes oktat?
és nevelési rendszerével szemben állt a m u kásosztály,. a? k o m m u n i s t a p á r t iskolapoli
k á j a , mely megőrizte- és továbbfejlesztette a n é m e t pedagógia legszebb hagyományait.
A második világháború u t á n megvalósult az N D K - b a n a d e m o k r a t i k u s iskolapolitika.
A béke, a népek testvérisége és a humanizmus szellemében való nevelés valóság lett. Emelke- d e t t az o k t a t á s és nevelés -színvonala, a m u n - kásosztály politikája pedig biztosította az iskolarendszer t o v á b b i fejlődését.
N y u g a t o n a burzsoázia a második világ- h á b o r ú u t á n sem bizonyult alkalmasnak arra, hogy az o k t a t á s és nevelés kérdéseit a nép ér- dekeinek megfelelően oldja meg. A régi erők csakhamar ú j r a r á t e t t é k kezüket az iskolákra.
Visszaállították az imperializmus osztályisko- l á j á t , és ezekben a szocialista t á b o r országai elleni uszítást t e t t é k meg a politikai nevelés fő t a r t a l m á v á . A n y u g a t n é m e t közoktatás meg- határozó tényezői jelenleg a revansista anti- k o m m u n i z m u s , a haladástól való félelem, a n a g y h u m a n i s t a h a g y o m á n y o k megtagadása és meghamisítása. Az o k t a t á s nívója is ennek megfelelő. A n y u g a t n é m e t pedagógia a műve- lődés olyan koncepcióját alakította ki, mely a t u d a t l a n s á g o t emeli elvévé. A 8 osztályos iskolákban voltaképpen csak három fő t a n - t á r g y v a n : a német, számolás, vallás — lénye- gében ez volt 100 évvel ezelőtt is a népiskolák t a r t a l m a .
Az N D K - b a n az iskolaügy továbbfejleszté- sével, a 10 osztályos politechnikai középisko- l á k létrehozásával, a politechnikai képzés ós nevelés bevezetésével, az o k t a t á s és a termelés kapcsolatának megteremtésével ú j iskolarend- szert t e r e m t e t t e k . E rendszer megfelel a társa- dalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek és megtestesíti az egységes n é m e t nemzeti köz- o k t a t á s t a n y u g a t n é m e t pedagógusok szemé- ben is.
A n y u g a t n é m e t közoktatás demokratizá- lása csak a monopolburzsoázia politikai hatal- m á n a k letörése á r á n érhető el. A főbb követe- lések : az i f j ú s á g h u m a n i s t a szellemben yaló nevelése, a műveltségi monopólium felszámo- lása és az egységes demokratikus iskola meg- teremtése, az o k t a t á s tudományossága, a szü- lők széles körű bevonása az ú j iskola kialakí- tásába. Megvalósításukhoz az szükséges, hogy az összes d e m o k r a t i k u s erők összefogjanak, és a h a r c o t a m u n k á s o s z t á l y vezesse. A nyugat- n é m e t pedagógusok helye a demokratizmusért és a haladásért v í v o t t h a r c b a n a német m u n - kásosztály mellett v a n . E r r e a felelősségre a t u d o m á n y o s konferencia nyomatékosan fel- hívta a figyelmet.
Súlyos felelősség nyugszik az N D K pedaq gógusainak vállán is. E z a társadalmi valóság- ból adódik, az állam azon feladatából, hogy győzelemre j u t t a s s a a szocializmus ügyét. Ez- azt is jelenti, hogy a szocialista iskolát a tár- sadalmi követelményeknek megfelelően kell to- vábbfejleszteni, és az ú j nemzedéket a szocia- lista életre, a jövőre kell nevelni.
5. A didaktikai vita
Az N D K - b a n a Padagogik és n é h á n y m ó d - szertani folyóirat közleményei n y o m á n élénk didaktikai vita indult meg, melyet a pedagó- gia elmélete és gyakorlata e g y a r á n t n a g y figyelemmel kísér. A Padagogik XVII. évfo- l y a m a a következő anyagot t a r t a l m a z z a :
KL I N G B E R G : Bemerkungen zum Gegenstand der Didaktik und zum Verhaltnis der allge- meinen D i d a k t i k zur Theorie der Erziehung ;
TO M A S C H E W S K Y : Über die Einheit und die eigéne Logik von Bildung und Erziehung im U n t e r r i c h t ; I IE U N : Die organisatorisch- methodische Gestaltung des U n t e r r i c h t s ;
TO M A S C H E W S K Y : Über den Gegenstand der allgemeinen Unterrichtslehre (Didaktik) u n d der allgemeinen Padagogik.
