Az európai villamosenergia-ipar helyzete és kilátásai 1960/61-ben

l

i

1 064

STATISZTIKAI IRODALMI NOW

a világ ipari és mezőgazdasági termelésé—

ből való részesedés, a gazdasági fejlődés

üteme, a világ ámforgalmában való része- sedés, az export és import szerkezete és volumene, végül a szocialista országok ré—

szesedése a világ ipari és mezőgazdasági

termelésében.

2. A legfontosabb termékek termelésé-

nek mutatói (94 mutató). 1. ipar; 2. mező—

gazdaság; 3. lakások és szociális-kulturális

jellegű építmények; 4. közlekedés.

3. A munkatermelékenység és az anyagi-műszaki bázis fejlődésének muta- tói (54 mutató). 1. a feltárt természeti erő—

források; 2. termelési állóalapok; 3. mun—

kaerő—tartalékok; 4. munkatermelékeny- ség.

4. Az életszinvonal mutatói. Idetartoz-

nak a nemzeti jövedelemre (fogyasztási

alap), illetve a feldolgozóipar-ban foglal—

koztatott munkások átlagbérszínvonalára vonatkozó mutatók. További—57 mulatt csoportosítása: fogyasztás; lakásállomány;

foglalkoztatottság; kereskedelem és közle—

kedés; oktatás,— egészségügy és művelődés;

társadalombiztosítás és népesség—népmoz—

* galom.

A szocialista világrendszer fejlődésének új korszakába lépett. E korszak egyik jel—

lemző vonása a KGST tagországokban ki—

dolgozott húszéves távlati tervek. Ezek ko—

ordinálása és egybehangolása nyomán ki- rajzolódik a szocialista társadalmi rend-

szer gazdasági fölénye a kapitalizmus fe—

lett. A tervek realitása azonban függ a tu—

dományos megalapozottságtól, amely el—

képzelhetetlen a gazdasági összehasonlítás alaposan és sokrétűen kidolgozott statisz—

tikája nélkül.

(Ism.: Kérész Gyula)

IPARSTÁTISZTIKA

AZ EURÓPA! VILLAMOSENERGiA-IPAR HELYZETE És KILÁTÁSA! 1960/61-BEN

(The situation and prospects of Europer's electric power supply industry in 1960/61.) Geneva. 1962. U. N. 98 4— 25 p.

A tanulmányt —— nagyobbrészt az egyes országoktól bekért statisztikai adatok alap—

ján —- az Európai Gazdasági Bizottság Tit—

kársága állította össze. A kiadvány célja,

hogy összehasonlítható adatok felhasználá—

sával bemutassa és elemezze a villamos—

energia—ipar főbb fejlődési tendenciáit, ki—

emelve ezen belül a közérdekű problémá—

kat és lényeges irányzatokat.

A villamosenergia—fogyasztást vizsgálva

a tanulmány megállapítja, hogy a termelés

emelkedése jelentős. A termelékenység nö—

vekedését előmozdító új beruházások és a reál vásárlóerő emelkedése együttes hatá-

sának eredményeként átlagon felüli növe—

kedés mutatkozott a villamosenergia—igény

tekintetében a vizsgált időszak alatt az európai országok csaknem valamennyi fo—

gyasztó szektorában. A Villamosenergia egyre nagyobb szerepet tölt be Európa ösz—

szes energiafogyasztásában.

Az egyes országokban készített tanulmá—

nyok alapján foglalkozik az ismertetett munka az időjárási viszonyoknak Európa

energiaszükségletére gyakorolt befolyásá—

val. Megállapítja, hogy főleg a szénener-

giai-bázissal rendelkező országokban alkal- masak az ehhez hasonló tanulmányok a

napi terhelések előrebecsléséhez (főleg a helyi szükségletek és a téli időszak vonat—

kozásában), azonban nemzetközi összeha—

sonlításokra az ilyen jellegű elemzéseknél komplikáltabb számításokra van szükség Ilyen jellegű —-— a hőmérsékleti viszonyok

és a villamosenergia—fogyasztás közötti

összefüggést vizsgáló — számításokat vég-

zett az Európai Gazdasági Bizottság tizen- hat európai ország tekintetében.

A villamosenergia—fogyasztás jövőbeni kilátásait illetően a tanulmány 1975—ig kö—

zöl tervszámokat, illetőleg becsléseket.

Megállapítja, hogy számos országban, kö—

zöttük a kelet—európai országokban és a Szovjetunióban a tervek szerint már a leg—

közelebbi jövőben a villamosenergia—ter—

melés jelentős növekedése várható. A ta—

nulmány foglalkozik a háztartási villamos- energia—fogyasztás szerepével az összes vil—

lamosenergia—fogyasztáson belül és ki—

emeli e fogyasztási szektor növekvő jelen—

tőségét. A villamosenergia-fogyasztás hosz—

szúlejáratú tervezéséről szólva az összeál- lítás felhívja a figyelmet . arra, hogy az

összes energiafogyasztás és a villamosener- gia—fogyasztás tervezésénél figyelembe kell venni az összes energiafogyasztás és vil—

lamosenergia-fogyasztás közötti összefüg—

géseket; valamint azt, hogy a jövőbeni Vil—

lamosenergiaszükséglet felmérésénél szá—-

ÉJX

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

1065

molni kell azokkal a gazdaságossági és ra—

cionalizálási tényezőkkel, amelyek meg—

takarítást idéznek elő a termeléshez szükséges munkaerő, fűtőanyag és be—

rendezések tekintetében.

