Óvári Papp Zoltán dr.: A külföldi kölcsönök hatása az adós ország gazdasági helyzetére

11. szám.

az értékes (s a maga nemt'-ben páratlan adatfelvétel eredményeit azonban oly sok egyéb nagy publziln'ieiö

után a fővárosi statisztikai hivatal kötelességének tartotta köz'reboesz'ltani. A statisztikus es a szoeio—

lógus előtt ezek az adatok most is elevenek és gon—

(lolatebresztők. Az a kérdőív, amelynek segítségével a felvétel történt és amely Illye/ulvi igazgató mun—

kája, a főiskolai hallgatók összes életviszonyaira maradéktalanul kiterjedt, 77 t'őkérdest és

all'kérdést tartalmazott. Illyefulvi egyebkent

szóban a főiskolai hallgatók szóbanlevő adatgyüjté-

számos az elő—

sének a történetíwet kapcsolatban erdek—esen ismer—

teti a fővárosnak a diáknyomor enyhítését célzó

és ebben az irányban Vt'egrehajlott akcióit.

A kötet. első része az adatok szöveges ismer—

tetéséből áll, amely Molnár Olga dr. gondos és figyelmet érdemlő munkája. A tanulmány hiányta- lan—ul kiterjed mindarra, amit, maga, az adatgyüjtés is felölelt, s ez már magában is a tanulmány rend—

kívüli alaposságát jelenti. A kötet címe nem mutat

rá teljesen a tartalom'a, mivel a szociális és ga:- dusági viszonyokon messzement'ien túl a főiskolai

hallgatók valamennyi számszerűleg órintliető érlet—

viszonyát nyomon követi; így a hallgatók irodalmi és tudományos elt"oglalts;'1ga, zeneismerete, sporto—

lása, szórakozása, dohány- és alkoholl'ogyasztása, külföldi utazásai, egészségi és ruházati viszonyai stb. mind oly megvilágítz'isok, amelyek nem sorol- hatók szorosan a címül adott tárgykörbe. a hang—

súly azonban, mint a fővárosi statisztikai hivatal

említett nagyarányú felvételeinel általában, a eímiil adott két nagy fogalmi körön van.

A kötet második része a táblás kimutatásokat foglalja magában magyar és német szöveggel.

A. ], (Ir.

Óvári Papp Zoltán dr.: A külföldi kölcsönök hatása az adós ország gazdasági helyzetére.

])7 Zoltán Óvári Papp: L'infiuence des emprunts étmngezs sur la situation économt'gue des pays de'biteurs.

Budapest, 1984. Xll —t— Zíll l. — p.

A közgazdaságtudományi vizsgálódás nagy te- külföldi

Magyarország; gazda—

riiletének az a resze amely a kölcsönök

gazdasági hatásait tárgyalja,

ságpotiti'kari vonalvezetését igen közelről érdekli, miután a magyarországi termelő munkának tudva- levőleg úgy a háború előtti időben, mint a háború utáni újjáépítés eveiben egyaránt jelentős tényezői

voltak a külföldről kölcsönvett tőkék. li kölcsönök

igenybevélelőnek hasznos volta és az igénybevetw líiknel követendő irányelvek tekintetében a tapasz- talatnak közvetlen, l'ulszínesebb eredinn'xnyei nem adnak elég biztos támpontot az állást'oglatlt'lsra. .t távolabbi jövőt nézve, amikor a külföldi kölcsönök felvételénél eztidőszerint mutatkozó akadályok el—

simulthatnak. nagy jelentőségűnek kell ezért monda- nunk az idevonallmzólag tisztább lz'vtáshoz segítő

(

——990—— 1934

tevékenységet, kiilőnősen ha kt'etsegtelennek látszik,

hogy ez a magyarországi lezonyok figyelembe- vételével is ilyennek tekinthető A szobanlevő kér—

dés egyes fontos vonatkozásait élesen megvilágító

fejtegetéseket a legutobbi evek l'olyainz'tn gyakrab-

ban közgazdasági

szaklapokban es l'olyői"titokban, újabban pedig a

olvashattunk a napilapokban,

problémakört melyebben kimerítő es rendszeresen

átfogó munkákkal kezd gazdagodni szakirodalmunk.

Nagy hézagot pótol ebben az irányban Ovari Papp

Zoltán dr.—nak ,,A kölcsönök

adós ország gazdasági helyzetére" című, a kőzet—

kíiili'őldi lta—t ása a z

multban l'negjelent munkája, amel a magjarországi viszonyokra alaposan kiterjeszkedő, de egyszer—

smind azokon túlmenő nagy perspektívában tar-

gyalja a fontos témát.