A vita elindítója TO M A S C H E W S K Y , a berlini H u m b o l d t egyetem t a n á r a . Az ő érdeme, hogy felhívta a pedagógia t u d o m á n y o s k u t a t ó i n a k figyelmét az oktatáselmélet néhány fontos kérdésére. A v i t a anyagából két p r o b l é m á t emelünk ki : \
a ) a didaktika t á r g y a ; az általános peda- gógia, a didaktika és metodika viszonya,
b) a képzés és nevelés egysége.
a)
Adidaktika tárgyáról
RA T K E és K o -M E N S Z K Y óta folynak viták, m a is találkozunk m é g ellentétes nézetekkel nemcsak az N D K - ban, h a n e m a Szovjetunióban és Lengyel- országban is.
TO M A S C H E W S K Y meghatározása szerint a didaktika az o k t a t á s általános elmélete, az o k t a t á s szervezeti formájáról, a t a n í t á s és t a - nulás folyamatáról szóló t u d o m á n y , a képzés és nevelés, az ismeretek közvetítésének és el- s a j á t í t á s á n a k , a képességek fejlesztésének t u - d o m á n y a , az adottságok, érzelmek, motívu- m o k , a k a r a t i és jellemtulajdonságok kialakí- t á s á n a k , a morális személyiség, a tanulói kol- lektíva nevelésének t u d o m á n y a . E m e g h a t á - rozás szerint t e h á t a didaktika nem p u s z t á n a képzés elmélete, de nem is csak a t a n í t á s és t a n u l á s elmélete, h a n e m a t a n í t á s és tanulás, az o k t a t á s f o l y a m á n végbemenő képzés és nevelés elmélete egyaránt.
TO M A S C H E W S K Y koncepcióját G. NE U N E R ,
a N é m e t Központi Pedagógiai I n t é z e t igazga- t ó j a teszi kritika t á r g y á v á . Szerinte TO M A - S C H E W S K Y nem ismeri el a képzési és nevelési f o l y a m a t sajátos logikáját, ezért a d i d a k t i k á b a sorolja a pedagógiai tevékenységnek olyan te- rületeit is, amelyeknek egyébként a nevelés- t a n b a n v a n a helyük. NE U N E R azt vallja, h o g y a képzés kérdéseit a didaktikában, a nevelés kérdéseit a neveléstanban kell k u t a t n i és le- írni. TO M A S C H E W S K Y koncepciója viszont n e m biztosít helyet a neveléstan számára. A neve- léstan m i n t a pedagógiai t u d o m á n y külön része eltűnik' nála, feloldódik a d i d a k t i k á b a n .
9*
NE U N E R másik érvelése szerint TO M A - S G H E W S K Y túlértékeli az o k t a t á s nevelési le- hetőségeit a közösségi neveléssel és a szocia- lista közös m u n k á v a l k a p c s o l a t b a n . A t a n í t á s t ' és. t a n u l á s t mindig közösségi tevékenységnek
tekinti, és n e m veszi figyelembe, h o g y a t a n u - lás f o l y a m a t á b a n a t a n u l ó egyéni m u n k á j a k e r ü l előtérbe! A t a n u l á s t n e m lehet kollektivi- zálni. A lényeges ismereteket, készségeket és képességeket m i n d e n t a n u l ó n a k s a j á t magá- n a k kell elsajátítani. NE U N E R a r r a is r á m u - t a t — és ebben KL I N G B E R G is e g y e t é r t vele —, h o g y az o k t a t á s nem lehet a t a n u l ó k közötti k a p c s o l a t o k fő gyakorló területe. A közösségi nevelés d ö n t ő lehetőségei az o k t a t á s o n kívül keresendők. A közösségi nevelés problémája elsősorban az o k t a t á s o n kívüli iskolai nevelés kérdése, területe pedig a szocialista gyermek- és i f j ú s á g i szervezet.
TO M A S C H E W S K Y t a g a d j a , h o g y a nevelés- elmélet nála eltűnik és feloldódik a didaktiká- b a n . A pedagógiai t u d o m á n y diszciplínái közül az általános p e d a g ó g i á b a n elismeri a nevelés- elmélet önálló helyét. Az általános pedagógia, - a d i d a k t i k a és m e t o d i k a viszonyát a filozófiai
általános, különös és egyes viszonyának fogja fel. E b b e n az értelemben az általános pedagó- gia, a d i d a k t i k a elméleti a l a p j a , ez viszont a m e t o d i k a a l a p j á u l szolgál. U g y a n a k k o r azon- b a n a m e t o d i k a is „ m i n t a valósághoz legköze-
• lebb álló e l m é l e t " általánosítási alap-a didak- t i k a és az általános pedagógia számára.
