Németország

3—4. szam. —— 150 —— 1924

delem költségeire ugyancsak 1912-ben egy elhelyezett betétek 6.394 millió cseh koronát lakosra 98 aranykorona, Ausztriaban 12'6 tettek ki. a folyószámlán elhelyezett betétek aranykorona jutott, ezzel szemben a cseh- pedig 9.323 millió koronára rúgtak.

szlovak költségvetés 178 cseh koronát iranyoz Ez összegekből a nagy— és középban- elő hadügyi kiadásokra. A külügyi képviselet kok közül tiszta cseh bankokra 3.205 (könyv), ugyancsak 1912-ben Ausztria-Magyarorszag illetőleg 5074 (folyószámla) millió korona, egy lakosara 38'5 aranyfillér terhet jelentett, cseh-német bankokra 1.388, illetőleg 1.704 mig Cseh-Szlovakiaban ugyanez a tétel 2 millió és tiszta német bankokra 1.142. ille—

aranykoronára rúg. tőleg 1.013 millió korona esik.

Bankok betétállománya. A pénzügyi kor- Teljesség kedvéért itt közöljük a zürichi many kimutatása szerint 1923. év Végén a devizaknak 1919—1923. évi prágai közép- cseh-Szlovak bankoknál betéti könyvecskékre árfolyamait.

100svajcifrank. 19191 1920 1921 1922 1923

árfolyama * , — i v ,

N 3 p lÁrfolyam N 3: p [Árfolyam N ap lArfolyam, N 3— p lÁrfolyam N RD 'Arfolyam

!

l ; .

legalacsonyabb . . . V/21—26 803'—— V/27 780'— 1/28 1155'— lVlII,728_ 520'— VII/9 1557"—

; l , '

legmagasabb XII/1231 1083'50 11/12-13 1750'— Xl/7 1920'——g l/2 11800'——! 1/18 l678'—

. l

közép ... — 517098 — 1179874 — 1412170 —— RBÖIBOB —— 1619061

Németország.

Allemagne.

Köln, 1924 január 18. a brikett és 1'50 francia frank a nyei'sszén

Az altalanos helyzet szempontjából az 1923. tonnája után.

év utolsó negyedét két részre lehet osz- A_ munkaidő a Ruhrvidéken egy oraval

tanunk. meghosszabbíttatott. A barnaszénszimlikatus

Az évnegyed első felében a leromlás folya— területén a munkaidő felemelését a munkások mata tovább tartott s úgy látszik, elérte az egyhangúlag elutasították.

alsó fokot, az évnegyed máSOdík felében azon— A munkaidőnek a Ruhrvidéken egy oraval

ban a márka stabilizálásával és 3. 111 l. 0. U. NI.- való meghosgzabbítása és azzal egyidejűleg a

mal (Mission Interalliée du Controle des Usines munka felvételének jó hatása a széntermelés_

Bt Mines) való megegyezés következtében javu— nél már december havában is jelentkezett.

MS kezd beköszönteni. _ Emelkedett a koksztermelés is, a kohók

Az évnegyed első felében a seénellátás egy része már üzemben van.

helyzete az elmult évnegyedéhez képest súlyos- Novemberben (német részről kapott. adatok b0tl0tlj, amennyiben 'az'uzemek a banyamun— szerint) a S. 0. 0. F. (SOciété des Cokes de kasok legnagyobb reszenek felmondtak. Hauts—Fourneaux) 205093 tonna szenet kapott.

Ezen felmondás azonban elsősorban a Ezzel szemben december 2-a119441, 3-án 9893,

üzemek könnyebben reméltek elérni. A termelt mennyiség tehat emelkedik.

.A ffilnlondilSt kapott banyamunkasoknak Az 1923. év folyamán a S. O. 0. F. u eddlg korulbelul 800/0—a Vissza lett veve. "

Az évríegyed masodik felébe esik azonban

a M. I. C, U. ill.-mal való megegyezés, ami— _ febrüárban _ . 130 000 tonnát nek-következtében a munka a Ruhrvide'k leg- marciusban _ _ 150 000

több üzemében ismét megindult. aprilisban. _ _ 110000 ?

A rajnai barnaszénszindikatus december hó maíusban . . . 165000 ,, 29-én szintén egyezséget létesített a M. I. C. U. júniusban . . . 165000 ,,

M.—mal. E szerint az első három hónapban ha— júliusban . . . 100000 ,, vonta 90.000 tonna, a negyedik hónaptól augusztusban . 125000 ,, kezdve pedig havi 70.000 tonna brikett ingyen szeptemberben . 129 000 ,, szállítandó. Kifizettetik a hátralékos szénadó: októberben . . 138000 ,,

a jövőben a szénadó 6'50 francia frank lesz decemberben. . 205000 ,, következő szállítmányokat kapta:

)!

1924

_—151—'

A S. O. 0. F. tehát decemberben több mint

kétszer annyi szénhez jutott, mint júliusban.