A munka első része egyes nyersanyagtermelt'i tengerentúl—i államoknak és pedig lx'anadának, az Amerikai Egyesült, Allamoknak, Argentinának es Ansztráliának a vilz'tghábort't előtti eladt'isodási l'o- lyiamatairol felderített eredmónyeket ismerteti. Ez az ismertetés okszerűen vázolja a külföldit kölest)- államok gazdasági nök felvétele kapcsán az illető

életében jClOlllkOZÖ tüneteket. figyelemmel az illető

viszonyai'at es kiizgazdasígának állam 'alltláris

bizonyos sajátossz'tgalval valo osszet'iiggt'isre. .t munka második reszeben Németország L,", Magyarorszt'ig k"lt'ö—lddel szembeni háború utáni eladosmla'isz'tt kí—

sérő jelen—niggek yt'lzoltatnak, mig; a mű harmadik része tapasztalati anyag figvelembevelelevel elmé—

leti ma fy—aw'izatát adja a külföldi kölcsönök hatása alatt kilontakozo egyes gazdasági jelenségeknek

igen sok irányban viszi

Óvár Papp

a folyamatnak a tisztázását, [amely a könyve

előre aim.

külföldi a országok gt

ssígok felvetette ki'wetkeztólam az adós zdasági eleteben végbemegy. li folya—

matnak kiili iböző irányait, az aranybeliozatalt. a lizelesi eszko "ik illtlllllft'lStígsllltlli a szaporodász't, n bankbetétek m vekezlesek az ársziiwonalnak export—_

importcikkek (. a belföldön, belt'öldi l'tlgyttsllfhl'u termelt eikkek 'zerinti változását, a külkereske—

delmi merleg pass ív irányú eltolt'idá'isz'tt, a munka—

bőrek alakulását n: *y gonddal összeállított statisz- tikai anyagra támasz odva elemzi a szerző, a Nia—

gyarorszz'gra es Nőinőltsi'sZági'a vonatkozo tárgya—

lásnál lehelőseg szerint a negyedevenkinti köle—ön—

mozgalomnak nagy t'áradsz'ggal megállapított ered—

ményeit. állitva szembe a párhuzamosan figyelembe

veendő adatokkal. Nagy elmeleti segítség ez a tn—

nulmány annak, aki a kiill'öldi eladt'isodz'tst illetőleg követendő politika útjain irányvonalat keres. A szerző által végzett kutatások nézetünk szerint első- sorban a külföldi adőssz'igszolgé'ilattal jam teher es a külföldi kölcsönből eszközölt befektetes rentabi—

tása közötti viszonyt valamint általában a kölcsön—

ből való beruházás prodnktivitását érintő részletek-

kel volnának még nemileg" kiegeszitendők. Kétség—

ll. szám. —991—— 1934

telen, hegy e részletek tisztázásához állanak leg- kevésbbé megfelelő adatok rendelkezésre. Megvan

azonban az alap arra a feltevésre, hogy a fennforgó

nehézségek dacára éppen Óvári Papp alapos, kö—rüvl-

tekintő munkája révén ebben az irányban is értékes eredményekhez fog még a tudomány jutni.

Szigeti Gyula dr.

Matolcsy Mátyás dr.: Agrárpolitikai felada- tok Magyarországon.

Dr Mathias illatolcsy: Les táches de la politi- gue agraíre en Hongrie.

A Soli Deo Gloria szövetség kiadása. 1934. 151 oldal.

Publié par la liádémtzon bolt Duo Gloria. 1934. 151 17.

Helyesen állapítja meg ennek a kötetet kitevő tanulmánynak előszavában SzeIc/ü Gyula, hogy a magyar földmíves és mezőgazdasági munkás saj- nálatraitnéltt'ian rossz helyzetet egy egész könyvtárt kitevő szakmunka tárgyalja) de a helyzet javítására vonatkozólag olyan elfogadható megoldást, amelyik minden l'orradalon'ttol és radikálizmustol mentes és hosszabb ideig eltarto gyökeres átnialutlz'ts vonalait

mutatná be, a vonatkozó szakirodalom eddig nem igen produkált. Matolcsy az elsők egyike, aki ily irányú elgondolásaival zt nyilvánosság elé lép. Szer- zőnek ugyanis azt az elvi megállapítását, hogy a nincstelen milliók közül minél többet kell kiemelni és bármi—nő áldozat árán önálló egzisztenciává, a magyar nemzet értékes tagjává kell tenni, még ak- kor is, ha a ki ránt áldozat kevesek feudális helyze—

tének megcsorbítását jelenti, anapság már nem lehet radikálisnak minősíteni, ez az álláspontot

napjainkban majdnem általánosnak l ondhatjuk.

