Jakobovics-Boldisor, K.: A szocialista bővített újratermelés összefüggéseinek mennyiségi elemzése

(1)

STATISZTIKAI IRODALMIFIGYELÖ

kezők: a primér (őstermelő) szektorbani

foglalkoztatás arányának O,4 százalékos csökkenése az egy főre eső energiafo—

gyasztás 1,8 százalékos növekedésével együtt, az egy főre eső jövedelem 1 százalékos növekedését eredményezi.

Ugyanakkor a munkahét O,4 számlákkal

rövidül, az egy főre eső újságpapírfo—

gyasztás 1,8 százalékkal nő stb.

(Ism.: Andorka Rudolf)

*

JAKOBOVICS—BOLDISOR, K.:

A szocmus—rA BÓVíTETT ÚJRATERMELÉS ÖSSZEFUGGÉSEINEK MENNYISÉGI ELEMZÉSE

(K kolicsesztvennomu analizu szootnosenij szocialiszticseszkogo razsirennogo voszproiz- vodsztva.) —-—* Revue Roumaine des Sciences Sociales. Série de Sciences Economigues. 1965.

1. 32. 99—109. p.

A szocialista bővített újratermelés vizs—

gálatának és a tervezésnek egyik legfon- tosabb kérdése: milyen legyen az arány a társadalmi termék 1. és II. szektorának növekedési üteme között. Ezen arány meghatározásának módszerével foglalko—

zik a szerző. Kiindul a marxi újraterme—

lési sémából:

VI 4—m1 ) 011

Az egyenlőtlenség a következő egyen—

letekké alakítható:

Vl—Mn,1 : Una—I,,J—AO'

vagyis

AC : Vl—l—ml—(Cn-l—In)

One Vuern : VfL Vn—l—An t-l—AV—l-Sn

vagyis AV : 011 tm], —(V1—tAnt—l-Sn)

ahol:

I,, —- a nem termelő szektor tőkebefek—

tetéseit,

04- V14-m1—(0114—In)—l- Vl 'i—r/tí—(Cl'l-F.ln)

99

410 —— mindkét szektor állandó tőkéjé—

nek emelését, '

Ant —— az életszínvonal emeléséhez szük—

séges eszközöket,

Sn —— a nem termelő szféra dolgozói—

nak létfenntartási eszközeit je—

lenti.

'

A technika fejlődése következtében C gyorsabban nő, mint V:

C—l—AC' C

V—t—ÁIDY ' 7

vagyis

C—tVleml—(C'utln) 0

V—l—Cn—t-mu—(Vl—i—Ant—l—Sn) ) V '

A perspektivikus tervezés fontos fel—

adata, hogy olyan termelési arányokat

biztosítson a tervidőszakban, amelyek megfelelő lehetőségeket teremtenek a tervidőszak végére az új periódus meg—

kezdéséhez. Három időszakot veszünk figyelembe a tervezésnél:

kiinduló időszak (adatai: C és V) tervidőszak (adatai: C' és V')

következő időszak (adatai: C" és V") ahol: C' : C—i—AC', C" : OtAU'á—AC'";

hasonló V' és V" összefüggése.

A három időszak adatai között a követ—

kező egyenlőtlenségnek kell érvényesül—

nie:

O' O' 0

?; ₇₇ _V

Az előző összefüggéseket is figyelembe véve az egyenlőtlenségek a következők:

Oa-Vlaml—(GutIn) ' ()

V—l—On-l-mu—(V—l—Ant—t-Sn)-i—C;1-t—m'l-—(V1'—!-A nt'*Sn)) Vtoutmu—(Vltnmtsn) ) V '

A kiinduló időszak adatai a statisztikai

felmérésekből ismertek. I'n, Ant' és S's a terv feladataiból adódik. Keresendő V'i m'i C'n és m'n értéke. Minthogy a ter—

melékenység emelését megtervezik, meg—

állapítható, hogy bizonyos C'; és C'"

elemekhez mekkora V', és m'i, illetve V'H

és m'u érték tartozik. Végül is C'i és C'"

arányának megválasztásától függ az

7!!!

egyenlőtlenség. AC adott és tudjuk, hogy

AC'i )AOM, tehát

Az egész egyehlőtlenségben egyetlen is;

méretlen az a:, tehát megoldható. Az ered—

mény megmutatja, x értéknek milyen

(2)

41400

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

határok közé kell esnie ahhoz, hogy a bővített újratermelés alapfeltétele telje—

süljön. Ezek után ne pontos meghatáro-

zása attól függ, mi az optimalizálás kri—

tériuma, például a társadalmi termék

maximális növek edési üteme vagy a mun-

kaerő optimális felhasználása. Lehetsé—

ges, hogy a: azon legkisebb értéke, amely kielégíti a

a" C' 0 V" ') 'i'/f ) v

egyenlőtlenséget, nem elégíti ki az I.

szektor gyorsabb növekedésének feltéte-

lét. Mindkét feltételt tartalmazza a kö—

vetkező egyenlőtlenség:

G'l-l- Ví-l—mí

, 7,

3 OPi—illeml'l 01-i— VÉN—ml 011 4" Vn '*' m'n

Végül szerző megállapítja, hogy az újra—

termelés növekedésének ütemét alapjá- ban a AC elem határozza meg. Tehát az optimális tervezésnél * '

AG" *, . AC ..

