Az amerikai konjunktúrakutatás és annak tanulságai a magyar viszonyok szempontjából

12. szám. —— 1191 —

,

1927

'1' h e I:" (' o n o m ist (105. köt. 4.394, sz., London, 19271, (mg.). ———— A Nílus—völgyének nemzetközi je—

lentösége. —— .legybankok es az aranyprobléma. ———

Áz újságok nyereségei. -—— .Xz új 'm'lmel-franeia ke- reskedelmi szerződés. ," Amerikai osztalék—

politikal —— (4.395. 51). —— A szenkórdes es a parla—

ment. —— A fram-ia—jugoszlav szerzödés. f— A köz- úti szállítás kerdese. — Nemetorszag külföldi köl—

esönei. —— A tengerentúli külkereskedelem irányai.

(4.396. SZJ. ——— Az Az aranystandard. ? Az új

———— (iazdasági A szövetkezeti mozgalom. ——/—

ir vz'unlarifz'lk. _—

angol tőkekiboesátasok rendeltetése.

áramlatok Spanyolországlmn. .tz Armstrong és Lengyelország gazda'

v— Az angol

Viekerskgyamk l'úziója.

sági helyzete 1927-ben. ——— (Függ/011519).

és a külföldi kereskedelem helyzete. — Nagy-Bri- tannia vászonkereskedellm- a tengerentúli országok—

kal. ——— (4.397. s:.). A— Az angol penzpiae kilátásai,

—- A nemet vegyiipar. ——— ,X kabellarsasz'igok nye- reségei.

W i r l s (: 11 a l' l .s— (1 i e :: si (1927. 45. i., Hamburg, ném.). A nemet jóvátétel kerdese, ——— A nemet ke- reskedelmi szerződések. w— .Xz erekereskedelem es a kartellek, Vallalalalapílz'isok. u— Az egyiptomi gyapotpolitika.

Nemzetközi

——— .Xz orosz, ipar ltl2li———

A lengyel textilipar. _,_

27—ben A japán villa-

mossagl ipar. (ili. f.). .theleklromos ipar konjunkh'lr."1ja es linaneiroza'isa. __ Nii—

vekw'i ellentetek az .Xllanli-m'eani baji'izasban.

—' ,t hazberado egysegesítese. -— Á. jnlaipar.

—— (':7. I,)i —————— A nemet közigazgatási reform. A .X Nemzetek Szövetsége és a gazdasági élet. ,_

l'bllendülés a magas- és all'xliíteszelben. —— AX vezer- ügynökségek illetősége. (48. I.). A nemet kiviteli hitelbiztosítas. A nemet biziosílasügy MÉCS—ban es ltl27-ben. ", 'l'ejgazdasagi c'ikkek ler- nxelese es a szövetkezetek. Az 1928. evi ('M'll

Ill. 'n'-IIIIIIIIll.-u.-u.n.-IIIun.-Iul-...-...l-n-Ilii—lnnnll-l"I-Iuli-lIII-Ilnun-...nnonnuuuul-ln

oEGYÉBo '

költségelőirányzat. — _X Federal Reserve—rendszer xz'klsaga.

Wirtschaft und .S'lulixiil: (7, évi. "21;

1927., ném.). —

saját bevételei által nem fedezett szükségletei az sz.. Berlin A német közigazgatás

ll113/4. es az 1925/6. pénzügyi evben. —-— Lenros't—

es lenkoel'onas s lentiom'ileernz'xzz'is :) Nemelbirmla—

lomban 1925—ben. — A nemet eukortermelés es, eukorl'ogyaszta'is az 1926/7. üzemi evben. —— A nem—

zelközi külkereskedelmi forgalom 1927 első ma- ben. -—-— Árut'orgalom a nemet lolyamvidőkeken 1926—ban. A nemet birodalmi bank leszz'unitnlo

fiókjai 1924—1926. — .x nemelbirodalini nepiskn—

lak az 1926/7. evben. —— (7. ev]. 22. 81). —— .X mel- lrkl'oglalkoza'xsok szerepe a Nemellyirodalomban. ——

.X kender— es kenderrosll'onas es el'-mazás. valamint

;! koliizsineg'es kolelgyartz'is a Nemetbir.utalom—

ban az 1925. evben. ——- A nemet burgonya— es en- ttl27—ben. —v

élelmiszer nemetorszagi behozalalz'iban beállott val—

korrepatel'mes Nehany fontosabb

tozás.v—Nemelorszag es a világ,; tengeri bajúraja 1927 január l—en. — A nemet reszvenyt-arsasagnk

1926. Yl, vill). között.

tudomanyos lüiskolak tanulói az mérlege 1925. VII. 1. és

A németországi

1926. evi nyari es az lSl'Ztif'i. evi teli l'elóvben.

(1.027. Buda-

Sípőr: .I.: Az üzemek kerdese, kül?)—

l' (i 1' o si S : e m I e x:e[;l,-ol.'t,.

pisi, m.).

nös tekintettel Budapest shika—stikaros iizemeire. ——

Budapest luberkoll'izis llilltlllílk')S"'ff*'tllzlk

l'nrmxin J.: ..h.

magalartasa. —-- 'I'Iiirring ().: A statisztika szerepe a varosi igazgatásban. — Ilirig K.: K varosi lakz'nkerlles es a szövetkezetek. ——— .S':űl.'e1yhí(li Ilmnmer D.: Az országos l'erll'itlenítl'ilanl'olyamrol. —— Az amerikai Honosilasok es elboesála—

MWG—1925.

ben. ———— .X becsi varosi baleselvedelem. -_ .X lakas—

:xUtobuszl'orgalom. ——

sok Beesben és Ausztriában az evek-

pmblema ()rnszm'szaglmn.

ill-I-..na-nn-I-nnnulunnm-nnna

liliputi-nl-...a-nn-un.-loc-Inn-ulunlnnllnu-l-nllunu...-nnn-un.-nullncun-n-n-n-n-n-u-n-n-a-n...-lll-lllll-nln....un-u-n-n-n-nu-u-luu

'Az amerikai konjunktúrakutatás és annak tanulságai a magyar viszonyok szempontjából.