Matolcsy tanulmányában —— elejé "

mindig statisztikai adatokkal dolgozik, munkájának elején,

l végéig ——

különösen ahol hazánk mezo, azdaságá-

nak jelenlegi struktúráját ismerteti, minde

a hivatalos statisztika megállapításaiból .in

esetben ll ki.

Könyvének második fejezetében beszél az

politika feladatairól. felad tnak

mondja a mezőgazdasági üzemek nagyságának 1 eg—

agrár- Legfontosabb

változtatását és ennek követ.kezményeképen a 't' pítési.

A 4'5 milliót kitevő agrárnépesség 67'3%—a me—

zőgazdasági munkás, 5 kat. holdon aluli törpe-—

birtokos és bérlő, továbbá mezőgazdasági cseléd.

A 100 kat. holdnál nagyobb birtokosok és bérlők

száma ezzel szemben az agrárlalkoisság 0'7%-a. A kisgazdaságok szaporítása szerző szerint a minő—

ségi termelést sem érinti, legfeljebb a gazdálkodási rendnek kell változnia. Ez a változás már meg is

indult, utóbbi években az agrártermékek forgalmá—

ban éppen a kisgazdaságaink termékei szerepelnek nagyobb arányban Ezt a inegz'íllapitását a követ—

kező összeállítás adataival bizonyitja:

Az exportált búza értéke millió pengőben.

1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 1931/32 193283

165 184 182 176 188 72 45 25

Az exportált baromfi, tojás, toll értéke millió pengőben.

76 92 70 75 ez") 77 59 40

Míg tehát a búzaexport értéke az elmult nyolc év alatt 86%—'kial csökkent, addig a kisgazdaságok

produktuma —4 a baromli, tojás, toll -— exportjá—

nialk értékénél csak 50% a visszaesés.

A telepítés céljaira, nézete szenint, maximáli-

san számítva 31 millió kataszter holdnyi terület áll rendelkezésre, Bemulatja _ elképzelése szerint

—— egy néhány járás térképét telepítés elölt és után.

A lakosság megoszlását is térképeken ismerteti. itt azonban rá kell mutatni egy statisztikai tévedésére,

tanulmányának 59. oldalán egy térképen az erősen és gyengén szaporodó lakosságú községek elhelyez—

kedését mutatja be, a felhasznált adatok azonban nem a szaporodási hanem a születési arányra vonatkoznak.

A telepítési akcióval kapcsolatosan rámutat a

tagosítás és a mesterséges öntözés szükségességére.

Az úthálózat kiépítése, a hitelélet

sürgős megoldása, a szövetkezeti eszme felkarolása, arányra,

problémáinak

szak- oktatás nagyarányú kifejlesztése és a mezőgazda—

a piackutatás fontossága, a mezőgiazdasági

sági munkásság szociális biztosítása mind olyan kérdés, amelyek szakszerű megoldása nélkül a tele—

pítési akció sikere nem képzelhető el.

Az akció pénzügyi m-egoldász'tra proponált mó—

dozat túlságosan optimista. Az egész akciót — évi 100.000 kat. hold telepítését feltételezve — körül- belül 30 év alatt véli lebonyolítani, a költségek nagy részét az állami költségvetés kereteinek bizo- nyos eltolásaival gondolja biztosíthatni.

Matolcsy munkája igen sikeres tanulmány, a

megoldandó kérdés anyagát világosan, tisztán tárja szemünk elé, a megoldás lehetőségére vonatkozó tervezetét egyéni meggyőződéssel igyekszik keresztülvihett'inek feltüntetni. Tanulmányát ezek-

kel az aktuális kérdésekkel foglalkozók bizonyára nagy elismeréssel fogják olvasgatni. S. I.

erős

Recueíl international de statistigues écono—

migues, 1919/1930.

Kiadta a Nemzetközi statisztikai intézet állandó hivatala.

Ojjicc'pm'manent de Flnstítuí international de statistígue.

La Haye, 1934. 241 lap. _ p,

A 10 legfontosabb ország gazdaságtörténetét

kapjuk számokban a Nemzetközi statisztikai inté- zet állandó hivatalának e legújabb kiadványában

arról az időszakról mely a gazdaságtörténetbe—n

kétségtelenül páratlan drámai gyorsaságú esemény-

változásaival. Ez a 12 évre terjedő időszak magá—

ban foglalja a közgazdaság szétziillöttségét, a rá-

következő iiszavirz'tgéletű prosperitást (1910, 1920),

majd a valuták összeomlását és rendezését, továbbá

71*