A műszaki és az ügyviteli munka gépesítése tárgyában tartott össz-szövetségi konferencia

142

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Laplace formulát használni. Röviden be—

mutatják az egyszerű és többszörös integ—

rálok kiszámítását, függvények meghatá—

rozását. inverzükf alapján és egyenletek megoldását a Monte—Carlo módszer se—

gítségével. A szerzők részletesen elemzik függvények kikeresésének módszereit kis

táblázatokból. (Függvények kikeresésé—

nek annak az intervallumnak a megtalá—

lását nevezzük, amelyben a változó meg-—

adott értéke tartózkodik. Kis táblázaton

olyan táblázatot értünk, amely még elfér különböző módszereket szubrutinok mu—

tatják be.)

Különös érdeklődésre tarthat számot a

programok logikai struktúrájával és an—

nak transzformációjával foglalkozó és az e téren elért legújabb szovjet eredménye—

ket ismertető fejezet. Szerzők a progra-—

mok logikai struktúráját logikai változók bevezetésével a matematikai logika struk—

túrájára vezetik vissza és annak a segit- ségével formalizálják a programok

transzformációját. Részletesen tárgyalja a könyv a programozó programok mód—

szerét a ,,Sztrela" gépre vonatkozó konk—

rét útmutatásokkal és példákkal. A prog- ramok operátor módszerrel való meg—

adása megmutatta, hogy a programok

nagyobbára véges számú szabvány—típusú operátorokat tartalmaznak és az egyes típusok összeállítása algoritmizálható.

Ebből következik, hogy a program össze-

állítását gép is végezheti. Ehhez elegendő információt nyújt a program logikai struktúrája. A nem szabvány operátorok

által leírt programrészt a programozó—

nak magának kell összeállítania megha-—

tározott szabályok szerint.

A könyv végén rövid ismertetés van az elektronikus számítógépek alkalmazásá—

ról nem aritmetikai feladatok megoldá—

sára, ún. gépi fordítás és gépi játékok. A

közölt irodalomjegyzék a tárgyhoz tar- tozó alapvető hazai és külföldi irodalmat

sorolja fel.

(Ism.: Barát János)

*

A műszaki és az ügyviteli munka gépesítése tárgyában tartott össz-szövetségi konferencia*

(Vszeszojuznoe szovescsanie po mehanizac'ü lnzsenerno—tehnicseszkogo ! adminisztrativno upravlencseszkogo truda.) -- Vesztnik Szlattsz- tikt. 1960. 8. sz. 8—48. 9.

* Moszkvában 1960. június 20—25 között tar- tott konferencia anyagából két előadást eme- lünk ki.

Sztarovszkij, V. N.:

A műszaki és az ügyviteli munka gépesítése

(O mehanizacii inzsenerno-tehnicseszkogo i adminisztrativno upravlencseszkogo truda.)

Uo. 4—13. p.

A Szovjetunió rohamos műszaki fejlő—

dése következtében egyre nagyobb jelen-

tőségűvé válik a műszaki és ügyviteli munka gépesítése, mivel ez nemcsak

a munka termelékenységének emelé- sét, hanem ídőtakarékosságot és a fel-

adatok jobb, gyorsabb elvégzését is je- lenti és lehetővé teszi, hogy többszáz- ezer adminisztratív dolgozó az eddigi, lé—

nyegében improduktív számolási munkák helyett produktív alkotó munkát végez—

zen. A számolási munkáknak a legmoder—

nebb gépekkel való gyorsütemű gépesí—

tése az 1949. évben indult meg. Nagy—

fontosságú állomások voltak a számo-

lási munkák gépesítésének megvaló—

sításában a tervezőirodák gépekkel való

ellátottságáról szóló 1955. évi határozat, az ipar és az építőipar irányításának át—

szervezése 1957-ben, a Szovjetunió Kom—

munista Pártja XXI. kongresszusának határozata az adminisztrációs apparátus struktúrájának egyszerűsítéséről. A párt és a kormány által megvalósított intéz—

kedések végrehajtása folytán bizonyos eredmények mutatkoznak az adminiszt—

rációs munka gépesítésében. 1946—1960 között a Szovjetunióban a gépparkok száma 8,5—szörösé_re, a gépi adatfeldolgozó

állomások és vállalatok száma csaknem

6-szorosára, a gépi adatfeldolgozó irodák száma pedig lB—szorosára emelkedett.