Lu "mellem/le (le.—" mnjorzclures en A méiigue et ses mseignements cm point de, me hongroás.

Az Amerikai Egyesült Áilunmk gazda—

sagi élete a világháborút megelőző évek—

ben sem volt olyan egyenletes. mint az európai államoke. A gazdasági fellendülé- sekel. a hatalmas prosperitz'is korszakait ———

látszólag minden különösebb előzmény nélkül —- szinte egyik napról a másikra törte meg és váltotta fel a pangás időszaka.

A prosperitás és pangas közötti különbség

pedig az európai mentalitas előtt ismeret—

len. iiuzí amerikai méreteket öltött;

.] . . - . ,

A pangas ideje alatt az ipari es egyeb üzemek fokozatos megállítása. : megduz- zadt munkanélküliség s a pangás idől'wli lefolyásának nem ismerése, megbénította a gazdasági elet minden ágazatát. Hogy egy iamiilattal éljünk, mint egy hatalmas hul—

lám a sziklafal előtt. úgy tört meg időn—

12. szám. 1927 kint az amerikai gazdasági élet erőteljes

ívelése, azoknak az ismeretlen tényezőknek hatása alatt, amelyeket jó ideig sem ellen- őrizni, sem kikutatni nem sikerült. Ennek

ugyan —— az Amerikai Egyesült Államok

szövevényes gazdasági életén kívül —— nagy- részt azok a dimenziók is okozói voltak, amelyek ott minden téren találhatók és melyek a jelenségek áttekinthetőségét, egy tudományos alapokon nyugvó gazdaság- kutató munka __hiányában, egészen az utóbbi évekig annyira megnehezítették.

Az Amerikai Egyesült Államok gazda—

sági életében a multban a prosperitás és pangás elég gyakran váltották fel egymást.

Ezek a változások minden esetben nagy

anyagi áldozatot követeltek. Úgy a terme-

lési rendben elhelyezkedett segítőkezek, mint a termelést irányító s a termelt javak szétosztását eszközlő tényezők igen sokat szenvedtek az előre nem látott és néha hosszú ideig tartó pangás következtében.

Természetes, hogy a sűrűbb időközök—

_ben bekövetkező és a társadalom minden rétegét közelről érdeklő változások azután a gazdasági élet állandó és tüzetes meg- figyelését eredményezték és rövidesen úgy a pangás, valamint a prosperitás időszakai—

nak jellegzetes tünetei is közismertekké váltak?) De a gazdasági életet irányító té- nyezőkkel és a hullámzást előidéző okok—

kal még sokáig nem tudtak tisztába jönni.

Ezeknek felderítése lett azután az amerikai

1) A pangást időszak tünetei: a munkanélkü- liek nagy száma, a tőke foglalkoztatottságnélküli- sége, növekvő árukínálat, redukált vasúti szállítás, az áruk áraierősen hanyatlanak; az alap nyersanya- gok árai a legalacsonyabbak. A munkabérek sok- kal alacsonyabbak, mint az előző időszakban vol- tak. Úgy a bankkölcsönök mennyisége, mint a betéti összegek hanyatlanak. A sztrájkok száma ke- vés, de a fizetésképtelenségek száma egyre növeke- dik. A munkásszervezetek létszáma viszonylagosan célokat szolgáló építkezés hanyatlása a legmélyebb pontot éri el.

A hirdetés, az adminisztráció és egyéb nem pro—

hanyatlik. Különösen az ipari

duktív tevékenység teljesen szünetel.

A prosperitás tünetei: erőteljes termelés, emel—

kedő bérekkel, bőséges munkaalkalom, sok lehető- ség a túlmunkára is. Emelkedő jövedelmek, az az-

zal együttjáró magas megélhetési költségek elle—

nére. Fizetésképtelenségek száma kevés. Úgy az üzemek, mint a bányák termelése magas nivón mozog, a kereskedelmi tevékenység minden árú—

fajtában rendkívül élénk, a spekulációs tevékeny—

ség is folyton dagad.

— 1192 —

gazdaságkutató munkával foglalkozók leg- . fontosabb feladata.

Ha közvetlenül a háborút megelőző év- tized ármozgalmát, vagy az azt kifejező Bureau of Labor Statistics ár-indexé'nek—

az itt bemutatott grafikonon szemlélhető—

hullámzását nézzük és azt a háborús évek hullámzásaival összehasonlítjuk, még ért—

hetőbbé válik az amerikaiaknak az a tö—

rekvése, amely a gazdasági élet egyszerű figyelemmel kísérésének munkáját, a válto- zásokat közvetlenül előidéző tényezők Icu- tatásával és felderítésével programmszerűen

bővíti ki. '"

A háború utolsó éveiben bekövetkezett, de különösen a háborút követő évek által okozott változások még inkább hozzájárul- tak ahhoz, hogy a szakkörök külön tanul—

mány tárgyává tették az Egyesült Államok

gazdasági életének hullámmozgását és igye- keztek annak minden fázisát felderíteni.

Éppen az amerikai viszonyokat any—

nyira jellemző dimenziók idézték elő, hogy ott a hivatalos szerveken kívül a gazdasági életjelenségek megfigyelésével magáninté—

zetek is foglalkoztak és valóban felbecsül—

hetetlen értékű tudományos munkát is fej—

tettek ki ezen a téren.

A kutatómunka fejlődésének időszakai.

