Lenin elvtárs halálának 20. évfordulójára

dr. E L E K T I B O R alezredes

LEXMX ELVTÁRS HALÁLÁNAK 20. ÉVFORDULÓJÁRA

1918 nyarán, amikor a Vörös Hadsereg Sztálin elvtárs vezetése alatt, véres tejjel kergette vissza a fehérgárdista banditákat, Cáricin — a mai Sztálingrád — alól, az ellenforradalom Moszkvában is gaz merényletre készült. A diadalmas Októberi Forradalom vezérét, a fiatal szovjet állam megalapítóját, Lenin elvtársat akarták meggyilkolni. A megdöntött orosz

burzsoázia és a nemzetközi finánctőke veszett dühhel tört Lenin elvtárs életére. Mozgósították aljas ügynökeiket: Trockijt, Buchárint, a mensevike- ket és az eszereket, akik ki is dolgozták a gyilkosság tervét. 1918 augusztus 30-án, a Michelson-gyárban tartott beszéde után, preparált és mérgezett

golyókkal súlyosan megsebesítették Lenin elvtársat.

Lenin elvtárs erős szervezete hamar legyőzte a súlyos sebesüléseket, de azok mégis aláásták egészségét és 1922 májusában a közel négyévi megfeszített munka megbosszulta magát: egészségi állapota ismét súlyossá vált. Az orvosok előírásait azonban nem tartotta be és a régi, hatalmas

ütemben folytatta munkáját. 1923 márciusában súlyos rohammal ágynak esett és ettől kezdve egészségi állapota már — egy átmeneti javulástól el- tekintve — egyre rosszabb lett. 1924 január 21-én este 6 órakor elvesztette

az eszméletét és 6 óra 50 perckor örökre lehúnyta szemét — mélységes gyászba döntve az egész világ dolgozóit.

Ravatalát a dermesztő hideg ellenére a szovjet munkások és parasztok százezrei keresték fel végeláthatatlan sorokban az ország minden részéből, hogy könnybelábadt szemmel vegyenek búcsút rajongva szeretett vezérük-

től. Temetése napján az egész világ proletariátusa ötperces általános mun- kaszünetet tartott. A Bolsevik Párt Központi Bizottságának gyászjelentése megrendítő szavakkal számolt be Lenin elvtárs haláláról:

„Január 21-én befejezte élete útját Lenin elvtárs.

Meghalt az az ember, aki acélos pártunkat alapította, évről- évre építette és vezette a cárizmus csapásai alatt, tanította és edzette az ádáz harcban a munkásosztály árulói, a felemások, az ingadozók, a renegátok ellen. Meghalt az az ember, akinek vezetése alatt a bolsevikok megingathatatlan sorai harcba men- tek 1905-ben, visszavonultak a reakció idején, újra támadtak,

első soraiban álltak az önkényuralom ellen küzdőknek, szét tud- ták zúzni, le tudták leplezni, meg tudták dönteni a mensevikek

3

és eszerek szellemi uralmát. Meghalt az az ember, akinek har- cos vezetése alatt pártunk, puskaporfüsttől körülvéve, erős kéz- zel tűzte ki az egész országban Október vörös zászlaját, elsö- pörte az ellenség ellenállását, szilárdan megalapította a volt cári Oroszországban a dolgozók uralmát. Meghalt a Kommu- nista Internacionálé megalapítója, a világkommunizmus vezére, a nemzetközi proletariátus szeretettje és büszkesége, az elnyo- mott Kelet lobogója, a munkásdiktatúra feje Oroszországban.

A proletariátus nagy felszabadító mozgalmának története Marx óta még soha létre nem hozott olyan gigászi nagyságot, mint a mi elhunyt vezérünk, tanítónk, barátunk.