1950—1959 között a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala tanfolyamo—

kon több, mint 20000 gépkezelőt, műsze—

részt és szervezőt képezett ki. Ezek az eredmények azonban még mindig nem

kielégítők.

Az ügyvitelgépesítés fejlesztésében új szakaszt jelent a kormány által 1959. de—

cemberében elfogadott széleskör'ű prog—

ram, amely a gépesítés műszaki, szerve- zési és módszertani kérdéseit határozza meg. A program értelmében —- mutat rá a szerző —— az intézkedések egész komp—

lexumát fogják végrehajtani a műszaki,

számviteli—statisztikai, ügyviteli munká—

nak a korszerű számítógépekkel való el- látása, információk nyerésére, feldolgo- zására és továbbítására szolgáló, valamint

rajzoló, másoló, ügyviteli és dokumen—

tációs gépekkel, eszközökkel való felsze-

relése érdekében.

Igen fontos feladat a felső— és közép—

iskolákban folyó szakember—képzés ki—

szélesítése. A közép- és felsőfokú szakok—

' $

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

143

tatási minisztérium számos intézkedést tett ennek érdekében. A Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala is bővíti az általa szervezett tanfolyamok hálózatát.

Több szövetségi köztársaságban a gépi adatfeldolgozó állomásokat önálló gazda—

sági elszámolásra állítják át. Sok nép—

gazdasági tanács a gépi adatfeldolgozó

állomásokat ún. ,,bokorgépparkokká"

szervezi át. Megkezdődött a legkorsze—

rűbb technika (képtávíró, ipari televízió stb.) bevezetése az ügyvitelgépesítés terü—

letén. A Szovjetunió Állami Tervhivatala mellett számítóközpontot szerveztek.

Biztosítani kell a vállalati gépi adat—

feldolgozó állomásokon működő gépek teljes és észszerű kihasználását. Az ország gépparkjának kb. 8 százaléka különböző

okokból nem működik.

Az új számolási technika bevezetése valósággal forradalmasítja a számvitelt:

egységesíteni kell a számviteli módsze-

reket, a bizonylatok külalakját, feldolgo—

zási határidejét. E téren igen nagyjelen- tőségű a gépi adatfeldolgozó állomások kettős alárendeltsége (egyrészt a vállalati

igazgatóságoknak, másrészt a Központi

Statisztikai "Hivatal megfelelő szerveinek vannak alárendelve). Ez az első lépés a

gépi adatfeldolgozó állomások egységes hálózatának kiépítése felé.

Igen fontos probléma a tervezői-konst- rukr—iós munkák gépesítése és automati—

zálása. Ezzel ma többszázezer szakember

foglalkozik, hiszen jelenleg még e terület nincs gépesítve. sőt szabványosítva. El-

maradott a műszaki dokumentáció sok—

szorosítási technikáia is: alig használják a mikrofilmet. pedig ez a módszer igen hasznosnak bizonvult a népszámlálási anyagok feldole'ozásáná]. Ha a tervező és

szerkesztő intézeteket korszerű felszere—

léssel látnák el. ez 12—20 százalékos meg—

takarítást eredménvezne.

Kiilönloees fievelmet érdemel az alap-

bizonvletok Bénesitése és automatizálása

(elsősorban az inarbam. Erre a r-élra kü- lönlpees számolóberendezesek kidolenzása válik pvülrcődecsé Az új adattovábbító eszkíizök kiteilesztése és bevezetése is fontns feladat Korszerű raizoszkH—zi'xkről, irnAnl—sv'vfnv—nkről. mást—lő eszközökről is gnndmkndni kell, A vállalatok ésintézmé-

nvek Feladata he'-"e az úi berendezések,

eszközök maximálisan hatékony, komp—

lex kibasználása.

