A DOW—JONES INDEX
DR. FOGARAS ISTVÁN
A múlt század vége óta kísérleteznek — elsősorban az Egyesült Államokban -—
a tőzsdei árfolyamok alakulását vizsgáló elemzőki azzal, hogy a tőzsdén jegyzett kü-
lönféle értékpapírok árfolyammozgását össze tudják hasonlitani, és kidolgozzanok az árfolyam—alakulás elemzésére alkalmas módszereket.A részvényárfolyam—índexekről
A legismertebb és egyben talán a legrégibb részvényárfolyam-index a Dow—
Jones ipari index (Dow-Jones industrial average), amelyet a New York-i Dow—Jones and Co. Kiadővállalat 1897 óta naponta publikál. Eredetileg 12, később 20 vezető amerikai iparvállalat részvényei tőzsdei árfolyamának változását követte. A számítás 1928 óta — és jelenleg is — 30, különböző iparágban működő. vezető amerikai tár- saság részvényei árfolyamának alakulására támaszkodik. Ez az ún. Dow—Jones ll.
ipari részvényindex (rövidítése D—J H.). A Dow—Jones ipari részvényindex összetétele
egyébként 1939 óta változatlan. Akkor a 30 összetevő részvény közül kivették az lBM—
et, és helyébe tették az American Tel. and Tel. társaságot (A részvénytársaságok fel- sorolását az 1. tábla tartalmazza.)
Emellett külön D—J részvényindexekkel vizsgálják az Egyesült Államok közlekedé-
si (vasúti, légiforgalmi és autóbusz közlekedési) vállalatai, továbbá a közművek rész- vényárfolyamainak alakulását. A Dow—Jones közlekedési részvényindexet a megfi—
gyelésbe bevont 20 közlekedési vállalat. a Dow—Jones közmű részvényindexet pedig
15 megfigyelt közmű részvényei árfolyamának alakulása alapján számítják ki.A D—J ll. ipari, valamint a D—J közlekedési és a D—J közmű részvényindexek adatai alapján állítják össze a Dow—Jones összetett (composite) részvényindexet.
A Dow—Jones indexek mellett a tőkés országokban még több tőzsdei jelzőszámot
használnak. Ilyen például:— a N. Y. S. E. (New York Stock Exchange) tőzsdei index;
-- az amerikai Standard and Poor's 500 index. amely 500 vállalat részvényárfolyamának változását jelzi;
— az amerikai Standard and Poor's 400 index, amely 400 iparvállalat részvényei árfolya—
mának alakulásán alapszik;
— a londoni tőzsdén használt FT (Financial Times) index;
—- a frankfurti tőzsdén bevezetésre került FAZ (Frankfurter Allgemeine Zeitung) index;
-— a zürichi tőzsdén használatos SKA index, amelyet a Schweizerische Kreditanstalt ké—
szít;
—- a bécsi tőzsdén bevezetett CA index. amelyet a Creditanstalt állít össze.
1 Ezeket az Egyesült Államokban chartist-eknek nevezik a chort (grafikon, diagram) szó alapján.
Igen sok tőzsdén alkalmazzák a Dow—Jones-féle index módszerével készített sa- ját árfolyamindexet, amely az ott jegyzett részvények árfolyamának alakulása alap-
ján készül.
Különböző vizsgálatok azt mutatják. hogy a harmincféle ipari részvény Dow-—
Jones indexe az átfogó és egyetemes indexnél is szemléltetőbben ,.jelez", és egyben lehetővé tesz bizonyos extrapolációt is. Ily módon a Dow—Jones ll. ipari részvény- index nemcsak a legismertebb tőzsdei ..indikátor" . hanem fontos konjunktúrajelző barométer is.
A Dow—Jones ll. ipari részvényindex kiszámítási módszere
A D—J ll. ipari részvényindex tulajdonképpen nem a statisztikai fogalmak sze- rinti index, vagyis nem összehasonlítható viszonyszám. Legközelebb talán a súlyozott átlaghoz áll. Kiszámítása oly módon történik. hogy a 30 meghatározott részvény napi átlagos árfolyamát összeadják, és az összeget egy állandó osztóval elosztják. A ka-
pott hányados értéke (pontszáma) a D—J ll. ipari részvényindex.