A villamoserőművek kapacitásának nö- vekedéséről szólva a kiadvány részletesen tárgyalja az atomerőművekben történt vil—

lamosenergia—termelés növekvő szerepét Európában. Beszél a konvencionális áram—

fejlesztőkben előállított villamosenergia

anyagokra (például: lignit, tőzeg) alapított

erőművek termelésének emelkedéséről, va—

lamint a földgáz használatára épített erő—

művekről (például Lengyelországban első ízben alkalmaztak földgázt mint fűtőanya—

got villamoserőművek üzemeltetésére).

A tanulmány a továbbiakban részletesen foglalkozik a villamosenergia-hálózat fej- lődésével, a villamosenergia nemzetközi cseréjével, a gázturbináknak villamosener—

gia—termelésre való felhasználásával.

Az összeállítás nagy figyelmet fordít a Villamosenergiatermelés és —ellátás terén

eszközölt és eszközölhető megtakarítások,

ésszerűsítések kérdésére. A fogyasztók ré—

széről mutatkozó takarékosság mellett a kiadvány a gazdaságosság előmozdítását főként az erőművek hatékonyságának emelésében, az üzemanyagköltségek mér—

séklésében, a veszteségek csökkentésében, a kapacitás egységére jutó alacsonyabb költséghányadban, az áramfejlesztő beren—

dezések és a hálózati kapacitás kihaszná- lásának megjavulásában stb. látja.

A tanulmányban elemzett fejlödési ten—

denciákat és az európai villamosenergia- ipar jövőbeni fejlesztésére vonatkozó ter—

veket számos adat illusztrálja. Az adatok számos esetben az európai országok villa—

mosenergia-iparán kívül bemutatják az Amerikai Egyesült Államok villamosener—

gia—iparának főbb mutatóit is.

(Ism.: Kármán Tamásné)

*

ANDRIESSEN, J. E. _ OOMENS, c. A.:

ATERMELÉKENYSÉG MÉRÉSE HOLLANDIÁBAN

(La mesure de la productivité aux Pays- Bas.) _— Revue de la Mesure de la Producti- vité. 1961. 27. SZ. 18—34. p.

A szerzők a munka termelékenységét il—

letve a munka termelékenységének alaku- lásával összhangban levő ár- és bérpoliti- kát tekintik a gazdasági egyensúly biztosí—

tékának. Véleményük szerint a termelé—

kenység növekedéséhez mért béremelések útján megvalósítható a munkásság részesí- tése a nemzeti jövedelem gyarapodásában anélkül, hogy ez áremelkedéseket elő-

idézve inflációhoz vezetne; feltéve, hogy a beruházási kiadásokat is a rendelkezésre

álló nemzeti jövedelemhez szabják. A

munkabéreket nem szabad a munkater-me—

lékenység átlagos növekedése alapján az

egész munkásság részére azonos mérték—

ben emelni, hanem a termelékenység nö—

vekedésének iparágankénti különböző mér-

tékével arányosan differenciálni kell. A

németalföldi közgazdászok egy része vi—

tatja, hogy ez a differenciáló szemlélet cél- szerű-e? A szerzők azonban azzal érvelnek álláspontjuk mellett, hogy a globális bér—

emelés áremelkedéshez vezet azokban az iparágakban, amelyekben a termelékeny—

ség növekedése' kisebb az országos átlag—

nál. Ezt az áremelkedést tapasztalat sze—

rint jóformán sohasem ellensúlyozza az

árak csökkenése azokban az iparágakban,

amelyekben az országos átlagnál jobb ter—

melékenységnövekedés nagyobb béreme—

lést, illetve jelentősebb mértékű árleszállí—

tást tenne lehetővé,

Ezután a szerzők a statisztika gazdaság—

politikai felhasználásának fontosságáról és a termelékenység mérésének statisztikai problémáiról alkotott nézetüket fejtik ki.

Véleményük szerint a statisztika a gazda—

ságpolitika alapját alkotja és megelége—

déssel állapítják meg, hogy bér— és árkér—

désekben mind a munkások és a munka—

adók érdekképviseleti szervei, mind pedig az illetékes hatósági szervek rendszeresen igénybe veszik a Központi Statisztikai Hii vatalt. A termelékenység mérésének is- mert statisztikai problémáival foglalkozva előadják, hogy a termelékenység alakulá—

sának reális megismerését csak annak tar- tós irányzata (trendje) szolgálja; ennek ki—

számításánál alkalmazott eljárásukat, il- letve annak nehézségeit részletesen leírják.

így többek között kitérnek a bérmunkások

és az ún. ,,független munkások" (önálló iparosok) által végzett munka egymásközti arányainak változásából előálló problé—

mákra a termelékenység mérésében, a trendszámításba bevont időszak megfelelő elhatárolásának jelentőségére, a trendszá-

mításban alkalmazott eljárás kiválasztá—

sának kérdésére (szerzők a lineáris trend alkalmazása mellett foglalnak állást) stb.

Foglalkoznak továbbá a termelési eljárás gyökeres átalakulása esetén a termékkibo- csátás mérésénél felmerülő nehézségekkel, valamint a kibocsátás definiálásának és ér—

tékelésének elvi problémáival.

A tanulmány idősor táblázatokkal vég—

ződik, melyek a termelés, a munkáslétszám és a munkatermelékenység iparágankénti alakulásának indexeit tartalmazzák 1949—

től 1959-ig, 1953 í 100 alapon.

(Ism.: Juhász László)