A kormánv :: nómezdesáei tanácsokat

azzal a feladattal bízta meg. hogy —- a gém—vitás Mar-ión _. rcökknntcók az "in—

vítollpl ós edvéh adminisztrativ munkák——

kal foglalkozó dolgozók létezámát, F. gé-

pies-"6: pynnhan npmocpk m'nnkpprö_mpg_

takarítást jelent. Pontosan ki nem szá—

mítható, de mindenesetre sok milliárd rubel megtakarítást biztosít a tervezési és szerkesztési munkák meggyorsulása és

minőségi javulása, a vezetés operatívitá—

sának fokozása, a termelési adatok ered—

ményesebb, korszerűbb, megbízhatóbb,

feldolgozása.

A kormány által megszabott feladatok

végrehajtásában nagy szerepet játszanak

a tudományos technikai társaságok (pro—

paganda—munka, tapasztalatcsere, konfe—

renciák szervezése, könyvek, brosurák,

tájékoztatási kiadványok stb.)

Szazonov, Sz. V.:

Az ügyvitel és a statisztika gépesítése a Szovjetúnióban

(Mehanizacija ucseta i sztatlsztiki v SzSzSzR.)

Uo. 21—27. p.

A Szovjetunióban az ügyviteli és szá—

mítási munkák gépesítése az utóbbi évek

során jelentősen előrehaladt. 1960 elején

a vállalatoknál, szervezetekben és intéz- ményeknél összesen 188000 számológép-

egység működött; ebből 35 000 lyukkártya—

gépgarnitúra. Ez az 1954. évinek csaknem

kétszerese. Ez azonban rendkívül kevés,

ha figyelembe vesszük a népgazdaság hatalmas méreteit. Még a nagyvállalatok—

nál is —— ahol már megvalósult a termelés komplex gépesítése és automatizálása —

csak egyes területeket (bérelszámolás,

anyagkönyvelés) gépesítettek. A mező- gazdaságban és a' begyűjtési szerveknél még alig beszélhetünk gépesítésről.

A számológéntechnika elmaradt a nö—

vekvő követelményektől. A szovjet inar nem gyárt még alfanumerikus lyuk—

kártyagép—gamiturákat, kártvaválogató- és feliratozógéneket, számoló—lyukasztó—

"kat, sokbillentyűs Számolóautomatákat és

félautomatákat. Nem indult még meg az ügyviteli-statisztikai feladatok megoldá-

sára alkalmas elektronikus, számítógépek

sorozatgyártása.

Az üevviteleénesítés igen fontos állo—

mása volt az. boev a statisztikai szerv:-k—

nél Eéni adatfeldolgozó állomásokat léte—

sítettek. 1957—1959-ben összesen 164 ilyen állomás alakult. Enélkül az állami sta—

tisztikai szervek nem tudnának megbir—

kózni a beszámolások eentrnlízált feldol- gozásával. A centralizálás következtében az illetékes hatóságok evorsabban kaniák

meg a beszámolási adatokat. és ezenküriil kb. 15000 dolgozó szabadult fel e munka-

területen.

A statisztikai szervek gépi adottatdol—

gozó állomásai gyűitik össze. ellenőrzik és

dolgozzák fel a vállalatok. szovhozok stb.

statisztikai beszámolóit. Az összes állo—

144

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

más között közvetlen kétoldali ,,teletype"

összeköttetés jött létre. Az állomások ál-

tal eddig végzett legnagyobb munka az 1959. évi össz—szövetségi népszámlálás ada-

tainak feldolgozása volt (több, mint 210

millió lyukkárya). Ezenkívülagépi adat- feldolgozó állomások szerződéses alapon különböző vállalatok és szervezetek szá—

mára is végeznek feldolgozásokat. Ez az összes munkának kb. 50 százalékát

teszi ki. ;

Az ügyvitelgépesítés lehetővé teszi a

közvetlen számolási munkákkal foglal—

koztatott dolgozók létszámának csökken- tését és más területen való foglalkozta-

tását. Az utóbbi 6 év folyamán az egész

népgazdaságban e dolgozók létszáma 52000 fővel csökkent, ugyanakkor a mun- kások és tisztviselők száma 30 százalék- kal nőtt és az ipar teljes termelése csak- nem megkétszereződött.