1. tábla
A Dow—Jones II. ipari részvényindex és összetevő részvényeinek árfolyama 1976. március 24-én
Részvény iparág '?'—;;ng
Allied Chemical . . . vegyipar—energiaipar 41 Alumínium Co. of America . . . . fém (aluminium) 49 1/2 American Brands . . . dohányipar 42 1/4
American Can . . . csomagolóipar 35
American Tel. and Tel. . . híradástechnika 57 1/8
Anaconda . . . fém (réz) 26 'l/8
Betlehem Steel . . . acél 43 3/4
Chrysler. . . gepkocsi 191/8
Du Pont de Nemours . . . vegyipar 151 1/8
Eastman Kodak . . . fotó 117
Esmark . . . éielmiszer 41 1/2
Exxon. . . ásványolaj 93 3/4
General Electric. . . elektrotechnika 54 1/8
General Foods . . . élelmiszer 30 1/8
s General Motors . . . gépkocsi 69 7/8
Goodyear Tire and Rubber . . . . gumiipar 22 3/4
International Harvester . . mezőgazdasági gépek 26 5/8 lnternational Nickel Co. of Canada . fém (nikkel) 34
lnternational Paper. . . papíripar 72 1/2
Johns Manville . . . építőipar 31 3/8
Owens—Illinois . . . csomagolóipar 59 5/8
Procter and Gamble . . . mosószer 89 1/2
Sears. Roebuck . . . . áruház 78 1/2
Standard Oil Co. of California. . . ásványolaj 33 3/4
Texaco . . . ásványolaj 26 5/8
Union Carbidé . . . vegyipar 73 3/4
US. Steel . . . acél 81 1/2
United Technologies . . . légi közlekedés 60 Westinghouse Electric . . . elektrotechnika 16 1/8
Woolworth . . . . . . . . . . áruház 24 5/8
Dow—Jones Il. ipari részvényindex 1009,37
Forrás: Dow—Jones lndustrieindex. Schweizerische Bankgesellschaft. Zürich. 1977. 9. old.
732 DR. FOGARAS lSTVAN
Az állandó osztóval való osztásnak az a célja. hogy a különböző időpontokban összeállított D—J ll. indexek összehasonlitásánál ellensúlyozzák az új részvénykibo—
csátások. illetve címletmódosulások ..divergáló" hatását. Ennek következtében az ár- folyamok alakulásának folyamatosságát megalapozottabban lehet figyelemmel kí-
sérni.
A korábbi években ez az állandó osztó 16.67 volt, azután folyamatosan csök- kent, előbb 15.1-re. majd 9.85—re. egyrészt az összetevő részvények változtatása, más—
részt a részvénycímletek módosulása miatt. Jelenleg az osztó 1.588.
A Dow—Jones index egyik legmagasabb pontszámát az utóbbi években 1976.
március 24-én érte el. amikor is az index értéke 1009,37 volt. A következőkben bemu—
tatjuk az összetevő részvények árfolyamát és az árfolyamok alapján -— a már ismer—
tetett módszerrel — kiszámított indexet. (Lásd az l. táblát.)
Az indexet adott esetben úgy számították ki, hogy összeadták az összetevő rész- vények árfolyamértékeit, amelyeknek az összege 1602,875-et tett ki. Ezt elosztották
1,588-del. Az így kapott hányados a D—J ll. ipari részvényindex: 100937.
Az összeállításból kitűnik, hogy (: D—J Il. ipari részvényindex 30 összetevő rész—
vénye közül az international Nickel Co. of Canada kanadai és nem egyesült álla- mokbeli társaság, továbbá az indexben két vezető áruházi társaságnak (a Sears, Roebuck—nak, valamint a Woolworth—nek) a részvényei is szerepelnek.
Hasonló módon történik a Dow—Jones közlekedési részvényindex megállapítása 20 közlekedési vállalat és a Dow—Jones közmű részvényindex meghatározása 15 köz- mű részvényei árfolyamának alakulása alapján. A Dow—Jones összetett részvényin- dexet pedig a 65 vállalat adatai alapján úgy számítják ki, hogy összeadják a 30 ipa—
ri, a 20 közlekedési és a 15 közmű részvényindexeinek pontszámát. és ezek összegét
4.113-del osztják. Az osztóval lényegében mérséklik az indexben az ipari részvé—nyek árfolyamainak súlyát.
2. tábla
A Dow—Jones indexek újabb értékei
1978. [ 1979. l A változás
lndex január 19. ijanuár 19. százaléka
l
l l
Dow—Jones ll. ipari . . . 77694 837,49 —j—7,79 Dow—Jones közlekedési . . . 210.85 219.86 —l—4,27 Dow—Jones közmű . . . . . 106.77 10240 —-4,09 Dow—Jones összetett . . . 272,47 284,97 44.59
l i l
Forrás: The Wall Street Journal. 1979. január 22.