Mindaz, ami a proletariátusban igazán nagy és hősies - a rettenthetetlen ész, az acélos, törhetetlen, szívós, mindent le- gyűrő akarat, a szent gyűlölet, halálos gyűlölete rabságnak és.

elnyomatásnak, a forradalmi szenvedély, mely hegyeket mozgat meg, a határtalan hit a tömegek alkotó erejében, az óriási szer- vező lángelme — mindez csodálatosan testet öltött Leninben,, akinek neve jelképe lett az új világnak nyugattól keletig, déltől északig.

Lenin látni tudta, mint senki más, a nagyot és a kicsit, meg tudta jósolni a leghatalmasabb történeti fordulatokat s egy-

szersmind számba tudta venni, ki tudta aknázni a legkisebb rész- letet is; tudott, ha kellett, ádázul támadni és tudott, ha kellett, visszavonulni, hogy új támadást készítsen elő. Nem ismert

seminő megmeredt formulát, semmi sem homályosította el bölcs, mindentlátó szemét. Mert a proletársereg számára született ve- zér, a munkásosztály lángelméje volt.'"

Lenin elvtárs emberi nagysága évről-évre nagyobb arányokban bonta- kozik ki, évről-évre hatalmasabb tömeg előtt válik tudatossá. Lenin első- munkatársa és halhatatlan művének folytatója, Sztálin elvtárs vezeti a világ dolgozóinak harcát a békéért és a szocializmusért, Sztálin elvtárs viszi előre a szovjet népet a kommunizmus felé vezető úton. Sztálin elvtárs irányítja az ideológiai harcot is az imperializmus ellen és ez a harc egyre- inkább a m/arxizmus-leninizmus diadalútjává válik. Marx, Engels, Lenin és Sztálin eszméi feltartóztathatatlan diadalmenetben hatolnak be a munkás- osztály és a többi dolgozók száz- és százmilliós tömegeibe és válnak legyőz- hetetlen anyagi erővé. Ennek az anyagi erőnek a megsemmisítő fölényét éppen elégszer volt már alkalmuk az imperialistáknak kitapasztalni. Ezt tapasztalhatták már a fiatal szovjetállam ellen indított első intervenciós háborújuk során, ez zúzta össze a második világháború kirobbantásához fű- zött vérmes reményeiket. Ez az anyagi erő szorította ki őket a népi demokrá- ciák országaiból, ez teszi semmivé a német fasizmus feltámasztásával kap- csolatos terveiket. De ugyanez az anyagi erő fújta el — mint vihar a por- szemet — az imperialisták gyarmati uralmát is a 475 milliós kínai nép

felett és most gyürkőzik neki ahhoz, hogy elsöpörje a gyarmati uralmat Ázsia egész hatalmas területéről. Ez az anyagi erő duzzad napról-napra

1 Lenin életének és tevékenységének rövid rajza. (Idegennyelvű Irodalmi Kiadó Moszkva 1944., 312—313. old.)

félelmetesebbé a francia és az olasz munkásosztály véres harcaiban. Ennek az anyagi erőnek a tüze hamvasztja semmivé a jobboldali szociáldemokrácia, az aljas trockizmus-titoizmus és a klerikális reakció maradék befolyását a világ munkásosztályának egyre vékonyodó, eddig félrevezetett, de sokáig már félre nem vezethető rétegeire.

A leninizmus már Lenin elvtárs életében a gyakorlati bizonyítékok tömegének megcáfolhatatlan erejével bizonyította be a maga ideológiai, politikai, gazdasági és katonai legyőzhetetlenségét, de ez a legyőzhetetlen- ség még nagyobb tömegek előtt bizonyosodott és bizonyosodik be a Nagy Sztálini Korszakban. A fejlődés perspektívája félreérthetetlenül megmutatja, hogy nincs már messze az az idő, amikor az egész világ proletariátusa megérti: a leninizmus a gyilkos imperializmus legyőzésének egyetlen tudo- mánya. A szemünk előtt válnak valóra Lenin elvtársnak 1921-ben, az Októ- beri Forradalom negyedik évfordulóján mondott szavai:

„S egyre világosabban, egyre élesebben, egyre feltartóztat- hatatlanabbul bontakozik ki a tegnapi háború okairól s a közelgő holnapi háborúról gondolkodó emberek milliói előtt a komor igazság: nem lehet másképpen szabadulnunk az imperialista há- borúból és abból az imperialista békéből, melyhez a háború el- kerülhetetlenül vezet, nem lehet másképpen szabadulnunk ebből

a pokolból, mint bolsevik harc és bolsevik forradalom útján.2

Lenin elvtárs szavainak igazát fényesen bizonyítja a kommunista pár- tok feltartóztathatatlan növekedése és erősödése a világ valamennyi orszá- gában. Lenin elvtársnak köszönheti a világ proletariátusa az újtípusú, for- radalmi munkáspárt megteremtését és a pártról szóló tanítás kidolgozását.

A burzsoá parlamentarizmus posványába süllyedt régi típusú szociálde- mokrata pártok az imperializmus korszakának elérkeztével képtelennek bi- zonyultak a munkásosztály felszabadító harcának vezetésére és a burzsoázia ügynökségeivé alakultak át. Csak a Bolsevik Párt és a lenini-sztálini taní- tások nyomán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után

létrejött kommunista pártok bizonyultak a proletár osztályharcot győzelemre vezetni képes pártoknak. Lenin elvtárs zsenialitását nagyszerűen mutatja meg az a tény, hogy olyan viszonyok között dolgozta ki a pártról, mint él-

csapatról, mint az akarat, a cselekvés és a fegyelem egysége által összefor- rasztott. szervezett csapatról és mint a proletariátus osztályszervezeteinek legfelsőbb formájáról szóló tanítást, amikor az oroszországi munkásmozga- lom néhány száz emberből állott. Ma — fél évszázaddal később — több mint 25 millió kommunista tömörül a lenini-sztálini elvek szerint szervezett pár- tokba. Ezek a pártok 800 millió dolgozó harcát vitték már győzelemre a ki- zsákmányolás és elnyomás tőkés rendszere ellen és a békéért küzdő világ- mozgalom különböző szervezeti formáin keresztül újabb százmilliók har- cát vezetik az első vonalban.

Nem kevésbbé mutatja Lenin elvtárs zsenialitását az a körülmény sem, nogy fél évszázaddal ezelőtt, amikor az oroszországi munkásmozgalom jó- formán a betegpénztárosdi állapotában sínylődött és az elmélet jelentőségét teljesen alábeosülték, magasra emelte a forradalmi elmélet zászlóját. Mint

' Lenin: Válogatott Művek II. kötet (Szikra 1949) 898—899. old.

5

forradalmi teoretikus, a marxizmus alkotó továbbfejlesztésével kidolgozta a proletár osztaiynarc iegaontoDD cimeieti Keraeseit: dz imperializmusnak, mint a kapitalizmus új szakaszának kérdését, a munkás-paraszt szövetség kérdését, a proletariátus vezető szerepének kérdését a polgári-demokratikus forradalomban, a polgári-demokratikus forradalom átfejlesztésének a kérdé- sét a szocialista forradalomba, a szovjetek döntő jelentőségének kérdését a forradalmi harcban és a proletárdiktatúra államapparátusában, a szocializ- mus egy országban való győzelmének és felépíthetőségének kérdését, az igazságos és igazságtalan háborúk kérdését, a nemzeti és gyarmati kér- dést, a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmeneti korszak államá- nak: a proletárdiktatúrának a kérdését.

„Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba természe- tesen okvetlenül létrehozza a politikai formák óriási gazdagságát és változatosságát, de emellett a lényeg elkerülhetetlenül ugyan egy lesz: a proletariátus diktatúrája.