Az Egyesült Államokban az Economic

research, a gazdaságkutató munka, mely a szélsőséges gazdasági helyzetek okainak felkutatása céljából indult meg, az adott- ságok ellenére is csak lassan bontakozik, de az általános érdeklődéstől kísérve az—

után széles vonalakban fejlődött ki és rend- kivüli mértékben specializálódott is.

Ha már most 'az amerikai gazdaság—

kutató munka fejlődését tesszük vizsgálat tárgyává, három jellegzetes periódust kü—

lönböztethetiink meg: háború előtti. háború alatti és a háború utáni, napjainkig terjedő

időszakot.

A háború előtti, közel egy évtizedre ki—

terjedő időszakot, jórészt a hivatalos szer—

vek vagy a hatalmasabb vállalatok nyilvá- nosságot kerülő munkásságával, valamint az akkor még kevés számmal lévő magán- kutatóintézetek statisztikai adatgyüjtésével és azok nyers vagy félig feldolgozott álla- potban való értékesítésével jellemezhetjük.

A fejlődésnek ebben az időszakában a hivatalos kutatás nagy csendben, de annál eredményesebben folyik, később pedig any—

nyira általánossá válik. hogy a gazdasági

E G Y E S Ú L T Á L L . E T A T S u m s . * * B U R E A U D F L A B D R I S T A T I S T I C S G N A G Y K E R E S K E D E L M I A R I N D E X E .

1NDICESDESPR1XDEGRÚSDUWUREAUOFLABURSTATISTICS.

1 9 1 3 z 1 0 0 .

M.1"lll!!!IIIIV!11IIIIVIII11!IV!II11!IV!!!MW11!IV1II"HV1!!"HV!11IIIW!II111W!IIIII1IIIIIIV1!!III111111l1!1"IIIIIIW!llII!111IV!llII!IllIIHV!ll!!!

_ s ' - 1 0 0 3 14 5 B 7 8 0 1 9 1 0 1 2 3 4 5 B 7 8. 9 1 9 2 0 1 3 4

12. szám. —— 1194 ——

¹⁹²⁷

területeket érintő hivatalok mellett is ku—

tatószerveket állítanak fel. A hivatalos ku—

tatás eredményeinek hasznositása sem rna-- rad el s az később szintén erösen érezteti hatását Amerika gazdasági életében. A Federal Reserve System is ennek a kutató—

munkának köszönheti létezését.

A kutatásnak ebben az első periódusá—

ban az egyes vállalatok információs anyag—

gyűjtessel foglalkozó szervei mindinkább kiszólesednek és hovatovábl') statisztikai alapokra helyezkednek. Részben ezekből, részben az általános szükségből sarjad ki a magánkutatás, mely később szelesebb alapokra helyezkedik s mindinkább irá—

nyító szerepet tölt be az Egyesült Államok gazdasági életében. Nem kis része, van eb- ben annak, hogy a hivatalos szervek ada—

taihoz igen nehezen lehetett hozzájutni és azok a feldolgozott statisztikai anyagot ren—

desen nagy késéssel közöltek. lgy a Bureau oj" Labor Stafisfies által összeállított nagy—

kereskedelmi ár—index adatai csak hóna—

pokkal később kerültek nyil'ánosságra, ami nem elégithette ki a gazdasági életről tájékozódni kívánók és a várható változá—

sok iránt, isit'irdeklődők igenyeit.

Úgy a hivatalos. valamint a magán—

kutatásnak különös lökőerőt ad a háború.

melynek l—zövetkeztében Amerika gazdasági ereje egyre növekszik, míg végre a világ legnagyobb hitelező állama lesz. Ez, a há—

ború által előidézett gazdasági fejlődés, az—

után nagy lendülettel viszi előre a gazda- sági elet hullámzásának magyarázásával es a jelenségek l'eltz'irásíwal foglalkozók munkáját is.

Az amerikai gazdaságkutatás második periódusát. a háború alatti időszakot, a matematikai módszerek .lcialalrulúsáu. a pontos, készséges a(laís:olgallalason kívül a l)izsgalódasokra is alkalmas gaulag anyag, tovabba a statisztikai számsorok fa—

(lományos és rendkz'vl'il ínfen:ív vizsgálata jellemzi.

A kutatás harmadik es legújabb l'ázisát a háború végétől lehet számítani. lizt az időszakot is az az általánosan ismert. a kor—

látlan lehetőségekkel együttjárt'), megalku- vást nem tűrő szellem jellemzi, ami az al—

kotások terén egesz Amerikát áthatja. Eb—

ben az időszakban. a gazdasági életet irá—

nyitó fontosabb számsorok és tényezők lei—

jelölése, az üzleti és gazdasági élei vallo—

zrisaínalg szoros meg/igyelese és ezen val- lazúsolc s:emlélletésére szolgalo lt'z'ilönböző .szrimsmwkból ,f'elépílell' és Össn'allíloll ga:—

(lasági, illetve üzleti baronze'terek készítése alkotja az amerikai k'zzt(zfriziillzik'll gerincét.

Erre az időszakra esik a magánkutatás megerősödése és kifejlődése is. melyet a fentebb említetteken kívül nagyban elősegí—

tett a statisztikai adatgyűjtő szervek növe- kedése, is.

A kutatással hivatásszerűen foglalkoz—(r intézetek. egyesületek és bizottságok ta hi?

vatalos kutatás eredményeiről mint már említettem, key/eset tudunk) a fejlődésnek ebben a, harmadik időszakában, a legújabb statisztikai módszerek alkalmazásával, (le más-más elvek alapján s különböző ténye-_

zők ligyelembevótelevel próbálkoznak a je—

lenségek vizsgálatával s keresnek kielégítő magyarázatot a gazdasági elet hullámmoz—

gására.