A Dow—Jones indexek közül a D—J ll. ipari részvényindex az általában elismert jelzőszám annak ellenére, hogy meghatározási és számítási módszerét több oldalról
bírálat érte. A fő kifogások, hogy az indexben
—- kevés a megiigyelésbe bevont vállalatok száma (igy nem reprezentálják sem iparágu- kat, sem együttesen az Egyesült Államok iparát);
— az állandó osztó nem alapszik kellő közgazdasági megfontolásokon;
— valamely kisebb értékű részvény árfolyamának változása az index pontszámát sokkal?
jelentősebb mértékben befolyásolja, mint egy drágább részvény ugyanolyan összegű árfolyam-—
változása.
Az, hogy a kifogások ellenére a D—J ll. index a legáltalánosabban használt jel—
ző. arra utal. hogy a közgazdasági elemzés számára nem mindig a teljes körre és.
részletességre törekvő. komplikalt számítások a legkifejezőbbek. A D—J ll. ipari rész—
vényindexszel a cél a gyors tájékoztatás, a felhasználók pedig elfogadják. mert ki- fejezi azt a tendenciát, amit a tőzsdésnek, közgazdásznak, vállalkozónak tudnia kell. egyben tudva azt is. hogy a felhasznált index módszertani értelemben nem mondható korrektnek.
A gazdasági elemzés lehetősége a Dow—Jones ínclexszel
Az elemzés első lépéseként bemutatjuk a Dow—Jones ll. ipari részvényindex ala—
kulósót 1925 és 1975 között. (Lásd az 1. ábrát.)
1. ábra. A Dow—Jones ll. ipari részvényíndex alakulása, 1925—1975.
17 00
1100 7057, 20
70670 7000
99427
kémedwmő
900 900
800
'800
700
700
800 600
(falán/011517; 52; 05 fél/mdúVels *
500 500
1100 11 00
300 300
1929-es (iszem/af: Mig/lab!!!
27 200
200 16.372
100
100 922
[(
0
325 7.930 7.935 7.940 1945 7.950 7.955 7.950 7555 7.970 7.975 Forrás: P. A, Samuelson: Economics. McGraw—Híll. New York. 1976. 76. old.
Tőkés gazdasági viszonyok mellett a történelmi események, azok gazdasági vo- natkozásai. a gazdasagi fellendülések és a recessziós jelenségek, egyes történelmi sorsfordulók pszichológiai hatásai egyaránt visszatükröződnek a részvénya'rak alaku-
lósóban.
Megtaláljuk az ipari részvényíndexek idősoróban az 1929. szeptember 3—i csúcsot , 381.17 értékkel, amelyet a D—J ll. ipari részvényindex az ezt követő húsz esztendőn
keresztül nem tudott ismét elérni. A diagram mutatja a továbbiakban az 1929. évi
gazdasági összeomlás következményeként a részvényíndex egyre fokozódó süllyedé-
sét, valamint a harmincas évek elejének nagy vólsógót, amely a részvények órának fantasztikus méretű esését idézte elő. A D—l ll. index mélypontja 1932. július S—ón734 DR. FOGARAS lSTVAN
volt 4122 értékkel,2 és utána hosszú éveken keresztül nem érte el még a 100-as ér—
téket sem.
A részvényárfolyamok irányzata 1936—1937—ben, majd a második világháború utáni években emelkedő volt. Az 1950—es évek közepéig azonban nem fordult elő, hogy az 1929. évi csúcshoz vagy akárcsak valamelyest is hasonló szintre visszatért volna. A részvényárfolyamok növekedése közben (tehát konjunktúra idején is) állan- dó visszaesésekkel találkozunk. Jelentősek voltak a visszaesések — többek között -
1962 és 1966 közepén. valamint 1969-ben és 1973—ban.
Az index legmagasabb értékét 1972—ben érte el 106720 pontszámmal. Ezt kö—
vette az 1973—1975. évi recesszió. 1976 ismét a fellendülés éve lett.
