STATISZTIKAI HÍRADÓ
SZERVEZETI HÍREK – KÖZLEMÉNYEK
Az MTA Statisztikai Bizottsága legutóbbi, ki- bővített ülését 2002. január 15-én tartotta. Az ülésen dr. Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettese, a statisztikai szolgálatra háruló kiiga- zítási feladatokról tartott előadást. A témához kap- csolódva dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora a statisztikatudomány és a statisztikaoktatás feladatait vázolta.
A német kitelepítés, 1945–1947 címmel tartot- tak tudományos tanácskozást 2002. február 20-án a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás szervezője volt többek között a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.
Az ülés támogatói a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal voltak.
A konferencia délelőtti ülésén, amelynek meg- nyitója és egyben levezető elnöke dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország- gyűlési biztosa volt, előadások hangzottak el a ma- gyar népszámlálások és a német kisebbség viszonyá- ról, a kollektív bűnösség elvéről, a kelet-közép- európai németség kiűzésének tipológiájáról. Dr. La- katos Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese, dr.
Heinz Ervinnel, a KSH ny. szakfőtanácsosával közö- sen készített munkájuk alapján előadást tartott a né- metek kitelepítésére használt névjegyzékek összeál- lításának történelmi körülményeiről és felhasználá- sukról. Czibulka Zoltán, a KSH főosztályvezetője a névjegyzékre vétel okait és a névjegyzéken szerep- lők demográfiai jellemzőit ismertette.
A délutáni szekció levezető elnöke dr. Manherz Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germa- nisztikai Intézetének igazgatója volt. Az ülésen a ma- gyarországi német kisebbségek kitelepítés utáni újra- szerveződéséről, illetve a német kisebbséget ért törté- nelmi traumák feldolgozásáról hangzottak el előadá- sok. A hozzászólások fontos részletekkel gazdagítot- ták a tanácskozást. A konferencia dr. Manherz Károly
zárszavával fejeződött be. (A konferencia részletes ismertetésére a későbbiekben még visszatérünk.)
Foglalkoztatásstatisztikai munkaértekezletet tartottak 2002. január 17. és 18. között Luxem- bourgban az EUROSTAT rendezésében. Az értekez- let témája a 2003-as évi munkaerő-felvétel kérdőív- vel (Labour Force Survey) kapcsolatos kérdések megbeszélése volt. A résztvevők szerint a kérdőív a kiegészítésekkel túl részletessé és helyenként el- lentmondásossá vált. A kereseti kérdést, amely köte- lezővé válna a kérdőívben, több ország az önkénte- sen megválaszolandó kérdések kategóriába sorolná.
Az EUROSTAT a változtatások szükségességét a munkaerő-piaci és a szociális irányelvek megvalósu- lásának mérési igényével indokolta. Az EU fontos- nak találja az üres álláshelyek mérését, mert az új ál- láshelyek száma alapinformációnak számít. A mun- kaértekezleten magyar részről dr. Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője vett részt.
Egészségügyi kongresszus Brüsszelben. Az Eu- rópai Közegészségügyi Társaság (European Public Health Association – EUPHA) 2001. december 6. és 9. között tartotta kongresszusát és végrehajtó bizottsá- gi ülését Brüsszelben. A plenáris üléseken és párhu- zamos szekciókban elhangzott 108 előadás 35 ország kutatóinak munkájáról adott számot. Ezenkívül több mint száz poszter bemutatására is sor került. A vizs- gált témakörök a következők voltak:
– az egészségügyi információs rendszerek Európában;
– az egészségügyi információs rendszerek felhasználói;
– az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága;
– az információtól az intervencióig;
– az intervenciótól a szakmapolitikai döntésekig;
– közegészségügyi előrebecslések;
– az Egészségügyi Világszervezet feladatai az egész- ségügyi információ területén;
– a közegészségügy új mutatói.
A tanácskozáson magyar részről dr. Józan Péter elnöki tanácsadó vett részt, aki a Nemzetközi Tudo-
STATISZTIKAI HÍRADÓ 289
mányos Bizottság tagjaként részt vett a kongresszus előkészítő munkájában.
Látogatás Svédországban. 2002. január 14. és 16. között magyar küldöttséget fogadott a stockhol- mi Svéd Statisztikai Hivatal. A látogatás célja az EU tagországok közötti termékforgalmat megfigyelő statisztikai rendszer (INTRASTAT) svéd változatá- nak megismerésére volt. A svéd hivatal Külkereske- delmi Statisztikai főosztályának szakértői ismertet- ték a rendszer főbb jellemzőit. Az INTRASTAT egyfajta kérdőíven a legkevesebb adatot gyűjti és a hiányzó adatokra becsléseket végeznek. Hangsú- lyozták kedvező tapasztalataikat az adatszolgáltatók számára üzemeltett telefonos információszolgálat kiépítésével kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatalt Kelecsényiné Gáspár Katalin főosztályve- zető-helyettes, Bassó Lídia vezető-főtanácsos és Magyarszéky Zsolt osztályvezető képviselte.
A Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA 1995). A nemzetközi statisztikai dokumentumokat be- mutató sorozat ötödik kötete az Európai Unió, illetve az EUROSTAT egyik legfontosabb statisztikai mód- szertani kézikönyve. A nemzeti számlák európai rend- szere olyan zárt statisztikai rendszer, amely lehetővé teszi, sőt ajánlásainak az EU tagországaira nézve köte- lező jellege miatt garantálja is, hogy valamennyi tagál- lam azonos fogalmakat, osztályozásokat, szemléletet alkalmazva, azonos elszámolási elveket követve építse fel nemzeti számlarendszerét és ezen belül számítson ki olyan, az európai integráció szempontjából is fontos mutatókat, mint a bruttó hazai termék (GDP) vagy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI). Az ESA mint számla- rendszer összhangban áll az ENSZ számlarendszerének (SNA 93) ajánlásaival, de a közösség tagállamai közöt- ti jóval nagyobb mértékű homogenitás miatt határozot- tabban – nem ajánlás, hanem jogszabály formájában – fogalmazza meg a számítások végzésének menetét va- lamennyi lényeges gazdasági művelet vonatkozásában.
A magyar nemzeti számlarendszer az ESA követelmé- nyeit szem előtt tartva alakította ki alkalmazott megol- dásait, így biztosítva az EU-harmonizációs követelmé- nyek megvalósulását.
(A Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA 1995).
Nemzetközi statisztikai dokumentumok. 5. Központi Sta- tisztikai Hivatal. Budapest. 2002. 625 old.)
A Magyarország nemzeti számlái 1998–1999.
című kiadvány tartalmazza a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatait.
A kötet főbb fejezetei: 1. A nemzetgazdasági muta-
tók idősorai; 2. A nemzetgazdaság integrált számlái;
3. A termelés, a jövedelmek és a felhasználás fő ada- tai; 4. A vállalatok és a pénzügyi vállalatok szekto- rának számlái; 5. Az államháztartási szektor számlái;
6. A háztartási szektor számlái; 7. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorának számlái;
8. Kiegészítő statisztikai táblák.
A kiadványt módszertani megjegyzések, foga- lommagyarázatok és grafikonok zárják.
(Magyarország nemzeti számlái 1998–1999. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001. 159 old.)
A humán és a gazdasági fejlődés című kiad- vány az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme – UNDP) Humán Development Report című éves jelentésére támasz- kodva, annak adatait és értékelését felhasználva nemzetközi összehasonlításban vizsgálja, elemzi a magyar fejlődést az alábbi szerkezetben.
– Az emberi fejlettség indexe (HDI) és ennek tényezői.
– Gazdasági teljesítmények és a humán fejlettség.
– A nemek közötti egyenlőtlenségek.
– Prioritások a ráfordítások terén.
– Globális kezdeményezések az emberi fejlődés tech- nológiai alapozása érdekében.
– A nemzeti stratégiák és az emberi kreativitás szerepe.
A kiadványt módszertani fejezet zárja.
(A humán és a gazdasági fejlődés. Nemzetközi össze- hasonlítás. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001.
72 old.)
A Kutatás és fejlesztés 2000 címmel megjelent kiadvány két fő részből áll. Az összefoglaló tábláza- tok a kutatás, fejlesztés (K+F) személyi, tárgyi fel- tételeinek alakulását, létszám- és pénzügyi adatait, főbb strukturális adatait, a K+F tevékenység egyéb adatait, a tudományos kutatók és a segédszemélyzet iskolai végzettségét, a tudományos minősítéssel ren- delkezőket, a tudományos továbbképzésben részt vevőket mutatja be. Megismerhetők a K+F területi adatai és a K+F OECD-adatszolgáltatása. A részle- tes táblázatok című rész tartalmazza a K+F helyek adatait tudományágak, gazdasági ág, gazdálkodási forma, létszám-kategóriák, terület szerint. Külön is- mertetik a Magyar Tudományos Akadémia kutatóin- tézetének és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos irányítása alá tartozó ku- tató–fejlesztő helyek adatait.
A kiadványt módszertani megjegyzések zárják.
A szöveges rész angol nyelven is megtalálható.
(Kutatás és fejlesztés 2000. Központi Statisztikai Hiva- tal. Budapest. 2001. 104 old.)