A magánkutatás ebben az időszakban az irányzatok megállapításán kívül tovább- menőlegesenaz úgynevezett ['oreeastz'ngot a gazdasági és üzleti életben bekövetkező 'áltozásoknak előre való megállapítását es jelzését tűzi ki celuk amelyet azonban min—

dig nagy körültekintéssel vegez s ugy a mult már kikutatott és magyarázatot nyert jelenst'xgeire vagy az amugy is rendelke—

zesre álló statisztikai adatok reszletes ana—

lizisere támaszkodik. Azonban a kutatók általános megligyelesekl)ől is szereznek bi—

zonyos tigyetemremeltó int'orim'ici(')kat es igen gyak'an a statisztikai adatokon kívül egyéb, a gazdasági életben szerepet játszó tényezőket is számításba vesznek es mer—

legelnek, mint pl. politikai helyzet. speku—

lációs elemek magatartása. stb.. melyek egyébként ki sem fejezhetők statisztikai számsorokkal. Mindazomiltal megis azt kell mondani, hogy az amerikai kutatómunka kizárólag gazdaságstatisztikai alapokon nyugszik s a gazdasági helyzet megitelese—

nel a leggondosal'ib es legrészletesebb vizs—

gálódz'isra es analízisre tz'unaszkodik.

Amig a háború és annak következ—

menyei Európában a statisztika egyes ágai—

nak t'ejlődeset nagyban gt'itolták. addig Amerikában éppen ezekben az evekben te- relődik a közfigyelem mindjobban a gazda—

sági kerdesek szakszerű vizsgálása tett"

s lendül fel ennek következtebeu a statisz—

tika művelése az amerikaiak által sem re—

mélt t'okra es fejlődik ki új alapokon. ha—

talmas méretekben a kutatás. Vitán felül áll, hogy nagy resze van az exogén hatá- soknak —— — amelyekrr az .tmerilcaí Egyesúll Államok a háború alatt oly elenken reagált w— abban, hogy úgy a háborús evekben.

igyam. . _ 1195 _ 1927

"mint a háborút követő időszakban, rend—

kívül intenziven foglalkoztak a gazdasági jelenségek vizsgálatával és a gazdaságstatisz—

tikai anyag célszerű, feldolgozásával. Igen természetes, hogy az adatgyűjtés ebben az időben a kutató munka tagozódott voltá—

nál és a felmerülő igények kielégítéséne'l fogva a statisztika körének igen széles me—

zejére terjedt ki.

Talán itt lesz alkalmas, a magyar ku—

tató munkát is érintő arra a kérdésre Vá- laszt adni., hogy a konjunktúrakutatás je—

lenlegi fejlettsége mellett mily időközökre vonatkozó adatgyűjtést tud értékesíteni a legjobban és, hogy az amerikai kutatás mily adatgyűjtések alapján érte el kiváló eredményeit.

Ezt a ki'rdést attól az igéuytól elte- kintve melyet a kutató munkával szemben támasztunk, elsősorban az dönti el, hogy a mult vagy a jelen gazdasági helyzet ké pezi-e vizsgálódásunk tárgyát. Más a hely—

zet a mult, más a jelen gazdasági jelensé—

gek tanulmányozása esetén. Az amerikai kutatás a vizsgálódások rendszeresítése óta a havi gazdaságstatisztikai adatgyüjtés általánosítására törekszik. A jelen gazda—

sági viszonyok felderítése és analizálása céljából tényleg havi adatgyűjtésre van szükség Ez bizonyult a leghasznavehe—

tobbnek.

A negyedévi és évi jelentések távolról

sem bírnak oly értékkel, mint azt általában

hiszik s tényleg csak a mult vizsgálatánál hasznosíthatók ezek az adatok sikerrel. De itt is kedvezőbb eredményekhez jutunk, ha a havi adatokból számítunk negyedévi és; évi átlagokat.

Sűrűbb időközökre vonatkozó adat—

gyűjtéssel csak a háború után, az amerikai kutatás legújabb időszakában és a rend—

kivul gyorsan fejlődő európai kutató mun- :kánál találkozunk napjainkban. A két—

'_Iie,tenlrintí, illetve herenkinti adatgyűjtést;

_.a konjunktúraérzékeny ár indexek egyéb jelzőszámok és speciális vizsgálódások te—

(szik szükségessé. A jelen gazdasági helyzet .mélyreható Danalízisénél a heti adatok vagy a heti átlagolt statisztikai anyag kétségte- lenül jobban értékesíthető a hóvégi adatok—

nál is; de az is igaz; hogy azok gyűjtése tsok fáradsággal és bizonyos sorókra nézve szervezett piacok hiányában —_— le- kuzdhetetlen nehézségekkel jár Még sű- Árűhb időközökre vonatkozó adatok rende—

sen csak szervezett áru— és értékpiaeokról szerezhetők be. anélkül azonban. hogy ezek

az átlagolt heti vagy havi anyag előállításáh

és az említett piacok elkülönxtett részletes vizsgálatán kívül, ez idő szerint különösebb célt, szolgálnának.

A kutatás alkalmazott módszerei.

A magánkutató szervek a gazdasági törvényszerűségek kinyomozása céljából rendkívüli mennyiségű statisztikai anyagot dolgoztak fel már a fejlődés első két idő- szaka alatt is, ami egyrészt a megfelelő adatgyüjtés szükségszerű további kiépítését vonta maga után, másrészt a módszerek al- kalmazási lehetőségét is tisztázta. Ezen munka, révén azonkívül sok kérdés is jobb megvilágítást nyert, a gazdasági jelenségek pedig fokról-fokra elfogadhatóbb, tökélete—

sebb magyarázatot kaptak és a vizsgálódá- sok alapelveit is sikerült kijelölni.