Mindezek a jelenségek azt érzékeltetik. hogy a tőzsdei árfolyamok egyrészt kö- vetik az üzleti tevékenységet, a nemzeti jövedelem alakulását, másrészt pedig arra utalnak, hogy a tőzsdei árfolyamok változása, e változások pszichológiai hatása a tőkés piacgazdálkodás körülményei mellett — ha nem is elsődlegesen — befolyásolja
a lakossági jövedelmek alakulását, valamint a megtakarítási és a beruházási folya-
matot. Ilyen esetben az a látszat. hogy a tőzsdei árfolyamok alakulása ezeket a fo- lyamatokat irányítja. Az igazság viszont az, hogy a tőzsdei árfolyamok követik azokat a folyamatokat, amelyeket a nemzeti jövedelem és a vásárlóerő későbbi alakulásáról feltételeznek. Ez a kölcsönhatás előrejelzést tesz lehetővé, amelyet azonban állan—dóan keresztez az a tény. hogy a tőzsdén a kínálat és a kereslet úgyszólván másod—
percenként hajtja fel vagy nyomja le a részvényárfolyamokat. Az értékpapírt vásár- lóknak egyszer szerencséjük van, nyernek az árfolyamváltozásokon, másszor veszite- nek. sőt esetleg tönkre is mennek. Ezek a megállapítások 0 grafikonban bemutatott
1925 és 1975 közötti időszakra is teljes egészében helytállók.
Vizsgáljuk meg a kérdéseket más oldalról is.
A 2. ábrában bemutatjuk, miképpen alakult az Egyesült Államokban 1970 és
1978 között
—— a Dow-Jones ll. ipari részvényindex,
— az ipari termelési index,
— az egy részvényre jutó osztalék3.
A részvényárfolyamok változásai a befolyásoló tényezők hatását tükrözik. A D—J ll. ipari részvényindex nagyjából követi a vizsgált időszakban az ipari termelés és az osztalékhozamok alakulását. Emellett azonban megfigyelhetők erős ingadozások is.
Ezek a jelenségek — úgy tűnik — összefüggnek azzal a ténnyel. hogy az Egyesült Ál- lamokban 1970 óta meggyorsult a fogyasztói árak emelkedése, az inflációs ráta. A fogyasztói árak az Egyesült Államokban 1970 és 1978 között 76,1 százalékkal növe-
kedtek, ezen belül 1978-ban a növekedés 7.6 százalék volt.][
Ez a jelenség együtt járt a dollár értékének — egyéb jelenségekkel is összefüggő
— jelentős csökkenésével. Míg például 1976 végén 1 dollár értéke 2,45 svájci frank volt, 1978 folyamán a dollár értéke 1.50 svájci frank mélypontra süllyedt. Ezt az ár- folyamot az Egyesült Államok kormányának — részben nemzetközi pénzügyi támoga- tással -— 1978. negyedik negyedévében sikerült emelnie. 1978. december 29-én a
dollár zürichi jegyzése 1.62 svájci frank volt.5
Ebből következően a dollár értéke a svájci frankkal szemben két év alatt mint-
egy 33 százalékkal csökkent. Az ilyen jelenségek a részvényárfolyamokra hol árfel—2 The Dow—Jones Averages. Borron's. Boston. 1937. 28. old.
3 Ez a mutatószám az ún. osztalékhozam (dlvidend price ratio) azt fejezi ki, hogy egy részvény éves osztalékának bruttó (adók levonása előtti) összege a részvény tőzsdei árfolyamértékének hány százaléka.
4 International Financial Statistics. 1979. március 371. old.
5Schweizeische Bankgesellschaft: Wirtschaftsnotizen. 1979. január. 21. old.
hajtó hatással vannak. hol pedig -— a kereslet—kínálat változása révén — lenyomják a részvények árát.
2. ábra. A részvény— és a termelési index, valamint az osztalék alakulása
7000 139, 7470
Dow-Jonas 77. M'részré/rylhdax !
950 ' 755
aaa 130.
850 725
8 00 12 0
750 445
700 770
550 705
4 17
az afZ/ér/eíéóazam
3 3
2 2
7770 ' 7977 ' 7372 ' 7973 ' 7974 '7775 ' 757729 ' 7977 ' 75778
Forrás: Statlstlcal abstract of the United States, 1977. Washington. 1978.; Survey of Current Business.
1978. november.
A részvényárfolyam ingadozásait kiváltó jelenségek körébe bekapcsolódik a ka- matláb alakulása is, amely a tőkebefektetések irányát közvetlenül befolyásolja. A
kamatláb alakulását az Egyesült Államokban a Federal Reserve System (Szövetségi
Tartalék Bankrendszer) kormányzói testülete által meghatározott viszontleszámíto- lási kamatláb dönti el.