Második v i t a c i k k é b e n TO M A S C H E W S K Y
igyekszik kellően a l á t á m a s z t a n i , miért te- k i n t i a d i d a k t i k á t az o k t a t á s f o l y a m a t á b a n végbemenő képzés és nevelés elméletének. Rá- m u t a t a r r a , h o g y az o k t a t á s folyamán nem- csak képzés, h a n e m nevelés is folyik, ezért az o k t a t á s elméletének az o k t a t á s folyamán adódó nevelési p r o b l é m á k k a l is kell foglalkoznia.
Nincs szó arról, h o g y a nevelési vonatkozáso- k a t „mesterségesen v e t í t e t t e ki a d i d a k t i k á b a " , m i n d e z az o k t a t á s i f o l y a m a t komplex valósá- gából adódik. A közösségi nevelés problémái is a z é r t kerültek á d i d a k t i k á b a , m e r t a gyermek- közösség k ö z r e m ű k ö d i k az o k t a t á s b a n , és a d i d a k t i k u s éppen ezért nem u t a l h a t j a á t egy- szerűen a közösségi nevelés 'problémáit a ne- veléselmélet körébe.
b) A d i d a k t i k a egy másik alapvető kérdése
a képzés és nevelés viszonya az oktatásban. Kü-
lönböző vélemények állanak egymással szem- b e n . Egyesek szerint a k é t fogalom teljesen azonos. D e olyan nézetek is akadnak, amelyeka képzés és nevelés között éles különbséget tesznek. E h h e z járul még az is, hogy a termi- nológia használata sem mindig egységes.
TO M A S C H E W S K Y a z t állítja, hogy a
képzés és nevelés egységet alkot, de nem azonosak. Kö-
.zöttük v a n n a k különbségek és dialektikusellentmondások. A Jcét fogalom egységét bizo- n y í t j a , h o g y mind a képzés, m i n d a nevelés f o l y a m á n mindig az egész személyiséggel és a n n a k valamennyi t u l a j d o n s á g á v a l v a n dol- gunk. A képzés és nevelés megkülönböztetése egyedül abból adódik, hogy más-más aspek- tusból szemléljük a pedagógiai tevékenységet.
De az egységet többek között a k ö z t ü k levő ellentmondások is igazolják. E l l e n t m o n d á s lehet pl. a tanuló jó eredménye és a t a n u l á s erkölcsi m o t í v u m a i között (nem azért t a n u l t ö b b e t és jobban, hogy a társadalom haszno- sabb t a g j a legyen, h a n e m m e r t valamilyen önző érdeke fűződik hozzá). És ellentmondás v a n sokszor a helyes erkölcsi képzetek, fogalmak, m o t í v u m o k és a tanuló cselekedete, m a g a t a r - tás között (jót akar, de rosszat cselekszik).
A különböző ellentmondások is t a n ú s í t j á k , hogy . a képzés és nevelés elválaszthatatlan egymás-
tól. A képzés és nevelés TO M A S C H E W S K Y kon- cepciójában egyenrangú. Ez egyébként kifeje- zésre j u t o t t m á r a b b a n is, ahogyan m e g h a t á - rozta a didaktika t á r g y á t .
KL I N G B E R G erről az oldalról bírálja TO M A - S C H E W S K Y nézeteit. E g y e t é r t azzal, hogy az o k t a t á s t egyaránt t e k i n t h e t j ü k képzési és ne- velési folyamatnak, de a képzés és nevelés egy- ségét, „ e g y e n j o g ú s á g á t " a d i d a k t i k á b a n nem f o g a d j a el. A d i d a k t i k á b a n a képzés folyama- t á t tekinti elsődlegesnek, és azt állítja, hogy a didaktika nem foglalkozhat minden, az okta- tással kapcsolatos jelenséggel, h a n e m csak a t a n í t á s és tanulás problémáival. „ N e m minden lehet a didaktika t á r g y a , ami az o k t a t á s folya- m á n t ö r t é n i k " .
KL I N G B E R G kiiktat a ' didaktikából min-
• d e n t — m o n d j a TO M A S C H E W S K Y — a m i a t a n í t á s és t a n u l á s kérdésein t ú l m u t a t , t e h á t á t á g a b b értelemben v e t t nevelést, a személyiség képzésének p r o b l é m á j á t is. És ezzel lényegében különválasztja a képzést cs a nevelést.
A didaktikai v i t a nem t e k i n t h e t ő m é g le- z á r t n a k . E r r e enged következtetni a 11. szám szerkesztőségi cikke is (Der VI. P a r t e i t a g und unsere Aufgaben), amely a didaktika és mód- szertan egyik feladatává teszi, hogy b á t r a b b a n harcoljon minden ellen, ami régi és elavult.