Ha az amerikai gazdaságkutató mun—

kánál alkalmazott módszerek után kuta-

tunk, azt találjuk, hogy ezek a szervek

vizsgálódásaiknál három különböző mód—

szerre támaszkodnak. Az első időszakban

a történelmi összehasonlítás módszerét hajsz—

nálják. Ennek a módszernek t'őelve abban áll, hogy a gazdasági életjelenségek rendre megismétlődnek és a multban lefolyt gaz- daságoiklusok között oly nagy hasonlóság mutatkozik, hogy abból __ a módszer hívei szerint - elfogadható és a túlzók szerint kétségbevonhatatlan következtetések vonha- tók le úgy a jelen, mint a jövő gazdasági ciklusokra. A történeti összehasonlítás mód—

szere tehát az analógia alapján áll; felde- rítő munkája kétségtelenül igen értékes szolgálatokat tesz a gazdasági hullámzások kinyomózásánál. A történelmi összehason—

lítás módszerére nagy szükség van abból a célból is, hogy a gazdasági élet hullám—

mozgására jellemző számsorokat kijelöl—

hessük és azok természetének megfigyelése révén a jelenségekre nézve kielégítő ma- gyarázatot kaphassunk.

Kizárólag erre a módszerre támaszkodni azonban nem lehet. Maguk az amerikai kutatók is hamar rájöttek arra, hogy ez a módszer csak mint kisegítő eljárás alkal- mazható. A tapasztalati tények egyenesen azt látszottak bizonyítani, hogyha a gazda—

sági periódusok és ciklusok megismétlő dése és az azokat kísérő jelenségek bizo- nyos hasonlóságot fel is tüntetnek mégis azok között mindig vannak olyan lényeges kulonbsegek amelyek elhanyagolása súlyos hi,á'knak válhatforrásává.

' Penleinlített okoknál fogva a történeti

84

x

12. szám. —— 1196 — 1927 "

összehasonlítás módszerével szemben áll egy másik uralkodó felfogás, nevezetesen az., hogy minden egyes gazdaságoikius kii—

lönbözik az előbbitől, sőt alapvető, figyel men kívül nem hagyható különbségek van- nak az egyes ciklusok között. Ezek a kü- lönbségek teszik szükségessé a második

módszert, a cross-cut analízis alkalmazását.

melynek segítségével ki lehet jelölni és meg lehet határozni egy adott gazdasági hely- zetben a működésben lévő fontosabb té—

nyezőket és fel lehet kutatni a ltatóerőkel.

Nem vitatható azonban az, hogy a cross—

cut analízis csak a történeti összehasonlítás módszerével feltárt [előzmények ismerete mellett alkalmazható teljes sikerrel. A tör—

ténelmi összehasonlítás módszere, illetve az általa elért eredmények tehát hasznosak—

nak bizonyultak az amerikai kutató mun—

kában a második módszer alkalmazása esetén is.

A tulajdonképeni eltérés a két eljárás között abban áll, hogy amíg az első a két különböző időben lefolyt gazdasági ciklu- sokban fellelhető hasonlatosságokra ala—

pozza ítéletét és teljesen mellőzendőnek véli a mutatkozó különbségeket. addig a cross—cut analízis ezekre a mutatkozó kii—

lönbségekre. melyek mindig feltalálhatók a jelen és a megelőző gazdasági ciklus kö- zött, sokkal nagyobb súlyt helyez. mint a mutatkozó hasonlatosságokra.

A cross-cut analízis alkalmazása kétség—

telenül sokkal t'áradságosabb és a tudo- mányos i'elkészültségen kívül több találé- konyságot is igényel, mint a történeti ösz—

szehasonlítás, de viszont a gazdasági élet hullámzásának szakszerűbb magyarázatát teszi lehetővé. A két módszer kipróbálá—

sára kiilönben'még' nem volt elegendő idő.

Az eddig leszűrt tapasztalatokból még nem lehet megítélni. hogy melyik módszernek van nagyobb létjogosultsága és így az ön—

álló alkalmazás elvitázhatatlan helyességét _sem lehet még eldönteni.

A már előbb említett két módszeren kí—

vül a kutatók nagyrésze egy harmadikat is alkalmaz: a specifikus történeti analógia módszerét. A specifikus analógia a mutat—

kozó hasonlóságokon kívül már a fennálló különbségekkel is számol. Azon a feltevé—

sen alapszik, hogy az egymást követő gaz- daságciklusok között ugyan alapvető kii—

lönbségek vannak, amelyek a történeti ösz—

szehasonlítás módszerének alkalmazását vitássá teszik, mégis a mutatkozó hasonla—

tosságok között találhatók olyanok. ame—

lyek gondos vizsgálat után elfogadhatók és sikerrel alkalmazhatók a jelen helyzetre is, Az itt felsorolt három módszer legtöbb esetben együttesen nyer alkalmazást. A ku- tatók tényleg sok esetben mind a három módszer előnyeit felhasználják, hogy érté—

kes eredményekhez jussanak a jelenségek magyarázatának szempontjából.

Amint látjuk. a gazdaságkutatás máso—

dik és harmadik időszakában, az Egyesült Államokban mind szélesebb alapokon próA bálkoznak a gazdasági életjelenségek vizs—

gálatával. Ezeknek az évek hosszú sorára kiterjedő kutatásoknak kapcsán teljesen új irányzat alakult ki, melynek t'őjellegzetes—

sége hogy a gazdasági életet nem egyen—

súlyi állapotban lévőnek tartja, hanem azt dinamikai alapokra helyezi. A: összetar- tozó gazdasági jelenségeket együttesen s a történések idejében veszi vizsgálat és ana- lízis alá; azok időtartamát, egymástól való időbeli eltolódottsága't, (: hullámmozgás ha—

ladásának irányát s végül a gazdasági életre ható fontosabb tényező]: közötti szerves összefüggése cet Imtatju. A vizsgálódást pe- dig kiterjeszti az egész gazdasági körfon gásra, a válságot megelőző és az azt kö- vető t'ázisokra is, melyeket a jelenségvizs—

gálódások szempontjából egyforma súlyúak—

naktekint.