736 DR. FOGARAS ISTVÁN
3. ábra. A Dow—Jones részvényindexek alakulása
(1978. december 17.-— 1979. március 20.)
/P,4Á?/
1020 1020
__ fz/so"
/
maa M zal/9495 "fogam —- maa
XMCAX "" "" első
980 r', * A 980
V,
K!
960 950
940 - 940
920 í ! 1 ll : ! 1 ! I l l ! ! l ! 920
A/OZÁEA/EDE'S/
240 240
2 30 2 3 0
2 20 2 20
2 10 2 10
"200 ! T ! x x : l 1 : ! r ! ! : ! 21717
" "
A'OZA/fUl/EA'
715 115
710 770
405 705
700 _ ma
95 T 1 i I l l 1 I 1 l l : l l e 95
17 21: 51 7 114 21 23 4: 11 78 25" 4 71 18, 25
Dec. JAA/. FEBR. MA RC.
Forrás: The Wall Street Journal. 1979. március 22.
Hogyan alakult az Egyesült Államokban 1970 óta a kamatláb, és a változások miképpen befolyásolták a részvényárfolyamok alakulását?
— 1970—ben a viszontleszámítolási kamatláb 5 1/2 százalék volt. 1972-ben 4 1/2 százalékra csökkent. és a részvényárfolyamok emelkedtek.
— 1973-ban a kamatlábat 7 1/2 százalékra emelték, s ekkor a részvényárfolyamok csök- kentek.
— 1976—ban a kamatlábat 5 1/4 százalékra csökkentették, a részvényárfolyamok pedig emelkedtek.
— 1976 óta a viszontleszámítolási kamatláb rendszeresen emelkedett. 1977 ben elérte a 7 százalékot, 1978 ban pedig összesen hét alkalommal módosították a kamatlábat, amely jelenleg 9 1/2 százalékő. a részvényárfolyamolg pedig 1976 óta jelentősen csökkentek.
Ezt az összefüggést az magyarázza, hogy a részvényesek értékesítik részvényei- ket, mert egyéb tőkebefektetéseket keresnek. Nő tehát az értékpapírok kínálata. és csökkennek az árfolyamok. A pénzintézetek. a tőzsdei bankok viszont keresnek az értékpapírok eladásán, baisse-re spekulálnak, és az eladott értékpapírokat alacso—
nyabb árfolyamon veszik vissza (ezenfelül keresnek a kamatláb emelésén is). A for- dulat majd eljön. csak időpontja kérdéses.
A kamatláb alakulása tehát a tőkebefektetések irányainak lehetőségeit befo- lyásolja. és választási lehetőséget nyújt a részvények jövedelmezősége (osztalékho—
zama) és más tőkebefektetések jövedelmezősége között. természetesen a választás-
nál egyéb tényezők. például biztonság, kockázat is figyelembe jönnek.Végső soron az ipari termelés, illetve a nemzeti jövedelem alakulása. (: részvé-
nyek jövedelmezősége. a fogyasztói árak alakulása, az egyéb tőkebefektetési lehe- tőségek jövedelmezősége gyakorol közvetlen és közvetett hatást a részvények keres- letére. kínálatára, amely kialakítja, változása pedig módosítja a részvények árát.A részvények áralakulásának tendenciáival együtt a D— J ll. ipari részvényindex ezekre az összefüggésekre is ráirányítja a figyelmet.
Végül vessük tekintetünket a részvényárfolyamok 1979. első negyedévi alakulá- sára. (Lásd a 3. ábrát.)
1978. december 29-én a Dow—Jones részvényindexek értékei a következők:
-— a D—l ll. ipari részvényindex . . . 805,01 pont.
—- a közlekedési vállalatok D—J részvényindexe. . . 20656 pont.
— a közművek D—J részvényindexe . . . 90.24 pont.
— a D—J összetett részvényindex . . . 27220 pont.
A Dow—Jones ll. ipari részvényindex 1978. évi legmagasabb értéke egyébként 907,74, legalacsonyabb értéke 742,12 volt. 1978. negyedik negyedévében a legmaga- sabb érték az 1978. október 12-i záróárfolyam. 901.42 pont volt, amely az év végére 805,01 értékre. tehát negyedév alatt mintegy 12 százalékkal csökkent. E jelenségek
is egyértelműen az amerikai gazdaság 1978. évi problémáira utalnak.