Ez a nagyjelentőségű lenini tanítás magyarázza meg — három évtized távlatából —, hogy népi demokráciánk lényege, osztálytartalma szerint szintén a proletariátus diktatúrája.

A forradalmi párt megszervezése és a forradalmi elmélet kidolgozása már jóval a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme előtt meg- mutatták, hogy Lenin a forradalom lángelméje.

„Lenin a forradalomra született. A forradalmi robbanások- nak valóságos lángelméje volt és a forradalmi vezetésnek leg- nagyobb m e s t e r e . . .

. . . Forradalmi fordulatok napján valósággal kivirult, Lát - nokká lett, megjósolta az osztályok mozgását és a forradalom

menetének cik-cakjait, amelyeket úgy ismert, akár a tenyerét.'"

Az Októberi Forradalom előkészítő periódusában a Bolsevik Párt a lángeszű lenini-sztálini stratégia és taktika mesteri alkalmazásával nyerte meg a dolgozó nép többségét. A Párt alkalmat adott a tömegeknek arra, hogy saját tapasztalataikon keresztül győződjenek meg a szocialista forra- dalomnak, mint a háborúból és nyomorból kivezető egyetlen útnak a helyes- ségéről. Lenin elvtárs még azt a napot is meg tudta állapítani, amelyen a fegyveres felkelés a legbiztosabban vívja ki a győzelmét és Sztálin elvtárssal együtt kidolgozta a hatalom megragadásának minden politikai és katonai részletét. A lángeszű lenini-sztálini terv alapján az orosz proletariátus aránylag csekély véráldozat árán vitte győzelemre az októberi felkelést, a kapitalizmus elleni világforradalom történelmi jelentőségű bevezető aktusát.

Az Októberi Forradalom eredményeként létrejött szovjetállam megte- remtésével Lenin elvtárs bebizonyította az egész világ előtt: a proletariátus

nemcsak a régit tudja lerombolni, hanem új magasabbrendű, legyőzhetetlen szovjetállamot tud szervezni, amely éppen azért legyőzhetetlen, mert ma-

guknak a dolgozó millióknak a hatalma.

' Lenin: Válogatott Művek II. kötet (Szikra 1949.) 183. old.

4 Sztálin: Leninről. (Lenin Válogatott Müvek I. kötet, Szikra 1948, 38. old.)

Lenin 6s Sztálin a forradalmi harcok irányi'. 61

A szovjetállam megteremtése Lenin elvtárs számára természetesen a munkásosztály hatalmát védelmező Vörös Hadsereg megteremtését is jelen- tette. Lenin elvtárs nom az Októberi Forradalom győzelme után kezdett katonai kérdésekkel foglalkozni. Már 1905 nyarán, az első orosz forrada- lom napjaiban kifejtette, hogy a polgárháború korszakában a bolsevikoknak előtérbe kell helyezniök a haditechnika és a katonai tudományok elsajátítá- sát és a proletariátus széles köreiben való terjesztését.

„Soha szociáldemokrata, aki csak valamennyire is ismerős a, történelemmel s aki Engelstől, a hadügy e nagy ismerőjétől tanult, nem kételkedett a katonai tudás óriási jelentőségében, ab- ban, hogy milyen óriási fontossága van a haditechnikának és a katonai szervezetnek, mint olyan eszközöknek, melyeket a nép tömegei és a nép osztályai nagy történelmi ütközetek eldöntésére használnak fel. A szociáldemokrácia sohasem alacsonyodott le annyira, hogy katonai összeesküvést játsszék, sohasem helyezte előtérbe a katonai kérdéseket, amíg a polgárháború tényleg meg nem kezdődött. Most azonban az összes szociáldemokraták elő- térbe állították a katonai kérdéseket, ha nem az első helyre, de minden esetre az első helyek egyikére, feladatuknak tekintik e kérdések tanulmányozását, a néptömegeknek azokkal való meg- ismertetését. A forradalmi hadseregnek gyakorlatban kell alkal- maznia a katonai tudást és a katonai fegyvert az orosz nép to- vábbi sorsának eldöntésére, az első és legégetőbb kérdésnek, a szabadság kérdésének megoldására.

