STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
Megjegyzés. A Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állítja össze. A rovat minden hónapban Külföldi Statisztikai Irodalom fejezetet (külföldi statisztikai és demográfiai könyvek és cikkek ismertetését Rettich Béla szerkesztésében), páratlan hónapban Bibliográfiát (a könyveket az MSZ 3423/2–84, az időszaki kiadványokat az MSZ 3424/2–82 szabvány szerinti feldolgozásban), páros hónapokban Külföldi folyóiratszemlét tartalmaz.
STEEH, CH. ET AL.:
NEMVÁLASZOLÁSI ARÁNYOK A XX. SZÁZAD VÉGÉN
(Are they really as bad as they seem? Nonresponse rates at the end of the twentieth century.) – Journal of Official Statistics, 2001. 2. sz. 227-247. p.
A legtöbb kutató szerint a reprezentatív felvéte- lekben a nemválaszolás, egyre növekvő problémát jelent, jóllehet olyan tanulmányok is olvashatók, amelyek ennek ellenkezőjét állítják. Kétségtelen, hogy egy átlagos megkérdezett hajlamos arra, hogy visszautasítsa a közreműködést, főként, ha alkalmat- lan időpontban keresik.
Az Egyesült Államokban a statisztikai módszer- tannal foglalkozók valóban a visszautasítást tartják a válaszmegtagadás legfontosabb tényezőjének. Külö- nösen igaz ez a telefonos interjúk esetében, ahol a vál- lalatok telemarketing tevékenysége is aláásta a foga- dókészséget. Az európai kutatók ezzel szemben a kap- csolatteremtés nehézségeit (no contact) tartják a leg- fontosabbnak. Tény, hogy a leggondosabban megter- vezett és végrehajtott felvételeknél is nagyon ritka a 70 százalék feletti válaszolási arány. Kérdés azonban, hogy időben hogyan alakultak ezek az arányok. Hosz- szabb távon inkább a személyes megkérdezéseken alapuló felvételekről vannak adatok, amelyek azonban nem használhatók a telefonos megkérdezésekhez, ahol a mintavétel számválasztáson (Random Digit Dialing – RDD) alapul.
A tanulmány három kérdést vizsgál.
1. Növekedett-e a nemválaszolás az RDD felvételeknél a XX. század végén?
2. A nemválaszolás tényezői változtak-e? Eltolódott-e a hangsúly a válaszmegtagadásokról egyéb tényezők felé?
3. Különbözik-e a nemválaszolás struktúrája a telefon- interjúkon, illetve a személyes kikérdezéseken alapuló fel- vételeknél?
A tanulmány két, rendszeresen ismétlődő felvé- telt elemez. Az egyik országos, a fogyasztói vélemé- nyeket vizsgálja (Survey of Consumer Attitudes – SCA), a másik a Georgiai Állami Felvétel (Georgia State Poll – GSP).
Az SCA 1977 óta, havonta végzett telefonos felvétel, amely a gazdaság fogyasztói megítélését, valamint ehhez kapcsolódó kérdéseket vizsgálja egy olyan mintán, amelynek havonta 60 százaléka cseré- lődik, tehát több mint a fele új cím. A GSP két föld- rajzilag elhatárolt almintából (központi és egyéb) ál- ló negyedévenkénti felvétel. Célja 400-400 sikeres felvétel a két almintából.
A nemválaszolás vizsgálatánál legalább három, gondosan meghatározott tényezőt kell vizsgálni. Ne- vezetesen a megtagadások, az elérhetetlenség, vala- mint az egyéb meghiúsulások számát. Különösen két felvétel összehasonlításakor fontos, hogy a fogalma- kat egyformán értelmezzük. A megtagadás kódolása például több szubjektív tényezőtől is függ (a megke- resések száma, a válaszadás halogatása stb.).
Az egyéb kategóriák kezelése sem könnyű. Ezért célszerűnek látszott a meghiúsulások másik kategóriá- ját összevontan „nem megtagadásként” kezelni.
A statisztikák arra is rámutatnak, hogy az évek során a változások nem jelentősek: mindkét típusú meghiúsulás növekedése nagyon mérsékelt volt.
A meghiúsulások alakulása 1995 és 1999 között nem írható le lineáris trenddel. A részletes vizsgála-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 718
tok harmadfokú illeszkedést találtak a legjobbnak, s bár nem jelentős mértékben, de különbség fedezhető fel a tényezők alakulásában is.
Általános tapasztalat, hogy az urbanizációval párhuzamosan növekszik a visszautasítások száma. A telefonos megkérdezéseknél nehéz a mintát regionális jellemzők szerint csoportosítani, nem úgy, mint a személyes megkeresések esetében. Az SCA-t eszerint nem is lehetett elemezni. Ezzel szemben a GSP a két almintából kiindulva elemezhető: MSA (Metropolitan Standard Area) és nem MSA bontásban.