A szénszállitás a meg nem szállott terü- letek felé többé ,,Passierschein -hoz kötve nincs, ellenben a szállítási lehetőségek (vasút) még korlátoltak.

Némely helyen, így a hamborni kerületben lévő Thyssen-műveknél, a termelés már elérte a normális termelés mérvét. Német részről a Ruhrvidék termelését a normális termelés 500/0-ára becsülik.

A M. I. C. U. M. -megegyezések a szén- iparra különben oly nagy súllyal nehezednek, hogy az üzemek a megoldást csak a munka- idő emelkedésében találhatják.

A barnaszénnél például 40— 500/0 meg- terhelést jelent a M. I. C U. M.egyezmény.

Ily körülmények között a széntermelés további gyors fellendülésére kevés kilátás van.

Említést érdemel, hogy a Ruhrvidéken a szénszindikátus helyébe a ,,Verkaufsvereini—

gung für Ruhrkohle A. G. in Essen" lépett.

A vasipar helyzete az évnegyed első felé-

ben nem javult.

Igaz, hogy a passzív rezisztencia meg- szüntével az üzemek megkísérelték a munka felvételét, ez azonban hitelhiány miatt nagy- részt meghiúsult. A világpiaci árakat meg- haladó árak következtében a külföldről jövő megrendelések ritkák.

Novemberben még súlyosbodott a helyzet,—

mert egyrészt az előállítási költségek rohamos emelkedése következtében az árak is tovább emelkedtek, másrészt a bányamunkások leg—

nagyobb részének kézbesített felmondások ter—

mészetesen az ércbányászatra és a vasiparra súlyos kilátással voltak, úgyhogy a vasipar—

ban is újabb munkáselbocsátásokat és üzem- korlátozásokat kellett eszközölni.

AM. I. 0. U. M. -ma1 kötött megegyezésnek a vasiparra eddig azon hatása volt, hogy modus vivendit teremtvén, felkeltette a jövőben való reményt.

A lényegesebb javuláshoz azonban idő kell, mert az ércellátás javulása nélkül komo-

lyabb fellendülésről nem lehet szó.

A kohók üzembehelyezése természetesen csak lassan történhetik s így a termelés eleinte csak bizonyos hányada lehet a Ruhr- megszállás előtti termelésnek. Mindenesetre biztató jelenség azonban, hogy decemberben a kohók egy része üzembe helyeztetett és a kokszszállítmányok már folyamatba jöttek.

A lefoglalt vasárúkészletek a szénadó le- fizetése ellenében szintén felszabadulnak, azon mennyiség kivételével, amelyre nézve már a franciák szállítási szerződést kötöttek.

Ezen készleteknek a piacon való meg—

jelenésétől féltek, a félelem azonban nem vált valóra, mert azokat fokozatosan és lassan bocsátják piacra.

A franciák által eladott vaskészletek árá- nak elszámolása a szerint történik, hogy a lefoglalás mily címen történt.

Tehát valamely üzemtöl a szénadó nem fizetése miatt lefoglalt készlet ára az illető üzem szénadószámlájának javára esik és az esetleges többlet az illető üzem javára jóvá- iratik.

A vaskészitmények kivitele a megszállott területről a meg nem szállott területekre és a külföldre ,,Passierscheina-hoz van kötve;

Kétségtelen, hogy az évnegyed végén, szemben az évnegyed első felének súlyos helyzetével, a vasiparban is a javulás jelei mutatkoznak s a vasárak is estek.

A szővőipar helyzete igen súlyos volt. A szén és nyersanyag rendkívüli drágasága a vásárlóközönség legnagyobb részét vételkép—

telenné tette. Ehhez járultak a passzívrrezisz- tencia folytán bekövetkezett szállítási nehéz- ségek. A megszállott területek üzemei kizárólag a megszállott területnek dolgoztak

A passzív rezisztenciának az évnegyed köz- ben való megszűnése nehezen éreztette hatá- sát, mert az új megrendelések hiányoztak.

A krefeldt' selyemipar még soha oly kri—

zisen nem ment át, mint az év utolsó negye- dében.

A gladbacht' szövőipar helyzete is igen súlyos volt. Nagyfoku üzemkorlátozások váltak szükségessé.

Csupán december végén könnyebbült a helyzet mertaM. I. C. U. M.--egy ezségeklegalább is bizalmat keltettek a jövő iránt. December végén, ezenkívül a megszállott és meg nem szállott területek közötti vámkérdés is bszabá- lyoztatván, a vámtételek csökkentek.

A szüret eredménye rossz, némely helyen semmi.

A Rheingauban az új bor átlag 55—65 fok cukortartalmú. Még a későn szüretelt bor sem jó.

Ugyanez a helyzet a nroseli bornál is.

A trágyázás any ági nehézségeket hoz magá- val, amennyiben eltekintve a napszám rend—

kívüli drágaságától, december hó elején a trágya 50 kg-ja 200 milliárd márkába került.

Az 1923. évi rossz szőlőtermés szomorú