A forradalmi kormány alakításának feladata ugyanolyan új, ugyanolyan nehéz és bonyolult feladat, mint a forradalmi erők katonai megszervezésének feladata. De a nép ezt a feladatot is

meg tudja oldani, meg kell oldania."5

1905 őszén már a részletekbe menően konkretizálja a forradalmi had- sereg csapatainak feladatait.0 Az 1905 decemberében levert moszkvai fel- kelés után élesen visszautasítja Plechánov „nem kellett volna fegyverhez nyúlni" címkéjű opportunista álláspontját és kihangsúlyozza, hogy éppen ellenkezőleg: „sokkal hatcirozotíabban, erélyesebben és támadóbban kelleti

volna a fegyverhez nyúlni.'"' A tanulságokat is éppen az elkövetkező for- radalom érdekében vonja le, ezért követeli az orosz-japán háborúban elő- térbe került önműködő fegyverek és kézigránátok használatát és a felkelők haditaktikájának az új haditechnikához való alkalmazását.

„Ha a munkástömegek részt fognak venni a városi felkelés- ben, ha tömegtámadásokat fognak intézni az ellenség ellen, ha eltökélten és hozzáértőén fognak harcolni a katonai csapatok meg- nyeréséért... ha a falunak a közös harcban való részvétele biz- tosítva lesz — akkor a következő összoroszországi fegyveres fel-

kelésben miénk a győzelem!"8

Ez írta Lenin elvtárs 11 évvel az októberi felkelés győzelme előtt. De minél jobban megérett a forradalom, annál több figyelmet szentelt Lenin elvtárs a katonai kérdéseknek. 1916 őszén megírta a proletárforradalom ka- tonai programját, amelyben lerakta az igazságos és igazságtalan háborúk- ról szóló tanítás alapjait.

„Az az elnyomott osztály, mely nem törekszik arra, hogy a fegyverforgatást megtanulja, hogy fegyverhez jusson, az olyan elnyomott osztály nom érdemelne egyebet, mint azt, hogy úgy

bánjanak vele, mint a rabokkal."⁹

Bebizonyította, hogy a szocializmus először csak egy, vagy egynéhány országban győzhet és a többi ország burzsoáziája össze akarja törni a győztes proletariátust.

„Ilyen esetekben a háború a mi részünkről jogos és igazsá- gos lenne. Ez a háború a szocializmusért, a többi népnek a burzsoá elnyomás alól való felszabadításáért folytatott háború

lenne."™

s A marxizmus-leninizmus klasszikusai a partizánmozgalomról. (Idegennyelvű Iro- dalmi Kiadó, Moszkva 1945.) 71—72. old.

' Ugyanott, 81—85. old.

7 Lenin: Válogatott Müvek I. kötet 691. old. (Szikra 1948.)

1 Ugyanott, 695. old.

• Ugyanott, 1030. old.

Lenin: Válogatott Müvek I. kötet 1029. old. (Szikra 1948.)

Az első szovjetellenes intervenciós háború és a Nagy Honvédő Háború mindenben igazolták Lenin elvtárs tudományos előrelátását.

Közvetlenül az Októberi Forradalom küszöbén a „Marxizmus és fel- kelés"" és „Egy kívülálló tanácsai'"2 című leveleiben újra összefoglalta a fegyveres felkelés harci szabályait és részletesen konkretizálta azokat a petrográdi viszonyokra. A forradalom győzelme után pedig Sztálin elvtárs-

sal együtt megszervezte a proletár állam fegyveres erőit. A hadsereg- szervező munka során nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök: járatlan

úton kellett haladniok, nem állt rendelkezésükre elegendő katonailag kép- zett munkáskáder, egyre fokozódott a cári fehérgárdisták és az intervenciós imperialista erők támadása és ugyanakkor a trockista-buchárinista árulók

is dühödt aknamunkát folytattak, a Párt és a hadsereg soraiban. A Bolse- vik Párt azonban Lenin és Sztálin vezetésével ezeken a nehézségeken is úrrá tudott lenni, mert tudatosítani tudta a Vörös Hadsereg katonáiban:

miért harcolnak?