Az elemzés során az MSA-t három részre bon- tották: nagyvárosi, külvárosi és „metropolitan” la- kosság. Az eredmények azt mutatják, hogy a nemválaszolások összetétele változik a főleg megta- gadásoktól a megtagadások és a „no contact” irá- nyába a metropolisok esetében. Úgy tűnik, hogy ha- sonlóan az 1980-as évek elejéhez, amikor a szemé- lyes kikérdezések esetében a fő feladat a nemválaszolások csökkentése terén a kapcsolatfelvé- tel megteremtése volt, most az RDD felvételeknél is arra kell törekedni, hogy a „no contact” esetek szá- ma csökkenjen.
Mi magyarázata a kapcsolatfelvétel növekvő nehézségeit a telefonos megkérdezéseknél? Több technikai jellegű magyarázat is lehet. A tanulmány az üzenetrögzítők számát vizsgálta. A különböző irányú térbeli és időbeli összehasonlítások elvégzése nem jelzett határozott kapcsolatot az üzenetrögzítők számának növekedésével. Megfigyelhető ugyanak- kor, hogy az üzenetrögzítőket más, technikailag fej- lettebb eszközök váltják fel, amire a közeljövőben szintén figyelmet kell fordítani.
Kísérletet kell tenni arra is, hogy próbáljuk a megtagadókat elhatározásuk megváltoztatására bírni. Ez mindkét felvételben körülbelül 15 száza- lékban eredményes is volt. Ebben segíthetett vala- milyen ösztönzés, aminek konkrét hatásmechaniz- musát még nem tárták fel. Másik lehetőség, hogy a
kiválasztott háztartásokat többször egymásután felkeressük.
Áttekintve a tanulmányban ismertetett kutatások eredményeit, talán az a leglényegesebb, hogy a fel- tett kérdésre nem lehet határozott választ adni. Az SCA esetében a megtagadások mértéke az 1960- 1970-es években növekedett, de az 1980-1990-es években ez a tendencia nem folytatódott. Érdekes az a jelenség, hogy a megkérdezettek nem mutattak na- gyobb válaszolási hajlandóságot a telefonos meg- kérdezéseknél.
A felvételek jellegét és területi sajátosságait sokféle szempont szerint vizsgálták. Találkozhatunk rövid távú, kismértékű változásokkal, amelyek közül talán az tekinthető szignifikánsnak, hogy a megtaga- dások egy része egyfajta kombinációja a megtaga- dásnak és a kapcsolatfelvétel meghiúsulásának.
Végül megállapíthatjuk, hogy a nemválaszok jellege az RDD felvételekben más, mint a személyes kikérdezéseknél. Ugyanakkor remélhető, hogy idő- ben az RDD felvételek nem fognak olyan jelentős átalakuláson keresztülmenni, mint a személyes ki- kérdezések. Azzal számolni kell, hogy a telefonos technikák fejlődése megnehezíti a kapcsolatterem- tést (a nem kívánt hívások kiszűrésekor).
A megállapítások között található az, hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan, különösen az RDD telefoninterjúk a XXI. században kevésbé lesznek megbízhatók, különösen akkor, ha nincs elég idő az ismételt próbálkozásokra. Ezen valame- lyest segíthet, hogy a jövőben a megtagadások he- lyett az egyéb meghiúsulásokra irányítjuk a figyel- münket. A meghiúsulások kódolását pedig pontossá, jól körülhatárolhatóvá kell tenni, hogy időben ele- mezhetők legyenek. Mindezen túl szükség van a te- lefonos minták kiterjesztésére a mobiltelefonok kö- rében is.
(Ism.: Marton Ádám)
GAZDASÁGSTATISZTIKA BIFFL, G.:
A BETEGÁLLOMÁNY MINT NÖVEKVŐ JELENTŐSÉGŰ MUNKAERŐ-PIACI JELZŐSZÁM
(Der Krankenstand als wichtiger Arbeitsmarktindi- kator. – WIFO Monatsberichte, 2002. 1 sz. 39-52. p. )
A betegállomány igénybevétele nemcsak kortól és nemtől függ, de befolyásolja a gazdaság szerkeze- te, a munkafeltételek és a törvényi szabályozás is.
Ausztriában az utóbbi 20 évben részben a koren-
gedményes és a rokkantsági nyugdíj igénybevételi lehetősége miatt a betegállományban töltött idő vi- szonylag csekély volt. Ha az Európai Unió köve- telményeinek megfelelően a munkában töltött idő meghosszabbodik, az a betegállomány gyakoriságá- nak növekedésével járhat. Ez a betegbiztosító és a munkáltató költségeit egyaránt növeli.
A tanulmány szerzője az osztrák foglalkoztatot- tak főbb jellemzőit és azok várható változását vizs- gálja. Miközben az átlagos betegállományban töltött idő részben a korai és rugalmas nyugdíjazási gyakor-