Dow elmélete a tőzsdei árfolyamok előrejelzéséről
A Dow—Jones indexek alakulását vizsgálva dolgozta ki Charles H. Dow elméle-
tét7 a tőzsdei árfolyamok várható alakulásáról. Dow a tőzsdei árfolyamok mozgásá-ban három alapvető tendenciát különböztet meg, éspedig
— az elsődleges trendet. amely hosszú lejáratú trendként. éves szinten érvényesül.
—— a másodlagos trendet, amely középlejáratú trendként néhány hónapig vagy hétig ér- vényesül, és az elsődleges trenddel egyezően vagy azzal ellentétesen hat.
5 International Financial Statistics. 1979. március. 369. old.
7 Részletes kifejtését lásd: Dow—Jones industrieindex. Schweizerische Bankgesellschaft. Zürich. 1977.
10—11. old.
5 Statisztikai Szemle
738 * DR. FOGARAS: A DOW—JONES lNDEX
-— a harmadlagos trendet, amely rövid tavu trenaként nehany napra előrejem a reszveny- árfolyamok várható alakulását. és az előbbi trendekkel egyezően vagy azokkal ellentétesen
hat.
E trendek a Dow—Jones féle indexek egyéb tőzsdei értékmutatókkal egybekap—
csolt előrevetitésével —— már az előbbiekből következően is elég sok fenntartással -
prognosztizálják a részvények tőzsdei árfolyamainak várható alakulását. 'E meggondolások szerint a tőzsdei árfolyamok alakulása megközelítően hullám—
szerű görbét mutat, még az egyértelmű áremelkedési (hausse) és az egyértelmű ár-
csökkenési (baisse) időszakokban is. Dow szerint minden egyes hullámhegy az előző hullámhegynél magasabb szintet ér el. Az egyes hullámvölgyek legalacsonyabb pon—tn, ja viszont nem süllyed olyan mélyre, mint a megelőző hullámvölgy.Ha a fellendülés már nem tud az előző csúcsponton túljutni, ez azt jelenti. hogy az alapvető fellendülés valószinűleg véget ér. Ez a fordulat —— Dow szerint -— azon—
ban csak akkor következik be, ha nemcsak az ipari részvények árfolyamindexe. ha—
nem a közlekedési vállalatoké és a közműveké is hasonló jelzést ad, tehát a három index tendenciája azonos.
A tőzsdei árfolyamok alakulását elemzők számára fontos Dow elmélete és mód—
szere, jóllehet felhasználha'tósa'ga't a tőzsdei előirányzatokban erősen vitatják.
Ugyanis az amerikai vagy más tőzsdéken a vásárlók és az eladók ritkán cseleksze—
nek az indexeknek megfelelően. Mindenesetre a Dow—Jones indexek közzététele a tőzsdék részvényárfolyamaira. azok előirányzataira —— már propaganda hatásuk kö—
vetkeztében is — esetenként jelentős befolyást gyakorolhat.
PE3iOME
B caoeü c'rarbe aa'rop ocranasnnsaecm Ha unnexce Aay—Amouc " unaekce npOMmm—
nemn-ax axuuü Aay—Amou ll, npumeuaemux —-- masni-AM oőpaaoM a Coennnennsix LLl-ra- Tex — nna nemueuun " nporHoauposaHun xypcos u.eHHle őyMar, Hsnaraer Taxme Meron
pacue'ra nunenca A—Am ll. " nocrnrwyio ero KpHTHKY.
l'locne aroro aerop npousaonur 3K0H0Mnuecxuü ananna, uconn ma ahnem—mu MH- AeKCOB npOMblaneHHbiX aKLum 31925—1975 rr. Hccnenyer auabiaaioume Koneőal-mn Kypcoa akuuü manropsl " Tenger-mun, Kotopue mom—to oőuapymms : ABmKem—m nypcoa. l'lyTeM conpamennoü c npyruMu cronmocn—iuMu nokaearennMu npoexuuu swx TpeHAOB —- npn HEKOTOple oroeopkax—Momuo nonbira'rbca gaTb nporHoa omnnaemoro Aaumeuun nypcoa.
SUMMARY
The paper treats the Dow—Jones i. e. Dow—Jones ll shareholdings index applied for the observation and projection of the changes in stock exchange rates of securities — mainly in the United States.
lt describes the calculation methods of the D—J ll shareholdings index as well as its criti—
ctsm.
In the following. the author gives an economic analysis based on the development of shareholdings indices of the manufacturing industry between 1925—1975. He also investigates the factors producing fluctuations in the exchange rate of bonds. By projecting these trends in connection with other value indicators. with certain reservations. the forecast of the expect- ed changes in exhange rates can also be attempted.