Ezek után, ha az egyes kutatószervek munkájával közelebbről akarunk megis—

merkedni, akkor mindenekelőtt a gazda—

ságkutatás első eredményeivel kell tisztába jőnniink s csak azután térhetünk át arra.

hogy az egyes amerikai gazdaságkutató intézetek milyen elveket követnek s a, gaz—

dasági helyzet megítélésére milyen fonto—

sabb számsorokat jelöltek ki és. hogy azok a gazdasági körforgás következtében meny—

nyiben vannak változásoknak alávetve.

Már az előzetes vizsgálódások, amelyek—

ben a grafikus feldolgozásnak igen nagy szerep jutott. felderítették, hogy minden időszámsornál négyféle fluIctuácíóvaI, hul—

lámmozgással kell számolnunk, amelyek azonban nem mindig szükségszerűen van- nak jelenf) Ezek között az első és talán a legfontosabb mozgás a secular—trend, mely alatt tulajdonképen az illető statisztikai számsornak irányzatát, vagyis a sornak bi—

zonyos irányban való haladó mozgását értik. A trend tehát rendkívül értékes infor- mációkat szolgáltat az illető számsorokről.

ll Review ot Economic Statisties 1919. Vol. ].

Pia—37. l.

IL szám . "1197 — 1927 TA számsorok irányzatának megállapitása

tsecular—trend) azonban csak bizonyos ki—

választott időre szól. Ennek az időnek a minimumát az amerikaiak rendesen egy gazdasági ciklusra állapították meg. A ma—

ximális periódus az adatoknak homogeni—

tásától függ, nincsen limitálva és jelenté- kenyen hosszú időre is kiterjedhet.

Az idöszámsor ezen első mozgását. il—

letve a seeular—trendet könnyen érzékelhe- tővé tehetjük, ha tekintetbe vesszük. hogy bizonyos sorokra nézve egyes tényezök ha—

tározott lefelé vagy felfelé haladó mozgást idézhetnek elő. így pl. Amerikában a fo- gyasztási. termelési és szállítási adatokra vonatkozó számsoroknál a népesség szapo—

rodása. a gyártási processzus fejlődése, az egyidőben rendkívíil élénk bevándorlás, a nemzeti vagyonosodásnak erőteljesebb fej—

lődése határozott felfelé haladó mozgást idézett elő.

A soroknak egy második fajta hullám—

zása a vil—"likas mozgás, amely az előbb emlí- tett secular—trendre épül fel. Ennek a hullám- zásnak tetőpontjai a prosperitás alatt, mély vagy fenékponti helyzetei pedig a depresz—

szió idején képződnek. A két tetőpont kö—

zött eltelt idő, illetve az esés és emelkedés fázisai adják és határozzák meg a ciklust és annak idejét. A gazdasági viszonyok sta—

tisztikájának tanulmányozásánál a ciklikus mozgásra is igen nagy súlyt helyeznek az amerikaiak.

A harmadik hullámzás, amellyel szin—

tén számolni kell az idő soroknál. a szezo- nális mozgás, mely alatt azokat a változá—

sokat értjük, amelyek bizonyos időszakon- kint az évnek egy ugyanazon időpontjá—

ban több-kevesebb pontossággal. de feltét—

lenül megismétlődnek. A szezonális válto—

zások származhatnak naptári hónapok kü—

lönböző bosszúságából és egyes hónapok—

*ban levö különböző számú munka— és ün- nepnapokból is. Úgy a szezonális változás— , naki, mint a secular-trendnek mérése igen fontos a ciklusváltozások vizsgálatának

szempontjaim]. —

Végül rá kell mutatnunk az időszám—

soroknak negyedik hullámmozgására is.

amely szintén gyakran fordul elő: ez a szabálytalan fluktuáció. amely háború.

elemi csapások, pánik, stb. következtében jön létre. Ez nem esik különös vizsgálat alá.

Az itt említett első három mozgás fel—

derítésére és meghatározására az ameri—

kaiak különböző módszereket alkalmaztak.

"*Az idősorok kezelésében első és legfonto-

%

sabb dolog ..volt a sorok tagjainak évről évre való növekedéséből vagy fogyásából létrejött változásoknak megállapítása és ezeknek a változásoknak a mérése. A trend meghatározására és eliminálására két mód—

szer áll rendelkezésre, a mozgó átlagolás es a legkisebb négyzetek módszere, mind a kettő empírikus.

A következő fontos probléma, mely a kutatást kezdettől fogva erősen foglalkoz—

tatta, a szezonális változás volt. Ennek ta—

nulmányozása percentuális alapokon nyug- szik. A mozgás meghatározására ma már különböző eljárások vannak használatban, melyek bármelyike elfogadható eredményt biztosít a vizsgálódások számára. Az emlí- tett első és harmadik fluktuáció vizsgála—

tának és mérésének fontossága, mint már említettük, a gazdasági ciklusok meghatá- rozásánál nyer szerepet. A vonatkozó mód—

szerek ismertetésétől ez alkalommal el kell tekinteni, mivel az igen messze vezetne tárgyunktól.

Meg kell említeni, hogy az amerikai ku—

tató munka az egy cikluson belül előforduló jelenségeket és azoknak természetét szin- tén felderítette. Egy-egy gazdasági cikluson belül az amerikai gazdasági viszonyokra

? nézve három jellegzetes részt különböztet—

nek meg: depresszió, vagy pangás, azután a fellendülés és végül a válság időszakait.

,Úgy a válságot, mint a depressziót egyfá- zisúnak tartják, ellentétben a fellendülés- sel. melyen belül ismét három jellegzetes részt különböztetnek meg: a pangás utáni javulást, az általános prosperitást s ennek végén kialakuló feszültséget, melyet ismét nyomon követ a válság.