A szovjet kormány további intézkedé-

seket tett a gépesítés kiterjesztése érde—

kében. A jövőben több, mint százezer

összeadó, ugyanannyi asztali számoló—, és

több mint 15000 számlázó— és könyvelő-

gépet, valamint többezer lyukkártyagép—

garniturát gyártanak. l963-tól a szovjet ipar áttér az alfanumerikus lyukkártya—

gépek gyártására úgy, hogy a hétéves

terv végére ezek az össztermelés 60 szá-

zalékát fogják tenni: 1965—ben pedig meg—

szüntetik a numerikus lyukkártyagépek

gyártását. Fokozzák az elektronikus táb-

lázógép—előtétek gyártását, és jelentős

mennyiségű számolólyukasztó-, másoló—,

válogató- és feliratozógépet készítenek.

A hétéves tervben nagymennyiségű ,,Era"

elektronikus gyorsszámitógépet gyárta- nak, és széleskörű kutatási munka indul

meg az elektronikus gépek és gépelemek, adattovábbító berendezések, lyukszalag—

készülékek tervezése terén. 10 számoló-

gép-javító üzemet hoznak létre az ország

különböző pontjain és fokozzák a tar—

talékalkatrészek gyártását is.

Az 1960—1962 folyamán az összes gépi

adatfeldolgozó állomásokat ügyvitelgépe—

sitési típustervekkel kell ellátni. Az alap-

bizonylatokat hozzá kell idomítani a gépi

adatfeldolgozás követelményeihez és szab—

ványosítani kell őket.

A statisztikai szervek egyik fő feladata a gépi adatfeldolgozó állomások további fejlesztése és erősítése. Ennek érdekében

ügyvitelgépesitési szakemberekből brigá—

dok alakultak, amelyek az egyes állomá—

sok munkáját tanulmányozzák, ,,bokor—

gépparkokat" szerveznek és az állomáso—

kat átállítják kétműszakos munkára. Nap—

jainkban a gépi adatfeldolgozás külön- féle típusokban történik: gépi adatfeldol—

gozó állomások vagy irodák az egyes vál—

lalatoknál, ,,bokorgépparkok", statisztikai gépi adatfeldolgozó állomások és vállala—

tok, számítóközpontok. 1960—71961-ben az

országban kb. 40 kísérleti kerületi gépi adatfeldolgozó állomást kell létrehozni.

A szakkáderképzés ma még elmarad a szükségletek mögött. Elsősorban felső—

fokú képzettséggel rendelkező szakembe—

reket kell képezni nagyobb arányban. Ja—

vítani kell a szakemberképzés minőségét is. Több szakirodalmat kell kiadni és szé—

lesebb körben terjeszteni.

A gépesítés gazdasági hatásfokának nö—

velése érdekében a gépi adatfeldolgozó állomásokat önálló gazdaságos elszámo—

lásra kell átállítanif'

1965—re a Szovjetunió számológépparkja meghaladja a félmillió gépegységet.

Ennek folytán a hétéves terv végére kb.

300000 ügyviteli dolgozó szabadul fel,

akiknek évi béralapja mintegy 2 milliárd

rubel; ez kb. egyenértékű a hétéves terv—

ben gyártandó összes számológépek érté—

kével (kivéve az elektronikus gépeket).

(Ism.: Mahrer Andrea)

STATISZTIKAI SZEMLE

Megjelenik havonta egyszer Felelős szerkesztő: Kenessey Zoltán Szerkesztőség: Budapest II.,

Kiadóhlvatal; Budapest II..

Keleti Károly utca 5—7. Telefon:

Keleti Károly utca l8'b. Telefon: 353—530 (305. mellék) 1 55—208

Kiadja: a Statisztikai Kiadó Vállalat Felelős kiadó: Garad! László

Előfizethető: a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V. József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál

Előfizetés! dí]: félévre 54— Ft, egy évre 108.——— Ft

Csekkszámlaszám: egyéni 6l. 272 közületi 61. 066 (vagy átutalás az MNB 47. sz. folyószámlájára) A folyóirat régebbi példányai kaphatók:

a Posta Központi Hirlap iroda Ulságboltjában (Budapest V., József Attila utca 3.) 012401. Allami Nyomda, Budapest

Terjeszti a Magyar Posta