„Mióta a világ világ, most először létesült egy olyan had sereg, egy olyan katonai erő, mely tudja, hogy miért harcol és mióta világ a világ, most először látják világosan a munkások és a parasztok, akik hihetetlenül súlyos áldozatokat hoznak, hogy szocialista szovjetköztársaságot védenek . .

A politikai felvilágosítás munkájának Lenin és Sztálin nagy fontossá- got tulajdonítottak és ennek az elvégzésére ezrével küldték a Vörös Had- seregbe a kommunista politikai biztosokat. A politikai biztosok „döntő sze- repet játszottak a Vörös Hadsereg megszilárdításában, politikai felvilágosí- tásában, harcképességének és fegyelmének fokozásában. Lenin azt mondotta,

hogy a politikai biztosok nélkül nem lenne Vörös Hadseregünk."¹⁴

Lenin és Sztálin a régi tisztikar egy, a néphez hűnek bizonyuló részét is felhasználva, megteremtették a munkások és dolgozó parasztok soraiból származó parancsnoki kart. Lenin elvtárs kezdeményezésére a Vörös Had- sereg első ezredeinek felállításával egyidejűleg a tisztképző iskolákat is

megszervezték. 1919 nyarán, a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából a munkásokhoz és parasztokhoz intézett levelében már büszkén írhatta Lenin elvtárs:

„Nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítottuk be, hogy tu- dunk hadsereget szervezni, hogy megtanultuk ennek vezetését, megtanultuk legyőzni a kapitalistákat, annak ellenére, hogy bő- kezű segítséget kapnánk fegyverben és fölszerelésben a világ leg- gazdagabb o r s z á g a i t ó l . . .

" Lenin: Válogatott Művek II. kötet 130—135. old. (Szikra 1949.)

" Ugyanott, 145—147. old.

" Lenin életének és tevékenységének rövid rajza. 248. old.

14 Ugyanott, 250. old.

. . . A Vörös H a d s e r e g . . . megtanulta legyőzni a cár tábor- nokait s Anglia, Franciaország és Amerika tábornokait."15

Ugyanakkor azt is megmutatta Lenin elvtárs, hogy mi kell az impe- rialista rablótámadás teljes visszaveréséhez:

„Ezért mindenkinek, aki komolyan meg akar szabadulni a kolcsakiádától, minden erejét, minden eszközt, minden tudását

oda kell adnia, hogy a Vörös Hadsereget megteremtsük és meg- erősítsük. Nem félelemből, hanem öntudatosan kell végrehajtani a Vörös Hadseregre vonatkozó összes törvényeket, összes paran-

csokat, mindenképpen erősíteni kell a fegyelmet a hadseregben, segíteni kell a Vörös Hadsereget mindennel, amivel bárki is segítheti — ez az első, legfontosabb és legfőbb kötelessége min- den öntudatos munkásnak és parasztnak, aki nem kívánja a Kol- csak-rendszert."1"

A hős szovjet munkások és parasztok megfogadták Lenin elvtárs sza- vait és diadalra vitték a Vörös Hadsereg harcát. Lenin ravatalánál, 26 évvel ezelőtt, Sztálin elvtárs esküt tett a Párt és a szovjet nép nevében és ebben az esküjében ő is kiemelte:

„Lenin nem egyszer mondotta nekünk, hogy a lélegzetvételi szünet, amelyet a kapitalista államoktól kiharcoltunk, rövid lejá- ratú lehet. Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy a Vörös Hadsereg megerősítése és színvonalának emelése, Pártunk egyik legfontosabb feladata. .. Esküdjünk meg hát, elvtársak, hogy erőnket nem kímélve rajta leszünk, hogy Vörös Hadseregünket

Vörös Hajóhadunkat megerősítsük."¹⁷

A Nagy Honvédő Háborúban aratott világtörténelmi győzelmével a szovjet nép valóra váltotta a sztálini esküt. Ez a győzelem, a lenini-sztálini hadsereg győzelme, szabadította meg a magyar népet is a Horthy-fasizmus- tól. A hatalmas szovjet nép szövetségére támaszkodva, a kommunisták ve- zetésével harcolta ki a magyar nép a munkásosztály hatalmát. A magyar

munkások és dolgozó parasztok éppen úgy gyűlölik a Horthy-rendszert, ahogyan a szovjet nép gyűlölte 1919-ben a Kolcsak-rendszert. A magyar nép katonái éppen úgy gyűlölik Anglia, Franciaország és Amerika impe- rialista tábornokait, mint ahogyan a szovjet nép katonái gyűlölték őket 1919-ben és gyűlölik ma is. A szabaddá lett magyar nép is megfogadja a lenini figyelmeztetést, a mi nagy Pártunk is magáénak tekinti a sztálini esküt. Lenin és Sztálin egyik legjobb tanítványa: a mi szeretett Rákosi elv- társunk és az ő útmutatása nyomán az ötéves tervvel szocializmust építő egész magyar nép egyik főfeladatának az erős, fegyelmezett, harcképes, ön- tudatos néphadsereg megteremtését tekinti — olyan munkás-paraszt had-

15 Lenin: Válogatott Müvek II. kötet 610—611. old. (Szikra 1949.)

" Ugyanott, 611. old.

" Lenin: Válogatott Müvek 1. kötet 22. old. (Szikra 1948.)

L"nin mauzóleuma a moszkvai Vörös-téren

sereg megteremtését, amely méltó fegyvertársává válhatik a legyőzhetetlen Szovjet Hadseregnek. Ezekkel a gondolatokkal, ezzel a fogadalommal emlékeznek meg a néphadsereg katonái Lenin elvtárs haláláról, annak 26 évfordulóján, amikor már nemcsak Leninnek, hanem vele együtt a ma Lenin- jének: a nagy Sztálinnak a neve is „jelképe lett az új világnak nyugattól

keletig, déltől északig".

11

„Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, tartsuk m a g a s r a és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát. Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a te végső akaratodat! . . . "

„Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe h a g y t a ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk világát. Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat i s ! . . . "

„Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe hagyta ránk, hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus dikta- túráját. Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, becsülettel teljesítjük ezt a végső akarato- dat i s ! . . "

„Amikor elment tőlünk Lenin elvtárs, örökbe h a g y t a ránk, hogy minden erőnkkel erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Esküszünk neked Lenin elvtárs,

hogy becsülettel teljesítjük ezt a végső akaratodat is 1. . ."

„Lenin elvtárs fáradhatatlanul beszélt nekünk arról, hogy feltétlen szükség van országunk népeinek önkéntes szövetségére, hogy feltétlenül szükség van testvéri együtt- működésre a Szövetséges Köztársaságok keretében. Lenin elvtárs mikor elment tőlünk, örökbe hagyta ránk, hogy erősítsük és szélesítsük a köztársaságok szövetségéi.

Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy teljesíteni fogjuk becsülettel ezt a végső akaratodat i s ! . . . "

„Lenin nem egyszer mutatott rá arra, hogy a Vörös Hadsereg megerősítése, színvonalának emelése, pártunk

egyik legfontosabb feladata . . . "

„Esküdjünk meg, elvtársaim, hogy erőnket nem kímélve, erősíteni fogjuk Vörös Hadseregünket, Vörös Hajó- hadunkat! . . . "

Sztálin