A fontosabb amerikai kutatószervck.

A magánkutatás munkájának és alkal- mazott módszereinek ismertetése csak hi—

zonyos határok között eszközölhető. Az amerikai kutató szervek különleges elvek alapján építették ki rendszereiket és sok esetben sem azokat, sem az időközben esz—

közölt változtatásokat és azoknak okait nem hozzák nyilvánosságra.

Ezért csupán a kutató munka szem—

pontjából különös érdekességgel bíró, a statisztika jobb kiépítésére törekvő, fejlet—

tebb módszereket alkalmazó és a gazda- sági helyzet megítélésénél a számsoroknak'

tökéletesebb magjarázatot adó néhány kiváló reprezentáns fontosabb irányelveit fogjuk ismertetni. Azokat, amelyeknek mód—

szereit "'az európai kutatás már átvette,

- su

12. 'szám.

vagy pedig megvitatás alatt tartván, bizo—

nyos módosításokkal viszonyainkra is al—

'kalmazhatónak véli.

- Ilyenek: a Harward University Commit- tee on Economic Research, a Babson Statis- 'tical Organisation, a Brookmire Economic

Service, aStandard Statistics Company, Moodys aEconomic Service. Kiemelhetjük még a gazdaságkutatás terén a Pollok Foun—

datíon munkásságát.

Agazdasági élet fontosabb ágazatait tel—

ölelő nyomozó és kutató munkát nemcsak az EgyeSültÁllamokban. de az egész vilá—

gon a legtöbb felkészültséggel a leginten- zivebben a legtudományosabl) alapokon és a legtöbb eredménnyel is az Unióban lévő Harwdrd--egyetem külön bizottsága, a Har- ward Committee on Economic Research

végezte, mely 1917 taVaszán alakult meg

abból a célból hogy a gazdasági jelenségek tudományos vizsgálatával az ezzel a prob- le'mával szemben megnyilvánuló kívánal- maknak eleget tegyen.

Az addigi kutatások eredményeinek fel- használásával a bizottság vezetője W. M.

Persons a gazdasági életre vonatkozó sta—

tisztikai számsorok közül 50 olyan sort vá—

lasztott ki, amelyekre nézve a havi adat—?

* r ' , - " , - %

szolgaltatas v1sszamenolegesen IS rendelke—

zésre állött és amelyeket a megfigyelések szempontjából alkalmasaknak vélt. Ezen sorok vizsgálatára fordított munka és az azzal kapcsolatosan lefolyt atott tanulmány valóban páratlan a statisztika történetében.

_ Ezek közül a munka későbbi fázisában

sikerült kijelölni 23 olyan számsortf) ame—

lyek —— visszamenőlegesen elég hosszú

időre, 15—20 évre —- rendelkezésre állottak s elég homogéneknek is mutatkoztak egy mélyreható analízis számára. A kutatás so—

rán még ebből is elejtettek hármat. A visz—

szamaradt 20 sorralz) próbálták megejteni a jelenségek magyarázatát.

A sorokat viselkedésük szerint 5 külön- böző csöportba ösztották be. A beosztott sorok a következők:

I. 1. Tíz vasúti kötvény kamata.

2. 20 vasúti részvény árfolyama.

_ 3. 12 ipari részvény árfolyama.

II. 4. Építési engedélyek összege.

5. New-yorki bankok osekkforgalma.

;), Review of Economic Statistics 1919. Vol. ].

lS'—_—81.Told.

2)" Review of Economic Statistics 1919. Vol; 1.

12774—130" 138—151. ,old. *

e

— 1198 ' 19237

. New-yorki tőzsdén eladott , rész—

vények mennyisége.

Itt. 7. Nyersvastermelés — 8. NeW— Yorkon kívüli bankok csekk

forgalma.

9. Behozatal. !

által , le 10. U. S. Steel Corporation

nem szállított vasrendelések mennyisége.

11. Fizetésképtelenségek.

l'V . 12. Bradstreet nagykereskedelmi _ar- indexe.

13. Bureau ot" Labor Statisties nagy kereskedelmi árindexe '

14. New—yorki bankok tartaléka. ' _ 15. Vasutak teljes bevétele.

V. 16. Osztalékfizetések.

17. New- yorki bankkölesönök.

18. Newyorki bankbevételek

19. 4— 6 hónapi ker. váltók kamata ' New—Yorkban.

20. 60—90 napi ker.

New-Yorkban.

Ezeket tartották a legfontosabbaknak az Egyesült Államok gazdasági életére

nézve.

A sorok jellemzésére, illetőleg beosztá—

sára nézve csupán annyit jegyzünk meg, hogy azok beosztásánál és összetevésénél a sorok időbeliegyüttmozgása volt a döntő szempont. Az egyes csoportokba behSztott sorok bizonyos időbeli különbséggel halad—

váltók kamata

tak. így az elsö csoport 2—4 hónappal

előzte a második csoport tagjait; ugyanaz volt észlelhető a második és harmadik, va- lamint a harmadik és negyedik között. Az ötödik csoport tagjai a negyedikhez képest 4—6 hónappal maradtak vissza. A fő née—

hézség már most csak abban állott, hogyan lehetne ezeket könnyen kezelhető. formába önteni, hogy a grafikus feldogozás számára is alkalmasakká váljanak. A mutatkozó szimptomák szerint Csoportosított (sorok öt vonalú barométerével próbálták érzékel—

tetni a gazdasági élet hullámzás-át. Ez volt az első gazdasági barométere a bizottság által létesített Harward Economü Servi—

cenelc. ' *V

Az öt görbével azonban nem sikerült elég szemléltető módon ábrázolni a 1'hul—

lámmozgást és így rövidesen fel kellett? adni az öt összetett sor alkalmazását és *awg'ra- fikus feldolgozás számára egy tisztább'k'é—

pet nyu jtó a jelenségeket könnyebbenx érzé—

keltető kevesebb sorból álló barométert kel—

lett összeállítani.