AO' ) Öld-Vl-l—ml vagyun * m'

vekedesi ütemének meg kell előzni az I. szektor termelésének növekedési üte—

mét.

** (Ism.: Hrubos Ildikó)

Cí-tVí—l-mí

SZAZONOV, sz.:

AZ IRÁNYíTÁSl És A MÉRNÖKI MUNKA GÉPESITÉSÉNEK HELYZETE'. És PERSPEKTIVÁI

(Szasztojanle i blizsajsie perszpektivü m'e- hanizacil upravlencseszkogo l inzsenernogo tmda.) -— Vesztnik sztatlsztikt. 1965. a. sz.

3—11. p.

A Szovjetunió kormánya 1959 végén

határozatot hozott a m odern számítástech—

nika bevezetésére. Az intézkedések ered-

ményeként a számológép—park 1965—re az

1960. évihez képest több mint kétszere—J

sére nőtt.! 'A számítástechnikai központok, !

a gépállomások és irodák száma az 1960.

évi 3800—ról 1965 elejére 7300—ra nőtt. A különböző gépi feldolgozó központok szol- gáltatásait igénybe vevő vállalatok és

szervezetek száma csaknem 4,5—szeresére

növekedett.

A Szovjetunióban a számviteli és szá—

mítási munkák gépesítésének három szer-

vezeti formája! van: a Számítástechnikai központ (elektronikus berendezéssel), a gépi - adatfeldolgozó állomások. * (lyukká r—

tyagépekkel) es az adatfeldolgozó irodák (billentyűs számológépekkel). Ez a szer—

vezési forma a gyakorlatban teljes mér—

tékben bevált. A vezető szerep termé—_- szetesen a számítástechnikai központoké.

Az utóbbi 5 évben több száz ilyen kö zpont létesült, feladatuk 85 százaléka a tudo—

mányos, mérnöki és tervezési témák fel- dolgozásából áll.

A szovjet ipar által az utóbbi időben

kibocsátott félvezetős Minszk—22, Raz—

dan—3 és Ural—11 és más hasonló be- rendezések mindjobban megfelelnek a gazdasági információk feldolgozására.

A Szovjetunió Népgazdasági Tanácsá—

nak kérésére a Szovjetunió Központi Sta—

tisztikai Hivatala májustól kezdve öt—

naponként begyűjti és feldolgozza a mű- trágyatermelés és szállítás adatait. Ezt a munkát a telex és elektronikus adatfel—

dolgozó berendezés segítségével mindössze

24 óra alatt végzi el. Az a cél, hogy a jövőben minden köztársasági és területi

statisztikai hivatalt ellássanak elektroni-

kus berendezésekkel, de ezenkívül tovább szándékoznak fejleszteni az Állami Bank és az egyes minisztériumok számítás—

technikai központjait is, speciális felada—

taik megoldása céljából.

Moszkvában kísérletképpen 79 sütőipari és 12 pamutipari vállalat számára köz-

ponti könyvelést szerveztek. A könyvelés

központosítása és gépesítése lehetővé tette, hogy 1965 áprilisától kezdve foko-

zatosan felszámolják a vállalatok önálló

könyvelését. Az 1965 folyamán végzett

szervezési munka eredményeként ezek—

nél a vállalatoknál a jövőben a jelen—

leginél 20—25 százalékkal kevesebb dol—

gozót foglalkoztatnak majd, és a felsza—

baduló dolgozók száma az elektronikus

adatfeldolgozó berendezések üzembe he—

lyezéséVel tovább növekszik.

A kormány határozata értelmében a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala a könyvelés központi elvégzésére,

valamint vállalatok, kolhozok, szovhozok, stb. számviteli, beszámolási dokumentá-

ciójának, terv— és más gazdasági számí—

tásainak gépi feldolgozására 630 kerületi és városi gépi adatfeldolgozó állomást köteles szervezni. E munka nagy részét

már elvégezték.

Moszkvában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala a Moszkvai Tanács

VB—vel karöltve valamennyi kerületben gépi adatfeldolgozó állomást szervez az—

zal a céllal, hogy létrehozzák a fővárosi számítástechnikai hálózatot a ,Város'gaze dálkodás és a moszkvai Vállalatok kom-—

plex kiszolgálása céljából.

A fejlődés! a jelentős eredmények elle—