Ezzel egyrészt a vizsgálódás fkör'ébe

1521' szám. " "

*— 1199, ——

? az?

vont anyag újabb redukciója, másrészt pe- digvac, vizsgálódás más irányú kiegészítése vált szükségessé. Hét, végül csak öt sta- tisztikaiszámsorból felépített hármas tago-

zódású, az ü. n. hármas piac barométerét

szerkesztették meg, eltérőleg a többi ma- gánkutató szervektől, melyek a sorokat rendesen egy indexszámmá teszik össsze. A tlarward-barométer egyik vonala a speku- láció menetét, a másik az üzletmenetét s a harmadik pénz— és hítelviszonyokat tün—

teti fel.

Természetes, hogy a jelenleg között és' általánosan ismert hármas tagozódású Har—

ward—barométer igen sok kísérletezés, pró—

bá'lkozás és munka eredménye. Az, amint jeleztük is. az idők folyamán lényeges vál—

tozásokon ment keresztül.

ból szerkesztett és szemléltetésére különö- sen alkalmasnak bizonyult barométer leg—

lényegesebb változása 1919—ben történt.!) Ekkor cserélték—fel Bradstreet által össze—

állított és sok ideig használt nagykereske—

delmi árindexet egy tíz áruból álló, a gaz- dasági életben bekövetkező változásokra gyorsan reagáló ú. n. konjunktúraérzékeny árindexxelf) Ebben az érzékeny árindex—

ben a következö áruk foglalnak helyet:

gyapotmagolaj, koksz, horgany, öntöttvas.

rúdvas, sertés. bőrök. szövet. vászonáruk.

gyapjúfonal.

A Harward-egyetem eljárásait újabban az európai viszonyokra is megpróbálják alkalmazni ése célból. az angol. francia és az olasz egyetemek statisztikai inte- zetei kooperatív működést fejtenek ki a Harward-egyetemmel. Ez utóbbiak a ku—

tatás eredményeiről negyedévenkint meg—

jelenő kiadványaikban már szintén beszá- moln'akf—l

A Harward-egyetem kutatásainál a cross—cut analízist alkalmazta. Tőle teljesen függetlenül igen intenzív működést fejt ki a Bubson Smtísficul Organisation, mely a többiektől is teljesen eltérő eljárást alkal—

mazott a kutatz'isnál. Babson kizárólag történeti ('isszehasonlítz'is n'iódszerél'e építi

't Review ot' Economic

trv—amít. old.

2? Review ot'

Hi., 353. old. és 1925.

3) London Cambridge

Monthly Bulletins. lndices du monvement général des affaires en Frame el en Divers Pays. Indici de] MOVilm-nto l'ieonomioo llnlinno con Alcuni Con-

lnternazionali.

Statistirs 1923. Vol. V..

lik-onon'iit- Slatistics 1921. Vol.

Vol. VII.. 277. old.

Economic Service:

iron—ti

A három vonal- ,

t'el eljárását. Azt a főelvet tartja, szem előtt, hogy ami a mechanikában a hatás és visz- szahatásra nézve áll, az a közgazdasági életben és általában az emberi viszonyokra alkalmazva is megállja helyét Hipotézisét a grafikai ábrázolásban a területi egyenlő—

ség elvének nevezte el. Szerinte a gazdasági életben minden normálison felüli tevékeny—

ség periódusát követni kell egy normális alatti tevékenység periódusának.

Babson az amerikai gazdasági élet ha—

ladásának pontos megfigyelésére 12 sta—

tisztikai számsort választott ki, melyet' ki-- elégítő gazdasági fontosságúaknak ítélt. Az általános _ gazdasági helyzetet jellemző indexszámában a következő sorok foglal- nak lielyet: bevándorlás, húsz városban ki—

adott építési engedélyek összege, az összes

üzleti bnkások passzivái, a Federal Reserve

Boardnak a esekkforgalomra vonatkozó adatai, Bradstreet nagykereskedelmi ár- indexe, az export és import értéke, külföldi pénzpiacok (Anglia, Francia— és Német- ország) kamatlábai, 4—6 hónapra szóló váltók kamatai New-Yorkban, termésmeny—

nyiség (kukorica, gabona és gyapot), a vasutak összes bevétele, az Interstate Com- merce Commission jelentése alapján. A ka- nadai gazdasági viszonyokra vonatkozó indexszám, részvényindex, 20 vasúti és 20 ipari érték legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamainak átlagaiból összeállítva.

Ezek a sorok megfelelően reprezentál—

ták az általános gazdasági helyzetet és an—

nak irányzatát is az összeállítás idejében.

Ezt a kellőképen mérlegelt 12 számsort Babson egy, az üzleti élet aktivitását jelzö

indexszámmá tette össze. Éppúgy mint a

Harward-bizottságnak, Babsonnak is meg kellett küzdeni azokkal a nehézségekkel.

amelyek a gazdasági élet struktúrájában létrejött változásokkal kapcsolatban időn—

ként felmeriiltek. Az eredetileg" felvett so- rokban tehát időről időre változtatásokat kénytelen eszközölni vagy a mérlegelési te- nyezöket kell a szükséghez képest A_korri—

y'ilni Sz természetes is. liiszen-Babson indexszámában mint külön sor szerepel a

bevándorlás is. ( ,

Babson esete világosan mutatja, hogy a multra való támaszkodás és így a,- törté- neti összehasonlítz'is módszeie nem 'min—

(lig állja meg a helvét. Újabban éppen ezért Babson is kezdi alkalmazni egyrészt a spe—

cifikus történeti analógia módszerét,, más—

részt pedig' a cross-cut analízist. Az öupél—

(tája, is azt mutatja. hogy az amerikai gaz-